Pest Megyei Hírlap, 1987. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-10 / 135. szám

6 1987. JÚNIUS 10., SZERDA Jogi tanácsok Termés az áfhafló ágon • A végrendelet megtámadása • A szolgálata idő megsza­kítása • Ingatlanértékesítési adó © Az okozott kár megtérítése © Felfüggesztés a munka alól © Több éve vitázom a szom­szédommal, írja Sz. P. Zebe- gényből, mert nem engedi meg, hogy az átnyúló cseresz­nyefa termését leszedjem, pe­dig ő hozzá sem szokott nyúl­ni. A szomszéd telekre áthajló ágakon termett gyümölcs a fa tulajdonosát illeti meg. A szomszéd tehát köteles meg­engedni a fa tulajdonosának, hogy a gyümölcsök felszedé­sére, illetőleg a rendszeres használatot ; gátló ágak és gyökerek levágása céljából a telkére lépjen. Ha azonban a szomszéd az áthajló ágakról- lehulló gyümölcsöket nem sze­di fel, a földtulajdonos azt megtarthatja és a , föld rend­szeres használatát gátló ága­kat és gyökereket is levág­hatja, ha azt felhívása ellené­re a tulajdonos nem távolít­ja el. Ha az ágak a közterületre hajlanak át és a tulajdonos a lehulló gyümölcsöket nem ta­karítja be, bárki felszedheti azokat. # Négy éve meghalt a nagy- néném, Írja S. K. Pilisről. A vagyonát végrendeletileg egyik ismerősére hagyta. A rokonok azonban nem mentek perre, holott mindenki tudta, hogy a végrendelet körül bajok van­nak. Tehet-e valamit? — kér­dezi olvasónk. A végrendeletet igen szigo­rú szabályok alapján lehet érvényesnek, illetőleg hatá­lyosnak tekinteni, ezért gyak­ran előfordul, hagy készítője ezeket a szabályokat nem veszi figyelembe és ezért a végrendelet érvénytelen lesz. Az eljáró közjegyző azonban, a hiányosságok ellenére csak akkor hagyhatja figyelmen,' kívül a végrendeletet,. ko azt az arra_ jogosult ímegtámadja és kérelmének helyt’ adnak. A megtámadás azt jelenti, hogy az. aki' a végrendelet hiányá­ban törvényes örökös tenne, vagy akire a végrendelet olyan kötelezettséget ró, amely őt egyébként nem ter­heli, az érvénytelenség miatt pert vagy peren kívül eljárást indít. A közjegyzőnek — ha a végrendelet érvényességével kapcsolatban a felek részéről észrevétel merül fel — az a kötelessége, hogy felhívja a figyelmüket arra, hogy 30 na­pon belül pert indíthatnak a végrendelet megtámadása iránt. A hagyatékot ilyenkor ideiglenesen átadja valamely érdekelt félnek és az ellenie-' lének kell a megtámadási pert megindítania. A bíróság ítéle­tének megfelelően adja át a közjegyző véglegesen az örök­séget. A végrendelet érvénytelen­ségének, Illetve hatálytalan- . ságának megállapítására irá­nyuló igény azonban nem enyészik el az előbb említett 30 nap elteltével. A jogosult követelését bármikor érvénye­sítheti. Természetesen az idő múlása a bizonyítást ' egyre nehezebbé teheti, sőt a hagya­tékátadó végzés alapján tu­lajdonjogot gyakorló a va­gyontárgyat elbirtokolhatja. • lsäl-töl 1980-ig dolgoztam, írja G. jVI.-né Pomázrói, de akkor a férjem betegsége miatt munkámat abba kellett hagyni. Jövőre 55 éves leszek, kaphatok-e nyugdíjat? — kér­dezi olvasónk. Akinek a szolgálati idejé­ben egyhuzamban 5 éviiéi hosszabb megszakítás van, a megszakítást megelőző' szol­gálati idejét csak abban az esetben lehet figyelembe ven­ni, ha a-megszakítás után újabb 5 évi szolgálati időt ■ szerzett. E feltétel hiányában is az 5 évnél hosszabb meg­szakítást megelőző szolgálati időt figyelembe lehet venni annál a személynél, aki a megszakítás előtt a nyugdíj- jogosultsághoz szükséges szol­gálati időt megszerezte és az ezt követő 5 éven belül az öregségi nyugdíjra jogosító életkort betöltötte, vagy meg­rokkant és rokkantsága a nyugdíj igényléséig fennáll. Az örepségínyKpdij-jogosultsághoz jelenleg 20 év szolgálati idő szükséges, kivéve azokat a nőket, akik az 55.,. ill. azokat a férfiakat, akik a 60. életévü­ket 1990. december 31-ig el­érik, mert ők 10 évi szolgálati idő esetén is jogosultak nyug­díjra. Nem számít megszakítás­nak az az idő, amely alatt az igénylő nyugdíjban, baleseti járadékban, szociális segély­ben részesült, vagy kórházi ápolás alatt állt. Ugyancsak nem számít a szolgálati idő megszakításánál az 1945. áp­rilis 1-je után a tanácsok megalakulásáig községi bíró­ként eltöltött idő. A szolgá­lati idő számításánál a mező- gazdasági szövetkezeti tagsá­got és a diplomáciai szervnél végzett munkát is figyelembe lehet venni. Nem szakítja meg a szolgálati időt, ha a jo­gosult elismerési díjat fizet. © Három éve vettem egy szép lakást Gödöllőn, Írja J. K. Most az életem úgy ala­kult, hogy faiura kell költöz­nöm, ahol egy felújításra szo­ruló családi házat vásárolok. Kell-e ingatlanértékesítési adót fizetnem? Az ingatlanértékesítésből származó jövedelem adóköte­les, ha az ingatlant a szerzés­től számított 10 éven belül értékkülönbözettel adják el. Ha azonban az eladó újabb ingatlant vásárol vagy épít, csak a kettő közötti értéket adóztatják meg. Ha az eladó nem új lakóházat vásárol vagy épít, hanem a tulajdo­nát képező lakóingatlant úgy bővíti, hogy a korábbinál több szoba vagy lakás jön létre, szintén adómentesség illeti meg. , .Abban az. esetben..,ha,,, vi­szont ilyen értéknövelő beru­házást az .új..tulajdonos nem végez, a jogszabályban meg­határozott adót kell megfizet­nie. • P. S. pilisszentiváni la­katos a vállalatánál gondatla­nul kárt okozott. Az iránt ér­deklődne, milyen mértékben lehet őt elmarasztalni. Másként ítéljük meg a fe­lelősséget' aszerint, hogy a dolgozó szándékosan vagy gondatlanul okozta a kárt. Előbbi esetben az illető a tel­jes kárt köteles megtéríteni. Más a helyzet, ha a károko­zás gondatlanság következmé­nye, ilyenkor a kártérítés mértéke a dolgozó átlagkere­setének egy meghatározott há­nyada, de a havi átlagkerese­tének 50%-át általában nem haladhatja meg. Ennél magasabb kártérítési összeget a jogszabály előírása vagy a kollektív szerződés rendelkezése alapján köteles a dolgozó megtéríteni, ilyenkor a kártérítés mértékét másfél­két havi átlagkereset figye­lembevételével kell meghatá­rozni. Ha a dolgozó a kár­okozással szándékos bűncse­lekményt valósít meg, a tel­jes kárért felelős. Gondatlan bűncselekmény­nyel okozott kárnál hathavi átlagkereset a felelősségi ha­tár. A felelősség szempontjá­ból a gondatlan bűncselekmé­nyek szabályait kell akkor is alkalmazni, ha az illetőt a bí­róság tárgyaláson megrótta, vagy a szabálysértési hatóság határozatban elmarasztalta. © IC. S.. monori dolgozó el­len fegyelmi eljárás indult és a munkahelye megtiltotta, hogy a vizsgálat alatt a hely­színen tartózkodjon. A fegyelmi .eljárás alatt a munkáltató a dolgozót legfel­jebb 1 hónapra függesztheti fel állásából, ha a fegyelmi vétség súlya ezt indokolja, vagy távoltartása a munka­helytől szükséges. A felfüg­gesztés általában akkor in­dokolt, ha az illető olyan fe­gyelmi vétséget követett el, amely miatt valószínűleg el­bocsátják. Célszerű a felfüg­gesztés akkor is, ha a dolgo­zó jelenléte az 'eljárást hát­rányosan befolyásolja, vagy annak a veszélye áll fenn, hogy a vétség’ elkövetésének bizonyítékait megsemmisíti. A felfüggesztés idWISFÉSfiáiKá a dolgozót megilleti.. átlagkere­sete, amely 50%-át egy hó­napra visszatarthatja a mun­káltató. A felfüggesztésről és a keresetvisszatartásról az' ér­dekeltet írásban kell értesí­teni. Külön intézkedés és értesí­tés nélkül is a. jogszabály ere­jénél fogva fel kell függesz­teni a dolgozót az elbocsátást kimondó fegyelmi határozat kézbesítésekor. A felfüggesz­tés ilyen esetben a határozat jogerőre emelkedéséig tart és ezen idő alatt a munkál­tatónak a teljes átlagkerese­tet vissza kell tartania. Dr. Slnka Imre llfákori bűnözesmegelozésl tanács Budakeszin kísérleti jelleggel Sajnos, az 1980-as évek elejétől a bűnözés nagyságrendje, szerkezete kedvezőtlenül változott. Tavaly 182 ezer 867 köz­vádas bűncselekmény vált ismertté, és így 10 ezer lakosra 171,9 eset jutott, '16,3-del több mint az előző évben. Az ismertté vált bűnelköve­tők száma 1986-ban 93 ezer 176 volt, minden ezer lakos­ból kilenc megsértette a bün­tetőjogszabályokat. Kedve­zőtlen, hogy a fiatalkorú bűn­elkövetők száma tavaly már túllépte a 10 ezret (10 ezer 574 volt) és arányuk az össz- népesség azonos korosztályán belül már 1,8 százalékot tett ki. Nem jobb a helyzet Pest megyében sem, a múlt évben ismertté vált megközelítően 15 ezer bűncselekmény 8 ezer 200 elkövetőjéből már 998 volt a fiatalkorú, szemben az 1985. évi 903-mal, az 1934. évi 882-vel, az 1983. évi 789- cel és az 1982 évi 751-gyel. A bűnözők jelentős csoportját a fiatalkorúak képezik; szám­arányuk 12,2 százalék. Összefogni az erőket Az ismertetett adatok és a prognózis — mely szerint a nyolcvanas évek végéig to­vább emelkedik a fiatalkori bűnözés — a hatásosabb ifjú­ságvédelem és a bűnmegelő­zés szükségességére hívják fel a figyelmet. Jelenleg a megelőzés a bűn­üldöző szervek munkájához kapcsolódik, azonban a fel­adat nagy, az állami és tár­sadalmi szerveknek önálló teendőik is vannak, amelye­ket ma még hiányosan teljesí­tenek. A kölcsönös tájékozta-* tások nem rendszeresek, az intézkedések nem kellően koordináltak, hatásosságuk visszatérő értékelése rendsze­rint elmarad és ez a megelő­zés hatékonyságát csökkenti. Megesil,:, hogy az azonos célok érdekében dolgozó különböző -intézmények úiehi '-ié ‘ismerik egymás törekvéseit, holott erőik koncentrálásával több fiatalt lehetne megmenteni. Ezért gyakorlati igény egy megfelelő szervezet felállítása, amely tervezné, szervezné és irányítaná a komplex bűn- megelőzést. A Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak a jogalkalmazás jogpoli­tikai elveiről szóló 20/1986. számú határozata, amely ki­mondja, hogy a bűnözés elle­ni küzdelemben a társadalom valamennyi tagjának és szer­vezetének együttműködésére Hat megye - nyolcvan bűnügy Víkendházafcat fosztogatlak A fővárosi VIII. kerületi Hangulat eszpresszó volt a kedvenc találkahelye annak a 28 tagú társaságnak, melynek tagjai nagyon rövid idő alatt több mint nyolcvan bűncse­lekményt . követtek el hat me­gyében, és az eddigi adatok szerint több mint 3 millió fo­rint értékű holmit loptak. Ä bűncselekmények közül hatva- nat egy hónap alatt vittek véghez. Tegyük még hozzá azt is, hogy ezek az emberek, akik közül soknak még fog­lalkozása sincs, gépkocsikon szállították a lopott holmit, elegánsan öltözködtek, és egyébként sem bántak takaré­kosan a pénzzel. Az első lebukás Az első lebukásuk 'az volt, amikor a 35 éves Schmidt Sándor és barátja: a 23 éves foglalkozás nélküli Weszelszki Zoltán Szolnokon betört egy A BC-áruházba. A taxisok vet­ték .észre és értesítették a rendőröket, akik elfogták és őrizetbe vették a tetteseket. Ez múlt év november 7-én tör­tént. A nyomozás során kiderült, hogy a két férfi korábban már három alkalommal betört egy szolnoki sörözőbe, ahon­nan videót és egyéb holmikat vittek magukkal. Korábbi út­jaikon Csajbók József foglal­kozás nélküli barátjuk is el­kísérte őket, és részt vett az akciókban. A lopott holmikat pedig egy Budapesten lakó alkalmi ismerősüknél, a 35 éves Győri Lajosnál értékesí­tették. Átvizsgálták a kocsit Az említett társaság lebu­kását követő napon, tehát no­vember 8-án Diósd határában egy gépkocsi-ellenőrzés során ugyancsak meghökkentő dol­gokra bukkantak a rendőrök. Amikor Soós Péter 38 éves üz­letkötő autóját vizsgálták át — aki mellett a kocsiban ott ült Nagy Imre 35 éves felszol­gáló is —, pipereholmik, va­lamint hétvégi házakba tarto­zó tárgyak nagy tömegét ta­lálták. A két férfi bevallotta, hogy ezek lopott tárgyak, és az is kiderült, hogy bűntársai a Szolnokon rendőrkézre került Schmidt Sándornak. így most már összefutottak a szálak, és az is bebizonyo­sodott, hogy a bűntársak Pest és Szolnok megyén kívül még további négy megyében fosz­togatták az üzleteket és a hét­végi házakat. Érdemes még megemlíteni a népes társa­ságból Gyertyán-Ági Lajos nevét, aki kilenc betörésben vett részt. A korábban már említett Soós Péter Szabóné Faggyas Anikóval, Szovák Jó­zseffel és Veres' Andreával együtt Nagymaroson és kör­nyékén fosztogatták a víkend. házakat, és fővárosi trafiko­kat is látogattak ilyen céllal. Mint már a bevezetőben szó volt róla, a bűnözők gyak­ran megfordultak a budapes­ti Hangulat presszóban, ahol a bűnügyben orgazdaként sze­replő Fentor Istvánné üzlet­vezető gyakran megrendelte, hogy milyen minőségű italt és egyebet szerezzenek értékesí­tésre. Ezen a szórakozóhelyen dolgozott egyébként felszolgá­lóként a bűnügyben szereplő Nagy Imre és Gyertyán-Ági Lajos is. Mindestül} nagy érték Érdemes megemlíteni azt is, hogy a tulajdonosok a ví- kendházakban gyakran tar­tanak értékes műszaki cik­keket és egyéb könnyen el- emelhető, szállítható ingóságot is. A bűnözők mindössze egy helyen találtak üres házat. Itt az előrelátó tulajdonos egy cédulát is hagyott hátra: hiá­ba jöttetek, mindent hazavit­tem! Az ügyben a Pest Megyei Rendőrkapitányság tovább folytatja a vizsgálatot Ga. J. van szükség; meg kell terem­teni a célok elérésének szer­vezeti formáit, módszereit. Helyi taktikával A bűnmegelőzés intézmény- rendszerének országos szerve­zete még nem épült ki, azon­ban már eddig Borsod-Abaúj- Zemplén megyében és a fővá­rosban helyi kezdeményezésre bűnmegelőzési tanácsok kezd­ték el működésüket. Alapelv, hogy a bűncselekményeket el­sősorban ott kell megelőzni, ahol azokat elkövetik. Ugyan­is a területi egységekre lebon­tott, sajátosan helyi bűnmeg­előzési taktika segíthet hozzá a központi intézkedések haté­kony érvényesüléséhez. A cél érdekében egy megfe­lelő bűnmegelőzési szervezet létesítésére lenne szükség. En­nek megalakulására elsősor­ban a bűnözés szempontjából fertőzöttebb területeken lenne nagy szükség, mint Pest me­gyében és azon belül is külö­nösen az agglomerációban. Az MSZMP Pest Megyei Bi­zottságának a gyermek- és ifjúságvédelem helyzetéről és továbbfejlesztésének feladatai­ról szóló határozata is rámu­tatott, hogy feladatainkat a legkritikusabb területekre kell koncentrálni; térben, időben és módszerben egyaránt. A felismerések nyomán a közelmúltban Budakeszin az állami, társadalmi és tömeg­szervezetek s gazdasági szer­vek képviselőinek részvételé­vel tartott tanácskozás, ” kí­sérleti jelleggel, nagyközségi ifjúkori bűnözésmegelőzési tanács létesítését határozta el. A társadalmi szervezet tagjai mindazoknak a szer­veknek képviselői, amelyek« nek bármiféle kapcsolata van a gyermek- és ifjúságvéde­lemmel. A szervezet célja komplexen kezelni a bűn­megelőzést, konkrét megelőzé­si célokat meghatározni, in­tézkedéseik koordinálása és hatásosságuk visszatérő érté­kelése, továbbá segítse a tá­jékoztatást, a kölcsönös in­formációcserét, ezenkívül vé­leményező és javaslattevő fel­adatot lát el. Nyakunkon a fiatalok nyá- ri szünideje. A tanácskozáson javaslatot tettek szabadidős kikapcsolódásuk segítésére, az MHSZ és az alkoholizmus­ellenes otthon klub erre irá­nyuló együttműködési megál­lapodást is kötött. A gyámha­tóság pedig ősztől felméri, kik azok a fiatalok, akik r.em tanulnak és nem dolgoznak vagy év közben kimaradtak az iskolából és nem kötik le magukat munkával. Közremű­ködnek életvitelük rendezésé­ben. Tapintat, hozzáértés Az érintettek tehát tudják, hogy a területükön milyen célokért dolgoznak, és az eredmények sem maradnak el, mint azt a nagyközségben egyébként harmadik éve tar­tó hatékony ifjúságvédelmi munka is tanúsítja. Budake­szin ugyanis a fiatalkori bűn­elkövetők száma az 1984. évi 27-től 1985-ben 14-re csök­kent, és 1986-ban is ugyan­ennyi volt, tehát két éve nö­vekedés nem tapasztalható. A megelőzés ügyészi ta­pasztalatai azt bizonyítják, hogy az eredményekhez időre, sok tapintatra, hozzáértésre van szükség, és csak a fele­lősségteljes, közös munka hozhatja meg a kívánt sikert. Dr. Orell Ferenc János fiatalkorúak ügyésze, a Magyar Kriminológiai Társaság tagja pivosölíik részére minden csü­törtökön 1?—19 óra között In­gyenes jogi tanácsadási tar­tunk Budapest, VIII., Blaha Luiza tér 3. szám alatt. Le­vélben feltett kérdéseikre pe­dig folyamatosan válaszolunk. Hiránduíás a pusztára Nyergeket loptak A Kiskunsági Állami Gazda­ság apajpusztai lótenyészete országos hírű. A büntetett elő­életű Tompái István 36 éves kiskunlacházi lakos innen lo­pott sportnyergeket, melyek darabonként majdnem tizen­kétezer forintot érnek. Első alkalommal befopózott az egyik istállóba, ahonnan el­emeit egy nyerget, amit tüs­tént eladott egyik ismerősé­nek. Majd megkörnyékezte Hriazik Sándor 43 éves apaj­pusztai éjjeliőrt, s ő az is­tállóból kihozott nyerget adott át Tompáinak, aki azt eladta. Tompái Bábel Mihály nevű 36 éves barátjával kirándult a pusztán legelésző lovakhoz, azok egyikéről ugyancsak Te­csatoltak egy nyerget. Kantá­rok és lovaglócsizma is szere­pel a lopott tárgyak között. A Ráckevei Bíróság Tompái Istvánt és társait nagyobb ér­tékre, folytatólagosan elköve­tett lopásért vonja felelősség­re. Asztalos Imre Fekete sorok Ittas vezetésért... Az eltelt időszakban az alábbi Pest megyei lakosoktól vonták be vezetői engedélyüket ittas gépjárművezetés miatt: Sári László, váltókezenő, Galgamácsa, 103-ös őrház, 2 év; Vészelik János, kőműves, Isaszeg, Balsőmajor u. 57. 1 év 8 hó; Balázsovits Pál, nyugdíjas, Domony, -Fő u. 169., 1 év 5 hó; Imre László, autószerelő, Gödöllő, Sallai U. 2/14., 1 év 8 hó; Nagy Kálmán, autóvillamossági szerelő, Gödöllő, Mosolygó A. kert. 18 8 hó; Plachi Tibor, lsaszeg. Somogyi B. u. 49., 5 hó — segédmotor kerékpár-vezetői engedélyét; Mácsai Sándor, Galgáhévíz, Szőlő u. 7., 6 hó; Balázs László, Bag, Puskin; u. 83., 5 hó; Csélőiei József, esztergályos,- Főt Szabó P. ui 11. 1 év 6 hó; Sápi Imre, nyugdíjas. Dunakeszi, Gyöngyvirág u 3/9., 2 év, Puskás Sándor, villanyszerelő. Főt, Alagi u. 31,, 1 év 10 hó; Nijgy Zoltán, szövetkezeti tag, Örbottyán, Táncsics M. u. 49., 5 hó; Pongrácz József, traktoros. Ácsa, Újlak u. 9., 1 év 4 hó; Szabó Béla, eladó, Vác, Rigó u. 2., í év 2 hó Jalfus János, lakatos, Szokolya, Újtelep 10., 1 év 4 hó; Nagy László, Kösd, Esze T. u. 16., 6 hó; Tóth László, gépko­csivezető, Tápiószentmárton, Vorosilov u. 100., 1 év; Molnár László János, alkalmi munkás, Pánd, Rákóczi u 6., 1 év 6 hó; Vonnák István, vontatóvezető, Farmos, Öregszőlő 65., 5 hó; Herltneczi Sándor, villamo-sgépész, Bugyi, József A u. 1„ 1 év 4 hó; Beke István, autószerelő, Bugyi, Jókai u. 26., 1 év 2 hó; Nyárádi Mihály, vonalőr. Gyűl, Némedi-szőlő. 4 év; Vrábcl Ottó Antal, szobafestő, Ocsa, Kút u. 14, 1 év 6 hó; Balogh Sándor, kubikos, Inárcs, Március 21. u 75., 1 év 6 hó: Tóth Zoltán, kocsikísérő, Alsónémedi. Deák F. ú. 09 1 év 5 hó; Iludák János, lakatos, Gyál, Ady E. u. 83., I év; Kurucz Pál. segédmunkás, Feisőpakony, József A. u. 17, 4 év; Hódi János, műtős, Törtei, Nyilad d. 16., 1 év; Tölgyesi Attila, művezető, Cegléd, XIII., Csengery-szél 16., 1 év; Szediacsek György, autószerelő, Albertirsa, Kinizsi u. 15., 1 év 6 hó; Jancsik Pál, gépíűrészelő, Cegléd, Berényi u. 408., 1 év; Kancsár Ferenc, elektrikus, Ceglédbercel, Iskola u. 26., 1 év; Zajaíz Péter, ra­kodó, Cegléd, Görbe u. 51., 1 év 2 hó; Vigh Sándor Vilmos, A bony, Antal u. 8., 1 év; Facskó Zoltán, hegesztő, Cegléd, Tö­mörkény u, 11., 1 év.

Next

/
Thumbnails
Contents