Pest Megyei Hírlap, 1987. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-09 / 108. szám

NAGYKŐRÖSI A FEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 107. SZÁM 1937. MÁJUS 9., SZOMBAT Nyolc helyeit tizenkét óra Hosszú hétfő, kuncogó fillérek Gondolom, senki nem rep- desne a plafonig örömében, ha főnökei egy napon azzal állnának elébe, hogy a nyolc­órásra szabott műszak he­lyett ezután kemény tizenkét órát kell dolgoznia. Ez még akkor is rosszulesne, ha két­hetenként kerülne erre sor, és csupán a hét egyetlen napjára szólna a megszigorítás. Másfélszeres ráadás Márpedig tetszik vagy sem, produkál ilyen kellemet­lenségeket manapság az élet, nem is keveset, de bármeny­nyire kedélyborzoló intézke­dések ezek, nem volna okos dolog látatlanban megkérdője­lezni őket. Mert lehet, hogy ésszerű, megalapozott tervek­re épülnek, jóllehet akkor is nehéz ezt elfogadtatni a köz­vetlenül érintettekkel, főleg azokkal, kiknek a törvény­szabta nyolc óra alatt is igen­csak keményen meg kell fog­niuk a munka végét. Nem is csodálkozhatunk te­hát azon, hogy az Opál Ke­reskedelmi Vállalat 88-as szá­mú boltjának kilenc dolgozója — köztük családos, kisgyer­mekes anyák vannak — zsörtölődött a megnyújtott műszak miatt. Náluk az tör­tént, hogy április közepétől, a hétfői napokon, az eddig 15 óráig tartó kiszolgálást fél hatig hosszabbította meg a vállalat vezetése. Ez bizony másfélszeres ráfadás annak, akire éppen akkor rákerül a sor. Azóta szerencsére valame­lyest megnyugodtak a kedé­lyek, ami alighanem azzal is magyarázható, hogy az eladók nem puszta sérelemként ke­zelték az. ügyet, megpróbál­ták a vállalat szemszögéből is megítélni a döntés helyes­ségét. Mert ha jól szemügyre vesszük, találunk abban logi­kát, hiszen a hét' minden napján az úgynevezett üzlet- feltöltési időből elcsippentett félórák koncentrálása az ész­szerűbb időkihasználás, vagyis a forgalom növelése érdeké­ben történt. Legalábbis elvileg, ám most már bárhogy is alakul a hely­zet, ezek után mindkét pólu­son nagyobb igénybevétel há­rul az eladókra, de remélik, hogy ez a lépés is közelebb viszi őket tervük valóra vál­tásához. Annak, hogy végre elérjék az 1,8 millió forint havi forgalmat, amit — mint mondják — a jelenlegi ki- lencszemélyes kollektívának illenék produkálni, hogy gaz­daságosnak ítélhessék meg munkájukat. Hamarabb szabadul A kereskedelmi siker azon­ban tudvalévőén nemcsak az üzletbeliek kétkezi munkájá­nak függvénye. Ahogy Deme­ter Miklósné üzletvezető ta­lálóan mondta: kitehetik a lelkűket is a vevőnek, ha an­nak csak kuncog, a forint a bukszájában. Komolyra for­dítva a szót, napjainkban visszafogottabban vásárolnak az emberek, különösen igaz­nak látszik ez a jobban nél­külözhető cikkek esetében. Pedig a fenti bűvös összegből nem sok hibádzik. úgy 60—70 ezer forinttal mutat keveseb­bet a kívánatosnál a hóvégi száínvetés. Ámbár amióta új, tágasabb, korszerűbb körülmények közé került a bolt, látványosan, mintegy 700 ezer forinttal fel­lendült a forgalma. Ez első­sorban a választék és az áru­tömeg bővülésével magyaráz­ható, de van szubjektív oka is; a környéken élők közül igen sokan visszatértek az­után, hogy végre megszűnt a „nyomor”, amit a zsúfoltság miatt szenvedett vevő és el­adó évek hosszú során ke­resztül. Az új helyen szükség esetén két pénztárgép dolgozik, a vásárló gyorsabban szabadul a portékával, de összességé­ben is úgy tetszik, lényegesen rugalmasabbá vált a kiszolgá­lás. A boltvezető és munka­társai, Czakán Ágnes, Mohácsi Sándorné, Bene Ambrusné, Kókai Jánosné és Molnár Györgyi — a régiek — szá­mára mondhatjuk, megvál­tást jelentett ez a változás. Juhász Márta, Jeszenszki Erika és Márton Júlia, a szakma ifjú képviselői sze­mélyében pedig erősítés is ér­kezett. Sajnos a várva várt április nem sokat járult hozzá alap­vető problémáik megoldásá­hoz. Igen, a keresetekre gon­dolunk. A vállalatnál úgy 5—6 százalék körüli bérfejlesztés történt, nem sokkal több a semminél. Belátható időn be­lül alighanem csak a forga­lom növelésével lesz mód ar­ra, hogy anyagi gondjaikon valamit enyhíteni tudjanak. Talán ama néhány ominózus órácska is hoz valamit a konyhára, amiért már érde­mes vállalni a terheket. Be­vallják, nem sok bizalmuk van hozzá, egyöntetű a véle­ményük, hogy inkább a vá­laszték bővítése az, ami még lendíthet az üzleten. Hczcm - ate Csakhogy nehéz diónak tű­nik ez is, hiszen ami szá­mukra a készletezéshez en­gedélyezett cikk létezik, azt már mind felsorakoztatták a polcokon. Ha mindezt még meg akarják fejelni, az csak úgy lehetséges, hogy azon­mód értékesítik az árut, mert a készletgazdálkodás törvénye nem ismer irgalmat. Egyelőre figyelik^ az igé­nyek alakulását. Úgy tűnik, a profilba illő háztartási cik­kek alkalmasak lesznek a gyors „hozom-adom” értékesí­tésre. Szokatlan megoldás, az biztos, de ezen már tényleg nem múlhat a jó hírű Szol­noki úti üzlet kilenc dolgozó­jának a boldogulása. Miklay Jenő Káfeslek cs ékszíjak A nyársapáti Haladás Termelőszövetkezet gumiüzeme olyan cikkek előállításával foglalkozik elsősorban, melyek készí­tése a gyárak számára már nem gazdaságos. Ámde ezekre a filléres alkatrészekre nagy szükség van, nélkülük munka­képtelenné válnak a gépek. Többek közt gumikábeleket, szi- meringeket, meghajtószíjakat gyártanak, de vállalják a targoncakerekek felújítását is. Képünkön Varga Istvánná betanított munkást látjuk, akinek a vulkanizálás a feladata. A művelet végén éppen a préskorongok közül szedi ki a kész ékszíjakat. (Vimola Károly felvétele) WMm korosztálynak A májusi szervezett városi i programok között az idősebb és az ifjú korosztályok egy­aránt találnak maguknak tar­A csékányos ember Hogyan kell gázt vezettetni? Hányán, de hányán töpren­genek ezen városunkban! Vannak, akik az akadályokat sorolják. Csak a papírmunka fél esztendő, s hol vannak ak­kor még a mesterek — s csak sóhajtoznak. Vannak, akik kiszámítják, kiket érdemes bevenni a kö­zösségbe. Ne legyen útátfúrás, s minden bekötés lehetőleg egyfelé nézzen. Az üres ré­szeket — telek, játszótér, ke­reszteződés — ki nem állhat­ják. Ha mégis valami efféle kerülne útjukba, jóindulatuk jeléül — természetesen csakis vita után —, befogadják a csapatba, hogy aztán legyen kit hatóságokhoz küldözgetni, tervezővel, kivitelezővel tár­gyalni szalasztani. Aztán vannak olyanok is, akik nem szólnak egy szót sem. Csak — amikor oft az ideje — gépet szereznek, irá­nyítanak. hogy a földmunka is minél jobban haladjon, s mi­nél kevesebbe kerüljön. S ha az idei gázvezeták-épí- \tők közül valakit meg kell említeni, akkor máris megvan, ki az: Varga József, a Csoko­nai utca lakója, a NEFAG igazgatója, az MSZMP városi bizottságának és végrehajtó bizottságának tagja, Varga József pókerarccal hallgatta a másként gondolko­dók aggodalmaskodásnak ál­cázott gáncsoskodásait. Vak­merőén hallgatott, mikor a költségek megosztásáról volt szó. Akkor szaladt ráncba homloka, amikor a gépről volt szó, de az is kisimult, mikor a gép utáni földmunkákra te­vődött a hangsúly. Varga József nem csinált semmi különöset. Fogott egy ásót, fogott egy lapátot, fogott egy csákányt, s hol egyiket, hol másikat vette kezébe. Ásott, lapátolt, csákányozott, saját pénzén még embert is fogadott, hogy meglegyen a békesség, kiásódjon az árok, bevezetőd jön a gáz. Valahogy így képzelem én — a kis naiv — a gázvezette­tő közösségeket. Persze, lehet utánozni is. —U talmas szabadidős elfoglalt­ságot. A legközelebbiek kö­zül néhány: május 13-án szer­dán 11 órára a nyugdíjasok klubja várja vendégeit A tu­domány szerepe a bűnüldö­zésben című előadásra. A téma gazdája Waltner Ist­vánná dr. városi ügyész. A tizenéveseknek május 15- én 17 órakor zenés délutánt rendeznek az ifjúsági klub­házban. Dudás Zoltán éne­kes-gitáros szórakoztatja majd a táncolni vágyókat. Másnap, 16-án újabb kirán­dulást szerveznek a kecske­méti Szórakatémusz játszó­házba. A busz 9 órakor in­dul a művelődési központ elől. Az utazók klubja adósságát törleszti 25-én a 18 órakor kezdődő Erdély tájain című előadással, amelyet Péntekné Szilágyi Aranka tanár visz hallgatósága elé. TIT-kíub A szemészetről Vitavezető: a főorvos A TIT értelmiségi klubja legközelebb május 12-én, ked­den délután 5 órakor tart ülést. Ezúttal dr. Halmai Ot­tó főorvos a vitavezető, s a té­ma: kérdezz-felelek a szemé­szetről. Az érdekesnek ígérkező elő­adásra ezúttal is elvárják az érdeklődőket a rendezők: a művelődési osztály, valamint a TIT városi' szervezete. Mozi, színház SZOMBATON A nagyteremben: Szerep­csere. Színes, szinkronizált amerikai filmvígjáték. Elő­adás 6 és 8 órakor. A stúdiiótetremben: Vidám körhinta. Színes magyar me­sefilmsorozat, fél 4-kor. Indiana Jones és a végzet temploma. Színes amerikai kalandfilm, fél 6-kor. ★ A szolnoki Szigligeti Szín­házban este 7 órakor; Ludas Matyi. VASÁRNAP A nagyteremben: Szerep­csere. Előadás 4, 6 és 8 óra­kor. A stúdiótermben; Vidám körhinta, fél 4-kor. Indiana Jones és a végzet temploma, fél 6-kor. A szolnoki Szigligeti Szín­házban délután 3-kor: A nad­rág. Holnap Autévásár Holnap, vasárnap tartják a vásártéren a szokásos autóvá­sárt. Hosszú évek tapasztala­ta szerint ez a legsikeresebb alkalom arra, hogy ki-ki meg­szabaduljon felesleges autó­jától. illetye gépkocsit vegyen magának. Sporthírek Kézilabda itt is, ott is Amisi igaieiiHtHánk jVfostanában azon gondol- ködöm, hogy valahol az ország közepén, de min­denesetre valami egészen jól látható helyen, valami hatalmas, valami csillogó, valami messziről látható, valami azonnal fölfogható, valami mindenki számára mértéket mutató oszlopfé­lét kellene felállítani. Mi­előtt bárki a jelkép értel­mén törné a fejét, azt is elárulom, hogy egy bizo­nyos régi költőre és az ál­tala emlegetett lángoszlop­ra gondolok. No, nem va­lamiféle milliárd forintok­ban, dolláraktívumban, vagy valami hasonló min­dennapi akármiben mérhe­tő dologra, sokkal inkább olyanra, amit általánosság­ban nem lehet megfogal­mazni, csak példákon ke­resztül. . Ez az értékoszlop mesz- sziről látszódhatna például a munkaerkölcs oszlopának is. Ezt például míves kidol­gozása, pontos arányai, a technikai megvalósítás tö­kélye jelenthetné. Egy ki­csit elmozdulva e látószög­ből, oszlopunk a családi élet rendezettségének fé­nyét is fölmutathatná. Ez bizonyára komoly nehézsé­get okozna tisztelt felkért készítőjének, de ha néhány hónapra eltiltanánk a ho­ni mozi-, illetve televízió- filmek bámulásától, talán felvállalhatná az ügyet, ha elég ügyes. Máé vonatkozásban ér­tékoszlopunk a lelki gaz­dagságot is jelképezhetné. Aki csak egyszer is látná, elmúlna szívéből az irigy­ség, s jótékony, puha, min­dent betakaró megértés költözne helyébe. A tudó­sokat addig is felkérnénk — akár ezekkel a sorok­kal is —, hogy kutassák, keressék azt a rejtélyes su­gárzást, amivel eme nemes átalakítás elérhető. Többen vallják, létezik ilyesmi, számtalan jelet emlegetnek, de nekünk nem jel kellene — még ha egyezményes is —. hanem jelkép! Értékoszlopunk újabb fel­adata közgazdasági termé­szetű lenne. Valami új, so­ha nem tapasztalt, de a gazdaság alapjaiban, legal­só régióiban már régóta gyökerező elemi részeket, a közgazdasági kvarkokat egyesítené új, elfogadható, ám mégis pártos elméletté. Megérthetné mindenki a szabályozórendszer meg­annyi szelepét, csapját, to­lózárát, bárki kandikálhat­na a keresetszintnövek- mény-csökkenést hatásosan toleráló adókulcsos könyv­ből, sőt — igaz, ez már ak­kora kívánság, hogy csak félve merem megpendíteni — talán még a hétköznapi ember is felfoghatná a sza­bályozók visszamenőlege­sen kiszámított előreható következmény rendszereit. Oszlopunk értékállóságá­ra gondolva, valami telje­sen új ötvözetet kellene ki­dolgozni anyagólul. Mit ide holmi arany, vacak platina, meteor-vasmaradvány, vagy magyar ezüst, mikor ezeket mindig változó pénzeszkö­zökkel mérik! Folyton át­alakuló, sohasem kikristá­lyosodó, amorfan is csoda­latos nemfém-fémre gon­dolhatunk, aminek kilója mindig — az idők végeztéig — ugyanannyiba kerülne, akár forintot, akár d,ollárt. akár rubelt használnának mérőeszközként. A Párizs melletti etalonbizottság in­nen származtatná a mé­tert, a kilogrammot, a má­sodpercet. oszlopunk árnyé­kából számítva ki saját he­lyét e földgolyón. Értékoszlopunk kicsinyí­tett mását ezermilliárd pél­dányban sokszorosíthatná valamely élelmes géemká, hogy ezen tettével az álla­mi vállalatokat megillető adókedvezményben része­sülvén azzá alakuljon, de ügy, hogy a nyolc óra mind a négyszáznyolcvan percét kidolgozva saját munkájá­val bizonyítsa az értékosz­lop értékállóságának érté­két. Ez lenne ám az érték mértéke! p rtékoszlopunk tanácsol adna a pályaválasztó ifjúnak, a pályát elhagyó, tanárnak, a pályát tévesz­tett zseninek, a pályán ját­szó focistának, s az őt fi­gyelő, buzdító közönség­nek, egyszóval, mindenki­nek. Gyanítom, nem lesz egy­szerű dolog elkészíteni a műtárgyat. Am sose le­gyünk pesszimisták. Ballai Ottó Előbb a Kinizsi-sporttelepen, majd idegenben játszottak újabb megyei II. osztályú baj­noki mérkőzéseket férfi kézi- labdásaink. Nk. Kgy. Kinizsi—Domonyi Tsz SK 34-26 (15-13). Nk.: Eszes — Mocsai (9), Kerny (5). Mátrai (6), Lázár (1). Var­sányi (6), Budai (4); csere: Rónaszéki (3). A vendégek pontatlansága miatt 25 perc késéssel kezdték a találkozót. Érdekesség, hogy 8 évi szü­net után az egykori NB Il-es játékmester, Varsányi Gábor is pályára lépett. Tíz percig (3:3) a védőjáték dominált in­kább mindkét oldalon. Ezután — bár az ellenfél igyekezett a játékot lassítani — a Kinizsi időnkénti ötletes támadójáték­kal megérdemelten szerzett vezetést. Szünet után a he­lyiek nagyon jól védekeztek, s jobb erőnléttel és bejátszá­sokkal megérdemelten növel­ték előnyüket. Az ifjúsági mérkőzés az ellenfél visszalé­pése miatt elmaradt és így csak 4 utánpótláscsapat szere­pel a II. osztályban. A Kini­zsi-pályán a szurkolók és a játékosok is megérdemelnék, hogy a pontos tájékoztatás ér­dekében helyrehozzák az ered­ményjelző táblát! Erdőkertes SE—Nk. Kgy. Ki­nizsi 26-25 (10-10). Nk.: Eszes — Medgyesi (2), Kerny (4), Rónaszéki (1), Mátrai (6). Bu­dai (8), Mocsai (4); cs^re: Lá­zár. Az idegenbeli összecsapás végig fej fej melletti volt: 2 gólnál jobban egyik csapatnak sem sikerült elhúzni. Ügy tűnt. hogy az győz, aki a le­fújás pillanatában éppen ve­zet. Ez a pályaválasztó csa­patnak sikerült. Erdőkertes SE ifi—Nk. Kgy. Kinizsi ifi 15-7 (5-1). A kini- zsisek serdülőkorúakból álló újonc ificsapata idegenben és az elején lámpalázasan ját­szotta első bajnokságát, szü­net után pedig feljavulva. Góldobók: Zöldi (3), Farkas és Kovács S. (2—2). Az őszihez hasonlóan most is csak 1 mérkőzés volt a Pe- töfi-iskolai pályán, mert csak két iskola nevezett a tanév­ben, a városkörzeti úttörő le­ány kézilabda tavaszi fordu­lójában. A 2x20 perces talál­kozón a képzettebb petőfisek győzelme és ezzel továbbjutá­sa egy percig sem volt ké - séges. Petőfi-isk.—Rákóczi-isk. 24-4 (10-1). Legjobb dobók: Deák (10), Horváth (9) és Ko­vács K. (4), illetve Radics (3). A végeredmény: 1. Petöfi-isk. 2. Rákóczi-isk. 2 2 ------- 34-10 4 2-------2 10-34 ­A győztes Petőfi-iskolás leá­nyok: Bozsik Zsuzsanna — Kovács Katalin, Deák Anikó, Kecskeméti Andrea, Horváth Anita, Csikány Ágnes, Kovács Gizella, Gyurkó Ildikó, Orbán Krisztina, Tóth Ildikó, Gulyás Szilvia, Gorócz Ildikó. SZOMBATI MŰSOR Birkózás. Tiszakécske: meg­hívásos általános iskolás grundbirkózó-verseny. Kézilabda. Albertirsa. A. Micsurin SE—Nk. Kgy. Kini­zsi, felnőtt és ifjúsági férfi megyei II. osztályú bajnoki mérkőzés. Tenisz. Kinizsi-sporttelep, 8 órától: városi nyílt férfi egyé­ni bajnokság. Torna. Kiskunhalas: a ser­dülő fiú csapatbajnokság te­rületi döntője. VASÁRNAPI MŰSOR Honvédelmi sport. MHSZ- lőtér, 9 óra: városkörzeti ÖHV és UHV. Labdarúgás. Kinizsi-sportte­lep, 15: Nk. Kgy. Kinizsi ifi— Örkényi KSK ifi, 17: Nk. Kgy. Kinizsi—Örkényi KSK. me­gyei II. osztályú bajnoki mér­kőzés. Abony. A. Tsz SK ser­dülők—Nk. Kgy. Kinizsi ser­dülők, összevont körzeti baj­noki mérkőzés. S. Z. [SSW 0133—2708 (Nagyköröst Hírlar

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents