Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-24 / 96. szám

* 1987. Április 2i„ péntek A közös sikert ma ünnepük Harmadszor is élüzem a Hűtőház Vannak dolgok, amik úgy Ismétlődnek meg az életben, hogy szinte azt hisszük, az egy­két évvel ezelőtti pillanat még el sem múlt, hiszen ugyanaz történik, ami akkor. Lám, most is ugyanazon a széles betonúton ha­ladok a dunakeszi hűtőház irányába, amelyi­ken tavaly. A kép, hogy kamionok haladnak cl mellettem, az út jobb oldalán, a parlag­földeken kertészkedők munkálkodnak, sem­mit sem változott. Az úticél is ugyanaz, ami tavaly volt. Megtudni a részleteket Krima János igazgatótól, aki a múlt évben má­sodszor, az idén harmadszor közölheti velem, hogy a Magyar Hűtőipar tíz gyára közül ez az üzem itt, a főváros tőszomszédságában, szemben a budai hegyvonulattal, ismét él­üzem. DUNAKESZI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Folytatódik az építkezés \ Vita a bér körül — Egy kis türelmet kell kérnünk — közli Puskás Zol­tán kereskedelmi osztályveze­tő. — Odabent — mutat egy ajtó felé — a bérfejlesztésről tárgyalnak. Rövidesen megál­lapodnak egymással, a direk­tor meg a szakszervezeti bi­zottság. —T— Mennyivel tudják emelni a béreket? — Átlag hét százalékkal. Amíg odabent tart a vita, s mindenki felsorakoztatja a maga érveit, az osztályveze­tővel elindulunk az üzembe. Kovács Ferenc, az Ady Endre szocialista brigád vezetője be­fejezte a délelőtti műszakot, hazakészül. — Miben látja a siker ösz- szetevőit a nyersanyagátvétel­lel, a mirelit áruk kiszállítá­sával foglalkozó kollektíva? — Annyi bizonyos, hogy ke­lendőek voltak a fagyasztott gyümölcsök, s az is, hogy itt, az üzemben mindenki igyeke­zett jó minőségű munkát ki­adni a kezéből, mert tudta, hogy ez az érdeke, s jól ment a múlt nyáron a felvásárlás is. A munkában nem kímél­tük magunkat. Volt itt min­den. Tizenkét órás műszak, a főszezonban jöttünk éjjel is, nappal is, ahogy kellett. Nagy 'gondot fordítunk a tiszta­ságra. Mert ha nem a külföl­di partnerek jönnek meggyő­ződni arról, hogy a követel­ményekkel nincs baj, akkor jönnek az itthoni hatóságok. A nyáron mindig volt vala­milyen szemle. — Meg tudják-e ismételni a tavalyi eredményeket? — Az attól függ, hogy mennyi lesz a bértárolás, mi­lyen szerződéseket tud kötni az üzem, s attól is, hpgy ka­punk-e elegendő és jó nyers­anyagot. Mert az is sokat szá­mít, amit a múlt nyáron ta­pasztaltunk, hogy a verseny­társak esetleg többet fizetnek a málnáért. — Ma 14 órától a József Attila Művelődési Központ ad otthont a városi úttörőelnök­ség kulturális szakbizottsága által szervezett eseménynek. Az irodalmi kulturális sereg­szemle a város és vonzáskör­zete iskoláinak lesz rangos gálája, s egyben tükre az iro­dalmi nevelésnek. — Zenei hétvége. Kórus­fesztivál. Rangos és színvona­las zenei eseményen vehet részt a város közönsége szom­baton délelőtt 10 órától a Jó­zsef Attila Művelődési Köz­pontban. A Vándor Sándor munkás és ifjúmunkás ének­Az udvar valóban patyolat­tiszta, amelyen kirívóan árul­kodik az egyetlen eldobott ci­garettacsikk, amit inkább dobhatott el valamelyik szál­lító cég embere, mint az itt dolgozók valamelyike, hiszen valóban kényesek a tisztaság­ra. Kezek a magasban A mirelitüzem öltözőjében is tanácskoznak. A fehér kö­penyes, kendős asszonyok vannak többségben ezen a munkahelyen, ahol nincs könnyű dolga a tanácskozás elnökének. Alaposan kikérde­zik az indokairól, hogy miért azokat javasolja a két Kiváló Dolgozó kitüntetésre, akiket szóba hozott. A szavazatok is megoszlanak. Azok a kezek emelkednek magasba, igent vagy nemet jelezve, melyek­ből az a sok finomság, a vi­tamindús, télen is fogyaszt­ható gyümölcs, főleg málna, kerül a boltok hűtőpultjaiba. — Kedvezett nekünk tavaly az időjárás. Nyugaton tavaly kevés volt a gyümölcs, így ez is jól jött. Élénk volt a bel­földi kereskedelem érdeklődé­se is — foglalta össze a kö­rülményekről szerzett tapasz­talatait Hegedűs Mihály gyár­tásvezető —, majd így foly­tatta az üzemirodán rögtön­zött eszmecsere alkalmával: Jó hatással van a teljesítmé­nyekre az, hogy megszüntet­tük az alapbért, a mennyisé­gi és minőségi teljesítmények után fizetünk. Munkaerőgouj dunk pedig nem volt a múlt évben. Hegedűs Mihály szókimondó ember, s nem pusztán a hatás kedvéért, hanem a közösség érdekében vitatkozik. Tudják ezt a környezetében is, noha nem mindig fogadják el az érveit, de azért nagyon fi­gyelnek rá. Az idei tervet túlfeszítettnek tartja, s álta­lánosságban azt is megjegyzi: nem biztos, hogy jó az, ha mindenáron exportálni aka­kari szemle területi bemuta­tójának vendégszereplői: a fó­ti Ifjú Zenebarátok kamara­kórusa, a nagymarosi szövet­kezeti férfikar, a Kossuth La­jos Katonai Főiskola énekka­ra, a pilisszentiváni vegyes­kar, a váci KISZ-kórus és a dunakeszi MÁV-férfikar. — Mozi. 26-án. Süsü a sár­kány. Csak 15.30-kor. 26— 23-ig: Leopárd kommandó. Csak 17.30-kor. 29-én: Banán­héjkeringő. — Szerkesztőségünk fogadó­órája: minden hétfőn 10—12 és 17—18 órakor a pártbizott­ságon. runk. A terv sikerét félti az­zal számolva is, hogy az idén kevesebb lesz a mozgóbér annál, mint amennyi tavaly volt. Természetesen attól függ, mihez viszonyítunk, meg mit számítunk hozzá az emberek jövedelméhez. Mert azt is a gyártásvezető mond­ja el, hogy az itt dolgozók évi keresete elérte a 80—90 ezret. Krima János igazgató szerint a tavalyi üzemi átlag 77 ezer forintra jön most a 7 száza­lék, de ehhez még számítsuk hozzá azt is, hogy a nyere­ségrészesedés kiosztásakor 10 és 20 ezer forint között moz­gó összegeket vettek fel az emberek. Vagyis igaz, hogy sok és nehéz itt a munka, de azért meg lehet találni az ér­telmét is. Jó úton tovább Abban a székben ülünk, amiben tavaly és ismét szá­mokat böngészünk az igazga­tói irodán. A dunakeszi üzem tőkés exportból származó ár­bevétele 43,7 százalékkal volt több a tervezettnél. A nyere­ségük több mint 95 millió fo­rintot tett ki. Ennél az idei kevesebb lesz, csak 80 mil­lióra számítanak, mert ma­gasabb felvásárlási árral is­merik el a termelési költsé­gek növekedését.- Nőnek az üzemi költségek a beruházá­sok miatt is. Munkaigényes, minőségi feldolgozást kívánó árukkal, főleg a brokkolival bővül a termékszerkezet. A háztáji gazdálkodók termékei a már tapasztalt hegyaljai la­kosoktól és a fóti Vörösmarty Termelőszövetkezetből érkezik a hűtőházba. A már megkö­tött szerződések jó kilátások­kal biztatnak. Testületi ülés Ifjúságvédelem A mai téma Az MSZMP Dunakeszi Vá­rosi Végrehajtó Bizottsága e hét szerdáján tartotta meg soros ülését. A testület tag­jai megtárgyalták az első ne­gyedév gazdaságpolitikai fel­adatainak időarányos végre­hajtásáról szóló jelentést, majd meghallgatták a tag­gyűlések tapasztalatairól szó­ló referátumot. A pártbizottság ma 13 óra­kor kezdi meg tanácskozá­sát a Verseny utcai székház nagytermében, ahol' Szigeti Sándorné titkár terjeszt elő jelentést a gyermek- és if­júságvédelemről, az ezzel kapcsolatos további politikai feladatokról. A napirend jelentőségét és az érdeklődést fokozza az a tény, hogy bár a városban és körzetében a fiatalok többsé­ge kiegyensúlyozott körülmé­nyek közt nevelkedik, ugyan­akkor folyamatosan emelke­dik a veszélyeztetett körül­mények között levők száma, egyre több munkát, feladatot adva az érdekelt szerveknek. Versenyt Kezdenek Ezt a tapasztalatot össze­gezte nemrég a városi tanács végrehajtó bizottsága elé ke­rült jelentés is, amely a cí­mé szerint a kisszövetkezetek és .gazdasági munkaközössé­gek működésével foglalkozik, gyakorlatilag azonban a gmk-knak és vgmk-knak szentel nagyobb figyelmet, hi­szen ezek a kis szervezetek E!®sztatták Tovább épül a Barátság-la­kótelep, terebélyesedik a vá­ros. Ismét újabb családok költözhetnek tágas és modern otthonba, amit a kívülállók is örömmel nyugtáznak. Külö­nösen jó érzés ez azok szá­mára, akik hivatásszerűen foglalkoznak lakáskérdések- ke!. Ma már ezekben is a város vezető testületét, a ta­nács végrehajtó bizottságát illeti meg a döntés joga, sőt ez kötelessége is. Ezt a la­kások elosztásáról szóló kor­mányrendelet írja elő. Az Idén1 előreláthatólag újabb OTP-lakások átadása várható. Ezekből negyvenöttel a takarékpénztár rendelkez­het majd, míg nyolcvanhármat a tanács oszthat el, az úgy­nevezett vevőkijelölési jog alapján. A végrehajtó bizottság múlt jöttek létre leginkább az el­múlt években. Az adatok sze­rint tavaly Dunakeszin 16 gaz­dasági munkaközösség és 9 vállalati gazdasági munkakö­zösség alakult. Az előbbiből megszűnt öt. az utóbbiból há­rom, A jelenleg működő gmk-knak száma 45, a vgrnk-k száma 68. A gmk-ban dolgozó tagság jórészt mellékfoglalko­zású. Ezelk a szervezetek « piacon önállóan megjelenve versenyhelyzetet teremtenek, a lakásokat heti ülésén megtárgyalták a hatósági osztály előterjeszté­sét, amely szerint térítés el­lenében vevők lehetnek 38 lakásra a térségben működő vállalatok, intézmények, a következő arányok szerint: Erőterv: 5, Fővárosi Vízmű­vek: 5, Konzervgyár: 1, Chi- noin Gyógyszergyár: 6, BM. Kutyakiképző Intézet: 2, postaigazgatóság: 5, Űt-Vas- útépítő Vállalat: 2, Elektro­mos Művek: 2, Fóka Kavics­kotró Vállalat: 4, Földhiva­tal: 1, tantestületek: 5. Továb­bi 44 lakás névjegyzékre ke­rül. Egy lakás a házfelügyelő­nek marad. A vb a hatósági osztály ál­tal javasolt elosztási tervet jóváhagyta, s utasította a testület e szakigazgatási szer­vét, hogy az elosztásról a határozat szerint gondoskod­jék. választékot bővítenék, valódi igényeket kielégítve emelik a szolgáltatások színvonalát. Az oly sok vitát kiváltó vgmk-król azt állapítja meg a jelentés, hogy e szerveze­tekben a dolgozók ugyanazok­kal a gépekkel, ugyanazon a munkahelyen, jóval nagyobb jövedelemhez jutnak, mint a főállásukban, holott mindenki a főállásában elért teljesít­mény nagyobb megbecsülését sürgeti. Az így végzett munka felváltotta a túlórázást. Jelentés a szerepük Ugyanakkor a dolog másik oldalát nézve, fogalmazta meg Gerőné Ladányi Anna osz­tályvezető az előterjesztésé­ben azt is. hogy e kiscsopor­tok működése hasznos abból a szempontból, hogy helyette­sítik a hiányzó vállalati hát­téripart, segítik a jól dolgo­zók megtartását, komoly sze­repük van a nyereség, a ter­melékenység növelésében. Töb­bek nézete szerint szükségesek a gmk-k. de pontosabban kel­lene szabályozni tevékenysé­güket, s elősegíteni azt. hogy a dolgozók vállalkozó készsé­ge a fő munkaidőben bonta­kozzék ki. Fontos kérdés az is. milyen szakképzettséggel rendelkez­nek azok az emberek, akik különböző szolgáltatásokra, vagy építési, kivitelezői mun­kákra vállalkozva szerveződ­nek. Hiszen tudásuk színvo­nalától berendezések, objek­tumok működése függ. s a bá­tor, de laikus vállalkozó ve­szélyeket is idézhet elő, a rossz munka esetleg több év múlva és váratlanul, netán tragikusan jelentkező utóha­tásaként. (Ilyen például a gáz­vezeték-építés.) Értsenek a szakmához A vizsgálatok során megál­lapították. hogy a gazdasági munkaközösségek tagjainak 70, azaz csak 70 százaléka ren­delkezik a bejelentett mun­kákhoz szükséges szakképesí­téssel. A vállalati gmk-k ese­tében ez az arány 97,7 száza­lék. Az utóbbiak csak ritkán vállalnak lakossági szolgálta­tásokat, míg az előbbiek erre vállalkoznak nagyobb arány­ban. Egy jelentős részük im- portkiváitó termékeket állít elő. ami fölöttébb hasznos. Ám tagjaik szakképzettségéért még sokat kell tenniük. Az oldalt írta: Kovács T. István Fotó: Vimola Károly Vizsgálat a Liget utcában a' -.-v Az 1985-ben megnyílt tüdőgondozó ma már a Liget utca meg­szokott képéhez tartozik. A dunakeszi és fóti betegek kezelése mellett a gödiek gyógyítását is tervezik a jövőben. Kel volt, he! nincs A legendából lehetne valóság J ó napot kívánok — a hangomat kissé ki­eresztettem, hogy a lármás beszédtől is hallhas­sák: üdvözlök mindenkit. Én, az idegen, aki csak pár percig akarok itt ma­radni ebben az új privát kisvendéglőben, büfében vagy micsodában. Mert a pult előtt van néhány asz­tal is, körülöttük beszélge­tő, iddogáló vendégek. A csápos feje fölött monar­chia világbeli antik fali­óra tiktakol. Néhányan már kitelepültek a kerthe­lyiségbe. Csak az a kár, hogy semmit sem adnak a saját hangulatukra. Pont a bejáratnál dobták el ha­nyagul a motorosfűrészt. Ha valaki belebotlik, egye­nesen beesik a kertbe, s még el is. vághatja a lá­bát. Az ember azért köszön hangosan, mert úgy tudja, hogy ezek a kisvendéglők családiasabbak, tehát így illik. Itt a pénzért vissza is köszön a tulajdonos. — Vagy ez csak tévhit lenne? A hangos belépőre min­denesetre foghegyről érke­zik a válasz. Vagy nem is érkezik? Erre jobban kel­lett volna figyelnem. — Tessék — szól halk, unott hangon a csapos. — Valamilyen üdítőitalt kérnék. Látom, hogy az italmé­rőben egy világ omlik ösz- sze. Arcáról leolvashatom a felháborodott kérdést: hogyhogy csak üdítőitalt? Hangosan pedig azt közli: csak gyömbért tudok adni. — Jó lesz az is. A kis asztalok mellett férfiak pletykálnak. Egyet­len ember a célpont, aki természetesen nincs jelen. Róla ismétlődnek a törté­netek, amit mindenki meg­told egy másikkal, és a sörösüvegek fölött már az sem számít, hogy az újabbnál újabb anekdota­szerű történetek igazak-e vagy sem. Szokásos kocs­mai vendégkoszorú ez, ta­gadhatatlan. Az üvegről lekerül a ku­pak. — Tessék! Várom a poharat is, de azt nem kínálják. — Hát jó, akkor elveszem magam — határozok és lenyúlok a kiszolgáló asztal támlája fölött. Hosszú pohár akad a kezembe. Öblös és mély. Elvész benne a frissítő ne­dű. Lassan kiiszom, s köz­ben gondolatok rajzanak fejemben arról a legendá­ról, hogy a maszekok, azok aztán így meg úgy, külön­bek, mint az állami ven­déglátósok. A másik maszekhoz, a kiskereskedőhöz már ön­kéntelenül is úgy megyek be, hogy az előbbi szituá­ció különbségét vagy azo­nosságát keresem. — Nincs. — Kimondták a boltokban szokásos szte­reotip tagadószót. Persze, hogy nincs, amit én kere­sek, ez az én formám. Ha valami évekig kapható volt, egyszerre eltűnik, amikorra nekem lesz rá szükségem. De erről nem ő tehet. A hiánycikk az hiánycikk Cegléden, Törte­ién és Kuncsorbán is. És ami igaz, az igaz. Az em­bereknek enniük is kell, s éppen ezért esznek. Ha a kedves vevő pont akkor érkezik egy üzletbe, ami­kor a boltos megéhezik, hát akkor a jelenlétében eszik. Nincs ebben semmi szabálytalan, ezért nem le­het elővenni a vásárlók könyvét, ha tartanak is ilyet véletlenül a kiskeres­kedők. Csak hát az embert bosszantja a neveletlenség, ha a pult mögül rágcsálva, a fogai közt téliszalámival közli az eladó vagy a tu­laj, hogy ami éppen na­gyon kellene, az aztán nincs, nem kapható. — Tudod — teszi kezét atyailag a vállamra az ilyen ügyekben jártas és illetékes szakember. — Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy vagy sok kiskereskedő, meg kisven- déglős, de az olyan ám, hogy azóta is róluk szól a mese. E ^s ez a mese vagy Igaz volt, vagy csak nép­mese, amely szájról szájra terjed, tartalma, for­mája közben sokat válto­zik, csak a lényeg marad igaz. Az kérlekszépen, hogy az emberek ilyen modellt állítanak maguk elé, ezt kívánják, ez szá­mukra a példa. Csak tu­dod, más a valóság, és más a népmese, amelyben min­dig az igazság győz, meg a három kívánság teljesül. A régi példát ma már egyre kevesebben akarják követ­ni nálunk. ■ Péntektől péntekig« Valamit már tudunk róluk Szolgáltató munkaközösségek 2 Történelmi tapasztalat, hogy a különböző társadalmi ^ szükségletek egy része nagyüzemi keretek között vagy í nem elégíthető ki vagy csak nagyon gazdaságtalanul.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents