Pest Megyei Hírlap, 1987. május (31. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-05 / 104. szám
N 1987. MÄJUS 5., KEDD Vác város vonzáskörzetébe 32 település sorolható. A táj, a településszerkezet, a termőhelyi adottságok revén a sokszínűség jellemzi a települést. A város ipara fejlett, itt van a cementipar központja és az ország cementtermelésének egyötödét adó DCM, közismert a Forte, a Senior Kötöttárugyár, a Híradástechnikai Anyagok Gyára. Ezenkívül a vegyipar, a gépipar és a könnyűipar ágazataihoz tartozóan számos, döntően budapesti központú gyár és telephely van. A város erőteljes vonzást gyakorol a környezetére, amit az ipari központ jellegén túl teljessé tesz a fejlett középiskolai, egészségügyi és kulturális intézményhálózata. Nem mondunk le a kezdeményezésről Tekintélyt a hozzáértés ad A börzsönyi aprófalvak és a Budapest—Szob vasútvonal mentén fekvő nagyközségek, rpindez a Dunakanyar jelentős hétvégi üdülő-, kirándulóforgalmával egyetemben a változatos településszerkezetre példa. A községekben viszonylag kevés munkahely van, sok az eljáró dolgozó. A mezőgazdasági terület zömében kedvezőtlen termőhelyi adottságú. Sok az erdő és a legelő. Igazán kedvező feltételek a gyümölcstermesztésben vannak. A mezőgazda- sági termelőszövetkezetek termelése igazodott a termőhely adottságaihoz. Ez a mezőgazdasági termelés szerkezetének egyszerűsítésével járt, miközben nőtt a termékek■ feldolgozottsága. A mezőgazdasági üzemek gazdálkodásában fontos szerepe van az ipari, szolgáltató tevékenységnek. Arra ösztönözzük a szövetkezeteket, hogy a községekben, helybei) telepített munkahelyeket igyekezzenek létesíteni. A kiegyensúlyozott gazdálkodás mellett nagyon fontosnak tartjuk a tsz-ek teie- pülésformáló szerepét. Előny és gond A sokszínűség egyszerre előny és gond. Gond abban a tekintetben, hogy a sok üzemmel külön-külön adottságainak, helyzetének megfelelően kell foglalkozni. Előny viszont, hogy mindig van olyan üzem, amelyik gyorsabban tudja a lehetőségeit kihasználni, és ez a terület egészének kiegyensúlyozottságot kölcsönöz. Az ipar teljesítményét az általánosnál valamivel kedvezőbbnek ítéljük, és elfogadhatónak látjuk a jövőjét is. A V'árosi pártbizottság nagy figyelmet fordított a középtávú tervezőmunkájára. A, VII. ötéves terv gazdaságpolitikai céljait számszerű előírás nélkül, az adottságoknak megfelelő tartalmi követelményekkel közvetítettük a vállalatok felé. Fontos kérdés: hogyan ítéljük meg a VII. ötéves terv teljesíthetőségét? Az eddigi munka mit alapoz meg? Az 1986-os év számos ellentmondást hordoz. A termelés, gaz-, dálkodás eredményei a két legnagyobb exportáló vállalatnál, a Fortéban és a kötöttáru- gyárban csökkentek. A többi üzemben nőtt a termelés. A Forténál megközelítőleg 80 millió forint veszteséget okozott a valutaárfolyamok változása, a kiesést csak részben tudták pótolni és ebben az is közrejátszott, hogy tavaly tavasszal közel másfél hónappal később kapták meg az export teljesítéséhez szükséges importanyagok behozatalára az engedélyeket. Ezt már az sem pótolta, hogy éves szinten a szükséges importkeretet végül is megkapta a vállalat. Hasonló probléma a kötöttárugyárnál is előfordult. A termeléscsökkenést azonban az eredményezte, hogy a vállalat 30 százalékkal kevesebb belföldi rendelést kapott. Ebben viszont jelentősen közrejátszott, hogy a belkereskedelem a Senior ruháihoz hasonló, tőkés importból származó termékekkel töltötte fel raktárait. Természetesen, ha csak vállalaton kívüli körülményekben látnánk az elmaradás okait, alapvetően hibáznánk. Lassúnak bizonyult a vállalati alkalmazkodás, a többszöri átállásban megmutatkoztak vállalatón belüli szervezési gyengeségek, technológiai hiányosságok. Nagyon fontos kérdésnek tekintjük, hogy mindkét helyen az üzemi pártbizottságok kellő önkritikára ösztönözve segítettek feltárni ezeket a hiányosságokat. Hosszabb távra nézve azonban az 1986. évi gyengébb teljesítmény nem változtatta meg az alapvetően jó irányú gazdasági folyamatokat. Ha lassan, is, de folytatódott a termelés műszaki megalapozása, a termék- és technológiai fejlesztés. A vállalati vezetők úgy látják, az elfogadott 1987. évi tervek is ezt jelzik, hogy a középtávú tervek alapvetően teljesíthé- tők. Általánosítható ez a minősítés? A városi ipar nagyobb részére igen. Persze úgy, hogy állandóan küzdeni kell a feltételek biztosításáért. A különböző kormányprogramokhoz való csatlakozás az üzemek nagyobb részénél valóságos előrelépést jelent. Ezen kívül keresik a belföldi és külföldi partnerekkel a közös fejlesztési lehetőségeket. Nagy jelentőségűnek, tekintjük, hogy a Forte és a Tungsram váci fénycsőgyára előkészítik a szovjet vállalatokkal való közös fejlesztést, illetve közös vállalat kialakítását. A városi pártbizottság igényli a vállalati központoktól is a gyáregységek számára a reális, előremutató programok kidolgozását, ezt az együttműködések, kooperációk szervezésével is elősegíti. A terület foglalkoztatási szerkezeté jó. A termelő és az ellátó, szolgáltató területeken dolgozók aránya is kedvező, a termelőágazatokban egészséges a szakmai összetétel. Az elmúlt években az iparban foglalkoztatott létszám’évi l-2‘ százalékkal csökkent. Ugyanakkor már néhány dinamikusan fejlődő vállalatnál létszámnövekedés is volt. Területünkön a továbbiakban sem lesz elhelyezkedési probléma. Tavalyi, munkafegyelmet segítő intézkedéseink nyomán több vállalattól elküldték a fegyelmezetlenkedők egy részét. Most a vprosi tanácsnál a vállalatok részéről bejelentett munkaerőigény csaknem ezer fő. A kiközvetítés forgalma — 4-500 fő — alig változott, mutatkozik viszont 50—60 vándormadár, akinél a vállalatok már válogathatnak, feltételeket kötnek ki. Gyakorlatilag a vállalatok ténylegesen csak néhány területen növelik a létszámot, a bejelentett munkaerőigény bizonyos értelemben minőségi cserét is szolgál. Ugyanakkor azt tapasztaljuk, högy a lakosság részéről nő az igény a nyugdíj as-foglalkoz'ta tás, a rész- munkaidőben foglalkoztatás és a bedolgozás iránt. Itt azonban nagyon kevés a vállalati kínálat. . Kevés a munkahely A várositól eltérő helyzet van több községünkben. A megyei településfejlesztési koncepcióval összhangban erősíteni kívánjuk a kisközségek lakosságmegtartó képességét. Arra ösztönözzük a községek párt- és tanácsi vezetőit, hogy saját területükre alakítsanak ki erre programokat. Itt bizony munkahely- teremtésre is szükség van. Ebben jó partnerek a mezőgazdasági termelőszöv2‘;Ke/.e- tek, a most alakult kisszövetkezetek is és az áfész-ek. Ez nemcsak foglalkoztatási kérdés, a községi tanács számára is mozgási tér. Hiszen a működő gazdasági egység egyben közéleti fórum is. A gödi és a fóti termelőszövetkezetek üzemei több községünkben kizárólagos munkahelyet jelentenek. A fóti termelőszövetkezet a gazdálkodás eredményessége érdekében jelentősen csökkentette a foglalkoztatott létszámot. Ez az intézkedés érintette Kösd, Rád, Penc községeket is. Mivel ezekben a községekben más gazdasági egység nincs, ezért ez a hatás itt kedvezőtlen. A közgazdasági viszonyok másban sem mindig kedveznek a kisközségeknek. A Volán a gazdasági kényszer hatására folyamatosan felülvizsgálja járatait és csökkenti a járatsűrűséget. E tekintetben nem javulnak a bejárás feltételei. A lakosság életszínvonalának alakulását jelentősen befolyásolja a tanácsok társadalmi, gazdasági programjainak végrehajtása. Nagy előbb- relépés történt a városban és a községekben is az alapellátás javításában. Ezek áronban rendkívül összetett feladatok, sokoldalú egyeztetést és összehangolást kívánnak. Ezért nagy figyelmet fordítottunk a városkörnyéki koordinációs bizottság munkájának segítésére. Ez a fórum, ahol a város és a községi tanácsok elnökei a kölcsönös érdekekre építve, együtt, az előnyösebb megoldást keresik. Es egyre több területen meg is találják. Érvényesüljön a felelősség A Központi Bizottság 1986. november 20-i határozata után fel kell tenni azt a kérdést, mennyire tudtuk érvényesíteni, hogy mindenki saját munkájában keresse és találja meg a hatékonyság javításának feladatait. A válasz nem egyszerű. Ügy látjuk, hogy a helyi politikai munka akkor tud igazán sikeresen megbirkózni a feladattal, ha a gazdaságpolitikai célok ismerete, az azt segítő intézkedések hatása párosul a’ saját önkritikus követelménytámasztással. Arra törekszünk, hogy az üzemi pártszervezetek jól megismerjék és értelmezni is képesek legyenek a gazdaságpolitikai szándékokat. Ezt számos előadás, konzultáció szervezésével segítik. E tekintetben jelentős szerepet vállalnak a műszaki és természettudományos egyesületek. A másik: a pártszervezetek legyenek kezdeményezői annak, hogy a gazdaságpolitikai törekvéseket és a gazdasági szabályozóknak az adott vállalatra gyakorolt hatását szembesítsék. Ennek a szembesítésnek az eredményét igyekeznek egyrészt a vállalati tervező munkában, másrészt a pártszervezetek gazdaságpolitikai információs munkájában hasznosítani. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a párttaggyűlésekeh és más politikai fórumokon érvényesüljön a kommunista gazdasági vezetők, szakemberek politikai felelőssége a gazdaságpolitika megvalósításában. Ennek a felelősségnek az érvényesítését kívánjuk erősíteni a vezetők munkájának minősítésekor, erre tértek ki a beszámoló taggyűléseken az irányító pártszervek értékelései és ezt igényeljük az egyéni pártmegbízatások elszámolásával kapcsolatban is. Ahol így dolgoznak, ott valódi tekintélyük van a párt- szervezeteknek. Ilyen a helyzet több nagyüzemi pártbizottságban, így a Forte, HAGY, kötöttárugyár és az önálló üzemek pártszervezeteinek többségében. A gyáregységek, telephelyek azon részénél. ahol a vállalaton belüli helyi önállóság kevés, ott 9 pártszervezet sem tud érdemi módon foglalkozni a gazdaságpolitikai munka egészével. Jobb esetben itt a munkafegyelem javítására, a pazarlások csökkentésére tudnak hatni. Ezeken a helyeken gyakrabban előfordul a csoportérdek alapján a másra mutogatás, az elégedetlenség. A sok pozitív tapasztalat mellett számos következetlen ség, a követelménytámasztásban gyakori engedékenység, túlzott nagyvonalúság is tapasztalható. A feszes kávetel- ménytámasztást úgy látszik csak állandóan kezdeményező, nagyon aktív politikai munkával lehet ébren tartani. Külön is szeretnék szólni az ellenőrzésről. Az ellenőrzésen értjük a pártszervezetek beszámoltatásain túl, az állami felügyeleti társadalmi szervek ellenőrzéseit, a tapasztalatok hasznosítását, az információs jelentésekben érkező visszajelzéseket is. Szorgalmazzuk, hogy ha egy vállalatnál ellenőrzést tart a törvényességi felügyelet, a PM Ellenőrzési Felügyelet, a népi ellenőrzés, akkor ezeknek a tapasztalatait politikailag elemezze az adott pártszervezet, ezzel a saját ellenőrző munkáját is szakmailag megalapozza. Sajnos többször tapasztalhatjuk, hogy az állami köve- teiménytámasztás — az adminisztratív megkötöttség mellett is — engedékenyebb, s ez gyengíti a pártszervezetek követelménytámasztását. Egy- egy visszás jelenség felszámolására történt igyekezetünkre többször kaptuk azt a választ: nem törvénysértő az eset, az állami szervek nem tudnak intézkedni. Az év eleji rendkívüli időjárás területünkön is nehézségeket okozott. Jól szervezett munkával, az emberek többségének helytállásával a vállalatok az okozott kieséseket mára csaknem hiánytalanul pótolták. Az 1987. évi tervek teljesíthetősége az igénybejelentések és a rendelésállomány oldaláról megfelelő. Az első negyedév teljesítménye termelésben 5 százalékkal, a tőkés exportban 37 százalékkal több az elmúlt évinél. Az ütemesség bizonyos szóródásokkal közel időarányos — például az éves termelés 24,5 —, a tőkés export 21 százaléka teljesült. A bérek kifizetése összhangban van a teljesítményekkel. Az 1987. évi szabályozóváltozások és a novemberi KB- ülést követő állami intézkedésekkel kapcsolatban van néhány kedvező tapasztalat. Igen szigorú követelmények mellett’ néhány kérdésben nőtt a vállalatok mozgástere. A szabályozás hatásaiban fennálló ellentmondások nagy része azonban élő. Javítani a hangulatot A vállalati jövedelmek elvonása például továbbra is nagymérvű. A napi munkában sok szó esik, többnyire kétkedőén arról, lehet-e ilyen körülmények között műszaki előrehaladásról beszélni, lehet-e növelni a műszaki munka presztízsét. A mi válaszunk a gondok elismerése mellett, ha van világos vállalati stratégia és erre konkretizálják a fejlesztést és az érdekeltséget, akkor igen. Nem könnyű tartanunk ezt az álláspontot. A keresetszabályozással kapcsolatosan a vállalatoknál ismét sok bizonytalanság van a jövőt illetően. Ebben a helyzetben újból felerősödött a jövedelemnövekedés alapbéresítésének az igénye. A bérezéssel összefüggésben legtöbbet azzal küszködünk, hogy tömeges és politikailag hangzatos is a főmunkaidő jobb megbecsülésének az igénye. Ez azonban általánosan és differenciáltan jelenik meg azzal a munkahellyel kapcsolatban is, amit nem jobban megbecsülni, hanem megszüntetni kellene. Ezt a konkretizálást a pártszervezetek csak akkor tudják elvégezni, ha az értékrendek valóban kifejezik a társadalmi szükségességet. Még a jól működő gazdasági egységek sem tudják magukat kivonni az általánosan tapasztalható aggodalom, a vezetési intézkedések iránti kritika és türelmetlenség alól. Mi úgy érezzük, az általános hangulat kedvezőtlenebb az indokoltnál. Ez kétszeresen is baj. Zavarja a helyzet valóságos megítélését és emiatt nem tudunk markánsan intézkedni a valóban rászorulók segítésére. Bízunk abban, hogy a KB áprilisi ülése nyomán az állami intézkedések gyorsabban, a fő célokra ösz- szehangoltabban és következetesebben fognak megjelenni. Ügy, hogy építenek a gazdálkodó egységek önállóságára, az itt dolgozó vezetők és politikai szervezetek, felelősségére. DR. OLAJOS MIHÁLY, az MSZMP Vác Városi Bizottságának első titkára Komputer a vendéglátóiparban Naprakész információk A Pest Megyei Vend áglátóipari Vállalat az elsők között volt a hasonló profilú cégek között a számítógépes adatfeldolgozás, nyilvántartás alkalmazásában. Már 1971-től — saját adatfeldolgozásaik alapján — a hagyományos, lyukkártyás módszerrel tartották, nyilván áruforgalmukat, állóeszköz-készletüket, a főkönyvek adatait, forgóeszközeiket, a bér- és folyószámlaalakulást. Hosszú átfutás A nagy kapacitású számítás- technikai központok bérmunkában vállalták — és vállalják ma is — a megbízók adatainak gépi feldolgozását. Ám az együttműködésben az évek során mind gyakrabban mutatkoztak fennakadások. Különösen az új üzemeltetési formák bevezetése óta, amióta mind differenciáltabban és pontosabban kéne figyelemmel kísérni az üzletmenetet. a bérfeldolgozás nehézkessége, rugalmatlansága hátrányára vált a vállalatnak. A bérfeldolgozó irodák másfél, két hónapos átfutási időre vállalták a munkát, így a megbízó soha nem lehetett naprakész adatok birtokában. Egyes területek információit — például a frissen bérbe adott üzletekét — kézi munkával kell nyilvántartani. A bérfeldolgozás lassúsága, hátrányai nem ismeretlenek azok előtt sem. akiknek semmi közük a szakmai szempontokhoz. A Pest Megyei Vendéglátóipari Vállalat a gondokból nem azt a következtetést szűrte le természetesen, hogy nem célszerű munkájukban a számítástechnika alkalmazása. Arra a következtetésre jutottak, hogy saját számítógép- park létrehozásával maximálisan kihasználhatnák az. új technika előnyeit — s közben még takarékoskodhatnának is. — Szerencsére terveink egybevágtak a Belkereskedelmi Minisztérium elképzeléseivel — mondja, Bence Gábor,, a vállalat gazdasági igazgatója, aki személy szerint is ..szívügyének .tekinti a fejlesztést, hiszen több mint két évtizede foglalkozik a számítógépek alkalmazásával a szervezésiben. — A minisztérium' pályázatot írt ki, amelyen a fejlesztés költségeinek harminc százalékát lehet elnyerni. Be- küldtük a pályamunkákat, még nem ismerjük az eredményt. De ha nem részesülünk támogatásban, még akkor is gazdaságos számunkra a rendszer átalakítása, hiszen pillanatnyilag évente hatmillióba kerül a bérfeldolgozás. — Hosszas válogatás után az IBM XT-típusú gépek mellett döntöttünk. Négyet már beszereztünk, de az egész rendszer 17 számítógépből fog állni. Olyan mintarendszert szeretnénk kialakítani, amelyet a többi vállalat példának tekinthet majd. A rendszer értékesítéséből ötven százalékban részesülünk. Kamatot számítanak — Nyilván alaposan mérlegelték a gazdaságossági szempontokat. Csak a bérfeldolgozás költségeinek megtakarítása. s az esetleges programértékesítés jelent nyereséget? — Ennél közvetlenebb anyagi érdekeink is fűződnek az átszervezéshez. Bár, ha kiszámoljuk a saját számiítógépes rendszer kialakításának költségeit — előreláthatólag kilencmillió forint — és a bérmunka kiadásait, akkor is nyilvánvalóvá válik, hogy a befektetés hamar megtérül. Ami azonban fontosabb, hogy a mindennapi munkánk válik szervezettebbé. A következő példa talán világosabbá teszi az előnyöket: az adatbank- rendszert már megvettük, s egy Commodore—64-es típusú gépen — kísérletképpen — két költségvetési csoportunk már az új rendszerrel dolgozik. Most például — mivel a saját, rendszerünk 24 órán be- lüi képes adatokat szolgáltatni — figyelemmel kísérhetjük a vevők fizetési készségét. Elvileg ugyan eddig is nyolc napon belül kellett kiegyenlíteniük a számlájukat, ám a másfél-két hónapos átfutási idő nem tette lehetővé, hogy ellenőrizzük a fizetés pontosságát. Most a késedelmes fizetést azonnal regisztráljuk, késedelmi kamatot számolunk, s a Commodore a kamatokból hamar megkeresi nekünk azt az összeget, amennyiért megvettük. Korábban százezrekre volt tehető a kintlevőségünk, most csupán 50 ezer forinttal tartoznak nekünk. így szinte naprakészen tisztában lehetünk a vállalat pénzügyi helyzetével, rugalmasan gazdálkodhatunk a bevételekkel, kifizetésekkel. Bérmunkát is — Lesz-e olyan szakterület, amelynek számítógépes adat- feldolgozásával eddig nem foglalkoztak, s most az is gépre kerül? — A személyzeti, munkaügyi munka, illetve a védőruházat nyilvántartását is a számítógépek fogják ezután végezni. De ha a várható változásokra, a személyi jövedelemadó bevezetésére, vagy a kompetitiv árképzésre gondolunk! akkor is biztosak vagyunk benne, hogy az új programok megkönnyítik az átállást ezeken a területeken is. — A rendszer kialakításának még csak az elején járnak. Mikorra fejezik be az átállást? — Másfél, két éven belül kiépül a teljes rendszer. Amíg az összes szakterület adatait nem visszük saját gépre, addig a nagy számítástechnikai központok bérmunkáját is igénybe kell vegyük. Fokozatosan fogunk átállni, mi is á?t szeretnénk, ha minél előbb megszabadulhatnánk a bérmunka anyagi és időbeli terhétől. Márvány!, Ágnes Üdítők, szörpök Szobról.; Az üdítő Italokat kedvelők között fo* galom a szobi szörp. A Gyümölcsfeldolgozó Szövetkezeti Közős Vállalatnál az idén 28 millió palackot töltenek meg, ami 8 százalékos növekedést jelent a tavalyihoz képest. Júniustól újabb egy évre négyféle rostos üdítő gyártását tervezik, amelyek tartósítószert nem tartalmaznak. Összesen 28 féle termékkel látják cl a belföldi fogyasztókat. Gyümölessürítményeik keresettek a tengerentúlon is, elsősorban Kanadában, illetve az Egyesült Államokban
