Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-22 / 94. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, »3. SZÁM 1987. APKILIS 22., SZERDA Fiatalok a házban A tiniklub adja az utánpótlást Hiányzik egy korosztály A gyömrői Petőfi Sándor Művelődési Ház munkája immáron évek ót,a és jelenleg is ifjúságcentrikus. Ennek az elvnek az érvényesítését segíti a községben működő Ságvári Endre úttörőház, amely körzeti feladatokat ii ellát. Az intézménynek jó a kapcsolata az úttörőházzal, akárcsak a négy általános iskolával. Ez a jó kapcsolat a garancia a gyermekfoglalkozások, közös rendezvények sikerére, amelyek természetesen segítik az iskolai okta­tó-nevelő munkát is. A művelődési házban a gyermekcsoportok közül ered­ményesen működnek az isko­lai oktatást segítő, bizonyos fokú tehetséggondozó funkciót is ellátó matematika és számí­tógépes szakkörök, valamint a pályaválasztási klub. Batik, rajz, kerámia, balett és művé­szi torna szakkör is van az intézményben. Tavaly gyer­mekszínpad is alakult, amely a napokban mutatkozott be a közönségnek háromfelvonásos Páskándi-mesejátékkal. A gyermekek sokirányú fej­lődését segítik az ismeretter­jesztő sorozatok. Népszerűek körükben a kultúrtörténeti, egészségnevelési, természettu­dományi előadások, foglalko­zások. De nem hiányoznak a művelődési ház programjaiból a szabadidős foglalkozások sem. A gyermekprogramok jól és szervesen illeszkednek az in­tézmény mindennapi munká­jába. Annál nagyobb gondot jelent a fiatalok becsalogatása. Korábban jól működő ifjúsági klubbal dicsekedhettek. A ké­sei utódok változó színvonalú munkával, sűrű vezetőség- és tagságcserével rukkoltak ki. Nem sikerült viszont töme­gesen bevonni a fiatalokat a kiscsoportok munkájába. Csak elvétve lehet találni egy-egy ifjú korosztálybelit a képző- művészeti, a helytörténeti cso­portban, illetve a gyűjtőklu­bokban. A tájházban öntevé­kenyen megszervezett tánc­házi programok iránt is na­Kapusok nagy napja Piros lap a legjobbnak Labdarúgás, megyei II. osz­tály Déli csoport: Gyömrő— Hernád 0-0, Gyömrő, 500 né­ző, vezette: Ari (sok hibával). A gyömrőiek utoljára ép­pen a hernádi csapatot győz­ték le, igaz, csaknem hét hó­nappal ezelőtt. A vendégeket érthetően fűtötte a visszavá­gás vágya, s ennek megfele­lően nagy iramban kezdődött a mérkőzés. A nyolcadik percben a hazaiak baiszélső- je, Sándor Z. egyedül vezette kapura a labdát, de a bírói sípszó — tévesen — lesen ál­lította meg. Ezt követően Kécskei szerezhetett volna vezetést a helyieknek, de leperdült a lábáról a labda. Jobbára a két 16-os között folyt a játék. Szünet után egyre in­kább fölénybe kerültek a hernádiak. Ügy tűnt, jobb az erőnlétük, s a kom- binatív játékban is felülmúl­ták a gyömrőieket. Ez a fél­idő a gyömrői kapus, Csató Sándor nagy pillanatait hoz­ta. Nem kevesebb, mint öt esetben mentette meg kapu­ját a góltól parádés alakítá­saival. Nem véletlenül kapott többször nyíltszíni tapsot a ■szép számú közönségtől, csu­pán rajta múlt, hogy végre pontot szerzett a Gyömrő baj­noki mérkőzésen, immáron öt hónap után. Jó: Csató (a mezőny legjobbja), jlakos, Csirkó S., Benkő Z. Ifi: Gyömrő—Hernád 1-0 (0-0), gól: Herczeg L. G. J. Nagykáta—Monor 1-2 (1-2), Nagykáta, 400 néző, vezette: Szacsky. Már az ötödik perc­ben a vendégek jutottak ve­zetéshez. Árvái mesterien in­dította Gáspárt, aki a kapus fölött átemelve nagyszerű gólt lőtt. A helyieket megza­varta mindez, mert a 10. percben ismét a monori bal­szélső volt eredményes. Öt perccel később szögletrúgás után elesett az egyik hazai csatár, s a bíró — mindenki meglepetésére — büntetőt ítélt, amit értékesített a helyi csatár. A 65. percben ideig­lenesen kényszerpihenőre vo­nultak a csapatok, mert a bíró a helyi nézők sértegeté­seit nem tűrte. Az utolsó ne­gyedórában valóságos tűzijá­ték alakult ki a vendégek kapuja előtt, de Fényes, a monori kapus ezúttal remekül védett, hálója egyszerűen be­vehetetlen volt. Az egész mo­nori együttes dicséretet érde­mel. Ifi; Nagykáta—Monor 2-0. F. J. Örkény—Üllő 1-0 (0-0), Ör­kény, 500 néző, vezette: Ho- rinka (igen gyengén). Nehezen lendült bele a két csapat, az első félidőt enyhe hazai fölény jellemezte. A második félidőben a 65. perc­ben született meg az egyet­len — mindent eldöntő — hazai találat. Végeredmény­ben, az igen tartalékos üllőiek hősiesen küzdöttek, de egyen­líteniük nem sikerült. Ifi: Ör­kény—Üllő 0-4, gól: Bokros (2), Farmosi Horváth I. B. T. SUlysáp—Nagykőrös 3-0 (2-0), Sülysáp, 300 néző, ve­zette: Boros L. Jól vette az újabb rang­adóakadályt a sülysápi együttes. A helyiek mindjárt az elején szinte a kapujukhoz szegezték a városi legénysé­get. A 30. és a 39. percben a fiatal Fedeles parádés gólo­kat szerzett, s 2-0-ás előnyre tett szert a Sülysáp. Az addig legjobb fiatal helyi játékos azonban nem bírt az idegei­vel, a 43. percben a bíró ki­állította őt. A tíz emberre fo­gyatkozott Sülysáp fölénye ezután sem szűnt egy pilla­natra sem. Hallatlan elszánt­sággal küzdöttek a pályán maradottak, a közönség több­ször tapssal honorálta pro­dukciójukat. A 61. percben Ecseri szabadrúgását a körösi kapus kiütötte, s a befutó Bé­res bebiztosította a helyiek győzelmét. Valamennyi sülysápi dicsé­retet érdemel, Turcsik, Mo- tolai, Béres, Merczel és Csa­ba voltak a legjobbak. Ifi: Sülysáp—Nagykőrös 1-1. Gól: Szóró. Cs. J. MAI KÉZILABDA Megyei férfi I. osz­tály: Gyömrő—Gödöllői EAC. Gyömrő, 16 órakor. gyobb érdeklődésre számítot­tak a művelődési ház munka­társai. Egyelőre hiányos a kapcsolat a községi KlSZ-alapszerveze- tekkel, ezen javítani feltétle­nül a jövő egyik legfontosabb feladata. A művelődési ház a klubtag­ság utánpótlásának segítésére tiniklubot szervezett — hete­dikes, nyolcadikos leányok és fiúk részvételével. A tini klub célja kulturált szórakozást, já­tékot, egyéb programokat biz­tosítani a résztvevőknek, hoz­zászoktatni őket az iskolán kívüli közösséghez. A jövőben az ifjúsági klub tagjaival együtt is szerveznek majd programokat. Huszonöt kiscsoport munká­járól adhatott számot a Cyöm- rői Nagyközségi Tanács leg­utóbbi végrehajtó bizottsági ülésén Varga Mária, a mű­velődési ház igazgatója. Meg­határozó szerepe van az id. Pál Mihály baráti körnek. A mindennapi kultúra, a hobbi­tevékenység, a társas kapcso­latok gondozását látják el a különböző klubok. Ilyenek a kertbarát-, a HNF nyugdíjas- a bélyeggyűjtő-, a régi pénz- és éremgyűjtő-klubbk. Rend­szeresek a közhasznú — így a szabás-varrás, *Butó~ és kis­motorvezetői — tanfolyamok is. A szerény tárgyi feltételek ellenére — hangzott el a tes­tületi ülés elé került beszámo­lóban — szeretnének még több 28 és 30 év közötti fiatalt be­vonni a csoportok, klubok munkájába. Hogy ez sikerül­jön, nemcsak a művelődési ház dolgozóin múlik. Sokkal inkább az érintetteken! G. J. Eles tükörkép Szilárd alapok jó döntésekhez Hatvan százalékkal több alkohol fogy A Monori Városi Jogú Nagyközségi Közös Tanács a leg­utóbbi, rendkívüli tanácsülésen egyebek között a tanács középtávú szociálpolitikai programjának megbeszélését is napirendjére tűzte. E program kidolgozásának célja — mint az előterjesztés fogalmazza — az, hogy a lakos­ság szociális helyzetének ismerete alapján a helyi szin­tű társadalmi, gazdasági döntések megalapozottabbak legyenek, hogy a rendelkezésre álló és a célok érdekében mozgatható eszközöket hatékonyabban, koncentráltab­ban használhassák fel. A Monori Tanács már jóváhagyta saját VII. ötéves tervét, meghatározottak már ezen belül a szociális ellá­tás javítását szolgáló intézményfejlesztési és fenntartási célok is. A szociális program egyfajta tükörkép is. Méghozzá éles tü­körkép, amelyen igen jól lát­szanak a mély ráncok és a sú­lyos'' szépséghibák, mert hiszen végül is nem ezek el­lenőrzése volt a cél, inkább hogy világosabbak a segítség konkrét feltárás(f, legyenek módjai is. mn Monor lakossága az elmúlt 15 év alatt több mint 10 szá­zalékkal nőtt, bár a természe­tes szaporodás csökkent, vi­szont ellensúlyozta ezt a be­vándorlás, aminek következté­ben módosult a népesség kor- összetétele. E korösszetétel kedvezőtle­nebb a megyei átlagnál. A munkavállalási kor alattiak és a «aunka vállalási korúak ará­nya alacsonyabb, az időseké magasabb mint a megyei átlag. 1986. január elsején Monor és közigazgatási területe lakossá­gának 48,6 százaléka férfi, 51,4 százaléka nő volt. A foglalkoztatottságot befo­lyásolja Budapest közelsége, a munkaképes korú lakosság 60—70 százaléka ingázik na­ponta lakóhelye és munkahe­lye között. Gondot okoz' a megváltozott munkaképességű dolgozók el­helyezkedése. A rehabilitációs tevékenység továbbfejlesztése érdekében szélesíteni kell a bedolgozói tevékenységet, s in­dokolt megvizsgálni egy szo­ciális, foalalkoztató kialakítá­sának feltételeit. A Monori Ál­lami Gazdaságban már zajlik a rehabilitációs munkahelyek kialakításával kapcsolatos munka. Tanulságosak a tapasztala­tok a nyugdíjasok foglalkoz­tatásával kapcsolatosan. Dön­tő hányaduk fizikai munka­körben dolgozik, az alacsony presztízsű munkaköröket, a kedvezőtlen munkakörülmé­nyeket is szívesen vállalják, s egyértelműen kiderül, hogy teljesítményükkel a munkálta­tók. elégedettek, s hogy mun­kájuk nem marad el az aktív dolgozókétól. A monori köz- igazgatási területen minden gazdálkodó szerv foglalkoztat­ja kisebb-nagyobb számban saját nyugdíjasait, bár egész­ségügyi szempontból bizony megkérdőjelezhető az idősek fizikai munkakörben való fog­lalkoztatása. 1986. január elsejei adatok szerint a területen a három- és többgyermekes családok szá­ma 184, közülük „egyszülős”, csonka család 19 A háztartá­sok közel egyötöde egyszemé­lyes, ezen belül 36 százalék a 70 éven felüli személy. Száz lakásra 270 személy jut. az utóbbi években emelkedett a lakások alapterületének nagysága, ezzel párhuzamosan a 3 és több szobás lakások ará­nya is. A közmondást kissé önké­nyesen megváltoztatva azt mondhatnánk, hogy sok jó ember most már nagyobb he­lyen is elfér, a „jó” jelzőt azonban megkérdőjelezi a kö­vetkező adat: a gyermekek ál­lami gondozásba kerülésének oka 75 százalékban a szülők alkoholizmusa. A hetvenes évektől kezdődően 60 százalék­kal növekedett a forgalomba hozott szeszes italok egy főre jutó mennyisége, s jelenleg a Kulturális programok Ecseren szerdán 14-től az ifjúsági bélyeggyűjtő kör fog­lalkozása, 15-től matek szak­Szívességből, vagyis társadalmi munkában készül el Gyom­ron a Bajcsy amatőr rádiósklub bázisának kerítése. Var­ga Imre, a PVCSV hálózati szerelője a nagykaput hegesztet­te össze. (Aszódi L. Antal felvétele) kör, 16-tól a nyugdíjasklub összejövetele, 17.30-tól zenés torna óvodásoknak, 18.15-tői dzsesszbalett, 19-től társas­tánctanfolyam, 19 óra 45 perc­kor kondicionáló torna lá­nyoknak, asszonyoknak. Gyomron az úttörőházban 15-től gyermektánc, és a hor­gász szakkör összejövetele, 16.30-tól számítógépes szakkör, 15-től nótafa, krónikás kép­zés. A művelődési házban filmvetítés 16.30-tól: Hátsó ab­lak (színes, szinkronizált ame­rikai krimi. Rendező: A. Hitchcock, főszereplő: James Stewart, Grace Kelly)._ Monoton a filmszínházban 18-tól és 20-tól: A Sárkány út­ja (színes hongkongi kaland­film. főszereplő: Bruce Lee). Pilisen 16.30-tól 18 óráig a művelődési házban az 1. szá­mú általános iskola bábszak- köröseinek foglalkozása. Veesésen 10—17-ig a műve­lődési házban bútorkiállitás és -vásár, 17-től gépkocsivezetői tanfolyam. népesség 3 százaléka — mint­egy hétszáz ember — gondo­zásra szoruló alkoholista. A Monoron is megalakult alkoholizmus elleni bizottság munkájának legfontosabb ré­szét az élet diktálja: befo­lyásolni az ezzel kapcsolatos közgondolkodást, szélesíteni a jelzési kötelezettséget, meg­különböztetetten törődni a ve­szélyeztetett esaládokkal és fiatalokkal. Különös gondot kell fordítani a cigánylakos­ság körében tapasztalható al­koholizmus visszaszorítására, e rétegben ugyanis az egyéb egészségkárosító hatásokkal — a rossz lakáskörülményekkel, a cigánytelep kczegészségi ál­lapotával, a személyi és kör­nyezeti tisztaság hiányával — párosulva még kedvezőtle­nebb a kép. A bűnelkövetők száma 1930 és 1935 közölt közel 14 szá­zalékkal emelkedett, a ve­szélyeztetett fiatalok száma az öt évvel ezelőttihez képest csaknem megduplázódott. Oka ennek sok egyéb között az is, hogy a fővárosból kiutasított felnőttek és fiatalkorúak az övezetben telepszenek le. Számos feladat vár a fent vázolt helyzet következtében az egészségügyi, a művelődési ágazatra, komoly szociálpoli­tikai teendők várnak megva­lósításra. A prognosztikai adatok sze­rint a bölcsődei ellátásnak nagy szerepe lesz, a tervidő­szak végéig várhatóan száz 'százalék fölé emelkedik a bölcsőde kihasználtsága. A feladatokat csak igen haté­kony munkaszervezéssel le­het majd megoldani, ha a fej­lesztésre — ezt ugyanis a tervidőszakra nem tervezték — valóban nem adódik lehe­tőség. Pénzügyi okok miatt nem szerepel a tervben az idősek intézményi ellátásának bőví­tése sem, bár a hosszú távú településfejlesztési koncepció­ban szerepel a gyömrői szo­ciális otthon bővítése, s a mo­nori öregek napközi otthoná­nak „szállást biztosító idő­sek klubjává” való fejlesztése — erre ugyanis feltétlenül' szükség lesz. De addig is, míg megvalósulhat, növelni kíván­ják a jelenlegi intézmények működési költségeinek elő­irányzatát, erőteljesebben fej­leszteni a házi szociális gon­dozás hálózatát s megszervez­ni a családsegítő, családgondo­zó szolgálatot is. Az iskolai oktatás, az ezt szolgáló intézményhálózat fej­lesz íésének lehetőségeiről la­punkban már külön, részlete­sebben is szóltunk. Emlékez­tetőül: 12 tantermes új isko­la, 600 adagos konyha és tor­naterem épül a monori Jászai Mari téren, bővül a monori- erdei iskola, űj intézményük lesz a Péterieknek, emeletrá­építéssel lesz nagyobb a gim­názium, javul a szakmunkás- képző helyzete is. S mert a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű kiskorúak­kal kapcsolatos szociálpoliti­kai feladatok többet érdemel­nek egy amúgy is behatárolt újságcikk néhány záró mon­datánál, e témára külön visz- szatérünk. K. Zs. Féltartós tej Réteges műanyag fóliában Féltartós tej gyártását kezd­ték meg a Szolnoki Tejipari Vállalat jászberényi üzemé­ben. A terméket hetvenmillió forint értékű ultrapasztőröző és homogénező bersndezések készítik, amelyek egy új üzemcsarnokban kaptak he­lyet. A gépek óránként négyezer liter pasztőrözött tej előállí­tására alkalmasak, s így na­ponta — nyújtott műszakban — a jászberényi üzem ötven­ezer liter tejet hozhat forga­lomba. A tejet a biztonságos szállítás érdekében több ré­tegű műanyag fóliába csoma­golják. A félliteres zacskók­ban az ital szobahőmérsékle­ten egy hétig is eltartható. Az idén hazánkban még újabb öt, féltartós tejet gyár­tó technológiai vonalat állí­tanak munkába Csongrád, Hajdú-Bihar, Somogy, Vas és Veszprém megyei tejüzemek­ben. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) I Kerítés szívességből

Next

/
Thumbnails
Contents