Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-03 / 79. szám

Jeles napok A város ünnepén Elérkezett az ünnep Ideje, amelynek részletes program­jairól lapunkban már előzetes tájékoztatást adtunk. A vá­rossá válás tízéves évjorduló- ján, hazánk1 felszabadulásának 42. évfordulóján Dunakeszi la­kosságát érte az a megtisztel­tetés, hogy otthona lesz a me­gyei ünnepségnek. A ma, pénteken kezdődő ese­ménysorozat első rendezvé­nyét, a Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szer­vezete helyi testületének ter- fnékbemutatóját Pálmai László, a városi pártbizottság első tit­kára nyitja meg 16 óra 30 perckor a József Attila Műve­lődési Központban, A város és yonzáskörzete gazdasági egysé­geiben termelt, gyártott pro­duktumok bemutatója április 10-én 14 óráig tekinthető meg. Ünnepel az MHSZ honvé­delmi klubja is, amely április 4-én 9 órától területi lövész­versenyt rendez. Ötödikén 9 órától a KISZ városi bizottsá­ga és az MHSZ közös szerve­zésében rendeznek az ünnep tiszteletére .városkörzeti sport­napot, amelyen sok verseny­szám és labdajáték szerepel, to­vábbá látványos haditechnikai bemutató, jó idő esetén hőlég­ballon-parádé is várható. Az MSZMP Pest Megyei és Dunakeszi Városi Bizottságá­nak, a megyei és a városi ta­nácsnak a rendezésében a me­gyei ünnepség április 4-én, szombatod délelőtt 10 órakor kezdődik a József Attila Mű­velődési Központban. Itt Pál­mai Lászlónak; a városi párt- bizottság első: titkárának üd­vözlő szavai után dr. Balogh Pál, a megyei pártbizottság titkára mond ünnepi beszédet. Ezután neves fővárosi művé­szek közreműködésével műsor kezdődik a színpadon. A mű­sorvezető. Küdlik Júlia, a Ma­gyar Televízió munkatársa lesz. *"■- •• Közös munkával, segítséggel Mesterek háza a híd előtt A Hid lábánál áll a ház, megújulva, megszépítve. Belső termei, munkaszobái hangulatosak, otthonosak. Alkalmasak arra, hogy Du­nakeszi és körzetének kis­iparosai érdemi ügyeiket intézzék, klubéletet élhes­senek, tanácskozásokat tart­hassanak. Sokan és sokat dolgoztak azért, hogy mind­ez így legyen. Sok fárad­ságába került ez Kecske­méti Lászlónak is. az egész­ségügyi okok miatt leköszö­nő titkárnak, aki helyett Gáspár Péter lépett a sor elejére. Az új titkárt nem­rég mint a Fóti Nagyköz­ségi Tanács tapasztalt, többféle beosztásban dolgo­zó munkatársát ismertük, legutóbb közművelődési és oktatási felügyelő volt. Mindenki azt bizonygatta 8 hétfői megnyitón, hogy na­gyon nagy szükség volt már erre a szervezeti központra. Hiszen a térség három telepü­lésén összesen 870 kisiparos dolgozik. Néha még így is ki­derül, hogy mindez kevés, mert bizony sok a hiányszak­ma. Továbbra sem tanulnak a fiatalok cipésznek, ácsnak, te­tőfedőnek, s a felsorolás le­hetne ennél is hosszabb. Az új székházat 1985-ben vásárolta a helyi alapszerve- zet.' A megyei központ négy-, az országos egymillió forinttal járult hozzá a kiadásokhoz. A saját kasszából is kellett még 300 ezer forint, a kisiparosok társadalmi munkájának pedig 170 ezer az értéke. A hétfői ünnepségen erről is sok szó esett, s a tett jelentőségének elismerését is bizonyítva meg­tisztelte látogatásával a duna­keszieket a KIOSZ országos elnökhelyettese, Molnár György, valamint XJrbán Lász­ló, a megyei bizottság vezető­je is. A fcSskŐrití Szavalt és jókí­vánságok mellé Urbán László Kecskeméti László, a leköszönő titkár átveszi az elismerést Urbán Lászlótól és Molnár György kitünteté­seket is adott át. Örökös Jó­zsef gépjárműszerelő a Kiváló Szervező Munkáért kitüntetést kapta, Veres István kőfaragó, Víg Mihály faárükészítő, Tóth István cukrász elismerő okle­vél birtokosa lett, s végül me­leg szavak kíséretében vehet­te át a munkáját elismerő ajándékot Kecskeméti László. — Milyen a mai kisiparo­sok élete? Számíthatunk-e rá­juk a jövőben is? Koncz Tiborné női szabó szerint igen. Sok munkája van, de győzi, tizenöt éves kora óta ismerik a városban. Az adót el lehet viselni, csak az SZTK sok. Többen ezért adják visz- szá az ipart. Ehhez a véleményhez csat­lakozik Halász István el­nökhelyettes, kultúrfelel ős, gazdasági vezető, lakatos, aki már csak a nyugdíj mellett űzi az ipart. A közterhek nö­vekedéséről beszél Gáspár Pé­ter, aminek valahol a fogyasz­tó, illetve megrendelő vallja a kárát. Nem olcsó dolog KIOSZ- tagnak lenni. A havi díj, jö­vedelemtől függően elérheti az 500 forintot, a társadalombiz­tosítási hozzájárulás meg a 4300-at is. Helytörténet szóban, képben Amivel gyarapodtunk Város születik. Ez a címé a ^ zői: Bársony Zoltánná, Cson- most kiadott új várostörténeti füzetnek, melynek borítólap­ját Dunakeszi címere díszíti, A könyvecske tartalma az el­múlt tíz év rövid történetet foglalja össte Metykó Gyuláit# tanácselnök előszavával. Szer­Érettségizett szakmunkások Akiket meggyűrt már az élet ka Mária, Terhe Józsefné, Tóth Istvánná, Vetési Imre, A fotókat Erdőst Ágnes és Gu­lyás Péter készítették. Az esztétikus formában 'Aiéájelént' kiadvány ölyásői a fízévesi fejlődés legfontosabb adatait tanulmányozhatják. A sierzők bemutatják azokat az embereit, akik a közéletben jelen vannak, cselekvő része­sei a legtöbb megmozdulás­nak, kezdeményezésnek. Az új kiadványt hamarosan kézb'e vehetik a könyvtárak látogatói, a város polgárai. 1987. ÁPRILIS S., PÉNTEK A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Válaszok reális hangszerelésben A képviselő egy évtizede AKADÉMIA utca helyett Alkotmány utcát írtam a no­teszomba. Először ezen a té­ves címen kerestem dr. Mon­dok Pált, a Pest Megyei Ta­nács nyugalmazott elnökét, a város és vonzáskörzete ország- gyűlési képviselőjét, aki a Pest megyei munkavédelmi bizottság elnöke. Nem győzök elnézést kérni a késésért, ami­re a szokott nyugalmával vála­szol. Nincs semmi gond — mondja —, volt mit tenni a várakozás ideje alatt is. Azok közé tartozik, aki ma­ga is bábáskodott Dunakeszi várossá fejlesztése körül, így hát szombaton, azaz holnap egy kicsit a maga munkáját is ünnepelheti. — Mi foglalkoztatja most, a tizedik esztendőben a képvise­lőt? A kérdésre az évtized fejlő­dését áttekintő válasz követ­kezik, realista hangszerélés­ben. Mert ugye épült itt több új iskola, jóízű a kenvér. fej­lődött és bővül a gázhálózat, a víz- és csatornahálózat, biz­tonságosabb, modernebb lett a Dunakeszin áthaladó 2-es főútvonal itteni szakasza, böl­csen döntött a lakosság, hogy a területfejlesztési hozzájáru­lást megszavazva a vízszolgál­tatást akarja javítani. Ám ugyanakkor a népesség dina­mikus szaporodása újabb fe­szültségeket hoz, fejlesztést sürget minden területen. —* Nincs ellentmondás köz­tem, az engem korábban fel­kereső pedagógusok és a ta­nács között — mondja dr. Mondok Pál. — Az új is­kolát meg kell építeni ebben az ötéves tervben. Fokozato­san javul a vízszolgáltatás, jo­gos a sok panasz. Minél több­ször napirendre kel! tűzni, s végül meg kell oldani a tele­pülések helyi és helyközi köz­Dr. Mondok Pál országgyűlési képviselő lekedésének ma még jelentős gondjait. Göd otthont alapítani kí­vánó fiataljait íoglakoztató kérdések, a termálkincs ki­használása, a fóti, ma még gazdátlan, eredetileg a gyer­mekvárosban felnőtt fiatalok­nak összefogással épült ház végleges gorsa kerül szóba a beszélgetés során. A képviselő szerint a termálfürdő további fejlesztéséhez olyan partnert kell találni, akinek pénze van és tud kockáztatni. A FÖLDTÖRVÉNY elfoga­dásának azért örül, mert ez határozottabb lépésekhez segítheti a helyi tanácsot, könnyebben parceiiázhat majd telkeket. — A fóti intézményt szívem szerint eredeti céljára szán­nám, erről hamarosan dönte­nek. Ezenkívül is számtalan feladat áll, .előttünk a három településen. összefoglalva: tisztességesen megoldani az alapellátást — mondta végül c*'. Mondok Pál képviselő. Kovács Ferenc a szakmunkások szakközépiskolája tagozat- vezetője a táblánál Idei tervek a népfrontban A nyilvánosság szervezőerő $ Az elmúlt tíz év legszínvonalasabb és legaktívabb ülését ^ tartotta nemrég a Hazafias Népfront Dunakeszi Bizott- | sága. Ezt a minősítést, a testület munkáját régóta figye- ^ lemmel kísérők fogalmazták meg. Nem nagyon maradt ^ szabad ülőhely a városi tanács nagytermében, ahol a ^ fórum jellegű tanácskozásra került sor. Mivel a HNF ^ ülései nyilvánosak, sok érdeklődőt vonzott a múlt évet J értékelő, az Idei tervet vitató közös beszélgetés. Ezle- | hetőséget adott a visszapillantásra és ugyanakkor az elő­li retekintésre Is. A ki valamilyen esti isko­lán. munka' mellett ta­nult valaha,; az tudja, milyen érzés éjjel lí órakor a vetett ágyra nézni, vonzásának el­lenállni. Korunkban sokan szerezték így a tudásukat, mondhatni kemény munká­val. — Mi valóságos szellemi felfrissülést éreztünk, ami­kor megkezdtük a tanítást itt a szakmunkások szakközépis­kolájában — emlékszik vissza Kovács Ferenc, a Gárdonyi Géza Szakmunkásképző Inté­zet szakközépiskolái tagozat- vezetője a tíz évvel ezelőtti első órákra. Az üzemmérnök-tanár üzemszervezés szakon vég­zett’. >■ közvetlen, megnyerő egyéniség, aki csak mellesleg említi meg az -ódon MÁV-te- lepi lakásban, hogy ő már harmadik generációs lakó itt. hiszen a nagyapja érkezett az akkor még új üzembe, a Du­nakeszi Vagongyárba. Az emberek nem szívesen beszélnek az érzelmeikről, s inkább gyakorlati dolgokról esik sző, de a tetteil? is a lo­kálpatriotizmust tükrözik. A tanáf és kollégái a vasutas­szellem nemes hagyományait, fegyelmét, szemléletét szeret­nék átmenteni, elmélyíteni a szívekben, az emberek tuda­tában. Mert bizony — említi Kovács Ferenc —, afcik régen idejöttek dolgozni a vasúthoz, azok nemcsak a szakmához értettek. Énekeltek a . kórus­ban, játszottak a zenekarban, olvasott, művelt emberek vol­tak. A jó munkának ugyanis nemcsak a konkrét szakisme­ret a feltétele. A felnőtt-tagozat fennállá­sának 10 éves évfordulóját ünnepük Sok szakmunkást bocsátottak útra ez alatt az idő alatt •' érettségi, bizonyít­vánnyal, a hároméves tanulás után. A helyi vállalatok is hamar felismerték, hogy a széles látókörű Szakmunká­sokkal többet érhetnek el. Nem akadályozták meg a ta­nulásukat. Voltak a hallgatók közt olyanok, akiket egyene­sen küldtek is erre az iskolá­ra. Az intézmény rangjáról meg a követelményekről so­kat elmondanak a számok, melyek szerint minden évben ötvenen, hatvanon kezdték el a tanulást, ám csak tizenöten- húszan jutottak el az érettsé­gi vizsgáig. Az évtized mal­mán lepergett idő mérlege szerint úgy százötvenen sze­reztek diplomát, heti két al­kalommal, összesen négy órát töltve a padok között. Az idei arányok is jól mutatják, mennyien bírják, vagy nem bírják végig a tempót, öt­vennégyen járnak az első, harmincán a második, tizen­hatan a harmadik osztályba. — A követelményekből nem lehet engedni csak azért, hogy szebb legyen a statisztika. A bizonyítvány legyen valódi, még akkor is. ha sokan csak a kettes osztályzatot célozzák meg — vallja Kovács Ferenc. — Merre tart most ez a képzési forma, kedveznek-e a jelenlegi körülmények? — Ez a tanári kart is élén­ken foglalkoztatja, bár az es­ti iskolák nélkül is bőven lenne munkájuk. Azt tapasz­taljuk, hogy fiatalodik a hall­gatóság, bár az is igaz, hogy kell közöttük az idősebbek példája, mert mindig azok tanulnak jobban, akiket egy kicsit meggyűrt már az élet­N agyon kedvezőek a ta­pasztalatok a járműjaví­tóban. A felnőtt korban érett­ségizők közül többen kerültek főiskolára, jó műszaki veze­tők lettek. De kiválóan állják meg a helyüket az érettségi­zett szakmunkások is. Nem is volna baj, ha minél többen szeretnének bekerülni az ipa­ri üzemek széles látókörű él­gárdájába, hogy pár éves munkával, szellemi befekte­téssel művelt, sokoldalúan képzett, az új iránt mindig fo­gékony szakmunkások legye­nek belőlük. Hiszen ezt dik­tálja a mai kor parancsa. A felső határ A várossá válás 10 éves év­fordulóján Antal János titkár­ral beszélgetve szintén szóba került a múlt, az évtized sike­reinek, gondjainak felidézése. Mégelevenedett az a korszak is. amikor még a közigazgatás fórumain úgy vélték: az agglo­merációs övezetben levő tele­püléseket nem kell nagyon fej­leszteni. Hiszen közel a fővá­ros. az majd minden ellátási, szolgáltatási igényt kielégít. Az élet hamarosan más gon­dolkodásmódot követel, de a fejlődésben elmulasztott évti­zedeket nehéz pótolni. — Dunakeszi 1970-ben lett nagyközség, s mindössze hét évig tartott ez az állapot, s 1977-ben, mint tudjuk, elnyer­te a városi rangot — emlé­keztet Antal János. — A het­venes évek elején a mostani­hoz képest nagy pénzek jutot­tak a fejlesztésre, gyorsabban haladtunk előre. Most viszont korlátozottabbak a lehetőségek, szigorúbbak a feltételek. Ab­ban az időben mi a kertváros jellegének megőrzésére gondol­tunk. Azt hiszem, a 35 ezer la­kosú településen az a felső határ, ameddig a fejlesztésben el szabad menni. Ennyit győz­hetünk beruházásokkal, úgy­nevezett infrastruktúrával. A városi vonások különben is csak az utóbbi négy évben kezdtek kirajzolódni, az előző hat évre inkább a nagyközsé­gi jelleg volt jellemző. Többet követelnek A nyílt vitában, nagy ér­deklődés mellett megalkotott és jóváhagyott idei munkaterv és fő törekvések felől érdek­lődve s Antal János válaszát hallva így összegezhető a nép­front idei programja: A testület továbbra is szer­vezőként lép fel, s program­nak tekinti a gyalogjárda na­gyon fontos építését. A taná­csi költségvetésből 6,5 kilomé­ter betonozására telik az idén. Segítik az alagi városrész gáz­hálózatának lefektetését. Üj program és lépés azurbanizá- ció kiterjesztésében a csator­nahálózat építése, s főleg azt akarják elérni, hogy a már kész fővonalakhoz minél több mellékvonal csatlakozzon la­kossági támogatással. Szervezőként segítik a nép­front aktivistái a tanács és a tanácstagok munkáját, jelzik, támogatják a környezetvédel­mi intézkedéseket. Programnak tekintik — Továbbra is arra törek­szünk, hogy minél nagyobb nyilvánosság előtt dolgozzunk — foglalta össze véleményét a titkár. — Ezt az évet szánjuk arra is, hogy egy kicsit ren­dezzük a sorainkat, még ered­ményesebbé tegyük c család- védelmi tanács és a fogyasz­tók tanácsa munkáját. Irántuk elnökségünk, bizottságunk na­gyobb követelményeket tá­maszt. Kinevezés Dr. Gerőné Ladányi Annát nevezte ki a városi tanács a műszaki és termelés-ellátás felügyeleti osztály vezetőjé­nek. Gerőné a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki ka­rán szerzett diplomát, majd a Pest Megyei Tanácsi Tervező Vállalat építészosztályán volt tervező. 1984 szeptemberében került a tanácshoz, ahol ed­dig műszaki főelőadóként dol­gozott. Hozzáértése, az ügyfelek megelégedése, velük szembeni készséges magatartása vált a tanács bizalmának forrásává. Az oldalt írta: Kovács T. István Fotó: Vimola Károly

Next

/
Thumbnails
Contents