Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-24 / 96. szám
&£úiun 1987. ÁPRILIS 24., PÉNTEK zabap idő - Hobby /V övekszik az átlagos 1 életkor, hazánkban is sok az idős ember. A nyugdíjas években megváltozik az emberek életritmusa, de minden korban lehet tartalmas elfoglaltságot találni, közösségbe menni, barátokat szerezni. Az elérhető társadalmi segítségről. a foglalkoztatási lehetőségekről kérdeztük meg dr. Szilágyi Zoltánnét, a Pest Megyei Tanács szociálpolitikai csoportvezetőjét. E heti összeállításunkban orvosi tanácsokkal jelentkezünk, folytatjuk házikerti tanácsadónkat. ételreceptekkel szolgálunk, és közreadjuk a kétszemélyes sátor készítésének, varrásának leírását is. ilstei os éveknek Ne napközi otthon legyen A legújabb statisztikai zsebkönyv adatai szerint a nők várható életkora a legutóbbi tizenöt évben is egyenletesen — 72,6 évről 73,6 évre emelkedett. Igaz, az adatok szerint az erősebb nem jóval esendőbb, az ő átlagos életkoruk csak 65,6 esztendő, de így is nyilvánvaló, hogy hosszabb életre számíthatunk, mint dédanyáink és dédapáink. Mindebben szerepet játszik a család mellett a szervezett az egészségügy, a táplálkozás társadalmi segítségen is. Kifejlődése, az életmód átalaku- szén sok idős embernek a hozlása. Ám kétségtelen az is, hogy a hosszabb élet önmagában még nem elegendő a boldogsághoz. Tartalmat kell adni a hétköznapoknak, az ünnepeknek egyaránt, és e tekintetben nagyon sok múlik zátartozói az ország más vidékein élnek, és a legjobb szándék mellett is csak anyagi segítséget, gyakori levelezést, minél sűrűbb látogatást tudnak támaszként nyújtani. Az elérhető társadalmi segítségről kérdeztük meg dr. Szilágyi Zoltánnét, a Pest Megyei Tanács szociálpolitikai csoportvezetőjét. Elmondta, hogy külöhösen nagy figyelmet fordítanak a szociális foglalkoztatók bővítésére, hiszen ezekben az intézményekben a hasznos időtöltés mellett nyugdíj-kiegészítő keresethez is jutnak az idős emberek. Jelenleg a megyében Gödön, Dunakeszin, Kiskunlacházán, Aszódon és Dabason van ilyen intézmény, ahol könnyű munkát kaphatnak a jelentkezők. Igaz, a havi kereset — 500-tól 2000 forintig — nem sok, de azok, akik ott dolgoz^0 A bőr és a köröm betegség© Több olvasónk kérdezett ezekről a kellemetlen tünetekkel jelentkező betegségekről, ezért nem levélben, hanem a lap hasábjain válaszolok. A végtagok bőrén és a körmökön igen gyakran fordul elő ez a fertőzés. Jóformán minden második embernél észrevehető alapos vizsgálatnál. A betegség igen makacs, nehezen befolyásolható, kezelése nemcsak szakértelmet, hanem nagy-nagy türelmet igényel mind a beteg, mind az orvos részéről. Fonalas és sarjadzó gombák lehetnek a kórokozók. Hajlamosít rá a fokozott izzadás, a párolgást, szellőzést akadályozó műanyag és gumitalpú cipő, gumicsizma. A köröm gombásodása esetén a fonalas gombák a körmök szabad széle felől fertőznek, a körömlemez elrostozó- dik, megvastagodik, elszíneződik. Piszkossárga szürke, sőt fekete is lehet az elszíneződés, s az elemelkedett köröm le is törhet, mert könnyen beleakadhat a lábbeli szélébe, vagy a harisnyába. Erre hajlamosíthat sérülés, köröm alatti bevérzés, keringési problémák (rossz vérellátás és következményes anyagcserezavar) is. A kezelést mindig szakorvos (bőrgyógyász) végezze Ugyanis meg kell állapítani, milyen típusú a fertőzés. A fo- nalasgomba-fertőzés csak gyógyszerszedéssel gyógyítható, meri a helyi kezelés nem elegendő. Körülbelül 4—6 hónapig kell tablettát szedni, havonta történő laboratóriumi (vérkép, májfunkció) ellenőrzés mellett. Kiegészíthető helyi kezeléssel is, úgy mint jódos, szalici- les ecsetelés, szalicil, és bórsav-vazelines kenőcsök jönnek szóba, és nagyon fontos az állandó, fokozott higiénés rendszabályok megtartása (szappanos kézmosás, lábmosás, hintőpor), továbbá olyan lábbeli, mely a szellőzést biztosítja. Ha nem adjuk fel a reményt, előbb-utóbb tünet- és panaszmentes lesz a legtöbb beteg. nak, máshol nem találnának maguknak munkát. Többen közülük segélyezettek is, és figyelmet érdemel, hogy Pest megyében a rendszeres szociális segély átlaga 2294 forint, magasabb az előírtnál. Tavaly 66 és fél millió forintot fordítottak erre a célra. Más rendeltetésű intézmény az idősek klubja, és jegyezzük meg rögtön azt is, hogy az elnevezés sokkal jobb, mint a köztudatban már korábban elterjedt öregek napközi otthona. Hiszen, különösen kisebb településeken sokféle előítélet fűződik egy-egy ilyen intézményhez, és ezek eloszlatásában a tartalmi szempontok mellett külső tényezők is szerepet játszanak. Jelenleg 55 ilyen klub van, ahol 1460-an kapnak étkezést, gondoskodnak számukra kellemes klubhelyiségről, programokról. Az utóbbi időben különösen keresettek az úgynevezett szállásbiztosító intézmények, ahol esetenként aki akar — például a téli hónapokban — éjszakai pihenőhelyet is kap. Különösen fontos ez azért, mert sokan yárnak szociális otthoni elhelyezésre, és számukra ez átmenetileg kedvező megoldás lehet. EFinosn fs&lfflt©!« makarönipAstétom Hozzávalók: 50 dkg sertésvagy marhafelsál, 3—4 dkg füstölt szalonna, 1 fej vöröshagyma, vegyes zöldség (sárgarépa, gyökér, zeller), 20— 25 dkg makaróni, bors, só. A porhanyós tésztához: 20 dkg liszt, 10 dkg vaj vagy margarin, csipetnyi só, tejföl és 1 db tojás. A kisebb fej vöröshagymát apróra vágjuk, a zöldséget felkari kázzuk, a húst kockára daraboljuk, a füstölt szalonnával, sóval, borssal puhára pároljuk, majd ledaráljuk. Közben kifőzzük a makarónit, összekeverjük a vajjal vagy zsírral és a ledarált hússal. Sózzuk, tejföllel leöntjük, melybe 1 tojássárgát belekeverünk. Egy jénai tálat kibélelünk a fentiekből összeállított porhanyós tésztával, beleöntjük az összekevert masszát, tetejére ráhuzogatjuk a porhanyós tésztát. Forró sütőben megsütjük, majd tálra borítjuk, reszelt sajtot szórunk rá. SAJTOS LERAKOTT Hozzávalók: 5—6 db zsemle, 1 liter tej, 12—15 dkg sajt (reszelve), 2 dl tejföl és 2 dgk vaj. Tűzálló tálat vajjal kikenünk, részelt sajttal meghintjük. Soronként rárakjuk a szeletelt zsemlét, a reszelt sajtot, végül ráöntjük a tejet. 10 percig előmelegített sütőben takaréklángon addig sütjük, míg a zsemleszeletek felitták a tejet és a teteje szép piros. Tejföllel meglocsoljuk, és sajttal behintve forrón tálaljuk. sátorponyvából erős és a vásárodnál lényegesen olcsóbb kétszemélyes sátrat készíthetünk. Az ábra alsó részén levő sablon az egye3 részeknek a varrás előtti formáját mutatja. A tető (1) és az oldattalak (2) két vászoncsíkból készülnek. A tető közepétől kezdve szimpla öltéssel ösz- szevarrjuk a tetőt a mellső fal (3) és a hátsó fal (4) széleivel. A hátsó falba bevarrjuk a kör alakú nejlonhálóból készített ablakot. A mellső fal két részből áll: a függőleges bejárati nyílás cipzárral zárható. A falnak (3) legalább a felét nyithatóvá kell tenni az alsó él mentén is, hogy kényelmesen járható legyen. A ponyva össze- varrását az ábra felső részében levő keresztmetszetek mutatják. Az öltések helyeit (az átvarrás pontjait) nyilakkal jelöltük. A tető mellső és hátsó részeihez fölül hozzá- varrjuk a háromszögű ereszeket (5). A sátor két fenyőfa (vagy egymásba tolható alumínium) rúddal van alátámasztva. A rudak magasságát kísérletezéssel határozzuk meg a sátor Dróba- feláüítása után. A rűdalátámasztás helyén a sátorponyvát meg kell erősíteni. Ezekre a helyekre a belső oldal felől vastag ponyvából vagy műbőrből egy alátétet varrunk. Ugyanott a sátorponyvához erős szalagokat varrunk, amikkel a sátrat a rudak felső végéhez kötözhetjük. A falak és a tető összevarrása után a sátor alsó részéhez varrjuk a sátor padlóját. A padlót gumírozott vászonból vagy vastag impregnált vászonból kell elkészíteni. A padló széleire erős szalagból néhány hurfel; t tacövekot varrjunk ezekbe fűzzük lajhoz rögzítő kék zsinórjait. (Ilyen cövekek készíthetők kb. 4 mm vastag drótból.) A sátor legalább hat pontban van ki- feszítve: a tető négy sarkán, és az ereszre szerelt (5) füleknél. A sátorkötelek csatlakozási helyein a ponyvát meg kell erősíteni, e helyekre két oldalról bőrből kivágott karikát kell a lyukak köré varrni. üáxikerti fasiássaáá (Ültessünk virágokat IsS A fagyérzékeny diófákról, díszcserjékről levehetjük a téli takarót. A rózsák már fakadnak a védettebb helyeken, meg kell metszeni a bokrokat. Metszéskor igyekezzünk kosarat kialakítani: külső szemre vágjuk a vesszőket. Így nem fog elsűrűsödni a bokor. Tövenként 6—7 vesszőnél többet ne nagyon hagyjunk lehetőség ázerint. A rózsaliszt- harmat és a levéltetű korán támad, ezekre figyeljünk oda, védekezzünk ellenük. Az örökzöldekről is vágjuk le az elszáradt gallyakat. A kora tavasszal virágzó cserjéket (aranyvessző, orgona) csak elvirágzás után érdemes metszeni. A pázsitokat, gyepeket finoman gereblyézzük ki, tisztítsuk meg a beleragadt lombmaradványoktól, apró szeméttől, nyesedéktől. Ezeket komposztáljuk, a műanyagokat égessük el úgy, hogy semmiben ne okozzunk kárt. A virágokat is most kell vetegetni. Még nincs későn az őszirózsa, a kínai szegfű, a hajnalka, a díszdohány, a petúnia, a flox, kossutka. rezeda, a kúpvirág és a büdöske vetése, viszont épp itt az ideje, hogy a kakastaréj, a pil- langóv;rág, a nebáncsvirág, a csodatclcsár, a verbéna és a le- gényró^sa magja földbe kerüljön. A dáliát április közepe után, Szent György napján kell elültetni, gondos átvizsgálás után, a tőosztást követően. Egyes évelő virágok magjait is most kell elvetni, ezek a pillangósok (csillagfürt, koronafürt, szagosbükköny), mályvafélék (ziliz, mályvarózsa, madármályva) és a szegfűfélék. A tőosztással szaporítható fajokat ültessük külön. Főleg a vízi és mocsári növényeket tudjuk így szaporítani, mint pl. a nőszirom (írisz), bármikor, a virágzáson kívül; az aprómeténg, a kakukkfű, a varjúháj félék, kövirózsa — mind könnyen szaporítható ilyen módon. A cickafark és margaréta tőosztása is most időszerű. A fásszárú növények közül a fűzfa, a nyárfa, a gyöngv- vessző (spirea), a fagyai (li- gustrum), és a rózsalonc aránylag könnyen szaporíthatok dugványról. A dugványokat egészen fakadásig szedhetjük, gondoskodni kell a folyamatos vízellátásról. EGYÜTT AZ UTAKON KÉT KERÉKEN KARIKÁZVA I. (1. ábra) (2. ábra) Korábban a kerékpáros közlekedés objektív feltételeiről szóltunk. Most a szabályokról lesz szó, melyeket a kerékpárosoknak be kell tartaniuk. Az természetes, hogy mint a közlekedés résztvevője reá nézve is érvényesek a KRESZ szabályai. Például kötelezően igénybe kell venniük a kijelölt kerékpársávokat, illetve a kerékpárutat. ' Kerékpársáv: (1. ábra) a kerékpárosok közlekedésére szolgáló, a menetirány szerint egyirányú forg. útburkolati jellel jelölt legalább 1 m széles forgalmi sáv. Kerékpárút; (2. ábra) az útnak jelzőtáblával kerékpárúiként megjelölt része. Mindezeket a szabályokat a KRESZ 54. paragrafusában tételesen felsorolták a jogszabályalkotók, de azért egy-két alapszabályt nem árt felelevenítenünk. (Folytatjuk.) R KÖZLEKEDÉSI OSSTÜLY HÍREI Űj rovatot indítunk az érdeklődők minél alaposabb tájékoztatására, ebben a megyei tanács v. b. közlekedési osztály munkatársai rendszeresen tájékoztatják majd olvasóinkat az elmúlt időszakban végzett és a tervezett főbb feladataikról. Első ízben a téllel kapcsol nos néhány adatról számolunk be. A tél folyamán a tanácsi kezelésben lévő utakon 28 millió üzemeltetési költség merü.t fel síkosságmentesítésre, hóeltakarításra. Közel 400 géppel, többnyire a helyi termelő- szövetkezetek, gazdaságok bevonásával, honvédségi segítséggel oldották meg a hóeltakarítást. A tél következményeként 1290 kilométer belterületi burkolt úton 164 kilométer fagy-, illetve olvadási kár keletkezett. Ebből 46 úgynevezett nagyfelületű javítással, 118 pedig kátyúzással javítható. Ezekre a munkákra sem a helyi tanácsoknak, sem a megyei tanácsnak külön pénz nem áll rendelkezésére, a meglevő működési keretekből kell átcsoportosítaniuk. A közelmúltban fejezték be az útfelügyelők egy újabb szemlekörutat követően a fontossági sorrend felállítását, hiszen a karbantartási pénz nem fedezi a károk helyreállításának becsült költségét, és ha csak erre használnák fel a rendelkezésre álló garantált működési kiadást, akkor az évi rendszeres feladatok elvégzésére már nem maradna anyag eszköz. R TAUASZ ÜRÜGYÉN II. A gépkocsivezetők nem egyértelműen használják a fénykürtöt. Kutatók megállapításai — és az általános tapasztalat is azt mutatja, hogy a vezetők ugyanazt a jelzést használják, ha veszélyt jeleznek, ha azt akarják kifejezni, hogy nem mondanak le az elsőbbségről, mint amikor lemondanak, elengedik a másikat. A közlekedési jelzésrendszer nyelvezete még csak kialakulóban van, de fel kell hívni ennek veszélyeire a figyelmet. Ugyanis különösen külföldön jelenthet problémát, vagy ha itthon kerülünk külföldi járművezetőkkel, járművekkel kapcsolatba, de mindig veszélyes, ha a vezetők nem értik egymást. A fényjelzés sok országban azt jelenti, hogy jövök. Vigyázz!! Nem pedig azt, hogy elengedlek! Tehát egyértelműen azt fejezik 1^, hogy nem mondanak le az elsőbbségről. Ha például külföldön, mondjuk Olaszországban arra szeretnénk használni a fénykürtöt, hogy beengedjük az autópályára felhajtani szándékozó járművet, egész biztos, hogy nem merne elénk bejönni, kint maradna a gyorsítósávban, amíg el nem mentünk, el nem haladtunk mellette. Azért, mert a fénykürt használata náluk csak azt jelenti, hogy a vezető, aki villantott, nem mond le az elsőbbségről. Hazánkban a fénykürtöt általános jelzésnek szánják, abból lehet megérteni, hogy mit akarnak a vezetők, hogy a járművükkel milyen manővert hajtanak végre. Ha villant egyet a gépkocsivezető, és lassít, ez azt jelenti, hogy elengedi a másikat, ha a villantásokat gyorsítás követi, akkor pedig azt kívánja kifejezésre juttatni, hogy nem mondott le az elsőbbségről. Ez sok zavart és esetleg balesetet is okozhat. Éppen ezért vannak országok, ahol a fénykürt szabad .használatát megtiltották — rendeleti úton — és csak veszély esetén szabad ezt a jelzést alkalmazni. (Folytatjuk.) Balesetmentes hétvégét kíván járművezetőknek és gyalogosoknak egyaránt: Xoóz Pétét Sf*s otthon késsül — olcsóbb Varrjunk sátrat!
