Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-29 / 100. szám

XXXI. ÉVFOLYAM, 100. SZÄM Ára: 1.80 forint 1987. ÁPRILIS 29., SZERDA tC&lfés a Ac/v, „Ha lenne, hol felállítani az új . g * * gépeket és leültetni az embe­£On tS Refer reket, akkor már most lénye­gesen nagyobbak lennének az itteni teljesítmények.^ De úgy tervezzük, hogy a II. félévben már több lehetősé­günk lesz erre.” (3. OLDAL) Elítélték „A vizsgálat kiderítette — a _ „ - ,«_ tárgyalás során pedig bebizo­O tUZ OROXGlP nyosodott —, hogy a tüzet az előző napon a déli órákban bekapcsolt, s felügyelet nél­kül, mintegy 14 órán át feszültség alatt álló szaunakály- hák okozták.” (8. OLDAL) Tájékoztató a minisztériumban Mezőgazdaság, környezetvédelem Az elmúlt években nem csökkent a mezőgazdasági és az élelmiszer-ipari üzemek ál­tal okozott környezetszennye­zés, ámbár néhány környe­zetvédő termelési eljárás be­vezetése már jelzi: a gazda­ságok a korábbinál többet tö­rődnek a termőföldek, az er­dők és az élővizek védelmé­vel — erről adtak tájékozta­tást kedden a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint az Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Hi­vatal szakemberei a MÉM- ben. Amint elhangzott, a kör­nyezet és a természet megóvá­GYÖNYÖRKÖDTET T ermészetes része mos­tanában már az isko­lai nevelőmunkának a gyermek ún. önkifejezési le­hetőségeinek a tágítása. Ezek sorába, nem is a mellékesek közé, beletar­tozik a kulturális vetél­kedőkön. versenyeken va­ló részvétel. Beletartozik, még akkor is, ha nyilván­való, nem juthat minden­ki az élre, nem lehet a legjobb(nak nyilvánított). Ha valahol, valamiben, ak­kor itt tényleg a részvétel a fontos, az élményt adó. Megkóckáztatjuk, gyakran, a gyermek szemszögéből, többet ér a készülődés — a tájékozódás, a művek, a feladatok megismerése, megtanulása —, mint ma­ga az összeméretés. Négyféle lehetőség közül választhattak az idei tan­évben az általános iskolá­sok, mivel kívánnak jelen lenni a vetélkedésben. Vers- és prózamondók, énekkarok, népltánc-, il­letve színjátszó csoportok indulhattak neld a kelle­mes felfedezőútnak, ahol szórakozva tanul a diák és szórakoztatva tanít máso­kat. Elismerést követelő tény tehát, ha Budaörs és a városkörnyék települései összesen húsz általános is­kolájából tizenkilenc vala­milyen formában részese volt tanulójával, tanulói­val a kultúra rétjén a megunhatatlan virággyűj­tésnek. Szó sincsen róla, mintha mennyiségek lép­nének elő döntő tényező­vé, ám azért figyelmet kaphat, ha a szinte ter­mészetes résztvevőként el­könyvelhető „nagyok” mel­lett — mint amilyen Bu­dakeszi, Zsámbék. Buda­örs II. Számú Általános Iskolája — olyan „kicsi­ket” is találunk a mind a négy csoportban verseny­zőket indító intéz­mények között, mint. Her­ceghalom általános isko­lája, avagy a három kate­góriában jelen levő nagy­kovácsi gyerekek. S per­sze. van fonákja is a va­lóság e darabkájának. Kétségbe nem vonva a gyermek, a pedagógus jo­gát arra, eldöntse, jelent­kezzenek vagy sem, azért eltöprengünk: a húsz isko­la közül éppen az az egy vélte mellőzhetőnek a részvételt, azaz a négy ka­tegória egyikében sem je­lent meg tanulóival, amely máskülönben hivatalosan Is a kísérleti terepe bizo­nyos oktatási rendszerek, módszerek. tanmenetek, eszközök kipróbálásának. S ugyanennek a nagyköz­ségnek a másik iskolája sem vállalkozott többre, mint a vers- és próza­mondásban való részvétel­re. Ha csupán így, a leírt módon és ezen az egyetlen helyen bukkanhatnánk, rá az ilyen, szembetűnő elté­résre, rámondhatnánk — leírhatnánk —, kivétel erő­síti a szabályt. Az eltéré­sek azonban — és ez emel­teti ki azokat az iskolai belső ügy köréből — félre­érthetetlen törvényszerűsé­geket mutatnak még akkor is, ha csupán Budaörsöt és a városkörnyék településeit vesszük szemügyre, ám a megye egészét tekintve ugyanez a helyzet. Egyér­telmű például az ún. kis iskolák, a kisközségekben élő tanulók, pedagógusok igyekezete. Tanulói és ne­velőtestületi létszámokat tekintve, arányosnak ve­hető részvételüknél sok­kal nagyobb mértékben vannak jelen a kulturális versenyeken ezeknek az iskoláknak, településeknek a tanulói, gyerekei, mint a náluk jóval nagyobbaké, a városokról már szinte említést sem téve. A má­sik, érdekes, de kevés fi­gyelmet kapói törvény­szerűségeket mutató ta­pasztalat: azonos (nagy) településen belül is, ahol több általános iskola van, szembetűnő különbségeket fedezhetünk fel az egyik és a másik intézmény kul­turális aktivitásában, de persze nemcsak abban ... Az ilyen és hasonló el­térések — és természetesen az oktatás színvonalában szintén kimutatható meg­hökkentő különbségek — mintha annak a képtelen­ségnek a létezését igazol­nák, hogy az egyik iskolá­ban érdeklődő, tehetséges, jó képességű gyermekeket gyűjtött össze a természet szeszélye — no meg a te­rületi elv érvényesítése —, a másikban viszont érdek­lődést nem mutató, csekély képességű, szerény tehet­ségű emberpalánták ül­nek ... L ehetetlen, még a vélet­lentől sem telő meg­oszlás ez? Igen, ilyen nincsen. A gyermekek ké­pességei külön-külön ter­mészetesen lényegesen el­térnek, amint szorgalmuk, érdeklődésük is sok min­dennek a függvénye. A gyermekek nagyobb cso­portjainál azonban, a sok­féleségből következően,lét­rejön bizonyos egyensúly, választási, aktivizálási le­hetőség! Csak éppen szer­vezők, irányítók, kezdemé­nyezők, kamatoztatok kel­lenek ehhez, elsőként nem a gyermekek kö­zül... Az istenek termé­szetéről elmé’kedvén, Ci­ceró hagyta ránk a varíe- tas delectat bölcsességét,, azaz hogy a változatosság gyönyörködtet. Szent igaz! Csak éppen az eredmé­nyek, a gyümölcsök sokfé­leségére, változatosságára szabad, kell ezt értenünk, alkalmaznunk, s nem az igyekezetek, az erőfeszíté­sek, a lehetőségek kama­toztatása kirívó eltéréseire. Mészáros Ottó sä igazán ott hatékony, ahol a gazdálkodás szerves részé­vé vált. Jelentős siker pél­dául, hogy a Balaton vízgyűj­tő területén 15' nagyüzemi ál­lattelepen szüntették meg a hígtrágyás tartástechnológiát; illqtve számolták föl magát a telepet. Ehhez hasonló prog­ram kezdődött az idén a Ve­lencei-tó térségében. Mindkét területen — az országos prog­ram részeként — úgynevezett térségi melioráció is zajlik. Ál­talános talajrendezésre 1986- ban több mint 2,5 milliárd forintot fordítottak a gazda­ságok, ebből mintegy 1,6 mil­liárd forintot tett ki a köz­ponti támogatás. Tavaly mintegy 16 ezer hektárral csökkent a mezőgaz­dasági művelés alatt álló te­rület, ugyanakkor csaknem 10 ezer hektárt tettek újra ter­mővé. A termőföld minőségé­nek védelmére az elsavanyo- dást csökkentő meszezést idén már a tavalyinál nagyobb te­rületeken alkalmazták a gaz­daságok, felhasználva a köz­ponti támogatást: a kiszórt mészanyag után tonnánként 500 forintot kapnak. A kör­nyezetkímélő termelést segí­ti, hogy egyre több az üzeme­ket folyékony műtrágyával ki­szolgáló telep; ezek a műtrá­gyaszükségletnek ma már több mint az egyötödét biztosítják. Veszélyes hulladékok hely­telen kezeléséért 53 millió fo­rintot, szennyvízbírság címén 11 millió forintot fizették ki öt év alatt a mezőgazdasági üzemek. Az élelmiszeripari üzemeknek évente 180—200 millió' forintjába került, hogy nem tudták megoldani a szeny- nyező anyagok mintegy ne­gyedrészének ártalmatlanná tételét. A gazdaságok és az élelmiszer-ipari üzemek kü­lönben a technológiák korsze­rűsítésére 5 év alatt csaknem 100 millió forintot igényeltek a környezetvédelmi alapból. A jövőben többet kell tenni a hazai erdők védelméért is. Állapotuk az európai átlagnál egyelőre jobb, ám amíg négy évvel ezelőtt a faállomány 11 százaléka volt rossz állapot­ban, 1936-ban' már 12,3 szá­zaléka. Ez is indokolja a kör­nyezetvédelmi szempontból is fontos erdővédelmi ellenőrző- hálózat kiépítését, amely ta­valy megkezdődött. i Ülésezett az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága 1987. április 28-án Kádár Já­nos elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvi­tatta és elfogadta az időszerű nemzetközi kérdésekről, a Köz­ponti Bizottság 1986. novembe­ri határozata végrehajtásának és az év indulásának tapasz­talatairól, valamint a nyugdíj- rendszer megváltoztatásáról, az új vállalati és személyi jőve* delemadó-rendszer elveiről szóló előterjesztést. Az ülésről közlemény jele* nik meg. ¥éz félszáz felépülésnek Évek óta kiemelkedően Elismerő oklevéllel tüntette ki az Országos Vízügyi Hiva­tal és a DVHSZ a Duna Men­ti Regionális Vízművek kol­lektíváját az 1983. évi mun­kájáért. A kitüntető okmányt tegnap délután adta át Vá­cott dr. Varga Miklós, az OVII elnökhelyettese Márkus Ist­vánnak, a DMRV igazgatójá­nak az ebből az alkalomból rendezett ünnepségen. A vízművek dolgozóinak ünnepségén megjelent Balogh László, a Pest Megyei Ta­nács elnöke, a megyei párt-vb tagja, dr. Olajos Mihály, a vá­ci városi pártbizottság első titkára, valamint dr. Kocsó Illésné, a HVDSZ titkára. Nem csupán a múlt eszten­dei, hanem többéves eredmé­nyes munkát ismer el az ága­zati kitüntetés, Derekasan dolgozott a DMRV kollektívá­ja az elmúlt időszakban, ezt bizonyítják az eredményeik. Az alaptevékenységük — és ezen belül is meghatározóan a víztermelés, szoigáltatás — jelentősen fejlődött. Ma már ötvennél több települést lát­nak el egészséges ivóvízzel. Víztermelő kapacitásuk az el­múlt évtized alatt napi 80 ezer köbméterről 115 ezer köbméterre nőtt. A megye vízellátásának több mint a felét adják. A. szennyvízelve­zetés, tisztítás — az országos átlaghoz hasonlóan — kisebb mértékben fejlődött, de e te­rületen is jelentős előrelépés történt. Tisztítótelepeik kapa­citása mintegy 70 százalékkal nőtt tíz év alatt. Kiemelt figyelmet érdemel tevékenységi körükből a fürdő- szolgáltatás. Az utóbbi évti­zedben végrehajtott strand- és fürdőfejlesztések hatására ezeknek az intézményeknek a látogatottsága megháromszoro­zódott. Jelentőségét tekintve számottevő a mezőgazdasági vízhasznosítási munkájuk: a DMRV működési körzetébe tartozik az ország öntözésre berendezett területének mint­egy 20 százaléka. Mindezeken felül építőipari és ipari tevékenységgel is foglalkoznak. Ezek jelenleg 240—250 millió forint terme­lési értéket képviselnek. Összehívlak a VSZ PTT üléséi A Varsói Szerződés tagálla­mai politikai tanácskozó tes­tületének soron következő ülé­sét május végén Berlinben tartják. (A moszkvai sajtótájékozta­tóról a 2, oldalon számolunk be.) Budafoktól Bázelig hosszú az út Új névvel új piacokon A korábban Pest Megyei Pincegazdaság néven szerep­lő, az év elejétől Promontor- vin Vállalat komoly sikereket ért el több termékével a tő­kés vásárlók között. Az ex­porttevékenységgel foglalkozó gazdálkodóegységek nagy ré­sze csomagolási nehézségek miatt nem tud üzleteket kötni a külpiacon. Horváth Lajos igazgatótól megtudtuk, hogy ők is e hullám meglqvagolásá- val szereztek vásárlókat ita­laikra. A közelmúltban Bázel­ban megtartott termékbemuta­tón olyan sikert aratott az ál­taluk gyártott háromnyakú vermut, hogy azóta külke­reskedelmi vállalaton keresz­tül már megkezdték az üzleti tárgyalásokat. Az eredmény akkor mérhető igazán, ha megemlítjük, hogy a közös­piaci országok uralják ezt a területet, s a betörés eddig alig néhány terméknek sike­rült. A magyarázat nyilvánva­ló: napjainkban nem elég ki­fogástalan minőségű árut elő­állítani, a megjelenésre is nagy gondot kell fordítani. Nekik összejött, s ezzel jócs­kán felfuttathatják konverti­bilis valutabevételüket. Sze­rencséjükre hasonlót eddig nem produkált a konkuren­cia, így hosszú távúnak ígér­kezik az üzlet. Természetesen a háromnya­kú mellett folytatják a mór bevált italok gyártását is. A tőkés és szocialista országok­ba, valamint a hazai piacra is termelnek vermutokat, borokat, illetve szénsavas és natúr üdítőitalokat. Ám, mi­vel a piac folyamatos megúju­lást kíván, az említett termé­keket ezután a megszokottól eltérő formájú, nagyságú pa­lackokban és dobozos kiszere­lésben is megtalálhatjuk a boltokban. A változtatással re­mélhetően itthon is sikerül megőrizni előkelő helyüket a versenytársakkal szemben, de a külföldi megrendelések szá­ma is növekedhet. Ez különö­sen fontos lenne, hiszen a vállalat jó néhány milliót köl­tött az új technológiákra. S hogy mik a terveik? A régi italok még jobb minő­ségben és esztétikusabb kivi­telben kerülnek a vásárlókö­zönség elé, ám ha a kereslet úgy kívánja, a mennyiséget is tudják növelni. Azt, hogy leg­közelebb milyen érdekességgel lepnek meg bennünket, még homály fedi, de a vállalat szakembereiben bízva nem le­het kétségünk sikereik felől. __________B. Gy. Várkcnyi Péter Ausztriába utazott Várkonyi Péter külügymi­niszter Alois Mock osztrák külügyminiszter meghívására kedden az esti órákban Auszt­riába utazott. Termelékeny gép Gödöllőn. Nemrég helyezték üzembe Gödöllőn a Ganz Árammérőgyárban az áramteker­csek, valamint a lcmezalkatrészck gyár­tására alkalmas korszerű, nagy teljesítményű, univerzális megmunkáló gépegységet. A pontos és gyors berendezés például áramtekercsből műszakonként mintegy 600 darabot képes elkészíteni emberi kéz érintése nélkül. Képünkön Mészáros József ellenőrzi a tekercs minőségét a több műszakban dolgozó gép mellett (Hancsovszki János felvétele) Az MTA közgyűlése A Magyar Tudományos Aka­démia 1987. évi közgyűlésé­nek programját sajtótájékoz­tatón ismertették kedden dél­előtt az MTA székházénak tudósklubjában. A közgyűlés május 7-én ki­bővített zárt üléssel kezdő­dik, majd átadják az akadé­miai aranyérmet és az aka­démiai díjakat, illetve az aka­démiai újságírói díjakat. Az MTA intézményhálózatában a VI. ötéves terv során elért kutatási eredményekről Kul­csár Kálmán és Csurgay Ár­pád, az MTA főtitkárhelyet­tesei tartanak előadást. A re­ferátumot vita követi. A kö­vetkező napon ugyancsak zárt üléssel folytatódik a közgyű­lés programja: az Akadémia elnökének, illetve főtitkárá­nak beszámolóját követően megválasztják az új hazai rendes és levelező tagokat. A hagyományokhoz híven a közgyűléshez kapcsolódóan tudományos üléseket tartanak az akadémiai osztályok is. Ez a programsorozat a nyelv- és irodalomtudományok, a filo­zófiai és történelemtudomá­nyok, valamint a gazdaság- és jogtudományok osztályának együttes tudományos ülésével kezdődik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents