Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-09 / 84. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MA: AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGI ES I MEGYEI TXNICS LAPJA XXXI. ÉVFOLYAM, 84. SZÁM Ára: 1,80 forint 1987. ÁPRILIS 9., CSÜTÖRTÖK J Még ®f küszöbön sok a hiányosság. Áp- . _ rilist írunk, az eves terv­mnen vannak bői már negyed év mögött tünk van, és máj ősapán a "bajok megállapításánál, a remények kifejtésSseTtartunk?” (3. OLDAL) A labdarúgók ..Március 31-én a labdarúgók •• - B jogi képviselőjük jelenleteben eS§£<SSXÖntek kijelentették, hogy nem kí­vánnak tovább dolgozni az Aranykalász Termelőszövet­kezetben, és így elszakadt az a köldökzsinór, amely a csapatot még a bázisszervhez kötötte. (7. OLDAL) Nagy a fagykár a megye közútjain Kevés pénzből nem sokra futja Országszerte befejeződött a közutakon a téli fagykárok felmérése. A legfrissebb ada­tok szerint hazánkban mint­egy 2,5 milliárd forintot kell költeni az országos úthálózat rendbetételére, míg ■ ez az összeg a tanácsi kezelésű uta­kon mintegy 1,5 milliárd fo­rintra tehető. Mivel a Közle­kedési Minisztériumnak nincs lehetősége pótlólagos költség- vetési juttatás igénybevételé­re, ezért az utak kezelői, a tanácsok és a közúti igazgató­ságok kénytelenek átcsopor­tosítani pénzügyi . forrásaikat, így csak a legszükségesebb munkákat, a közlekedés biz­tonságával összefüggő feladat tokát végzik el. így például a hidak kijavítását, a burkolat­jelek felfestését, a jelzőtáblák karbantartását. A halasztható munkák — így a csomópon­tok átépítése, újabb kapaszko­dósávok kialakítása és má­sok — az idén elmaradnak. Pest megyében is hasonló a helyzet, mint az ország más területein. Kővári Józseftől, a Budapesti Közúti Igazgatóság HŰSÉG L ehetőségeik mindig is kisebbek voltak, mint a .férfiaké-. Aminek tükre az a, látszatra pozi­tív előjelű tény, hogy a megye több jelentős ipari üzemében a női foglalkoz­tatottak ki- és belépésének aránya a férfiaknál kiala­kult mutatószámnak a fe­lét, sőt némely helyen csu­pán az egyharmadát éri el. Ezért lassan gyökeret vert a köztudatban a hamis következtetés, a nők hűsé­gesebbek, jobban ragasz­kodnak munkahelyükhöz, mint a férfiak. Most, amikor eddig szo­katlan változások kezdeti jelei mutatkoznak a fog­lalkoztatásban, érdemes alaposabban szemügyre venni ezt a felületi tényt. A felület ugyanis igazolja a hamari ítélkezőket; a nők valóban nehezebben, ritkábban mozdulnak. En­nek a hűségnek azonban ára van! Ezt az árat az asszonyok, a lányok fize­tik meg, ritkán önként, legtöbbször a kényszernek engedve. A kényszernek sokféle az arca. Megmutat­kozik az alacsonyabb isko­lázottságban és ezzel a rosszabbul fizetett munka­körök ellátásának a válla­lásában, a váltóműszakos munkarend elfogadásában éppúgy, mint abban, hogy a családi helyzet változása esetén szinte kizárólag a nő az, aki ennek terheit viseli. Az Egyesült Villa­mosgépgyár ceglédi leány- vállalatánál például jó ér­zékkel figyeltek fel egy, korántsem könnyen felold­ható ellentmondásra. Amíg a kilépő férfiak — elsősor­ban a fizikai állományban dolgozókról van szó — döntő része az anyagiakat, azaz a másutt elérhető na­gyobb keresetet jelöli meg távozása okaként, a nők esetében ez az utcahosszal vezető legfőbb indok nem a pénz, hanem a család, az annak mindennapjai­ban bekövetkezett válto­zás. Ha a férfi munkahe­lyet cserélt, ha túlmunkát vállalt stb. s emiatt nem tud úgy részt venni a csa­ládi munkamegosztásban, mint korábban, akkor ter­mészetes, hogy a feleség igazodik, párjához, a csá- lád szükségleteihez. Csakhogy: miért termé­szetes ez?! Miért lenne *—- és saj- ' nos miért lehet — termé­szetes az, hogy például az ikladi Ivari Műszernyár­ban a kilépő nőknek a hatvan, hatvanöt százaléka nem saját elhatározása, szándéka, másra törekvése miatt távozik, hanem kényszerhelyzetben? A kényszerhelyzetbe azután a házasságkötés éppúgy bele­tartozik — mivel a férj „nem engedi” több mű­szakban dolgozni az ifjú asszonyt —, mint a gyer­mekiek) elhelyezésében, is­koláztatásában bekövetke­zett esetleges változás, a gondozásra szoruló idősek problémájának megjelené­se a család mindennapjai­ban. Nyersen, nyíltan fogal­mazva: a nők többsége csakis akkor mozdul, ami­kor egészen egyszerűen — a téves családi munka- megosztásból következően — nincsen számára más megoldás, különben hű a munkahelyhez. Ez a hűség azonban nem más, mint a tűrésnek olyan foka, amely a férfi foglalkoztatottak döntő többsége számára is­meretlen ...! S most már meg nem kerülhetve a kérdést, tartsuk ezt'a bé­ketűrést, sok minden elvi­selést pozitívumnak? Kényszerű magatartásjegy ez, amit a család és a tár­sadalom együttesen kény­szerít reá a leányra, az asszonyra! Ne tegyünk úgy, mintha tágra nyílt szemmel cso­dálkozva fogadnánk a so­ha nem hallott tényt, hi­szen tudott, csak éppen közéleti, gazdasági tánclé­pésekkel kikerült tapaszta­latról van szó. Nevezetesen arról, hogy a megye ipará­ban száz nődolgozó közül több a váltóműszakba já­ró, mint a férfiaknál! Aminek vannak a foglal­koztatás ágazati, szakmai megoszlásában rejlő okai, amint a képzésben rejlő gyökerei úgyszintén, a leg­főbb ok azonban más. Ez az ok az — köntörfalazás nélkül leírva —, hogy a gyengén fizetett, kedvezőt­len körülményű munkák javát a nőkre testáljuk, mint természetes járandó­ságot. S űrű erdőbe jutnánk, ha megkísérelnénk az okok felderítését, ér­jük be tehát hely híján annyival, hogy a hűség — az a sokat emlegetett hű­ség — most, amikor eddig teljesen szokatlan csapat­mozdulatokra kerül sor a foglalkoztatás terepén, nem válhat további hátrá­nyok forrásává...! Társa­dalmilag igazságtalan és ezért politikailág hibás lé­pés lenne az ’„egyszerűbb”, a „könyebb” megoldások felé mozdulni, s úgy vélni, a női munkaerő átcsopor­tosítása, ún, szervezett’"ke­retek között történő mun­kahely-változtatása simáb­ban lebonyolítható, mintha a férfiakhoz nyúlnának. Vannak erre elképzelések, jelek! Ami figyelmeztető. A megnövekedett terhek­ből mindenki vállára jut. Nem juthat azonban több, mint amennyi arányosan jogos, indokolt, igazságos. Mészáros Ottó igazgatóhelyettesétől kapott tegnapi tájékoztatás szerint szűkebb pátriánkban minteg: 200 millió forintra tehető a országos úthálózaton a fagy kár. A megrongálódott útfe lületnek csupán egyharmadá tudják véglegesen helyreállí tgni, a fennmaradó részen vi szont csak ideiglenesen javít ják ki a hibákat. Ez azt je lenti, hogy az . utak egy . ré szén, azok állapotától függően vagy csupán a kátyúkat töm ködik be, vagy ezenkívül méi ideiglenes burkolatzárást i végeznek. Az igazgatóság ren delkezésére álló pénzbő mindössze erre futja, s az el képzelések szerint a káról helyreállítását június végér fejezik be. A legsúlyosabb a helyzet i Nagymarost Zebegénnyel ősz szekötő úton, a 2-es főút Vá előtti szakaszán, valamint i Tahitótfalu—Visegrád, Aszói —Hatvan, Cegléd—Nagykörű közötti részen és a 4-es főú Monor környéki, valamint i 70-es út Érd környéki sza kaszán. Továbbra is érvény ben vannak a néhány heti elrendelt tengelysúly-korláto zások, hiszen az elmúlt napol csapadékos időjárása miatt í felület további romlására le hét számítani. Ugyancsal gondot okoz, hogy az orszá­gos közúti hálózat Pest me­gyei szakaszainak környékér rendkívül sok a szemét, ígj az igazgatóság a meglévő pén; és kapacitás egy részét kény­telen a hulladék összegyűjté­sére fordítani. Ismét visszatérve az orszá­gos helyzethez, a teljes kép­hez az is hozzátartozik, hogj úthálózatunk nagyobbik ré­sze a század elején épült, s főként ezek, a többnyire al­sóbbrendű utak sínylik meg s telet. A korszerűbb technoló­giával épített újabb útjaink amelyek már a forgalomho; méretezett vastag burkolattá készültek, s szerkezetükbe fagyvédő réteget is beépítet­tek, jóval ellenállóbbak. Az egy évvel ezelőtt épí­tett Hungaroring is jól állta a kemény tél okozta próbát A gondos kivitelezésnek, a vízelvezetésnek köszönhetően sehol sem süllyedt meg a pá­lyaszerkezet, s a burkolat is teljesen ép, egyedül a rézsű sérült meg néhány helyen, ki­sebb vízmosások alakultak ki rajta. Erre eleve számítottak az építők, mivel a talaj ilyen rövid idő alatt nem köthetett meg kellőképpen. Fogadóóra Ráckevén A fogyasztók érdekében Javítani kell az információáramlást öt esztendeje ‘ alakult meg a HNF Országos Tanácsa mellett működő Fogyasztók Országos Tanácsa. A nehe­zebb gazdasági helyzetbeü felértékelődik a szervezet sze­repe, hiszen az emberek is ér­zékenyebbek, jobb minőségű termékeket, szolgáltatásokat igényelnek, jogos reklamá­cióik gyors elintézését várják. Ennek megfelelően tevékeny­kedik az országos és a két­száz területi tanács. Az utób­biak munkája is nagyon fon­tos, hiszen jól ismerik a he­lyi viszonyokat, problémákat, s a társszervekkel együttmű­ködve javaslatot tehetnek azok megoldására. Az eredményes munkához tovább kell javítani az infor­mációáramlást, hogy valóban naprakészen ismerjék a la­kosság véleményét. Erre tör­tént kísérlet Ráckevén, ahol a HNF nagyközségi bizottsá­ga kebelében működő fo­gyasztók tanácsa a lakossági kapcsolatok fejlesztésére for gadóórát rendszeresített. Min­den szerdán délelőtt 9 és 10 óra között e fórumon is lehe­tőség van a kereskedelmi és vendéglátóipari ellátás, illetve a szolgáltatások minőségével kapcsolatos észrevételek, beje­lentések, jávaslatok megtéte­lére. Ekkor a 85-316-os tele­fonszám feltárcsázásával is véleményt mondhat a lakos Ság. : Bódis Istvántól, a HNF nagyközségi bizottságának tit­kárától megtudtuk, hogy feb­ruár, a fogadóórák bevezetése óta kevesen éltek a lehetőség­gel. Többen azt tették szóvá, hogy gyakran nem működik a postahivatal előtti telefon, s ha ezt panaszolják, nem ép­pen diplomatikus választ kap nak. A másik bejelentés sze­rint az elektromos művek úgy cserélte le a bojlerek fo­gyasztásmérőit, hogy a készü­lékek azóta kevesebb meleg vizet adnak. Mindkét esetet kivizsgálják. Bódis István szerint az em­berek még nem szoktak hoz­zá a fogadóórák intézményé­hez, pedig plakátokon, a ta­nácstagi beszámolókon is hírt adtak róla. Akadt olyan vé­lemény is. hogy esetlég jobb lenne délutánra halasztani a fogadóórák időpontját — de hát éppen azért tartják szer­da délelőttönként, hogy a piacokon megfordulóknak, a más településekről érkezők­nek is rendelkezésére állhas­sanak. K. L. Minden jármű legkritikusabb alkatrésze a kormányszerke­zet. Különös gonddal kell te­hát készíteni. A Csepel Autó­gyárban készülő járművek kormányrudazata kivétel nél­kül pontos megmunkálás és anyagellenőrzés után kerül be­építésre. Sárközi Ferencné kö­szörűs minden megmunkált darabot ellenőriz IVimóla Károly felvétele) Az iskolaszövetkezetek sikere Szerteágazó a tevékenységük A tanév végéig kamatozik a célrészjegy Az utánpótlásra gondolva egyre több iskolaszövetkezetei alakítanak megyénk fogyasztá­si szövetkezetei. S közöttük már nem csupán a hagyomá­nyos iskolaboltot, büfét mű­ködtető diákszövetkezéseket ta­lálunk. hanem a kiskereske­delmi tevékenység mellett ter­meléssel is foglalkoznak az is­kolások, sőt van, ahol már a takarékszövetkezeti munkával is ismerkednek. Ebben a tanévben alakult a Gödöllő és Vidéke Áfész se­gédletével a Damjanich János Általános Iskolában a 3. szá­mú iskolaszövetkezeti csöppet. Mint a neve is mutatja, ez a harmadik ilyen vállalkozása az áfész-nek: az agrártudományi egyetemen és a király-telepi kisegítő iskolában már műkö­dik ilyen csoport, az utóbbi nál a létszám 36-ról. 50-re emelkedett az egy éy alatt. A mostani, első tanévben já­ró iskolaszövetkezet jellemző je, hogy kiskereskedelemmel és gombatermesztéssel foglal­koznak: 39 diák és négy pe­dagógus. A boltosok heti vál­tásban élelmiszert és papír árut forgalmaznak, a gomba- termelők egy használaton kí­vüli pincében laskagombát termesztenek, és ez iskolai konyhán keresztül értékesítik. Kiültetik a salátát. Pest megyében javarészt csak a fóliák alatt dolgoznak, ültetik a palántákat, hogy mielőbb friss zöldség kerül­hessen az asztalokra. A facsemete-lerakalokban is megnőtt a forgalom, hisz a kiskerttulajdonosok most ültetik el a gyümölcsbokrokat, gyümölcs­fákat. Ám a Fest környéki bolgárkertészetekben megkezdték a szabadföldi saláta kiültetéséi is. Az idei tagértekezleten kide­rült: kiskereskedelmi tevé­kenységük árbevétele megkö­zelíti a 110 ezer, a gombater­melésé pedig a 72 ezer forin­tot; az ebből származó nyere­ség több mint 50 ezer forint. A pénzből a végzett munka alapján díjazták a tanulókat, félretettek közös kirándulásra és ,a biztonsági tartalékról sern feledkeztek meg. A felosztott nyereséget célrészjegyként je­gyezték .gz anyaszövetkezetnél, hogy a felhasználás időpont­jáig — a tanév végéig — is kamatozzék; az áfész 5 száza­lékot fizet az összeg után. S még egy biztató eredmény: az ifjú szövetkezők közül nyol­cán kereskedelmi tanulónak jelentkeztek az. általános isko­la befejezése után. Szintén ebben a tanévben alakult meg — a megyében elsőként — az áporkai álta­lános iskolában a Széchenyi István’ iskolaszövetkezeti cso­port, a Fáy András Takarék- szövetkezet patronálásával. Kezdetben 33 tagja volt — el­sőstől kezdve nyolcadikosig —, ma már mintegy 150-en tartoznak hozzájuk. Az isko­lában külön helyiséget kap­tak, ahol délelőtt és délután 1—1 óráig tartanak nyitva: ilyenkor intézik a kisdiákok eg.y pedagógus segítségével a belépéseket, a betételhelyezé­seket. Eddig közel 40 ezer fo­rintot gyűjtöttek össze, a be­tétek után 2 százalékos kama­tot fizetnek. Előfordul, hogy három nap alatt 7 ezer forin­tot is összegyűjtenek a kis bankemberek. A takarékszö­vetkezet, látván kezdeménye­zésük sikerét, most Ráckevén, Szigetszentmártonban, Sziget- csépen és Dömsödön szervezi az újabb iskolaszövetkezeti csoportokat, melyek már az idén elkezdik működésüket. T. A. Kormányrudak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents