Pest Megyei Hírlap, 1987. május (31. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-22 / 119. szám
IMI MÄJÜS 22., PÉNTEK Senki nem várakozhat, de az jogos kívánság, hogy a párt felső szerve világosan fogalmazza majd meg a célt, amire azután a pártszervezetek mozgósíthatják tagságukat. A párttagság fegyelmezett. Ezt mondotta Lányi Pál a megyei pártbizottságon és ezt ismételte Deák Lajos is Nagykőrösön. Ugyanakkor várakozással tekintenek a Központi Bizottság felé, hogy az új helyzetben mielőbb nyújtson segítséget az eligazodáshoz. Meg keli oldanunk probVendég, aki otthon van Meg kell oldanunk a lé máka t ! Erről szólt Gyenes András is. megjegyezve, hogy hibát követ el, aki csak a gondokat látja, csupán arról beszól. „Ha naponta csak a konkolyt hintjük, mitől várjuk, hogy abból erős búza teremjen?” — kérdezte. Meg kell oldanunk a többi között például azt, hogy a nagyüzemi munka, s ott is a fő munkaidő nyújtsa a biztos megélhetést. Hogy a tisztes munka után mindenki kapja meg a tisztes bért, a többet dolgozó jobban keressen, de gátat kell vetni a munka nélkül szerzett jövedelmeknek, a túlzott vagyonosodásnak. Er- véhyesíteni kell a demokráciát, de nem hanyagolható el a centralizmus sem. Bizonyos esetekben nagyobb szigorúságot kell alkalmazni — így a társadalmi tulajdon védelmében, a közbiztonságban joggal várható el igazságügyi szerveinktől is a következetesebb, példásabb, hatásos büntetés. Az új intézkedéstervezetekről szólva a KEB elnöke arra intett: azt is vegyék észre az emberek, ami abban előnyös a számukra, így a kisnyugdí- jak emelését, a nyugdíjak értékmegőrzését, az adózásnál '■VtíNgí vB|°l?Rb3n .tóthat-, ja,.majd. mindenki, pu az értéké valaminek... A következő hónapokban ezekkel a kérdésekkel sokat kell foglalkozni pártmunkásoknak, tömegtájékoztatásnak, s nem szabad türelmetlenkednie senkinek. A Központi Bizottság azért bocsátotta szőkébb társadalmi vitára elgondolásait, mert az összegyűjtött véleményeket figyelembe kívánja venni. Egy bizonyos, hogy bármily határozat születik majd, az csak a termelékenység növelésére, a gazdaságos munkára, a termelés és a fogyasztás összhangjára alapozhat. Jó hangulatot, bizalmat, egységet csak az eredményes termelőmunka teremthet. A felépítmény nem helyettesítheti az üzemek eredményes termelő tevékenységét. A párt vezető szerepét biztosítani kell, s majd azt is meg kell határozni, az új viszonyok között ezt hogyan alkalmazza. Sok ránk váró feladatot kell megoldani. Ez volt az aktíva álláspontja is, akár a szocialista erkölcs védelméről szóltak. akár a tanácsi testületek önállóbb, felelősségteljesebb munkájáról, vagy a káderek szerepéről, á munkaerő átcsoportosításáról ... Mindarról, amiről napjainkban Nagykőrösön, Budapesten, Pest megye városaiban vagy távolabbi községeiben vitatkoznak, beszélgetnek. Mert mindenkit izgat az ország sorsa. Mi vagyunk felelősek érte. S. A. Megyei népfrontfórumon A kisipar növekvő feladatai Csütörtökön a mozgalom megyei székházában tartott ülésén a. Hazafias Népfront Pest Megyei Bizottsága, a napirendi javaslatot elfogadva, meghallgatta dr. Szabolcsi János főkapitány-helyettes tájékoztatóját a megye közbiztonságának helyzetéről, majd megtárgyalta azt az összegzést, amelyet a KIOSZ megyei titkársága készített a kisiparosok szolgáltatói tevékenységéről. Az alábbdakan a napirendnek ezt a részét ismertetjük. Nélkülözhetetlenek Előnyösen 'változott a kisipar szükségességének, a kisiparosok munkájának a megítélése a legutóbbi esztendőkben, ezt igazolják a tapasztalatok a megyében, és ezt tanúsították a testületi ülésen elhangzott vélemények is. A létszám ma már 15 ezer fő, s a munka nélkülözhetetlen a lakossági igények kielégítésében, ez határozza meg a nézőpontot akkor, amikor a kisiparosokról van szó. A mesterek többsége — ez egyértelműen megfogalmazódott — becsülettel eleget tesz annak, amit vállalt, ugyanakkor felbukkannak zavaró mozzanatok is. Ilyen például a megyében telephelyet fenntartó, de Budapesten lakó és ott dolgozó kisiparosok ügye, avagy az a tény, hogy a várakozásokkal ellentétben nem csökkent a jogosulatlan iparűzők száma, sőt...! Lényegében ábrándnak bizonyult a remény, az Iparjogosítvány kiváltása .feltételeinek megköny- nyítése majd versenyhelyzetet teremt, mert ennek nem sok nyoma van a megyében, főként nem az építőipari szakmákban. s azoknak a mesterségeknek a körében, amelyek az ún. hiányszakmák közé tartoznak. Gondok forrása a magas fluktuáció — tavaly például 2915 fő váltotta ki az ipart, 2393 szüntette meg — és az is, hogy akadnak, akik kellő szakmai felkészültség nékül vállalkoznak mesterségük gyakorlására, tehát munkájuk minőségére jogosan panaszkodik a megrendelő. Örömmel fogadta a megyei népfrontblzottság azokat a kezdeményezéseket, amelyeket a kismesterek tesznek a szolgáltatások javítására, például a komplex kisipari mün- kabrigádok létrehozását — ezek 11 helyen 110 fővel tevékenykednek , jelenleg, 48 szakmát képviselnek és elsősorban a családi házat építőknek kínálnak jó lehetőséget —, a . szolgáltató központok kialakítását, ezekből a hatodik ötéves tervben tizenhat jött létre, 130 műhellyel. Amint fény derült rá a testületi ülésen, vannak olyan, apró lehetőségek is, amelyek ugyanakkor sokat segíthetnek a lakosság tájékoztatásában. így például Érden nyolc helyen lél- hetők fel a kisiparosok névés címjegyzékei, Nagykátin a tanács adott helyet hirdetőtábláján a szolgáltatók közleményeinek, Dunaharasztin a falugyűlésen kaptak tájékoztatást az érdeklődők a helyi kisiparosok szolgáltatásairól. Okok és okozatok Sokféle formában igyekszik segíteni a kisipar növekvő feladatainak ellátásában a népfrontmozgalom. A kölcsönös jó szándékok tükre azután, hogy a mesterek közül egyre többen vállalnak közéleti szereplést, a társadalmi munkájuk értéke is növekszik, tavaly túlhaladta a 16,6 millió forintot. A helyi népfronttestületek sok esetben azonban csupán jelezni tudják a gondokat, a megoldás mesz- sze meghaladja lehetőségeiket. Ilyen gond például a megyében a főfoglalkozású mesterek táborának folyamatos csökkenése — a munkaviszony melletti iparűzők csoportja ugyanakkor növekszik —, a kisiparosoknál fellelhető tanulók csekély száma, hiszen 585 mesternél összesen 871 ifjú ismerkedett a szakmával tavaly december végén. Nem övezte csend a testületi ülésen azokat a gondokat sem, amelyekkel maguk a kisiparosok küzdenek. Hírüket, hitelüket erősen rontja azoknak a maroknyi csoportja, akik a gyors meggazdagodás forrását vélik fellelni az ipargyakorlásban — gyakran éppen csekély felkészültséggel! —, amint a- jövedelemszabá- íyózás áérhély élemé; ‘a társadalombiztosítási járulék összege sém hat ösztönzően. Elhangzott az is, a tanácsok nem mindenütt élnek az adókedvezmények címszó alatt összefoglalható lehetőségekkel, hiszen amíg korábban a megyében háromezer kisiparos kapott különböző, ilyen természetű kedvezményeket, ma csoportjuk csupán kétszáz főből áll. Mindezeknek, más okokkal egyetemben, tetemes része van a mesterek táborában tapasztalható nagymértékű cserélődésben. Az 5300 főt meghaladó mozgás — ennyi volt tavaly — ténylegesen a teljes létszámnak több mint az egyharmadát teszi ki. ráadásul egyértelmű növekedés most már esztendők óta szinte csakis a személy- és teherfuvarozó kisiparosoknál észlelhető. A lakossági igények korántsem egyeztethetők össze a kisiparosok létszámának alakulásával, amint a szakmai összetételnél is tetemesek a gondok, a hiányszakmák miatti nehézségek alig enyhülnek, sőt sok településen növekednek. Kevés a panasz Pár Órája született csali ez a kis borjú. A vendégek nem teltek be á látvánnyal (Erdösl Ágnes felvételei) Több mint hárommilliárd forint értékű szolgáltatást teljesítettek tavaly a megyében a kisiparosok. Ez az összeg, összevetve azzal a’ 392 megrendelői panasszal, amely tavaly érkezét! a mesterek munkájára, jól minősíti a tevékenység egészének értékét. A kifogások döntő része a minőségre vonatkozik, az árak miatt 85 megrendelő emelt kifogást. A megyei népfrontbizottság, köszönettel fogadva a kisiparosok közéleti tevékenységét és társadalmi munkáját, egyetértett azokkal az ajánlásokkal, amelyeket a KIOSZ legutóbbi megyei küldöttgyűlése fogadott el a fejlesztési fő irányokra és teendőkre. M. O. pártbizottságon is elhangzott a mondat, amikor a megye politikai, társadalmi, gazdasági életéről szó volt. A megye helyzete nem ismeretlen a KEB elnöke előtt, hiszen nem először látogat az ország legnépesebb megyéjébe, amely a megyék között nagyságrendben a harmadik helyet foglalja el, s mind ipari, mind mezőgazdasági termékei befolyással vannak az ország gazdaságára. A Dunai Kőolajipari Vállalat, a Dunamenti Hőerőmű, a Csepel Autógyár és a többi jelentős' üzem fejlődése országos érdek is. Az agglomeráció gondját igazán csak az ismeri, aki részese az itt folyó politikai munkának. így mint állami irányító testületnek foglalkoznia kell az itteni gondokkal —, s mindig elölről kell kezdeni a harcot a gondok leküzdéséért azokkal a szervezetekkel is. amelyeknek érvényes kormányhatározat szabná meg feladatukat. Ennek ellenére van fejlődés. Erről bőven beszélt Krasznai Lajos is a vendégeknek. De nem hallgatta el a lakosság hangulatát kedvezőtlenül alakító jelenségeket sem. Nem lehet egysíkú A hangulatot formáló hatásokról minduntalan előjött a szó. Azon azonban senki ne csodálkozzék, hogy egy-egy hangsúly, egy-egy megállapítás és válasz között akadtak különbségek a megítélésben. Amilyen a helyzet —, a gondolkodás sem lehet egysíkú. Különösen nem most, amikor az élet egy sor megválaszolásra érett kérdést vet fel, amikor a párt központi bizottsága is gondolkodásra, véleményalkotásra készteti a párt tagiáit. Éppen e napokban gyűjtik össze egy-egy testület véleményét a készülő nyugdíjrende- letről,- vagy az általános forgalmi adóról, majd a személyi jövedelemadóról, s nem kevésbé kíváncsi a központi bizottság arra, hogyan haladjunk előre. Kérdések sokasága hangzott el a tegnapi látogatás folyamán, s azon az aktíván, ahol Gyenes András tartott bevezetőt, majd válaszolt a résztvevők által felvetett problémákra: miért nem vagyunk következetesebbek jó határozataink végrehajtásában?; miért nem sürgetjük a prioritás kiválasztását?; a nyugdíj-rendelet. az adóváltoztatás csak része egy nagyobb koncepciónak —, jobban kellene látni, az egész programot ahhoz, hogv a részekben is jól eliga- godjanak ... Nem lenne jó. ha a helyi szervezetek mindent i élűiről várnának,A lebénulnának — hangoztatta Gyenes András —, mígnem a Központi Bizottság nyáron meghozza határozatát. A KEB elnöke az aktívát tájékoztatja az időszerű kérdésekről. Mellette Pásztor rstváa —, azt azonban nehéz megmagyarázni, miért ne lehetne Cegléden is beírni az anyakönyvbe, hogy a gyerek nagykőrösi születésű?! igényeit vették figyelembe, áhol tiszta, ápolt környezetben, a hőről energiatakarékosán gondoskodva, az etetésitatást modern technológiával biztosították. A higiéniának megfelelő- körülmények között gépekkel fejik a tehenekét, dolgozzák fel a tejet, majd szállítják el a tejházból. Ottjártunkkor óriási gépek hordták a takarmányt a békéseit kérődző állatok elé, nézhettük a pár órája született borjút, az anyja épp akkor nyalta fényesre szőrét! Bármily hihetetlen, egyetlen börjúelhullásuk sem volt, óvja őket az anyatej, a gazdaság nem sajnálja e természetes táplálékot. 52 milliót ruháztak be a kétlépcsős telepbe, amely a fejőházat, a három darab — egyenként 250 férőhelyes — istállót foglalja magába és átalakították belőle a régi szakosított telepet is. Nincs itt sok beszédnek helye: hosszú évek óta a tejtermelési versenyben országosan is mindig Kocsér győz és elnyerték tavaly az OMÉK díját is. 11—12 ezer litert fejnek teheneiktől naponta. A műariyagüzemben modern gépekről fut le a műanyag pohár, amott címkézik. Égy másik gépen perforált műanyag szalag tekeredik: köny- nyű gyorskotözö. Ebben a teremben gyártják az akkudoboz érvédőjét... Filléres dolgokat is vállalnak, mindennel, ami pénzt hoz a konyhára, ázzál érdemes foglalkozni. Természetesen abban a felfogásban, ahogy Tóth Róza is mondotta: nem elég az eredménytervet teljesíteni, állandóan számolják költségeiket és áhol lehet, azonnal lefaragnak belőle. Keserűen beszélt arról, hogy akár a földeken, akár a melléküzemágakban mily keservesen dolgoznak forintjaikért, s mennyire bántja őket, ha valamit intéznének a főhivatalokban és ott foghegyről, elutasítóan bánnak velük. Két bálázót vettek (a MEZŐGÉP gyártotta), az első nap kiesett az egyiknek a kereke. 300 ezer forintba került! Az ára természetesen beépül a tejbe, a gabona árába ... De ezt a kiesést, ezt a kárt kivel fizettessék meg? Feszültségekkel Lenn és fenn is rendet kell teremteni — erősítette meg a helyiek véleményét Gyenes András. Már korán reggel a megyei A tanácsháza műemlékfalai között, az ízléses berendezések otthont, meghittséget árasztó közegében elégedett lehetett a KEB elnöke: érdemes volt a városiakat segíteni e szép épület helyrehozatalában, S az is nagyszerű, hogy jövőre már meglesz a távhívórendszer, összejött a pénz az ezres konténerre. Az üzemek is segítették. A lakosságnák 53 százaléka szavazta még a településfejlesztési hozzájárulást, mért egyetért az úthálózat korszerűsítésével. Családonként tízezer forintot fizetnek azok, akik előtt építkeznek. Nincs gond a villamosenergiá- vál,. a gáz a lakások egyhar- mádában benn van. Áz orvosoknak, pedágógu- soknak soron kívül biztosítanak lakást. Jelentős a magánépítkezési kedv á városban, 1986-ban sZáz otthont építették fél. Hitellel segítik azokat, akik önmaguk képtelenek lennének megoldani lakáshelyzetüket: százezer forint alatt nem adnak ki hitéit... Átadták á tizenhat tantermes iskolát, egy 120 ágyas belosztályt. Nagyarányú vízbázist építenek ki. Ma már 65 kilométer hálózatuk van. A lakosság 30 százalékát egészséges ivóvízzel tudják már ellátni, önmagában ez nem nagy szám, de ha az induláshoz mérik, akkor elismerésre méltó fejlődés. A gazdaságok? A tavaszi időjárás késlelteti a munkát. Ha lehet, megfeszítve dolgoznák este kilencig is. Nincs ünnep sérti, ha hiv a Határ. A vágómarha kivételével a megyei átlagnál jobbak tavalyi eredményeik. Hat százalékkal nő a szarvasmsrhaál- lomány. 8,2 százalékkal á tejelő tehénállomány. Volt négy kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetük, a sokéves aszály, a sok fagykár miatt veSztéségesék lettek voiná, ha nem segítik féltáttti belső tartalékaikat: a négy közül három eredményesen zárt... A mezőgazdasági üzemek ilO millió forintot ruháznak be úgy, hogy már meliorációra nem kell költeniük. Faragni a költségéket Kócséron, a Pétőfi Termelőszövetkezetben azután saját maga is meggyőződhetett Gyénes András, milyen felelősén' gazdálkodnak a pénzzel. Ha nem is járta végig az egész vertikumot, de így is láthatta a II. számú szarvas- rhárhatelep korszerű istállóit, ahol végre nem építészeti csodát alkottak, hanem az állat (Folytatás az 1. oldalról.) Gyenes András valaha Nagykőrös országgyűlési képviselője volt. Elképzelhető, hogy nem csupán a vendégnek kijáró tisztelettel, megbecsüléssel fogadták Nagykőrös városban, vagy Kocséron, hanem, mint mondták; hazai tájakon köszöntik. Régi, meghitt ismerősökkel hozta össze tegnap a sors: „Emlékszik, Gyenes elvtárs?” Hogyne emlékezne! Még azt is tudta, hány ezer tetőcserép kellett a városi tanács rekonstrukciójakor. Emlékezett arra is; mekkora vitát váltott ki az autóbuszváró formája. S mily öröm volt látnia a vendégnek a tágas, tiszta, a legmagasabb igényeknek is megfelelő 17 munkahelyes szakrendelőt. Érdeklődött a konzervgyár termelése, tőkés exportja után, tudakolta gond-e még -a gyenge csomagolóanyag. Tréfásan meg is jegyezte Gyenes András látogatása be- fejeztekor: ide gyakrabban jön majd vissza, mert annyi elismerést, köszönetét mint e látogatás alkalmával a nagykő- rösiéktöl kapott, már régen nem élvezhetett. Az évődés mögött tartalmas képviselői munka húzódik meg. Az évek során részese volt mindannak ami itt történt. Örömnek és méregnek is egyaránt. Mert abban ma is osztozik a nagykőrösiek véleményével: érthető, hogy a jól felszerelt ceglédi kórházba járnak szülhi az asszonyok, hiszen áz anyák és csecsemőik védelméről van szó Gyenes András látogatása Nagykőrösön
