Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-25 / 97. szám
Dr. Csehák Judit: Mindennapi örömeink tő előírásokat, amolyan „egészség-tízparancsolatot”. Amit szeretnénk, hogy egyre több társunk ismerje fel, milyen előnyöket kínál számára az egészséges életmód választása. S itt nemcsak arról van szó, bár az sem lebecsülendő cél, hogy hosszabb távon csökkenhet a legfontosabb népbetegségek okozta halálozás, hogy születendő gyermekeink egyre hosszabb élettartamra számíthatnak. Olyan, sokszor nem is végiggondolt hatást említenék, mint egy-egy maihoz hasonló játékos mozgásprogramnak a családi, a baráti közösség összetartását erősítő jelentősége. Ha a szülők és a kortárs csoportok egyre többen látnak mintát, hogyan lehet és érdemes a szabadidőben a mozgást élménnyé varázsolni, idővel kevesebb lehet a tétlenség, az ülőelfoglaltság kikapcsolódásra szánt perceinkben. Az egészség csakis így válhat mindennapi örömeink forrásává, segíthet az egyén, a kollektíva teljesítőképességének javításában, ami viszont gazdasági felemelkedésünk feltétele is. A kormány elhatározása önmagában nem elegendő, amikor az egészség értékének elismerését tűzzük célul. Siker reményében csak akkor léphetünk, ha önkéntes vállalással, saját érdekeink integrálásával társadalmi intézmények, szervezetek sokasága fog össze, hogy az egészség- megőrzés ügye visszafordíthatatlan mozgalommá terebélyesedjen. Varga László: Romantikus élmény Az úttörőmozgalom szeretne a korábbinál vonzóbb, a gyermekek életkori sajátosságainak jobban megfelelő, érdeklődésüket felkeltő programokat kínálni. Ez a mostani családi nap hogyan illeszkedik ezekbe az elképzelésekbe? Biztos-e, hogy ilyen nagyszabású, óriási tömegeket megmozgató rendezvényekre van elsősorban szükség, nem pedig kisebb közösségeknek szóló programokra, amelyeknek szervezésében a gyermekek maguk is részt vehetnek? — kérdeztük Varga Lászlótól, a Magyar Úttörők Országos Szövetségének főtitkárától. — A gyermekeknek romantikus élmény, izgalom, ha közelről is szemügyre vehetnek egy olyan híres létesítményt, amilyen a Hungaroring, ahol a Forma—1 világának legnagyobbjai mérik össze maguk és gépeik tudását. Kétszeresen is szívdobogtató, ha maguk is versenyezhetnek, játszhatnak a nagy hírű pályán. Mozgalmunk a boldog, vidám és élménygazdag gyermekkor megteremtésére törekszik, jól szolgálja ezt ez a rendezvény is. Illeszkedik a kezdeményezés az egészséges életmód, az egészségmegőrzés céljaihoz is. Az erőt, ügyességet igénylő versenyek, vetélkedők során szinte észrevétlenül mutatkozik meg a közös mozgás, játék öröme és fontossága. Nagyon örülnénk, ha a legközelebbi hasonló alkalommal mór nem a családi autóval, busszal, vonattal érkeznének a részvevők, hanem, ahogyan most a monoriak is teszik, túrával egybekötve, gyalogosan vagy kerékpáron. Sokan kételkednek az ilyenfajta nagy rendezvények szükségességében. Mi azt valljuk, éppúgy igényük a gyermekeknek a jó tömeg- megmozdulás, mint egy meghitt beszélgetés vagy egy őrsi focimeccs. Fontosnak tartjuk tehát a „Miénk a Hungaroring" akciót, mert alkalmat, mégpedig jó alkalmat ad a családi együtt- létre, a közös megméretésre, a szórakozásra, s nem utolsósorban sikerélmények szerzésére. Szeretnénk, ha a kezdeményezés tovább élne és példa lehetne más megyéknek is, hiszen sok helyen akad alkalmas létesítmény. Okos szervezéssel, ötletekkel, lelkesen, szeretettel, sikeres programok állíthatók össze, szolgálva közös és szép célunkat: legyen minél több boldog, egészséges gyerek, kiegyensúlyozott, gyermekszerető felnőtt. ■— Akik ma eljöttek ide a Hungaroringre, hogy részt vegyenek a különböző sportversenyekben, szabadtéri programokban, azok az egészséges életmód, a sport mellett voksoltak. De azokat, akik sem most, sem máskor nem vesznek részt ilyen rendezvényeken, hogyan lehet magaitartásuk megváltoztatására kényszeríteni? — kérdeztük dr, Csehák Judit miniszterelnök-helyettest. — Mit irányoz elő erre a készülőben levő egészségmegőrzési nemzeti program, s milyen hatása lehet annak, hogy érdekükben összefognak a társadalom intézményei, szervezetei? — Akarata ellenére senkit nem lehet egészségessé tenni, s az egészségmegőrzés mostanában csiszolódó nemzeti programja sem tartalmaz pontokba szedheFöldi,égi emberek Gödöllőn a melegebb évszakokban nemcsak égi áldás hull a magasból, hanem időnként, pontosabban szinte amikor az idő csak engedi, bátor emberek is alászállnak az égből. A város nyugati határában, szántóföldek, legelők ölelésében, a Gödöllői-dombság második legnagyobb hegye, a Bolnoka előterében található a Magyar Honvédelmi Szövetség repülőtere, amelyen korábban vitorlázógépek is otthonra leltek. Napjainkban a repülés már nem is olyan nagy dolog, s mivel az idő pénz, sokan választják ezt az idő- takarékos utazási módot. Még ma sem tartozik a hétköznapi megoldások sorába azonban az, hogy valaki gépmadáron felemelkedik a fellegek közé, le viszont saját szárnyakon, helyesebben ejtőernyővel érkezik. Vajon milyen utat kellett végigjárniuk azoknak, akik a családi hétvégén ugranak az égből? Erről beszélgettünk Szabó Balázzsal, a Postás Repülő és Ejtőernyős Klub ejtőernyős szakosztályvezetőjével a gödöllői reptéren, a Hungaro- ringtől légvonalban egy ugrásra. Az ejtőernyős sport Pest megyei bázisán ottjártunkkor éppen egy kiképzés, úgyneveHa kedd, akkor Belgium. Ebből az állításból kiindulva egy sor hasonló kinyilatkoztatás született, amelyek indokoltságán, megalapozottságán olykor lehetetlen vitatkozni, egyiket-másikat alapjaiban megkérdőjelezni. Ha viszont azt állítja valaki, hogy Ho futás, akkor Pest megye, hót ekkor aligha akad sportbarát ebben az országban, aki e kijelentés ellen vétózni kívánna. Miért is tenné, hiszen szű- kebb pátriánkban valóban gazdag hagyományai vannak a futásnak. Annak az alapsportnak, amely minden más sporttevékenységhez elengedhetetlenül szükséges, s amely önmagában is szolgálja a fizikai felfrissülést, a regenerációt. Ezzel jószerivel mindenki tisztában van, a különféle hosszúságú futások rendszeres szervezését és lebonyolítását mégis a legkülönfélébb hatásfokkal teszik, szerte az országban. Pest megye mindenesetre dagadó kebellel állhat oda bármely szakzsűri elé, amely a futás helyzetét vizsgálná. A megyei tanács ifjúsági és sportosztályának munkatársai — elsősorban Király Tibor és Burján Attila — sok mindent elkövetnek azért, hogy minél többen kapcsolódjanak be a futóakciókba, ahol azután olyan élményekben lehet részük. amelyeken keresztül előbb-utóbb hosszabb távra is elkötelezik magukat a kocogás, a futás mellett. Kiváló példa erre a Megyénk körül megyünk körül rendezvény, amely immár sokéves múltra tekinthet vissza. Volt olyan tavasz, amikor majd 500 kilométert tett meg a lelkes zett sporttábor fejeződött be. A fiatalok az ejtőernyőket és a ruházatukat csomagolták. — A honvédelmi törvény leamatőrökből álló stáb, menet közben pedig a települések közigazgatási határain belül iskolások serege kísérte a futókat: azoknak lelkesítést adván, önmaguknak pedig élményeket. A csúcsot a 13 ezer csatlakozó jelenti, de az idei, rendkívül mostoha körülmények között lebonyolított futóhéten — amelyen 300 kilométer alatt maradt az össztáv — is több mint ötezren kocogtak 1—2 kilométert az egészségükért. És a sornak ezzel még koránt sincs vége. 1984-ben jött az újabb nagy ötlet, a szupermaratoni futás Pest megyébe történő telepítése. A korábban a Balaton körül futó szuper- maratonistákat a sportosztály felügyelte és támogatta, miért ne fussanak hát a megye határain belül? A húzás bevált: az idén már negyedik alkalommal meghirdetett háromnapos, 200 kilométeres hosszútávfutás népszerűsége vitán hetőséget nyújt arra, hogy a sorköteles fiatalokat előképzéssel készítsük fel a katonai szolgálatra. Sokan jelentkeznek klubközösségeinkbe. A Pest megyeiek elsősorban a fővárosi egyesületekben tanulnak, de a gödöllőiek már saját városukban, a BHG kihelyezett szakosztályában is elsajátíthatják az alapvető elméleti és gyakorlati ismereteket. A folytatás a repülőtéren következik, a magasból! — Tábori körülmények között folytatódik a tudnivalók oktatása, s itt végzik a fiatalok az első ugrásokat. Az időjárás szerint hatszáz, nyolcszáz méter magasból hajtanak végre úgynevezett bekötött ugrásokat. Ez azt jelenti, hogy az ejtőernyő tőlük függetlenül kinyílik a kellő pillanatban. A kívülálló úgy gondolná, hogy ha az ember már kiugrik a gépből, ha kiugorhat a gépből, akkor mindent tud, kész ejtőernyős. Ez korántsem igaz. A fiatalok valamennyi ugrást meghatározott feladat szerint hajtják végre. A földről távcsővel figyelő oktatók szigorúan értékelik a teljesítményt és mindig van valami észrevételük, tanácsuk, mit, hogyan kell módosítani. Bármilyen helyzetben tudnia kell az ejtőfelüli, előreláthatóan tovább nő a részvevők száma. Most újabb lehetőség kínálkozik a futással szimpatizálók számára, s megint csak a Pest megyei szervezők jóvoltából. A név ezúttal stílszerű: Forma—1 futás. S ebben semmi csalafintaság nincs, hiszen az olimpiai ötpróba versenysorozatba is szervesen illeszkedő futásra az autós gyorsasági vb-futamnak és számos, más autós-motoros rendezvénynek otthont adó Hungaroring gyűrűjén kerül sor. A nevezéseket már reggel 8 órától folyamatosan le lehet adni, 9 órakor' pedig egy kör bemelegítő kocogásra invitálják a rendezők a későbbi futószámok indulóit. Az olimpiai ötpróba keretében 5, 10 és 21 kilométeres távokra lehet jelentkezni, amelyeknek bizony elég kemény szintjei vannak. Viszont a többpróbá- zók a célba érkezés fejében jelentősen gyarapíthatják pontjaik számát. ernyősnek, hogy mit kell tennie. A levegőben az ember csak magára van utalva. Ez igen nagy felelősséget is jelent, hiszen nem hibáztathat mást, ha valamit elront. Szabó Balázs szerint éppen az az egyik varázsa az ejtőernyőzésnek és ebben rejlik annak a titoknak a nyitja is, hogy ez a sportág kevésbé veszélyes, mint az autózás. Tavaly tízezernél több ugrást hajtottak végre Gödöllőn, s csak kisebb sérülések voltak a földetérésnél. Az első nyolc ugrás után ki-ki tehetsége szerint fejlődhet tovább, akár sportolóvá, válogatott kerettaggá is. Ám addig, amíg valaki eljut például 1150 ugrásig, mint Szabó Balázs, aki 1977. június 12-én landolt először ernyővel, sok lemondással kell számolni. Az ejtőernyőzés jó erőnlétet és jó pár órát igényel. Beszélgető- társam a Mikroelektronikai Vállalat fejlesztőmérnöke, öt éve oktatja is az ejtőernyőzést. Kedvtelés? .elég távol állt a szakmájától. De éppen a változatosság az, ami pihentet, mondja a búcsúzáskor. Szívesen adjuk A Hungaroringen minden a pénz körül forog. Jegyárakról, hirdetési és bérleti díjakról, bevételekről folyik a szó. Érthető ez, hiszen a Hungaroring üzleti vállalkozás, amibe a Forma—1 GT tagvállalatai nagyon sok pénzt fektettek, s amiből most minél előbb és minél többet szeretnének viszontlátni. Miért tartják mégis fontosnak, hogy a Hungaroring tömegsportrendezvényeknek adjon helyet? — kérdeztük Kellenmayei Sándort, a Forma—1 GT i elnökét. — Netán a rendezők \ megfizetik a pálya napi ötvenezer forintos bérleti díját? — Erről szó sincs. A pályát ezúttal teljesen ingyen adtuk oda erre a rendezvényre. Az ötlet egyébként már tavaly fölmerült. A program maga nagyon kedvesnek, hangulatosnak ígérkezik. Másrészt ezzel is igyekszünk támogatni a tömegsportot, a mozgást, az egészséges életmódot, ezért adunk otthont egy ilyen programnak. Ugyanakkor nekünk az a jó, ha minél többen jönnek el a Hungaroringre, talán lesznek olyanok, akik éppen ettől kapnak kedvet ahhoz, hogy egyszer nézőként térjenek vissza valamelyik versenyre. Hiszen közelről láthatják a pályát, ahol a világklasszis versenyzők száguldanak, vagy a bokszokat, ahol a Forma—1 és más autós vagy motoros versenyek szerelői végzik villámgyorsan munkájukat, vagy ahol egy hét múlva óriás motorokon, három hét múlva pedig kamionok kormányainál repesztenek majd a volán művészei. Gyalogos Forma—1
