Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-29 / 100. szám

1987. Április 29., szerda Jogi tanácsokhk A végrsSnaitás megindlíféisa $ Äz állásidő diiasása # üösromsiködo a végrendeletnél Elhelyezkedés a felmentési idő alatt # A ja- víté-neveiő munka # Egyedülállót megille­tő gyermekápolási táppénz 43 X. J. tápióbicskel lakatos egy nagyobb összeget adott kölcsön munkatársának, ame­lyet sajnos bírósági úton kel­lett tőle visszaperelni. Bár a határozat jogerős, az adós to­vábbra sem fizet. Amennyiben az ítélet ren­delkezéseinek a kötelezett nem tesz eleget, a jogosult az első fokon eljárt bíróság­nál végrehajtást kérhet. A végrehajtást kérő a ké­relem előterjesztésekor köte­les a bírósággal közölni az adósra vonatkozó adatokat (lakcím, személyi adatok, fog­lalkozás, munkahely stb), va­lamint a végrehajtás alá von­ható vagyontárgyakat. Ingat­lan-végrehajtás kérése esetén az ingatlán-nyilvántartási adatok közlése is szükséges. A bíróság a kérelem alapján végrehajtási lapot állít ki, amelynek alapján a bírósági végrehajtói iroda gondosko­dik az ítéletben foglaltak tel­jesítéséről. A bíróság végre­hajtási lap kiállítása helyett közvetlen letiltó végzést hoz, ha kizárólag az adós munka­béréből kell letiltani a köve­telést. A bíróság a letiltó végzést a feleknek és az adós munkahe­lyének kézbesíti. A végzés ellen a felek fel­lebbezhetnek ugyan, azonban ennek nincsen halasztó hatá­lya, tehát a munkahely mind­addig köteles a megjelölt ösz- szeget levonni, amíg azt újabb bírói döntéssel meg nem vál­toztatják. A közvetlen letiltásnak ak­kor van helye, ha azt a vég­rehajtást kérő kívánja, vagy a tartozás kisebb összegű. Le­tiltás útján ..fizeti . meg az adós a tartozását, ha a vég­rehajtás tartásdíj vagy más, részletekben rendszerésén fi­zetendő összeg iránt folyik és a munkabér végrehajtás alá vonható része (33, kivéte­lesen 50%) az esedékes össze­get fedezi. 9 G. Z. géplakatos anyag­hiány miatt nem tudott dol­gozni és munkahelyén csak az órabérét fizették ki erre az időre. A vállalat eljárását jogtalannak tartja. Ha a dolgozót a vállalat át­menetileg nem tudja munká­val ellátni, a kiesett időre a dolgozónak a kollektív szer­ződésben meghatározott mér­tékű munkabér jár. Ez a té­rítés azonban nem lehet ke­vesebb, mint a dolgozó bér­csoportjára meghatározott al­só bérhatár. Nem illeti meg azonban térítés az állásidőre a dolgozót, ha a munkabérét ilyen esetben egyébként is megkapja. Pl. az az időbéres dolgozó, akinek a vállalat a munkaszerződésben csak az órabérét határozta meg. Ami­kor tehát a dolgozó a válla­lat hibájából nem tud mun­kát végezni, a fentiek alap­ján jogosult az állásidő meg­térítésére. A vállalat azon­ban a dolgozót átmenetileg olyan feladatokkal is megbíz­hatja, amelyek egyébként nem tartoznak a munkaköré­be. Ez a megbízás azonban a dolgozóra aránytalan sérelem­mel nem járhat, és nem sért­heti az eredeti munkaköre szerinti munkabérhez való jogát. • Nagybátyám végrendeletét én gépeltem le. Ekkor tudtam meg, hogy rám 50 000 Ft-ot hagvott. A kollégáim azonban közöltek velem, hogy az örökséget nem kaphatom meg, mivel jelen voltam a végren­delet készítésénél, írja B László Nagykátáról. A polgári törvénykönyv igen szigorú szabályokat ha­tározott meg azért, hogy a végrendelkező akarata szaba­don és maradéktalanul érvé- nyesühessen. A ptk úgy ren­delkezik, hogy az írásbeli vég­rendelet tanúja vagy más közreműködő személy, illető leg ezek hozzátartozója javá­ra szóló juttatás érvénytelen Kivételesen azonban a tanú. illetőleg a közreműködő is örökölhet, ha a végrendelet­nek azt a részét, amely alap­ján juttatásban részesül, az örökhagyó sajátkezűleg irta és azt aláírta. Közreműködő­nek azt a személyt kell tekin­teni, aki a végrendelet meg­fogalmazásában, szerkesztésé­ben, leírásában tevőlegesen részt vett. Olvasónk tehát e rendelkezés alapján valóban nem örököl, hacsak a végren­deletet a közjegyzőnél nem helyezte letétbe az örökhagyó. A letétbe helyezéskor ugyan­is a letevőnek saját kezűleg alá kell írni egy jegyzőköny­vet, melyben azt is igazolja, hogy a végrendelet akaratá­val mindenben megegyezik. Ezzel bizonyítja ugyanis, hogy a tanúk vagy közreműködők a végrendelet készítésekor nem befolyásolták. A közre­működőre vonatkozó szabá­lyok ellenére olvasónk mégis örökölhet, ha a végrendelet érvénytelenségére nem hivat­kozik a többi örökös. Ugyan­is csak nekik van jqguk ér­vénytelenség címén a végren­deletet megtámadni. © Gy. R. budapesti olva­sónknak a vállalat felmondott, mert munkakörére megfelelőbb embert találtak. A felmentési idő megkezdésekor sikerült elhelyezkednie és a vállalata ezért kötelezte a felmentési időre járó, már kifizetett át­lagkeresete visszafizetésére. A vállalat eljárása jogsze­rűtlen. Ha a munkáltató mond fel, új munkahely keresése céljából a felmondási idő egy részére a munkavégzés alól a dolgozót fel kell menteni. A felmentés tartamára a dol­gozót' átlagkereset illeti meg. A dolgozónak az utolsó mun­kában töltött napon ki kell adnia a munkakönyvét és egyéb igazolásokat, továbbá ki kell fizetni munkabérét és más járandóságait. Ebből kö­vetkezően: tehát a-dolgozónak még a régi munkaviszonya fennállása • alatt hihetősége van újra elhelyezkedni. Ilyen­kor megilleti az új munkahe­lyén a végzett munkáért járó bér. A felmentési időre kifi­zetett átlagkereset is megille­ti, hiszen előző munkáltatója nem élvezheti annak előnyét, hogy a dolgozó nem élt a munkavégzés alóli mentesség lehetőségével, hanem amilyen gyorsan csak lehetett, munká­ba állt. 9 H. J. monorl lakos 25 éve dolgozik vállalatánál. Jubileu­mi jutalmát nem fizették ki részére, s arra hivatkoztak, hogy négy évvel ezelőtt 10 hónapi javító-nevelő munká­ra volt Ítélve. A javító-nevelő munkára ítélés azt jelenti, hogy az el­ítélt köteles a bíróság által meghatározott természetű munkát végezni, a munkabé­réből pedig az ítéletben meg­határozott részt le kell vonni. Az elítélt munkaviszonya a javító-nevelő munka végre­hajtása alatt szünetel. Ez azt jelenti, hogy a dolgozó nem áll munkaviszonyban a válla­lattal és a munkaviszonnyal összefüggő juttatásokra sem tarthat igényt. így tehát a munkaviszonyban töltött idő­nél sem lehet figyelembeven­ni a javító-nevelő munkát. Megjegyezni kívánjuk, hogy a javító-nevelő munkára ítéltet a munkaviszonyban álló dol­gozóknak mindazok a jogai megilletik, amelyek a bünte­tés céljával nincsenek ellen­tétben. (Pl. üzemi étkeztetés, munkaruha stb.) 9 ötéves kisfiam Igen gyak­ran beteg, ezért sokat vagyok távol munkahelyemtől. A fi­zetés nélküli szabadságok miatt egyre kevesebb jövede­lemből kényszerülök gazdál­kodni, ugyanis férjemmel vá­lófélben vagyunk és támoga­tásra nem számíthatok — Írja egyik olvasónk. A háromévesnél idősebb, de hat évnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 42 nap gyer­mekápolási táppénz illeti meg a jogosultat. Ha pedig egye­dülálló, a táppénzt 84 naptá­ri napon át folyósítják. A gyermekápolási táppénz­re jogosultság szempontjából egyedülálló az, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, vagy házastársától külön él, kivé­ve, ha élettársa van. Egyedülállóság szempontjá- i ból különélőnek kell tekinte­ni azt is, aki házastársával ugyanabban a lakásban lakik, de a házasság felbontása iránt bírói eljárás van folyamatban, vagy bírói ítélet alapján há­zastársa részére tartásdíjat, illetőleg gyermektartásdíjat fizet, vagy házastársától tar­tásdíjat kap. A különélés az élettársnál is megállapítható, ha bírói ítélet alapján a közös gyer­mek után élettársa részére gyermektartásdíjat fizet, vagy élettársától ezen a címen tartásdíjat kap. Az egy lakásban lakó há­zastársakat (élettársakat) az említett esetekben keresetük­től, jövedelmüktől függetle­nül egyedülállónak kell tekin­teni, ha az egyedülállóság azon a címen áll fenn, hogy a há­zasság felbontása iránt eljá­rás van folyamatban, vagy tartásdíjfizetést állapítottak meg, mindkét házastárs egye­dülálló. Egyedülállónak kell tekin­teni azt is, akinek férje sor­katonai szolgálatot tejesít, to­vábbá azt, akinek a házas­társa kórházi ápolásban része­sül vagy külföldön tartózko­dik. A közép- és felsőfokú ta­nulmányokat folytatók házas­társát szintén megilleti ez a kedvezmény. Egyedülállónak járó jogosultságok illetik meg azt is, akinek a házastársa a háztartásban levő gyermekről két hónap óta nem gondos­kodik, vagy ha az szigorított javító-nevelő munkát végez. Az egyedülállóság további ki­vételes eseteit más alkalom­mal ismertetjük. Olvasónk tehát fentiek sze­rint az egyedül ál lóa kát megil­lető táppénzre jogosult és annak lejártáig nem kénysze­rül fizetés nélküli szabadság­ra. Dr. Sinka Imre ¥á!fái$©r®$ d©sssaé üL©äm§@lf© Busára vegyszerrel A fénykép, amit láttam, szép arcú, finom vonású fiatal nőt ábrázol. Az életrajzi adataiból tudom, hogy nem sokkal múlt harminceszíendős. A férje — egy másik igazolványkép tanúsága szerint — ugyancsak jóvágású. Óvodás kisgyerek szülei, akiknek a papírforma szerint igazán mindenük meg­volt a boldogsághoz, összkomfortos, jól berendezett lakás, két személygépkocsi és sokféle, napjainkban még luxuscikk­nek számító holmi. Például egy szörf is, aminek még sok szerepe lesz a történtekben. Tőhhsxö? feEieSsreS-sfi'S© Kétségtelen, hogy mindeze­ket a földi javakat — ilyen fiatalon — a szülők segítségé­vel szerezték. De az esemé­nyek ismeretében nem túlzás állítani; a hozzátartozóknak abban is szerepük lehetett, hogy vádaskodások, feljelenté­sek sora követte egymást, míg végül egy súlyos, talán maradandó testi fogyatékos­ságot okozó testi sértés követ­kezett. Az ügyben a Budai Rendőrkapitányság folytat büntetőeljárást. Az ifjú feleség — vallomá­sa szerint — múlt év októbe­rében tudta meg, hogy a fér­jének barátnője van. Kérte, követelte, hogy szakítsa meg ezt a kapcsolatot, ám ehelyett az következett, hogy a férfi négy nappal karácsony előtt elköltözött otthonról, majd rö­videsen beadta a válókerese­tet. Ezt követően a fiatalasszony apja több alkalommal és több fórumon feljelentette a vejét. A tanácsnál és a tűzol­tóságnál engedély nélküli építkezésért, illetve a tűzvé­delmi szabályok megsértéséért. A biztosítónál és a rendőrsé­gen pedig csalásért. Az após állítása szerint ugyanis veje azért karambolozott, hogy felvehesse a kártérítési díjat. Az állítás ugyan megdőlt, de a vizsgálat során egyéb került napvilágra, jelenleg deviza- gazdálkodás megsértése és közokirathamisítás alapos gyanúja miatt folyik büntető- eljárás a válófélben lévő férj ellen. Amikor közös ügyeiket tár­gyalták, egyre viharosabbá vált a hangulat. Egy vita so­rán a házaspár összevereke­mmm fii vukP rendeleteí Az április 1-jótól életbe lé­pett nyugellátások és egyéb ellátások kiegészítését, illetve emelését tartalmazza a 12/1987. (IV. 13.) Mt. rendelet. Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter módosította az építési, szerelési árakról szóló 3/1980. (I. 19.) ÉVM—ÁH. sz. rendeletet. Az egyes oktatási jogszabá­lyokat módosította a művelő­dési miniszter 1/1987. (IV. 13.) MM. sz. rendelete. A változ­tatás a menzai térítési díja­kat. a mozgássérültek intéze­tében elhelyezettek ellátásáért fizetendő térítést, valamint a középfokú szakoktatási iritéz- menyek nappali, tagoztán (a/ núlóH étkezési térítési díját és jövedelempótlékát érinti. A fogyasztási adóról szóló 55/1984. (XII. 1.) MP rende­let módosításra kerül. A fogyasztói forgalmi adóról és a fogyasztói árkiegészítés­ről szóló jogszabályt módosí­totta a pénzügyminiszter 13/1987. (IV. 13.) PM számú rendelete. Az állami biztosításfelügye­let egyes kérdéseit szabályoz­za a 14/1987. (IV. 13.) PM szá mú rendelet. A biztosítóintézetek jövede­lem- és keresetszabályozásá ról és a biztosítóintézetek magasabb vezető állású dolgo­zóinak anyagi érdekeltségi rendszeréről megjelent a 15/1987. (IV. 13.) PM rende let. Az építési-szerelési és tech­nológiai szerelési munkák ár­képzését szabályozza az Orszá­gos Anyag- és Árhivatal elnö­kének 5/1987. (IV. 13.) AH számú rendelkezése. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1987. évi 13. számá­ban találhatók. Összefogás m megelőzés érdekében Máris mérhető a hatás Fiataljaink döntő többsége becsületesen él, tanul, dol­gozik. Az ország ifjúkori né­pességének csak egy kis ré­sze helyezkedik szembe a tár­sadalmi normákkal, tanúsít deviáns magatartást, követ el bűncselekményt. Ez az igen szűk réteg viszont évről évre újratermelődik, száma hosz- szabb idő átlagában emelke­dő tendenciát mutat. Az utóbbi évek átlagát te­kintve megállapítható, hogy az összes bűnelkövetők 4 szá­zaléka gyermekkorú, 12 szá­zaléka fiatalkorú és 28 szá­zaléka ifjú felnőtt; így tehát a bűnözés 44 százalékát, kö­zel a felét, a fiatal korosz­tály tagjai követik el. Mind­ez figyelmet érdemlő, mivel a bűnözés utánpótlását ők ad­ják. Beszédes bizonyíték Az elmúlt évben ismertté vált 93 176 bűn elkövetőjéből fiatalkorú 10 574 volt, az ará­nyuk 11 százalék. Az egyes korosztályok bű­nözési hajlandóságát, intenzi­tását mindennél beszédeseb­ben bizonyítja az úgynevezett 1000-es gyakorisági mutató. Amíg hazánk minden tízezer lakosából az összbűnözést te­kintve 80 követett el bűncse­lekményt, addig minden tíz­ezer fiatalkorúból 161, és minden tízezer ifjú felnőttből 202 személy. Nem jobb a helyzet Pest megyében sem: az 1986-ban ismertté vált közel 15 ezer bűncselekmény 8 ezer 200 el­követőjéből már 998 volt a fiatalkorú, szemben az 1985 évi 903-mal, az 1984 évi 882- vel. az 1983. évi 789-cel és az 1982. évi 751-gyél. A bűnel­követők jelentős csoportját a fiatalkorúak képezik; szám­arányuk 12,2 százalék. Sajnos a prognózis rtem megnyugtató; várhatóan a nyolcvanas évek végéig to­vább fog emelkedni a fiatal­kori bűnözés intenzitása. A népesedési hullám csúcsa las­san eléri ezt a korosztályt, 4—5 év múlva sokkal több lesz a 10—18 éves. mint ma. CnúSló teendők Mindezek a körülmények a hatásosabb ifjúságvédelemre és a bűnmegelőzés szükséges­ségére hívják fel a figyelmet. Tapasztalhatóan a kiskorúak veszélyeztetettsége s a fiatal­kori bűnözés elleni küzdelem ott eredményesebb, ahol a gyermek- és ifjúságvédelem­ben érintett szervek közt ha­tékony együttműködés alakult ki. Ott, ahol az együttműkö­dők tudják, hogy területükön milyen konkrét célok érdeké­ben dolgoznak, az eredmé­nyek sem maradnak el, mint mutatja Gyál és Budakeszi példája. Felmérés állapította meg 1980-ban, hogy a gyáli fiatal­korúak bűncselekményeik több mint 50 százalékát a fő­város XVIII. kerületében kö­vetik el, és viszont: az itteni bőnözők a szomszédos nagy­községben veszélyeztetik a köz- és vagyonbiztonságot. Magától értetődő volt te­hát, hogy közös erővel kell e jelenséggel szemben fellépni Ezért 1982-ben megkötötték együttműködési megállapodá­sukat; melynek aláírói a nagyközségi közös tanács és a kerületi tanács vezetőin kívül a Hazafias Népfront helyi bizottságai, a két vö­röskeresztes szervezet, az il­letékes rendőrkapitányságok képviselői. A hivatalos szervek képvi­selői a közelmúltban értékel­ték együttműködésük tapasz­talatait és a szerződést öt év­re meghosszabbították. Ered­ményei közt említhető — többek között —, hogy mint­egy 15 százalékkal csökkent a gyáli fiatalok által a kerület­ben elkövetett bűncselekmé­nyek aránya. A két tanácsi szerv tucatnyinál több gyer­mekvédelmi probléma megol­dásában működött együtt. Teljesedett az a korábbi el­határozásuk is, hogy az álla­mi és társadalmi szervek közreműködésével idén ja­nuárban a kerületben meg­alakult az alkoholizmuselle­nes klub, melyet a gyáliak is látogatnak. Budakeszin harmadik éve tartó hatékony ifjúságvédelmi munka eredménye, hogy a fiatalkorú bűnelkövetők szá­ma az 1984. évi 27-től 1985- ben 14-re csökkent, és 1986- ban is ugyanennyi volt, te­hát két éve növekedés nem tapasztalható. Túlnő a kereteken Jelenleg a megelőzés a bűnüldöző szervek munkájá­hoz kapcsolódik, a feladat azonban túlnő a meglévő ke­reteken. Az eredményekhez időre, sok tapintatra, hozzáértésre van szükség, és csak a helyi társadalmi erőket bevonó, fe­lelősségteljes, közös munka hozhatja meg a kedvező ha­tást. Dr. Orell Ferenc János. a fiatalkorúak ügyésze, a Magyar Kriminológiai Társaság tagja dett, az asszony látleletet csi­náltatott, és bebizonyosodott, hogy könnyű testi sértés tör­tént. Az após állítása szerint veje egy alakalommal el akar­ta őt gázolni, máskor pedig megütötte. Ilyen volt a légkör azon a márciusi délelőttön is, amikor a férj beállított abba .a fod­rászműhelybe — a családi ház alagsorában rendezték be —, ahol az asszony dolgozott. Vendég nem volt, a házaspár kettesben vitatkozott. A férfi ugyanis el akarta vinni a szörföt, amit a műhelyben tartottak. Mint mondta, azért, kívánja biztonságba helyezni, mert közös ismerősüktől hal­lotta, hogy a felesége el akar­ja adni. Az asszony tagadta ezt, és tiltakozott az elvitel ellen. Segítség, megvakulok ! Mint mondta, a férje már így is sok értékes tárgyat el­hurcolt otthonról a vagyon­megosztás előtt. Például azt a személyautót is, ami az övé volt. (A férj kocsiját a felje­lentések nyomán lefoglalták.) Szó szót követett, de nem tudtak megegyezni. Végül a férfi kinyitotta az ablakot, hogy vigye a szörföt, ami nem fért ki az ajtón. Az asszony becsukta, és percekig dula­kodtak. Közben az após is megjelent a színen, és vejé- vei kölcsönösen szidalmazták egymást. Végül a fiatal nő — állítása szerint az apját féltette attól, hogy férje felnyársalja, a szörf rúdjával — felragadott egy keze ügyében lévő mű­anyag flakont, és annak tar­talmát a férje arcába öntötte, A flakonban hajszőkítésre használatos, maró hatású fo­lyadék: hidrogénperoxid volt Segítség, megvakulok! Kia­bált az áldozat, mire felesége kirohant a házból segítséget hívni. Az após közben az ajtó, elé állt, egy vasvilláv.al, mert — előadása szerint — attól, félt, hogy ha veje kirohan, megtámadja. Az asszony leál­lított egy arra haladó autót, melynek vezetője azonban nem vállalta a közbelépést. A házban lévő szerelőműhely, egyik dolgozója azonban a se­gélykiáltásra megjelent, és orvoshoz, majd kórházba vit­te a sérültet. A férfit, akinek egyik sze­mét érte a vegyszer, két hétig kezelték kórházban, és jelen­leg is betegállományban van. • Az orvosi szakvélemény sze­rint még nem lehet eldönteni, hogy a vegyszer hatására tör- t.énik-e maradandó látáskáro­sodás. Zaklatott hangulat Válófélben lévő felesége többször is meglátogatta a kórházban, de ilyen körülmé­nyek között szó sem volt bé- külésről. Sőt, a sérült tanút állított annak bizonyítására, hogy az asszony előre meg­fontolt szándékkal akarta őt megsebesíteni. A tanú reálisan értékeli a körülményeket. Az asszony valóban tett olyan kijelentést, hogy „ha nem leszel az enyém, gondoskodok róla, másnak se kelljél”, de vélemé­nye szerint ezt akkor maga sem gondolta komolyan. Ért­hetően zaklatott volt, és ő az­zal próbálta csillapítani, hogy nem érdemes bajba keverni magát: „Annyit kapnál érte, mint egy rendes emberért..." Mindez már régen túlment a magánügy határain. A há­zaspárnak pedig ötéves kisfia van, akit valamikor talán együtt akartak megtanítani arra, hogyan kell a szörffel hasítani a hullámokat. Gál Judit Olvasóink részére min­den csütörtökön 17—19 óra között ingyenes jogi ta­nácsadást tartunk a Buda­pest VIII., Blaha Lujza tér 3. szám alatt, a beérkezett levelekre pedig folyamato­san válaszolunk. V

Next

/
Thumbnails
Contents