Pest Megyei Hírlap, 1987. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-25 / 121. szám

2 1987. MÁJUS 25., HÉTFŐ Márián Szakértők vizsgálják a Stark rakétaelhárító rendszerét Nyilatkozatok a szabad hajózásról Az Irak és Irán között he­tedik éve dúló háború mind­inkább a kiszélesedés veszé­lyével jár és immár közvet­lenül érinti a nagyhatalma­kat is — erre figyelmeztetett szombati tv-beszédében Dzsá- bir el-Ahmed esz-Szabah ku­vaiti emír. A ramadánünnep végén mondott hagyományos be­szédében az uralkodó felszó­lította Bagdadot és Teheránt az ellenségeskedések beszün­tetésére. Szabah megállapítot­ta: a háború már túllépte a helyi jellegű konfliktus kere­teit s a nemzetközi vizek biz­tonságát is veszélyezteti. Az emír tv-nyilatkozata volt az első hivatalos kuvaiti rea­t álás a Perzsa- (Arab)-öböl­én múlt héten történt iraki rakétatámadás után, amelyben egy amerikai hadihajó 37 ten­gerésze vesztette életét. Üzenetben fordult az ENSZ főtitkárához Ali Ahbar Vela- jati iráni külügyminiszter, fel­szólítva a nagyhatalmakat, hogy szüntessék be jelenlétü­ket a Perzsa (Arab)-öbölben. Velajati azzal vádolta lrakot, hogy az amerikai hajó ellen végrehajtott légitámadás elő­re megfontolt akció volt, amellyel Bagdad válságot akart szítani az öböl térségé­ben, ezzel is elősegítvén egy esetleges nagyhatalmi beavat­kozást. A külügyminiszter sür­gette a világszervezet vezető­jét, hogy tegyen lépéseket az öböl biztonságának helyreállí­tására és annak megakadályo­zására, hogy Irak korszerű fegyverekre tehessen szert. Egy amerikai szakértői cso­port eközben Bahrein főváro­sában azt vizsgálja: elképzel- hetö-e, hogy a fedélzeti számí­tógépes rakétaelhárító rend­szer meghibásodott, és a Stark fregatt személyzete emiatt nem észlelte az iraki vadászgép rakétatámadását. A Perzsa-öbölben összpon­tosított amerikai hadihajók úgynevezett őrjáratozása — figyelembe véve a harcok erő­södését az iraki—iráni fron­ton í-* «észjósló jellé vált, és beláthatatlan következmények­kel fenyeget — állapítja meg a Pravda szokásos vasárnapi nemzetközi- összefoglalójában Borisz Or ehóv szemléíró. A szovjet lap értékelése szerint a feszültséget fokozza az is, hogy az emirátusokban lévő brit haditengerészeti támasz­ponton, illetőleg a térségben lévő valamennyi brit hajón magasabb harckészültségi fo­kot rendeltek el. Washington álláspontja sze­rint az amerikai haditengeré­szeti egységek a szabad ha­józás biztosítása érdekében te­vékenykednek az öbölben, s az amerikai nyilatkozatok ér­telmében ezt a szabadságot az iraki—iráni háború fenyegeti. A szovjet lap ennek kapcsán hangsúlyozza: sokkal logiku- sabb lépés lenne hatékony erőfeszítéseket tenni az értel­metlen vérontás beszüntetése érdekében, semmint parancsot adni — mint azt Reagan tette — az amerikai hadihajóknak, hogy nyissanak tüzet bárme­lyik iraki vagy iráni repülő­gépre, amelynek mozgása el­lenséges szándékokra utal. Romániába utazik ma Mihail Gorbacsov Fő téma a kapcsolatfejlesztés Ma érkezik Bukarestbe Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, hogy Nicolae Ceausescunak, az RKP főtitkárának, Románia köztársasági elnökének meghívására hivatalos ba­ráti látogatást tegyen a Román Szocialista Köztársaságban. A szovjet pártfőtitkár a megválasztása óta eltelt több mint két év folyamán már járt a Varsói Szerződés többi tagállamá­ban, Bulgáriában, Csehszlovákiában, Lengyelországban, Ma­gyarországon és az NDK-ban. Mint Albert Vlaszov, az SZKP KB propagandaosztálya vezetőjének első helyettese és Franciaország és Illand nélkül Tanácskozik az Euro-csoport Ma összeülnek Brüsszelben a NATO európai tagországait (Franciaország és Izland kivé­telével) tömörítő Euro-csoport hadügyminiszterei. Tanácsko­zásukon elsősorban a hagyo­mányos fegyverzet fejlesztésé­nek programját, ennek a tag­országok közti egybehangolá­sát vitatják meg. A NATO-hoz közelálló brüsszeli Nouvelles Atlan- tiques megírja: bár az Euro- csoportnak csak konzultatív joga van, a NATO-központ diplomatái a mostani tanács­kozást különösen fontosnak Júniusban ülésezik a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Gazdaságirányítás, törvények Június 29-re összehívták a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának ülésszakát — erről, s a tanácskozás napirendjéről döntött a törvényhozás elnök­sége, amelynek határozatát a vasárnap szovjet lapok közük. A szovjet legfelsőbb tanács elnöksége négy napirendi pon­tot javasol az ülésszakra: a népgazdaság irányításának át­alakítása a jelenlegi fejlődési szakasznak megfelelően; a fon­tos társadalmi kérdések össz­népi vitájával kapcsolatos tör­vénytervezet vitája; az állam­polgári jogokat megsértő ve­zető beosztású személyek jog­ellenes cselekményei bírósági fellebbezésének rendjét sza­bályozó törvénytervezet vitá­ja; valamint az elnökségi ren­deletek törvényerőre emelése. Mint ismeretes, júniusban tart ülést az SZKP Központi Bizottsága is, a tanácskozás elsősorban a gazdaságirányí­tás átalakításának kérdéseivel foglalkozik majd. ítélik meg, mivel az európai tagországok hadseregei ha­gyományos fegyverzetének fejlesztését tűzte napirendre, különös tekintettel a nukleá­ris fegyverek visszavonásáról létrejövő megállapodás lehető­ségére. Az Euro-csoport úgy ítéli meg — írja a lap —, hogy amennyiben a közepes ható­távú rakétákat s különösen, ha a rövidebb hatótávúakat is visszavonják Európából, a NATO-országoknak egyrészt biztosítékot kell kapniuk, hogy az Egyesült Államok ezután sem hagyja magára katonai­lag európai szövetségeseit, másrészt gondoskodniuk kell hagyományos fegyverzetük je­lentős fejlesztéséről. Szorgalmazza az Euro-cso­port a hagyományos fegyver­zet fejlesztése nagyszabású programjának megvalósítását, az ezt célzó nemzeti progra­mok egybehangolását, az euró­pai tagországok fegyvergyár­tásának szoros együttműködé­sét, az egyes fegyverfajták szabványosítását. Ennek kapcsán szó lesz ar­ról is, hogy a NATO-tagor- szágok közül csak öt — az Egyesült Államok, Olaszor­szág, Portugália, Norvégia és Luxemburg — tett eleget a ka­tonai költségvetéssel kapcsola­tos NATO-határozatnak. Az SDI-program és a reagani vezetés Nincs abszolút biztos védelem NAPJAINKBAN egyre nyil­vánvalóbb, hogy a reagani vezetés még az SDI-program lassítására sem hajlandó. Egy, az Egyesült Államok „abszolút biztos’’ védelmét szavatoló rakétaelhárító rend­szer kedvéért lemond a ha­dászati támadófegyverek nagy mértékű csökkentésének le­hetőségéről. a közepes ható- távolságú atomfegyverek fel­számolásáról — vagyis mind­arról, amiről Reykjavíkban megállapodhatott volna a Szovjetunióval. A hadászati ballisztikus ra­kéták elleni védelem, egy át­fogó rakétaelhárító rendszer létrehozása csak technikai ér­telemben tekinthető védelem­nek. Számtalanszor leírták már, hogy a megbízható ra­kétaelhárítás annak birtoko­sát támadásra ösztönzi, mi­vel abban a hiszemben van, hogy az ellenfél válaszcsapá­sát ki tudja védeni. A 100 százalékos vagy ah­hoz nagyon közeli hatékonysá­gú védelem azonban megva­lósíthatatlan. Erre ugyanis nem adnak módot a fizika törvé­nyei és a technika korlátái. Az „abszolút biztos” véde­lem megteremtésében hívők­nek kellő tanulsággal szol­gálhatnak az 1986-os eszten­dő nagy katasztrófái: az ame­rikai technika csúcsának te­kintett Challenger űrrepülő­gép lezuhanása, a maximális biztonságra tervezett cserno­bili szovjet atomerőmű egyik egységének felrobbanása, _ a sorozatos amerikai űrhajózási hordozórakéta-robbanások... Atomkorszakunk jelenlegi szakasza sok tekintetben összevethetetlen a katonai szembenállás korábbi idősza­kaival. Az egyik fontos — talán ma még nem kellőkép­pen elemzett és nem eléggé megértett — különbség, hogy a téves fölényérzetből, a sa­ját képességek túlértékelésé­ből megkezdett nukleáris há­ború nemcsak a megtámadott és — a biztos válaszcsapási képesség miatt — a támadó lepítésl költségei tehát nem lozzák meg a ráfordítással irányos biztonságot. A szovjet álláspont szerint a hadászati erőegyensúlyt mi­nél egyszerűbb és hatéko­nyabb, ugyanakkor viszony­lag olcsó módszerekkel, eszkö­zökkel kell stabilizálni. A szov­jet elemezések szerint — össz­hangban számos nyugati szak­értő véleményével — a rakéta­elhárító rendszert gyakorlatilag semlegesítő aszimmetrikus vá­laszintézkedések az SDI ter­vezett költségvetésének 10—15 százalékáért megvalósíthatók. A szakértők megegyeznek abban, hogy a legvalószínűbb ellenlépés a hadászati bal­lisztikus rakéták — s velük célba juttatható atomtöltetek — számának növelése, vala­mint újabb, jobb minőségű, fokozott képességű változataik kifejlesztése lehet Ez a klasz- szikus módszer igen alkalmas a védöfegyverrendszer „telíté­sére”, az áthatolási képesség fokozására, ugyanakkor vi­szonylag olcsó. A valóságos atomtöltetek mennyiségének növelésén kí­vül igen célravezetőnek lát­szik, ha a rakétafejrészekbe a valóságos töltetekkel megegye­ző visszaverő felületű és azonos röppályán haladó álcé­lokat helyeznek el. A ballisztikus rakéták mi­nősége kétféleképpen javítha­tó. Jól ismert, hogy az ameri­kai rakétaelhárítási elképzelé­sek szinte mindegyikében sze­repelnek az úgynevezett irá­nyított energianyaláb-fegyve­rek (lézer, részecskegyorsító). Ezek a támadórakéták döntő hányadát, az úgynevezett ak­tív szakaszon a működő haj­tóművel való repülés folya­mán, a rakéta borításának át- égetésével semmisítenék meg. A JELENLEGI hadászati ballisztikus rakéták az aktív szakaszon — a típustól és a hatótávolságtól függően — 3—5 percet repülnek. Nincs rakétatechnikai akadálya an­nak, hogy az újabb hordozó- rakétáknál ezt az időt 1—1,5 percre csökkentsék, ezzel je­lentősen korlátozva a megsem­misítésre legalkalmasabb idő- intervallumot. A rakéták minőségjavításá­nak másik lehetséges módsze­re a hő elleni nagyobb vé­dettség. A jelenlegi amerikai elképzelések szerint az elkö­vetkezendő 10—15 évben — az átfogó űrbázisú rakétaelhárí­tás telepíthetőségének idejére — a rakéták hővédettsége a jelenleginek legfeljebb 15—20- szorosára fokozható. Az e té­ren elérhető különleges ered­mények azonban esetleg rész­leges vagy teljes védettséget is nyújthatnak a még oly nagy energiájú lézersugárzás hatá­sa ellen. A szovjet ellenintézkedések nagyobb hányada azonban — minden bizonnyal — a megva­lósítandó amerikai űrbázisú rakétaelhárító rendszer mű­ködésének zavarására, bénítá- sára, sőt fizikai rombolására irányul majd. Ismerve a je­lenlegi amerikai tervezeteket, a bonyolult, sok elemből álló védőfegyverrendszert, erre szá­mos lehetőség kínálkozik. Az SDI nagyszámú, föld körüli pályára telepített ele­mének fizikai rombolására igen alkalmasnak látszanak továbbá az úgynevezett űrak­nák, amelyeket az elpusztítan­dó műhold vagy űrállomás kö­zelében állítanának pályára. Egy esetleges háború kitörése­kor ezek hagyományos rob­banóanyaggal, ütközéssel vagy lézersugárral semmisítenék meg a rakétaelhárító rendszer elemét, az ellenséges űrob­jektumot. Az aszimmetrikus ellenin­tézkedések jelenleg még csak feltételezések. Az már azonban most is látható, hogy az SDI megvalósítása fából vaskari­ka: a katonai kiadásokat je­lentősen növelné, ugyanakkor nem fokozná, hanem csökken­tené az Egyesült Államok biz­tonságát. TELJESEN INDOKOLT te­hát a szovjet vezetés állás­pontja, miszerint az atom­Jevgenyij Primakov akadémi­kus vasárnapi bukaresti nem­zetközi sajtókonferenciájukon elmondták, Mihail Gorbacsov régi meghívásnak tesz eleget, a látogatás román kezdemé­nyezésre jön létre. A sajtóértekezleten közöl­ték: Minail Goroacsov és Ni­colae Ceausescu bukaresti tárgyalásain a kétoldalú kap­csolatok állnak majd előtér­ben, de a két, vezető megvitat fontos nemzetközi kérdéseket is. Kifejtették még, hogy a két ország kapcsolatai kiegyensú­lyozottak, a közös érdekeken és célokon alapulnak. A Szov­jetunió és Romania minden sajátossága mellett közösek a törekvések a kapcsolatok fej­lesztésére. A vasárnapi bukaresti la­pok, a Scinteia, az RKP KB lapja és a magyar nyelvű Előre címlapunkon közölték az SZKP KB főtitkárának portréját, s ismertették élet­rajzát. A két lapban azonos szöveggel megjelentetett szer­kesztőségi cikk kiemeli, hogy a Román Kommunista Párt, a szocialista Románia megkü­lönböztetett jelentőséget tu­lajdonított és tulajdonít a Szovjetunióhoz fűződő jó kap­csolatoknak. A szovjet vezető hétfőn kéz dödö bukaresti tárgyalásait korántsem csak a két érintett fővárosban előzi meg nagy ér deklődés. Jelzi ezt az a tény hogy mintegy 150 újságíró — köztük a többi szocialista or­szág tudósítói és a nyugati sajtó számos képviselője akkreditáltatta magát a Hotel Bukarestben szombaton meg­nyílt nemzetközi sajtóközpont­ban. Itt román részről vasár­nap két sajtókonferenciát tar­tottak: az. éjeiken a. romá­niai nemzetiségi póliiikáról, a másikon pedig a román kül­politika törekvéseiről tájé­koztatták az érdeklődőket. A legfelsőbb szintű román— szovjet tárgyalásokon várha­tóan vezető helyet foglalnak el a gazdasági együttműködés kérdései. Az ilyen témáknak külön is időszerűséget ad, hogy Nicolae Ceausescu tavaly má­jusi moszkvai munkalátogata- sa során aláírták a két ország gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködésének 2000-ig szóló programját. Ez előirányozza az árucsere- forgalom jelentős növelését, a termelésszakosítás és kooperá ció kiszélesítését, a műszaki­tudományos együttműködés bővítését. Miniszteri látogatás Kínába utazik Kurihara Juko Kurihara Juko, a japán nem­zetvédelmi hivatal vezérigaz­gatója (hadügyminiszter) má­jus 29: és június 4. között hi­vatalos látogatást tesz Kínában — jelentették be a hét végén Tokióban. Kurihara személyé­ben először látogat Kínába leg­magasabb beosztásban levő aktív japán katonapolitikai ve­zető. Kurihara látogatásának prog­ramját még nem hozták nyil­vánosságra, Tokióban azonban úgy tudják, hogy a tervek sze­rint fogadja őt Teng Hsziao- ping, aki a KKP KB katonai bizottsága elnöki funkcióját is betölti, továbbá partnére, Csang Aj-ping honvédelmi mi­niszter, valamint Jang Tö-cse, a népi felszabadító hadsereg vezérkari főnöke. Stockholm Pártkongresszus A svéd fővárosban megnyílt a baloldali párt — kommunis­ták 28. kongresszusa szomba­ton. Az ötnapos tanácskozáson az ország minden részéből 275 küldött vesz részt, valamint jelen vannak a svéd béke- és tömegszervezetek, továbbá az észak-európai kommunista és szocialista pártok képviselői. Táveszmecssre Szovjst—cmzrikci tV'híd A szovjet televízió szombat este közvetítette az első ré­szét anhak a vitasorozatnak, amelyben amerikai és szov­jet parlamenti képviselők mű­hold közvetítésével vesznek részt. A programban az ame­rikai kongresszus és a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsának tagjai folytattak eszmecserét és magyarázták el saját tör­vényhozási rendszerüket. Szó volt a szovjet belpolitikai élet dinamizmusáról, valamint a szovjet választási rendszer re­formjára tett javaslatokról is. Luanda Genscher Angolában Hans-Dietrich Genscher nyu­gatnémet külügyminiszter szombaton Angolába érkezett. Ütjénak célja, hogy szerződést írjon alá az NSZK-ból Ango­lába szállítandó élelmiszer­segélyekről. tés semmiképpen sem szün­tethető meg a védelmi fegy­verrendszerekkel, hanem csakis maguknak a fenyegetés okozóinak, az atomfegyverek­nek a teljes felszámolásával. Sz. G. «A HÉT VÉGÉN TÖRTÉNTE Konferencia Grász KárolV’ az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára a gazdaságpolitika időszerű kérdéseiről tartott elő­adást szombaton délelőtt Siófokon, az értelmiségi fiatalok ta­nácsának VIII. konferenciáján. A pénteken kezdett tanács­kozás második munkanapján a résztvevők megvitatták a Jö­vőnk a tét! akció ajánlásait és a KISZ Központi Bizottságá­nak javaslattervezetét, amelyet a társadalmi-gazdasági ki­bontakozás cselekvési programjának érdekében kíván az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány elé terjeszteni. Gáspár Sándornak, a SZOT elnökének vezeté­sével a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) meghívására május 19-től 23-ig szakszervezeti küldött­ség tartózkodott az NSZK-ban. A SZOT és a DGB vezetői tájékoztatták egymást országaik politikai és gazdasági hely­zetéről, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulásá­ról, a szakszervezetek munkájáról. A tárgyalóküldöttségek áttekintették a magyar és az NSZK-beli szakszervezetek kö­zötti kapcsolatokat és megállapodtak azok továbbfejlesztésé­ben. Látogatás Parlamenti delegáció Vasárnap hazaérkezett Bu­dapestre az a magyar kül­döttség, amely a kanadai parlament meghívására hivatalos látogatást tett az észak-amerikai országban. A delegációt Sarlós István, az Országgvűlés elnöke vezette. Tagjai voltak Bokor László, Gajdócsi István, Katona Sándor és Varga Imre képviselők. A küldöttség fogadásánál a Ferihegyi repülőté­ren megjelent Robert L. Elliott, Kanada budapesti nagykö­vete. Mexikói vendégek Szombaton elutazott hazánkból a Mexikói Népi Szocialista Párt Jorge Cruickshank főtitkár által vezetett delegációja, amely a Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívására tar­tózkodott hazánkban. A delegációt fogadta Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára és Cservenka Ferencné, az Országgyűlés alelnöke. A Hazafias Népfront Országos Tanácsában Pozsgay Imre főtitkár, Ribpnszky Róbert és Garamvölgyi József tit­károk is megbeszéléseket folytattak a vendégekkel. számára járna katasztrofális következményekkel, hanem iszonyatos következményei el­pusztítanák az egész emberi civilizációt. Pontosan ez, vagyis az em­beriség pusztulásának kocká­zata miatt nem hagyható válaszintézkedések nélkül az amerikai átfogó rakétaelhárí­tó rendszer megteremtésének folyamata. AZ AMERIKAI hadászati védelmi kezdeményezés va­lóra Oltásának folyamata te­hát a Szovjetuniót saját és szövetségesei biztonságára, nemkülönben a nemzetközi biztonság megőrzése végett válaszintézkedésekre készte­ti, sőt kényszeríti. Ezekkel egyértelműen bizonyítaniuk kell az Egyesült Államok szá­mára, hogy az átfogó rakéta­elhárító rendszer birtokában sem lesz meg elsőcsapásmérő képessége, s hogy a válaszin­tézkedések hatására a rend­szer semmiképpen sem tudja egy csapásváltás esetén az Egyesült Államok veszteségeit az elviselhetőség szintje alatt tartani. Ellentétben a „szovjet SDI”- ről időnként felröppenő nyu­gati álhírekkel, a szovjet ka­tonai és politikai vezetés egy­értelmű álláspontja az, hogy a Szovjetunió nem törekedett és nem is törekszik átfogó űr­bázisú rakétaelhárító rend­szer megvalósítására. Az ame­rikai SDI-re adandó válaszin­tézkedések pedig — az erede­ti szovjet szóhasználattal — „nem lesznek szimmetriku­sak”. Az aszimmetrikus szovjet választ mindenekelőtt az in­dokolja, hogy a szovjet szak­értők — sok, világszerte is­mert és elismert nyugati fegy­verzetkorlátozási szakértővel együtt — nem hisznek az ab­szolút biztonságot nyújtó ra­kétaelhárítás megteremthető- ségében. Az űrbázisú rakéta­elhárító rendszer hihetetlenül magas — 100—1500 milliárd dolláros vagy még ennél is nagyobb — fejlesztési és te-

Next

/
Thumbnails
Contents