Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-03 / 79. szám
Jeles napok A város ünnepén Elérkezett az ünnep Ideje, amelynek részletes programjairól lapunkban már előzetes tájékoztatást adtunk. A várossá válás tízéves évjorduló- ján, hazánk1 felszabadulásának 42. évfordulóján Dunakeszi lakosságát érte az a megtiszteltetés, hogy otthona lesz a megyei ünnepségnek. A ma, pénteken kezdődő eseménysorozat első rendezvényét, a Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szervezete helyi testületének ter- fnékbemutatóját Pálmai László, a városi pártbizottság első titkára nyitja meg 16 óra 30 perckor a József Attila Művelődési Központban, A város és yonzáskörzete gazdasági egységeiben termelt, gyártott produktumok bemutatója április 10-én 14 óráig tekinthető meg. Ünnepel az MHSZ honvédelmi klubja is, amely április 4-én 9 órától területi lövészversenyt rendez. Ötödikén 9 órától a KISZ városi bizottsága és az MHSZ közös szervezésében rendeznek az ünnep tiszteletére .városkörzeti sportnapot, amelyen sok versenyszám és labdajáték szerepel, továbbá látványos haditechnikai bemutató, jó idő esetén hőlégballon-parádé is várható. Az MSZMP Pest Megyei és Dunakeszi Városi Bizottságának, a megyei és a városi tanácsnak a rendezésében a megyei ünnepség április 4-én, szombatod délelőtt 10 órakor kezdődik a József Attila Művelődési Központban. Itt Pálmai Lászlónak; a városi párt- bizottság első: titkárának üdvözlő szavai után dr. Balogh Pál, a megyei pártbizottság titkára mond ünnepi beszédet. Ezután neves fővárosi művészek közreműködésével műsor kezdődik a színpadon. A műsorvezető. Küdlik Júlia, a Magyar Televízió munkatársa lesz. *"■- •• Közös munkával, segítséggel Mesterek háza a híd előtt A Hid lábánál áll a ház, megújulva, megszépítve. Belső termei, munkaszobái hangulatosak, otthonosak. Alkalmasak arra, hogy Dunakeszi és körzetének kisiparosai érdemi ügyeiket intézzék, klubéletet élhessenek, tanácskozásokat tarthassanak. Sokan és sokat dolgoztak azért, hogy mindez így legyen. Sok fáradságába került ez Kecskeméti Lászlónak is. az egészségügyi okok miatt leköszönő titkárnak, aki helyett Gáspár Péter lépett a sor elejére. Az új titkárt nemrég mint a Fóti Nagyközségi Tanács tapasztalt, többféle beosztásban dolgozó munkatársát ismertük, legutóbb közművelődési és oktatási felügyelő volt. Mindenki azt bizonygatta 8 hétfői megnyitón, hogy nagyon nagy szükség volt már erre a szervezeti központra. Hiszen a térség három településén összesen 870 kisiparos dolgozik. Néha még így is kiderül, hogy mindez kevés, mert bizony sok a hiányszakma. Továbbra sem tanulnak a fiatalok cipésznek, ácsnak, tetőfedőnek, s a felsorolás lehetne ennél is hosszabb. Az új székházat 1985-ben vásárolta a helyi alapszerve- zet.' A megyei központ négy-, az országos egymillió forinttal járult hozzá a kiadásokhoz. A saját kasszából is kellett még 300 ezer forint, a kisiparosok társadalmi munkájának pedig 170 ezer az értéke. A hétfői ünnepségen erről is sok szó esett, s a tett jelentőségének elismerését is bizonyítva megtisztelte látogatásával a dunakeszieket a KIOSZ országos elnökhelyettese, Molnár György, valamint XJrbán László, a megyei bizottság vezetője is. A fcSskŐrití Szavalt és jókívánságok mellé Urbán László Kecskeméti László, a leköszönő titkár átveszi az elismerést Urbán Lászlótól és Molnár György kitüntetéseket is adott át. Örökös József gépjárműszerelő a Kiváló Szervező Munkáért kitüntetést kapta, Veres István kőfaragó, Víg Mihály faárükészítő, Tóth István cukrász elismerő oklevél birtokosa lett, s végül meleg szavak kíséretében vehette át a munkáját elismerő ajándékot Kecskeméti László. — Milyen a mai kisiparosok élete? Számíthatunk-e rájuk a jövőben is? Koncz Tiborné női szabó szerint igen. Sok munkája van, de győzi, tizenöt éves kora óta ismerik a városban. Az adót el lehet viselni, csak az SZTK sok. Többen ezért adják visz- szá az ipart. Ehhez a véleményhez csatlakozik Halász István elnökhelyettes, kultúrfelel ős, gazdasági vezető, lakatos, aki már csak a nyugdíj mellett űzi az ipart. A közterhek növekedéséről beszél Gáspár Péter, aminek valahol a fogyasztó, illetve megrendelő vallja a kárát. Nem olcsó dolog KIOSZ- tagnak lenni. A havi díj, jövedelemtől függően elérheti az 500 forintot, a társadalombiztosítási hozzájárulás meg a 4300-at is. Helytörténet szóban, képben Amivel gyarapodtunk Város születik. Ez a címé a ^ zői: Bársony Zoltánná, Cson- most kiadott új várostörténeti füzetnek, melynek borítólapját Dunakeszi címere díszíti, A könyvecske tartalma az elmúlt tíz év rövid történetet foglalja össte Metykó Gyuláit# tanácselnök előszavával. SzerÉrettségizett szakmunkások Akiket meggyűrt már az élet ka Mária, Terhe Józsefné, Tóth Istvánná, Vetési Imre, A fotókat Erdőst Ágnes és Gulyás Péter készítették. Az esztétikus formában 'Aiéájelént' kiadvány ölyásői a fízévesi fejlődés legfontosabb adatait tanulmányozhatják. A sierzők bemutatják azokat az embereit, akik a közéletben jelen vannak, cselekvő részesei a legtöbb megmozdulásnak, kezdeményezésnek. Az új kiadványt hamarosan kézb'e vehetik a könyvtárak látogatói, a város polgárai. 1987. ÁPRILIS S., PÉNTEK A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Válaszok reális hangszerelésben A képviselő egy évtizede AKADÉMIA utca helyett Alkotmány utcát írtam a noteszomba. Először ezen a téves címen kerestem dr. Mondok Pált, a Pest Megyei Tanács nyugalmazott elnökét, a város és vonzáskörzete ország- gyűlési képviselőjét, aki a Pest megyei munkavédelmi bizottság elnöke. Nem győzök elnézést kérni a késésért, amire a szokott nyugalmával válaszol. Nincs semmi gond — mondja —, volt mit tenni a várakozás ideje alatt is. Azok közé tartozik, aki maga is bábáskodott Dunakeszi várossá fejlesztése körül, így hát szombaton, azaz holnap egy kicsit a maga munkáját is ünnepelheti. — Mi foglalkoztatja most, a tizedik esztendőben a képviselőt? A kérdésre az évtized fejlődését áttekintő válasz következik, realista hangszerélésben. Mert ugye épült itt több új iskola, jóízű a kenvér. fejlődött és bővül a gázhálózat, a víz- és csatornahálózat, biztonságosabb, modernebb lett a Dunakeszin áthaladó 2-es főútvonal itteni szakasza, bölcsen döntött a lakosság, hogy a területfejlesztési hozzájárulást megszavazva a vízszolgáltatást akarja javítani. Ám ugyanakkor a népesség dinamikus szaporodása újabb feszültségeket hoz, fejlesztést sürget minden területen. —* Nincs ellentmondás köztem, az engem korábban felkereső pedagógusok és a tanács között — mondja dr. Mondok Pál. — Az új iskolát meg kell építeni ebben az ötéves tervben. Fokozatosan javul a vízszolgáltatás, jogos a sok panasz. Minél többször napirendre kel! tűzni, s végül meg kell oldani a települések helyi és helyközi közDr. Mondok Pál országgyűlési képviselő lekedésének ma még jelentős gondjait. Göd otthont alapítani kívánó fiataljait íoglakoztató kérdések, a termálkincs kihasználása, a fóti, ma még gazdátlan, eredetileg a gyermekvárosban felnőtt fiataloknak összefogással épült ház végleges gorsa kerül szóba a beszélgetés során. A képviselő szerint a termálfürdő további fejlesztéséhez olyan partnert kell találni, akinek pénze van és tud kockáztatni. A FÖLDTÖRVÉNY elfogadásának azért örül, mert ez határozottabb lépésekhez segítheti a helyi tanácsot, könnyebben parceiiázhat majd telkeket. — A fóti intézményt szívem szerint eredeti céljára szánnám, erről hamarosan döntenek. Ezenkívül is számtalan feladat áll, .előttünk a három településen. összefoglalva: tisztességesen megoldani az alapellátást — mondta végül c*'. Mondok Pál képviselő. Kovács Ferenc a szakmunkások szakközépiskolája tagozat- vezetője a táblánál Idei tervek a népfrontban A nyilvánosság szervezőerő $ Az elmúlt tíz év legszínvonalasabb és legaktívabb ülését ^ tartotta nemrég a Hazafias Népfront Dunakeszi Bizott- | sága. Ezt a minősítést, a testület munkáját régóta figye- ^ lemmel kísérők fogalmazták meg. Nem nagyon maradt ^ szabad ülőhely a városi tanács nagytermében, ahol a ^ fórum jellegű tanácskozásra került sor. Mivel a HNF ^ ülései nyilvánosak, sok érdeklődőt vonzott a múlt évet J értékelő, az Idei tervet vitató közös beszélgetés. Ezle- | hetőséget adott a visszapillantásra és ugyanakkor az előli retekintésre Is. A ki valamilyen esti iskolán. munka' mellett tanult valaha,; az tudja, milyen érzés éjjel lí órakor a vetett ágyra nézni, vonzásának ellenállni. Korunkban sokan szerezték így a tudásukat, mondhatni kemény munkával. — Mi valóságos szellemi felfrissülést éreztünk, amikor megkezdtük a tanítást itt a szakmunkások szakközépiskolájában — emlékszik vissza Kovács Ferenc, a Gárdonyi Géza Szakmunkásképző Intézet szakközépiskolái tagozat- vezetője a tíz évvel ezelőtti első órákra. Az üzemmérnök-tanár üzemszervezés szakon végzett’. >■ közvetlen, megnyerő egyéniség, aki csak mellesleg említi meg az -ódon MÁV-te- lepi lakásban, hogy ő már harmadik generációs lakó itt. hiszen a nagyapja érkezett az akkor még új üzembe, a Dunakeszi Vagongyárba. Az emberek nem szívesen beszélnek az érzelmeikről, s inkább gyakorlati dolgokról esik sző, de a tetteil? is a lokálpatriotizmust tükrözik. A tanáf és kollégái a vasutasszellem nemes hagyományait, fegyelmét, szemléletét szeretnék átmenteni, elmélyíteni a szívekben, az emberek tudatában. Mert bizony — említi Kovács Ferenc —, afcik régen idejöttek dolgozni a vasúthoz, azok nemcsak a szakmához értettek. Énekeltek a . kórusban, játszottak a zenekarban, olvasott, művelt emberek voltak. A jó munkának ugyanis nemcsak a konkrét szakismeret a feltétele. A felnőtt-tagozat fennállásának 10 éves évfordulóját ünnepük Sok szakmunkást bocsátottak útra ez alatt az idő alatt •' érettségi, bizonyítvánnyal, a hároméves tanulás után. A helyi vállalatok is hamar felismerték, hogy a széles látókörű Szakmunkásokkal többet érhetnek el. Nem akadályozták meg a tanulásukat. Voltak a hallgatók közt olyanok, akiket egyenesen küldtek is erre az iskolára. Az intézmény rangjáról meg a követelményekről sokat elmondanak a számok, melyek szerint minden évben ötvenen, hatvanon kezdték el a tanulást, ám csak tizenöten- húszan jutottak el az érettségi vizsgáig. Az évtized malmán lepergett idő mérlege szerint úgy százötvenen szereztek diplomát, heti két alkalommal, összesen négy órát töltve a padok között. Az idei arányok is jól mutatják, mennyien bírják, vagy nem bírják végig a tempót, ötvennégyen járnak az első, harmincán a második, tizenhatan a harmadik osztályba. — A követelményekből nem lehet engedni csak azért, hogy szebb legyen a statisztika. A bizonyítvány legyen valódi, még akkor is. ha sokan csak a kettes osztályzatot célozzák meg — vallja Kovács Ferenc. — Merre tart most ez a képzési forma, kedveznek-e a jelenlegi körülmények? — Ez a tanári kart is élénken foglalkoztatja, bár az esti iskolák nélkül is bőven lenne munkájuk. Azt tapasztaljuk, hogy fiatalodik a hallgatóság, bár az is igaz, hogy kell közöttük az idősebbek példája, mert mindig azok tanulnak jobban, akiket egy kicsit meggyűrt már az életN agyon kedvezőek a tapasztalatok a járműjavítóban. A felnőtt korban érettségizők közül többen kerültek főiskolára, jó műszaki vezetők lettek. De kiválóan állják meg a helyüket az érettségizett szakmunkások is. Nem is volna baj, ha minél többen szeretnének bekerülni az ipari üzemek széles látókörű élgárdájába, hogy pár éves munkával, szellemi befektetéssel művelt, sokoldalúan képzett, az új iránt mindig fogékony szakmunkások legyenek belőlük. Hiszen ezt diktálja a mai kor parancsa. A felső határ A várossá válás 10 éves évfordulóján Antal János titkárral beszélgetve szintén szóba került a múlt, az évtized sikereinek, gondjainak felidézése. Mégelevenedett az a korszak is. amikor még a közigazgatás fórumain úgy vélték: az agglomerációs övezetben levő településeket nem kell nagyon fejleszteni. Hiszen közel a főváros. az majd minden ellátási, szolgáltatási igényt kielégít. Az élet hamarosan más gondolkodásmódot követel, de a fejlődésben elmulasztott évtizedeket nehéz pótolni. — Dunakeszi 1970-ben lett nagyközség, s mindössze hét évig tartott ez az állapot, s 1977-ben, mint tudjuk, elnyerte a városi rangot — emlékeztet Antal János. — A hetvenes évek elején a mostanihoz képest nagy pénzek jutottak a fejlesztésre, gyorsabban haladtunk előre. Most viszont korlátozottabbak a lehetőségek, szigorúbbak a feltételek. Abban az időben mi a kertváros jellegének megőrzésére gondoltunk. Azt hiszem, a 35 ezer lakosú településen az a felső határ, ameddig a fejlesztésben el szabad menni. Ennyit győzhetünk beruházásokkal, úgynevezett infrastruktúrával. A városi vonások különben is csak az utóbbi négy évben kezdtek kirajzolódni, az előző hat évre inkább a nagyközségi jelleg volt jellemző. Többet követelnek A nyílt vitában, nagy érdeklődés mellett megalkotott és jóváhagyott idei munkaterv és fő törekvések felől érdeklődve s Antal János válaszát hallva így összegezhető a népfront idei programja: A testület továbbra is szervezőként lép fel, s programnak tekinti a gyalogjárda nagyon fontos építését. A tanácsi költségvetésből 6,5 kilométer betonozására telik az idén. Segítik az alagi városrész gázhálózatának lefektetését. Üj program és lépés azurbanizá- ció kiterjesztésében a csatornahálózat építése, s főleg azt akarják elérni, hogy a már kész fővonalakhoz minél több mellékvonal csatlakozzon lakossági támogatással. Szervezőként segítik a népfront aktivistái a tanács és a tanácstagok munkáját, jelzik, támogatják a környezetvédelmi intézkedéseket. Programnak tekintik — Továbbra is arra törekszünk, hogy minél nagyobb nyilvánosság előtt dolgozzunk — foglalta össze véleményét a titkár. — Ezt az évet szánjuk arra is, hogy egy kicsit rendezzük a sorainkat, még eredményesebbé tegyük c család- védelmi tanács és a fogyasztók tanácsa munkáját. Irántuk elnökségünk, bizottságunk nagyobb követelményeket támaszt. Kinevezés Dr. Gerőné Ladányi Annát nevezte ki a városi tanács a műszaki és termelés-ellátás felügyeleti osztály vezetőjének. Gerőné a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karán szerzett diplomát, majd a Pest Megyei Tanácsi Tervező Vállalat építészosztályán volt tervező. 1984 szeptemberében került a tanácshoz, ahol eddig műszaki főelőadóként dolgozott. Hozzáértése, az ügyfelek megelégedése, velük szembeni készséges magatartása vált a tanács bizalmának forrásává. Az oldalt írta: Kovács T. István Fotó: Vimola Károly
