Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-08 / 83. szám
inan A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM. 82. SZÁM 1987. ÁPRILIS 8., SZERDA A Tszfeer Exporttartalékokat Feltáró Központ, s egyáltalán annak tevékenysége, tapasztalataink szerint, a széles nyilvánosság előtt kevésbé ismert. Pedig magának a Tsz- kernek az ország mind a tizenkilenc megyéjében tevékenykedik egy-egy igazgatósága — a Pest megyei Cegléden van. Specializálódás Az Exporttartalékokat Feltáró Központ — a továbbiakban EFK — munkájának viszonylagos ismeretlensége több sajátos okra vezethető vissza. Az okok egyike az, hogy a sajtóban kevésbé propagálták az utóbbi években saját tevékenységüket, a másik lényeges ok az, hogy a termeltetéssel és felvásárlással foglalkozó nagy gazdaságok közötti fehér foltok kihasználására specializálódtak. Ez a specializálódás közelebbről azt jelenti, hogy olyan mezőgazdasági termelvények előállításával, illetve felvásárlásával, hazai és külföldi értékesítésével foglalkozik az EFK, amelyekkel a nagy mezőgazdasági szövetkezetek, áfészek nem vagy kisebb mértékben foglalkoznak. Az Exporttartalékokat Feltáró Központ nagyüzemekkel semmit nem termeltet — vagy nagyon keveset —, felvásárlói tevékenységében döntő á háztáji kisgazdaságok, és a saját szervezésű szakcsoportok minél jobb kihasználása. Maga az EFK az országos szervezetével a nagyobb gazdálkodó egységek közé sorolható, de termékeinek sokasága — százhatvanféle! —olyan kuriozitásokból tevődik össze, amelyek termeltetése, felvásárlása jobbára csak kisüzemi, háztáji szinten valósul meg, mégpedig úgy, hogy a foglalkoztatottak anyagi érdekeltté tételét, vagyis jó megfizetését az ismert lánckereskedelem kikapcsolása tette lehetővé. Az EFK foglalkozik nyúl, méz, gesztenye, dió, mák, mogyoró, barackmag, borsó, köménymag, koriándermag. fokhagymapor, gyümölcspor és egyebek termelésével, illetve termeltetésével, felvásárlásával, valamint export- és importtevékenységet fejt ki. Az elmúlt évben ez a gazdálkodó egység 526 millió forint értékű konvertibilis exportot bonyolított le, ami 12 millió dollárt hozott a népgazdaságnak. Ezt az eredményt az EFK döntően a háztáji kisgazdaságokra támaszkodva érte el. Gesztenyét évente 1200 tonnát vásárolnak fel, csomagolnak, és különböző formában feldolgozva értékesítenek idehaza és külföldön, például Kanadában. Mézet tavaly 6 ezer tonnányit vásároltak fel és értékesítettek, ennek a meny- nyiségnek majdnem a felét exportálták az NSZK-ba, Olaszországba, Ausztriába, Spanyolországba, Japánba és az USA-ba. Az elmúlt évben kétmillió nyulat vásároltak fel az országban mintegy négyezer háztáji kisgazdaságtól szerződéses alapon, s Olaszországba, az NSZK-ba, Belgiumba és Franciaországba exportálták. Nyúltenyésztés A bőséges felsorolásból pedig hadd emeljük ki egyik legfontosabb tevékenységüket, a nyúl tenyésztést és -felvásárlást. Egyre-másra érkeznek az érdeklődő levelek az Exporttartalékokat Feltáró Központ budapesti székhelyére. amelyekben háztáji gazdák kérik, hogy az ő falujukban is szervezzék meg a nyu- lászklubot. Ugyanis 1985 óta, amióta a nyulászklubok szervezését elkezdte a Tszker, s térítésmentesen ad ki házakhoz tenyészanyákat, valamint saját fuvarozó Járműveivel,: illetve felvásárló- és termény- értékesítő helyei révén, táppal szemes és szálas takarmánnyal is ellátja szerződött feleit, e társadalmi szervezeti forma népszerűsége egyre nő. Például Veresegyházon hatvan nagyon aktív tagja van az ott működő nyulászklub- nak. Gyomron az alakulófélben levő új nyulászklubba eddig háromszázan kérték tagfelvételüket. S az egyre növekvő igények kielégítése érdekében — mint azt elmondta az Exporttartalékokat Feltáró Központ osztályvezetője, Kiss Lászlóné —, a Tszker Pest-Komárom megyei központja szerte a megyénkben támogatja a nyulászklubok alakulását. Várható, hogy még az idén Albertirsán és Érden alakul új nyulászklub. A nyúltenyésztés fellendítése érdekében az EFK tavaly ötvenezer tenyészanyát helyezett ki az országban működő közel négyezer kis tenyésztőnél szerződéses alapon. Ez a mennyiség lehetővé tette, hogy szintén az elmúlt évben, kétmillió nyulat vásárolhattak Érdemes ránk figyelni. Húsvéti ajándékvásár Amfora- és lakástextil-bemutató április 8-ától 15-éig, Cegléden, a Fegyveres erők klubjában (Cegléd, Kossuth Ferenc utca). Ajánlataink: étkészletek, süteményes készletek, kávés- és teáskészletek; lakástextíliák, függönyök, szőnyegek, asztalterítők, ágyneműk stb. Egyes cikkek árengedménnyel kaphatók. 3000 Ft feletti vásárlás esetén vásárlási hitel. Nyitva; naponta 9-től 17 óráig, 11- én, szombaton 9-től 13 óráig, 12- én, vasárnap 9-től 13 óráig, 14-én, kedden 9-től 14 óráig. Szeretettel várja kedves vásárlóit; a DÉL-PEST MEGYEI ÁFÉSZ Klubok, szakcsoportok alakulnak Nagy gazdaságok a kicsikért föl, s ha az idén tovább növekedik — a számított mértékben — a nyúltenyésztés, akkor ez a szám elérheti a hárommilliót. Az alap a háztáji Kádár Ottó, az Exporttár- t a lé kokat Feltáró Központ igazgatója hangsúlyozta, hogy kifejezetten a háztáji kiste- nyésztök munkájára alapozzák nyú felvásárlási tervük teljesítését. Tehát nem a nagyüzemekre, nem a sokszáz jószágod tartókra, netán a hirtelen meggazdagodni vágyókra számítanak, hanem azokra a hobbiszinten tevékenykedő kistenyésztőkre, akik jó- szágszeretetből, s mellékkeresetként foglalkoznak odahaza nyúl tartással, illetve -tenyésztéssel. Még annyit talán e gazdálkodó szerv magatartásáról, hogy azokban a községekben, városokban, ahol megalakultak a nyulászklubok termény- és tápellátási kötelezettséget vállaltak, amit részben saját fuvarozó eszközeivel teljesítenek, de foglalkoztatnak fuvarozó kisiparosokat is, akiket azonban nem a lefutott kilométerek, hanem az összegyűjtött, és leadott nyulak súíya alapján fizetnek. Aszódi László Antal Van öt perce? — Felszálltam a négy óra tízes buszra, délután mindig azzal megyek haza. Legomboltam a négy forintot és lehuppantam az első ülésre. Akkor szálltak fel a lengyelek, ők is az állomásra igyekeztek. Szépen elsétáltak a vezető mellett, vettek pár jegyet és megcélozták a kocsi hátsó végét. Nemigen izgatták magukat a hiányzó jegyek miatt. A vezető utánuk szólt, hogy ez így nem lesz jó. jegy nélkül ő nem indul el velük az állomásra. A lengyelek bámultak rá, az egyik a vállát is megrándította, ő bizony nem érti egyetlen szavát sem a vezető úrnak. Pedig emez már erősen gesztikulált, fokozatosan hergelte be magát. Rájöhetett közben arra is, hogy utasai nem magyarok. Hogy ez váltotta volna ki gerjedelmét? A jó ég tudja. Csak felpattant, odarohant az értetlen utasokhoz — egy nőhöz meg egy férfihoz —. s dühében ordított, szitkozódott, hallhatták ezek a lengyelek, hogy igazi magyar emberrel állnak szemben, már ami a káromkodását illeti. Szabályosan lelökte őket a buszról, ledobálta utánuk a cuccaikat, mérgében rugdosott is. — És ön? — Nagyon megijedtem. Most nő létemre ugrottam volna neki? A gyomrom egy- beállt. de megszólalni nem mertem. Csak meghúztam magam az ülésen és alig vártam, hogy az állomásra érjünk. Ahogy ott leszálltam, mindjárt biztonságban éreztem magam. Elment a busz, azért. R. Mentik (2.) Csak egy kis töregtanyó Ez a riasztás vaklárma volt. (A szerző felvétele.) Mire visszaértünk az állomásra, már rég kihűlt a leves a tányérokban. A rádió híreket sugárzott arról, hogy külföldön tartózkodó magyarok estek közlekedési baleset áldozatául. A társalgóban hirtelen megfagyott a levegő. Még el sem múlt a rádiós hír hatása, amikor újból megszólalt a csengő. Az információ szerint a ceglédi vasútállomáson veszteglő szerelvényen tömegverekedés zajlott, késeléssel. A fővárosból Szeged felé tartó szerelvény már hosszú percek óta állt, nagy tömeg zúgolódott a peronon a késés miatt. A mentőtiszt és az ápoló fölmentek a vonatra. Ám a padlón csordogáló „vértócsáról” kiderült, hogy az „csak” sörital volt hajdan. Délelőtt a Kisgyermekeink kíváncsisága, tudásvágya, az ismeretlen dolgok iránti érdeklődése határtalan. A megfigyelés, tapasztalatszerzés minden óvodáskorú gyermek életkori sajátossága. Nekünk, szülőknek és pedagógusoknak elsődleges feladatunk — már az óvodába lépéskor —. hogy ehhez megadjunk minden segítséget. MiiEredmények, szerényen Végre hosszú esztendők után első ízben örömös hírrel szolgál a ceglédi Rákóczi Lakás- fenntartó Szövetkezet tájékoztatója. Oldódni látszik a jég, legalábbis a számok azt mutatják, hogy a szövetkezeti tagság némiképp serényebben fizeti a kötelező díjakat, így például az üzemeltetési számla már csupán 182 ezer forint hiányt rögzít a tavalyi záráskor, szemben az 1985-ös 203 ezer forinttal. No és a felújítási számla hiányösszegei azonos időszakokban: 105 ezer és 138 ezer forint. Bárki bármit is mondjon, itt komoly előrelépésről van szó, más kérdés, hogy a pénzügyi eredmény fogalma igencsak viszonylagos tartalmat takar. Ráadásul a tartozások imént illusztrált csökkenése távolról sem annak tudható be, hogy valami rejtélyes oknál fogva lelkesebben és odaadóbban küldözgetnénk pénzecskéinket a szövetkezet kasszájába. Hanem — mint ahogyan a tájékoztató fogalmaz, mindez az igen következetes és komoly megterhelést jelentő letiltások és fizetési felszólítások érvényesítésének következménye. Üdvözölnünk kel! tehát a szerény eredményeket, annál is inkább, mivel tavaly az első félévet értékelő küldöttgyűlés megállapítása szerint már oly nagy mértékű hiány gyü- lemlett fel, hogy az veszélyeztette a szövetkezet gazdálkodását. Ámde a gyűlésnek esze ágában sem volt a kritikus helyzetet költségemeléssel (áremeléssel) megoldani. Ellenkezőleg. Határozat született arról, hogy az üzemeltetési számlán esetleg jelentkező veszteséget a felújítási alap kamataiból kell kiegyenlíteni. Aztán, mert Jól alakultak a dolgok, ez a határozat szerencsére nem lépett életbe. Viszont kiserkent egy másik határozat — pontosan a szövetkezet további fejlődése érdekében —, amelynek megvitatása végett három rendkívüli igazgatósági ülést és egy rendkívüli küldöttgyűlést hívtak össze. Valamennyi igazgatósági ülés határozatképesnek mutatkozott, ném úgy az egy szem küldöttgyűlés. Ezért a küldöttek később írásban szavaztak. Mégpedig egy lényeges szervezeti változásról, amelynek érteimében pályázatot hirdettek meg ügyvezető igazgatói álláshely betöltésére, ezzel együtt a gondnokságvezetői státust megszüntették. Változófélben van tehát a ceglédi Rákóczi Lakásfenntartó Szövetkezet, s e változások egyik állomásaként az igazgatóság tagjai közül négyen, a felügyelőbizottsági tagok közül pedig hárman a felmentésüket kérték. vei a 3—6 éves gyermekek- napjuknak nagy részét az óvodában töltik, az óvónők sokat tesznek annak érdekében, hogy kellő ismeretekkel, tapasztalatokkal induljanak majd az iskolába. Sajnos, a legtöbb segítő szándék ellenére mégis előfordulnak balesetek, tragédiák. Az újságokból értesülünk arról, hány gyermek lelte halálát a tűzben. Mindén tiltöft dolog csak fokozza a gyermek kíváncsiságát. A féltés mellett okosan kell a gyermekekkel megismertetni a tűz tulajdonságait, illetve felhívni figyelmüket az esetleges következményekre és arra, hogy a bajban mi a teendő. Felvilágosító munkánkban jó segítőtársak a tűzoltók. A napokban vendégül láttak minket a nagycsoportosokkal. A tűzoltólaktanyában szervezett program várt ránk Gyermekközeli, ismeretnyújtó beszélgetés után filmvetítéssel, tűzoltóautók, védőruhák és eszközök gyakorlati bemutatásával tették színessé dél- előttünket. Szűrszabóné Révész Zsuzsa 7. sz. napköziotthonos óvoda még a gazdája gyomrában. Szintén a szeszesital volt az oka annak, hogy néhány fiatalember magáról megfeledkezve ordítozott és püíolte egymást, halálra rémítve a békés utasokat. Nem csoda, hogy valaki ijedtében kést látott az egyik verekedő kezében. Ezúttal nem volt ok intézkedésre, mert egyik harcias fiatalember sem sérült meg. Ám maguk a mentősök nem úszták meg egyszerűen az ügyet. Mert akadt egy valószínűleg szintén illuminált ifjú, aki megfenyegette 'őket — feljelentéssel és kártérítési perrel, amiért visszatartották (?!?) a vonatot. Végül is rendőri intézkedést kért a mentőtiszt rádión, s amikor megérkezett a kék autó, visz- szainduitak a mentőállomásra Odabent Kiss József megbízott főápoló a tapasztalatainkhoz hozzátette még a magáét: — Mint az látható, érezhető volt, nagy megterhelést kell elviselni a mentőállomás dolgozóinak. A szolgálatot teljesítő ápolók munkaidejük kilencvenöt százalékát töltik el úton, az eddigiekhez hasonló körülmények között. S akkor még nem is említettem olyan külső tényezőket, amelyek megnehezítik a munkánkat. Az utak állapotára gondolok. Egyébként a mentőápolók munkájához a tárgyi, technikai fettételek elfogadhatóak, megvan a kellő fölszerelésünk, és azok utánpótlása sem okoz gondot — bár igaz, hogy nem pazarolhatunk. Az eddig bemutatott feladatainkon túl még vidéki betegszállítást is végzünk Kecskemétre és Jászberénybe, valamint naoi átlagban 4—5 esetben a fővárosi kórházakba is — erősebb naookon Budapestre kétannyi beteget is elszállítunk, Cegléden a mentőhelikopter le- és felszál1 óhelyéül a vásártér van kijelölve, de mostanában — szerencsére — nem kellett igénybe venni a légi szállítást. Miközben beszélgetünk a társalgóban, megszó'al a csengő, két hosszét jelzés .. Aszódi László Antal (Vége.) Rajtöl a felszabadulási válté f*" - ’ * ...| A vártnál kevesebben (290-an) indultak el a diáksport népszerűsítésére hivatott felszabadulási váltófutóversenyen. Az iskolai csoportok részvételével zajló staféta eredményei: Általános iskolás lányok: 1. Mészáros I. 2. Mészá ros II. 3. Táncsics. Fiúk: 1. Mészáros, 2. Albertirsa, 3. Táncsics. Középiskolás lányok: 1. Egészségügyi, 2. Közgazdasági, 3. Mezőgazda- sági. Fiúk: 1. Bem, 2. Közgazdasági, 3. Mezőgazdasági. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)
