Pest Megyei Hírlap, 1987. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-12 / 110. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 109. SZÁM 1987. MÁJUS 13.. KEDD Egyetemistáknak Páter-tábor Külföldre utazhatnak Híven az előző évek ha­gyományához, a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem KISZ- bizottsága az idén a huszon­ötödik alkalommal rendezi meg a Páter Károly nemzet­közi ifjúsági építőtábort. Az érdeklődők két kéthetes tur­nusba jelentkezhetnek. Az első június 28-tól július 11- i-g, a második július 12-től jú­lius 25-ig tart. A résztvevők­nek a következő években le­hetőségük nyílik a külföldi partnertáborokba való uta­zásra, Lettországba, Litvá­niába, Moszkvába vagy Omszkba. Ipari Műszergyár Elavult gépeken tanulnak Egy öttagú munkabizottság a közelmúltban megvizsgálta a szakmunkásképzés helyze­tét és a szakmunkás-utánpót­lás alakulását az Ipari Mű­szergyárban. A munkabizott­ság a szakmunkásképzés hely­zetét elemezve a következő megállapításokat tette. Három képző 3640 dolgozóból 1152 a szak­munkás, ami az összes dol­gozó 32 százaléka. Az ará­nyokból látszik, hogy a szak­munkások fontos szerepet töl­tenek be a vállalatnál, ezért kiemelt feladatként kell ke­zelni utánpótlásukat is. A szakmunkásképzésnek há­rom formája van: a szak­munkásképző intézet nappali tagozata, szakközépiskola nap­pali tagozata, egyéb (esti vagy levelező tagozat, érettségi után, átképzés stb.). A fő utánpótlási bázist az első két lehetőség kellene, hogy biztosítsa. Sajnos ez nem így van. A vállalat három szakmun­kásképző intézettel (Balassa­gyarmat, Gödöllő, Hatvan) és két szakközépiskolával (Aszód, Vác) tart kapcsolatot. A szakmunkásigényt a me­gyei tanács munkaügyi főosz­tályára kell leadni, az jóvá­hagyás után beosztja a kere­teket az iskoláknak. Itt vi­szont már nem szerepel, hogv melyik vállalat hány tanulót igényelt. Ezenkívül hiába kapja meg az iskola a szük­séges keretszámot, nem biz­tos. hogy a felvételnél ezt tudja teljesíteni. Gödöllőn az 1986—87-es tanévben jelent­kezők hiánya miatt nem tud­tak indítani géplakatoskép­zést. Az iskolák hozzáállása sem kielégítő mindig. Vállalatunk kéri tőlük, hogy a gyár von­záskörzetében lakó tanulóikat helyezzék ide szakmai gya­korlatra, de nemegyszer elő^ fordult már, hogy nagyon messze lakó kollégistát is kői­tek. Természetesen ezekre a későbbiekben nem lehet szá­mítani. A tanulók legfőbb kötele­zettsége a szakma elsajátítá­sa, ám ezen kötelezettségét a fiatalok jó része nem veszi komolyan. Létezik a szakmun­kásképző intézetben tanulmá­nyi verseny a célból, hogy megpróbálják a diákokban felébreszteni a szakma iránti szeretetet. Így arra ösztönük a tanulót, hogy tanulmányait színvonalasabban végezze. Automata, CNC A gyakorlati ismereteket a vállalatnál az alábbi rend­szerben sajátíthatják el a ta­nulók: az első és másodévesek a tanműhelyben, a harmad­évesek üzemekben. Jelenleg 22 elsőéves, 31 má­sodéves, 30 harmadéves és 13 szakközépiskolás tanuló van az IMI-ben. Sajnos a tanműhely állapo­ta már hagy kívánnivalókat maga után. Az épületben nincs kialakítva szociális blokk. A géppark sem megfelelő, nul­lára leírt gépeken dolgoznak, melyeknek a javítása is nehéz­ségekbe ütközik. Jó hírnek számít, hogy 1987-ben az Ipa­ri Műszergyár pályázatot nyújt be az Ipari Miniszté­riumhoz szakmunkásképzési alap támogatásáért, melynek elnyerése után egy korszerű CNC-gép vásárlását tervezi. Az üzemekben lehetőség lenne arra, hogy a fiatalok kellő szakmai gyakorlatra te­gyenek szert. Ide harmadéves korukban kerülnek át a tanu­lók. A fiatalok a legkülönbö­zőbb gépeken dolgoznak, a hagyományos esztergáktól kezdve az automata tekercse­lőgépeken keresztül a CNC- vezérlésű íorgácsológépekig bezárólag. A nyári gyakorlati idő alatt biztosítani kellene melléjük olyan személyeket, akik az el­méleti tudás mellé megfelelő gyakorlati tapasztalatokat tudnak átadni nekik. Sajnos sokszor előfordul, hogy a nyá­ri gyakorlaton a tanulók dön­tő többsége egyszerű betaní­tott munkát végez napokon keresztül. Ez pedig a mai kö­rülmények között nem enged­hető meg. A felügyeleti protektori rendszerben mutatkoznak hiá­nyosságok. Attól a szakmun­kástól (protektortól), aki tel­jesítménybérben dolgozik vagy a munkahelyén olyan sok feladatot kap, hogy örül, ha a saját munkáját el tudja végezni, nehezen várható e!, hogy kellően foglalkozzon a hozzá beosztott szakmunkás- tanulókkal. A kezdők bére A harmadéves tanulók óra­bérben dolgoznak, illetve tel­jesítménybérben, amennyi­ben a tanulmányi eredmé­nyük a közepes szintet meg­haladja. Lehetőség van tanulmányi szerződés kötésére is. Ebben az esetben társadalmi tanul­mányi ösztöndíjat kapnak ha­vonta a vállalattól, még a nyári szünet hónapjaiban is a tanulók. A fiatalok kevés informá­ciót kapnak a vállalat jelené­ről, jövőjéről. Nincs olyan fó­rum, ahol erről tájékozódhat­nának. Az üzemekben a mun­katársaktól, illetve a szülők­től kapnak információt, amely sajnos több esetben negatív. Ugyanígy az ő problémáikról, gondjaikról is csak a közvet­len kollégák szereznek tudo­mást, a vezetőkhöz ezek nem jutnak el. Mint értesültünk róla, el­készült a Gödöllő történeté­nek okmánytára 1325—1711 című kézirat, amelyet a helytörténeti gyűjtemény fog kiadni, remélhetőleg még eb­ben az évben. Polónyi Péter igazgató megbízásából Hor­váth Lajos, a Pest Megyei Levéltár levéltárosa gyűjtöt­te össze a legrégibb írott for­rásoktól kezdve a szatmári békéig terjedő időre a Gö­döllővel (Besnyővel, Babat- tal és Szentjakabbal) kapcso­latos történeti forrásokat. Po­lónyi Péter jól látható elgon­dolása evvel a kiadvánnyal az, hogy a barokk kori Gö­döllő, illetve a gödöllői mű­vésztelep értékeinek széles körű bemutatása mellett Gö­döllő történetének korai év­századai se maradjanak ho­mályban. A szerző a forrásokat be­vezető tanulmánnyal látta el, melyet történeti vázlatnak tekint, abból a szempontból, hogy a település történetének menetét, alakulását, fő voná­sait mutatja be, anélkül, hogy a felvázolt korszakokat tel­jes alapossággal kidolgozta volna. A várhatóan ősszel megjelenő munkát ezúton is ajánljuk városunk érdeklődő közönségének. A bevezetőjé­ből itt egy rövid részletet mutatunk be. ★ Az első kuruc zászlóaljak 1703. szeptember 15-én Szent- mártonkátánál léptek Pest megye földjére. Bottyán Já­nos 1703. október 9-én jelen­tette felettesének, Koháry Istvánnak — többek között —, hogy katonái Veresegyhá­1986-ban összesen huszon­három volt a szakmunkásvizs­gát tett tanulók létszáma, kö­zülük tizenketten maradtak az IMI-ben. Érdekes az az adat is, miszerint a szakmun­kásképzőt és a szakközépis­kolát végzett fiatalok 17, il­letve 18 vagy 17,50, 18,50 fo­rintos órabért, illetve 3100— 3400 forint közötti havi fize­tést kaptak, tavaly viszont már 21—21,50 vagy 22—22,50 forintos órabért, illetve 3700, 3800 vagy 3900 forintos fize­tést vehettek fel. Totózó Új félfogadás A gödöllői totókirendeltség­ben május elejétől új nyit­va tartási rend van érvényben. Hétfőn 13—18, kedden 8— 12.30 és 13—18, szerdán 8— 12.30 és 13—17, csütörtökön 12.30—18, pénteken 8—12.30 és 13—18 óra között várják az ügyfeleket. Szombaton és va­sárnap zárva tartanak. A nap programja Gödöllő, művelődés! ház: Egy-két személyes bábszín­házak Magyarországon, meg­tekinthető 15—19-"óráig. A hónap műtárgya: Mihály Rezső: Trisztán' és Izolda, tusrajz, megtekinthető az előtérben. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő és környéke növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás tör­ténetéről, Iparművészet a gö­döllői művésztelepen, kiállí­tás, megtekinthető 10—18 órá­ig­Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó ki­állítás, megtekinthető 10—18 óráig. zon néhány kurucot foglyul ejtettek. Az ő erőfeszítései ellenére 1703 novemberétől a Duna mentén már állandó védelmi szolgálatot láttak el Szabó Máté kuruc ezredes kapitány zászlóaljai. Az időközben II. Rákóczi Ferenc pártjára állt Bottyán János 1705. március 13-án je­lentette a fejedelemnek Ró­káról, hogy az előző napok­ban csatát vívott Borbély Ba­lázs, Szabó Máté, Zsámboky Nagy István és Szabó And­rás zászlóaljait maga mellé véve Pesttől északkeletre — nem nevezi meg pontosabban — valahol, ahonnan Szada, Gödöllő és Róka irányába lehetett visszavonulni. Leve­léből az derül ki, hogy az összecsapás után mindkét fél meghátrált, éspedig a pesti labancok úgy, hogy málhás szekereiket is hátrahagyták. Szada táján még 1705. már­cius 19-én is vannak kuru­cok, sőt egész áprilisban a váci járásban — . melybe ek­kor Gödöllő is tartozott — kuruc hadak táboroznak. II. Rákóczi Ferenc fejede­lem 1705. június 23—24-én a dányi tónál nyugtatta tábo­rát, július 1-én Ócsárol kel­tezett országgyűlési meghívó­jában a Rákosmezejére hívta össze a szövetkezett rende­ket, szem előtt tartva a ma­gyar országgyűlési hagyomá­nyokat és remélve, hogy Pes­Megkezdődtek az Egis Gyógyszergyár legújabb ké­szítményének, az emberi vér­ből előállított interferonnak a klinikai vizsgálatai. Ez a ké­szítmény az emberi szervezet természetes védekezőképessé­gének felgyorsítását segíti elő. Főként a vírusfertőzésekkel szemben. Az interferon a szer­vezet természetes vészcsengő­je. Ha valamilyen vírusfertő­zés támadja meg a szerveze­tet, a fehér vérsejtek inter­feront állítanak elő, amely a sejtekben okozott anyagcsere- változásokkal figyelmeztet a veszélyre és ezzel megindítja a szervezet védekezését is. A legtöbb szervezet késleke­dés nélkül elegendő interfe­ront állít elő a betegség le­küzdéséhez. Előfordulhat azonban, hogy az interferon termelődése csak lassan kez­dődik meg, s ezzel megkésik a figyelmeztető jelzés. A sú­lyosabb betegségek legyőzésé­hez pedig az is szükségessé válhat, hogy a természetes reakciónál erősebb jelzésekkel serkentsék a szervezetet a vé­dekezésre. A mesterséges úton előállított interferon ilyen ese­tekben bizonyulhat hatásos­nak. Interferont szükség esetén minden emlős szervezete ter­mel, de az ember védekező- i képességének fokozására csak j az emberi vérből nyert készít- i rnény alkalmas. Az interferon [: mesterséges úton való előál- jj lításához a vérnek azokat az 1 alkotóelemeit, a fehér vérsej­teket hasznosítják, amelyek í más formájukban egyébként tét hamarosan sikerül felsza­badítani. Ócsárol azonban egy nyolc­ezre« fős hadsereg élén Rá­kóczi mégis Vác felé vonult. Felvonulásának útvonala pontosan még nem tisztázott, valószínűleg Foton a Som­lyó és a csomádi Hosszúhegy (Lestyina) közötti kapun át­haladva érte el a veresegyhá­zi tó dél, dél-nyugati partját 1705. július 6-án, kíséretében volt ekkor Des Aleurs márki, a francia követ és Károlyi Sándor generális. A fejede­lem és hadteste 1705. július 10-én indult innen tovább Vácra. Pest-Pilis-Solt vármegye általános közgyűlése 1708. ja­nuár 16-án foglalkozott azzal, hogy a Csáky-ezred katonái és tisztjei kihágásokat követ­tek el Gödöllő, Szada, Veres­egyház és Bag lakossága el­len. Szentpétery Imre briga- déros, Kókai Márton óbester csapatai tartózkodtak Pest megye északi részén 1709-ben. A romhányi csatavesztés, 1710. január 22. után a kuruc hadsereg a Galga és a Rákos völgyében, valamint a Jász­ságban gyülekezett vissza­vonulóban. Gödöllőn táboro­zott 1710 februárjában a Csá­ky-ezred ismét és a Máriássy- ezred. II. Rákóczi Ferenc 1710. március 22-én Gödöllőn keltezett levelet, hadseregébe tagozva ekkor ott voltak a Weismantel és Zillich ezre­Olcsó áruk Pécelen Kis helyen nagy kínálat Nehéz megtalálni az autó- buszmegálló mögötti, kis mé­retű, kirakat nélküli üzletet, vásárlókban még sincs benne hiány. Tavaly augusztusban nyitotta meg a Pécel—Isaszeg Áfész Pécelen a Maglódi úton az olcsó divatcikkeket árusító egységét. A régebben ter­ményboltként használt kis he­lyiség most ruhaneművel van tele, de sajnos négy-öt vevő­vel megtelik az eladótér. Tö­ke Lászióné üzletvezetőtől a dugig tömött polcokon, akasz­tókon látható árukról és azok árairól, a forgalomról érdek­lődtünk. Rapható itt kilós fonal 220 és 374 forintért, a karton ru­haanyag kilója 299 forint Reklámnak is megfelelő bő­séges és rendkívül ritka cipő- kínálatuk. Van itt csizma, nem tudnák a gyógyítást szol­gálni. Az interferon gyártásának kísérletei 1979-ben kezdődtek meg az Egis Gyógyszergyár­ban. Az addig elért hazai és nemzetközi tudományos ered­ményekre alapozva a kísérle­tekhez már a kezdeti stá­diumban biztosítaniuk kellett a nagyüzemi gyártás feltéte­leit, mert attól a laboratóriu­mi körülmények nagyban el­térnek, s így az ott kapott eredmények nehezen lettek volna átültethetők a gyakor­latba. A nagyüzemi gyártás megvalósítására, az eljárás ki­dolgozására a gyár társulást hozott létre. szandál, papucs, edző- ás kö­römcipő, bébitopánka, a ég- újabb divat szerinti női láb­beli. Az érdekessége ennek a polcnak, hogy mindenből csak egy pár van és csaknem mind árengedményes. Az áruk há­romszáz-ötszáz förinc.ai ke­vesebb a máshol kaphatónál. A szoknyák szintén egye­di darabok, szívesen veszik őket a betérők, nem kell fél­niük, hogy szembetalálkoznak az utcán még egy olyan fa­zonnal. A 300—350 forint pe­dig nem mondható soknak értük. Olcsó hálóing, ezerkét­százért butikos dzseki, ruha, blúz, minden van ebben az üzletben. A legdrágább női pulóver 450 forint, de táskát, harisnyát, zoknit is találunk itt. A nyitáshoz hasonlóan ka­rácsonykor, nagyobb ünne­pek előtt megnövekszik a bolt forgalma. A havonta terve­zett kétszázötvenezer forint bevétel teljesítése nagyrészt a divatos, kevés tömegcikk árusításának is köszönhető. A pici üzletet eldugottsága ellenére is sokan keresik fel. Gyakran jönnek ide Buda­pestről is a modern, kiskere­setűek pénztárcájának is megfelelő holmikért. Büszkén említi Tőke Lászlóné, már vannak olyan törzsvevői is, akik csak ide járnak vásárol­ni, mert egy helyben minden ajándékot megvehetnek. Ha itt nincs, máshol úgysem ta­lálnak. Arról már keveset be­szél az üzletvezető, hogy ez a hírnév neki mennyi munká­jába kerül. Milyen sokat kell szaladgálnia, alkudnia egy- egy darabért, hányféle válla­lattól, kereskedőtől szerzi be és szállítja el Pécelre ezt a rengeteg ruhát, cipőt, fona'at, b. e. Kézilabda Hazai pályán döntetlen A női csapatok gödi ven­dégszereplése nem hozott si­kert, a felnőttek 22-19-re, az ifisták 24-12-í‘é vesztettek. Az utóbbiak eredménye nem meglepő; rilért' köztudott, hogy Gödön rendkívül erős az utánpótlás. Jellemző, hogy a felnőttcsapatban is jó né­hány serdülő korú lány helyet követel magának. Annál kínosabb volt a fér­fiak újabb kudarca! A Pilis- vörösvár együttesét fogadta a GSC és immár harmadik al­kalommal vesztettünk egy pontot biztos nyerő állásból. A fiúk megint nagy gólkülönb­séggel diadalmaskodtak a ta­valy még első számú rivális­nak számító, akkor bajnok, de des vezetése alatt álllő svéd csapatok és a lengyelek. Az ez előtt való napokban Károlyi Sándor hadserege Gödöllőn már várakozott a fejedelemre, hogy az érsek­újvári várba szánt gabonát itt vegye át és bejuttassa a körülzárt várba. Jászkiséren azonban a fejedelem serege kelletlenkedett, mert méltat­lannak érezte a feladatot, hogy ki-ki saját lovára rak­jon egy-egy zsák gabonát és azt úgy szállítsa. Az ekörüli huzavona közepette esett meg a fejedelem példamuta­tó, híres gesztusa, amikor saját lovára felrakott egy zsák gabonát. Üj lelkesedést öntve ezzel a csapatokba. A kuruc hadsereg hadtáp- szolgálata az előző években Gödöllőn vermekben, Túrán és Györkön a templomokban gabonaraktárakat rendezett be, maga a fejdelem 1710. június 7-én Munkácson kelt levelében Esterházy Antalt utasította, hogy ezekről a he­lyekről élelmezze a hadsere­gét, melyeket utolsó szükség­re kívántam vala én conser- válni. Ennek az évnek a nyarán a kurucok kiszorulnak Pest megye területéről és benne a Rákos és Galga mentéről. Az utoljára a térségben tartóz­kodó kuruc csapatok Károlyi Sándor vezetése alatt vannak, aki 1710 júliusának második felében Boldogon fektette tá­borát és Hévízről — többek között — elhajtatott lábas jó­szágokat. Nincs tudomásunk róla, hogy ezek után kuruc katonák megfordultak volna a Rákos mentén. Horváth Lajos most meggyengült vörösvá­riak ellen. GSC—Pilisvörösvár 22-22 (13-7) GSC: Imre — Szabó A. (4), Szabó I. (3), Horváth (2), Szlifka (6), Szabados (2), Haj­dú. Csere: Szabó M., Bátori (3). Urbán, Mezei (2), PoCsai. Ügy kezdődött a találkozó, hogy szoros lesz az ered­mény, hiszen a 20. percben még 6-6 volt az állás. A kö­vetkező tíz percben lerohaná- sokból rendre eredményes volt gyors játékosokkal ki­álló csapatunk, hét gólra nőtt az előnyünk. A félidőt köve­tően a jó erőben lévő fiatalok érthetetlenül a cserepadra ke­rültek és ez megbosszulta magát. Az átütő erő nélküli támadójátékukban a rengeteg átadási hibát vétő, rutinosnak gondolt öregjeinket lerohanták a vendégek. Rendre eredmé­nyesebbek voltak. Az 50 percben már a vörösváriak előnyét rögzítette a jegyző­könyv, sőt négy góllal elhúz­tak a vörös mezes vendégek. Részleges emberfogásos tak­tikánk megzavarta az ellenfe­let, három perc alatt újra si­került az egyenlítés. A vörös­váriak ismét fordítottak! El­keseredett rohamaink ered­ménye: öt másodperccel a ta­lálkozó vége előtt büntetődo­báshoz jutottunk. Az utolsó pontszerzési lehetőséget Szlif­ka révén sikerült kihasznál­nunk. Így ismét a sírból hoz­tuk vissza az egy bajnoki pontot olyan találkozóról, me­lyet simán kellett volna nyer­ni. Jó: Imre, Szlifka, Szabó A., Bátori. GSC ifi—Pilisvörösvár ifi 32-13 (12-6) GSC ifi: Morvái — Tóth V., Surányi (15), Kovács G. (5). Jenei (2), Győré (3). Ko­vács A. (1). Csere: Szekeres (5), Tóth L.. Rusai, Kiss (1). 4-0 után 4-4 lett, ez nyolc perc alatt zajlott le. Éttől kezdve az történt a pályán, amit fiataljaink diktáltak. A második félidőben majdnem percenként voltak eredménye­sek fiataljaink, az ellenfél pedig csak szórványosan fe­jezte be góllal támadásait. A gólkülönbség reálisan tükrö­zi a tudásbeli előnyünket. Jó: Surányi — a mezőny legjobbja — Szekeres, Kovács G., Jenei. M. G. ISSN 0133-1957 (Gödöüői Hírlap) Megjelenés előtt A gödöllői okmánytár Emberi vérből Gyorsabb védekezés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents