Pest Megyei Hírlap, 1987. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-21 / 118. szám

■ Abonyi krónikái Gyarapodófélben Víz, gáz és a járda Á nagyközségben 1986 végéig 10 kilométer hosszú gázveze­ték került a földbe, ebből mintegy 4 kilométernyi sza­kasz építési költségeit a lakos­ság magára vállalta. Az önerős gázvezeték-építés az idén foly­tatódik, több mint 11 kilomé­ter hosszú csőrendszer kerül végleges helyére. Ezért aztán ezekben a napokban Abony több utcájában nem minden­napi látvány fogadja a látoga­tót, néhány helyre pedig kö­rülményes eljutni. Nagy a rumli, de valószínű, hogy az a hatszáz család, amely várhatóan az idei ősz­től korszerű tüzelési lehetőség­hez jut, szívesen eltűri. Az épí­tés, árokásás, csőfektetés vár­hatóan június végére, augusz­tus közepére mindenütt befe­jeződik, és a bekötés is idő­ben elkészül. A Tigáz csak annyi bekapcsolási engedélyt adott ki, amennyi nyomássza­bályozó rendelkezésre áll. Napjainkban folyik a jövő évi építkezések szervezése, az igényeket május 25-ig kell a tanács műszaki csoportjánál bejelenteni, hogy a hónap vé­géig az illetékes gázszolgálta­tó vállalathoz továbbíthassák. Az eddig beérkezett kérelmek alapján jövőre közel tíz kilo­méterrel növekszik a hálózat. Jó azonban tudni, hogy csak azokba az utcákba jut el a szimpatikus energiahordozó, ahol minden tizennégy méter­re egy fogyasztó jut. Éppen egy esztendővel ez­előtt Abony legsűrűbben lakott tanyavilágában, Táborhegyen járdát építettek az ott lakók. Akkor mind a társadalmi munkások, mind Bodor Sán­dor tanácstag azt hangoztat­ták: szeretnék, ha rövid időn belül a vezetékes víz is eljut­na hozzájuk. Az egyesztendős óhaj ma már valóság, az el­múlt hét végén a dűlő teljes hosszában föld alá került a vezeték. A település területén már locsolási tilalom van. Mikortól lesz több vize a nagy­községnek? — kérdeztük Tar­kó Sándor tanácselnököt. —- A jelenlegi tervidőszak­nak két fontos célkitűzése van: az iskolabővítés és a vízhozam­növelés. A településfejlesztési hozzájárulás felhasználását is ennek megfelelően ütemeztük. Ebben az esztendőben még minden anyagi erőnket az ok­tatási intézmény fejlesztésére fordítjuk, mintegy 14 millió forintot kell kifizetnünk. A több és jobb ivóvíz előterem­tésével összefüggő munkálato­kat a jövő évben kezdjük el, és a fejlesztéshez fűződő ten­nivalók 1990-ig tartanak, sőt a tározók építése várhatóan a VIII. ötéves terv időszakára is átnyúlik. Pillanatnyilag két működő kutunk van, amelyeket el kell látni gáztalanító-, fertőtlenítő­berendezéssel, és az imént em­lített tározóval. A fejlesztés költsége előreláthatólag 30 mil­lió lesz, ebből azonban az el­következő három esztendőben 13,5 millió körüli összeg gyű­lik össze: a tehóból évente 1,5 millió, a többit pedig a me­gyei tanács céltámogatásként fogja adni. A megfúrt, de nem üzemelő kutak közül elsőként a Mátyás király útit szeret­nénk működtetni, mivel a víz­hozama nagy. Addig, amíg er­re sor kerül, takarékosan kell bánnunk a vízzel. Ezt a célt szolgálja az ismételt locsolási tilalom, ami már érvényben van. Kérjük a lakosságot, hogy a vezetékes vizet csak ivásra és háztartási célokra vegye igénybe, az autómosás, vala­mint a kertek locsolása tilos. Aki mostanában a Táborhe­gyen j ár-kel, annak bizonyára feltűnik, hogy egy másik sű­rűn lakott részen, az úgyneve­zett Harang-dűlőben szintén egy hosszú, szürke betonsáv kígyózik. Itt épül az abonyi ta­nyavilág második egybefüggő, új járdája. Ezen túlmenően csak ott szervezhetik a hagyo­mányos módon történő építést, ahol az akció valamilyen ok­nál fogva félbemaradt, vagy a járda hossza nem azonos az utca hosszával. A munkálatok­hoz szükséges sóder szállítása folyamatos, a cement jelentős részét megvásárolták. Gy. F. Abonyi ritkaságok Táncoló betűk a bélyegen Abonyt 1944, november 4-én szabadították fél a szovjet csapatok, előtte a postahiva­tal vezetője elhagyta szolgá­lati helyét, az értékcikkeket magával vitte. A postai szol­gálat újraindulása után két tisztviselő készpénzes bér- mentesítést alkalmazott, a leg­első ilyen küldeményt lrsára címezték 1945. január 16-án. Ezt az áldatlan helyzetet enyhíteni akarván, az új hi­vatalvezető, Molnár László a meglevő bélyegkészletre a he­lyi nyomda betűinek felhasz­nálásával nyomóformát készí­tett. A betűközök nem a leg­jobban sikerültek, vagyis tán­coltak és aránytalanul követ­keztek a betűk, 5—7 alkalom­mal fekete és vörös számok­kal végeztette el a felül­nyomást. Ma ezek igazi ritka­ságok, bár elképzelhető, hogy egyedi és kezdetleges formá­juk miatt hamisítványok is lehetnek gyűjtői kézben. A ki­szűrésük csak szakértők út­ján lehetséges. A Posta Vezérigazgatóság, amikor hírét vette a helyi ki­adásnak, felvételezte a kész­letet, amely a Bélyegmúzeum­ba került. Kicsiny tételek ezek, bár legalább ezeknek a reprodukciós kiadása feltét­len fontos helytörténeti mun­ka lenne. Eddig magam is csak hallomásból tudtam ró­la, most a Gondolat Kiadó A magyar bélyegek kézi­könyve című kötetében olvas­hatunk az abonyi kiadású bélyegekről. 20, 22, 30, 40, 42, 60 füll ér, továbbá 1, 2, 3 pengő névér­tékben összesen 25 bélyeget nyomtak felül, amelyhez négy 12 filléres portos bélyeg is csatlakozik, vagyis 29 abonyi bélyeg nem tűnik soknak, bár aki ezeket birtokolhatja, nagy kincsnek a birtokosa. A felhasznált forgalmi bé­lyegek a következők voltak: Templomok (II.), Hadvezérek, Kossuth, Szent Margit és Nagyasszonyok néhány darab­ja. Érdekes megvizsgálni, hogy kik szerepelnek ezeken a mi­niatűr képeken, mert ez alap­ján az úgynevezett alap­bélyegre talán az idősebbek emlékezhetnek is. A Templomok (II.) sorozat egyetlen tagja eredetileg 1941-ben jelent meg, ez a templomos koronás bélyeg. A Hadvezérek 1943-ban hagy­ta el a nyomdát, s közülük az abonyi készletben két bar­na színű koronás értékre 7, kék és zöld koronás értékre egy-egy felülnyomott érték­jelzés került. Ugyanebből a sorozatból származik a ma­donnái bélyeg, mégpedig négy felülnyo mattal. Ezenkívül Toldi Miklós, Hunyadi János és Kanizsai Dorottya egy- egy, Hadik András három felülnyomott abonyi bélyegen fordulhat elő. A Görgey Ar- tur-nyomat kedvenc példány volt, hisz egy forgalmi bé­lyeg, valamint a négy portós érték alapbélyege lett... 1944-es kiadású a Szent Margit bélyeg egy felül- nyomata ismert, s a Kossuth halálának 50. évfordulójára kiadott sorozat két tagja ugyancsak előfordul a felül- nyoma tokban. Nagy bélyeg- és művelődés- történeti értékű lenne, ha elő­bukkannának 1945. január 24-i bélyegzésű abonyi bélyegek levélen, Ceglédre címezve! Tekintve, hogy e kiadás bi­zonyos adatai még nem telje­sen feltártak, igen nagy segít­séget jelentenének azok a pre­cíz életvitelű emberek, akik a kapott leveleiket eltették 1945 első hónapjaiból. Az abo­nyi bélyegek 1945. március 31. és június 30. között futottak. S. D. Fészek a löszfatban Berceli gyurgyalagok 4-es útról letérve, Cegléd- bercel határában mezőgazda­ságilag művelt és változatos térszínű részre érünk, a lösz­takarót évezredek alatt a gra­vitációsan mozgó víz kimosta, az erózió a löszkanyont ki­szélesítette, ahol ma zöldal- gás tocsogó és egy magas lösz­fal tűnik. elő. A meredély le- j lett legelő és gabona, a szem- i közti oldalon szőlőlültetvény. [ Le kell állítani a motort, hisz a vakítóan fényes kék j égen csodálatos színű miniatűr | sárkányrepülők hasítják a: levegőt. Purrognak, gyurrog- j nak a színes madarak, nem I kétséges, az egyik legszíne- i nesebb költöző madarunkkal 1 találkoztam. Élénkek a gyur­gyalagok, a türkiz színű tojá­sokból kikeltek a fiókák, min­dig éhesek, folyton korog a begyük, a begytej már nemj elég, s a legjobb tápszer — a | szitakötő, méh, s bármely hár- tyás szárnyú rovar. A gyors röptű gyurgyalag tűzpiros szeme állandó élet­veszély a repülő hártyás szár- nyúak számára, éles csőrük I gyorsan segít a navigáló ma- j daraknak, és nincs tovább! Az önzetlen tojók és hímek egy­aránt „hártyásznak”, sietni kell a költést felnevelni, mert rövid a Kárpát-medence adta szezon, s csak a jól fejlett fia­tal állatok érik el a szülőkkel együtt a dél-afrikai területe­ket. Szerte Európában fészkel a gyurgyalag, ugyanez mondha­tó el a hazai költési szokásai­ra is. A Duna-Tisza közi állo­mány kicsiny, így fokozott vé­delmet igényel e ritka faj. Minden példány és tojás esz­mei értéke harmincezer forint, a beroeli löszfal ezért védelem alá helyezendő, a mezőgazda­sági művelést sem veszélyez­teti. A gyurgyalag csőre hosszú, hajlott, hátoldala gesztenye­barnás vörös, egy része kén­sárga. Torka viszont arany­sárga, melle és farka kékes­zöld. Ivari elkülönülés nincs a tojó és hím között. A lösz­fal ürege kellő védelmet nyújt, a rókák pedig nem tudják s telepeket megközelíteni. Réggp , a méhészek haragudtak rájuk, i mert a gyurgyókák a méheket módfelett szeretik. Az üregek mélyek, elérhe­tik a 2 métert, a fészekben 6—7 tojás! találni, a kelés után egy hónap elegendő, hogy az utódok, 4—5 fióka felcsepe- rédjék. A berceli állomány mintegy 15 pár, így védelme különösen indokolt, a hazai állománya ezernél valamivel több. A gyurgyalagok a löszfalat bérelik, elsőként parti fecskék húzódtak oda, majd a fekete­rigók is, mint tapasztalhattam jól megférnek egymással. A gyurgyalagok száraz ágakra ülve beszélgetnek, szinte be­várnak, csak akkor röppennek fel és siklanak el a völgy felé A ligetes felső völgy ideális hellyé emeli az említett terü­letet. s reméljük, az állomány a következő években is gya­rapodik. A környékbeliek lát­hatóan nagyon kedvelik őket — méltán. Surányi Dezső A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA r .é ------- -------------- --—--------rTBI-r~- I - - - - - -■ - |f XX XI. ÉVFOLYAM, 117. SZÁM 1987. MÁJUS 21., CSÜTÖRTÖK Útgyalukat árulnak a Közgépben A Magyarországra érkező külföldi útépítő gépek egy jelentős hányadát belföldön a Közgép ceglédi gyára értékesíti. Ugyancsak a ceglédi kollektíva végzi a szervizmunkákat, garanciá­lis javításokat. A képen átadásra várnak a Baukcma útgyaluk (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Bebújtam a pult alá A vőlegényem nagyon félt Ügy hírlik, hogy kis ha­zánkban csak négy lány disz­kózik — vagy legalábibs nem sokkal több —, az egyik a ceglédi Makány Éva. — Fogadtam egy sráccal, hogy diszkós leszek. Képtelen­ségnek tartotta az ötletet. Eb­ben maradtunk, s nem foglal­koztam többet a témával. Az­tán jó fél év múlva összefu­tottam egy diszkós fiúval. Mondtam neki, hegy mit vet­tem a fejembe. Azzal intézte el a dolgot, hogy ez csupán hülye hóbort. Megkértem, hadd szálljak be az ő műsorába. Fél órát kaptam. Pocsékul szerepeltem. Mégis úgy döntöt­tem: nem adom fel. Nem sokkal később leugrot­tam Tőserdőre. Említettem a Ligeti csárda tulajdonosának, hogy szeretnék diszkót tarta­ni. Csodálkozva nézett rám. Azt hitte, magamnak akarok valami nótát feldobni, hogy táncolhassak. Végül megértet­Hírek, események Abonyban járt a közelmúlt­ban a Martfűi Tisza Cipőgyár vezérigazgatója, és a település vezetőivel egy mintabolt meg­nyitásának lehetőségeiről tár­gyalt. Mivel a nagyközség mulasztják, szabálysértési el­járást indítanak ellenük. Az egyéb vizsgálatokat a megjelentek 90 százaléka vet­te igénybe, a nőgyógyászokat ezerszázan keresték fel, s tíz megfelelő helyiséget most nem százalékuknál találtak további tud felajánlani, úgy határoz­tak, hogy ha a körülmények változnak és az üzlet működé­sének feltételei meglesznek, újra találkoznak. Szóba került egy többnyire férfiakat foglal­koztató üzem telepítése. Ezzel kapcsolatban újra asztalhoz ülnek majd a gyár és a község vezetői, ★ Befejeződött a többféle vizs­gálattal kiegészített kötelező tüdőszűrés Abonyban. A vizs­gálatra kötelezett 11 900 sze­mély közül 10 105 jelent meg. Az 1795 hiányzóból 1516-an betegség, katonai szolgálat vagy egyéb elfogadható okok miatt nem jelentek meg, iga­zolatlanul 279-en maradtak tá­vol. Nekik egy újabb felszólí­tás után Cegléden kell szűrés­re jelentkezni, s ha ezt is el­orvosi beavatkozást igénylő el­változást. Akiknek a labora­tóriumi eredményük vagy a vérnyomásuk nem megfelelő, további gyógykezelés céljából a területileg illetékes körzeti orvoshoz fordulhatnak. Az emberek többsége jónak találta az eddig Abonyban még példa nélkül álló, kiter­jesztett vizsgálatokat, és elis­merőleg nyilatkoztak az egész­ségügyiek lelkiismeretes mun­kájáról. ★ A tanács és az Abonyi Tsz Sportkör képviselői a Testne­velési Főiskolán jártak dr. Ku- tasy László professzornál, aki a település sporttörténetének kiadásában segédkezik. Közre­működésével még az idén 1200 példányban elkészül a kiad­vány. tem vele, hogy másról van szó. Lassan megfőztem. Jó. Egy hét múlva jöjjek. Szerez­tem cuccot — erősítőt, hang­falat, magnót és kazettákat. Az öcsémék mindent besze­reltek. Akkor még azt se tud­tam, hogy melyik vezetékei hová kell csatlakoztatni — kozmetikustanuió vagyok. Há­rom fickó lézengett a csárdá­ban. Nagy dolog! Képzeld el, hogy ez a zsűri; a vizsgabi­zottságban sem lesznek töb­ben ... A harmadik nótánál már negyven-ötven táncos kedvű vendég tette-vette ma­gát. Végül is nem égtem le A barátom lelkendezett: neked ezt csinálnod kell. Egy hét múlva meglesz a cuccod. Be­tartotta az ígéretét. Körülbelül a negyedik est után — egész jól ment az üz­let — a tulajdonos bevallotta: először kinevették, hogy női diszkóst alkalmaz. Szinte csa­ládi vállalkozás lett minden buli. Ugyanis a szüléimét, sőt a nagymamámat szerveztem be jegyszedőknek. Három hó­napot töltöttem lent Tőserdőn, s jól felkészülhettem a vizs­gára. Sikerült. Ideiglenes mű­ködési engedélyt kaptam. Elkezdtem kilincselni a mű­velődési házaknál. Megállítot­tak az ajtóban: na, egy nő... Lehet ő jó? Végre találtam egy-két helyet, ahonnan nem küldtek el. Talán azért alkal­maznak, mert az, hogy lány vagyok — érdekesség. Külön­ben mindenütt az számít, hogy meglegyen a bevétel. És per­sze ... „most még ennyit tu­dunk fizetni. Majd ha többen lesznek — általában telt ház lesz —, akkor emelünk a gá­zsin”. S minden marad, a régi. A srácok gyakran odajön­nek egy-egy nótát kérni. Eset­leg más szándékkal is: Na, rá­érsz ma este? Az ujjamon mindig ott a karikagyűrű. Ilyenkor azt válaszolom: te, nézd, itt van velem a vőlegé­nyem, aki body buildingezik, és nagyon féltékeny. A illető szétnéz, és elmegy. Azt hiszik, ha valaki ezt a műfajt csinál­ja, az csak könnyűvérű lehet. Előfordult, hogy egy középko­rú pár azt akarta, dobjak be nekik valami slágert. Két em­bernek diszkózzam? Hát ez képtelenség! Majdnem felpo­foztak, bebújtam a pult alá. Borzasztóan jó, hogy az anyu velem van, mindenhová ő visz az autóval. Az Uyen kellemetlen élmények ellenére egyszer sem akart még lebe­szélni. A diszkózás, ahogy el­kezded, semminek tűnik. Az­tán egyre jobban belejössz, és ha nem mehetsz vagy kima­rad egy est, hiányzik. Mint amikor a narkósnak nincs meg a napi adag. A terem­ben alig őgyelegnek tízen... Sokan azt gondolják, hogy rengeteget lehet ezzel keres­ni. Mindenesetre nem heti két műsorral. (Hogy a kiadásokat ne is említsem.) Nem értik, mért vagyok kozmetikustanu­ló, ha közben diszkózom. Pe­dig egyszerű. Ezt csak addig csinálhatom, amíg elfogadnak és táncolnak arra a nótára, amit én felteszek, amíg azt nem kérdezik, hogy mit keres az a vénlány a pult mögött? Fehér Ferenc Sajtónap diákoknak Május 22-e, péntek, sajtó­nappá nyilváníttatott Ceglé­den. Az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat a KISZ Pest Megyei és Cegléd Városi Bizottsága közösen szervezi a programot. Délelőtt az ifjúsá­gi kiadványokból rendeznek vásárt a művelődési központ­ban. Délután 2 órakor a mű­velődési központ kamarater­mében a Kisdobos és a Paj­tás című gyermeklapok szí­nes, vidám műsort rendeznek. Fél 3-kor Muzsikáljunk együtt! címmel a zeneiskola hangver­senytermében műsoros kazet­tákat mutatnak be. Három órakor kezdődik a pártszék­házban Gadaság. reform cím­mel Horváth Istvánnal, a Magyar Ifjúság rovatvezetőjé­vel beszélgetés. Délután öttől este kilenc óráig diáktanya ke­retében mutatkozik be a Du­ma duó. lesz divatbemutató és poppletykák haftgzanak el. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents