Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-07 / 82. szám
Népi ellenőrök az üzemekben A munkavédelem munkásvédelem A közelmúltban népi ellenőrök jártak több ipari üzemben. így felkeresték a vecsési Ferroelektrika Ipari Szövetkezetei, a Pevdi gyömröi vegyi gyáregységét, az ecseri Rákos Mezeje Tsz gyömrői fémipari üzemét, a Vízép vecsési földmunkagép-javítóját, valamint a Monon Kefe- és Faipari Vállalatot. A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy a munkavédelmi követelmények megfelelően érvényesülnek-e. Hogyan befolyásolja a munkavédelem a termelést és a termelés irányítását? Á szervezeti működési szabályzatok és a munkavédelmi szabályzatok között a munka- védelemre vonatkozó hatályos jogszabályokkal azoknál á gazdasági egységeknél összhang van, ahol ezeket 1984 óta felülvizsgálták, módosították és jóváhagyták — szögezte le az az összefoglaló jelentés, amely a Monori Népi Ellenőrzési Bizottság elé került a napokban. Biztonsági megbízottak A gazdálkodó egységek a munkavédelmi szabályzatban a munkavédelmi követelményeket az érvényben levő rendeletek alapján szabályozták. Az általános ipari tevékenységre kiterjedő helyi sajátosságokra szabott rendelkezéseket az egységek utasítás jellegűen adták ki. Kivételt képez a Monori Kefe- és Faipari Vállalat, ahol a szabályzat tartalmilag is hiányos, hiszen az új rendelkezéseket, az új követelményeket a régi keltezésű MVSZ nem elégítheti ki. A gazdálkodó szervezetek azoknak a dolgozóknak a feladatait, akiknek munkakörével a munkavédelem bármilyen kapcsolatban van, a munkavédelmi ügyrendben határozták meg. Az MVSZ-ek több fontos dolgot szabályoznak. Előírják a munkafolyamatokhoz szükséges szakképzettséget. Az egyéni védőfelszerelések használatáról, az orvosi vizsgálatok idűszakosságáról is rendelkezik. A Pevdinél a beosztott dolgozók magatartási szabályait az MVSZ nem tartalmazta. A népi ellenőrök szerint ez súlyos hiányosság a dolgozók szakmai összetételére vonatkozóan, valamint a gyáregységjellegéből adódó egészségre ártalmas és veszélyes termelési tényezők hatásának megítélésében. Jelentős nagyságrendű beruházást indítottak (lakküzem. szennyvízkezelés), ennek ellenére mint beruházók organizációs tervet nem tudtak felmutatni a népi ellenőröknek. Szóbeli tájékoztatás alapján jegyezték fel, hogy a külső munkavállalókat balesetvédelmi oktatás keretében képezik ki. A vizsgálat folyamán megállapítható: a vezető beosztású dolgozók ügyrendjében a munkavédelemmel kapcsolatos teendők összhangban vannak a közvetlenül általuk irányított terület termelési feladataival. A Pevdi gyömrői vegyi gyáregységében mindez csak az általánosság szintjén valósult meg. A Kefánál az MVSZ konkrét munkaköri leírásokat nem tartalmaz. A Ferroelektrika a munkaköri leírásokat a termelés korszerűsítési követelményeihez igazította (például elnöktől a raktárosig tartalmaz munkavédelmi feladatokat). A munkavédelmi feladatok ellátására a Rákos Mezeje Tsz hattagú bizottságot működtet, közülük ketten függetlenített munkakörben tevékenykednek. Munkájukat tizenhat megbízott segíti. Vezetőjük felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezik, a megbízottak tanfolyamra jártak. Műszeres mérés A vizsgált egységeknél a munkavédelmi megbízottak úgynevezett kapcsolt munkakörben dolgoznak. Alap-, illetve középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkeznek. A Kefánál a munkavédelmi vezetői feladatkörben Labdarúgás JoSéeh akarták a sikert Labdarúgás, megyei II. osztály, Déli csoport: Gyömrö— Monor 0-1 (0-0), Gyömrő, 600 néző, vezette: Födi. Gyömrő: Csató — Tóth G., Bakos, Ku- csera, Csirkó S., Varró, Jará- bik, Kécskei — Verseczki I. (Benkő Z.), Durázi (Sebestyén), Sándor Z. Monor: Fényes — Csóti, Bokros P., Rabi, Bokros S. — Czimbercsik (Katona), Pokornyik, Ohát — Ko- csics S. (Bokros R.), Árvái, Gáspár Gy. Mindjárt az elején Csóti tiszteletet parancsolóan szerelte a fiatal gyömrői bal- szélsőt, aki ezután már nemigen mert egyéni akcióra vállalkozni. Közepes iramban csörgedezett a játék, jobbára a két 16-os között pattogott a labda. Szünet után viszont a vendégek hamar döntésre vitték a dolgot. A 47. percben Gáspár Gy. lesről lőtt a hálóba. Egy perc múlva viszont — már szabályos körülmények között — ugyanő helyezett elegánsan a jobb alsó sarokba — remek kiugratás végén, öt perccel később ismét a monori balszélső került helyzetbe, de közeli lövését Csató nagy bravúrral hárította. Fokozatosan fölénybe kerültek a gyömrőiek, de a támadásokban nem volt átütőerő. A 88. percben mégis egyenlítési alkalmat szalasztottak el, de Sándor Z. közelről a kapu mellé lőtte a labdát. Közepes színvonalú és iramú mérkőzést vívott a két együttes. A gyömrőiekre rá sem lehetett ismerni a múlt heti — Szigetújfalu elleni — játékuk után. A Monor viszont tudatosabban játszott, no és nekik volt csatársoruk. Gólra- törőbb játékukkal, nagyobb akarásukkal a vendégek megérdemelten szerezték meg első idegenbeli győzelmüket. Jó: Csató, Jarábik, illetve Bokros P., Czimbercsik, Ohát, Pokornyik, Árvái (a mezőny legjobbja), Gáspár Gy. Ifi: Gyömrő—Monor 1-0 (1-0), gól: Gruber. ‘ G. J. Sülysáp—Hernád 3-0 (1-0), Sülysáp, 200 néző, vezette: Ro- jik (kitűnően). Kitűnő időben, remek pályán, átlagon felüli mérkőzést játszott a két csapat. Remek iram, jó játékvezetés jellemezte az egész mérkőzést. Ügy indult a játék, hogy a vendégek a helyieket lerohanják. Az első félidőben a helyiek védőinek több dolga akadt, mint a második félidőben. Lassan a sülysápi csatársor átvette a játék ritmusát és támadást támadás után vezetett. Egy igen szép Győri— Fedeles—Béres támadás után Béres szép góllal megszerezte a vezetést. Az 55. percben Béres egy ártatlan helyzetből 2-0-ra növelte a helyiek előnyét. Ettől kezdve Csaba és Tóth vezetésével a pályán az történt, amit a helyiek akartak. A 60. percben játékának megfelelően Csaba a mérkőzés legszebb gólját lőtte, majd Merczel, Szvitek, Béres puskázott el egy-egy gólhelyzetet. Jó: Csaba (a mezőny legjobbja), Tóth, Győri, Béres, Merczel, illetve az egész vendégvédelem. Ifi: Sülysáp—Hernád 8-1. Cs. J. Kiskunlacháza—Üllő 2-1 (1-1), Kiskunlacháza, 200 néző, vezette: Kollár. Küzdelmes első félidőt láthattak a nézők. Mindkét csapat nagy erőfeszítéseket tett a vezetés megszerzéséért, amely a helyieknek sikerült. Nem sokkal később viszont egy formás támadás után sikerült egyenlíteniük az üllőieknek. Szünet után az 50. percben büntetőhöz jutott a Kiskunlacháza, de a csatár lövése a kapufán csattant. A túloldalon is adhatott volna a bíró egy büntetőt, de azt nem ítélte „meg. A hajrában szép fejessel szerezte meg a győzelmet a kiesés elől menekülő hazai gárda. Az üllőiek a döntetlenre legalább rászolgáltak volna. Ifi: Kiskunlacháza—Üllő 2-1. B. T. havi 70 órában nyugdíjas dolgozót foglalkoztattak. A szövetkezeti formában gazdálkodó egységeknél a munkavédelmi bizottság, illetve munkavédelmi vezetők közvetlen irányítását a szövetkezet elnöke látja el. A vállalatoknál a műszaki igazgatóhoz, főmérnökhöz, illetve üzemvezetőhöz tartoznak a biztonsági megbízottak. A vizsgálati jegyzőkönyvek tanúsága szerint az egységek mellett működő szervezetek feladataikat hatékonyan látják el. Ez a rendelkezésre álló dokumentumokból is kiderült. (Munkavédelmi intézkedési tervek, jegyzőkönyvek, stb.) Kivételt képez a személyi ellátottság miatt a Kefe- és Faipari Vállalat, a Pevdi vegyi gyáregysége, ahol következményként a munkavédelem sem tekinthető kifogástalannak. A vizsgált időszakra vonatkozóan a gazdasági szervezeteknél az a következtetés vonható le, hogy a munkavédelmi fejlesztési feladatok, az anyagi források racionálisabb felhasználásával realizálódtak. A veszélyes és ártalmas termelési tényezők hatásának csökkentését kiemelten kezelték. A Rákos Mezeje Tsz fémipari üzemében 9 millió forint értékű állóeszközt vettek meg, amelynek célja a munkavégzés biztonságosabbá tétele, a termelés hatékonyságának növelése volt. A beruházás a munkakörülmények javítására irányult. A festőműhelyben korszerű elszivóbe- rendezést helyeztek üzembe. A Monori Kefe- és Faipari Vállalatnál átütemezett feladatként valósították meg az öntödei világítás korszerűsítését. a DETÄAG -eme1 őszerkezet üzembehelyezését, a szociális körülmények javítását. A veszélyes és egészségre ártalmas munkahelyi tényezők csökkenését szolgálná a műszaki fejlesztéssel megvalósuló homokszóró zárt technológiájának kialakítása, a lakkozó üzemrész korszerűsítése, amely az idei év fejlesztési tervében szerepel. A vizsgáló csoportok megállapítása szerint az egységeknél a tervkészítést helyzetelemzés, műszeres vizsgálat eredménye is alátámasztotta. A rangsorolást körültekintően végezték a fejlesztést célzó feladatok megvalósításánál. A Ferroelektrika Ipari Szövetkezetnél a műszaki fejlesztést zajexpozíciós műszeres mérés és hallásvizsgálat indokolta. A Pevdi az előző tervciklusban környezetszennyező hatása miatt jelentős összegű bírságot fizetett. A munkavédelmi terv elkészítésénél — rangsorolásnál — ez kényszerítőén meghatározó volt. A témavizsgálat indoklása többek között az volt, hogy segítő szándékkal tárja fel azokat a terjesztésre is alkalmas műszaki-szervezési intézkedéseket, amelyekkel sikerült megteremteni a dolgozók védelmét, a munkavégzés során keletkező veszélyes és ártalmas termelési tényezők elhárítását. Jó példa Jó példaként a Vízép vecsési üzemét kell kiemelni. A szigetelési technológiában megszüntették a női munkaerő foglalkoztatását, áttértek az egy műszakos rendre, korszerű felülettisztító berendezést helyeztek üzembe. A Rákos Mezeje Tsz-ben a dolgozók halláskárosodásának megelőzésére munkaszervezési intézkedést hajtottak végre. Rendszeres a dolgozók hallásvizsgálata, a halláscsökkenést észlelő dolgozókat munkakörükből kiemelik, máshol foglalkoztatják őket. Gér József ŐRI man A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 81. SZÁM 1987. ÁPRILIS 7., KEDD r Éjszakások Akik mindig nappal alszanak III. Falusi Ferenc miután kiveszi a kisült kenyeret a kemencéből, mindegyiket végigsimítja a nedves kefével A nagyközség utcái már i é- gen el csen des ed lek, hiszen éjjel fél tizenegyet mutat az óra. Am ezen a tavaszi éjszakán a szokásosnál is csendesebb volt Gyömrő, mert a napok óta szinte folyamatosan zuhogó eső minden más neszt elnyomott. Az Észak-Pest Megyei Sütőipari Vállalat gyömrői — 407- es számú — üzemébe tértünk be, hogy körülnézzünk a munkahelyen, s elbeszélgessünk azokkal, akik olyan késői órában nem ialudhatnak odahaza a jó meleg paplanos vagy dunyhás ágyban. Odabent a lámpafényben teljes üzem volt — jó meleg, amit télen remekül el lehet viselni, de ilyenkor, tavasz táján már külön megterhelés a kemence, a sülő kenyér melege. Azért szakított egy kevés időt Bulyáki Sándor dagasztó csoportvezető, hogy bemutassa munkahelyét és kollégáit, a serényen dolgozó dagasztógépet mégsem hagyhatta magára sokáig, s a kalauz szerepét ifi. Mór ovik János, a fűtő vette át. aki munkakörének megfelelően a központi fűtést szolgáló olajkazánt, és az ugyancsak olajjal fűtött új kemencét is kezelte, ellenőrizte. Stílszerűen a lisztraktárban kellett volna kezdenünk az üzemmel az ismerkedést, de a liszt már a dagasztócsészékSzeremi Ferenc árukiadó már hajnali három órakor megkezdi a rakodást (A szerző felvételei) Kulturális programok Ecseren kedden 17 órától karate. Gyömrőn 14-től Ballon József festőművész emlékkiállítása. Monoron a művelődési központban id. Pál Mihály szobrászművész kisplasztikái és grafikái; Balogh Gyula festőművész kiállítása, a filmszínházban 18-tól és 20-tól: Sárga Haj és az arany erőd (színes amerikai kalandfilm). Pilisen 6-tól zongoraoktatás. Vecsésen 9-től és 18-tól német nyelvtanfolyam gyerekeknek, 17-től a break klub foglalkozása, 17.30-tól művészi torna. 18-tól német nyelvtanfolyam felnőtteknek és a Jaguár együttes próbája. ben volt, a kenyér egy része a PTC-kemencében sült vagy már a kézikocsikon illatozott. Ugyanis a pékségben este hétkor kezdődik mindennap a műszak azzal a kovásszal, amit minden délben a közelben lakó lisztes, azaz Kossuth Ferenc készít elő. Munka közben elmondta Bulyáki Sándor, hogy naponta 12—13 csészével dagaszt ke- nyértósztát, egy súlyban 35—38 mázsa — van hát mit megemelni egy-egy műszakban! —, ebből a mennyiségből nagyjából fele-fele arányban egy- és kétkilós kenyereket formáznak, ' illetve sütnek ki. De ennél jóval nagyobb megrendeléseknek is eleget tesznek, mert például április 4. előtt 70 mázsa kenyér sütését vállalták el öten-hatan. A kenyér előállításában a következő munkafázis Jurá- szik Péteré, aki kemencéd és táblás, és mert egy kollégájuk éppen hiányzik a csoportból, besegít neki Kossuth B’e- renc, a lisztes. Ezúttal tehát a lisztes mérte a kilós és kétkilós tésztaadagokat, majd „feladta” a formázó futószalagra. Jurászik Péter pedig az utolsó simításokat végezte el kézzel a formázás munkafolyamatában, majd a szakajtóba tette, s onnan a kézikocsira a kenyértésztát. A táblázást a kemencébe rakás követte, az most Fodor László feladata volt. Az ő helyén már nagyobb volt a meleg, de nemcsak a kemence közelsége miatt, hanem azért is, mert ott folyamatosan, tempósan kellett a sodronyszerű szalagra kiborítani a szakajtóból a kenyértésztát, majd vizes ecsettel lemosni róla a lisztet. S a széles szalag szakadatlanul nyelte el a fehér és nyers ke- nyértésztát, hogy a liszt minőségétől függően 40—50 perc múlva érjen a kemence túl* só végére. A kemence másik végén emelte ki, s tisztította ecsettel a frissen sült, nagyon kellemes, ínycsiklandozó illatig kenyereket, s mindjárt azokra a kézikocsikra pakolta, amelyekről majd hajnalban a szállítóautókra rakják. Id. Falusi Ferenctöl megtudtuk azt is, hogy ő a régi kazán idejében fűtő volt, s augusztus óta dolgozik a kemencénél, amióta azt üzembe állították — egészen pontosan tavaly július 23- án kezdte meg a termelést az új PTC-kemence. Jó tanácsokat is kaptunk az üzem dolgozóitól, akik saját tapasztalatukból tudják, hogy nem egészséges a frissen sült kenyér fogyasztása, mert gyo- morbántalmakat okoz. Számukra, a szakemberek számára mégis érdekesség, hogy az emberek a meleg kenyéréit rajonganak, pedig az első falatok után már keményen megdolgoztatja a gyomrot a frissen sült tészta. S ha már az üzem munkájának egészére, valamennyi ott dolgozóra kíváncsiak voltunk, természetesen megvártuk az első szállítást, a szállítókat, kiadókat. S valóban, az éjszakainak tűnő sötétségből hirtelen előbukkannak a legkorábban kij* lő emberek, Vecserík Istvánsíe és Szeremi Ferenc árukiadók, majd Nánai Gyula, a Robuir gépkocsi vezetője. A két árukiadó előbb műanyag kosarakba pakolta a szállítólevelek szerinti darabszámban a szép barnára sült, illatozó kenyér mázsáit, s amikor a teherautó rátolatott a sütöde ajtaja előtti rámpára, máris megkezdődött az üres rekeszek ki- és a teli rekeszek berakodása. Közben Vecserik Istvánné elmondta, hogy előbb a gyömrői boltokhoz szállítja ki az autó a kenyeret, aztán Maglódra, Ecserre, s a főváros néhány üzletébe. Amikor arról kérdeztük a hajnalban kelt árukiadót, hogy nem álmos-e, nevetve legyintett, hogy mit lehet tenni egyebet, mint megszokni, vagy megszökni, ö nem szökött meg, immáron huszonöt éve ez a munkája, s bár fárasztó, de nem fáradt bele, s a közhiedelemmel ellentétben ős sem unta meg a hajnali kenyér csodálatos illatát — ahogyan kollégái sem. Bár a régi gőzöskemencét mintha mindannyian sajnálnák. pedig abba hosszú nyelű lapáttal kellett bevetni, majd onnan kivenni a kenyeret. Aszódi László Antal A Dunántúlra Nyugdíjasok kirándulása Várják az utazótársakat A monori nyugdíjasklub vezetősége autóbusz-kirándulást szervez, a Dunántúlra április 26-án, vasárnap. A monori Volán-pályaudvarról reggel 6 órakor indulnak a résztvevők, s körülbelül este 10 órakor érkeznek haza. Az útirány: Monor—Budapest—Székesfehérvár—Veszprém—Zirc—Pannonhalma— Győr—Tata—Budapest—Monor. A program: ismerkedés a Dunántúl városaival, nevezetességeivel, múzeumaival. A részvételi díj 350 forint egy személynek. Jelentkezni és bővebb felvilágosítást kérni Soproni Jó- z zf ’ kásán lehet egésj: nap (2200 Monor, Wesselényi u. 21.) A klub vezetősége sok szeretettel várja az országjárást kedvelő régi és új utazótársa- kat. Köszönetét mondunk mindazoknak a rokonoknak, ismerősöknek, akik Benko József temetésén Monoron részt vettek, sírjára virágot, koszorút helyeztek, részvétükkel bánatunkat enyhítették. Gyászolják: felesége, fiai és szülei. ISSN 0133—2631 (Monori Hírlap) )
