Pest Megyei Hírlap, 1987. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-19 / 116. szám

2 1987. MÁJUS 19., KEDD áfádon Kedvező lehet; ha kezet fog a KCST és az EGK Együttműködésre volna lehetőség Kedvezően ítélte meg a\ KGST és az EGK közötti megállapodás megkötésének esélyeit hétfői sajtóértekezle­tén Vjacseszlav Szicsov, a KGST titkára. Elmondta, hogy a megállapodás-tervezet kidolgozása folyamatban van, megítélése szerint nem gátol­ják leküzdhetetlen akadályok az egyetértés kialakítását. Az elmúlt két és fél évben megélénkültek a kapcsolatok a két európai gazdasági szervezet között. Ezt segítette az a két tanácskozás is, ame­lyet tavaly Szeptemberben, il­letve idén márciusban tartot­tak a KGST és az EGK kép­viselői Géniben. Szicsov úgy vélekedett', hogy az együtt­működést egyrészt politikai — a bizalom erősítése —, másrészt gazdasági tényezők — például a nemzetközi munkamegosztás fejlődése — teszik szükségessé. Szavai szerint anakroniz­mus, hogy a két szervezet között nincsenek hivatalos kapcsolatok. Felhívta a fi­gyelmet arra, hogy amíg a nyugati üzletemberek támo­gatják a két szervezet köze­ledését, az együttműködés ki­építését, nem ilyen egyértel­mű a politikai vezetők hoz­záállása. A KGST titkára szerint jó lehetőségek adódnak az együttműködésre, a természet- védelem, a szállítás és az energetika területén. Sürget­te, hogy a Nyugat a kölcsö­nös bizalom alapján vizsgálja felül a fejlett, polgári célú technológiák átadásával kap­csolatos álláspontját. Figye­Szűsös Mátyás sajtónyilatkozata Külpolitikánkról a Pravdában KINCKAtlTÁTA Kantátát írt Martin Luther Kingnek, az amerikai polgár­jogi mozgalom meggyilkolt ve­zetőjének legnagyobb hatású, annak idején az egész világot megrázó beszédéből egy ame­rikai zeneszerző. King 1963 augusztusában, a polgárjogi mozgalom eddigi legnagyobb szabású tüntetésén a washing­toni Lincoln-emlékmű előtt mondotta el ezt a beszédét, amelynek egyik sora — Van egy álmom — a mozgalomnak szinte jelszava lett. Stephen Douglas Burton, az ismert amerikai zeneszerző egy washingtoni magán-zenetársa- ság, a Péntek reggeli zene­klub felkérésére írta meg kantátáját szopránhangra, ze­nekarra és kórusra. A társa­ság fennállásának századik év­fordulójára készült alkotást vasárnap mutatták be az ame­rikai főváros Kennedyről el­nevezett kulturális központjá­ban. A művet Gerle Róbert, az Egyesült Államokban élő ma­gyar karmester és hegedűmű­vész, a marylandi egyetem tá­pára tanította be és vezényel­te a világpremieren. Hétfőn újabb. - tanácskozást tartottak az osztrák főváros­ban a VSZ-hez, illetve a NATO-hoz tartozó országok képviselői. A február óta he­tenként tartott megbeszélések célja, hogy kidolgozzák a mandátumot a hagyományos haderők és fegyverzetek össz­európai csökkentéséről terve­zett tárgyalásokra. A szocialista országok kép­viselői ismét hangsúlyozták, mennyire szükséges volna a munka meggyorsítása, és meg­jegyezték, hogy a másik fél még nem reagált erre a ja­vaslatra. A VSZ részéről is­mételten aláhúzták az össze­függést a — Pécsben folyó — európai utótalálkozó és a két katonai szövetséghez tartozó államok megbeszélései között egyúttal kifejtették állásDont- jukat arról, miért volna kívá­natos a harcászati atomfegy­vereket is bevonni a tervezett leszerelési tárgyalások körébe. A megbeszélésekhez köze1- álló körök szerint a NATO részéről, ismételten hangsú­lyozták. hogy a cél a katonai egyensúly alacsonyabb szin­ten való megteremtésé — s ennek a leszerelés csak egyik eszköze. A VSZ álláspontja szerint viszont a hatékony, ér­demi leszerelés az elsőrendű A szocialista országok kö­zös külpolitikai lépései széle­sítik a magyar diplomácia erőfeszítéseinek színterét, nö­velik a magyar külpolitika je­lentőségét, erősítik tekintélyét — mondotta a Pravda tudósí­tóinak adott nyilatkozatában Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára. A lap hétfői számában ter­eél, hiszen egyébként elkép­zelhető, hogy egyesek "az egyensúly jelszavával még to­vább fegyverkezzenek. Nyil­vánvaló, hogy a NATO-nak változatlanul nincs közös ál­láspontja, így az előkészítő megbeszélések további elhúzó­dásával kell számolni — mu­tatnak rá Bécsben. A eszme­cseréket egyébként, amelyek egy hét múlva folytatódnak, mindkét résztől tárgyszerűnek és hasznosnak ítélik. WCsIíTrö'vid EN...M MEGHALT GUNNAR MYR­DAL svéd közgazdász, Nobel- díjas tudós egy stockholmi kórházban, 88 éves korában. A gazdaság, a társadalom és a politikai intézmények kölcsö­nös függőségének témájában végzett átfogó elemzéséért és más közgazdasági jellegű mun­káiért kapta meg 1974-ben a közgazdasági Nobel-díjat. TÁVIRATBAN FEJEZTE KI együttérzését és részvétét Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke Nyikolaj Rizskovnak, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökének a Donyec szénmedence Csajkl- no-bányájában történt robba­nás miatt. lembe kell venni — mondta Szicsov —, hogy a kétoldalú műszaki-tudományos együtt­működés nemcsak a szocia­lista országok számára elő­nyös, számos területen ezek is komoly eredményeket értek el. Egy kérdésre válaszolva el­vetette azt a nyugati nézetet, miszerint a két szervezet kö­zötti kapcsolatok hivatalossá tétele gátjává válhat az egyes országok kétoldalú kapcsola­tai fejlődésének. Szerinte ép­pen ellenkezőleg, a két szer­vezet együttműködése kedve­zően hathat, az országok kö­zötti együttműködésre is. Hangoztatta, hogy a jelenlegi szakaszban nagy szerepe van a szocialista országok nyugat­európai partnerekkel való eyvüttműködésének, ezek hoz­zájárulnak a két szervezet kaocsolatai erősítéséhez. A KGST és az EGK közötti megállapodás aláírása a kap­csolatok normalizálásának csu­pán a kezdetét jelentené. jedelmes írásban tekinti át a magyar külpolitikát. Ebben megszólaltatja Garai Róbertét, a Magyar Külügyi Intézet igazgatóját és Barabás Mik­lóst, az Országos Béketanács főtitkárát is. A magyar külpolitika alap­ját és szilárd hátterét a szo­cialista közösség biztosítja. E politika kiindulópontja a testvéri országok egyeztetett külpolitikájának megvalósítá­sában való részvétel. Jelenleg például a közösség országai­nak megbízása alapján Ma­gyarország a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácsko­zó testületének a múlt év nya- ,rán Budapesten tartott fiú­sén született általános megál­lapodások megvalósítására munkálkodik — mondottq Szűrös Mátyás. A KB titkára részletesed szólt a Szovjetunióban folyj átalakítás visszhangjáról: —f ezek a konkrét változások előf segítik a szocializmus vonzerei- jének, nemzetközi tekintélyét nek erősítését, a szocialista or­szágok békepolitikája haté­konyságának növelését — mondotta. Beszélt Magyarország föld­rajzi, történelmi és gazdasági helyzetéről, a Szovjetunióval fenntartott kapcsolatainak je­lentőségéről BÁR A LEHETŐSÉG adott volt, mégsem hozott igazi át­törést a francia—szovjet kap­csolatok alakulásában Chirac kormányfő hét végén befeje­ződött moszkvai látogatása. A Matignon-palota lakója, aki három napot töltött el a szov­jet fővárosban — a jelek sze­rint — csak a problémák fel­vetésének határáig volt haj­landó eljutni, azok érdemi megszüntetésére már nem vállalkozott. Pedig az elmúlt egy esztendő során szép számmal halmozódtak fel olyan kérdések, amelyeknek hatására — a legtöbb terüle­ten — erős lehűlés követke­zett be a két ország kapcso­latában. Az atlanti-tömb or­szágai közül például egyedül Franciaország jobboldali kor­mánya vetette el Mihail Gor­bacsov legutóbbi leszerelési javaslatait, amelyek az euro- rakéták felszámolására irá­nyultak. Bár nemcsak a szov­jet nullaváltozat elutasítása, de az alig két hónappal ez­előtt kirobbant kémkedési botrány, s az azt követő fran­cia magatartás is igazi meg­döbbenést okozott Moszkvá­ban. A Szajna-parti főváros kül- és belpolitikai irányvonalán — időről időre — Mitterrand elnök igyekszik módosításokat végrehajtani, de ezek a kísér­letek nem mindenkor a várt eredményeket hozzák. Már csak azért sem, mert Chirac kormányfő az elmúlt egy esz­tendő során éppen elég „dór­Tegnap történ! ’4MP fi!nülrc.ócri íil&c Hétfőn Kállai Gyula elnökleté­sinr esiKinb^gi ui£a vel kibővített ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége. Az ülésen Maróthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének előterjesztésében meg­vitatták az MSZMP Központi Bizottságának tervezetét a gaz­dasági-társadalmi kibontakozás cselekvési programjáról. Az aktív vitát követően az elnökség — az elhangzott kiegészíté­sekkel és javaslatokkal — támogatta a programtervezetet, s megbízta a titkárságot, hogy a véleményekről, észrevételek­ről részletesen is tájékoztassa az MSZMP Központi Bizottsá­gát. A továbbiakban az elnökség személyi javaslatokat foga­dott el az Országgyűlés állandó bizottságainak kiegészítésére. Hazaérkezett Hámori Csaba Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságá­nak Hámori Csaba első titkár vezette küldöttsége. A delegá­ció május 5—11. között az Indiai Ifjúsági Kongresszus meg­hívására látogatást tett Indiában. A Kínai Kommunista Ifjú­sági Szövetség (KKISZ) meghívása alapján a KISZ KB kül­döttsége májú? 11—17 között Kínában tartózkodott. Tárgyszerű, hasznos tanácskozások Folytatódó bécsi eszmecserék Párizs Amerikai hadihajót ért találat Ülésezik az FKP Rakétatámadás a Perzsa-öbölben A moszkvai Kremlben hét­főn megkezdődtek a hivatalos’ tárgyalások Mihail Gorba­csov, az SZKP KB főtitkára és Nguyen Van Linh, a Viet­nami KP KB főtitkára között. Nguyen Van Linh a nap folyamán érkezett hivatalos, baráti látogatásra Moszkvába az SZKP KB meghívására. Három robbanás történt vasárnap hajnalban Madridban. Egy ember meghalt, heten megsebesültek. A képen: rendőrök vizsgálják azt á gépkocsit, amelybon feltehetően az ETA ter­roristái helyeitek el pokolgépet. Hivatalos tárgyalások Párizsban megkezdte há­romnapos ülését az FKP Köz­ponti Bizottsága. Napirenden az év végén tartandó 25. kong­resszus előkészületei szerepel­nek, továbbá az, ki legyen a párt jelöltje a következő el­nökválasztáson. Az előadó Georges Marchais, a párt fő­titkára. LimaszoS Jó alap az utótaláíkozóhoz A semleges és az el nem kötelezett országok politikájá­nak összehangolásáról és együttműködésük bővítéséről tárgyaltak a ciprusi Limaszol- ban az európai biztonsági és együttműködési értekezlet munkáiban részt vevő semle­ges és el nem kötelezett or­szágok képviselői. A tanács­kozáson Ausztria, Ciprus, Finnország, Jugoszlávia, Liech­tenstein, San Marino, Svájc és Svédország külügyminiszterei, illetve külügyminiszter-helyet­tesei folytattak eszmecserét. A tanácskozásról kiadott közlemény hangsúlyozza: jó alap van a bécsi utótalálkozó sikeres befejezésére, s a kül­ügyminiszterek szerint ez po­zitív hatással lesz a nemzet közi kapcsolatok egészére. Az amerikai hadügyminisz­térium közölte, hogy a Perzsa­öbölben támadás érte a Stark nevű amerikai rakéta-fregat­tot. A Pentagon közlése szerint a hajóra állítólag egy iraki Mirage-típusú repülőgép lőtt ki egy vagy két Exocet-raké- tát, de nem nyilatkozott ar­ról, viszonozta-e az amerikai hajó a tüzet. A szóvivő sze­rint a hajót teljesen véletle­nül érte a támadás. Feltétele­zik, hogy az éjszakai őrjáratot teljesítő iraki repülőgépek az amerikai hadihajót iránt olaj- szállítónak nézték. Az amerikai külügyminisz­térium haladéktalanul tiltako­zást jelentett be Iraknál. Az amerikai jegyzék azonnali ma­gyarázatot kér és követeli a felelősség megállapítását. Mint ismeretes, az Egyesült Államok jelentős haditengeré­szeti erőt tart készenlétben az öböl közvetlen közelében, ame­rikai hadihajók rendszeresen teljesítenek járőrszolgálatot az öböl vizein is. Washington azt hangoztatja, hogy a felvonul­tatott erőkkel biztosítani kí­vánja a hajózás szabadságát az öböl bejáratánál, a Hormu- zi-szorosban és készen áll az öböl menti baráti országok megsegítésére, ha azokat irá­ni támadás érné. A Pentagon hétfő reggeli közlése szerint 28 halálos áldozata van a Stark ameri­kai fregatt ellen intézett tá­madásnak. A fedélzeten pusz­tító tüzet nem sikerült telje­sen eloltani és a hajó nem tudott saját erejéből eljutni Bahreinbe. Az amerikai ha­diflotta hajói, valamint bah- reini és szaúd-arábiai hajók, helikopterek vesznek részt a mentésben. Az éjszakai órákban sike­rült lokalizálni a fedélzeten pusztító tüzet, és a mentők eljutottak a hajónak abba a részébe, ahol a személyzet egy része tartózkodott a tá­madás idején. Itt 25 halottat találtak. Több mint húsz amerikai tengerész sebesült meg. Az amerikai hatóságok to­vábbra is tragikus véletlen­nek tekintik a támadást. Mint kiderült, az iráni haditenge­részet még a sah uralma ide­jén kapott hasonló fregatto­kat az Egyesült Államoktól, s feltételezhető, hogy. az iraki gépek iráni hajónak nézték az amerikai fregattot. Reagan elnök hétfő délben tett nyilatkozatában kemépy hangon szólt az amerikai fre­gatt elleni támadásról. Az amerikai elnök azt mon­dotta, hogy a támadás még sürgetőbbé teszi, hogy véget vessenek Irak és Irán háború­jának és diplomáciai lépése­ket szorgalmazott ennek érde­kében. Kijelentette,. h.ogy. ez Egyesült Államok továbbra is a Perzsa-öbölben tartja flotta- egységeit, mert szerinte ezek­re szükség van a hajózás sza­badságának, a kőolaj szállítmá­nyok mozgásának biztosításá­hoz. Reagan azt is leszögez­te, hogy Washington adott esetben megadja a szükséges támogatást az öböl menti ba­ráti államoknak. Az elnök kijelentette, hogy a Perzsa-öbölben kialakult helyzet mégvitátására * rend­kívüli" ÜTésflé' ’Hívta Óssfcötfém- zetbiztonsági tanácsadó testü­letét. fíladriii meré.cyk Háttér FRANCIA POLITIKAI ILLÚZIÓK gálásban” részesült az elnök­től. Mitterrandnak kellett köz­belépnie például tavaly ősz­szel, amikor a jobboldali kor­mány által meghirdetett ok­tatási reformtervezet teljes csődbe jutott, s az elnöki nyilatkozat akkor is egészen mást tartalmazott, mint a kor­mányfőé, amikor a Gorba- csov-javaslatot értékelte. De ezek csak a nagy, a látványos összetűzések, hiszen Párizs­ban szinte napirenden vannak a viták a két hivatal irányí­tói között. A MINISZTERELNÖK leg­utóbbi moszkvai látogatása alkalmával sem tudott tole- ránsabb magatartást tanúsíta­ni, mint amire szükség lett volna. Bár nyílt, őszinte esz­mecsere alakult ki a két or­szág vezetői között, alapjában véve csak kevés eredmény született. A pozitívumok kö­zött első helyen szerepel a szovjet—francia áruhitel-meg­állapodás aláírása, míg a leg­fontosabb kérdésben, az atomleszerelés ügyében fenn­maradtak a véleménykülönb­ségek. Sőt, Chirac az önálló francia atomérő „sérthetetlen­ségének” kihangsúlyozása mellett a humanitárius kérdé­sek feszegetésére összpontosí­tott. Különféle neveket emlí­tett meg, akik állítólag nem kaphatnak — politikai vagy más okból — útlevelet utazá­saikhoz. A szqvjet tárgyaló- partnerek az érdemi tájékoz­tató mellett fontosnak tartot­ták felhívni a francia vendég figyelmét arra, hogy Párizs segítse elő a Moszkvában ter­vezett nemzetközi konferencia megszervezését, amely a hu­manitárius kérdésekkel fog­lalkozna. Chirac azonban ki­tért a konkrét válasz elől. A francia kormánypolitika ellentmondásai, a leszerelésről vallott nézetek buktatói fel­színre kerültek abban az in­terjúban is, amelyet Chirac Moszkvából való elutazása előtt adott a szovjet televí­ziónak. A vendég arról igye­kezett meggyőzni hallgatósá­gát, hogy mivel országa nem tagja a NATO katonai szer­vezetének. Párizsra állítólag nem is vonatkoznak a szov­jet rakétaleszerelési javasla­tok. Az Moszkva és Washing­ton „ügye”, mivel nekik tíz­ezer fölött van a nukleáris robbanótöltetük, míg Francia- országnak csupán háromszáz van a birtokában. Párizs ilyen szempontból üdvözli az ötven-ötven százalékos csök­kentést a hadászati arzenál­ban, hiszen így könnyebben behozhatja a két nagyhata­lomtól való lemaradását. Ma­gyarán, Franciaország újabb rakétákat szeretne felsorakoz­tatni addig, amíg Európa ke­leti felén sorra leszerelnék a meglévőket. Nem okozott osz­tatlan sikert Chiracnak az űr­fegyverkezéssel kapcsolatos álláspontja sem. Azok telepí­tését ugyan ellenezte, de a kísérletek folytatását ösztö­nözte, nemcsak az Egyesült Államokban, de a Szovjet­uniót is erre igyekezett rá­venni, s gyorsan fel is aján­lotta francia cégek esetleges részvételét a programban. S akkor még a vegyi fegyverek témaköréről nem is szóltunk. Chirac ebben a vonatkozás­ban is elhamarkodott kije­lentést tett: ha másnak van, miért ne lehetne Franciaor­szágnak is? PÁRIZS NAGYHATALMI törekvései — úgy tűnik — a jobboldali kormány hatalomra jutása óta a korábbiaknál nagyobb befolyást gyakorol­nak az ország politikájára. Minden bizonnyal ebben ke­resendő — a moszkvai jó­szándék ellenére is — Chirac magatartásának igazi oka. Pedig, mint a szovjet fővá­rosban kiadott közlemény is hangsúlyozza: politikai aka­ratra, tettekre van szükség, hogy a francia—szovjet vi­szonyt visszaállítsák a kölcsö­nös megértés, tisztelet és együttműködés sínpárjára. Csitári János »

Next

/
Thumbnails
Contents