Pest Megyei Hírlap, 1987. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-23 / 120. szám

1987. MÁJUS 23.. SZOMBAT hét mi mÁmimiw kjm Elsődleges az érlelődési folyaméi Az új szevpi javaslat eltérő megítélése a HA TO országokká Törekvések az ökäihe.j hajózás hktomágának szavatolására Altalanos PILLANATKÉP A közepes hatótávolságú ra- KÚták ügyében tett új szovjet kezdeményezés nyomán elér­hető közelségbe kerülhetne az erről szóló szerződés megkö­tése az Egyesült Államokkal. Mihail Gorbacsov ugyanis a héten egy beszédében olyan bejelentést tett, hogy a Szov­jetunió kész arra, hogy vala­mennyi közepes hatótávolságú rakétáját leszerelje, nemcsak európai, hanem ázsiai terüle­tén is. Ez válasz volt a NATO értekezletén megfogalmazott aggályra, miszerint az ázsiai területeken a reykjavíki csúcstalálkozón körvonalazott tervezet alapján megtartható száz ilyen fegyverrendszert gyorsan át lehet helyezni, így ezek Nyugat-Európát fe­nyegethetik, mivel onnan el­távolítják az amerikai gyárt­mányú eurorakétákat, ha Ilyen szerződést kötnek. A ra­dikális szovjet javaslat meg­mutatta, hogy Moszkvában mily komolyan és eltökélten törekednek a megegyezésre, s milyen szívósan munkálkod­nak azon, hogy a leszerelés ügye végre kikerüljön a je­lenlegi zsákutcából. A szovjet kezdeményezés eltérő visszhangot keltett a NATO-országokban. Nyuga!- Európa és Ázsia nagy része kedvezően fogadta a szovjet bejelentést, Washington vi­szont már elhangzása pillana­tában érzékeltette, bizonyos, a diplomáciai szokások által megkövetelt minimális vára­kozási idő után elve elutasítja a moszkvai indítványt. Pedig a néhány nappal azelőtti NATO-tanácskozás — mint árra utaltunk ^ kifejezetten az abszolút nullaváltozai mellett szállt síkra, s Wein­berger hadügyminiszter, aki az Egyesült Államok képvise­lője volt e tárgyaláson, tel­jes mellel támogatta ezt a, végül is közös NATO-állás- foglalássá emelkedett, követe­lést. A Pentagon fejének ez a fellépése már akkor megle­petést keltett, tíe a Fehér Ház közölte a kétkedőkkel, hogy egyetért azzal, hogy minden közepes hatótávolságú raké­tát számoljanak fel, beleért­ve azt a százat is, amelyet az Egyesült Államok még Keyk- javíkban meg kívánt tartani Európán kívüli arzenáljában. Weinberger nagyvonalú be­leegyezése a nyugat-európaiak teljes nullamegoldást kívánó javaslatába nyilván azzal függött össze, hogy a hadügy­miniszter bizonyos volt: szov­jet részről nem mondanak le az ázsiai területen hadrendbe állított rakétákról. Moszkvá­ban azonban az új gondolko­dásmód az uralkodó a helyzet megítélésében, s Gorbacsov helyeslése a teljes nullavál­tozatra zavarba hozta az amerikai vezetést. A londoni rádió erre kommentárjában utalt is, s megszólaltatott egy professzort, aki a leszerelési ügyek szakértője. A neves politológus előre jelezte a vár­ható amerikai elutasítást, sőt megadta az indokot is, amely­re Washington hivatkozni fog. A Szovjetunió saját biztonsá­gának védelmében és az erő- egyensúly fenntartása végett az ázsiai rakéták leszerelésé­nek „ellentételezéséül” azt szabta meg, hogy az Egyesült Államok is számolja fel ha­sonló rendszereit Dél-Koreá- ban, Japánban és a Fülöp- szigeteken. A professzor sze­rint erre Washington nem lesz hajlandó, s erre hivat­kozva utasítja el a moszkvai kezdeményezést. S valóban ez így is történt... KOHL KANCELLÁR KINOS HELYZETBEN A szovjet kezdeményezés legkínosabban Bonnt érintet­te. Mint emlékezetes, az NSZK mindig élharcosa volt annak, hogy a közepes ható- távolságú rakétákat — leg­alábbis a szovjeteket — eltá­volítsák Európából. Amikor ez a megvalósulás küszöbére érkezhetett volna, a Rajna- párti uralkodó körök követel­ték a leghangosabban, hogy ki kell terjeszteni a leszere­lést a rövid hatótávolságú, az 500—1000 kilométer sugarú fegyverrendszerekre is. Ami­kor Moszkva erre is hajlan­dóságot mutatott, következett az ázsiai rakéták „európai fe­nyegetésére” vonatkozó „ag­gály”, amelyet Bonnban fo­galmaztak meg. S most, hogy a rugalmas szovjet politika ezt az „érvet” is semmissé tette, következik az új: a harcászati rakéták leszerelé­sének megfogalmazása NSZK vezető körökben. Ez az ürügykeresés olyan körülmények között történik, amikor a kormánykoalíción belül nézeteltérések vannak. A szabaddemokrata párt egy idő óta üdvözli és elfogadásra javasolja a szovjet kezdemé­nyezéseket, miközben Kohl kancellár es a köréjé tömörült kereszténydemokrata vezetők újabb meg újabb fenntartá­sokat hangoztatnak. Az ellen­tétek már a CDU-CSU-ban is heves vitákban robbantak ki, amióta a pártszövetség érzé­keny szavazatveszteségeket szenvedett a legutóbbi Rajna- Pfaiz-i választásokon. Kohl bírálói azt vetették szemére, hogy mereven elutasító ma­gatartása a szovjet kezdemé­nyezések ügyében volt a fő oka a kevesebb voksnak. Bár a kancellár hosszabb távra biztosítottnak érezheti hely­zetét a parlamentben az idén megtartott és koalíciója szá­mára négyéves mandátumot biztosított országos választá­sok után, nein hagyhatja mégsem figyelmen kívül a íártomáhyi szavazások figyel - meztetéseit, hiszen az erővo­nalak, ha ez az irányvonal továbbra is érvényesül, meg­változhatnak. Nemcsak a sza­baddemokratákra hathat a közvélemény, hanem vannak jelei, hogy a CDU és CSU pártszövetsége sem annyira szoros, mint arra a kancellár és hívei számítottak. Ez kész­tette arra Kohlt, hogy bizo­nyos mértékig óvatosabban fogalmazzon, s Párizsba sies­sen, hogy Mitterrand elnök­kel egyeztesse álláspontját. Francia részről viszont in­kább „saját önállóságukat” hangoztatják a NATO-n belüli játéktérben, s a jelek szerint nem kívánják teljes mellel el­kötelezni magukat Kohl el­képzelései mellett. Minden­esetre a bonni kancellár időt nyert azzal, hogy június 4-ére átfogó parlamenti megnyilat­kozást ígért az eurorakéták ügyében. A főcímünkben jelzett ér­lelődési folyamatok így hat­nak tehát a gyakorlatban. A jövő hét végén Berlinben ülé­sezik a Varsói Szerződés poli­tikai tanácskozó testületé. E legmagasabb szintű tanácsko­zás nyilván megnyilatkozásai­val új lendületet ad majd az európai biztonság további megerősítésének, és közvetve hozzájárulhat a leszerelési in­tézkedéseket előmozdító érle- lődési folyamat felgyorsulásá­hoz. AZ IRAKI TÁMADÁS KÖVETKEZMÉNYEI Miután sorozatosan érte tá­madás a legkülönbözőbb zász­lók alatt haladó olajszállító hajókat és Irán rakétákat te­lepített a Hormuzi-szorosnál. Kuvaii két párhuzamos lépést tett. Egyrészt a Szovjetuniótól három nagy tartályhajót bé­relt, másrészt kérést intézett Washingtonhoz, hogy saját olajszállító hajóinak nagy ré­sze felhúzhassa az amerikai lobogót. Mindkét oldalról be­leegyező volt a választ. Az Egyesült Államok a kuvaiti kérés teljesítését kiegészítette azzal, hogy további hadihajó­kat. vezényelt a Perzsa-öböl­be. Ezután következett, hogy az egyik, Kuvait által bérelt szovjet tartályhajót támadás érte, egy másik pedig aknára futott és megsérült. Majd ezt követően iraki rakétatalálat érte a Stark nevű amerikai fregattot, s 37 amerikai áldo­zata volt a támadásnak. Moszkva és Washington szin­te egyszerre vetette fel a tör­téntek nyomán, hogy az ira­ki—iráni háború megérett ar­ra, hogy békés rendezést hoz­zanak tető alá, másrészt ki­nyilatkoztatta: a hajózás sza­badságát az öbölben garan­tálni kell. Bár Irak sajnálko­zását'nyilvánította ki a Stark elleni támadás miatt és haj­landóságát fejezte ki kártérí­tésre is, Reagan elnök foko­zott készültségbe helyezte a Perzsa-öbölben tartózkodó amerikai hadihajókat. Utasí­tást adott, ha gyanú vetődik fel az ellenük való bármilyen akcióra, előzzék azt meg s lő­jenek. Bekövetkezett tehát az a veszélyes helyzet, amelyre a hírmagyarázók mindig is utaltak: az iraki—iráni helyi háború kiterjedhet, más ha­talmak bekapcsolódásával nemzetközivé válhat. Hiszen egy ilyen megelőző amerikai akciót ellencsapás követhet, s a helyzet könnyen ellenőriz­hetetlenné válhat. Ezért a legújabb moszkvai megnyilat­kozások, amelyek egyrészt mind Iránt, mind Irakot arra szólítják fel. hogy ne folytas­sanak támadásokat más nem­zetek hajói ellen a térségben, erőteljesen hívnak fel a há­ború befejezésének szükséges­ségére is. Arkus István FIDZSI KORMÁNY Sir Penaia Ganiltui, a Ficizsi- szigetek kormányzója pénteken ideiglenes korm-Artyt nevezett ki, amely a hat hónapon belül megtartandó rendkívüli válasz­tásokig viszi maid a dél-csen- des-óccáni szigetországban az ügyeket. A brit koronát képviselő fő­kormányzó azután szánta el magát erre a lépésre, hogy a melanéz őslakosság körében nagy befolyással bíró tőrzsfő- nöki tanács a puccsisták mellé állt, és fontolóra vette az or­szág kiválását a brit nemzet- közösségből. Megvitatta az Országgyűlés egészségügyi bizottsága Törvénymódosítási javaslat Az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény módosí­tására vonatkozó előterjesztést vitatta meg, illetve a fogászat háttériparának helyzetéről hallgatott meg tá­jékoztatót az Országgyűlés szociális és egészségügyi bi­zottsága pénteken az Országháziján — Festa László el­nökletével — tartott ülésén. A módosítási javaslathoz fű­zött szóbeli kiegészítőjében Medve László egészségügyi miniszter hangsúlyozta: a tör­vénymódosítással kapcsolatos tervezetről véleményt mond­tak a Magyar Tudományos Akadémia, a Hazafias Nép­front, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa és a politikai testületek képviselői. Ezekből az állásfoglalásokból az derült ki, hogy az egészségügyi tör­vény átfogó módosításával majd akkor célszerű foglal­kozni, ha a modernizálás tech­nikai hátterének megteremté­séhez szükséges anyagi forrá­sok rendelkezésre állnak. A szűkebb körű korszerűsítéssel azonban kár lenne várni, hi­szen a kisebb módosítások is segítik az orvosok szakmai te­vékenységét. A szükséges vál­toztatásokat összegző javasla­tot megvitatja az Elnöki Ta­nács, és törvényerejű rende­letben határozza meg a mó­dosításokat. így például a ja­vaslat szerint a műtétekre vo­natkozó törvényi rendelkezés kiegészül a művi meddővé té­tel lehetőségével. Ezt az in­dokolja, hogy az utóbbi évek­ben emelkedett azoknak a száma, akik a családtervezés módszerei közül ezt a beavat­kozást igénylik. Egy másik mó­dosító javaslat a gyógyszernek nem minősülő, de gyógyhatá­sú anyagok, készítmények for­galomba hozatalának feltéte­leiről rendelkezik, szem előtt tartva az állampolgárok vé­delmét, illetve az előállítók ösztönzését a minőségi köve­telmények betartására. A tör­vénymódosítás az alkoholisták és más szenvedélybetegek gyógykezelésére vonatkozó rendelkezéseket is korszerűsí­ti. A családok védelmét szol­gálja például az a lehetőség, hogy a garázdálkodó részeg embert nemcsak közterületről, hanem bárhonnan kijózanító állomásra lehet szállítani. A fogászati háttériparróí szóló előterjesztéshez fűzött ki­egészítőjében ár. Kettinger Ti­bor, a Fogtechnikai Vállalat igazgatója hangsúlyozta: fő­ként az alapanyag-ellátásban sűrűsödnek a gondok, ugyanis egyre nehezebben beszerezhe­tő külföldi anyagokra van szükség. A vállalat keresi az importanyagok helyettesítésé­nek lehetőségeit, s ezzel is enyhíteni kívánja a fejlesztés pénzügyi nehézségeit. Az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága elfo­gadta az egészségügyi törvény módosítására vonatkozó elő­terjesztést. A testület úgy döntött, hogy levelet juttat el Lázár Györgynek, a Minisz­tertanács elnökének, s ebbe« javasolja, hogy a kormány biztosítsa támogatásáról az egészségmegőrzés társadalmi programjával kapcsolatos erő­feszítéseket. Fogyasztási szövetkezetek kiildöttközgyiláse Olcsóbb áruk, nagyobb választék Az ismert nehézségek elle­nére a megyei szövetkezetek többsége tisztességgel helytállt a munkában, jól alkalmazko­dott á megváltozott gazdasági körülményekhez. Összességé­ben kielégítették a lakossági igényeket, javult a gazdálko­dás hatékonysága, pénzügyi­leg, két szövetkezet kivételé­vel. valamennyien stabilan áll­nak — állapította meg a fo­gyasztási szövetkezetek tegna­pi küldöttközgyűlésén — mint arról az 1. oldalon beszámol­tunk — Beke András a Mé­szöv elnöke. Feszítettebb munkatempó, összetettebb feladatok várnak az áfészekre a jövőben. Alap­vető kötelességük a lakossági alapellátás, figyelve az egyre differenciálódó igényekre. Nem hiányozhatnak a boltból a sze­rényebb körülmények között élőknek nélkülözhetetlen ol­csóbb árucikkek, mégha ezek nem is nyereséghordozók. Francis—nyugatnémet csúesériekezkt Nem egyeznek két kérdésben Párizsban úgy ért véget a kétnapos francia—nyugatné­met csúcsértekezlet, hogy a két fő kérdésben — a nukleáris leszerelés és a. Közös Piac me­zőgazdasági reformja ügyében — fennmaradtak a nézetkü­lönbségek a két ország között. Az Eíysée-palotában tartott közös sajtóértekezleten Mit­terrand francia elnök és Kohl nyugatnémet kancellár egy­aránt reményüket fejezték ki, hogy a következő hetekben in­tenzív kétoldalú megbeszélé­seken sikerül közös nevezőre hozni mindkét kérdésben Pá­rizs és Bonn álláspontját. A gazdasági témákról szólva Kohl és Mitterrand hangoztat­ta, hogy a hét legerősebb tő­kés ország velencei csúcsérte­kezletén tenni kell valamit a fejlődő országok összeomlással fenyegető gazdasági válságá­nak enyhítésére, mert válsá­guk következményei a Nyugat­ra is kihatnak. Kohl rendkívül kemény diónak nevezte az EGK mezőgazdasági árainak kérdését, érzékeltetve, hogy egy egész paraszti réteg sorsá­ról van szó. Új-D@!hi Radzsiv Qandhi üzenete Radzsiv Gandhi indiai kor­mányfő csütörtökön írásos üze­netet küldött a Brit Nemzet­közösség főtitkárának, vala­mint a brit, az ausztráliai és az új-zélandi kormányfőnek, együttes erőfeszítésre szólítva fel őket a fidzsi-szigeteki de­mokrácia helyreállítása érde­kében. Gandhi nehezményez­te. hogy a szigeteken élő in­diai származású népcsoport ro­vására akarják megváltoztat­ni az 1970 óta érvényben levő alkotmányt. Csak röviden... A MÄLTAI—LÍBIAI KAP­CSOLATOK jövőjéről volt szó csütörtökön a máltai látogatá­son tartózkodó Hasszán al-Bar- gasi líbiai ipari miniszter ve­zette küldöttség és a nemrég máltai kormányfővé választott. Fenech-Adami között. BUKARESTBEN fogadta Na- jef Havaimét, a Demokratikus Front Palesztina Felszabadítá­sáért nevű szervezet főtitkárát Nicolae Ceausescu román el­nök. Megbeszélésükön a közel- keleti helyzetről, a palesztin problémáról és a nemzetközi közel-keleti konferencia össze­hívásának lehetőségéről volt szó. KIVONJAK MONGÖLIÄ­BÖL az ott állomásozó öt szov­jet hadosztály egyikét június­ban — jelentette be pénteken Tokióban Mangalin Dügerszü- ren mongol külügyminiszter ázon a nemzetközi sajtó szá­mára tartott tájékoztatón, amelyet a japán—mongol dip­lomáciai kapcsolatok felvéte­lének 15. évfordulója alkalmá­ból rendeztek. Ugyanakkor gondolni kell az igényesebb vásárlói réteg ki­elégítésére, az építkezőkre, s figyelembe kell venni a mező- gazdasági kistermelők kíván, ságait is. Ezen a téren egy erő­södő konkurencia közepette kell pozíciókat nyerni. Mert most a verseny esősorban nem az alapellátás javításáért, ha­nem a nagyobb pénzűek, az igényesebb vevők kegyeiért, a nagyobb nyereség eléréséért folyik. Jelentős feladatot jejent a, vendéglátás fejlesztése és a kistelepülési „ rc}ignstt,ykci<j, folytatása. Melfanytálan len­ne, ha a városok külterületein, a tanyákon élők nem kerülhet­nének be ebbe a kategóriába. Az ellátás egyik legfontosabb eleme a beszerzés. Több segít­séget várnak ehhez a nagyke­reskedelmi vállalatoktól. A versenypozíció javítását jó! szolgálja a tagsági érdekeltségi alap. a különböző árkedvez­mények felhasználása, a ter­melőtől való vásárlás, az áru­házi cserékben rejlő lehetősé­gek kihasználása, valamint a szövetkezeti összefogás. A szabályozóváltozások, a gazdálkodás korszerűsítésére irányuló intézkedések várha­tóan jelentősen nehezítik az áfészek helyzetét is. Előnyös helyzetbe csak az kerül, aki biztosan áll a lábán. Ehhez jó' eredmények kellenek. Ezért most a körülmények bírálata, a nehéz helyzet feletti, keser- gés, a gondok ismételgetése helyett a tett lép előtérbe — fogalmazódott meg a tanács­kozáson. A gazdálkodás eredményes­ségének javításához szükséges a veszteségforrások felszámo­lása: itt a szövetkezeti vezetők tenniakarása mellett, a gaz­dálkodó szervekettgjobhan se­gítő jogszabályok is kellenek. A leltárhiány, a betöréses lo­pások, egyes ipari szolgáltató szakcsoportok visszaélései, a szerződéses üzemelésű egysé­gekben feltűnő szerencselova­gok okozzák a legnagyobb veszteségeket. Felszámolásuk csak az állami szervekkel va­ló összefogással lehetséges. A takarékszövetkezetek cél­jai helyesek, s nem szabad, hogy elveszítsék lendületüket. A lakásfenntartás és gyarapí­tás összekapcsolásával egyre jelentősebb helyet vívhatnak ki maguknak a lakásszövetke­zetek. T. A. Tegnap történT Lózár György, a Minisztertanács elnö- 1 ke táviratban fejezte ki részvétét Csao Ce-jangnak, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének a Kína északkeleti részén pusztított tűzvész miatt. kCnffirSüCiS A szocíalista országok tudományos akadé­miái nemzetközi gazdasági kérdésekkel foglalkozó kutatóintézeteinek részvéteiével tudományos kon­ferenciára került sor május 18—22. között Tihanyban. A részt­vevők a világgazdasági fejlődés és a kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok új tendenciáit vitatták meg. A küldöttségek veze­tőit fogadta Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára. Afrika napján Afrika 30, független országának kép­viselője 1903. május 25-én, Addisz- Abebában írta alá az Afrikai Egységszervezet alapokmányát, s a szervezet létrejöttének napját Afrika napjává nyilvánítot­ta. Ebből az alkalomból ünnepi megemlékezést tartott pénte­ken a Magyar Szolidaritási. Bizottság a Hazafias Népfront székházában. Az ünnepi eseményen — amelyen a bizottság vezetői, a különböző társadalmi szervezetek képviselői, vala­mint hazánkban tanuló afrikai diákok vettek részt — Jakab Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke mondott be­szédet. Sík Endre utca Sík Endréről, a magyar és a nemzet­közi munkásmozgalom kiemelkedő személyiségéről utcát neveztek el pénteken Budapesten a II. kerületben, a Külügyminisztérium közelében. A magyar kül­ügyi szolgálat és a békemozgalom jeles egyéniségének nevét mostantól a Ganz utcának a Bem rakpart és Fő utca közötti szakasza őrzi. Az ünnepségen Várkonyi Péter külügyminisz­ter mondott beszédet. £2VÜffniíÍk&'í!£:S Maria* József, a Minisztertanács elnök- w helyettese pénteken fogadta az új-zé­landi Pine Gould Guiness Ltd. vezetőit John L. Paterson és James Steward igazgatókat. A megbeszéléseken . a magyar— új-zélandi gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésé­nek keretein be'ül áttekintették az együttműködés továbbfej­lesztésének, közös vállalkozások létesítésének lehetőségeit.

Next

/
Thumbnails
Contents