Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-30 / 101. szám

■ Abonyi krónikái A fúvószenekar forintjai ' Az eltelt két-három eszten­dő során bizonyára sokan hal­lottak és olvastak az MTA- Soros-alapítványröl. George Soros (Soros György) magyar származású amerikai üzletem­ber 1984-ben megállapodást kötött a Magyar Tudományos Akadémiával magyarországi alapítvány létesítéséről, amelynek célja a hazai gazda­sági, tudományos és kulturá­lis szakemberek, diákok tanul­mányútjainak, külföldi kong­resszusokon való részvételük támogatása, illetve a hazai tu­domány és kultúra ösztöndí­jakkal, adományokkal történő segítése. Soros György New Yorkban egy nagy tőzsdecéget irányít, sokat utazik, személyesen ve­zeti amerikai és magyarorszá­gi alapítványait. „A valuta a tevékenységemnek csak egyik dimenziója. Foglalkozom még értékpapírokkal, valamint árukkal, például olajjal, arannyal" — nyilatkozta leg­utóbbi magyarországi látoga­tása során, majd egyebek kö­zött még ezeket mondta: ,,Senkinek sincsen monopóliu­ma a valóságra. Az alapít­ványnak a nyitott társadalom az alapgondolata. Olyan szel­leme életet szeretnék előmoz­dítani Magyarországon is, ami ezen a gondolaton alapul. A magyar társadalmat kívánom támogatni a kibontakozásban.” Hazánkban 1987-ben 2-3 millió dollár az alapítvány rendelkezésére álló összeg. Részesedni pályázat útján le­het belőle. Az MTA-Soros- alapítvány bizottság dönt, hogy ki. vagy kik részesülhet­nek a pénzből. A bizottság március eleji ülésére számta­lan pályázat érkezett, s köz­tük volt az abonyi fúvószene­karé is. A döntés kedvező volt, a testület 150 ezer forint egyszeri támogatást szavazott meg az együttes részére. Varga György művészeti ve­zető, karmester szerint az esé­lyeket növelte, hogy fiatalok, jórészt gyermekék, kulturális tevékenységének fejlesztésé­ről van sző, valamint arról, hogy számtalan sikeres hazai és külföldi szereplést tudhat­nak maguk mögött. Az ezek­ben a napokban Belgiumban vendégszereplő együttesnek hangszereket, működésükhöz szükséges felszereléseket vásá­rolnak az alapítványból jutta­tott összegből. A feékehénap eseménye Bolgár vendéget fogadtak A béke- és barátsági hónap rendezvénysorozatának része­ként a minap Abonyban járt Szvetkozar Vaszilev, a buda­pesti Bolgár Kultúra és Tájé­koztatási Központ propagan­da-igazgatóhelyettese. A ven­déget a tanácsházán fogadták, ahol Habony István, a nagy­községi pártbizottság titkára rövid tájékoztatást tartott a település történetéről, majd a Mechanikai Művek gyáregysé­génél, a József Attila Tsz ál­tal működtetett, folyékony mű­trágyát gyártó telepen és az Uj Világ Tsz édesipari üze­mében tett látogatást. Az utóbb említett mezőgazdasági nagyüzemben találkozott a he­lyi termelőszövetkezetek dol­gozóinak képviselőivel és vi- deofilmes vetítéssel egybekö­tött előadást tartott a bolgár mezőgazdaság helyzetéről. A találkozó végén a jelenlévők kérdéseire válaszolt a vendég. Az igazgatóhelyettes felke­reste Jászkarajenőt és Kőros­tetétlent is, ahol az Árpád Termelőszövetkezetben dr. La­kos László tsz-elnök üdvözölte és tájékoztatta munkájukról, törekvéseikről. Kedvező kezdet Az abonyi párt-végrehajtó­bizottság legutóbb megtartott ülésén a két helyi könnyűipa­ri, az Egyesült Ruházati Szö­vetkezet és a Fővárosi Kéz­műipari Vállalat nagyközség­ben üzemének vezetőitől kért tájékoztatást az év eíső há­rom hónapjában elért gazda­sági eredményekről. A tömör összefoglalókat meghallgatva a testület megállapította, hogy mindkét munkahelyen száz százalék feletti a tervteljesítés, a munkavégzés folyamatos volt, nem kellett kényszerpi­henőket tartani és előrelátha­tólag a későbbi hónapokban sem lesznek ilyen gondok. Pártfogók és pártfogoltak Az abonyi gyámhatóság 1985-ben 21 családnál har­minc, tavaly 18 családnál ugyancsak harminc olyan gyermeket lajstromozott, akik­nek állami gondozásba vétele közelinek látszott. A gyerekek közül szerencsére kilenc, il­letve négy került ki a szülői környezetből, mivel a gondo­zásba vételt csak végső eset­ben alkalmazzák: akkor, ami­kor a védő- és óvóintézkedés, a segélyezés és pártfogolás eredménytelen marad. Az ará­nyok hosszabb ideje csaknem Május 1-jén megnyílik G eg léd er», a Kossuth Ferenc u. és Táncsics Mihály u. sarkán a Csilla fagylaltozó Helyben készített tejes és gyümölcsös fagylaltok nagy választékban kaphatók. változatlanok, viszont az ed­diginél több apróság kerül közvetlenül a születés után az állam szárnyai alá. Nem ismeretlen tevékenység a nagyközségben a pártfogo­lás, avagy utógondozás. A ja­vító-nevelő munkára, felfüg­gesztett szabadságvesztésre ítélt, vagy veszélyeztetett helyzetbe került kiskorúak, il­letve fiatalkorúak életkörül­ményeit kirendelt pártfogók közreműködésével kíséri fi­gyelemmel a gyámhatóság. A pártfogó elősegíti a gyermek erkölcsi nevelését és tanácso­kat ad a szülőnek, hogy az utódja a társadalom hasznos tagjává válhasson. Tavalyelőtt 6 társadalmi pártfogó tíz, tavaly nyolc pártfogó húsz pártfogolt fel­ügyeletét látta el. Ez év ele­jétől a Pest Megyei Tanács Gyermek és Ifjúságvédő Inté­zetének hivatásos pártfogója is a helyi tanács szakigazga­tási szervénél dolgozik. Ösz- szefogja és irányítja ja társa­dalmi pártfogók tevékenysé­gét. valamint családgondozói feladatot vállal. Közte és az ellenszolgáltatás nélküli mun­kára vállalkozók . között jó kapcsolat alakult ki, közös munkájuk során komoly se­gítséget nyújtanak a gyámha­tóságnak. Tévedés Lapunk április 27-i számá­ban néveürás történt. Jászka- rajenőn a május 1-jei ünnep­ségen Farkas Béláné, a Ha­zafias Népfront községi titká­ra mond köszöntőt. A tévedé­sért elnézést kérünk. Dalest A Kossuth Művelődési Köz­pont színháztermében május 4-én, hétfőn 18 órakor a zenei bérletsorozat keretében Só­lyom Nagy Sándor és Vere- bics Ibolya ária- és dalestjét tartják meg. Zongorán közre­működik Pogány Imola, a műsort Boros Attila ismerteti. Az ügyfélfogadás új rendje Április 16-i számunkban té­vesen adtunk hírt h földhiva­tal ceglédi és nagykőrösi kiren­deltségének megváltozott ügy­félfogadásáról, amely helye­sen az alábbiak szerint ala­kul: Cegléden hétfőn 8-tól 18 óra 30-ig, szerdán 14-től 18 óra 30-ig, pénteken és szombaton 8-tól 12 óráig. Nagykőrösön hétfőn 13-tól 18 óra 39-ig, szerdán 8 órától 18 óra 30 percig, pénteken és szombaton 8-tól 12 óráig. Hét­főn és szerdán mindkét város­ban 16 óra 30 perctől 18 óra 30 percig, valamint _a szom­bati napokon ügyeletet tarta­nak. Meghosszabbított pályázat A városi tanács művelődési és sportosztálya — a városi könyvtárral karöltve — az új gyermekkönyvtár megnyitásá­ra pályázatot hirdetett. Rajz­tanárokat, szakkörvezetőket, napközis nevelőket, szülőket, érdeklődő fiatalokat buzdítot­tak olyan képzőművészeti al­kotások készítésére — textil- képek, bábok, faragások, plasz­tikák, nagyméretű, színes gye­rekrajzok, egyéb grafikák, elő­állítására, amelyek — díjazás után — kiállításra kerülhet­nének a megnyíló épületben, és esetleg véglegesen azt dí­szíthetnék. % > A pályaműveken fel kell tüntetni az alkotók nevét, életkorát, lakcímét, iskoláját, úttörőcsapatát. A pályázat ha­táridejét május 31-ig meghosz- szabbították, abban a remény­ben, hogy több pályamunka érkezik még be. Mikrobusz Mikrobuszcsalád mintada­rabjait szerelik az Ikarus szé­kesfehérvári gyárának kísér­leti üzemében. Az Ikarus Ka­rosszéria- és Járműgyár tör­ténetében a mindeddig legki­sebb, öt méter hos^ú és 14 utast befogadó járművet egyiptomi megrendelésre fej­lesztették ki, és Isuzu Gene­ral Motors Egyipt kooperáció­ban Isuzu-alvázra építik. Ha a mintadarab megnyeri az egyiptomi megrendelő tetszé­sét, várhatóan még az idén megkezdik a minibusz karosz- szériaelemeinek sorozatgyár­tását. XXXI. ÉVFOLYAM, 100. SZÁM 1987. Április 30., csütörtök Felvételi nélkül Ősszel egyetemi polgár lesz A Kossuth Lajos Gimná­ziumból minden alkalommal jó néhányan részt vesznek az országos középiskolai tanulmá­nyi versenyen és jó eredmé­nyeket érnek el. A legjobb he­lyezések — az utóbbi évek­ben — földrajzból születtek, ebben a tantárgyban évek óta szerepel ceglédi gimnazista az első tíz helyezett között. Idén az országos földrajzi döntőre 1987. április 16-án ke­rült sor a Pedagógiai Intézet­ben. Itt Tornyai Péter IV'B osztályos diák 9. helyezést ért el. Vele beszélgettem: — Mióta foglalkozol föld­rajzzal? — Már kiskorom óta vonz ez a téma. Általános iskolás­ként részt vettem a természet­kutató versenyen. Felkészítő tanáromnak, Forgács Ferenc- nének köszönhetően az orszá­gos fordulóig is eljutottam. A,?- érdeklődésem a gimnáziumban csak tovább fokozódott. — Mit szeretsz a legjobban és legkevésbé ebben a tárgy­ban? — Talán a meteorológiával foglalkozom a legszívesebben, a geológia kevésbé érdekel. — Aki az országos fordulón a tíz legjobb között van, an­nak nem kell abból a tárgyból felvételi vizsgát tenni. Te hol szeretnél továbbtanulni? — Szegedre jelentkeztem. Történelem—földrajz szakos középiskolai tanár szeretnék lenni. — Milyen selejtezőkön kel­lett átjutnod a döntőig? — Először is meg kellett ír­nom egy 20—25 oldalas dol­gozatot. Ezután következett az iskolai, majd a megyei forduló. Itt az elsős, illetve a másodikos tankönyvre épülő 200 kérdéses tesztet kellett kitölteni. A fel­mért földrajztudás és a dolgo­zat alapján döntötték el, hogy ki az 26 tanuló, akit az utol­só fordulóban behívhak. Itt csak szóbeli vizsga volt. A zsűri a dolgozatról kérdezett, meggyőződtek, hogy valóban én írtam. • — Mi volt a dolgozatod té­mája? — A S.caíieí-övezetről írtam. Egyébként három téma közül választhattam. A másik két té­ma: A sertéstenyésztés alaku­lása Magyarországon és váro­sunk környékének földrajza volt. — Hogyan készültél a ver­senyre? — Az OKTV-dolgozatot már tavaly tavasszal elkezdtem ír­ni. A nyári szünetben is foly­tattam és csak ősszel fejeztem be. Ezután jött még az igazi munka, a tanulás. Nemcsak a tankönyvet bifláztam be, ha­nem sok- könyvet és cikket is elolvastam. A felkészülésben nagy segítségemre volt föld- rajztanárom, dr. Kürti György. — Ha jól tudom, az osztá­lyodból nemcsak te vagy, aki foglalkozik földrajzzal. — Így van. A tavalyi OKTV-n az osztályból hárman indultak, és Keresztury Krisz­tina országos 8. helyezést ért el. Az idei öt indulóból né­gyen jutottunk el a legutolsó fordulóig, de az első tíz közé csak én kerültem be. Igazság­talannak tartom, hogy csak a tíz legjobbat veszik fel az egyetemre felvételi nélkül. A többieknek is rengeteg munká­juk fekszik benne. Nem csodá­lom, hogy igen elkeseredettek. Az eredmények csak néhány ponton múlnak. — Szabad idődben mivel foglalkozol? — Természetesen földrajzzal is, de szívesen olvasok vagy hallgatok zenét és nézem a té­vét. A Tájak, városok, emberek az egyik kedvenc műsorom, valamint — mivel érdekel a politika is — mindig megné­zem a Panorámát és a Hír- ^ adót. — Számítottál-e rá, hogy a legjobb tíz között leszel? — Bevallom őszintén, titkon számítottam rá. Nagyon örü­lök. hogy sikerült! Magyar Annamária fi hétvége sportja A Ceglédi VSE ebben az év­ben is megrendezi a „győze­lem napja” tiszteletére serdü­lő kötöttfogású birkózóver­senyét. .A.jtíZ; súlycsoportban 1971—72-ben született fiatal sportolók indulhatnak, köztük a jugoszláviai Zentai VSE ver­senyzői. A mezőnyben termé­szetesen ott lesznek a Ceglé­di VSE birkózói is. A viadal­ra szombaton fél 10-től a vá­rosi tornacsarnokban kerül •sor. A további program: Szombat: Asztalitenisz: A CVSE .Damjanich utcai csar­nokában fél 10-től a megyei újonc, serdülő és ifjúsági egyé­ni „tízek” bajnoksága. A CVSE színeit az újoncok között hat, a serdülőknél három, az if­júságiaknál pedig égy játékos képviseli. Vasárnap: Asztali- tenisz: A CVSE-csarnokban 10 órától játsszák a Ceglédi VSE III.—Kemence megyei felnőtt és ifjúsági csapatbajnoki mér­kőzéseket. Labdarúgás: A gerjei sporttelepen délután ötkor kezdődik, a , Bem SE— Dány megyei találkozó. Az összevont körzeti bajnokság­ban összécfeap az Idényben ed­dig egyaránt jól szereplő két’ ..szomszédvár”, a Dánszent- miklós és az Albertirsa. A to­vábbi mérkőzések közül az Űri—íMende rangadó ígérke­zik érdekesnek. A felnőttek öt, az ifjúságiak három órakor kezdenek a következő páro­sításban : Dánszentmiklós—Al­bertirsa, Vecsés—Ceglédbercel, Ecser—Tápiószőlős, Abony— Csévharaszt, Űri—Mende, Pé­teri—Maglód, Újszilvás—Tör­tei, Monori-erdő—Nyáregyhá­za. V. L. A nyakam teszem rá, hogy ** Horváth hentes — ha majd egyszer nyugdíjas lesz — nem jog belerokkanni a szürke unalomba. Hinnye, édes egykomám, hát hogy­hogy nem mutattam még ne­ked a fényképeket! — rik­kantja majd öreg barátjának, s már üti is föl,a nagy fekete album fedelét, öreg barátja ekkor kényelmesen hátradől a kárpitozott fotelben, keze ügyébe helyezi a kőbányai világost, közelebb húzza a ha­mutartót, vagyis kellően rá­hangolódik a soron következő másfél órás történetre, amit már legalább ötvenedszer hall. Na, ha jaja] — mondja Horváth hentes, miközben hevesen csapkodja a térdét —, ez itt középen én vagyok, ez meg a labda, hehe. Ez a Fischer, ez a Takács, ez meg a Kincses. Odaálltam a kö­zéppontra, a bíró fújt, én pe­dig megpöccintettem a lasz­tit. Horváth hentes némi közü­leti segédlettel még időben megszerezte magának az élet­re szólót, egy kezdő rúgás jo­gát az Üllői úti Fradi-pályán. A lelátón ücsörgőket nem na­gyon lepte meg a dolog, elő­fordult már, hogy az egyesü­let nevezetes embereket, haj­dani focisztárokat kért fel a kezdő rúgás elvégzésére. Ez­úttal azonban aligha támadt sustorgás a nézők között: Figyeled, kisapám! A Hor­váth hentes rúg közepet. Em­lékszel, micsoda karajokat kanyarítoit a hatvanas évek­ben? Nem, nem. Horváth hentes az ismeretlenség homályából lépett elő, amikor kapva az FTC legújabb szolgáltatásán, egyszerűen megvásárolta (2 ezer forintért) a közszereplés lehetőségét. Horváth, hentes tehát befizette a díjat (mint azt a táskarádióbeli nyilat­kozatában elmesélte), és po­rondra állt. Sorsdöntő és mindhalálig ható pillanat volt ez a magát mindaddig csak szimpla szurkolóként nyilván­tartó húsosmester életében. Merthogy bekerült a csapat­ba! Talán 'még zöld-fehér szerelést, stoplis cipőt és térdvédőt is kapott, és úgy érezhette, mintha teljesen egyenlő lenne a pályán levő többiekkel. Míg zöld a fű, és gömbölyű a labda, a kezdő rúgást vég­ző ember kiemelkedő jelentő­séget kap. A bíró kifejezetten neki fütyül, minden szem rá- szegeződik, s ö az áhítatos csöndben eldöntve, hogy me­lyik társát tisztelje meg az első passzal, elindítja a mér­kőzést meg a labdát. Dehogy­is csak a labdát! Olyan ki­tüntetett mozdulat ez, olyan döntés, aminek messzemenő következményei vannak tá­madásban, védekezésben, tak­tikában és stratégiában, em­berek helyzetének meghatá­rozásában. A kezdő rúgó vál­lán tehát nagy felelősség sú­lyosbodik. Horváth hentes megkapta mindezt. Kétezer forintért úgy tetszhetett neki, mintha központi szerepű, dön­tési szituációban levő, fontos és felelős személyiség lenne. Persze kezdő rúgónak lenni csupán a mérkőzés kezdete­kor, 0-0-ás állásnál hálás fel­adat. Valószínű, hogy a gon­dok szaporodiával, a felhők gyiilekeztével, az első besze­dett gól után már senki sem vállalkozna 2 ezerért kezdő rúgásra. Bár lehet, hogy az egyesület profi labdarúgóinak lelki tehermentesítése végett ezt a sanszot is eladja majd valamelyik lelátós drukker­nek. Akadhat még bolond, aki az általános füttyögés kö­zepette is mer kezdeni. A kezdő emberi intézmény Magyarországon nem isme­retlen még a sportéletben sem. Nemrégiben például né­hány röpke hónapon át Ko- mora Imre edző érezhette úgy, mintha kezdő ember (hi­vatalosan szövetségi kapi­tány) lenne a labdarúgó-vá­logatott elnevezésű cégnél. Igaz, ő nem fizetett ezért, sőt neki fizettek. Aztán gyorsan véget vetettek (mint Horváth hentes esetében is) a gesztus értékű előjátéknak, s a továb­biakban már a profik intéz­kedtek. De illusztrációt vehe­tünk más területről is. Létez­nek olyan vállalatok, akiknek úgy tetszhet, mintha kezdő emberek lennének, mert az esztendős munka során príma nyereséget hoztak össze. De hamar kiderül a kegyes csa­lás, mert jönnek a szabályo­zók. elvándorol a pénz, és a többit már a profik intézik. A kezdő emberi intézmény­nek nagy jövőt jósolhatunk. Teszem azt, könnyen elkép­zelhető, hogy a Horváth hen­tes 2 ezer (5—10 ezer) forint ellenében besétál a délceghá­zi fejkvótagyár termelési ér­tekezletére, ahol már várják, és pillanatok alatt hoz egy döntést, amely szerint a ha- rántcsíkozott fejkvótát ezen­túl nem a Fokföldre exportál­ják, mert az roppant veszte­séges. hanem exportálják va­lahová nyugatra. Horváth hentes kivonul, és a . terme­lési értekezlet, még mindig mosolyogva az iménti színjá­tékon, eldönti, hogy a haránt­csíkolt fejkvótaszállítmány indulhat Fokföldre. vagy Horváth hentes föl­lép este a teátrumban, azt követően, hogy leszurkolt 20 ezer forintot, s máris meg­kezdheti az előadást: „Be van fejezve a nagy mű, igen. / A gép forog, az alkotó pihen.” Csakhogy azt: „Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!” már a profik mondanák el. Az ember tragédiájában. Varga Sándor ISSN 0138—2600 (Ceglédi Hírlapi A kezdő ember

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents