Pest Megyei Hírlap, 1987. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-30 / 126. szám

Bagiak a zseüízi fesztiválon Anyanyelvűk lett tánc Franz Schubert,; a nagy osztrák muzsikus tanította az Esterházy kisasszonyokat zon­gorázni Szlovákiában, a zseli­ci kastélyban, melynek park­jában ma a bagi Muharay Elemér népi együttes gyer- mebtánccsoportja szerepei. A fiatalok a Csehszlovákiai Ma­gyar Dolgozók Kulturális Szö­vetségének évente megrende­lendő fesztiválján vesznek részt. Néhány napja még szülőfa­lujukban szerepeltek a gye­rekek. Működésük ötéves fennállását ünnepelték. Záró­jel nélkül'is megjegyezhetjük, hogy Széphalminé Iglói Éva, a népi együttes vezetője, a Dózsa György Művelődési Ház igazgatója ugyancsak öt esz­tendeje került Bagra. A zselízi szereplés előzményeiről tőle érdeklődtünk. — Tavaly októberben, a gödöllői hagyományőrző fesz­tiválon a CSEMADOK képvi­selőjének nagyon megtetszett a műsorunk. így sikerült. Azt hiszem, érdemes fel­idéznünk, mint nyilatkozott a bagi gyerekek műsoráról dr. Andrásfalvy Bertalan nép­rajzkutató, a zsűri tagja: Ami számunkra a legnagyobb ér­téket jelentette, az az, hogy ezeik a gyerekek tudnak tán­colná. Nem egy betanított tán­cot táncolnak végig, hanem táncolnak a színpadon, a lá­bukban van a táncolás, ami bizony sok együttesnek nincs. Látszik, hogy anyanyelvűkké vált a tánc. — Szerencsés találkozás volt, amikor Abonyban egy versenyen megismerkedtünk az aszódi Búzavirág együttes­sel. ök is öt éve kezdtek, s mi már három éve dolgozunk együtt Rónai Lajos tanítvá­nyaival — folytatta Széphal- miné Iglói Éva. — Mi több, ő utánpótlásuk is megvan már, a Kereplő együttes. A bagi apróik táncát ők kísérték a bagi jubileumi műsorban. Az együttes vezetőjét sokan segítik. A kát társkoreográfus Skúc.zi László és Széphalmi Zoltán. Rónai Lajos társadal­mi munkában zenekari dobo­gót épített a színpad mellé, hogy így is gördülékenyebbek lehessenek a bagi előadások és jobban elférjenek a szerep­lők. Tóth László szitanyomá­sos trikókat készített. A jubileumi előadást kép­magnón rögzítették. Élőben is nagy tetszést aratott, szalagon is élvezhető. A gyerekek pro­dukciója arról tanúskodott, hogy tudják, honnan jöttek, milyen örökséget kaptak a bagi- szülőktől. Ugyanakkor, ennek köszönhetően, tisztelet­tel sajátítják el más vidékek táncait is. A fesztiválokra, különböző minősítő versenyekre való fel­készülést remekül segítették azok a bemutatók, melyekre az IBUSZ révén kaptak meg­hívást a bagi gyerekek. Szere­peltek a Concorde repülőgé­pek érkezésekor a Gellért és a Duna Intercontinental Szál­lóban, utóbb pedig osztrák biztosítási szakemberek, vala­mint svájci parlamenterek előtt a Hilton Szálló domini­kánus udvarában. Az sem mellékes, hogy a négy fellé­pésért az IBUSZ összesen húszezer forintot fizetett. Eb­ből az öltözéket gyarapítot­ták. B. G. Hiánycikk mindig van Jóllehet reményeink szerint a nyár közeleg, a tavaszi hó­napok időjárása után nem le­hetünk biztosak az igazi me­legben. Az viszont egészen bi­zonyos, hogy ismét lesz tél és a fűtőanyagok iránt nagy ke­reslet. Sokan most szerzik be a fát, a szenet, j az olajat. Er­re gondolva indultam! el Gö­döllőn a Tüzép-telepre. A he­lyet a vasútállomás felől kö­zelítettem meg, magyarán há­tulról érkeztem. Elsétáltam a briketthegyeik mellett, volt ott magyar is, német is. Bíró Zoltán telepvezetővel az irodába mentünk, ahol egy csomó jegyzetet vett elő. A kérdések évek óta ismétlőd­nek, sok esetben a válaszok is. A 2315. számú telepnek fontos szerepe van Gödöllő és a vonzáskörzet ellátásában. Az elmúlt időszakban sok NDK-brikett érkezett. A mi­nősége sajnos nem felel meg a vásárlói igényeknek. A fo­gyasztók nagyon jól tudják, hogy mi a különbség a fehér és a vörös hamus szén között. Lehet, hogy el sem fog kelni ez a szén. Eddig is nyaku­kon maradt. Ráadásul veszé­lyes a tárolása, könnyen ve­zethet öngyulladáshoz. Ott- j értünkkor is füstölgőtt egy rakat. Nem megfelelő a minőségi ellátás. Ha valakinek jó ka-, zánszén kellene, azt sem kap. Igaz, hogy a városban sokan, egyre többen fűtenek gázzal, de a szénre még sokáig szük­ség lesz. Nem beszélve arról, hogy a környező falvakból is jönnek vásárlók. A t^lep másiik feladata az építkezők kiszolgálása, ellá­tása. Tégla, mész, cement, vasbeton, béléstest kapható, de hiány van a hőszigetelő termékekből. Nagy a kereslet a tetőfedő anyagok iránt, de sajnos változatlanul nincs cserép. Hiányos a fűrészáru­A Pest Megyei Növényvédelmi és Agrokémiei Állomás a talajvizsgáló laboratóriumába* taSafstiinta' teregető! mustkokörbe felvételt hírűét. Elsősorban férfiak jelentkezését várjuk. Jelentkezni lehet személyesen Horváth Róbert laborvezetőnél, cím: Gödöllő, Kotlán Sándor u. 3. ellátás, a legrosszabb az ajtó- és ablakkínálat. Sok minden van a telepen, csak az az em­ber érzése, hogy mindig épp az hiányzik, amit keres. Nem könnyű az itt dolgozók helyzete, főleg ha azt kell mondaniuk, hogy nincs ké­rem! Ez a kínos «válasz sajnos sokszor elhangzik. Bíró Zoltán munkatársai, Bácskai Csabád né pénzügyes, Boda Lajosné számlázó, Nagy Ferenc és Ni- kodém Zoltán árukiadók a megmondhatói ennek. Kellene még egy árukiadó a nyugdíj­ba vonult Szívós István he­lyébe. Tartós betegség miatt hiányzik Debreczeni Imréné telepvezető-helyettes. A megrendelések időben el­mentek, a többi, már másokon múli/k. A telepvezető bizako­dik, hogy még időben jobbra fordul a helyzet. A piacon élénkül az élet, több az eladó és az áru. Drá­gult a vöröshagyma, a felére csökkent a kelkáposzta ára. Drága a tavalyi zöldség és a fejes káposzta. A paradicsom 160, az uborka 36, az újbur­gonya 38, a saláta 4, a kar­fiol 80, a zöldpaprika dara­bonként 5, 8, 12 forint. A pi­ros retek csomója 8, a fehé­ré 10, a karalábé darabja 8, a vöröshagyma 42, a kelká­poszta 22, a sárgarépa csomó­ja 20, az öreg zöldség kilója 44, a fejes káposzta 44, az eper 220, az alma 24—28, a spenót 40, a tök 60, a gomba 100, a tojás 2,60 forint. Cs. J. üv & Hf jtfKkk 1 1.4: ■ v ••ív1' I Szombati jegyzet! A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM. 125. SZÁM 198". MÁJUS 30., SZOMBAT Iparpolitika a körzetben Hosszú távon érvényes Megtartotta soros ülését a városi pártbizottság Herczenik Gyula első titkár elnökletével megtar­totta soros ülését a városi pártbizottság. Először sze­mélyi kérdésekben döntött a testület. A halálozás miatt megüresedett két helyre megválaszolták pártbizottsági tagnak dr. Szabadfalvi András kerepestarcsai kórházi főigazgató főorvost és Tóth András galgamácsai tanács­elnököt. Az agitációs és propagandabizottságba válasz­tották Gergely Bélát, a Ganz Árammérőgyár osztály­vezetőjét, a pártépítési bizottságba Kővágó Lászlót, az Ikladi Ipari Műszergyár pártbizottságának titkárát. A személyi döntések után dr. Zsiga László titkár előter­jesztésében megtárgyalták és elfogadták az iparválla­latok műszaki, technológiai korszerűsítéséről, ennek a termékszerkezetre és az exportértékesítésre gyakorolt hatásáról, a fejlődés tapasztalatairól készült jelentést. Az ülésen megjelent Lénárd László, a megyei pártbi­zottság titkára. Vállalatainknál szinte egy időben jelentkezett az igény a számítógépes információs rendszer kialakítására. Az árammérő- és gépgyár egyre szélesebb körben alkalmazza a számítástechnikát a dönté­sek előkészítésében, az infor­mációk nyilvántartásában és földolgozásában, valamint a termelés irányításában. Az IMI egyelőre a kezdeti lépé­seknél tart. Efcrtérdekettség A jelentés bevezetőjében néhány általános összefüggés­sel foglalkozik. Megállapítja, hogy az elmúlt évtizedben az iparpolitika központi kérdésé­vé vált a feldolgozóipar ver­senyképességének fokozása, melynek legfőbb eszköze a műszaki fejlesztés, a tech­nológiai színvonal emelése. Gödöllőn és körzetében alap­vető jelentőségű a feldolgo­zóipar. A hétmilliárd forintos termelési érték nyolcvanöt százaléka a gép-, műszer-, gyógyszer- és textilipari üze­mekből származik. Jelentős az export és az importhelyet­tesítés aránya. A fokozottabb figyelem és a következetesebb politikai irányítás ellenére az erre a területre szóló elképzelések megvalósítását fékezte a köz- gazdasági feltételrendszer, a szabályozás bizonytalansága, esetenként az általa előidé­zett ellenérdekeltség. Iparvállalataink összefüggő, a műszaki fejlesztés minden elemére kiterjedő stratégiával nem rendelkeznek. Kitapint­hatok viszont azok a törek­vések, amelyek hosszú távon is érvényesülnek: piacorien­táltság, az eszközök összpon­tosítása a gyártmányok fej­lesztésében, a műszaki, haté­konysági, minőségi követel­ményeknek mind jobban megfelelő technológiák alkal­mazása, az innovációs kész­ség javítása, a fejlesztési és gyártási kooperáció szélesíté­se. A jelentés részletesen szól a város és a körzet legnagyobb üzemeinek helyzetéről. A ter­melés technikai feltételeinek javítását tekintve jelentősen fejlődött a Humán, a szüksé­gestől elmaradt az árammé­rőgyár, az IMI; a fésűsfonó még a szintet sem tudta tar­tani. Ipari Műszergyár Kihelyezett tanfolyam Kihelyezett propagandista tanfolyamot rendeztek az ikladi Ipari Mű­szergyár klubjában. A vállala­ti KISZ-bizottság a sződligeti Felveszünk megfelelő szakmai végzettségű és gyakorlott férfit raktárkezelőnek, továbbá alap- vagy középfokú képesítésű férfit minőségellenőrnek. Jelentkezni lehet: Pest Megyei Fémipari Vállalat 5. sz. fémöntő gyáregység Veresegyház, Fő u. 160. 2112 KISZ-vezető— KISZ-iskolával közösen tar­totta meg ezt a képzést alap­vetően azzal a céllal, hogy a delegált aktivisták politikai felkészültsége nagyobb legyen. KISZ-bizottsági tagok, alap­szervezeti vezetőségi tagok vettek részt a tanfolyamon. Mindennap délután egy órakor kezdődött az oktatás és a zárónap kivételével este hét óráig tartott. Olyan témákról esett szó, mint például: a pro­pagandista helye és szerepe az ifjúsági mozgalomban; a pro­pagandistamunka módszer­tana; a közösségteremtés az alapszervezetekben; hazánk gazdasági fejlődése; az ifjúsá­gi mozgalom harminc éve; egyházpolitika Magyarorszá­gon. A résztvevők a tanfolyam végén bizonyítványt kaptak. Átlagkereset Jelentős, az országos átla­got meghaladó javulás történt a műszaki értelmiség jövedel- mezésében, érdekeltségének fokozásában. A körzetben az utóbbi öt esztendőben 43—86 százalékkal emelkedett a mű­szakiak átlagkeresete, ma már 25—60 százalékkal többet keresnek a vállalati átlagnál. Az arány és a differenciálás rendszere még. nem megfelelő. Ezt követően a jelentés a termékszerkezetről szól. A ha­todik ötéves tervben számot­tevően nőtt az új gyártmá­nyok aránya, de még mindig meghatározó a változatlan formában előállított termé­kek hányada, ami meghalad­ja a nyolcvan százalékot. A tőkés kivitelre is termelő vál­lalatok műszaki színvonala a nemzetközi középmezőnybe tartozik. Ez a tény határolja körül az export lehetőségeit. Nagyobb mozgástérrel válla­lataink főként a fejlődő or­szágok piacain rendelkeznek. Zászlóvivők Végezetül a pártbizottság által elfogadott jelentés ösz- szegzi a tanulságokat, követ­keztetéseket. Kiemeli, a kör­zet iparvállalatainak fejlődé­se szükségszerűvé teszi a mű­szaki, technológiai korszerűsí­tés fölgyorsítását. A vállala­tok irányító pártszerveinek elő kell segíteniük az ehhez szükséges politikai légkör ki­alakítását, az alkotó tevé­kenységet jobban támogató társadalmi környezet megte­remtését. A hozzászólók saját üze­mük helyzetéből kiindulva, az elmúlt évek párt- és kor­mányhatározatait figyelembe véve boncolgatták a témát. Terjedelmünk csak egy-egy kiragadott mondat közzététe­lét teszi lehetővé. Szabó Ist­ván árammérőgyári vezérigaz­gató szerint a mának élés jellemző a gazdasági életben. Kővágó László műszérgyáfi pártbizottsági titkár elmond­ta, hogy ötszázmillióval csök­kent a nyereségük az alap­anyagok és az energia árának emelkedése miatt. Ács János gépgyári párttitkár azt pana­szolta, hogy nem tudták a fantáziadús műszakiakat a pályán tartani. Sződi Sándor árammérőgyári párttitkár kö­zölte, a pártszervezet a mű­szaki megújulás zászlóvivője. K. P. A nap programja Május 30-án: Gödöllő, művelődési ház: Alkotó életmód — egészsé­ges személyiség, kiállítás, meg­tekinthető 10—18 óráig. A ki­állításhoz kapcsolódó prog­ram: Technika, ember, kör­nyezet, a modern életforma dilemmái. Előadó: dr. Vidor Ferenc építész, a műszaki tu­dományok doktora, 15 órakor. Lakatos Vince: Agrárszoció, fotótörténeti kiállítás, megte­kinthető 15—19 óráig. A hónap műtárgya: Mihály Rezső, Trisztán és Izolda, tusrajz, megtekinthető az előtérben. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő és környéke növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás tör­ténetéről. Iparművészet a gö­döllői művésztelepen, kiállí­tás. A játszótársam mondd, akarsz-e lenni? Kresz Albert fotóművész kiállítása, megte­kinthető 10—18 óráig. Városi könyvtár: Cserebere gyerekeknek, 9 órakor, a Kaláris együttes műsora, 11 órakor, könyvbör­ze, 14 órakor. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó ki­állítás', Fedinecz Atanáz fes­tőművész kiállítása, megte­kinthető 10—18 óráig. Bag, sportklub: Videódiszkó, 20 órától. Május 31-én: Gödöllő, művelődési ház: Gyermeknap, gyermekmun­kák kiállítása, 9.30 órakor. A titkokat az ujjaimnak mon­dom el, a Rodeo együttes ver­ses-zenés műsora a színházte­remben, 10 órakor, karatebe­mutató a belső udvar színpa­dán, 11 órakor, Csodaország, 11 órakor, családi mozi a szín­házteremben: Asterix, a gall — francia rajzfilm, 14 órakor, játék- és ajándékkészítés a mű­velődési központ melletti fü­ves téren, sárkánykészítés, 14 órakor, sárkányröptetési ver­seny, 15 órakor, Csodaország, 15 órakor, sétakocsikázás lo­vas hintón az Alsó-parkban, 16 órakor, néptáncbemutató — táncház, 16 órakor. Csúcs, csak felsősöknek, a belső ud­varon, tinidiszkó a belső ud­var színpadán, 18 órakor. Egész nap Csiribiri játékvá­sár! Játszóház, 15 órakor. Alkotó életmód — egészsé­ges személyiség, kiállítás, meg­tekinthető 18 óráig. Lakatos Vince: Agrárszo­ció, fotótörténeti kiállítás, megtekinthető 15—19 óráig. Á hónap műtárgya: Mihály Rezső: Trisztán és Izolda, túsrajz, megtekinthető az előtérben. A helytörténeti gyűjtemény, az aszódi múzeum, a kerepes- tárcsái kiállítóterem program­ja megegyezik a szombatival. Mozi Május 30-án és 31-én: A Csendes-óceán kalózai. Színes, magyarul beszélő NDK—román kalandfilm. 4 órakor. Emlékek, emlékek. Színes, magyarul beszélő francia film. 6 és 8 órakor. A mi kisvárosunkban sétálva is lépten-nyomon utazásokra felszólító, felhí­vásokba, ajánlatokba bot­lunk. Nem lehet kikerül­nünk őket, nem is akarjuk. A sokasodó irodák egyre változatosabb kinalata in­kább nehezíti a választá­sunkat, mint könnyítené. Abban ugye egyetértünk, hogy utazni — muszáj. Elegendő csak ránéznünk Európa térképére. Hazánk e.L..elyezkedése olyan, hogy az szinte kényszerít az uta­zásra. Keletre—nyugatra, északra—délre tartó vas­utak, autóutak szelik át országunkat, találkoznak a fővárosban, és eltérő tájak, különböző kultúrák felé s-abad a mi utunk is. El sem képzeljük, milyen so­kan fordulnak meg szű- kebb pátriánkban is kül­földről, felkészülten, mű­emlékeinket számon tartva, mint ahogy arra sincs idörk, hogy az útlevelünk­ben szaporodó pecséteket megszámoljuk és leltárt készítsünk arról, hogy hányszor léptük át a ha­tárt. Sinszálakon gördülve, aszfalton suhanva, de még repülőn, a légi úton is fá- ra-ztő az utazás. A minap magam is az utazók a földet átérő nagy t-borának tagja lettem. Olyan tájat kerestem fel. ahol a miénknél kevesebb a munka hozadéka, ahol kevesebb búzát terem a föld. A vendég asztalán mindez mégsem látszott r eg. Az egyik alkalommal zsíros kenyérre voltam éhes, azt is kértem. Nem kaptam. Kiadós főtt ételt tettek elém. Másnap ez az eset elgondolkoztatott és azt hiszem, egy félreértést kellett eloszlatnom. Én nem azért kértem zsíros kenye­ret, mert szerénykedni volt szándékom. Vendéglátóim vélekedhettek így és vizs­gálták felül kérésemet. Sokat beszélgettünk az otthonról is. A ma embere elégedetlen. Nem szeret otthon maradni. Kitekin tésre, a világgal való is­merkedésre vágyik. Ezért időről időre elhagyja ott­honát. S lám, milyen érdé kés változást tapasztal Ügy érzi, ahová elment, ott kellemesebb az élete. Még ki sem mondja, mit kí­ván, a házigazdák a szemé­ről leolvassák, mit szeret ne és azt erejükön felül teljesítik. A legízletesebb falatot adják, a legkedve­sebb, a legjobb ágyukat ve tik meg. De jó lenne min­dig itt maradni, gondoljuk Ám ez nem tart örökké Elérkezik egy pillanat, egy otthoni emlék felidézéséé, talán egy egészen apró do logé és attól kezdve hiába a legkedvesebb házigazda, nyugtalanság vesz erőt raj tunk, visszakívánkozunk oda, ahonnan eljöttünk Oda, ahová a gyökereink kötnek bennünket. Hiszen az ember olyan mint a növény, a , A gyökerei nélkül nem tud élni. Tetszik, tetszik távoliét, ám egyszer rádöb ben, sehol sem volt olyan édes a kenyér a szájában, mint odahaza. A honvágy nem csak emberi tulajdon sáq, vélekedtek vendég látóim. A méhecske is így van ezzel. Nem élhet egy óránál tovább, ha nem megy vissza a kaptárba Ez számára biológiai tör vény. Az ember otthon iránti vágya társadalmi eredetű. Át lehet rajta lép ni, de igaza van a dalnak, amikor azt mondja, szívet cserél, aki hazát cserél. Az irodalomból is meri tettünk példákat. Petőfi Arany, Tamási legszebb megnyilvánulásai az ott honhoz, a családhoz kötőd nek. Valahol otthon kell lennünk a világban. Ne le pődjünk meg azon, vendéglátóink hozzánk el jőve szintén a honvágy rabjaivá válnak. Helyette azon gondolkozzunk el mit adunk nekik, ha zsíros kenyeret kérnek. Balázs Gusztáv ha ISSN 0133—1857 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents