Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-08 / 83. szám
PFST MFC* 1981. ÁPRILIS 8., SZERDA JoeI TANÁCSOK KülönéEő házastárs öröklése © Az elévülés megszakadása • A lakásbérlet folytatása Az ifjúsági takarékbetétesek kölcsöne © A családi pétiék folyósítása © Tizenegy éve különélek férjemtől, tie a válást különböző okok miatt halogattuk, s most arról értesültem, hogy meghalt az uram. Rajtam kívül ejgyetlen élő hozzátartozója sincs. ' Orököllic- tek-e utána? —* kérdezi B. L.-né péceli lakos. Jogszabályaink úgy rendelkeznek, ha az elhunytnak nincs leszármazója, a házastárs örököl. Előfordulnak azonban olyan esetek — mint olvasónknál is —. amikor a felek házassága csak papíron áll fenn és csak formális jogi kötelékként létezik. Ilyen esetheti rendelkezik úgy a polgári törvénykönyv, hogy nem örökölhet az elhunyt házastársa, ha a felek között életközösség nem állott fenn, és az eset összes körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem is volt remény. Közömbös, hogy az életközösség megszakadására melyik fél magatartása adott okot. Ha megállapítható az életközösség megszakadása, akkor azt kell vizsgálni, hogy mindkét , fél kívánta-e annak visz- szaállítását, mert, ha magatartásukból erre lehet következtetni, visszaáll a törvényes Öröklési rend. Ha az elhunyt az együttélés megszakadása előtt a házastársa javára végrendeletet készített, a házastárs az előbb leírtak szerint nem örökölhet, kivéve, ha bizonyítható, hogy a meghalt személy a bekövetkezettek ellenére is juttatásban kívánta részesíteni házastársát. Az örökölni kívánó házastársnak kell igazolni, hogy a végrendelet visszavonása nem felt- dékenységből nem történt meg, hanem egyezik az örökhagyó akaratával. • P. K.-né vecsési lakos 13 eve eladott egy családi házát. A vevő azonban csak a vételár felét fizette ki a szerződés megkötésekor, a hátralék kifizetését halogatta. Tavaly végre a tartozás felét kiegyenlítette, de a fennmaradó pénz átadása elől elzárkózik. Természetesen mindig a vevő feladata az, hogy az előírt határidőben megfizesse a vételárat. Az eladónak azonban nem szabad „ölhetett kézzel” várakoznia, ha az adós a tartozás kifizetésével késlekedik. Az öt éven túl tartó késlekedés ugyanis azzal a következménnyel jár, hogy a követelés bírósági úton nem érvényesíthető, azaz elévül. Az elévülés azonban megszakadhat. Ez azt jelenti, hogy a jogosultnak további öt év áll rendelkezésére a követelés érvényesítésére. Az elévülést négv tény szakítja meg. A teljesítésre irányuló felszólítás, a követelésnek bírósági úton való érvényesítése, a követelésnek közös megegyezéses módosítása, végül a tartozást a kötelezett elismeri. A mi esetünkben az adós a tartozását — ha 12 év után is — törlesztette és ezzel azt az elévülés megszakítása szempontjából úgy kell tekinteni, hogy a tartozást elismerte, így olvasónknak azt tanácsoljuk. hogy haladéktalanul forduljon bírósághoz. © Nyolc hónapja költöztem nagynéném tanácsi lakásába, hogy idős korára gondoskodjak rokonomról. Tartási szerződést nem kötöttünk, hiszen jó egészségben volt. A múlt héten azonban baleset következtében elhunyt. Foiy- tathatom-e a bérleti jogviszont? — kérdezi M. I. Budapestről. A bérlő halála esetén a lakásbérleti jogviszonyt az egyeneságbeli rokona (szülő, gyermek, unoka) folytathatja, ha a bérlő halálakor állandó jelleggel a lakásban lakott. Az elhunyt bérlő gyermeke akkor is bérlő lehet, ha a bérlő halálakor ugyan nem ott lakott, de másutt nincs lakása és van érvényes lakásigénylése. Az elhalt bérlő testvére, illetve élettársa is folytathatja a bérleti jogviszonyt, ha a lakásban a bérlővel állandó jelleggel együtt lakott. Az együttlakás legrövidebb ideje a testvér esetében hat, az élettársnál pedig 12 hónap. Olvasónk tehát a lakásbérleti jogviszony folytatására nem jogosult. Jóhiszemű jogcím nélküli lakáshasználóként azonban elhelyezésre jogosult. A nagynéni lakását csak kérelmére kaphatja meg, abban az esetben, ha az a jogos lakásigénye alsó határát nem haladja meg. Egyebekben a jogszabályokban meghatározóit körülményeknek megfelelő másik lakásra tarthat igényt. • V. F.-né kerepestaresai olvasónk építkezni kíván. A telket azonban csak úgy tudják megvásárolni. ha kölcsönt vesznek fel. Olvasónk érdeklődik, hogy az ifjúsági takarékbetétesek külön kölcsöne erre a célra igényelhetö-e? Az ifjúsági betéttel rendelkezők lakáshoz jutását jogszabályaink külön kölcsön biztosításával is segítik. A külön kölcsönt azonban csak a rendeletben meghatározott lakásépítési és -vásárlási formákra ' folyósítják. így a magánlakás-építésre, az értékesítés céljára épített és építtetett lakások vásárlására. A külön kölcsönt akkor is megkaphatja a fiatal, ha nem állami tulajdonban álló használt lakást vásárol szervezett formában, vagy romos állami épületekben felújított lakást vesz. Megilleti akkor is, ha toldalék-, emelet-, tetőtér-beépítéshez kéri a támogatást. Lehetőség van erre akkor is, A Legfelsőbb Bíróság elöntése Fegyelmi korai távozásért Egy bányalakatos föld alatti munkahelyét engedély nélkül elhagyta. A felügyelőnek a kiszállási engedélyt nem mutatta fel. hanem megengedhetetlen hangnemet használva, továbbment és a nevét sem volt hajlandó megmondani. Ezért fegyelmi büntetésül három, hónapra külszíni munkakörbe osztották be. A lakatos a határozat ellen kérelmet nyújtott be a munkaügyi döntőbizottsághoz, amely a büntetést megrovásra enyhítette. A vállalat a fegyelmi határozat hatályban tartásáért a munkaügyi bíróságon pert indított. A bíróság a fegyelmi büntetést egy hónapi külszíni munkára változtatta. Az ítélet ellen emelt törvényességi óvásra válaszul a Legfelsőbb Bíróság határozatában rámutatott arra. hogy a fegyelmi büntetés kiszabásakor figyelembe kell venni a kötelességszegés súlyát, a dolgozó korábbi magatartását, a cselekmény társadalmi veszélyességét. Ebben az ügyben tekintettel kellett lenni arra is, hogy a bányában végzett munka fokozott veszéllyel jár. és biztonságosan a dolgozók szoros egymásrautaltságán kívül, csak a munkafegyelem szigorú betartásával végezhető el. A lakatos a munkaidő lejárta előtt fél órával távozott. Ez idő alatt előfordulhatott volna, hogy meghibásodik az a berendezés. amit csak ö tud megjavítani. Tehát magatartásával bányásztársait veszélynek tette ki. Ráadásul igazoltatásakor feltűnően durván viselke-, dett. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy más alkalommal sem volt hajlandó magát igazolni. Az elkövetett, fegyelmi vétség oly súlyos, amellyel a munkáltató ál‘al kiszabott büntetés áll arányban, mert csak ettől várható, hogy nevelő hatása legyen. A Legfelsőbb Bíróság határozatában a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a lakatosnak a büntetés enyhítésére vonatkozó kérelmét elutasította. ha a fiatal állami tulajdonban álló lakást vásárol. A magánforgalom keretében nem állami tulajdonban lévő lakásingatlan vásárlásához szintén kölcsön folyósítható az állami építési kölcsönökre vonatkozó szabályok szerint azzal a feltétellel, hogy a törlesztés ideje legfeljebb húsz év lehet. Mindezek alapján tehát olvasónknak az építési telek megvásárlásához más forrásokat kell megszereznie, mert a külön kölcsön erre a vásárlási célra nem nyújtható számára. • H. J.-né veresegyházi olvasónk férje 12 napig előzetes letartóztatásban volt. A munkahelye ezért családi pótlékot részükre nem fizetett. A vállalat jogszerűen járt el, mert a családi pótlék arra a naptári hónapra jár, amikor a dolgozó legalább 21 napot biztosításban töltött. Ennél az időtartamnál azonban figyelmen kívül kell hagyni a megszakítatlan fizetés nélküli szabadság 30 napot meghaladó tartamát, valamint az igazolatlan távoliét, továbbá az előzetes letartóztatás, a szabadságvesztés büntetés és a szigorított őrizet idejét. Az általános szabályok alól azonban a jogszabály kivételeket állapít meg. Ha tehát a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság engedélyezését jogszabály teszi lehetővé, ez az idő a családi pótlékra jogosultsághoz szükséges időbe beszámít. Például a tízévesnél fiatalabb gyermek ápolására igénybe vett szabadságot, valamint a gyed, gyes idejét. Olvasónk férje tehát jogsze- reűn nem kapott családi pótlékot, viszont ha a büntető eljárást jogerősen megszüntetik, vagy a vád alól felmentik az előzetes letartóztatásban töltött időt a biztosításnál figyelembe kell venni. Üsenefek egy msndcsfban K. P.-né nyársapáti olvasónknak üzenjük, hogy a jubileumi jutalom megállapításánál az iparitanuló-időt csak akkor lehet figyelembe venni a munkaviszony kiszámítása - nál, ha az 1950. január 1. előtt állt fenn. N. S. erdőkertes! lakos kérdésére közöljük, hogy az árvajáradékban részesülő gyermek után családi pótlék nem jár. Ettől eltérően családi pótlék csak akkor folyósítható, ha a biztosított az állami gondozott nevelőszülője, vagy egyedülálló. T. I.-né zebegényi olvasónkkal tudatjuk, ho^y az alkoholisták kötelező intézeti gyógykezelésének tartama alatt a gyermektartásdíj mértékének megváltoztatása csak a tartás megállapításának alapjául szolgáló körülményekben beállott lényeges változás esetén kérhető. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 17—19 óra között ingyenes jogi tanácsadást tartunk a Bp. VIII., Blaha Lujza tér 3. sz. alatt, a beérkezett levelekre pedig folyamatosan válaszolunk. fillőit szerencsejáték Túrán Egy parti — tízezer forint Három férfit ítélt el a bíróság, mert tiltott szerencsejátékkal szórakoztak. Jegyezzük meg rögtön azt is: a családi házban berendezett kár- tyabárlangban olyan magasak voltak a tétek, hogy rövid idő alatt többet lehetett nyerni vagy veszíteni, mint egy szakmunkás átlagos havi keresete. Am ami a büntetőügy vádlottjainak anyagi helyzetét illeti, nyilvánvaló, hogy volt nekik miből kockáztatni.. Tudtok kockáztatni Az elsőrendű vádlott, a 36 éves Tóth László, a Galgavidéke Áfész túrái szerződéses üzemeltetésű zöldséges boltjának az üzletvezetője. A havi jövedelme legkevesebb 30 ezer forint. A felesége egv másik zöldségesboltot vezet, és az ő jövedelme is meghaladja a 10 ezer forintot. Á másodrendű vádlott, Németi István szerződéses italbolt vezetője, Apc községben. Havi jövedelme legkevesebb 20 ezer forint. Harmadik társuknak. Burai Bélának nincs ilyen kimagasló keresete. Lakatosszakmában dolgozik, és havonta átlag 6 ezer forintot vitt haza. Tóth László 1934 őszétől tette lehetővé, hogy túrái lakásán nagy pénzben kártyázzanak. Vessünk egy pillantást arra is, hogy milyen képet nyújt ez a kártyabarlang? 'A családi ház értékét egymillió forintra becsülik. A garázsban mintegy 350 ezer forintos nyugati márkájú személygépkocsi áll. A lakásban színes tévé, nyugatnémet képmagnó, és sok más értékes cikk található. Három aranygyűrű Havonta egy-két alkalommal gyűltek össze a hazardírozok. akik úgynevezett fayert játszottak. Itt a nyerés vagy a vesztés szinte kizárólag a lapjárástól, tehát a véletlentől függ. A játék természeténél fogva 50 forintos téttel már 10 ezer forintot is lehet nyerni. Esetenként a nyereség, illetve a veszteség, egy- egy partiban valóban elérte a 8—10 ezer forintot. Mint azon a napon is, amikor bejelentésre rendőri intézkedésre került sor. A három férfi egész éjjel és másnap is fayert játszott. Amikor Németi Istvánnak elfogyott a készpénze. elővett három arany karikagyűrűt. Az ékszerek — mindig együttesen számolva — bekerültek a játékba. Alkalmanként 3—10 ezer forintot tudtak be a három gyűrű ellenértékeként. Amikor a rendőrök véget vetettek a tiltott szerencsejátéknak, összesen 27 ezer 400 forint készpénz volt az asztalon. Ezt az összeget és a gyűrűket lefoglalták. A történethez még az is hozzátartozik, hogy miután megindult ellenük a büntető- eljárás. a három férfi közül ketten újabb bűncselekményt hajtottak végre. Mivel Túrán lebuktak. Németi István szervezett kártyapartit a lakásán. Tóth Lászlóval együtt hlívták meg harmadik ismerősüket, akit kifosztottak. Alaposan leitatták az illetőt, és ezt kihasználva. a veszteség fejében- megszerezték a személygépkocsiját. A Hatvani Városi Ügyészség társtettesként elkövetett kifosztás bűntettével vádolja őket. és rövidesen sor kerül az újabb tárgyalásra. Nem jogerős A Buda Környéki Bíróság első fokon meghozta ügyükben az ítéletet. A bíróság bűnösnek találta Tóth Lászlót folytatólagosan elkövetett tiltott szerencsejáték szervezésének és devizagazdálkodás megsértésének vétségében. (Ez utóbbi annak a következménye, hogy aranytárgyakat tétként tettek lel, illetve azok ellenében pénzt vettek át és fizettek ki.) A bíróság Tóth Lászlót öt hónap próbaidőre felfüggesz- t-tt szabadságvesztésre és 50 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. Németi Istvánt a bíróság három hónap próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre és 20 ezer forint pénz- büntetésre ítélte. Burai Bélát 12 ezer forint pénzbüntetés megfizetésére kötelezték. Az ítélet nem jogerős. Gál Judit Jó, ha Tudjuk Az öröklakásokról A hazánkban 1924 óta létező társasházi tulajdonformával vagy népszerűbb nevén öröklakással kapcsolatos kérdésekre ad választ a Házi Jogtanácsadó most megjelent márciusi száma. A szerző, az Országos Ügyvédi Tanács elnökhelyettese, magyarázza a társasházi tulajdon lényegét, ismerteti jogszabályait, létrehozásának, alapításának feltételeit, a társasházközösségek jogait és kötelességeit, a fenntartással kapcsolatos költségeket stb. Sorra veszi azokat a fontosabb kérdéseket, amelyek gondot okozhatnak, vitákat szíthatnak az öröklakásban élők között. Hasonló közérdekű összeállítással, „Ügyintézés és ügyfélfogadás a tanácsoknál” címmel, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának munkatársai beszámolnak a munkaidő védelmét is szolgáló új ügyrendről. Ebből megtudhatók egyebek között az ügyfélfogadás szabályai, időpontjai, s hogy milyen ügyet, mennyi idő alatt intéznek el. Felsorolják azt is, hogy maga a lakosság miben segítheti ügyeinek intézését. A lap „Család és jog” rovata ezúttal az alkohol ártalmaival, az alkoholisták gondozásával foglalkozik. Rossz társaságba keveredhet Ne legyen veszélyeztetett Ha a szülök az „élet iskolájában” gyermeknevelésből osztályzatot kapnának, bizony sokszor lenne elmarasztaló a bizonyítvány. Pedig a legtöbb szülő szeretettel, féltő gonddal, őszinte törődéssel neveli gyermekét. A kamasz magatartása mégis ritkán felel meg a szülői elképzelésnek. Ez nem generációs probléma, máshol kell az okot keresni. A szülőnek árnyaltabb nevelési módszereket diktál a mai élet. Nem szeretném a kamaszok problémás viselkedéséért a teljes felelősséget a szülőkre hárítani, hiszen a mai élet szüli a negatív hatású példákat, de a szülőknek keresnie kell gyermeke viselkedési torzulásainak forrását. Hol a hiba a nevelésben? Mit akar még? A szülő úgy érzi, hogy gyermeke ellátottsága kifogástalan, hiszen nem szenved hiányt semmiben sem. Kap elég zsebpénzt, ruhát, jó ételeket, kerékpárt, bőrkabátot, külföldi „cuccokat”. Hát mit akar még? Igen. Mit akarhat még a kamasz a szüleitől, akik gyermekkorukban tized- résznyi jót sem kaptak otthon, és mégis rendes emberek lettek? Úgy vélem, hogy a kamasz azt igényli ezen túlmenően szüleitől, hogy lelkileg is megértsék — a kamaszkor ezernyi problémáival, belső feszültségével, indulataival együtt. A kamasz gátlásokkal küzd, nem találja helyét a világban, és egyedül nem tud megbirkózni ezek feloldásával. Várná a szülői segítséget, útmutatást. Különösen, ha már kisgyermek korától megszokta volna, hogy kérdéseire a szüleitől kap mindenre irányt mutató választ. Nem parancsoló, kioktató, megfellebbezhetetlenül kinyilatkoztatható módon, hanem baráti beszélgetések közvetlenségével, megértőén. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a szülő helyettesítse a kamasz baráti körét, és tiltsa el a hozzá hasonló korú fiatalok társaságától. Ez nem volna helyes, hiszen a túl „steril” környezetben felnövő gyermek nem tud majd zavartalanul beleilleszkedni a közösségi életbe, félszeg és gátlásos lesz. Menjen a téma! Vannak szülők, akik azért nem engedik meg, hogy gyermekükhöz barátok jöjjenek, mert „felfordítják” a lakást, a szépen kitakarított otthont. Aztán hangoskodnak, ami már nem való a szülők „el- rongyolódotf’ idegeinek. Inkább menjen a gyerek a térre, vagy bárhová, csak ne legyen otthon zűrzavar! A jóhiszemű szülő ilyenkor bizonyára nem gondol arra, hogy ezekért a néhány órás nyugalmakért majd drága árat fog fizetni. A szülő— gyermek szeretetkapcsolat kerül veszélybe. Ha a kamasz házon kívül érzi jól mágát, már nehéz lesz visszaédesgetni. Lazul a kapcsolat a szülői házzal, a baráti kör előbbre lép a szülőknél a kamasz szívében. Sokszor előfordul, hogy rossz társaságba keveredik, amely mágnesként vonzza őt, és negatív ideálok bűvkörébe kerül. Tudjon problémáiról Ezeknek a problémáknak a megelőzésére két legfontosabb teendő: a szülő mindennap szakítson arra időt hogy leüljön a kamasszal baráti beszélgetésre. Érdeklődjön dolgai iránt, tanácsaival segítsen neki; ne szidja, ostorozza szavakkal, még akkor sem, ha hibákat követ el. A ka- maszlélek rejtelmeibe nehéz belátni, bezártságát csak szeretettel, megértéssel lehet oldani. A másik teendő: fogadja a szülő szívesen a kamasz barátait, segítse elő, hogy a fiatalok jól érezzék magukat, kapjanak a barátok egy-egy üveg üdítőitalt, esetleg egy szelet házizsírral megkent kenyeret. Azt viszont követelje meg a szülő, hogy a fiatalok viselkedjenek kulturáltan, ne zajongjanak túlságosan, és mielőtt eltávoznak, tegyék a szobát rendbe. Mert így kerülheti el a veszélyeztetettséget, s kevésbé valószínű, hogy meggyűlik s baja a törvényes renddel. Fási Katalin TlZ NAP RENPELETEI Az egyes szolgáltatási tevékenységekkel kapcsolatos várakozási időt szabályozza a Minisztertanács 9/1987. (III. 28). számú rendelete. Az 1987. szeptember 1-jén hatályba lépő rendelet alapján a szolgáltató a megrendelő kívánságára olyan időpontban köteles megkezdeni a szolgáltatást, hogy a megrendelő várakozása ne haladja meg a két, de legfeljebb négy órát. A fegyveres harcokban partizánként részt vett magyar állampolgár özvegyének (szülőjének) járó özvegyi (szülői) nyugdíj — az elhunytat megillető kiegészítés felét is beleszámítva — havi 3500 forintnál kevesebb nem lehet — a 10/1987. (III. 23.) MT rendelet szerint. Ha az özvegy a saját jogán is jogosult nyugdíjra, a magasabb összegű nyugdíjat az alacsonyabb összegű nyugdíj 25 százalékával kell kiegészíteni. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter módosította a magánerőből házilagosan végezhető építési munkákról sz. rendeletet. Az építőiparikisipari tevékenység gyakorlásáról szóló jogszabályt ugyancsak módosította a 2/1987. (III. 23.) ÉVM sz. rendelet. A magánerőből történő társas és csoportos lakó- házépítésről szóló 2/1964. (VII. 5.) ÉM sz. rendelet egyes előírásait is módosította az építésügyi és városfejlesztési miniszter. Az államtitkot, valamint a fegyveres erők és a fegyveres testületek szolgálati titkát tartalmazó földmérési és térképészeti iratokról szóló jogszabályt módosította a 2/1987. (III. 28.) HM rendelet. A kereskedelmi vámtarifa idei alkalmazásáról a külkereskedelmi és a pénzügyminiszter együttes rendeletet adott ki. A Magyar Posta elnökének 1/1987. (III. 23.) MP sz. rendelkezése a távközlési építmények tervezési jogosultságát határozza meg. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1987. évi 11. számászóló 13/1978. (XI. 22.) ÉVM ban találhatók.