Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-04 / 80. szám
gap 1987. Április 4., szombat JBip z időráncolta arcok, az ősz hajú férfiak, nők MM között feltűnt néhány fiatalember is. Vala- MSj mennyien a múltat vallatták, az idősebbek JM M emlékeik szálait bogozták. A településtör- ténet során gyakran változtak a nevek. Aszerint, hogy IV. Béla adománylevelében Kezew, a török hódoltság idején Káposztáskesző, később Körtvé- lyeskeszi szerepelt a hivatalos iratokon. A vasút, az ipar gyors fejlődést hozott, s ezzel együtt a főváros közelsége teremtett viszonylag kedvező feltételeket az itt élők számára. A várostörténeti kis kötet, az 1975-ben kiadott Dunakeszi krónika Is megemlíti, hogy az országban itt termeltek először paradicsomot. A 1nagyváros közeli piacán kívül a század elejétől már az Óceán Konzervgyár, a mai Dunakeszi Konzervgyár is ösztönzi a gyümölcstermelést. Az alagi lovasok, a dunakeszi földművelők rétegei mellett megjelennek a helyben dolgozó és Budapestre járó ipari munkások. A múltat feltárni igyekvők meggyőződése az, hogy a régi korok ismerete elmélyíti a szülőföld szeretetét, s mélyebbre nő ezáltal az emberpalánták gyökere itt, a pesti síkság homokján. A palócvidék, a Tiszántúl, a Nyírség, s más tájak nyelvjárása keveredik ma a rangot tíz éve megszerzett szocialista város utcáin, közin-, tézményeiben. Jöttek a családok letelepedni, a felnőttek munkát találni, korunk jelensége a szociológusok szerint migrációnak nevezett tendencia hatására. Gyermekeink már ezt a várost mondják szülőhelyüknek. De város-e már a város, az lesz-e igazán? Ez még sokak közt beszédtéma. Nehéz is eldönteni, melyik kép a meghatározó. A lakótelep házainak este kivilágított ablaksorai, reggel a gyártelep felé kanyargó hosszú embersor, a Liget utca, az alagi oldal kertes házsorai. Ahány városrész, annyiféle hangulat. Dunakesziek már Szabadságliget, azaz Dunakeszi-alsó honfoglalói, akik az ország keleti feléből érkezve telepet alapítottak, villanyt, vízvezeték-hálózatot, burkolt utakat építettek. A dunakeszi ember szorgalmát tükrözik a gazdaságnak azok a számai, melyek szerint az ipar termelési értéke az idén is meghaladja a 4 és fél milliárd forintot. Évről évre nő a gazdaságok dollár- és rubelértéke- sítésű exportja, jelenleg majdnem 6 ezren dolgoznak a gyárakban, az egy dolgozó által termelt érték tíz év alatt az évi 313 ezer forintról 530 ezerre nőtt. ' Az Urbanizáció szintje, a fejlődés dinamizmusa, a munkalehetőség meghatározója a városi létnek. Budapestről ma még zsúfolt vonatokon és buszokon érkeznek haza a bejárók, tavaly még alig észrevehetően javult a vízszolgáltatás, kevés az iskolai tanulószoba és tornaterem. Ezt is pótolni kell,mert a népesség gyors növekedése feszültségekkel jár. Am az is igaz, hogy 1985-ben még 675, 1986-ban ezer 175 gyereket fogadtak az óvodákban. A gimnáziumban tíz évvel ezelőtt 125-en, ma 288-an tanulnak. 1977-ben 23 ezer lakosra 2388 négyzetméter bolti alapterület jutott. Ma a 28 ezer lakost 4233 négyzetméteren szolgálja ki 150 kereskedő. Mindenből több van, mint tíz évvel ezelőtt, és majdnem minden kevés. Az itt élő és dolgozó emberek teremtő munkájából született, s általa fejlődik az ország új magyar városa. Hitével, szorgalmával, tehetségével teszi egyre otthonosabbá a mind nagyobb erőt képviselő lokálpatrióta közösség. Város-e már a város? Monoki Dezső. A brigádvezető, főbizalmi munka közben. (A bal oldali képen.) Mellette: Szép csomagban finom nedű. A Dunakeszi Konzervgyár múlt évben új beruházással gazdagodott. Az úgynevezett aszeptikus feldolgozás révén gyümölcsvelőből készülnek a hazai piacokon és külföldön is népszerű szénsavmentes idítőitalok. / tt születtem, itt is nőttem fel. Tudja, hol van a benzinkút? Na! Ott volt a mi szülőházunk. Ahol most a lakótelep épült, az én kislány koromban még szalmakazlak sorakoztak. Gulyás Lászióné 63 éves, de nem kell bóknak szánnom, hogy sokkal kevesebbnek látszik. Fiatalosan mozog a Tanácsköztársaság úti sütőüzemben, ahol másodpercenként érkezik a tálcába való nyers cipó, amit a kemence felé kell útnak indítani. Most más ez élet — Itt lakom a szomszédban — mondja Gulyásné. —• Huszonöt évig egy pesti bútorgyárban dolgoztam, aztán jött a nyugdíj és ide jelentkeztem. Tudja, aki dolgozik, az később öregszik. \ A történelem vajúdását Dunakeszi sem kerülhette el. — Ha Pestet bombázták a háború alatt, mi is megkaptuk a magunkét — emlékszik vissza arra, ami volt, s hite szerint többé már nem lehet. — Most más az élet. Rá se ismerünk már a régi falura, amiből város lett. A fiataloknak arról hiába is mesélnék, milyen volt a régi világ, amikor egy darab lekváros kenyéren kapáltunk egész nap. A frissen sült cipó illata messze árad. Meg is kívánom, s veszek belőle az üzem előtti kis boltból, aztán a Tanács- köztársaság úton haladva nézegetem, mint készül ünnepére a város. Járókelőket szólítok meg. Egy nyugdíjas hölgy a tanácsházára siet. Mint kide- . rül, kereskedelmi ellenőrként aktivizálta magát, miután pár éve Szentesről ideköltözött rf munkájuk révén e városba került gyermekei utón. Jól érzi magát, s ebben az is szerepet játszik, hogy a közügyekhez szokott egykori párttitkár most sem kényszerül otthoni, unalmas tétlenségre. No, és tetszik neki, hogy gyorsan fejlődik a város. Üj szőlő. így hívták régen ezt a területet — mondja a Barátság-lakótelep házai közt Antal Béla, ugyancsak nyugdíjas. Pontosan ötven évvel ezelőtt lett a település polgára. Jászárokszállás volt a szülőhelye, dolgozni meg 40 évig csak a vagonngyárban dolgozott. Gyors változások — Ngmcsak a pénz, hanem a barátság is összetartotta ott az embereket — állapítja meg. Majd így folytatja: — Elismerem, hogy szépen fejlődünk. A telepre is kellenek az utak, a szolgáltató intézmények, meg aztán ez a szakorvosi rendelő is segít majd rajtunk — mutat az épülő központi rendelőre. — De azért úgy érzem, a régi városrészeket sem kellene elhanyagolni. Szikraeső hull, hegesztőkészülékek vakító kék fénye villog. Nagy kalapácsok ütése kong, visszhangzik, csiszológép sivító zaja nyomja el az emberi hangot. Nem véletlenül nevezi a munkáshumor „Nagy Bartók”-nak, azaz nagy Bartók-teremnek a MÁV Járműjavító Üzem szerelőcsarnokát. — Ilyen ez a mi munkánk — magyarázza a kék overallos járműlakatos. — Zajos, koUtcán, téren, műhelyekben RÁ SEM ISMERÜNK MÁR... szos és nehéz. Az öregek lassan elmennek tőlünk, a fiatalok meg nem tolonganak a kapunál. Űj kocsikat most nem gyártunk, csak a régieket javítjuk. Mi, akik itt tanultuk a szakmát, maradunk, összetartunk. Összetartó közösségek — Nem láttátok a Monoki Dezsőt? Merre ment? — Most volt itt. Kerekek közül, tengelyek alól szólnak vissza, vagonok oldalához támasztott létráról száll a hang, újabb meg újabb támpontot adva a kereséshez. A főbizalmi és brigádvezető, a népes csoport első embere állandóan mozog a munkahelyek között. Végre rátalálunk. — Én 1962-ben kezdtem Itt tanulni — mondja a Kisújszállásról érkezett, jól megtermett vasúti szakember. — Kétszobás szövetkezeti' lakásunkban a két gyerekkel itt lakunk, nem messze az üzemtől. >Gödön van már egy kis telkünk, ebben a gyárban kapott munkát a feleségem is. Megkeresem a 6—7 ezret havonta. Nem sok az, néha gmkzunk is. A mi gárdánk jól összeszokott, nem hagyjuk el egymást. Szocialista brigádunknak arra is marad még ideje, hogy ha kell, játszóteret építsünk, iskoláknak segítsünk, vagy éppen annak, aki rászorul. Jól megvagyunk ebben a városban. Csak az eleje volt nehezebb. Feleségemmel a Nógrád megyei Szirákon laktunk ismerőseink házának egy kis szobájában. A sorok. írója el is felejtette megkérdezni: mekkora fáradságukba kerülhetett onnét naponta pontosan megérkezni a munkahelyükre? Dobrovics István, az üzemi pártbizottság titkára kimutatást tesz elém. A februári kommunista műszak eredménye 300 ezer forint, amiről úgy döntöttek a termelési tanácskozáson, hogy a vállalati üdülő fejlesztésére fordítják. A fizikai dolgozók 80, az alkalmazottak 91 Százaléka vett részt a műszakban, ami jobb a szokásos munkaidő arányánál is. — Ez a magatartás itt mindennél többet mond — jegyzi meg a párttitkár az egyszerű, de nagyon beszédes számok fölött. Dunakeszin a MÁV" Járműjavító a legnagyobb üzem, s itt születik a legtöbb új kezdeményezés a város érdekében is. Tartós kenyér. A Magyar Hü- tőipar Dunakeszi Hűtőházában minden évben születik valami új. A málnaexport, a ^brokkoli termelés ösztönzése, a mirelit áruk forgalmazása után ez a termék a legújabb. ik ' BSSg>8l8EBBMam Munkában a hegesztők y///////////////A A dm fölött: Űjat varázsolnak a regi vasúti kocsiból. Előtérben a Ganz-MÄVAG-ban készült jugoszláv motorvonatszerelvény, amit másfél évtizedes használat után hoztak felújítani Dunakeszire. Startra készülő vitorlázók az MHSZ dunakeszi repülőterén, \ házak fölött lebegő karcsú gépmadarak tavasztól őszig hozzátartoznak a városképhez.
