Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-23 / 95. szám

4 1987. Április 23., csütörtök fügten Testvérvárosok A városi tanács végre­hajtó bizottsága február 17-i ülésén foglalkozott Szentendre magyar és nem­zetközi testvérvárosi kap­csolataival. Erről annak idején lapunkban is hírt adtunk. A testület döntésé­nek értelmében a Duna- parti település újabb test­vérvárost keres, ezúttal Jugoszláviában. A tanács felvette a kapcsolatot a helybeli szerb értelmiség­gel, a szerb klubbal, a népfronttal és a Pest Me­gyei Múzeumok Igazgató­ságát is kérték: tegyenek javaslatot. Mivel a cél a szerb nemzetiségi, vallási, kulturális hagyományok ápolása, elsődleges szem­pont, hogy a testvértelepü­lés szerb nemzetiségű te­rületen legyen. A szent­endreiek szeretnék azt is, ha hozzájuk hasonló, kis- városias jellegű jugoszláv testvérre találnának. A Minisztertanács Csacsak. városát javasolta, ezen kí­vül felmerült még Kari Sremski Carlovci, magyar nevén Karlóca ötlete is, végleges döntés azonban még nem született. Szentendrének eddig egy külföldi testvérvárosa van; a bulgáriai Koprivstica. Velük a kapcsolat mái többéves, és a cserék ke­retében egyik évben a bol­gárok látogatnak Magyar- országra, a következőben pedig a magyarok hozzá­juk. Az idén április 29, és május 2. között fogadja bol­gár vendégeit Szentendre. A koprivstlcaiak részi vesznek majd a május ef- sejei rendezvényeken, és a szakmai program kere­tében áttekintik a két tele­pülés együttműködésének elmúlt öt esztendejét. Ezen­kívül tanulmányozni sze­retnék a magyar szakszer­vezetek felépítését és mű­ködését is, és szó van együttműködési megálla­podás megkötéséről a Pev- di és egy ottani gyár kö­zött. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Újabb városi kötvény Gázvezeték építésére Vétesse magát előjegyzésbe Sokan emlékeznek arra, hogy a városi tanács Szent­endre történetében először 1985-ben bocsátott ki köt­vényt. Az ebből befolyó 7,2 millió forint akkor azt tet­te lehetővé, hogy a rózsakerti lakóteleptől a városköz­pontig kiépítsék a gázvezetéket. A lakosság már két észtén-' dővel ezelőtt is nagyon érdek­lődött az értékpapírok iránt. Három nap alatt az összes kötvény elkelt. Utólag többen panaszkodtak amiatt, hogy későn értesültek az árusítás­ról, s ezért lekéstek az üzlet­ről. Ebből okulva most la­punk idejében értesíti az ol­vasókat arról, hogy a városi tanács rövidesen újabb ér­tékpapírokat bocsát ki. Mi mindent kell tudni erről? Egyebek mellett azt, hogy a Budapest Bank Rt. foglalko­zik az árusításával, a bank­jegynyomda 10 ezer forintos címletekben állítja elő, s csak magánszemélyek vásárolhat­ják meg. A Kálvária tértől a Vasvári-lakótelepig húzódó gáz-gerincvezeték és -nyomás- csökkentő költségeinek fede­zésére szolgál. A városi tanács a bank bo­nyolításában évi 11 százalék kamatot, vagyis 1100 forintot fizet minden értékpapír után. A kötvény eladható, átruház­ható, adómentes, visszaváltása az ötödik és a hatodik évben történik. 1988. május 2. és 1993. május 2. között minden 10 ezer forintra 6050 forint kamatot fizetnek a kibocsá­tók. Természetesen bennünk Is Nyolcszáz kiló naponta Kutyatáp-mellékíizemág felmerült a kérdés, hogy ilyen feltételekkel gazdasá­gos-e a kötvény kibocsátása? Németh Ferenc, a városi ta­nács pénzügyi, terv- és munkaügyi osztályvezetője a következőket mondta: — Feltétlenül gazdaságos A 10 millió forintos bevétel biztosítja, hogy a Vasvári-la­kótelep és környékének lakói áttérjenek a kényelmes, kör nyezetkímélő fűtésre. A tör­lesztések jelentős részére fe­dezetet nyújt az e városrész­ben megszavazott teho bevé­tele. A 11 százalékos kamat 3 százalékkal kedvezőbb mint az állami hitelé. Végül is, ha a lakosság terheket vál­lal, a tanácsnak is illik bele­nyúlnia a saját zsebébe. Akkor lássuk a lényeget Mikor vásárolható meg i kötvény? Az értékesítésre május 8-án, pénteken kerül sor délelőtt 9 és délután két i között a városi tanács nagytermében. Először a vá ros, majd a környező falvak lakóinak igényeit elégítik ki A Budapest Bank Rt. csak a maradék kötvényeket adja. el a fővárosban. Aki semmikép pen sem akar kimaradni i vásárlásból, az keresse fel a tanács ügyfélszolgálati irodá­ját, s vétesse magát előjegy­zésbe. A pénzügyi osztály vállalja, hogy a vásárláskor az előjegyzésben szereplő la­kókat részesítse előnyben. A Pest Megyei Hírlap szentendrei oldalán még tá jékoztatjuk olvasóinkat az előjegyzések alakulásáról. Nem ékeskednek idegen toliakkal Sikerévek külföldi piacokon Térségünk jelentősebb üzemei közé tartozik a Budaflax Lenfonó- és Szövőipari Vállalat, és az ICO írószer Szö­vetkezet. A közelmúltban a városi párt-végrehajtóbi­zottság előtt számoltak be exporttevékenységükről. A testület tagjai nehéz időszakban végzett eredményes munkával és komoly gondokkal szembesültek. Kezdjük a textiles vállalattal. Keresett farmerek Mi jellemezte az 1981 és ’85 között sorakozó hónapok ered­ményeit? Elsősorban az export jelentős növelése. Milyen té­nyezők tették lehetővé a be­vételek gyarapítását? Az élre kívánkozik az. hogy a köny- nyűiparban először kérték és kapták meg az önálló külke­reskedelmi jogot. Így 1982-től kezdődően a kivitel és a be­hozatal 85^-90 százalékát ma­guk bonyolítják. Bővült azon országok száma, ahol szívesen látják a Bwda/lax-termékeket: a Szovjetunió, az NDK, Jugo­szlávia és több fejlett európai tőkés ország, valamint az USA, Japán, Ausztrália, Kanada és a fejlődő országok egy része. A VI. ötéves tervidőszak vé­gére az osztrák Hitlag Textil­művekkel leniparí vegyes vál­lalatot alapítottak, Litraco névvel. A kedvező külkereskedelmi forgalom teljesítésében jelen­tős szerepet játszott a lenből készült termékek iránti érdek­lődés erőteljes növekedése. Megélénkült a farmerpiac, ke­resik a farmerszövetet és a far­merkonfekciót Ausztriában, az NSZK-ban és Finnországban. Sőt, hála a Litraco működésé­nek, létrehozták a skandináv vállalati irodát is. Mindezek eredményeképpen az 1981-es esztendőhöz viszo­nyítva a Budaflaxnál 1985-ben a külkereskedelmi forgalom 2,3-szeresére, az export eladá­si átlagárszínvonal 61 száza­lékra emelkedett. Az öt év alatt 20,3 millió rubelt, és 44,2 millió dollárt hoztak haza. Az aktívumot tavaly sikerült to­vább növelniük. A rubelel­számolású export értéke az előző évi 5,8 millióról 9,1 mil­lióra gyarapodott. A tőkés ki­viteli tervet 11,7 millió dol­lárral emelték meg. Mi várható az idén? A vál­lalat termelése nem növelhető, sőt, a kéziszövet-gyártás 160 négyzetméterrel csökken. A , fizetőképes kereslet növekedé­sével sem Keleten, sem Nyu- nem lehet számolni. gáton Várható, hogy háztartási tex­tíliákból, hagyományosan nyo­mott bútorszövetből és sátor­ból kevesebbet tudnak majd értékesíteni. Szükség van újabb összetételű lenszövetek, jobban értékesíthető termé­kek gyártására is. Fontos a minőség és a megbízhatóság megőrzése. Nem maradhat el a vállalat a divattól, a forma- tervezés, a minták fejlesztése, az új termékek, a szállítási határidők betartása nélkülöz­hetetlen a piaci versenyben. Mindennek a háttere az idén is a kiemelkedő gyártmány- fejlesztési és piackutatási munka lesz. Az osztrákok szeretik Akkor még az úgy volt...* Vezető védőnő pihenőben A Kék Duna Mezőgazdasági Szakszövetkezet kutyaíáp-mel- léküzemágában készül a KUKÉ kutyacseinege és a SICC CICA ropi. Az alapanyagot a környei húskombinátból és a szakszövetkezet húsüzeméből szállítják. Nyolc dolgozó egy mű­szakban 7—800 kiló eledelt készít. A hatalmas főzőüstből (a fel­ső képen) Szalai Ferencné főtt belsőséget szed ki. Alul: Hor­váth Sándorné a már kész terméket adagolja dobozukba város és .környéke lakói- ‘ nak szeretett Margit né­nije, Keresztes Mihályné 35 éves egészségügyi munka után nyugalomba vonul. A hír mindössze ennyi, de mögötte egy hivatásának élő, humá­nus, a mások baját .bölcsesség­gel és mély együttérzéssel ke­zelő, gazdag tapasztalatokkal rendelkező, társadalmunknak elkötelezett ember életútja ta­lálható. Talán pontosabb len­ne a rejtőzik használata, mert Margit néni sosem szerette reflektorfénybe állítani saját személyét. Keresztes Mihálynét ezrek tisztelik és szeretik a környé­ken. Ma már nemcsak gyere­kek és szülők, hanem gyakran nagyszülők is, akiknek az életük korai szakaszában sze­repet játszott. Mert Margit né- ,ni a szó ^szoros értelmében vé­dőnő volt. Övta a rászoruló­kat. Honnan, hogyan indult ez a csodaszép pályafutás? Még alig lábadozott az ország a há­ború okozta sebekből, amikor Molnár Margitot felvették a debreceni Állami Védőnőkép- ző Intézetbe^ Az elsők között volt. akik államosított okta­tási intézményben végeztek. A képesítés megszerzése után rövid ideig a tatabányai szénbányák bölcsődéjében dol­gozott, majd 1951-ben az Egészségügyi Mipisztériüm kérésére Szentendrére került, végzettségének megfelelően te­rületi védőnői beosztásba. Akkoriban az orvosi ellátás korántsem volt annyira ki­épülve, mint manapság. A vé­dőnőnek nemcsak a gondozás­sal kellett törődnie, hanem az elmaradottsággal, a tudatlan­sággal, az évszázadok alatt beidegződött hiedelmekkel is harcba kellett szállni. Margit néni hosszú évekig lovas kocsi­val közlekedett. Szentendre domboldalain, s Pilisszentlász- lórp sem indultak a Volán­busz járatai óránként. Űj beosztásba került 1970- ben. Két település- helyett az egész járás vezető védőnői munkakörét kellett ellátnia. A fiatal szakemberek nevelése is feladata lett. Akkoriban még gyermekcipőben járt a családi életre nevelés, a ter­hesgondozás és az anya- és gyermekvédelem. Keresztes Mihálynénak jelentős érdeme van abban, hogy szűkebb ha­zánkban a csecsemőhalandó­ság az országos és a megyei átlag alá került. S ahogyan az lenni szokott az aktív embereknél, Margit néninek szaporodtak a köz­életi megbízatásai is. Nem­csak a helyi Vöröskereszt ala­pítója és szervezője volt. nem­csak a szűrővizsgálatokat és a tisztasági mozgalmakat irá­nyította, hanem több cikluson át a városi tanácsban és a Hazafias Népfront megyei el­nökségében is dolgozott. T öbb évtizedes helytállá­sáért többször kapott ki­tüntetést. Először az Egész­ségügy Kiváló Dolgozója, majd a Kiváló Munkáért kitüntetést vehette át. Most. nyugalomba vonulása alkalmából a Munka Érdemrend bronz fokozatával ismérték el áldozatkész mun­káját. Ismerve szerénységét azonban bizton állíthatjuk, hogy legalább ennyire örül a lépten-nyomon hallható kér­désnek: Hogy tetszik lenni. Margit néni? S a következő mondat az emlékezésé. Akkor még az úgy volt... A térség másik nagyüzeme az ICO írószer Szövetkezet. A tagság sikeres évet zárt ta­valy. Több nehézséggel küz­denek, mint a budakalászi gyár. A szövetkezet árbevéte­le tavaly 670 millió forint volt, ebből 368 millió export­ból folyt be. Ez az összterme­lésnek több mint 54 százalé­ka. A kivitel dinamikus nö­vekedését az ICO-ban a VI. ötéves terv folyamán érték el. A ciklus kezdetén 166, míg a végén 1985-ben már 396 mil­lióra rúgott. A szocialista ex­port fele a Szovjetunióba irá­nyult. Sikeresen hódították meg a pomáziak a tőkés pia­cokat is. Ilyen irányú kivite­lük 1981 és 85 között 39-ről 55 millió forintra futott fel. Főként az osztrákok írnak szí­vesen ICO-tollal. A Sachs cég­gel például 1969 óta áll fenn terrrfélési szerződésük. A sikeres évek után azon­ban, úgy tűnik, szaporodnak a szövetkezet gondjai. A szó- ' évek cialista országok ugyanis je- volt. lentősen csökkentették meg­rendeléseiket. Emiatt már ta­valy 64 millió forinttal esett a cég bevétele. Nagyobb volu­menű szállítások csupán a fej­lődő országokba, a Közel-Ke­let államaiba, főként Iránba, Kuvaitba és Izraelbe lehetsé­gesek. A jugoszláv piacon még lenne esély, de a mindkét ol­dalon tapasztalható hosszadal­mas engedélyezési eljárások gátolják a kivitelt. A nyugati piac igényes. Formában, mű­szaki tartalomban, csomagolás­ban igen magas mércét állí­tanak, s az árképzés is nehéz, mert versenyezni kell a 10—20 százalékos beviteli vámmal. Tervek és esélyek Milyen esélyekkel és tervek­kel vág neki az ICO kollektí­vája az idei évnek? Minde­nekelőtt egy megállapítás: az első negyedéves exportrende­lések jelentősen elmaradnak a tervezettől. A rubelelszámo­lású piacon tovább zsugorodik a kereslet. A jugoszlávok be­viteli korlátozásokat léptetnek életbe az írószerekre. Némi reményt ad, hogy a tőkés meg­rendelések száma nem csök­ken: ez év első három hónap­jában létrejött a tervezett 21 millió forintos üzletkötés. Az NSZK-beli Hurts-Schröder céggel pedig aláírásra készen áll a szerződés. Nekik nem iro­daszereket, hanem elektromos kapcsolókat gyárt a szövetke­zet. A kivitel sikeressége nem­csak attól függ, hogy van-e megrendelő, hanem attól is, hogy milyen feltételek kö­zött dolgozik a gyártó. Az ICO gondjai e téren jelentkeznek. Nehezen tudják beszerezni a hazai nyersanyagokat, 1982 óta nem vásárolhattak Nyugatról automata gépsorokat, és hosz- szú idő kell az importengedé­lyek megszerzéséhez. Szükség volna a több évre k;ötött nyu- ’ gáti termelési kooperációik lét­rehozására és támogatására oly módon, ahogyan az a 70-es közepéig gyakorlatban Családi nappal zárnak A végéhez közeledik, a vá­rosban a Dunakanyar 7+1 el­nevezésű tömegsportakció. A soron következő fordulót, az úszást az időjárás miatt — fe­dett uszoda híján — elcsúsz­tatták május 9-re. Színhelyül a pap-szigeti strandfürdőt vá­lasztották. A próba tízpontos: aki kimegy a fürdőbe és ott tölti az egész napot, öt pontot kap, aki benevez a vízi ver­senyekbe, az úszásba, a mat- racos úszásba, az további öt pontot szerezhet. A rendezők ezer-ezerkétszáz résztvevőt várnak a Pap-szigetre. Az úszást az, utolsó forduló követi, a sportakció-sorozatot május 24-én családi sportnav fejezi be. A majális jellegű esemény programján a zsák- banfutás, céibadobás mellett főzőverseny is szerepel. Ezek után már csak a záróünnep­ség van hátra, amelyet a Kos­suth Lajos Katonai Főiskola nagytermében rendeznek meg. Erre már csak a legjobb ál­talános iskolák kapnak meg­hívást, a többiek nézők lesz­nek, hiszen itt kerül sor , a sorsolásra is. A mintegy hat­vanezer forint értékű nyere­mény között a családi sport- tevékenységhez kapcsolódó tárgyakat sorsolnak ki, példá­ul négyszemélyes sátrat. A főnyeremény egy BMX-kerék- pár. — Általában ezer-ezerkét- százan jöttek el eddigi ren­dezvényein, kre — mondja Si­mon Péter városi sportfel­ügyelő. — Ez országos szinten is komoly eredménynek 'szá­mít, különösen, ha figyelem­be vesszük, hogy ez helyi, vá­rosi jellegű rendezvény. Kulturális programajánlat — Néptáncműsor. Április 25-én 19 órakor a Fáklya szerb nemzetiségi táncegyüt­tes műsorát rendezik meg a megyei művelődési központ­ban. — Klubprogramok. A nép­frontházban április 24-én 17 órakor Atlasz klub lesz, áp­rilis 25-én 19 órától pedig a Nájloning-klub keretében a BBS filmjeit vetítik. Játszik az ef Zambó Happy E$and. — Előadások. A települések élni akarnak címmel Páiné dr. Kovács Ilona tart előadást április 27-én 17 órai kezdet­tel a népfrontlYazban. Czei- zel Endre genetikus előadását Az érték bennünk van cím­mel 24-én 18 órától hallgat­hatják meg az érdeklődők a városi tanács dísztermében. — Barlangkoncert. A Bar­langban április 26-án 19 órá­tól az Űj Modern Trió és az Art Deco játszik. — Versírás. A leányfalui Petőfi Sándor Művelődési Házban április 24-én 16 óra­kor kezdődik a költészetnapi közös versírás Turcsány Péter költővel. A verseket a hely­színen Bállá Ferenc újságíró zenésíti meg. — Koncert. A Duna-parti közösségi házban április 26-án 19 órától a Dániából érkezett Wattermix, valamint a Paler­mo Boogie Gang koncertezik. Belépődíj 50 forint. — Géniusz-stúdió. Április 25-én és 30-án 13, illetve 14.30-tói kerül sor a Géniusz- stúdió foglalkozásaira. Az új klub a tehetséges általános iskolás tanulók matematika-, fizika- és számítástechnika­oktatását vállalja. Az oldalt írta: Mörk Leonóra és Vicsotka Mihály Fotó: Borszéki László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents