Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-08 / 83. szám

PFST MFC* 1981. ÁPRILIS 8., SZERDA JoeI TANÁCSOK KülönéEő házastárs öröklése © Az elévülés megszakadása • A lakásbérlet folytatása Az ifjúsági takarékbetétesek kölcsöne © A családi pétiék folyósítása © Tizenegy éve különélek fér­jemtől, tie a válást különböző okok miatt halogattuk, s most ar­ról értesültem, hogy meghalt az uram. Rajtam kívül ejgyetlen élő hozzátartozója sincs. ' Orököllic- tek-e utána? —* kérdezi B. L.-né péceli lakos. Jogszabályaink úgy rendel­keznek, ha az elhunytnak nincs leszármazója, a házas­társ örököl. Előfordulnak azonban olyan esetek — mint olvasónknál is —. amikor a felek házassága csak papíron áll fenn és csak formális jogi kötelékként létezik. Ilyen eset­heti rendelkezik úgy a polgá­ri törvénykönyv, hogy nem örökölhet az elhunyt házastár­sa, ha a felek között életkö­zösség nem állott fenn, és az eset összes körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életkö­zösség visszaállítására nem is volt remény. Közömbös, hogy az életközösség megszakadásá­ra melyik fél magatartása adott okot. Ha megállapítható az élet­közösség megszakadása, akkor azt kell vizsgálni, hogy mind­két , fél kívánta-e annak visz- szaállítását, mert, ha maga­tartásukból erre lehet követ­keztetni, visszaáll a törvényes Öröklési rend. Ha az elhunyt az együttélés megszakadása előtt a házastársa javára vég­rendeletet készített, a házas­társ az előbb leírtak szerint nem örökölhet, kivéve, ha bi­zonyítható, hogy a meghalt személy a bekövetkezettek el­lenére is juttatásban kívánta részesíteni házastársát. Az örökölni kívánó házastársnak kell igazolni, hogy a végren­delet visszavonása nem felt- dékenységből nem történt meg, hanem egyezik az örök­hagyó akaratával. • P. K.-né vecsési lakos 13 eve eladott egy családi házát. A ve­vő azonban csak a vételár felét fizette ki a szerződés megkötése­kor, a hátralék kifizetését halo­gatta. Tavaly végre a tartozás fe­lét kiegyenlítette, de a fennma­radó pénz átadása elől elzárkó­zik. Természetesen mindig a ve­vő feladata az, hogy az előírt határidőben megfizesse a vé­telárat. Az eladónak azonban nem szabad „ölhetett kézzel” várakoznia, ha az adós a tar­tozás kifizetésével késlekedik. Az öt éven túl tartó késleke­dés ugyanis azzal a következ­ménnyel jár, hogy a követe­lés bírósági úton nem érvé­nyesíthető, azaz elévül. Az elévülés azonban meg­szakadhat. Ez azt jelenti, hogy a jogosultnak további öt év áll rendelkezésére a követelés érvényesítésére. Az elévülést négv tény szakítja meg. A tel­jesítésre irányuló felszólítás, a követelésnek bírósági úton va­ló érvényesítése, a követelés­nek közös megegyezéses mó­dosítása, végül a tartozást a kötelezett elismeri. A mi esetünkben az adós a tartozását — ha 12 év után is — törlesztette és ezzel azt az elévülés megszakítása szempontjából úgy kell tekin­teni, hogy a tartozást elismer­te, így olvasónknak azt taná­csoljuk. hogy haladéktalanul forduljon bírósághoz. © Nyolc hónapja költöztem nagynéném tanácsi lakásába, hogy idős korára gondoskodjak roko­nomról. Tartási szerződést nem kötöttünk, hiszen jó egészségben volt. A múlt héten azonban bal­eset következtében elhunyt. Foiy- tathatom-e a bérleti jogviszont? — kérdezi M. I. Budapestről. A bérlő halála esetén a la­kásbérleti jogviszonyt az egye­neságbeli rokona (szülő, gyer­mek, unoka) folytathatja, ha a bérlő halálakor állandó jel­leggel a lakásban lakott. Az elhunyt bérlő gyermeke akkor is bérlő lehet, ha a bérlő ha­lálakor ugyan nem ott lakott, de másutt nincs lakása és van érvényes lakásigénylése. Az elhalt bérlő testvére, il­letve élettársa is folytathatja a bérleti jogviszonyt, ha a la­kásban a bérlővel állandó jel­leggel együtt lakott. Az együtt­lakás legrövidebb ideje a test­vér esetében hat, az élettárs­nál pedig 12 hónap. Olvasónk tehát a lakásbér­leti jogviszony folytatására nem jogosult. Jóhiszemű jog­cím nélküli lakáshasználóként azonban elhelyezésre jogosult. A nagynéni lakását csak ké­relmére kaphatja meg, abban az esetben, ha az a jogos la­kásigénye alsó határát nem haladja meg. Egyebekben a jogszabályokban meghatáro­zóit körülményeknek megfele­lő másik lakásra tarthat igényt. • V. F.-né kerepestaresai olva­sónk építkezni kíván. A telket azonban csak úgy tudják megvá­sárolni. ha kölcsönt vesznek fel. Olvasónk érdeklődik, hogy az if­júsági takarékbetétesek külön köl­csöne erre a célra igényelhetö-e? Az ifjúsági betéttel rendel­kezők lakáshoz jutását jog­szabályaink külön kölcsön biz­tosításával is segítik. A kü­lön kölcsönt azonban csak a rendeletben meghatározott la­kásépítési és -vásárlási for­mákra ' folyósítják. így a ma­gánlakás-építésre, az értékesí­tés céljára épített és építte­tett lakások vásárlására. A külön kölcsönt akkor is meg­kaphatja a fiatal, ha nem ál­lami tulajdonban álló hasz­nált lakást vásárol szervezett formában, vagy romos állami épületekben felújított lakást vesz. Megilleti akkor is, ha toldalék-, emelet-, tetőtér-be­építéshez kéri a támogatást. Lehetőség van erre akkor is, A Legfelsőbb Bíróság elöntése Fegyelmi korai távozásért Egy bányalakatos föld alat­ti munkahelyét engedély nél­kül elhagyta. A felügyelőnek a kiszállási engedélyt nem mutatta fel. hanem megen­gedhetetlen hangnemet hasz­nálva, továbbment és a ne­vét sem volt hajlandó meg­mondani. Ezért fegyelmi bün­tetésül három, hónapra külszí­ni munkakörbe osztották be. A lakatos a határozat ellen kérelmet nyújtott be a mun­kaügyi döntőbizottsághoz, amely a büntetést megrovás­ra enyhítette. A vállalat a fe­gyelmi határozat hatályban tartásáért a munkaügyi bíró­ságon pert indított. A bíróság a fegyelmi büntetést egy hó­napi külszíni munkára változ­tatta. Az ítélet ellen emelt törvé­nyességi óvásra válaszul a Legfelsőbb Bíróság határoza­tában rámutatott arra. hogy a fegyelmi büntetés kiszabá­sakor figyelembe kell venni a kötelességszegés súlyát, a dol­gozó korábbi magatartását, a cselekmény társadalmi veszé­lyességét. Ebben az ügyben tekintettel kellett lenni arra is, hogy a bányában végzett munka fokozott veszéllyel jár. és biztonságosan a dolgo­zók szoros egymásrautaltsá­gán kívül, csak a munkafe­gyelem szigorú betartásával végezhető el. A lakatos a munkaidő lejárta előtt fél órával távozott. Ez idő alatt előfordulhatott volna, hogy meghibásodik az a berende­zés. amit csak ö tud megja­vítani. Tehát magatartásával bányásztársait veszélynek tet­te ki. Ráadásul igazoltatása­kor feltűnően durván viselke-, dett. Az sem hagyható figyel­men kívül, hogy más alka­lommal sem volt hajlandó magát igazolni. Az elkövetett, fegyelmi vétség oly súlyos, amellyel a munkáltató ál‘al kiszabott büntetés áll arány­ban, mert csak ettől várható, hogy nevelő hatása legyen. A Legfelsőbb Bíróság ha­tározatában a munkaügyi bí­róság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a lakatosnak a büntetés enyhítésére vonat­kozó kérelmét elutasította. ha a fiatal állami tulajdonban álló lakást vásárol. A magánforgalom keretében nem állami tulajdonban lévő lakásingatlan vásárlásához szintén kölcsön folyósítható az állami építési kölcsönökre vo­natkozó szabályok szerint az­zal a feltétellel, hogy a tör­lesztés ideje legfeljebb húsz év lehet. Mindezek alapján tehát ol­vasónknak az építési telek megvásárlásához más forráso­kat kell megszereznie, mert a külön kölcsön erre a vásárlási célra nem nyújtható számára. • H. J.-né veresegyházi olva­sónk férje 12 napig előzetes letar­tóztatásban volt. A munkahelye ezért családi pótlékot részükre nem fizetett. A vállalat jogszerűen járt el, mert a családi pótlék arra a naptári hónapra jár, amikor a dolgozó legalább 21 napot biztosításban töltött. Ennél az időtartamnál azonban figyel­men kívül kell hagyni a meg­szakítatlan fizetés nélküli sza­badság 30 napot meghaladó tartamát, valamint az igazo­latlan távoliét, továbbá az előzetes letartóztatás, a sza­badságvesztés büntetés és a szigorított őrizet idejét. Az általános szabályok alól azonban a jogszabály kivétele­ket állapít meg. Ha tehát a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság engedélye­zését jogszabály teszi lehető­vé, ez az idő a családi pót­lékra jogosultsághoz szükséges időbe beszámít. Például a tíz­évesnél fiatalabb gyermek ápolására igénybe vett szabad­ságot, valamint a gyed, gyes idejét. Olvasónk férje tehát jogsze- reűn nem kapott családi pót­lékot, viszont ha a büntető eljárást jogerősen megszünte­tik, vagy a vád alól felmen­tik az előzetes letartóztatás­ban töltött időt a biztosítás­nál figyelembe kell venni. Üsenefek egy msndcsfban K. P.-né nyársapáti olva­sónknak üzenjük, hogy a ju­bileumi jutalom megállapítá­sánál az iparitanuló-időt csak akkor lehet figyelembe venni a munkaviszony kiszámítása - nál, ha az 1950. január 1. előtt állt fenn. N. S. erdőkertes! lakos kér­désére közöljük, hogy az ár­vajáradékban részesülő gyer­mek után családi pótlék nem jár. Ettől eltérően családi pót­lék csak akkor folyósítható, ha a biztosított az állami gondo­zott nevelőszülője, vagy egye­dülálló. T. I.-né zebegényi olvasónk­kal tudatjuk, ho^y az alkoho­listák kötelező intézeti gyógy­kezelésének tartama alatt a gyermektartásdíj mértékének megváltoztatása csak a tartás megállapításának alapjául szolgáló körülményekben be­állott lényeges változás esetén kérhető. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére min­den csütörtökön 17—19 óra között ingyenes jogi ta­nácsadást tartunk a Bp. VIII., Blaha Lujza tér 3. sz. alatt, a beérkezett leve­lekre pedig folyamatosan válaszolunk. fillőit szerencsejáték Túrán Egy parti — tízezer forint Három férfit ítélt el a bíróság, mert tiltott szerencsejátékkal szórakoz­tak. Jegyezzük meg rögtön azt is: a családi házban berendezett kár- tyabárlangban olyan magasak voltak a tétek, hogy rövid idő alatt többet lehetett nyerni vagy veszíteni, mint egy szakmunkás átlagos havi keresete. Am ami a büntetőügy vádlottjainak anyagi helyzetét illeti, nyilvánvaló, hogy volt nekik miből kockáztatni.. Tudtok kockáztatni Az elsőrendű vádlott, a 36 éves Tóth László, a Galgavi­déke Áfész túrái szerződéses üzemeltetésű zöldséges bolt­jának az üzletvezetője. A ha­vi jövedelme legkevesebb 30 ezer forint. A felesége egv másik zöldségesboltot vezet, és az ő jövedelme is megha­ladja a 10 ezer forintot. Á másodrendű vádlott, Né­meti István szerződéses ital­bolt vezetője, Apc községben. Havi jövedelme legkevesebb 20 ezer forint. Harmadik társuknak. Burai Bélának nincs ilyen kimagasló keresete. Lakatosszakmában dolgozik, és havonta átlag 6 ezer forintot vitt haza. Tóth László 1934 őszétől tet­te lehetővé, hogy túrái laká­sán nagy pénzben kártyázza­nak. Vessünk egy pillantást arra is, hogy milyen képet nyújt ez a kártyabarlang? 'A családi ház értékét egymillió forintra becsülik. A garázsban mintegy 350 ezer forintos nyu­gati márkájú személygépkocsi áll. A lakásban színes tévé, nyugatnémet képmagnó, és sok más értékes cikk találha­tó. Három aranygyűrű Havonta egy-két alkalom­mal gyűltek össze a hazardí­rozok. akik úgynevezett fayert játszottak. Itt a nyerés vagy a vesztés szinte kizáró­lag a lapjárástól, tehát a vé­letlentől függ. A játék termé­szeténél fogva 50 forintos tét­tel már 10 ezer forintot is le­het nyerni. Esetenként a nye­reség, illetve a veszteség, egy- egy partiban valóban elérte a 8—10 ezer forintot. Mint azon a napon is, ami­kor bejelentésre rendőri in­tézkedésre került sor. A há­rom férfi egész éjjel és más­nap is fayert játszott. Amikor Németi Istvánnak elfogyott a készpénze. elővett három arany karikagyűrűt. Az éksze­rek — mindig együttesen szá­molva — bekerültek a játék­ba. Alkalmanként 3—10 ezer forintot tudtak be a három gyűrű ellenértékeként. Amikor a rendőrök véget vetettek a tiltott szerencsejá­téknak, összesen 27 ezer 400 forint készpénz volt az aszta­lon. Ezt az összeget és a gyű­rűket lefoglalták. A történethez még az is hozzátartozik, hogy miután megindult ellenük a büntető- eljárás. a három férfi közül ketten újabb bűncselekményt hajtottak végre. Mivel Túrán lebuktak. Németi István szer­vezett kártyapartit a lakásán. Tóth Lászlóval együtt hlívták meg harmadik ismerősüket, akit kifosztottak. Alaposan le­itatták az illetőt, és ezt ki­használva. a veszteség fejében- megszerezték a személygépko­csiját. A Hatvani Városi Ügyészség társtettesként elkö­vetett kifosztás bűntettével vádolja őket. és rövidesen sor kerül az újabb tárgyalásra. Nem jogerős A Buda Környéki Bíróság el­ső fokon meghozta ügyükben az ítéletet. A bíróság bűnösnek találta Tóth Lászlót folytatólagosan elkövetett tiltott szerencsejá­ték szervezésének és deviza­gazdálkodás megsértésének vétségében. (Ez utóbbi annak a következménye, hogy arany­tárgyakat tétként tettek lel, illetve azok ellenében pénzt vettek át és fizettek ki.) A bíróság Tóth Lászlót öt hónap próbaidőre felfüggesz- t-tt szabadságvesztésre és 50 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. Németi Istvánt a bíró­ság három hónap próbaidőre felfüggesztett szabadságvesz­tésre és 20 ezer forint pénz- büntetésre ítélte. Burai Bélát 12 ezer forint pénzbüntetés megfizetésére kötelezték. Az ítélet nem jogerős. Gál Judit Jó, ha Tudjuk Az öröklakásokról A hazánkban 1924 óta létező társasházi tulajdonformával vagy népszerűbb nevén öröklakással kapcsolatos kérdésekre ad választ a Házi Jogtanácsadó most megjelent márciusi száma. A szerző, az Országos Ügyvédi Tanács elnökhelyettese, magya­rázza a társasházi tulajdon lényegét, ismerteti jogszabályait, létreho­zásának, alapításának feltételeit, a társasházközösségek jogait és kö­telességeit, a fenntartással kapcsolatos költségeket stb. Sorra veszi azokat a fontosabb kérdéseket, amelyek gondot okozhatnak, vitákat szíthatnak az öröklakásban élők között. Hasonló közérdekű összeállítással, „Ügyintézés és ügyfélfogadás a tanácsoknál” címmel, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának munka­társai beszámolnak a munkaidő védelmét is szolgáló új ügyrendről. Ebből megtudhatók egyebek között az ügyfélfogadás szabályai, idő­pontjai, s hogy milyen ügyet, mennyi idő alatt intéznek el. Felsorol­ják azt is, hogy maga a lakosság miben segítheti ügyeinek intézését. A lap „Család és jog” rovata ezúttal az alkohol ártalmaival, az alkoholisták gondozásával foglalkozik. Rossz társaságba keveredhet Ne legyen veszélyeztetett Ha a szülök az „élet iskolájában” gyermeknevelésből osztályzatot kapnának, bizony sokszor lenne elmarasztaló a bizonyítvány. Pedig a legtöbb szülő szeretettel, féltő gonddal, őszinte törődéssel neveli gyer­mekét. A kamasz magatartása mégis ritkán felel meg a szülői elkép­zelésnek. Ez nem generációs probléma, máshol kell az okot keresni. A szülőnek árnyaltabb nevelési módszereket diktál a mai élet. Nem szeretném a kama­szok problémás viselkedéséért a teljes felelősséget a szülők­re hárítani, hiszen a mai élet szüli a negatív hatású példá­kat, de a szülőknek keresnie kell gyermeke viselkedési tor­zulásainak forrását. Hol a hi­ba a nevelésben? Mit akar még? A szülő úgy érzi, hogy gyermeke ellátottsága kifogás­talan, hiszen nem szenved hiányt semmiben sem. Kap elég zsebpénzt, ruhát, jó éte­leket, kerékpárt, bőrkabátot, külföldi „cuccokat”. Hát mit akar még? Igen. Mit akar­hat még a kamasz a szüleitől, akik gyermekkorukban tized- résznyi jót sem kaptak ott­hon, és mégis rendes emberek lettek? Úgy vélem, hogy a kamasz azt igényli ezen túlmenően szüleitől, hogy lelkileg is megértsék — a kamaszkor ezernyi problémáival, belső feszültségével, indulataival együtt. A kamasz gátlásokkal küzd, nem találja helyét a világban, és egyedül nem tud megbirkózni ezek feloldásá­val. Várná a szülői segítséget, útmutatást. Különösen, ha már kisgyermek korától meg­szokta volna, hogy kérdéseire a szüleitől kap mindenre irányt mutató választ. Nem parancsoló, kioktató, megfel­lebbezhetetlenül kinyilatkoz­tatható módon, hanem baráti beszélgetések közvetlenségé­vel, megértőén. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a szülő helyet­tesítse a kamasz baráti kö­rét, és tiltsa el a hozzá ha­sonló korú fiatalok társaságá­tól. Ez nem volna helyes, hi­szen a túl „steril” környezet­ben felnövő gyermek nem tud majd zavartalanul bele­illeszkedni a közösségi életbe, félszeg és gátlásos lesz. Menjen a téma! Vannak szülők, akik azért nem engedik meg, hogy gyer­mekükhöz barátok jöjjenek, mert „felfordítják” a lakást, a szépen kitakarított otthont. Aztán hangoskodnak, ami már nem való a szülők „el- rongyolódotf’ idegeinek. In­kább menjen a gyerek a tér­re, vagy bárhová, csak ne le­gyen otthon zűrzavar! A jóhiszemű szülő ilyenkor bizonyára nem gondol arra, hogy ezekért a néhány órás nyugalmakért majd drága árat fog fizetni. A szülő— gyermek szeretetkapcsolat ke­rül veszélybe. Ha a kamasz házon kívül érzi jól mágát, már nehéz lesz visszaédes­getni. Lazul a kapcsolat a szülői házzal, a baráti kör előbbre lép a szülőknél a ka­masz szívében. Sokszor elő­fordul, hogy rossz társaságba keveredik, amely mágnesként vonzza őt, és negatív ideálok bűvkörébe kerül. Tudjon problémáiról Ezeknek a problémáknak a megelőzésére két legfontosabb teendő: a szülő mindennap szakítson arra időt hogy le­üljön a kamasszal baráti be­szélgetésre. Érdeklődjön dol­gai iránt, tanácsaival segít­sen neki; ne szidja, ostoroz­za szavakkal, még akkor sem, ha hibákat követ el. A ka- maszlélek rejtelmeibe nehéz belátni, bezártságát csak sze­retettel, megértéssel lehet ol­dani. A másik teendő: fogadja a szülő szívesen a kamasz ba­rátait, segítse elő, hogy a fia­talok jól érezzék magukat, kapjanak a barátok egy-egy üveg üdítőitalt, esetleg egy szelet házizsírral megkent kenyeret. Azt viszont köve­telje meg a szülő, hogy a fiatalok viselkedjenek kultu­ráltan, ne zajongjanak túlsá­gosan, és mielőtt eltávoznak, tegyék a szobát rendbe. Mert így kerülheti el a ve­szélyeztetettséget, s kevésbé valószínű, hogy meggyűlik s baja a törvényes renddel. Fási Katalin TlZ NAP RENPELETEI Az egyes szolgáltatási tevé­kenységekkel kapcsolatos vá­rakozási időt szabályozza a Minisztertanács 9/1987. (III. 28). számú rendelete. Az 1987. szeptember 1-jén hatályba lé­pő rendelet alapján a szolgál­tató a megrendelő kívánságá­ra olyan időpontban köteles megkezdeni a szolgáltatást, hogy a megrendelő várakozá­sa ne haladja meg a két, de legfeljebb négy órát. A fegyveres harcokban par­tizánként részt vett magyar állampolgár özvegyének (szü­lőjének) járó özvegyi (szülői) nyugdíj — az elhunytat meg­illető kiegészítés felét is be­leszámítva — havi 3500 fo­rintnál kevesebb nem lehet — a 10/1987. (III. 23.) MT ren­delet szerint. Ha az özvegy a saját jogán is jogosult nyug­díjra, a magasabb összegű nyugdíjat az alacsonyabb összegű nyugdíj 25 százaléká­val kell kiegészíteni. Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter módosította a magánerőből házilagosan vé­gezhető építési munkákról sz. rendeletet. Az építőipari­kisipari tevékenység gya­korlásáról szóló jogszabályt ugyancsak módosította a 2/1987. (III. 23.) ÉVM sz. rendelet. A magánerőből tör­ténő társas és csoportos lakó- házépítésről szóló 2/1964. (VII. 5.) ÉM sz. rendelet egyes elő­írásait is módosította az épí­tésügyi és városfejlesztési mi­niszter. Az államtitkot, valamint a fegyveres erők és a fegyveres testületek szolgálati titkát tartalmazó földmérési és tér­képészeti iratokról szóló jog­szabályt módosította a 2/1987. (III. 28.) HM rendelet. A kereskedelmi vámtarifa idei alkalmazásáról a külke­reskedelmi és a pénzügymi­niszter együttes rendeletet adott ki. A Magyar Posta elnökének 1/1987. (III. 23.) MP sz. ren­delkezése a távközlési épít­mények tervezési jogosultsá­gát határozza meg. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1987. évi 11. számá­szóló 13/1978. (XI. 22.) ÉVM ban találhatók.

Next

/
Thumbnails
Contents