Pest Megyei Hírlap, 1987. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-06 / 105. szám

Megosztott gondok A személyiség szerepe A személyiség szerepének megítélése koronkint, fendszerenkint szélsőségesen ingadozik. Az úgynevezett primitív társadalmakban a sámán, varázsló a közembe­rek szemében földöntúli ösz- szeköttetésekkel, emberfeletti erővel és hatalommal rendel­kezett. Ezt a hitet a sámá­nok, varázslók folyamatosan terjesztették és erősítették. Hasonló tulajdonságokkal vol­tak fölruházva ebben az idő­ben a közösségek világi veze­tői is. S ez lényegében a pol­gári rendszerek kialakulásáig alig változott. A királyok, császárok, cárok, a papok, a gyógyítással foglalkozók sem­milyen tekintetben nem szá­mítottak közönséges lények­nek. Ha csak abban nem, hogy valamennyien halandók, akár a legszegényebb koldus. A polgári, majd a szocialis­ta eszmerendszerek kialakulá­sának kezdetétől megfigyelhe­tő a törekvés, hogy a bármi­lyen névvel illetett vezető ugyanolyan, mint a többiek, csak éppen irányításra ter­mett, ahhoz van meg a kész­sége, tudása. Leginkább kül­sőségekben mutatkozik ez meg. Egy mai államférfi ugyanúgy öltözik, mint bár­melyik egyszerű halandó. Megszólításuk sem különleges, nem tekintetes és nem nagy­ságos. Ha jobban szemügyre vesz- *zük a dolgot, észrevehetjük, modern, fölvilágosult korunk­ban sem nézzük közönséges halandóknak a nagy hatalom­mal rendelkező személyisége­ket vagy egyéb területen ki­emelkedőket. Hogy mihamarabb tár­gyunkhoz kanyarodjunk, sza­kítsuk meg az elmélkedést, s összegezzük: a személyiség mindenütt sokat számít. Min­denütt: az ország, egy város, Iskola, sportegyüttes élén. Aligha találnák ki, hol me­rengtem ezen. A minap az egyik gödöllői iskola torna- csarnokában. ahol a GSC lá­nyai és fővárosi ellenfelei köplabdáztak. A terem túlsó Végében állt a hórihorgas edző, Körösfői László. Nélküle ezek a lányok aligha röplab- liáznának. Körösfőinek az öccse szintén röplabdaedző. Lehetőségeik igen szerények, sikerélményük sem falrenge­tő. Mégis csinálják. Még két másik férfiú ült a teremben, akik pillanatnyilag sarzsi nélküliek. Úgyszólván minden gödöllői sportesémé- nyen ott vannak, lelkesek és lelkesítenek, személyes jó vi­szonyban vannak a csapatok tagjaival, a szünetben, a mér­kőzések végén dicsérnek, biz­tatnak. Papírforma szerint semmi közünk hozzájuk. Mégis többek ők egyszerű szurkolónál. De még többek le­hetnének, ha kihasználnák tettvágyukat, sportszeretetü- ket. Evezzünk más csatornába. Léteznék-e Aszódon múzeum Asztalos István nélkül? Vagy: ha történetesen Asztalost sor­sa a negyvenes évek végén nem Aszódra, hanem Gödöl­lőre veti, akkor Gödöllőn vol­na múzeum? Akkor Gödöllőn volna. Említhetnék olyanokat, akik különösebb eredmény nélkül konok szószólói valaminek, ahogyan a sikeresebbek a sa­ját sportjuknak, ágazatuknak. S ezeket az embereket in­kább szánakozó mosoly, mint­sem elismerés övezi. Senki se higgye, persze, hogy az ered­ményesebbeknek sok elismerés hullana az ölükbe. Ha csak ez hajtaná őket, senki sem tud­na róluk. S ez még a külön­ben sok dicséretet szerző Kecskés Józsefre is áll, aki hiába hozott létre országos hírű művelődési központot, mindig is a nyílt és suttogó bírálatok középpontjában állt. Róla szólva föltehetjük azt a gyermeteg kérdést, mi lesz utána? S a többiek után, akik most fémjelzői valamely si­keres együttesnek. Nem le­pődnék meg, ha egy-egy sportcsapat megszűnne, s a művelődési ház is csendes, tizenkettő egy tucatra intéz­ménnyé alakulna. A sarzsit lehet örökölni, ám a cím, legyen az királyi, csá­szári avagy edzői, igazgatói, senkit sem képesít arra, hogy karizmatikus hatással legyen az őt körülvevőkre. Kör Pál A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM. 104. SZÁM 1987. MÁJUS 6., SZERDA Élelmiszer-kereskedelem Kistarcsára összpontosítanak Az élelmiszer-kereskedelmi hálózat országos, hisz élelem­re minden helyen és minden időben szükség van. A vál­lalatok között a Vác és Kör­nyéke Élelmiszer-kereskedel­mi Vállalat az élvonalban van. Gondjaikról, terveikről kér­deztük Vedres György közgaz­dasági főosztályvezetőt váci központjukban. — Üzlethálózatunk a Duna­keszitől Szobig, Kerepestar­csától Aszódig fekvő területen működik. Boltjaink száma je­lenleg 116, de ez előrelátha­tólag évről évre nőni fog. Kez­dem talán a gondjainkkal, melyek szerencsére nem olyan nagyok, mint sok hasonló pro­filú és nagyságú vállalaté. Dunakeszin és Kerepestarcsán évek óta küzdünk tartós mun­kaerőhiánnyal. Keresik a választ — Ezen a két helyen kell a vásárlókat is visszahódítania dolgozóinknak, mert nem mindegy, hogy a nap mint nap Budapestre dolgozni járók hol vásárolnak. Az eredménye­sebb munka érdekében pél­dául a Kerepestarcsán dolgo­zók kiemelt bért kapnak, az 10 százalékkal haladja meg az átlagot. Ennek ellenére az itt dolgozó 58 fő nagyon kevés. Itt van a legkevesebb tanu­lónk, évi 1—2, ami egyáltalán nem elég az utánpótláshoz. A szülők nem adják élelmiszer­Récék, bodzák, orgonák Volt egyszer egy malom 'Azt gondolnánk, valamilyen molnárjelképet láthatunk a malom udvarán álló oszlopon. Nem, ez az egykori lánchinta maradványa csak. (A szerző felvétele) A bági tó, a bagi tó / Nem mámorító, hódító . / A fény­vágyónak pocsolya, / Pedig van bája, mosolya, / Szomorú- fűze, topolya. Napok óta ezek­kel a sorokkal álmodom-ébre- dek. A vidékhez fűződő szere- tetemben arra gondolok, hogy megtaláltam Petőfi Sándor Galga partihoz című versének a párját. Már nemcsak a nagy költő strófái bizonyítják a táj szépségét, hanem egy bizonyos Farkas Tiboré is, aki az 1920-as években aszódi diák volt. Verse a feledés homályába veszett volna, ha dr. Balázs József helytörténeti kutatásai közben nem kéri fel a hetve­nes éveiben járó, a faluból régen elköltözött Novák Ká­rolyt arra, hogy írjon valamit számára a bagi malmokról, kiváltképp a családjához kö­tődő, a Nepomuki Szent Já­nosról elnevezett turbina­hengermalom történetéről. A címzettben felébredt a pa­rázsló tűz — egy könyve már megjelent évtizedekkel ez­előtt — s hamarosan hatvan­diadalmas dobolással, futólé- péses ritmusban. Ifjúként, tizenévesként élte át a turbina-hengermalom legeredményesebb éveit, s fe­lejthetetlen élményt nyújtott számára például az a látvány, amit a malom padlásából él­vezhetett a mozgalmas életű Galga mentéről. A dolgozat­ban a malmot üzemeltető család számos más tevékeny­ségéről is beszámolt, melynek révén Bag híres községgé vált a környéken. Télen a malom­tó vize befagyott, a jég tíz­húsz centiméter vastagságúra is meghízott. A kristálytiszta jeget azután eladták. Télen tehát jeget termelt a tó, nyáron viszont a fürdőzé­sek színhelye lett. Az első időkben ingyenes volt a meg- mártózás, bárki jöhetett. És mégsem ingyen volt ő ottan, hozta, mondta, mosolyogta szívének kiáradó örömét, a hálaadást, amiért itt szabadon megmerítkezhetett és heve- részhetett és barátkozhatott velünk, emlékezik Novák Ká­roly. Később strandfürdő létesült, kabinokkal, kugüzóval, büfé­vel. A társasági élet tovább zajlott. Májustól szeptemberig sokféle ember megfordult a malomtó vizében és part­ján. Közöttük az egyik volt a már említett Farkas Tibor. Vele és a festőnek készülő Csekey Zoltánnal sokat be­szélgettek megpihenve. Az egyik ilyen alkalommal szüle­tett a Hívogató című vers. amelyből még egy versszakot ismertetünk, hogy bizonyít­suk. mit jelentett akkor s mit jelenthetne ma a tó a környék közönségének, ha lé­tezne még. ha újjászületne. A bagi tó. a bagi tó / Fá­jás zsongító, nyugtató. / Nin­csenek hattyúk, s pálmafák, / Csak récék, bodzák, orgonák. / S kelepes gólya, béka rák. Balázs Gusztáv négy oldalos dolgozattal je­lentkezett! Kézirata a község és a Gal­ga mente helytörténetében pótolhatatlan értékű. Olvas­suk csak el a főbb fejezetcí­meket, milyen élményeket tartogatnak! A régi malmok Bagón. Öt családfa. A turbina­hengermalom. A malom sze­mélyzete. A tó, a bagi tó. A villanytelep. A csőd. A ma­lom epilógusa. A Faska ma­lom. Beszélgetés a fákkal. Rekviem a malomért. A századfordulót követő év­tizedben Novák István nem az általa felépítendő malom helyét vásárolta meg, hanem az akkor már ott üzemelő malmot. A legtöbb bagi nem is tudja ezt, hogy már ko­rábban is volt malom a ma­lomban! Novák Károly özvegy Begidsán Józsefné emlékezését így közli: — Én mint nyolc­tíz éves kislány ,még láttam azt a malmot. Alacsony, nád­tetős épület volt. Vízi kerék hajtotta a két daráló követ, amin őröltek. Hogy a már malom után kiáltó természeti adottság hangját az ember mikor hallotta meg, ez a pil­lanat a múlt ködébe vész, zárja le a régmúlt históriáját a szerző. A legizgalmasabb fejezetben a turbinamalom működését írja le Novák Károly. Ma már rajta kívül talán senki sem tudja, milyen masinák őrölték a gabonát az épületben. Ö megőrizte e szerkezetek, maga a malom hangulatát is. Mikor a szíj már fent volt és vígan csattogott, a gépész, a molnár, valamelyik bátyám, az, aki feltette aznap a szíjai, kiment a gépházból, sietett a dolgára. Olyan egyedül ma­radtam, mint Mikes Kelemen a tenger mormolásával. Csak a Wohanka szíve dobogott egy géppuskasorozat gyorsasá­gával, megállíthatatlanul, de nem annak fülrepesztő zajár­talmával, ellenkezőleg, tompa, kereskedelembe a gyermekei­ket. A miértre mi is keressük a választ. Az a néhány tanuló aki nálunk végez, sajnos nem mindig marad e területen. Egész nap nyitva Terveikről Vedres György a következőket mondta. — Üj nagy ABC-áruház építését kezdjük meg a közel­jövőben Kistarcsán. A jelen­legi 137 négyzetméteres he­lyett egy 600 négyzetméteres boltot kívánunk nyitni. A nagyközségi tanács ingyen ad­ja számunkra a telket, és 2 millióval járul az egyébként 30 millió forintos beruházás­hoz. A Pest Megyei Tanács támogatása 3 millió. A ver­senytárgyalást kitűztük, minél előbb kezdeni akarjuk az építkezést, hisz a tervezett nyitás 1988 vége. — Ebben az új üzletben a tervek szerint 32 munkatárs­nak kell majd dolgoznia, re­méljük, hogy időben ki tud­juk nyitni, nem kell várakoz­ni munkaerőhiány miatt. Hogy milyen lesz ez az ABC? Tágas, közel 350 négyzetméte­res eladóterű, három hűtött csemegepulttal a hűtendő áruknak, külön hűtőkamrák­kal, húselőkészítővel, zöldség és zöldáru-tárolóval, minden igényt kielégítő személyzeti kiszolgálóhelyiségekkel, iro­dával. — Kerepestarcsán bővíteni íogjúk a harmadik negyedév­ben a 133-as számú üzletün­ket, amely igen nehéz körül­mények között tart nyitva je­lenleg. Kicsi a raktár és az eladótér, a forgalma viszont szerencsénkre igen jó. Az át­építés ideje alatt a község la­kosságának élelmiszerrel való ellátását úgy fogjuk megolda­ni, hogy a jelenleg egy műsza­kos, közelben levő üzletünket egész nap nyitva tartjuk. A zárást 3—4 hónaposra tervez­zük. — Gödöllőn a nagy tervek között szerepel a 20-as re­konstrukciója. Tárgyalásokat folytatunk a városi tanács ve­zetőivel, ugyanis szeretnénk megkapni a mostani fodrásza­tot, az órásműhely, a zöldsé­ges- és a tejboltok területét. A tej- és zöldségárusítást ter­mészetesen mi átvállaljuk, és sikeres tárgyalás esetén egy 1200 négyzetméteres nagy áru­házát kívánunk kialakítani. A döntés május végére várható. — Aszódon öt üzletünk van, ebből három nagy ABC. Itt nem tervezünk olyan nagy be­ruházásokat, mint az előbb felsoroltak, de a felújítás és karbantartás folyamatos. Most raktárakat bővítünk. A gépek­nek mindig üzemképesnek kell lenniük, gondolok itt a nagy hűtőkre, mélyhűtőkre és a csemegepultokra. Évente ezek karbantartása 2 millió forintjába kerül a vállalatnak. A szeletelők, kávédarálók, pénztárgépek egy külön kate­gória, de ezek működésében sem lehet fennakadás. Műsza­ki gárdánk igen jól felkészült szakemberekből áll. A hárem legjobb között A Vác és Környéke Élelmi­szer-kereskedelmi Vállalat ta­valy 2 milliárd 2 millió forint feletti forgalmat bonyolított le. Dolgozóink évi átlagkerese­te 74 ezer forint felett van. A vállalat az országban a három legjobb között van. Nem fogy­nak ki a tervekből, önmaguk­kal állandóan elégedetlenek, mindig javítani kívánnak munkájukon, amit mi vásár­lók el is várunk tőlük. Árvái Magdolna Ifjúsági hangverseny Elsősorban a fiataloknak szánt hangverseny színhelye lesz csütörtökön, május 7-én a városi művelődési központ színházterme, Beethoven és Mozart egy-egy művét adja elő a Budapesti Műszaki Egye­tem szimfonikus zenekara. Ti­hanyi László vezényletével. Közreműködik Duffek Mihály zongoraművész. Belépődíj diá­koknak 15, felnőtteknek 30 forint. A hangverseny délután fél 6-kor kezdődik. Móra műveiből Vetélkedő Móra Ferenc műveiből ren­deznek vetélkedőt a városi könyvtárban negyedik-ötö­dik osztályos gyerekeknek. A versenyre négy Móra-mű el­olvasásával lehetett nevezni: Az ember feje nem füge, Igazlátók, Mindenki Jánoská­ja, Rab ember fiai. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Csukás István Ágacska, a Népszínház gyermekszínházá­nak vendégjátéka, 14.30 és 17 órakor. A hónap műtárgya: Mihály Rezső Trisztán és Izolda, megtekinthető az elő­térben. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő és környéke állatvilágáról, az erdő- és vad­gazdálkodás történetéről, Ipar­művészet a gödöllői művész­telepen, kiállítás, megtekint­hető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó ki­állítás, megtekinthető 10—18 óráig. Kerepestaresa, kiállítóterem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Helytörténeti gyűjtemény Kresz Albert gyermekfotói A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni? címmel ren­deznek kiállítást Kresz Albert gödöllői fotóművész fényké­peiből a városi helytörténeti gyűjteményben. A kiállítást Herczenik Gyula, a városi pártbizottság első titkára nyit­ja meg pénteken, május 8-án 16 órakor. A kiállításon be­mutatják Kresz Bence első osztályos általános iskolai ta­nuló óvodáskori rajzait is. Közreműködik Havas Judit előadóművész és Tolcsvay Bé­la zeneszerző. Kresz Albert 1983 és 1986 között három, eseményekben gazdag, boldog évet töltött a Mosolygó Antal körúti óvodá­ban, ahol feladata ä közösség­ben nevelődő gyermekek fej­lődése, egy korcsoport megfi­gyelése és fényképezése volt. Jelenlétét hamarosan meg­szokták a kicsik, és fényképe­zés közben ugyanúgy zajlott az élet, mint máskor. Kresz Albert 129 alkalommal fény­képezett a gödöllői óvodában, az így készült fotókból ad vá­logatást a helytörténeti gyűj­temény kiállítása. Kisfia a fényképezett csoport tagja volt. A kiállításon látható raj­zait nagycsoportos korában, öt és fél évesen készítette. Röplabda Megyei úttörőverseny Hat leány- és három fiú­csapat részvételével Gödöllőn, a Karikás Frigyes Általános Iskola tornatermében rendez­ték meg a röplabda úttörő­olimpia Pest megyei döntőjét. A verseny színvonalas mér­kőzéseket és sok izgalmat ho­A veresegyházi központunkba fel veszti nk végzettségű munkatársat Vállalunk fénymásolást A/4-es méretben, darabonként 3 forintos egységáron. Veresegyház és Vidéke Takarékszövetkezet, Veresegyház zott. Valamennyi részt vevő csapat lelkesen küzdött és hangos buzdításban sem volt hiány. Több csapatban is ki­tűnt néhány igen ügyes, te­hetséges fiatal, akik kivívták a jelenlevő szakemberek elis­merését. Városunkat a Petőfi Sándor Általános Iskola leány- és az Erkel Ferenc Általános Iskola fiúcsapata képviselte. Mind­két gárda tagjai csak egy éve röplabdáznak, de azért be­csülettel helytálltak. Az eredmények. Lányok: Érd—Fót 2-0, Érd—Abony 2-0, Főt—Abony 2-1, Szigetszent- miklós—Gödöllő 2-0, Kiskun- lacháza—Gödöllő 2-0, Sziget- szentmiklós—Kiskunlacháza 2-0, Gödöllő—Abony 2-0, Kis­kunlacháza—Fót 2-1, Sziget- szentmiklós—Érd 2-0. 1, Szí- getszentmiklós, 2. Érd, 3. Kis­kunlacháza, 4. Fót, 5. Gödöl­lő. 6. Abony. Fiúk: Ráckeve—Érd 2-0, Ráckeve—Gödöllő 2-0, Érd— Gödöllő 2-0. 1. Ráckeve, 2. Érd, 3. Gödöllő. Mozi Vadölő. Színes NDK-ka- landfilm. Csak 4 órakor. Dutyi-dili. Színes, magyarul beszélő amerikai bűnügyi filmvígjáték. 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents