Pest Megyei Hírlap, 1987. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-10 / 135. szám

QLÉDI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 134. SZÁM 1987. JÚNIUS 10., SZERDA Gomba nő a kemencében A téglagyár új életet kezdett Egy éve már, hogy nem száll fel a füst a téglagyár hó- rihorgas kéményéből. A kör­nyező agyaggödrökből nem kanalaz matériát a markoló. A fürgén futó csillék is eltűn­tek. Egy időre lakat került a kapura. Az új gazda a Ceg­lédi Városgazdálkodási Válla­lat lett, és időbe telt, amíg si­került kimódolnia, hogyan hasznosíthatná a leggazdasá­gosabban a lerobbant telepet. Túri László igazgató a minap már az új fejleményekről tá­jékoztatta lapunkat. Szinte ingyen A vastag falú égetőkemen- eében most műanyag zsákok sorakoznak. A bennük levő anyagot gombaspórával oltot­ták be a Kecskeméti Zöldség­termesztési Kutató Intézet tu­dós munkatársai. Egy kísérlet gyakorlati megvalósulásának közreműködői a ceglédiek, amiről túl sokat maguk sem tudnak. A lényeg az. hogy négy hónapos ciklusonként termesztik a gombát, a jófaj­ta csiperkét. A körkemencét szakaszokra szabdalják, s megteremtik az egész éven át folyamatosan tartó gombater­mesztés feltételeit. Három fajtával foglalkoz­nak. Megfelelő páratartalom­ról, szellőzésről és szükség szerinti fűtésről kell gondos­kodni. Ezek úgyszólván ingyen megteremthetők. Elég nedve­sen tartani a katakomba pá­dimentumát. A szellőzést azok a kürtők oldják meg, amelyek eredetileg is a kéményhez csatlakoztak. A fűtéshez ott a szomszédos szeméttelep bio­gázkészlete, amelyre az egész vállalkozást alapították. Jelenleg csupán 150 zsák szerénykedik a téglaboltozat alatt, de ha beindul a teljes üzem, egy év alatt 2400 zsák­ból szüretelhetik a termést. A gombászás munkaerőt alig Ágényel. Ilyesfajta költség sem terheli számottevően. A vállalatnak mindazonáltal az a terve, hogy elsősorban a gombatermő alapanyagot ké­szíti és adja el a továbbiak­ban, mert attól még nagyobb hasznot remél. Az a számítá­suk, hogy idővel az oltóanya­got is — a kecsméti kutatók segítségével — maguk állíta­nák elő. A teljes vertikum — alapanyag-előállítás, termelés, eladás — kialakítása segíte­né az elvárható haszonhoz őket. Lidérces lángok Az előzetes felmérés alapján úgy látják, hogy elegendő ke­reslet mutatkozik az alap­anyag iránt. Ami a gombát il­leti. az is eladható, bár még nem épült be kellő mértékben a hazai étkezési kultúrába, ho­lott a hússal megegyező táp­anyagtartalmú. Változatosab­bá, egészségesebbé teheti az étrendünket. Külföldi megren­delők jelenleg is vásárolnak gombát hazánkból. Ha 250 grammos, korszerű csomago­lásban tudnák kínálni, biztos piacra lelhetnének. Ez azon­ban egyelőre csupán csak álom. Az egykori bányagödröket sorra befedte a szemét. Az Havaznak a nyárfák Havaznak a nyárfák, de ez más, mint a téli havazás. No. ha kellemetlen, mégsem ol­vad el a finom pihe — csak megül a pelyhes termés a mélyedésekben, a vízpartok, a tocsogók mentén. Nagy szolgálatot tesznek a pihék, mert aki megnézi azokat mik­roszkóp alatt, láthatja, mag­vak utaznak e pihékben. Siet. niük kell, a magvak ugyanis igen gyorsan, néhány nap után elvesztik csírázóképessé­güket. A picinyke magvak köny- nyen nagy távolságot is meg­tehetnek, terjesztve ezzel a nyárfafajokat. A cellulóznyár, szürke és fehér nyár gazda­gon termett, s mivel igen sok termős példány (is) van a vá­rosban, gondot jelentenek ezek a fák. A nyárfáknak e tulajdonsá­ga nem kifejezetten előnyös, mert a fák igen sok szemetet csinálnak a városban, s leg­alább ennyi gondot okoz a porzós virágzatok nyílása. Az allergiáról kiadott tízkötetes angol nyelvű monográfia ki­emelten foglalkozik a nyárfa- pihével, mint allergogén té­nyezővel. Főleg a szemgyul­ladás és a hörghurut fordul elő, emiatt a városban indo­kolt a termő példányok gyé­rítése, főleg a 30 évesnél öre­gebb fák körében. Az allergia, akár szénanátha, akár másféle formában jelentkezik, kelle­metlen és sok embernél aszt­ma kifejlődését siettetheti. Mi a teendő tehát? A nyárfa mint jellegzetes és fontos, városképet „zöldítő fa­faj”, csak átmenetileg haszno­sítható. Helyette porzós pél­dányok, dísznyárfák ülteten- dők, lehetőleg olyanokat ajánlhatunk, amelyek közepes vízigényűek és mutatósak, alig kívánnak metszést. Erre a legjobb nyárfafaj a kínai nyárfa, levelei fényesek, ná­lunk meddő egyed ej ismer­tek. A beköszöntött nagy meleg miatt gyorsan elhull a mag, a vattás pihe is lassacskán megszűnik, eláll a havazás és gazdag lombú fák ágai fe­szülnek a későn éledő ta­vaszban, Sietős a természet, a szentiváni nap igencsak közeleg, őszre pedig e mag­vak magoncai már a télre ké­szülnek. S. D. évek során gyakran fel-fellob­bantak a lángok. Ilyenkor egyesek gyújtogatásra gyana­kodtak, holott a felszínre törő gáz kapott lángra. A Szombat- helyi Városgazdálkodási Vál­lalat által kidolgozott haszno­sítási formát vették át az Al­kotó ifjúság pályázat kereté­ben. Nem járnak rosszul, 7200 kilokalóriás fűtőanyagra lel­tek, amely húsz évig ellátja őket energiával. Csupán öt­ven fillérbe kerül egy köb­méter tüzelőanyag, igen gaz­daságosan hasznosítható Akár fodrászat is A vállalat dolgozói sok tár­sadalmi munkát végeztek a hétvégeken. Szombatonként általában 60—60 ember bon­totta a fölöslegessé vált épü­leteket, takarított, rendezke­dett. Egy 400 négyzetméter alapterületű csarnokot faipari szakcsoportnak adtak bérbe. Építenek egy 2000 négyzetmé­teres raktárt, amelyre az ÉVIG leányvállalata tart igényt. Gondolkodnak azon is, hogy temperált raktárt hoz­nak létre a söripar céljaira. Az már biztos, hogy a tégla­égető kemence fölötti padlást alakítják ki a gombatermő alapanyag előállítására. Előzetes felmérések szerint a Budai út környékén megle­hetősen hiányosak a szolgálta­tások, ezért a vállalat egy fodrászműhely felállítását fon­tolgatja. Az eddigi vélemé­nyek szerint volna rá igény. Ez nem igényelne számottevő beruházást, az épület és a be­rendezés meglévén. A közeli hónapok terve a bel ső úthálózat kiépítése, a köz­művek nyomvonalának kiala­kítása. Utána a fásítás, par­kosítás következik. Mivel a szeméttelep hamarosan meg­telik, e fontos környezetvédel­mi kérdésben mihamarabb lépni kell. Túri László elkép­zelhetőnek tartja, hogy a je­lenlegi helyen piramist emel­nének a további „termés”-ből. amelyet betonlapokkal fed­nének be. Az előírásokat szi­gorúan be kell tartani, hiszen közvetlen közelében maholnap felépül az öregszőlőbeli villa­negyed. Tamasi Tamás Síekehalma, Török János Karddal, tollal, tudománnyal Török János születésének 178. évfordulója alkalmából az egykori szőkehalmi gazdakép­ző épületénél hangzott el az alábbi emlékbeszéd, azon az ünnepségen, amelyet a róla elnevezett iskola rendezett. A mai napon Török János­ra emlékezünk, aki 178 éve, 1809. június 6-án született. Korának kiváló mezőgazdasá­gi szakembere, neves publi­cistája, az Írói Segélyegylet megalapítója, történelemtudós,. a forradalmi hadsereg hon­véd alezredese, országos főle- véltárnok, aki tollával, kard­jával egyaránt szolgálta a ha­ladást. Tapolcán született, édesap­ja Török Antal tanító, aki­nek ő volt a kilencedik gyer­meke. A fiatal Török Jánost a valóság megismerése érde­kelte. Külföldön végezte ter­mészettudományi, matemati­kai és gazdasági tanulmá­nyait. 1830-ban kezdte meg a sokoldalú, színes, nagy ter­vekben gazdag pályáját. Kismartonban Esterházy Miklós uradalmi igazgatóságá­ban kapott állást. Hét évig szolgálta a herceget. Közben kedvvel tanult idegen nyelvet, mezőgazdaságot, közjogot és történelmet. 1839-től a rohon- ci gazdaképző intézet tanára volt, majd a Magyar Gazda­sági Egyesület képviselője, később titkára lett. összehí­vatta az ország szőlészkong­resszusát. Mezőgazdasági gép- kiállítást rendezett, összeha­sonlító próbaszántást mutatott be akkori modern gépekkel. A magyar juhtenyésztés fej­lesztésében alapvető érdemei vannak. 1841-ben megindítot­ta a Magyar Gazda című la­pot. 1844-ben megbízást ka­pott a közművelődés előmoz­dítására, hogy Németország­ban tanulmányozza az isko­lák, közintézmények működé­sét. Amikor egyre sürgetőbbé vált Magyarországon a mező- gazdasági szakemberképzés, Török János munkatársaival együtt dolgozta ki a központi gazdaképző tervezetét. Pénz hiánya miatt a főrendek el­utasították a gazdaképző meg­valósítását. A javaslat elutasí­tása nem csüggesztette Török Jánost, pénzzé tette ingatla­nait, és a maga anyagi erejé­ből az ország akkor legkor­szerűbb középfokú mezőgaz­dasági tanintézetét építette fel Cegléden. 1845-ben Cegléd egyik pusz­táján, Szökehalmán 152 hol­don szántót vásárolt, és mel­lé bérelt 67 .hold majorsági földet. Ezután építkezési anyagot vett, mesterekkel tár­gyalt, megírta a szőkehalmi intézet tantervét, növendéke­ket toborzott, könyveket íra­tott mezőgazdasági szakembe­rekkel. 1846 őszén a Hild József ál­tal tervezett romantikus stílu­V ágjuk apróra a szalonnát, a hagymát, a húst, aztán — sárkánynyelv híján — a sertésnyelvet is, ne öltögesse tovább ránk többé az a disz­nó. A végén zúdítsunk a tef­lonba apróra vágott petre­zselymet, s amikor megpirul a massza, öntsünk bele alko­holt (tiszta szeszt), és gyújt­suk meg az egészet. Ha lán­gol a sárkányeledel, már le­het is enni — mondják a te­levízióban, és rögtön nekilátl- nak az evésnek. Közben Dé­vényi műsorvezető poénoz, s elmondja, milyen pompás le­het ez az étel otthon, a tévéé néző gyerekek asztalán is. Hogy azok is így apróra vág­tak mindent és most esznek. Velük, a tévésekkel együtt. Vasárnap délután kettőkor. De ezután újra főzés jön, immáron magyarosan, vetél­kedő formájában. Jól előké­szítve persze, mert egy hete mást se hallok, csak. hogy gyerekek, vegyetek csirke­combot, kompótot. olajat meg egyebet, mert vasárnap együtt főzünk ám, tévé-dada is főz, meg ti is ott a szülői házban, bizony! És így is van. Él a helyszin, mind a négy, szpíker csacsog, szakács főz. A tévében. Hogy aszongya: Építsetek ki hírlán­cot, gyerekek, a tévészoba és Főzzünk ebéd után a konyha között, majd mi megtanítunk benneteket arra, hogyan kell csirkét rántani. Elképzelem, ahogy vasár­nap délután kettőkor a ma­gyar családok készülődnek a nagy főzési versenyre. Gyerek a konyhában, mellette apuka áll, anyuka a középső szobá­ban, ő a kapocs a modern hírközlési rendszerben, végül nagymama a tévé előtt, „Ma­riskám, szólj a gyereknek, most gyorsan fordítsa meg a combot, mert már a tévében a másik fele sül, és mindjárt vége lesz.” Tévés Dévényi megnyugtat, nem baj, ha valaki nem az élő helyszíneken süti a húst, aki otthon lefényképezi a pompás ételt, s fantázianév­vel ellátva elküldi a tévé cí­mére, majd ilyen meg olyan sorsoláson vesz részt. És át­adja a sót — pardon: szót! — a szakács bácsinak. A szakács viszont előrelátó, hiszen a ka­nál nyelével fejti le a bőnye- get a combikáról, mondván, ez nem veszélyes, nem vágja el vele a magyar gyerek a ke­zét. Rögtön utána nagy handzsárral metszi be a húst, két helyen is, hogy jobban süljön. Az otthoni gyerek az persze próbálja meg a kanál nyelével. Fűszerek szórása jön, kompotok vágása, húsok fürdetése aranysárga tojások­ban, prézlit a hátára, sutty, be az olajba. Sül, serceg a gyereknyi cupák. Dévényi­poén surran. Scorpions együt­tes énekei, videoklipen per­sze, képeket kapkodnak sű­rűn, apróra vágva, ha úgy tet­szik. Itt állunk meg. Ha eddig nem lett volna sejthető, most már elárulom, gyerekemmel a szobában heverészve egy lé­pést sem tettünk annak érde­kében, hogy országos cupá- kunk megsüljön. Két órakor, túl az ebéden?! Nem vagyunk éhesek, kedves tévés bácsik, már jóllaktunk, kérem. Minek sütkéreznénk vasárnap dél­után? E gyet azért el tudnánk képzelni, hogy itthoni, gyermeknapi vidámságunkat ne savanyítsa be holmi infor­mációs káposztasaláta: ez az apróra vágott televízió lenne. Lefényképezve, Orion vagy Videoton fantázianévval. Rab László sú épületben megkezdte az el­ső tanévet. Az intézet célja hivatásukat alaposan értő ügyes és munkás majoros- és telkesgazdákat képezni. A bentlakásos intézet diákjainak elméleti és gyakorlati oktatá­sát szolgálta a célszerűen be­rendezett mintagazdaság. A szőkehalmi gazdaképző az ak­kori Magyarország legkorsze­rűbb, legtervszerűbb és leg­eredményesebben működő tan­intézete 1852-ig állott fenn. Hatását felmérni az állatte­nyésztés és földművelés terén nehéz feladat. Nem ismerjük az itt végzett növendékek sor­sát, ki, hogyan hasznosította megszerzett tudását. Ami vi­szont pontosan végigkísérhe­tő, az Cegléden a homok meg­kötése és a ceglédi példából kifejlődő Duna-Tisza közi gyümölcsgazdálkodás. Ebben már Kránitz Ferenc intézeti igazgató és Unghváry László okleveles főkertész szereztek hírnevet, mellyel betetőzték Török János munkáját. A szőkehalmi intézet Török János életének csak egy rövid fejezete. Üjabb alkotásának örülhetett, amikor Pesten fel­avatták a Köztelek palotáját. 1848-ban karddal cserélte fel a tollat, a csatatérre ment, s a fegyverletételben az utolsók egyike. Pesten, majd az aradi várban volt fogságban. Szaba­dulása után Pesten telepedett le. s teljes tevékenységét iro­dalmi téren fejtette ki. Évti­zedeken keresztül szoros kap­csolatban állt Széchenyi Ist­vánnal. írásaiban Széchenyi gazdasági eszméit népszerűsí­tette. Irodalmi munkáiból ki­emelkedik: A magyar gazda­ság alapos ismeretére vezető okszerű kalauz, Rétfüvek és takarmányfüvek ismertetése. Magyar életkérdések. Részt vett az Egyetemes Magyar Enciklopédia szerkesztésében is. Egész életében a tudós szomjúságával, a művelt em­ber szenvedélyével gyűjtögette több ezer kötetes könyvtárát Miután családját és vagyonát is elveszítette, már nehezen viselte utolsó megpróbáltatá­sait, könyvtárát is el kellett adnia. 1874. február 9-én halt meg. Harminchárom éve ismét van mezőgazdásági iskola Cég* léden és az országban , agrar- egyetemek, főiskolák, i mező­gazdasági szakközépiskolák és szakmunkásképző intéze­tek. Évente ezerszám bocsát­ják ki a szakembereket, hogy képzettségüknek megfelelően segítsék a magyar mezőgazda­ság minél eredményeséül) mű­ködését. Ma, amikor Török János munkásságát méltatjuk, isko­lánk névadójának emlékét felidézve fejezzük ki tisztele­tünket, és helyezzük el a ko­szorút egykori intézetének épületére. Legyen a mai nap mottója Török János aradi várfogságából irt leveléből egy idézet: „A2 utak és ösvények, melyeket annyi akadályok és nehézségek közepette tíz év lefolyta alatt építgettem, hi­szem, begyepesedni többé nem fognak, s az eszmék, ame­lyeknek életet adni töreked­tem, kiirthatatlanok”. Dr. Réti Miklósné Ballagó olvasók A városi könyvtár piactéri gyermekkönyvtárában évek­re visszanyúló hagyomány a nyolcadik osztályos olvasók ballagása. Ezt az eseményt az idén június 11-én, csütörtö­kön délután három órakor rendezik meg. Farkasházi István és Plangár Jutka Pár­beszéd című gyermekműsorát adja elő, majd jutalomköny­veket osztanak ki, és együt­tesen tesznek látogatást a felnőttkönyvtárban. Sógorock Június 14-én 20 órai kezdet­tel a jugoszláviai Sógorock együttes vendégszerepei Ceg­léden, a tornacsarnokban. imiSporthírekfo m Szünet után fordítottak A Ceglédi VSE ebben az évben is megrendezte immár hagyományos győzelemnapi serdülő kötöttfogású birkózó- versenyét, amit a jugoszláv és keletnémet fiatalok indulása nemzetközivé avatott. A leg­eredményesebben — csakúgy, mint az előző évben — a Sze­gedi VSE sportolói szerepel­tek, megnyerték a pontver­senyt, s közben három ver­senyzőjük is első helyen vég­zett. A ceglédi körzet szakosztá­lyai közül az Abony egy első és egy harmadik, a Ceglédi VSE egy-egy első és második helyezést ért el. Eredmények: 43 kg-ban 1. Rémié (NDK), 3. Csizmadia (Abony); 47 kg-ban 1. Pólyák (KSC); 51 kg-ban 1. Farkas (Zenta); 55 kg-ban 1. Szabó A. (SZVSE); 60 kg-ban 1. Sza­bó S. (SZVSE), 2. Dávid (CVSE); 65 kg-ban 1. Kunzer (Cs. Autó); 70 kg-ban 1. Lő- rinczi (Abony), 76 kg-ban l. Olasz (Zenta), 3. Kotz (CVSE); 83 kg-ban 1. Fekete (KSC); +83 kg-ban 1. Sándor (SZVSE). Az összetett pontverseny­ben: 1. SZVSE, 2. Zenta, 3. KSC. ★ Váltakozó sikerrel szere­pelnek a Ceglédi VSE megyei bajnokságban játszó női ké­zilabdázói. Az idegenbeli ve­reségeket többnyire — kivétel a tavalyi bajnok Veresegyház­tól elszenvedett kudarc — ha­zai pályán győzelmek követik, így történt ez a Hernád és a Gödöllő ellen is. Ceglédi VSE—Hernád 16-15 (7-6> CVSE: Nagyteleki — Varga (2), Virágh, Lizák (1). Sipos (4), Krizsai (2), Dohnál. Cse­re: Bencsik (4), Balogh (1) A kemény és végig szoros mérkőzésen, ha csak egy-két góllal is, de csaknem végig a ceglédiek vezettek. Jók: Sipos, Nagyteleki. Ceglédi VSE—Gödöllő 17-13 (7-8) CVSE: Nagyteleki — Dohnál, Sárik, Bencsik (4), Virág (5), Sipos (2), Lizák, Varga (4), Krizsai (2), Dudás. Az első félidő a vendégeké volt, úgy fordultak egygólos előnnyel, hogy a játékrész utolsó gólját ők kapták. Szü­net után rákapcsolt a CVSE, fordított, majd 12-11 után nö­velte előnyét, s végül bizto­san nyert a sok átadási, tech­nikai hibával tarkított össze­csapáson. U. L. Új szabályzók Sportvezetők tanácskozása A Ceglédi VSE elismerésre méltó házigazdája volt a Vas­utasok Szakszervezete köz­pontja által szervezett hagyo­mányos továbbképzésnek. Az ország huszonegy nagyobb vasutas sportegyesületének el­nökei, gazdasági vezetői ta­nácskoztak a sportmozgalom jelenéről, jövőjéről. A résztvevők megismerked­tek a város, illetve a CVSE szépen fejlődő — számában és minőségében gyarapodó — létesítményeivel s több szak­osztály életével. A sportirányítási rendszer átszervezése utáni lehetősé­gekről, a szabályozókról, a MÁV szakmai és .társadalmi irányítószervei, valamint az Állami Ifjúsági és Sporthiva­tal képviselője tartott elő­adást. A felszólalók között volt Koszorús Ferenc, az MSZMP Központi Ellenőrző; Bizottsága tagja, a Vasutasok Szakszervezete főtitkára is. — án ISSN 0133—268« (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents