Pest Megyei Hírlap, 1987. május (31. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-12 / 110. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJnl, EGYESÜLJETEK! ■M AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGI ÉS I MEGYEI TIHACS LAPJA XXXI. ÉVFOLYAM, 110. SZÁM Ára: 1,80 forint 1987. MÄJUS 12., KEDD BírálóM de cselekvő ”A ml térségünkben r , _ nem javult például a magatartást munkaidőalap kihasználása, ugyanakkor vannak rétegek^ melyek éjjelnappal dolgoznak a társadalomért... (3. OLDAL) Mind tcbb helyen ..Türelmetlenségük Is cikk[i.ti íuuKHMywi bizonyította, hogy vanOff vannalC! nak még, akik nem elégednek meg a politikától mentes álmozgalmi élettel, akik keveslik azokat a lehetőségeket, amelyeket az évi két-három gyűlés végigülése és az üdülőjegyek odaítélésének megbeszélése jelent.” (3. OLDAL) Magyar-görög külügyminiszteri tárgyalások Karolosz Papuliasz, a Görög Köztársaság külügyminisztere Várkönyi Péter külügyminiszter meghívására héttőn hivatalos látogatásra hazánkba érkezett. Karolosz Papuliasz és vendéglátója, Várkönyi Péter vezetésével délután hivatalos tárgyalásokat tartottak a Külügyminisztériumban. Az MTI tudósítójának értesülése szerint a megbeszéléseken mindkét részről pozitívan értékelték a két ország viszonyát, kiemelve a politikai kapcsolatok szívélyességét. A gazdasági kontaktusokat áttekintve egyetértésüket fejezték ki, hogy közös érdek a kereskedelmi forgalom évek óta tartó visszaesésének megállítása. Ezzel összefüggésben különösen nagy jelentőséget tulajdonítottak az együttműködés korszerű formáinak. A nemzetközi helyzetet áttekintve kifejezték, országaik érdekeltségét a nukleáris fegyverkezés korlátozásában, hangsúlyozva annak jelentőségét, hogy minden korábbinál jobb lehetőség kínálkozik egy szovjet—amerikai megállapodás elérésére. Nagy a fagykár a szőlőültetvényekben Behozták a lemaradást A virágzó (ikon és zSIdellö ültetvényeken végteplllantva nehezen hihető, hogy a tél óriást károkat okozott a gyümölcs- és szőlőtermelő gazdaságoknak. A szakemberek most mérik fel az elmaradás mértékét. Az eredmények azt. mutatják, hogy az őszibarack és a kajszi esetében 60—70 százalékos a vlrágfagykár; a bogyósoknál pedig fekete ribiszke tűrte legkevésbé a telet. A többi, gyümölcsnél Jóval kisebb a károsodás mértéke. már metA gyümölcsösökben mindenütt befejezték a szést, most elsősorban a növényvédelemmel foglalkoznak. A szőlőültetvények főleg az alföldi, homokos területeken szenvedtek nagyobb károsodást. Sajnos a többéves tőkék sok helyen elfagytak, s ez azt jelenti, hogy jó néhány ültetvényt ismét tőből kell indítani. A kisgazdaságokban található takart szőlőket nem érintette ilyen súlyosan a nagy hideg. A szőlészetekben a szakemberek újabb metszésekkel próbálják helyrehozni az ültetvényeket. A, zöldségtermelésben nem okozott különösebb károkat a fagy, s a néhány hetes csúszást is sikerült behozni a mezőgazdáknak. A vetések és palántázások a befejezéshez közelednek, e ha az időjárás kedvező lesz, ebben a hónapMagyar írásbelivel kezdtek Érettségiző diákok Érettségi a szentendrei Móricz Zslgmond Gimnázium IV/A osztályában. Az előtérben Szigeti Irén. Nyirkos tenyérrel vagy magabiztosan, izgalommal, de reménykedve, ki a biztos tudásban. ki a vakszerencsében bízva látott hozzá a magyar nyelv és irodalom tételének kidolgozásához tegnap, amikor az ország valamennyi középiskolájában megkezdődtek az írásbeli érettségi vizsgák: az idei tanév végén a hazai gimnáziumokban összesen 826 osztály, mintegy 25 ezer tanuló, a szakközépiskolákban ezer osztály, csaknem 31 és fél ezer tanuló ad számot a négy év alatt elsajátított ismeretekről. Az esti és levelező tagozatokon idén mintegy húszezren végeznek. Pest megyében 54 gimnáziumi és 40 szakközépiskolai osztály 2588 diákja érettségizik. A magyar nyelv és irodalom vizsgát követően május 12-én matematikából, 13-án és 14-én a gimnáziumokban idegen nyelvből, a szakközépiskolákban a szakmai elméleti tárgyból rendeznek írásbelit. Május 15-én a gimnazisták fizikából, kémiából, idegen nyelvből, illetve a fakultatív tárgyból, a szakközépiskolások idegen nyelvből adnak számot felkészültségükről. Az esti és levelező tagozatokon május 25-én kezdődnek az írásbeli vizsgák. A szóbeli érettségik június 8. és 19. között lesznek. Az idén mintegy 44 ezren jelentkeztek a felsőoktatási intézményekbe: ők a közös írásbeli érettségi-felvételi vizsgát négy tárgyból — matematikából, fizikából, biológiából és kémiából — május 18—19-én írják meg. Az elmúlt évekhez képest újdonság, hogy ha a diáknak a gimnáziumban vagy a szakközépiskolában tanult idegen nyelvből középfokú vagy felsőfokú állami nyelvvizsga-bizonyítványa van, az érettségi bizonyítványába újabb vizsga nélkül jeles minősítés kerül. Egy másik változás, hogy ezentúl a középiskola I—IV. osztályának eredményes befejezése — érettségi nélkül — már nem jelent középiskolai végzettséget, tehát megszűnik a végbizonyítvány kiadásának lehetősége is. ★ A magyar nyelv és irodalom vizsgák során a gimnáziumokba a következő tételek közöl választhattak az érettségizők: A romantika korának életérzései és sajátos stílusjegyei néhány szabadon választott mű alapján; Értelmezze Arany János Mindvégig című költeményét; Értelmezze Karinthy Frigyes Találkozás egy fiatalemberrel című novelláját. A szakközépiskolákban a magyar nyelvből és Irodalomból vizsgázók a következő tételeket kapták : A természet, mind lelki táj Radnóti Miklós költészetében — szabadon választott művek értelmezése alapján; Értelmezze Petőfi Sándor Levél Arany Jánoshoz című költeményét, vagy A jelentések sokrétűsége Karinthy Frigyes A cirkusz című novellájában. ban elkészülnek a szaporítóanyag földbe juttatásával. A zöldborsó es a gyökérfélék már kikeltek, s most folyik az ilyenkor elmaradhatatlan gyomtalanítás. A fóliás termelésben a növények ápolása az időszerű feladat. A saláta, a retek és a hagyma már lefutott a piacokon. A további folyamatos termeléshez szükséges gépek és növényvédő szerek biztosítottak, remélhetőleg az időjáráson sem múlik a mezőgazdák munkájának eredményessége. Havasi Ferenc felszólalása Alapvető megújulásra van szükség Ipari vezetők tanácskozása a kongresszusi központban Hétfőn a Budapest Kongresszusi Központban több mint 200 iparvállalat, valamint az Ipari szövetkezetek és az ipari kooperációs partnerek — mindenekelőtt az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek — gazdasági és társadalmi vezetői, a vállalati tanácsok elnökei értekezleten vitatták meg az ipar időszerű feladatait, és a termclésiszerkezct-átalakítás céljait. A tanácskozáson részt vett Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Jelen volt a társminisztériumok, valamint a politikai és társadalmi szervezetek több vezetője is. Az értekezletet Dániel Pál, az Ipari Minisztérium pártbizottságának titkára nyitotta meg, majd Kapolyi László ipari miniszter mondott beszédet. Mindenekelőtt arról szólt, hogy az utóbbi időben az ipari szerkezet átalakítási folyamata megtorpant, pedig az ezt szolgáló programot gyors ütemben kell megvalósítani. Míg az előző ötéves tervidőszakban az ipar döntő mértékben hozzájárult a külgazdasági egyensúly javításához, addig tavaly jelentős passzíNemzetközi tanácskozás Visegrádon Madarak és fák napja A mindennapos rohanás közepette bizony keveset gondolunk a természetre, az élővilágra, keveset Is élvezünk belőle, hovatovább már a rigófütty is kuriózumnak számít a városi ember számára. Inkább csak akkor jutnak eszünkbe ezek a dolgok, amikor valahol jóvátehetetlen kárt okoz a nemtörődömség, holott a megelőzéshez nem is kéne olyan sokat tenni. Ezen a héten két olyan rendezvény is lesz Pest megyében, ami erre is figyelmeztet bennünket. Május 13-án, . szerdán, a legjelentősebb európai madártani egyesületek képviselői cserélik ki tapasztalataikat a Magyar Nemzeti Bank visegrádi üdülőszállójában. Egy nappal később ugyanott kezdődik meg a Nemzetközi Madárvéde’mi Tanács konferenciája, amelyen 25 európai ország 130 szakembere vesz részt. Pénteken a Pilisi Állami Parkerdő Gazdaságba látogatnak a vendégek, a konferencia szombaton folytatódik. Vasárnap szimpóziumot tartanak, a fontos madárvonuló helyek védelméről szóló nemzetközi egyezményt készítik elő. Ugyancsak május 17-én, vasárnap rendezik meg a Me- dosz Pest Megyei Bizottsága, a Budavidéki Állami Erdő- és Vadgazdaság és több más szervezet, intézmény védnökségével a madarak és fák napját. A budakeszi vadasparkba várják az érdeklődő, szórakozni vágyó közönséget, kivált a fiatalokat, a gyerekeket. Igazán vonzó programot állítottak ösz- sze, amelyben madártant cs gombabemutató, madárlestú- ra, vadasparki barangolás, túrázás és lovaglás is helyet kapott. A színpadon gyermekműsort ad a Peremszínpad, lesznek sportversenyek, néptánc, sport- és szabadidőruha-bemutatók, lovagi játék, megmutatják ügyességüket az íjászok, s ha az időjárás is úgy akarja, a magasba emelkednek a hőlég- ballonosok. A belépés ingyenes, a szervezők étkezési és parkolási lehetőségekről is gondoskodnak. vum alakult ki a konvertibilis forgalomban, csökkent az ipar szocialista importja, s ezáltal beszűkültek export- lehetőségei is. 1987-ben nehéz körülmények között indították a vállalatok az évet. A romló gazdálkodási és értékesítési feltételek miatt most 26 alaphiányossá vált vállalat helyzetét kell rendezni, öt vállalat esetében pedig szanálást rendeltek el. Az év első negyedében az ipar gazdálkodásában még nem tapasztalhatók széleskörűen a kedvező irányú változás jelei. A termelés a korábbinál valamivel lendületesebben, 3 százalékkal nőtt, igaz, a munkanapok száma is több volt, mint tavaly ilyenkor. Az egy napra jutó termelés még nem emelkedett a kívánt mértékben. A gépipar szocialista kivitele bővült, csökkent viszont a könnyűiparé, a vegyiparé és az alumíniumkohászaté. Az ipar konvertibilis exportja az év eleji mérsékelt eredmények után márciusban fellendült. Kapolyi László szólt arról is, hogy a legnagyobb feszültség továbbra is a népgazdaság konvertibilis exportterve és az iparvállalatok céljai között van, ugyanakkor az üzemek a lehetőségeknél jóval többet szeretnének importálni erről a piacról. Mindezeket a körülményeket is figyelembe véve az iparirányítás három évre szóló középtávú programot dolgoz ki, amely a hosszú távú szerkezetátalakítási elképzelésekre épít. E program végrehajtásában már az idén eredményeket kell elérni — hangsúlyozta a miniszter. A programban számításba veszik, hogy a konvertibilis exportnak legalább olyan mértékben kell növekednie, hogy ezáltal az elkerülhetetlenül szükséges technikai importle-, hetőségek is szélesedjenek. Kapolyi László fontos követelménynek mondotta, hogy a szerkezetátalakítás során a kitermelő ipar és a feldolgozó ágazatok közötti arány igazodjon jobban adottságainkhoz és a külpiaci követelményekhez. Ennek megfelelően a feldolgozott acélok, színesfémek, műanyagok, fa-, textil- és bőrnyersanyagok előállítási- legfeljebb csak mérsékelt ütemben növekszik. Az elavult, gazdaságtalan tevékenységeket a kitermelő iparban fokozatosan felszámolják. Az ipari versenyképesség reálisan biztosítható a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépgyártás, a szerszámgépipari termelés, a közlekedési eszközök, a híradás- és vákuumtechnikai termékek, a műszer-, a gumi- és a műanyag-feldolgozóipari, a gyógyszeripari, a háztartási vegyipari és a konfekcióipari termelés fejlesztésében. Gyorsított ütemben szükséges a termelésben meghonosítani az elektronikai eszközöket és a robottechnikát is. A miniszter ezután arról szólt, hogy megkezdődött a szénbányászat és a vaskohászat szerkezetátalakítási programja. A tervek szerint 1990- re az alapanyaggyártó és energiatermelő ágazat részaránya a (Folytatás a 3. oldalon.) FÉLBEHAGY K ülönösebb bizonykodás nem szükséges a hallottak igazának elismerésére. Azt mondta ugyanis a Kiváló Vállalat cím átadása alkalmából rendezett ünnepség résztvevőinek egyike, hogy na hiszen, most már itt is szűk marokkal mérnek .. S valóban, a cég, mely egymást követő harmadik alkalommal lett birtokosa a kitüntető címnek, a tavalyinál, tavalyelőttinél szerényebb keretek között rendezte meg az eseményt, az ilyenkor jog szerint szétosztható pénzt nem toldotta meg, mint korábban, a Kiváló Dolgozó cím átadása sem tartott tovább két percnél; hárman kapták meg. Mindezeknek együtt szólt a kesernyés na hiszen ..., meg talán annak is, hogy az elhangzott beszédekben a fő helyet az foglalta el, mi minden vár teendőként, nehéz feladatként a közösségre. A na hiszen kezdetű hökkenetet az emelteti ki az ilyenkor akár szokványosnak is tekinthető reagálások közül, hogy a vélemény gazdája nemcsak kiváló szakmunkás, hanem egyben a gyár legnépesebb pártalapszervezetének titkára is. Olyanvalaki tehát, akinek azon, ami és ahogyan történt, nem szabadna meghökkennie. Ha mégis, az valamit mutat. Nem egyedi, nem erre az egyetlen esetre érvényes bajt mutat a hökkenet. Az a hökkenet, amelyet napjainkban sokan — egyre többen? — tanúsítanak, valójában korábbi mulasztásokban gyökerezik. Ezeknek a gyökereknek a talaja elsősorban nem maga az anyagi termelés, hanem a politikai felvilágosító munka, a nyilvánosságra tartozik, hem tartozik a nyilvánosságra kétes értékű döntéseinek terepe, azaz nyersen kimondva az, hogy az emberek többsége annál sokkal kedvezőbbnek tartja vállalata, iparága, a népgazdaság helyzetét, amint az a valóságban létezik. Tavaly a megye iparában úgy nőttek a havi átlagkeresetek — 6,6 százalékkal —, mintha remek dinamizmusú esztendőben jártunk volna. Nem jártunk. Építőanyag-ipari, könnyűipari vállalatok, gvárak sorát ismerjük, ahol a kibocsátott termékek mennyisége az 1985. évit sem érte el, a megye egészében is csupán 1,3 százalékos termelésnövekedés állítható szembe a 6,6 százalékos keresetemelkedéssel, s a termelékenység javulása több évre visszatekintve a legszerényebbek közé tartozik. Hosszú évek óta tudjuk, hogy ez az út valójában nem vezet sehová, azaz csak látszatra Járható, az ésszerűség szemszögéből nézve járhatatlan. Ezerféle dignózis készült erről. Az egyik: „Csak olyan növekedést lehet megvalósítani, amely egyidejűleg egyensúlyi helyzetünket szilárdítja, segíti a gazdaság szerkezeti fejlődését, és intenzív forrásokból táplálkozik. Dinamizálni mindenképpen előbb a gazdaság értéktermelő képességét kell, és csak erre alapozva lehet majd a fogyasztást.” Az idézett szövegrész a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusán hangzott el, Havasi Ferencnek, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának a felszólalásában. Mondhatni, a legilletékesebbtől ■ származó diagnózis, ráadásul nem is az első. S mégis, az 1985 márciusában elhangzottakat sem követte — holott több mint két esztendő múlt el azóta — akár az irányítás, akár a végrehajtás körében lényegi változás! Félbehagyott lépések következményeivel küszködünk immár esztendők óta. Ami igaz az irányítás lépcsőire éppúgy, mint a népgazdasági ágazatok valamennyi részterületére. A diagnosztizálást ismétlődően — már-már nyugtalanító ismétlődéssel — elkészítjük, azután neklgyűr- kőzünk, hogy na, majd most... és máris félbehagy a lendület, az elszá- nás, a lényeges cselekvésig kevés helyen érnek el; szigetek ezek a tengerben. T ávolra jutottunk egy akár szokványosnak is tartható dohogás- tól? Aligha. A közös gyökereket leltük meg, egy magatartás, egy módszer eredőit, melynek megtestesítői úgy hiszik, a feszültségek megállapítása, a bajok kimondása egyben a cselekvés automatizmusának működését is megindítja. A cselekvésnek azonban nincsen automatizmusa! Akkor sincsen, ha sokan hisznek benne, abban, hogy néhány intézkedéssel, szabályozóváltoztatással egyenesbe kerülhetne minden. Keserves és hosszú ideig tartó munka az, ami vár rán^c! S annál keservesebb, annál hosszabb ideig tartó, minél tovább tűrjük meg magunk körül a félbehagyások módszerét és rendszerét. Tudnunk kell ugyanis, hogy bárki, bárhol, bármit félbehagy, az nem tűnik el, hanem megvárja, holnap, holnapután szembe kell nézni azzal, a félbehagyottak hegyével. Ami külön-külön és tegnap, tegnapelőtt még csak domb lett volna ... Mészáros Ottó
