Pest Megyei Hírlap, 1987. május (31. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-20 / 117. szám
6 1987. MÁJUS 20., SZERDA Jogi tanácsokig» A gyermek folytathatja a lakásbérletet Házadómentesség • Kisiparos tartalékos katonai szolgálata 6 Levonás a munkabérből t Az ítélet bírsággal is kikényszeríthető Felmondás betegállomány alatt # V. T. dabasl olvasónk szülei húsz éve bérlőként költöztek egy családi házba. Tavaly édesapja, most pedig édesanyja hunyt el. Az ingatlan tulajdonosa nem járult hozzá, hogy a lakás bérlője olvasónk legyen, mert véleménye szerint egy személynek túl nagy a lakás. A bérlő halála esetén a lakásbérleti jogviszonyt a gyermek akkor folytathatja, ha a halál bekövetkezésekor állandó jelleggel a lakásban lakott. A jogosultnak kérni kell a bérbeadótól, hogy a bérleti jogviszony folytatásához járuljon hozzá. A hozzájárulás megkérésekor a bérbeadónak csak ahhoz van jogosultsága, hogy megvizsgálja a kérés tartalmát (tehát azt, hogy valóban együttlakó gyermekről van-e szó), és ennek eredményéről a kérelmezőt 15 napon belül írásban tájékoztatni kell. Ha ezt elmulasztja, hallgatását a jogosultság elismerésének kell tekinteni. Ha a kérelem teljesítését megtagadta — mert véleménye szerint nincsenek meg a jogszabályban előírt feltételek —, akkor a bérleti jogviszonyt folytatni kívánó személy a jogosultság megállapítását a megtagadó válasz kézhez vételétől számított kilencven napon belül a bíróságtól kérheti. Ha ezt a kilencvennapos határidőt nem tartja be, kérését később már nem terjesztheti elő, tehát mulasztása jogvesztéssel jár. A lakásbérleti jogviszonyt a jogosult személy változatlan feltételek mellett folytathatja, a tulajdonos tehát jogszerűen nem hivatkozhat arra, hogy az új bérlő számára nagynak tartja a lakást. Más a helyzet viszont a tanácsi bérlakás esetében, mert a hatóság a bérleti jogviszony folytatását jogszerűen tagadhatja meg, ha a lakás szobaszáma a lakásigény felső határát meghaladja. Ilyen esetekben más megfelelő lakást kell kiutalni a bent maradt személynek. Az elhunyt bérlő gyermekei esetében azonban ez a rendelkezés még tanácsi lakásnál sem alkalmazható. 0 K. Gy.né, monori lakos 117 m?- es családi házban lakik, amelyben nincs víz. Az a kérdése, ilyen esetben keli-e házadót fizetnie. A házadó fizetése alól az az Ingatlan mentes, ahol az egy- vagy kétlakásos épületben 100 m2-nél, az ennél több lakásos épületben 80 m2-nél nem nagyobb alapterületű lakás található. Az alapterületre tekintet nélkül nem kell fizetni a házadót a komfort nélküli, illetve a szükséglakások után. Komfort nélküli az a lakás, amelyben legalább egy 12 m2-t meghaladó alapterületű fűthető lakószoba és főzőhelyiség van, továbbá a lakáson kívül WC használata, valamint vízvétel lehetősége biztosított. Szükséglakás az a helyiség, amely a lakásra megállapított követelményeknek nem felel meg. de amelyben legalább egy helyiségnek alapterülete a 6 m2-t meghaladja, fala legalább 12 cm vastag téglából épült, ablaka van, továbbá fűthető és WC használata, valamint a vízvétel lehetősége biztosított. Olvasónk tehát komfort nélküli lakásban lakik, így annak alapterületétől függetlenül mentes a házadó fizetése alól. £ H. I. üllői gépkocsivezető magínkisinarosként dolgozik. A múlt héten tartalékos katonai szolgálatra kapott behívőt, és az lránt érdeklődik, hogy milyen Juttatásra jogosult. A bevonulása előtt önálló foglalkozást folytató tartalékos katona (egyénileg gazdálkodó, kisiparos, kiskereskedő, esetenkénti munkabérből élő vagy munkaközösségi tag), ha foglalkozása körében alkalmazottat nem tart. és hozzátartozója a foglalkozását folytatni nem tudja, a fegyveres erők által folyósított illetményen és természetbeni ellátáson felül jövedelempótló segélyre jogosult. A segélyt a tanács egészségügyi szakigazgatási szerve állapítja meg és folyósítja. Az önálló foglalkozást folytató hadköteles részére 10 napot meg nem haladó szolgálati idejére munkanapokra számítva napi 100,— Ft-ot kell jövedelempótló segélyként kifizetni. A 10 napot meghaladó tartalékos katonai szolgálat esetén az illetményt és a természetbeni ellátás együttes összegét jövedelempótló segélyként havi' 3000 forintra kell kiegészíteni. • Cs. B., abonyl olvasónk munkahelyéről kilépett és vállalata a munkaruha-tartozás fejében béréből nagyobb összeget levont. Ezt az eljárást sérelmesnek tartja, mert úgy tudja, hogy csak határozat alapján teheti meg ezt a munkáltató. Olvasónk valóban jól tudja, hogy a munkáltató csak fizetési felszólítással vagy kártérítési határozattal érvényesítheti követeléseit dolgozóival szemben. A munkáltatói intézkedés ellen 15 napon belül kérelemmel lehet élni a munkaügyi döntőbizottsághoz. A tartozást meg nem fizető dolgozót még évi nyolc százalék kamat is terheli. Gyakran fordul elő. hogy a munkáltatót megillető tartozások behajtása igen sok adminisztrációval jár. Ennek megszüntetése érdekében a Munka Törvénykönyve végrehajtási rendeletét módosították. Ennek megfelelően, ha a dolgozó munkaviszonya fel1 mondással vagy jogellenesen (kilépett bejegyzéssel) szűnik meg, vagy ha a dolgozót fe- gyelmileg elbocsátják, tartozása munkabéréből — legfeljebb a fizetés 33°/0-áig levonható. A munkáltató ebben az esetben is köteles követelését a későbbiekben kártérítési határozattal, illetőleg fizetési felszólítással érvényesíteni. Természetesen, ha a jogerős határozat megállapítja, hogy a követelés egészben vagy részben alaptalan, a levont részt a határozatnak megfelelően egészben vagy részben vissza kell a dolgozónak fizetni. • S. N., nagykőrösi gazdálkodó házasságát a bíróság felbontotta, családi házuk használatát megosztotta és a volt feleségnek engedélyezte a konyha közös használatát. Olvasónk ehhez nem járult hozzá, ezért bírsággal sújtották. A bírósági ítéleteket a peres felek nagy része elfogadja, és az abban foglaltak szerint cselekszik. Esetenként azonban a jog önkéntes követése helyett az ítélet végrehajtásának kikényszerítése válik szükségessé. Ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra, tűrésre, vagy abbahagyásra irányul, a kötelezettet önkéntes teljesítésre hívják fel. Ha ennek nincs foganatja, a végrehajtást kérő kívánságára a bíróság a kötelezettet a szolgáltatás pénzegyenértékének megfizetésére kötelezheti, illetőleg feljogosíthatja a végrehajtást kérőt, hogy a meghatározott cselekményt költségére elvégezze, vagy mással elvégeztesse. Mindemellett a bíróság 10 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal kényszerítheti a kötelezettet az ítéletben foglaltak elvégzésére. Ez a bírság ismételten is kiszabható. Olvasónk tehát mielőbb tegyen eleget a rendelkezésben foglaltaknak, hogy ettől a fölösleges költségtől magát megkímélje, hiszen az ítéletet legvégső soron a rendőrség közreműködésével is végre lehet hajtatni. 0 Olvasónk munkaviszonyát felmondással kívánta megszüntetni. A felmondási idő alatt azonban megbetegedett és közben a távozási szándékát is megváltoztatta. Ennek ellenére a vállalat értesítette, hogy a munkaviszonya megszűnt. Az eljárást jogszerűtlennek tartja, mert úgy tudja, hogy a betegség alatt a munkaviszony nem szüntethető meg. A munkaügyi szabályok valóban úgy rendelkeznek, hogy a beteg dolgozónak a betegség alatt és az azt követő 15 nap elteltéig nem lehet megszüntetni munkaviszonyát. A felmondási védelem — néhány kivételtől eltekintve — addig áll fenn, míg a dolgozó táppénzre jogosult. A mi esetünkben azonban a dolgozó kezdeményezte a munkaviszony megszüntetését, így ez a korlátozás nem érvényes. A dolgozó munkaviszonyát ugyanis bármikor — akár a betegállománya alatt is — felmondhatja. A felmondási idő a betegállomány idejével nem hosszabbodik meg, így a munkaviszony a felmondási idő végével megszűnik. Olvasónkat viszont megnyugtathatjuk, hogy részére a táppénzt ugyanazokkal a feltételekkel folyósítják, mint amelyek a munkaviszonyban állókra vonatkoznak. Dr. Sinka Imre Felelői Ben voltam Havi nyolcszáz Mónikáért Pest megye lakosainak 29 százaléka gyermek és fiatalko-1 rú. A statisztikai adatok szerint 280 ezren veszélyeztetettek közülük. Hozzátehetjük azonban, hogy a valóságban jóval többen vannak, hiszen a hatóságok nem mindig tudnak a családi bajákról. Nehéz letiltani Dr. Kerekes Györgyi, a Pest Megyei Bíróság büntető elnökhelyettese sorolja a szomorú tényeket rögzítő adatokat. Pest megyében a veszélyeztetett kiskorúak aránya az elmúlt öt esztendőben 2,7 százalékról 4,9 százalékra nőtt, s ez szorosan összefügg a válások számának növekedésével, az alkoholizmus terjedésével, a tartásdíjfizetés körüli huzavonákkal. A Pest Megyei Bíróság által hozott jogerős ítéletek 7—8 százaléka tartás elmulasztása miatt történik. Mint például a közelmúltban is a Dabasi Bíróság másfél év szabadságvesztésre ítélt egy férfit, aki saját hibájából visszaesőként nem tett eleget tartási kötelezettségének. Az állam által biztosított tartásdíj előlegezett összege évről évre növekszik. Pest megyében a bíróság gazdasági hivatala évente átlag másfél-kétmillió forintot fizet ki erre a célra. Óriási összeg. Ám ezzel a probléma még koránt sincs megoldva. A tartásdíjat nem fizetők nagy többsége alkalmi munkás, aki gyakorta változtatja a munkahelyét, így a fizetési letiltást nagyon nehéz érvényesíteni. Persze vannak másfajta esetek is. Mint például az apa, aki a külföldi útján vásárolt farmernadrág árát és a vasárnap délutáni cukrászda költségeit kívánta levonni a megítélt tartásdíj összegéből. Az anya tiltakozott — és lett per. Egy a sok közül. Gyerekekkel érkezik Dr. Halasi Lívia, a Buda- kör nyéki Bíróság bírája a múlt hét egyik napján összesen 9 büntetőügyet tárgyalt. Közülük három tartásdíjfizetés elmulasztása. Nézzük az eseteket. Magyar János 32 éves alkalmi munkás, pilisvörösvári lakos. A rendőr elővezeti a tárgyalásra. (Az elővezetés költségét egyébként a vádlottnak kell fedezni.) A perben szereplő összeg 4800 forint. A fiatal férfinak egy kiskorú gyermeke után havi 800 forintot kellene fizetnie. Múlt év júniusában már öt hónapi felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték tartás elmulasztásáért. A bírónő kérdésére azt válaszolja, hogy bűnösnek érzi magát. Közlekedési tapasztalatok Kevesebb lett a baleset Kedvezően hatott a közlekedés alakulására a rendőrség áprilisban megtartott országom fokozott közúti ellenőrzési akciója. A rendőri intézkedések nyomán megállt a sérülést okozó közlekedési balesetek kora tavasszal tapasztalt ugrásszerű növekedése, majd a hónap második felében már jelentős csökkenést regisztrálhatott a megyei rendőr-főkapitányságok többsége. Az évente megtartott fokozott ellenőrzés legfontosabb célja, hogy a rendőrség segítséget nyújtson a téli rendkívüli közlekedési viszonyokhoz szokott autósoknak az átálláshoz a tavaszi—nyári üzemeltetésre. Ennek megfelelően az akció során fokozott figyelmet fordítottak a járművek műszaki állapotának ellenőrzésére. A tapasztalatok azt bizonyították, hogy folytatódott a korábbi kedvezőtlen tendencia; tovább romlott az útjainkon futó elöregedett személyautók, tehergépkocsik műszaki színvonala. Az ellenőrzött járművek 10—15 százalékánál találtak a rendőrök kisebb-na- gyobb technikai hibát: kopott gumikat, hatástalan kézifékeket vagy üzemképtelen villa' mossági berendezéseket. Egyes területeken azonban jóval kedvezőtlenebb helyzetet tárt fel az ellenőrzés. Figyelmet érdemlő megállapítás, hogy a teherautók között a magánfuvarozók járműveinél észlelték a legtöbb kifogásolnivalót. A fokozott közúti ellenőrzés adatai alapján a legfőbb baleseti okok között továbbra is az elsőbbségadás elmulasztása ál! az első helyen. Ezt követi a gyorshajtás, a figyelmetlen vezetés, a tiloson való áthajtás, illetve a különféle gyalogosbalesetek. Különösen figyelmeztető, hogy a közúti forgalomba bekapcsolódó vezetők pszichikai, fizikai állapota — mutattak rá az ellenőrzés eredményei — gyakran nem megfe’elő; a fáradtan, álmosan volánhoz ülő sofőrök figyelme — óvnak a közlekedéspszichológusok — hamar lankad, így a kiélezett közlekedési helyzetekben könnyebben követnek el végzetes hibákat. A tapasztalatok tanúsága szerint a figyelmetlenség okozta balesetek mindenekelőtt a túlhajszolt magán-teherfuvarozókat fenyegetik. Az áprilisi akció során két új technikai eszköz is jó eredménnyel vizsgázott. Kísérleti jelleggel most első ízben alkalmazták az alkoholteszter elnevezésű elektromos szondát, s ugyancsak első alkalommal vezették be a fokozott ellenőrzés alkalmával a közelmúltban már kipróbált környezetvédelmi műszereket. Egyelőre tájékoztató jelleggel vizsgálták a járművek szén- monoxid-, zaj- és füstkibocsátását. A .tapasztalatok tanúsága szerint az autósok kedvezően fogadták a környezet fokozott védelmét szolgáló ellenőrzéseket. Az akció eredményeit felhasználva a legforgalmasabb területeken — így például a főváros belső kerületeiben — továbbra is fokozott rendőri jelenléttel segítik a közlekedés zavartalan ütemét. A belvárosban főként a forgalmi dugókat okozó, tilosban parkoló vezetők ellen lépnek fel szigorúan; bírságuk mértéke a korábbinak két-háromszorosát is elérheti. — Felelőtlenségem miatt nem fizettem — jelenti ki a kék farmernadrágos, pulóve- res fiatalember. Jelenleg nincs betegállományban, tudna dolgozni, de nincs munkahelye. Közben azonban az is kiderül, hogy három hétig kórházban ápolták. így a szóban forgó tartozás összege — mely egyébként sem magas — valamelyest csökkent. A vádlottat kiküldik a teremből, míg megszületik a döntés. Igazoló iratokat kérnek hivatalból a kórházból, a hátralék összegének pontos megállapítására. A tárgyalást elnapolják. A fiatalember megígéri, hogy a következő — 10 nap múlva esedékes — időpontra előteremti a szóban forgó összeget. A következő vádlott fiatal nő: Bogdán Etelka. Kisgyermekkel a karján lép a terembe. A karonülő apróság kiáltozása már korábban is behallatszott a folyosóról. Az asszony kézen fogva kisfiút vezet. A bírónő felszólítja, hogy a 10 éves forma fiúcska hagyja el a termet. Bogdán Etelka élettársa erre behív egy 14 éves forma kislányt, aki öccsével együtt távozik. A továbbiakban kiderül, hogy a fiatal nő hétgyermekes anya. Állami gondozásban lévő gyermekei után nem fizeti a lartásdíjat. Az összeg' azonban itt is vitatott. Bogdán Etelka szerint ugyanis az itt lévő kisfiú korábban állami gondozott volt. de hazahozták. Jogosan vagy jogtalanul? Ezt pillanatnyilag nem lehet kideríteni. A bírónő a tárgyalást elnapolja, míg a szükséges adatokat beszerzik az Érdi Tanácstól. Egyébként a fiatal női is elővezetéssel jelent meg a bíróság előtt. A következő vádlott Nyári Sándor, aki mellett tanúként lánynéven szereplő elvált felesége is megjelent. A férfi egyébként, mint kiderült, hosszabb ideje betegállományban van. Két gyermeke, Mónika és Sándor után rendszertelenül fizeti a tartásdi- jat. A hátralékban szereplő összeg 8700 forint, de ez sem biztos. Újabb perek A betegállomány pontos idejét ugyanis tisztázni kell, és ez megint csak az adatok bekérése után újabb tárgyaláson lehetséges. Az elvált házaspár udvarias hangon vitatkozik a bíróság előtt. Az asszony készségesen elismeri, hogy mikor mennyi pénzt kapott, segít felidézni a csekkek befizetésének időpontját. A férfi sem vitatja, hogy nem mindig fizetett, hiszen jelenleg is betegállományban van, és időközben kórházban is ápolták. Távozáskor udvariasan előreengedi az asszonyt. Óhatatlanul felvetődik a kérdés, vajon miért nem próbálják ezeket az ügyeket a bíróság közreműködése nélkül, saját maguk rendezni? Viszonylag nem nagy összegekről van szó, de a hivatalos szerveknek nagyon sok idejét elveszi a tartásdíjjal, illetve a mulasztásokkal kapcsolatos peres ügyek intézése. Ám az is kétségtelen, hogy adott esetben létfontosságú lehet: a gyermeket nevelő szülő valóban megkapja azt a járandóságot, amiből cipőt, ruhát, ennivalót vehet a gyermekének. Hiszen a veszélyeztetettség, melyről már a bevezetőben szó volt, gyakran anyagi eredetű, dacára az évente megelőlegezett összegeknek, a rendszeres és rendkívüli segélyeknek. A mulasztások egy része betegséggel, betegállománnyal magyarázható, de nem mindig. Törvény van arra, hogy szigorított javító-nevelő munkára lehet ítélni a közveszélyes munkakerülőket, ám a tartásdíjfizetést elmulasztókra vonatkozólag még nincs ilyen jogszabály. A tapasztalatok pedig azt mutatják: szükség lenne erre is. Gál Judit Tíz nap rendeletéi Az akadémikusok és hozzátartozóik nyugdíjával kapcsolatos egyes kérdésekről rendelkezik a 13/1987. (V. 4.) MT számú rendelet. Lakásnycremény. Az állami bankfelügyelet által erre felhatalmazott bank 25 000, ilietve 50 000 forint összegű lakásnyeremény-takarék- könyvet bocsáthat ki. A sorsolást hathavonként kell megtartani. Az első sorsolásra jogosító időszak kezdő napját a bank állapítja meg. A költségvetési szervek és egyes más intézmények munkahelyi étkeztetéséről és az intézeti élelmezés nyersanyagnormáiról szóló rendeletet módosította a 17/1987. (V. 4.) PM számú rendelet. A nevelési, az oktatási és az egészségügyi intézményekben fizetendő térítési díjakat módosította 1987. április 13-tól a 18/1987. (V. 4.) PM—MM— EÜM számú rendelet. A jogszabályokat a Magyar Közlöny 1987. 15. száma tartalmazza. Olvasóink részére ingyenes jogi tanácsadást tartunk minden csütörtökön 17—19 óra között a Bp. VIII., Blaha Lujza tér 3. szám alatt, a beérkezett levelekre pedig folyamatosan válaszolunk. Fekete sarok Ittas vezetésért... Az eltelt időszakban az alábbi Pest megyei lakosoktól vonták be vezetői engedélyüket ittas gépjárművezetés miatt: Szabó László egyéni gazdálkodó, Törtei Nyilas u. 63.. 6 év; Hős János gépész. Albertirsa, 3 év: Prumek István kertészeti szakmunkás, Cegléd, Budai u. 421., 1 év 6 hó; Szalisz- nyó Lajos Attila, éjjeliőr, Cegléd. Nagykátai u. 38., 1 év; Pá- Uozdi Sándor, sütőmester, Cegléd, Csolnak u. 5. 1 év; Öcsai Attila anyaggazdálkodó, csoportvezető, Cegléd, Kozma u. 11., 1 év; Nyári János, geodéta, Cegléd, Kazinczy u. 4., 6 év; Balatoni Róbert, segédmunkás, Ceglédbercel, Petőfi u. 3/a. 1 év; Bognár János, kőműves, Albertirsa, Széchenyi u. 26., 1 év; Petyik János, nyugdíjas. Ceglédbercel, Árpád u. 4., 1 év 2 hó; Kenyó László, festő-mázoló, Albertirsa, Szondy u. 17., 1 év: Mclczner János alkalmi munkás, Cegléd, 1 év 2 hó; Ku- csik Károly, gépszerelő. Gödöllő, Báthori u. 43., 2 év; Sallai Zoltán, betanítortt munkás. Aszód, Szőlő u. 10. 1 év 2 hó; Budavári József, Galgahévíz, Hunyadi u. 22., 1 év; Mikus Mihály, szobafestő, Domony, Fő u. 133., 1 év 2 hó; Molnár László, betanított lakatos, Szada, Gorkij u. 10/a., 1 év 2 hó; Dóczi Sándor, Dány, Zöld u. 30., 1 év; Danyi Elemér, segédmunkás, Kartal, Dankó u. 7, 1 év 3 hó; Tóth László esztergályos, Gödöllő. Szárítópuszta. 1 év 2 hó; Somogyi Csaba, gépkocsikísérő, Gödöllő, Kossuth L. u. 37., 2 év; Szabó János, betanított munkás, Kerepestarcsa, Katona J. u. 26., 1 év 4 hó.
