Pest Megyei Hírlap, 1987. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-09 / 134. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 133. SZÁM 1987. JÚNIUS 9., KEDD Szocialista brigádok tmmkasikerei Mindenki részt vesz a versenyben Széles körű versenymozga-' lom bontakozott ki Vácott a nagy októberi szocialista for­radalom 70. évfordulójának a tiszteletére. Most hírt adunk újabb gyárak, üzemek ered­ményeiről s az ünnepre való készülődésről. SENIOR Váci Kötöttáru­gyár: A vállalat évek óta ki­emelt feladatnak tekinti a színvonal emelését. A már megvalósított és a most folyó beruházások eredményeként, nemzetközi mércével mérve is élenjáró technikai színvonalat értek el. Tavalyi kiemelkedő tevékenységéért a Vállalat Ki­váló Brigádja kitüntetést kap­ta a Modell ’69 gyártmányfej­lesztési, a Dobó Katalin, Tye- mskova és Simon István var­rodai, valamint a Velemi End­re szabászat! brigád. A Váci Gyár Kiváló Brigádja elismerő címet nyerte el a Teleki Blan­ka MEO-brigád. Vác legrégeb­bi és legnagyobb textilüzemé­nek valamenyi dolgozója csat­lakozott az októberi forrada­lom 70. évfordulója kapcsán indított, kiemelt munkaver- senyszakaszhoz. A Magyar Selyemipar Vál­lalat Váci Bélésszövőgyárában 190-en dolgoznak. Tervük túl­teljesítéséért, a 96,7 százalé­kos I. osztályú készárurész­arányért, s más kedvező gaz­dasági mutatószámaikért ve­zérigazgatói dicsérő oklevelet kaptak. A munkaversenyben elért, kiemelkedő eredménye: alapján Vállalat Kiváló Bri­gádja kitüntetésben részesült a Felszabadulás szocialista brigád. A gyár legjobb bri­gádja lett a Komócsin Zoltán nevét viselő kollektíva. Arany fokozatot ért el a Gábor Áron, ezüst fokozatot az Ifjú Gárda szocialista brigád. A Forte gyár is eredménye­sen tevékenykedett 1986-ban. Maradéktalanul kielégítette filmmel, fotópapírral a belföl­di vásárlók igényeit, javította a lakossági szolgáltatás szín­vonalát. Az év folyamán át­adásra került a tervidőszak legnagyobb beruházása: az ún. extrúziós öntőüzem. A válla­lat 45 szocialista brigádja eredményesen segítette a termelési feladatok végrehaj­tását és az új beruházás be­üzemelését azért, hogy a ne­héz gazdasági körülmények között is eredményekét tud­janak felmutatni. A szocia­lista munkaverseny értékelé­sekor négy csapat kapott Vál­lalat Kiváló Brigádja kitünte­tést. A Vám utcai üzemben is újabb felajánlásaik teljesíté­sével szeretnék köszönteni no­vember hetedikét. A MASTEEFILL Pamutío- nóipari Vállalat Váci Gyára a fotokémiai üzem szomszédja. Termelési és eredménytervei­nek jelentős túlteljesítésével a gyárak közötti tavalyi mun­kaversenyben elnyerte a Ki­váló Gyár kitüntető címet. Ti­zennégy brigádja közül a Le­nin nevét viselő szocialista bri­gád lett vállalat kiváló bri­gádja, míg az Arany János szocialista brigád és a Tyeres- kova szocialista brigád arany fokozat minősítést kapott. Az Idei feladatok és a jubileumi versenyfelajánlások között el­ső helyen szerepel a minősé­gi munkavégzés és a termelés hatékonyságának a növelése. A Könnyűipari Gépgyártó Vállalat hajdani elődjére, az egykori „kapagyárra” már ke­vesen emlékeznek. A Csikós József utcai üzem tavaly 234 milliós tervet teljesített. Ered­ményeihez nagymértékben nozzájárult a 25 szocialista brigád áldozatkész többletvál­lalása. A brigádok a termelés segítése mellett 12 ezer óra társadalmi munkát végeztek. A Ganz Danubius Hajó- és Darugyár Váci Konténergyára a múlt évben négyezer da­rab acélkonténert gyártott, ebből 1670 darab készült ex­portra, kiváló minőségben. A gyárban 29 szocialista brigád dolgozik. Vállalat kiváló bri­gádja lett a Felszabadulás szo­cialista brigád, tagjai a Tl-es konténergyártó soron dolgoz­nak. A Gyáregység Kiváló Bri­gádja címet a 404-es konte- nerműhelyben munkálkodó Komócsin Zoltán brigád kap­ta. Aranykoszorús fokozatot hét, ezüstöt 11, bronzkoszorús brigádjelvényt öt munkacsa­pat kapott. Híradástechnikai Anyagok Gyára. A Zrínyi utcai üzem évi termelése most már meg­haladja az egymilliárd forin­tot. A dolgozókollektívák és elsősorban a szocialista bri­gádok két és fél millió forin­tos anyagmegtakarítással, s hasonló értékű, újításokból eredő megtakarításokkal nö­velték a vállalat nyereségét. A HAGY szocialista brigádjai 29 ezer órában végeztek tár­sadalmi munkát a város kü­lönböző szociális és kulturális intézményeiben, valamint a kapun belüli termelőüzemek­ben. A nemes versengésben a Zrínyi Miklós ferritüzem, MEO Minőségi (meo) és a Summa (termelési osztály) né­ven tömörült dolgozók kerül­tek az élre. Jutalmuk Vállala­ti Kiváló Brigád kitüntetés lett. Valamennyi dolgozó sze­retné hasonló, sikeres munká­val köszönten! a 70. évfordu­lót. Papp Rezső Önzetlenül segítenek Száztíz vöröskeresztes előtt számolt be a minap a Ganz Danubius Váci Konténergyá­rának Vöröskereszt-titkára, Selmeczi József né. Sok min­den történt itt is az elmúlt öt esztendőben. Mindenekelőtt az egészségügyi ismeretter­jesztésben léptek előre, Patronálómunkájuk is fi­gyelemre méltó. Nőnapkor és Mikuláskor az idős korúak klubjának lakóit látogatják meg, a városi Vöröskereszt rokkant gyermekek számára szervezett hagyományos nyá­ri üdültetését pedig 4 ezer forinttal támogatják. Az elmúlt öt esztendőben 353-an adtak vért a gyárból, összesen 141 litert. Aktíváik közül a szokásos áprilisi vér­adónapon kívül a vérellátó szolgálat rendkívüli hívásá­nak is eleget tesznek. A hozzászólók méltatták a szervezet tevékenységét s a következő ötéves Időszakra osztály­A Papírfeldolgozó Ipari Szövetkezet pályázatot hirdet a budapesti központjában kereskedelmi és marketing- -vezetői munkakör betöltésére Angolul és németül tudó, papír- és nyomdaipari érdeklődésű szakemberek jelentkezését várják. Az egyetemi vagy a főiskolai végzettségtől és a gyakorlattól függően jó kereseti lehetőség. A kézzel irt pályázatukat, rövid életrajzukkal a szövetkezet címére küldjék el: Budapest VII., Dohány u. 57. (Pf.: 40. 1400). ismét Selmeczi Józsefnét vá­lasztották meg a gyári szer­vezet titkárának. Cs. F. „Akik ide eljöttünk, mind­nyájan felelősséget érzünk kör­nyezetünkért’' — hangzott el az utóbbi időben többször is a természet- és környezetvédelmi napok fórumain. Sajnos, nem kell versengeni a helyért ilyenkor, a vendégváró székek zöme üresen marad. Pedig fontos, mindenkit érdeklő dol­gokról hallhatnának, vitatkoz­hatnának. Érdemes? Nem tu­dom. Jobb lesz-e, ha beszé­lünk róla? Ha csak beszélünk, biztosan nem. Mégis mi az, amivel gyors és alapos ered­ményt lehetne elérni? Meg kellene szüntetni a füstokádó gyárakat? Kitiltani a városok­ból az autókat? A szemetelő- ket lakat alá tenni? Nem, nem, nem. A gyárak termé­keire szükség van, ha épít­kezni, öltözködni, enni, élni akarunk. Közlekedni is kell. Igaz, ha a kerékpárokat elő­vennék, legalább városon be­lül ... Minden szemetelőt azonban tényleg nem lehet lecsukni, nagyon kevesen ma­radnánk. A maroknyi közönségnek, akik— gondolom — minden­képpen szabadlábon maradná­nak, három előadó beszélt a munkakörében tapasztalt kör­nyezetvédelemmel kapcsola­tos tervekről, tényekről. Ju­hász János, a városi pártbi­zottság politikai munkatársa különböző beruházásokról szá­molt be, amelyek mindany- nyiunk életét érintik. Vác az átlagosnál szennyezettebb le­vegőjű, zajos, az ipari ártal­maktól veszélyeztetett város — hallottuk az előadótól, aki a későbbiekben is igen komor képet rajzolt. Annak idején az ipartelepítés kezdetén úgy képzelték, hogy a gyárak a város szélére kerülnek majd. Azóta körbeépült a környé­kük is, kényszerű szomszéd­ságban élünk velük. Mesterséges beavatkozások­ra van szükség a termőföld ősi erejének visszaadására, terv szerint javítják a meddő területek hektárjait. Ugyan­akkor értékeink is vannak, amelyek fölfedezésre várnak. Az Ipoly völgye például, ahol nem pöfékelnek gyárkémé­nyek és még találni háborítat­lan csendet is. A fölfedezés természetesen nem az lenne, hogy gyorsan rátesszük ke­zünket, felbolygatva azt a ki: nyugalmat is: valahová mene­külni kell! Azt, hogy mennyire van mit tenni és. hogy mégis érdemes csépelni a szót, mutatják azok a károk, amiknek mi magunk vagyunk okozói és jóindulattal elkerülhetnénk. . Egyre több faluban lesz nitráttal szeny- nyezett a kutak vize. Ezt hall­va azonnal a túlzott műtrá­gyázásra gondol mindenki, de elsikkad a fölött, vagy nem is tud róla, hogy szennyvízcsa­torna híján többen gátlásta­lanul a régi, már nem hasz­nált kútba vezetik a szenny­vizet. Ezért talán érdemes prédikálni, ha mindenki tisz­tában lenne vele, mekkora kárt okoz, hátborzongva hes- segetné el a gondolatot is. Érdekes volt bepillantani egy gyár magánéletébe Boj­nóczi József segítségével, aki a Taurus laborvezetője. El­mesélte gondjaikat, beszélt erőfeszítéseikről, amivel igye­keznek elkerülni mindenféle károkozást. Sokszor erre ép­pen a munkájuk, a technoló­gia jellege miatt vajmi kevés lehetőség van. Ennek ellenére megismerkedhettünk egy lel­kes szakemberrel. Tátrai Lászlóné is hasonló hőfokon beszélt munkájáról, ő szeptembertől a Juhász Gyula Általános Iskolában ta­nít. Végzettsége szerint mér­nök és nem is most kezdte a pályát, gyakorlott szakember. Az iskolában új erő, aki ép­pen ezért letisztulva, a maga valóságában látja a problémá. kát. Rácsodálkozva mesélte, menyire ellene dolgoznak egy­másnak szülők és pedagógu­sok. Amikor például lehullott az emlékezetes januári hó, önként jelentkező erős fiúk egymást váltva lapátolták az iskola körüli havat. Megtud­va ezt a szülők panaszos le­velet fogalmaztak a pedagó­gusok ellen. Hasonló történt, amikor a testnevelésből’ fölmentett* gye­rek kezébe gereblyét adott. „Az én gyerekemnek otthon se kell ilyen munkát végezni” — üzenték. Lehet így egészsé. ges, a környezetét kímélő, azért áldozatokat is váiiaiö szemléletet oltani az egyéb» ként mindenre nyitott lurkók­ba? Aligha, pedig mindegyi­kük ösztönösen jót akar. Az a kisfiú is, akit a tanárnő anyukájával látott az utcán. A mama rászólt a gyerekre, aki összegyűrt csokipápírját szorongatta „Mit akarsz ezzel a szeméttel, meddig cipeled magaddal? Dobd el azonnal!” Ehhez hasonló példákat nagyban az egyik hallgató is tudott mondani, csak már sok­kal súlyosabb következmé­nyekkel járót a felnőttek vi­lágából. Mindenekelőtt a fe­jekben kell tisztaságot terem­teni. Ha ez meglesz, csak kö­rül kell nézni, minden meg­változik. Lesz-e ilyen rend, vagy sem, rajtunk múlik. Az esz­mecsere után a maroknyi tár­saság kettesével, hármasával indult kifelé. Az ajtóban min­denki kapott egy-egy szóróla­pot, rajta ötsoros felkiáltással: Ha az utolsó fát kidöntöttétek, az utolsó folyót megmérgezté­tek, az utolsó halat kifogtátok, csak akkor eszmélték rá, hogy a pénzt enni nem lehet! Olvasva, vagy olvasatlanul, nem tudom, mindenesetre á kapun kívül az egyik résztve­vő természetes mozdulattal dobta el a papírt. Még jó, hogy a szemetesbe! — jegyez­te meg valaki. Dudás Zoltán Vácott, Verőcemaroson, Rátóton Nyári zenei esték A Marczibányi téren látható Közös bemutatkozás j, A Marczibányi téri mű- velődési központban lehet f megtekinteni két festőmű- í vész képeit: Kaszner Mar- $git tizennégy képpel, a vá- ^ci Toman Gyula tizenhá- f.rom alkotással szerepel. Dr. Pogány ö. Gabor, a Magyar Nemzeti Galéria nyu­galmazott főigazgatója méltat­ta a két művész munkásságát Üj képanyagukkal, mint mon­dotta, még neki is meglepe­tést okoztak, drámaibb hatá­sú képeik tónusa is eltér az eddig megismertekétől. A pályatársak, a tisztelők, s a jelen levő műveszetkedve- lők tapssal jutalmazták a főigazgató szavait, aki Toman Gyulát, mint a Dunakanyar festőjét az új akvarelltechni- ka kiműveiőjét méltatta. Szamosi-Horvath Tamás mű­vészeti vezető a ház nevében üdvözölte a megjelenteket. Gomola György költő versei­ből adott elő. Lírája jól har­monizált a bemutatott képek­kel. Toman Gyula képei: Átte­kintés Visegrádra, Víztükör, öreg fák, Barackfa, a Naszály és az Agyagbánya a hozzáér­tők szerint is sikeres alkotá­sok. Az emlékkönyv lapjaira az eredményes további sze­replést kívánó beírások mel­lé a pályatárs, a profi rajzo­ló a következőket rögzítette: „Kedves Gyula! Nagy öröm számomra e közös kiállítás, remélem még más alkalom­mal is így találkozunk. To­vábbi munkáidhoz töretlen alkotókedvet kívánok! Kasz­ner Margit.” És hogy e találkozás reális lehetőség, azt a Híradástech­nikai Anyagok Gyárának köz- művelődési bizottsága talán már a közeljövőben biztosítja és a váci közönség megismer­heti a Reimsi katedrális, A Szajna-part, az Őrség festőjét. A finnországi testvérváros­ból érkezett Järvenpään Ka­marakórus szombati hangver­senyével megkezdődött a váci és Vác környéki nyári zenei esték sorozata. A program következő ese­ménye a Bartók Béla Zeneis­kola növendékeinek holnap délután 5 ólakor kezdődő év­záró hangversenye lesz. Ezt követően június 20-án szom­baton este 7 órakor a Váci Szimfonikus Zenekar ad koncertet a Zeneiskolában, melyen közreműködik Elekes Zsuzsa orgonaművész. Vezé­nyel: Szalay Miklós és Fenyő Gomola György. Kaszner Margit, dr. Pogány ö. Gábor, Sza- mosi-Horváth Tamás, Toman Gyula a kiállítás megnyitásán. Két Toman-kép és aki értékeli, a nyugalmazott főigazgató. (Kép és szöveg: Porubszky Dezső.) Gábor. Június 21-én, vasár­nap Verőcemaroson, az új művelődési házban a váci Vox Humana és a dániai Nyborg Motetkor ad közös koncertet Makiári József, il­letve Rune Most vezényleté­vel. A görög templomban Régi zenei esték címmel két kon­certet ad a Kecskés-együttes, az elsőt június 27-én, szom­baton, a másikat július 10-én, pénteken este 8 órakor. Július 9-én, csütörtökön este 7 órakor a zeneiskolában a schmalkaldeni vonószene- kar koncertezik, Dieter Hos- feld vezényel. Július 11-én, szombaton este 7 órakor lesz az első hangverseny a vácrátóti bo­tanikus kertben. A Magyar Rádió kamarazenekara, Con­temns Hungaricus Geiger György közreműködésével lép fel. Augusztus 8-án a Győri filharmonikus zenekar és a Magyar Állami Énekkar kon­certezik Rátóton, majd augusztus 21-én az Állami hangversenyzenekar ifj. Ko­vács Imre fuvola-, és Fried­rich Adám közreműködésével, a karmester: Kovács János. A schmalkaldeni vonósze­nekar még egy hangversenyt ad Vácott, mégpedig július 17-én, pénteken este 7 óra­kor a művelődési központ udvarán. Tessék, lehet választani? B. H. Rólunk írják A Hajó-Daru hírül adta, hogy a Váci Konténergyárban legutóbb Klucsik József kor­mánykitüntetést kapott, Kur­di Kálmán és Molnár László miniszteri elismerést, 16-an Kiváló Dolgozó kitüntetésben részesültek. A Dolgozók Lapja (Tatabá­nya) hangulatos cikkben mu­tatta be a Duna fenekéről ka­vicsot kitermelő s közben a folyó medrét mélyítő gépóriás kezelőit, akik gyakran láthatók Vác térségében is. ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) Tisztaságot a fejekben! üt ér a környezetvédetem ma? Bepillantás egy nagy gyár magánéletébe

Next

/
Thumbnails
Contents