Pest Megyei Hírlap, 1987. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-16 / 114. szám

n 1 MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGI ÉS 1 MEGYEI TIMáCS UPJi XXXI. ÉVFOLYAM, 114. SZÁM Ära: 2,20 forint 1987, MÁJUS 16., SZOMBAT Kedvez az időjárás a mezőgazdáknak A vetést végre befejezhették Lassan a végéhez közeledik a tavaszi munkák dömpingje. Szerencsére az időjárás a me­gye nagy részén kedvezett a mezőgazdáknak, így a vetést általában már befejezték, csak néhány alacsonyabban fekvő gazdaságban késnek a mun­kákkal. A ceglédi Lenin Termelő- szövetkezetben már korábban befejezték a szaporítóanyag földbe juttatását és most a lu­cerna első növedékének beta­karításán fáradoznak. A hosz- szú tél nagy veszteségeket oko­zott nekik is: ezt bizonyítja, hogy a 2200 hektáros őszi ve­tésekből 250 hektárt kellett ki­szántani. Ennek helyébe most kukoricát és napraforgót ve­tettek. Józsa István tsz-elnök tájékoztatása szerint a gabo­nák állapota jó, s ha az időjá­rás továbbra is kedvez, akkor jó termésre lehet számítani. A terven felül 270 hektáron ve­tettek kukoricát, illetve siló- kukoricát, s most a vetések vegyszeres növényvédelme és felülkezelése is nagy feladatot jelent. A tavaszi kapásnövé­nyeknél folyamatban vannak a mechanikai és kémiai ápo­lási munkák, s ezért a szak­emberek a hétvégén sem pi­henhetnek. Solymárról, a Rozmaring Termelőszövetkezetből dr. Vájná Tamás alaptevékenységi főágazatvezető tájékoztatott bennünket a mezőgazdasági tevékenységek helyzetéről. Ná­luk a silókukorica vetése 80 százalékos állapotban van, a többi növényi kultúrában már befejezték ezeket a munkákat. A tél okozta lemaradást sike­rült behozniuk, ám az őszi ve­tések kiszántásával még vár­nak, mert a kedvező időjárás segíthet a gabonákon. Meg­kezdték a fejtrágyázások má­sodik szakaszát, illetve a hé­ten sor kerül a lucerna kaszá­lására is. A gyümölcsösökben pótolják azokat a permetezé­seket, amelyeket az eső lemo­Május 20-tól BNV Vásárelőzetes Kőbányán Nyolcvanötödik alkalommal nyitja meg kapuit május 20-án a Budapesti Nemzetközi Vá­sár. A beruházási javak idei seregszemléjén huszonhét or­szágból kétezerkilencvenhét kiállító mutatja be termékeit. Erről tájékoztatta tegnap a sajtó képviselőit a kőbányai vásárvárosban dr. Holló Gusz­táv, a Hungexpo vezérigazgató­helyettese. Mint elmondta, az idén is, akárcsak a korábbi esztendők­ben, százszázalékos a vásár- terület kihasználtsága, sőt az egyes árucsoportokban a későn jelentkezők helyigényét kény­telenek voltak elutasítani A terület harminchét száza­lékán külföldi cégek mutatják be termékeiket, a nem szocia­lista országok pedig az össz­terület egynegyedén állítanak ki. A szocialista országok kö­zül már hagyományosan leg­nagyobb résztvevő a Szovjet­unió, Lengyelország és Cseh­szlovákia, míg a nem szocia­lista partnerállamok közül leg­jelentősebb résztvevő Auszt­ria, NSZK, Nagy-Britannia és Belgium. Horváth Ferenc, ipari mi­nisztériumi államtitkár arról beszélt, hogy milyen szempon­tok alapján választották ki a hazai kiállítókat. Legfonto­sabb ismérve a bemutatandó termékeknek, hogy elősegítik a külgazdasági egyensúly ja­vítását, az innovációs és ener­giaprogram megvalósítását, a hazai exportképes termékek megismertetését a szakmával. Üj tudományág jelenik meg a gyakorlatban a biotechnika köntösében. Általa új távlatok nyíltak a gyógyszeripar, a me­zőgazdaság és az élelmiszer- ipar területén. Részt vesz a té­makör legjelentősebb repre­zentánsa, a GATE is a tavaszi BNV-n, de más Pest megyei kiállítókkal is találkozhatunk. Figyelemre méltónak tartják a szakemberek a DKV JET—A-l üzemanyagát, a Csepel Autó­gyár szervokormányát is. Raj­tuk kívül természetesen sok ezer érdekesebbnél érdekesebb látnivalóval találkozhatnak az érdeklődők. Csak a megyéből az Ikladi Műszergyár ipari motoros készülékeit, a budaör­si ISG légkompresszorait, haj­tóműves szerelvényeit, a PEV- DI műanyag redőnyeit, meny- nyezetburkolóit említjük meg. Az érdeklődők május 28-áig tekinthetik meg a vásárt. A szervezők kérik a látogatókat, hogy lehetőleg a tömegközeke- dési járműveket vegyék igény­be, a Blaha Lujza térről a 29- es villamost, s az Örs vezér térről induló 100-as autóbuszt. Felkészültek a csúcsra Vízellátás a nyáron Az Országos Vízügyi Hiva­tal tegnap délelőtti sajtótájé­koztatóján dr. Gerencsér Ár­pád, a vízellátási és csatorná­zási főosztályvezető helyette­se beszámolt arról, hogy a vízszolgáltató vállalatok or­szágszerte felkészültek a nyá­ri csúcsfogyasztásra. Az időszakos felkészülésen túl az elmúlt évben sokat tet­tek az OVH vállalatai azért is, hogy növekedjen a közmű­szolgáltatásba bekapcsoltak száma. Ennek következtében idén 2,4 százalékkal több az ivóvízfogyasztók és 2,9 száza­lékkal a csatornahálózathoz csatlakozott fogyasztók szá­ma. A 19 megye közül azon­ban Pest megye — a kiemelt beruházások ellenére — még mindig a legalacsonyabb köz­mű-ellátottsági szinten van. Továbbra is előfordulhat sott és a hét végén folytatták a vegyszeres gyomirtást, illet­ve a silókukorica vetését. Szín Béla tsz-elnök Pátyról, a Zsámbéki Medence Termelő­szövetkezetből elmondta, hogy náluk a késői fagyok mellett a tavaszi időjárás is hátráltat­ja az időszerű munkák végzé­sét, hiszen az elmúlt másfél­két hét alatt több mint 80 mil­liméter eső esett a gazdaság területén. Az 1300 hektáros búzavetésből 124 hektár ki­szántására volt szükség, ennek helyére kukorica került. A ta­valyihoz képest 240 hektárral több kukoricát vetettek a pá- tyiak. A nagy mennyiségű csapadék egyébként hátráltat­ja a vegyszerezést és a lucer­nabetakarítást is. Ettől függet­lenül minél élőbb el kell vé­gezni az előbb említett mun­kálatokat, illetve a szálasta­karmányok betakarítását. A gyümölcsösben közepes ter­mést várnak, csak a körteül­tetvényt viselte meg jobban a késői hideg. Ezen a héten itt is megkezdik az időszerű nö­vényvédelmi munkákat, de gondot kell fordítani a fagaz­daságban a szükséges ápolási feladatok elvégzésére is. A szö­vetkezetben a hét végén is dol­goznak a szakemberek, s vár­ják, hogy a több napsütés fel­szárítsa a talajt, és a.munka- gépekkel is a területre lehes­sen hajtani. B. Gy. Ülést tartott a TOT A TermeiöszÖvéÜiéZéJek Or- szág^s-...Taááe3a .Szabó István elnökletével ‘ pénteken ülést tartott^ a. testület ja tsz-ek el­múlt évi gazdálkodásának eredményeit elemezve megha­tározta a soron következő fon­tosabb tennivalókat. Lehoczki Mihály, a TOT fő­titkárhelyettese beszámolójá­ban rámutatott: a termelőszö­vetkezetek a tavalyi eredmé­nyek ismeretében fontos sze­repet töltenek be az ország gazdasági helyzetének stabili­zálásában és a belföldi ellá­tásban, valamint a külkeres­kedelmi árualapok előállításá­ban. A szövetkezetekben meg­határozó súlya van a növény- termesztésnek, amelynek tava­lyi eredményei a kedvezőtlen időjárás ellenére is jónak ítél­hetők. A meghirdetett ösztön­ző intézkedések hatására 1986-ban javultak az állatte­nyésztés teljesítményei, igaz, az eredmények az egyes üzem­csoportokban eltérően alakul­tak. A termelési kedv főként a háztáji és a kisegítő gazda­ságokban nőtt, ezek gyorsab­ban tudtak alkalmazkodni a szabályozók változásához. Aw aaaíomerátió »A“1* a magyar város­. * . . rendezők agglomeració­### IS, Ott IS nak neveznek, az nem más, mint egy háztáji mezőgazdasági vagy konyhakerti tevékenységgel együttjáró elővárosi gyűrű. De a felada­ta nem csak az, hogy oda aludni járjanak az emberek, hanem az is, hogy a központot ellássa bizonyos ipari termékekkel.” (2. OLDAL) Csak a szerencsében bízhatnak az iskolai könyvtá­rak feladatainak ellátásához két főfoglalkozású alkal­mazottra lenne szükségünk.” (3. OLDAL) Műemléket „Nem szabad veszni muemsexew hagyni azokat a nem. nem tehet epitent zeti és anyagi értékeket, mert részei múltunknak. Ügy is fogalmazhatunk: ab­lak, amelyen át visszanézhetünk.” (4. OLDAL) Kábeltelevízió „Hiába vállalja a városi nuijtfifcicrufw pártbizottság a politikai gyermekcipőben irányító szerepet, hiába nem sajnálnak munkát, fáradságot — még egy darabig — a műsorkészítők, a helyzetet rendezni kell.” (7. OLDAL) Elutazott hazánkból Viktor Kulikov Pénteken reggel elutazott hazánkból Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Var­sói Szerződés tagállamai egye­sített fegyveres erőinek főpa­rancsnoka és Anatolij Gribkov hadseregtábornok, az egyesí­tett fegyveres erők törzsfőnö­ke. A vendégeket Kárpáti Fe­renc vezérezredes, honvédel­mi miniszter búcsúztatta a Fe­rihegyi repülőtéren. Politikai vitafórum Az oktatás helyzetéről Politikai vitafórumot tartot­tak tegnap délután a Pest me­gyei pártbizottságon. A részt­vevőket Bárd András, a me­gyei pártbizottság osztályveze­tője köszöntötte, majd dr. Sza­bó László, a Művelődési Mi­nisztérium pártbizottságának titkára tartott előadást okta­táspolitikánk időszerű kérdé­seiről. Az általa vázolt képet egészítette ki dr. Novák Ist­ván, a megyei tanács művelő­dési osztályának vezetője, a megyei helyzetről szólva. Gyengébb év után is az átlag fölött Kiváló téesz a Rákosvölgye A szövetkezet kollektívája nevében ár. Czerván Márton vette át az oklevelet dr. Dobroczky Istvántól. " Erdösi Agnes felvétel« Ä jók között is a legjob­bak egyike a péceli Rákos­völgye Termelőszövetkezet, hangsúlyozta a szövetkezet pénteken megtartott küldött- gyűlésén dr. Dobroczky István MÉM-miniszterhelyettes, aki a gazdaság 1986-os kimagasló eredményeinek elismeréseként átadta a Kiváló termelő- szövetkezet elismerő okleve­let Az ünnepségen részt vett Lénárd László, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának titkára, Herczenik Gyula, a gödöllői pártbizottság első titkára, dr. Kovács Árpád, a Pest Megyei Teszöv elnöke és dr.-Polgár Mihály, a megyei tanács mezőgazdasági osztály- vezetője. A kiváló címért pályázó szövetkezetek sorában a Ráko&völgye termelési és ha­tékonysági mutatói alapján a kilencedik helyen áll. Ez önmagában igen szép ered­mény, de, mint dr. Czerván Márton elnök az ünnepség résztvevőinek elmondta, a kollektíva nem lehe'- elége­dett, hiszen 1985-ös eredmé­nyeik szerint még a második helyen állnak. Lénárd László hangsúlyo** ta, hogy elsősorban a rend­kívüli hatékonyság, a követ« kezetes vezetői stílus emeli ai átlagotok fölé a Rákosvölgyö Tsz kollektívájának eredmé­nyeit. Az is kiderült, hogy á szövetkezet nemcsak saját feladatainak megoldására fi4 gyei, hanem igen hatékony segítséget nyújt Pécel gond­jainak megoldásához is. A te­lepülés fejlesztésében végzett kimagasló munkájuk elisme­réseként dr. Benkovics Gyula, a péceli pártbizottság titkára nyújtott át Pécelért emlék­plakettet dr. Czerván Márton­nak. (Cikkünk a 7. oldalon.) vízhiány városaink közül Ér­den, Nagykőrösön, Szentend­rén, Dunakeszin, Vácon és Gödöllőn, valamint jó néhány községben és nagyközségben is. Dunakeszi és Vác vízellá­tásán alapvetően csak a vá­ci vízbázis regenerálása és üzembe helyezése segítene. Érden ugyan elkészült a Duna alatti átvezetés, de a befeje­ző munkálatokat a magas vízállás akadályozza, ez leg­korábban szeptemberre vár­ható. Az időjáráson kívül csupán a vízfogyasztási szokásaink befolyásolják még alapvetően a nyári ellátás színvonalát. A rendszeres, nyári vízkorláto­zás ugyanis a tapasztalatok szerint kevés eredménnyel jár, a tanácsok legtöbb he­lyen nem fektetnek hangsúlyt a locsolási tilalom ellenőrzé­sére, a bírságolásra. S okszor elkövetjük a hi­bát, amikor egy kér­désre válaszolnunk kell, vagy éppen mi bárjuk a választ, s beérjük, meg­elégedünk egyetlen felelet­tel. Akarva, akaratlanul te­ret adunk ezzel a kizáróla­gosságnak, s meglepve vesz- szük tudomásul, ha az élet — a leggyakrabban ugyanis ez következik be — rácáfol erre, s az egyetlen válasz helyett lehetséges válaszok sokaságát penderíti elénk. S már magával a kérdéssel is mennyi bajunk lehet...! Mert pontatlan, nem a leg­főbbet kiragadó, mert rossz, mivel sugallja a választ, s mert nem vesszük figyelem­be Montaigne fényét őrző bölcsességét, ami szerint „felteszünk egy kérdést: kaptárnyi zümmög vissza.” S fülelünk-e erre a kaptár- nyira? Hosszadalmaskodónak tűnhet az előbbi eszmefut­tatás, mint bevezető, holott már régen a tárgyra, té­mánkra tértünk. Ez a téma kényesnek hat, pedig a csu­pasz tényt nyersen közli velünk az érintettek egyi­ke, mondván, nagy istenve­rése nekünk, hogy a kör­nyéken itt a legmagasabb a szellemileg károsodott, valamint a kisegítő iskolá­ra szoruló gyermekek szá­ma. Nemcsak a környé­ken, hanem a megyei átla­got tekintve is magasabb ez az arány Örkényben, mert ott hangzott el az idé­MEGOSZTVA zett megállapítás. S érzékel­tetendő az „„istenverése” súlyát, sorakoznak a pél­dák arra, mi mindenben kényszerül többletekre a közösség — a gyermekor­vosi feladatoktól a gyógy­pedagógiai tantermek lét­rehozásáig — azok miatt... Itt szakítsuk meg a mon­datot, álljunk meg az azok­nál-, a szülőknél, a csalá­doknál, ahonnét kikerülnek a szellemileg károsodott, jobb esetben kisegítő iskolá­ba felvehető gyerekek. S ha megállunk, máris kap­tárnyi kérdés zümmög visz- sza arra az egyetlenre, va­jon milyen mértékű az ob­jektív és a szubjektív ténye­zők megoszlása az adott helyzetben, azaz mit kel- l(ene) a tágabb közösség és mit a család, a szülő(k) vál­lára rakni az okok és oko­zatok bonyolult szövevé­nyéért viselt felelősség­ből? Mindent a közösségre, mindent a családra? A ket­tő eleve kizárja egymást, azaz könnyen beláthatjuk, így nem adható válasz. Ha nem, akkor mi a lehetséges megosztás, megoszlás? A gyermekek családjában va­lóban sok — tisztelet a rit­ka kivételnek, amikor kü­lönféle tényezők szeren­csétlen összejátszása okoz­za a szomorú következ­ményt — a joggal kifogá­solható eleme az életvitel­nek, az életmódnak. A szü­lőknél gyakran nincs nyo­ma az utódért viselt fele­lősségnek, a gyermek gon­dozásának — nevelésről már említést sem téve —, olykor a minimumát is el­mulasztják. Amit persze nemcsak, a szűk környe­zet lát, tapasztal, hanem a tágabb úgyszintén, hiszen egy községben nincsenek titkok. S ki-ki vérmérsék­letének, tudásának, tapasz­talatának megfelelően ér­tékeli, ítéli meg ezeket a családokat, szülőket, azaz sokféleképpen, túlzásoktól, szélsőségektől sem mente­sen. Az egyik oldalon tehát a felelőtlen család, a másikon a felelős közösség, mely bár ezer feladata van, azért a gyógypedagógiai iskola na­gyon szükséges négy tan­terméről sem feledkezik el? Lehet ilyen párhuzamot fel­állítani — és tagadhatatlan, vannak, akik ilyen párhu­zamokban gondolkoznak —, de fölösleges. Fölösle­ges, mert nem a valóságot mutatja, azaz hamis. Ha­mis, mert egyetlen választ vél helyesnek a kérdésre, miként oszlik meg a külön­böző vállakra a felelősség. A megoszlás sokkal bonyo­lultabb annál, mint amit egyetlen mondatnyi vá­lasz kifejezhetne. A választ ugyanis minden esetben, bármilyen fáradságos is, családonként kell megke­resni, megadni, amint a kö­zösséget illetően szintén egy-egy lépéshez, intézke- i déShez, cselekedethez fűző­dik, fűződhet a felelet. Nincsen ugyanis veszedel­mesebb annál, mint. ami­kor egy kalap alá kerül mindaz, ami nagyon is el­térő, össze nem téveszthe­tő, azaz amit, amiket erő­teljes differenciálással kell kezelnünk. L ehetséges akkor vala­milyen felelősség­megosztást megálla­pítani? De még mennyire! Csak éppen mindenkin és mindenkor azt kell számon kérnünk, amiről valóban el­számoltatható...! A végle­tesség, a kizárólag a csalá­dot, a kizárólag a társadal­mat hibáztató következte­tés a lényeget födi el. Azt, hogy a megosztott felelős­ség ugyan már nem változ­tat a bekövetkezett helyze­ten — a gyermekek egy ré­szének állapotán —, de vál­toztathat a jövőt nézve a folyamaton, a helyzet is­métlődésén, esetleges fel­erősödésén. A felelősség vi­lágos megosztása ugyanis azt is világossá teszi, mi­ként oszlanak meg a teen­dők. M. O.

Next

/
Thumbnails
Contents