Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-18 / 92. szám

A XIII. KONGRESSZUS HATÁROZATAINAK VÉGREHAJTÁSÁÉRT! HÉT VÉGI VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉS — ii i mi Mim ———i ■ ii mm ■ n i ■ i i ■————i 4 Másképpen ketyegnek-e az órák? Az új szovjet javaslatok meglepetést okoztak NA TO-körökbsn Latolgatják egy idei szovjet—amerikai csúcstalálkozó esélyeit I ÁLTALÁNOS PILLANATKÉP Shultz amerikai külügymi­niszter moszkvai utazását, kellő hírverés közepette, egész sor konzultáció előzte meg amerikai részről. Washington­ban már jó előre közzétették, hogy a NATO-szövetségesek aggályait a rövid (600—1000 kilométeres) hatótávolságú rakéták ügyében maximálisan figyelembe veszik. A nyugat­európai kormányokat esze­rint nyugtalanítja az eddigi egyensúly „megbomlása”, ha létrejön a szovjet—amerikai megállapodás a közepes ha­tótávolságú fegyverrendsze­rek ügyében. Ezt azzal ma­gyarázták, hogy legalábbis szerintük a Szovjetuniónak 6:1 arányú fölénye van a Nyugattal szemben a harcá­szati nukleáris rakéták te­rületén. További kifogás volt, hogy Nyugat-Európa azért is „hátrányos helyzetbe” ke­rül biztonságát illetően, mert a hagyományos fegyverzetben „aszimmetria” van, azaz a Varsói Szerződés ilyen ar­zenálja felülmúlja az Észak­atlanti Szerződésbe társult ál­lamokét. Vagyis a közepes ha­tótávolságú rakéták leszere­lése Európában csak „több­szörös árukapcsolás” alapján képzelhető el, úgy, hogy ösz- szekötik a rövid hatósugarú rendszerek és a hagyományos fegyverzetek megfelelő csök­kentésével. Bonyolította a helyzetet Shultz látogatása előtt az újabb kémügy, amely szinte már „menetrendszerűen” ke­letkezik, ha valamilyen szov­jet—amerikai kompromisszum körvonalai vannak kibontako­zóban. Ezúttal a moszkvai amerikai nagykövetség állító­lagos lehallgatásainak ügyét próbálták felhasználni a ten­gerentúli, a fegyverkezésben érdekelt körök, hogy mester­ségesen elmérgesítsék a szov­jet—amerikai kapcsolatokat éppen Shultz moszkvai láto­gatása előtt. A szovjet diplomácia, amely ilyenkor mindig „a helyzet magaslatára emelkedik”, ez­úttal is megfelelő visszafo­gottságot és mérsékletet ta­núsított és „nem ment be a washingtoni jobboldali körök utcájába” — mint nem egy nyugat-európai kommentátor elismerő cikkében írta. így a katonai körök forgatóköny­ve Moszkvában nem érvénye­sülhetett: Shultz ugyan szin­te kötelességszerűen felve­tette az úgynevezett lehallga­tások ügyét, de ez nem vált a megbeszélések fő kérdésévé. Az, hogy milyen mederbe te­relődjenek Shultz moszkvai tanácskozásai, azt ismét szov­jet részről határozták meg. Megelőzték azt, hogy az ame­rikai diplomácia vezetője is­mertesse az „árukapcsoláso­kat”. Mihail Gorbacsov Shultzcal való megbeszélésén bejelentette: a Szovjetunió kész az európai harcászati­hadászati rakéták felszámolá­sára, s ha amerikai részről is van szándék erre, hajlan­dó komoly megbeszéléseket folytatni — mint arra már többször utaltak — a hagyo­mányos fegyverzet csökkenté­sére is. Mint kiderült: Shultzot tel­jesen felkészületlenül érték ezek a javaslatok, amelyek tu­lajdonképpen Európa atom­fegyver-mentesítése felé ten­nének nagy lépést. Bár idő­nyerés céljából kifogásokat hangoztatott, elismerte, hogy az új szovjet javaslatok je­lentős haladást eredményez­tek a közepes hatótávolságú rakéták kérdésében való szov­jet—amerikai megegyezés fe­lé. _______ I ÜJSZERÜ FELFOGÁS SZÜKSÉGES Shultz azóta már tájékoztat­ta moszkvai tárgyalásairól az Egyesült Államok NATO-szö- vetségeseit és beszámolt Rea­gan elnöknek is. Az új szov­jet javaslatokról immár is­mertek a hivatalos állásfog­lalások a legtöbb nyugati fő­városból. Általános benyomás­ként meg lehet állapítani: az órák Moszkvában és a leg­több NATO-ország fővárosá­ban még különbözőképpen ketyegnek. Az Egyesült Álla­mok és szövetségesei még mindig nem váltottak át arra az újszerű gondolkodásmódra, amely ahhoz szükséges, hogy az ezredfordulóra — úgy, ahogyan a szovjet kormány azt korábban javasolta — megvalósulhasson földünk atomfegyvertől való mentes­sége. Még mindig kibúvókat keresnek, fenntartásokat han­goztatnak egy olyan helyzet­ben, amikor Moszkva radiká­lisan új kompromisszumos javaslatokat tesz minden ma­gas szintű diplomáciai tárgya­lás asztalára. Olyan indítvá­nyokat, amelyek tartalmazzák a nyugati elképzeléseket. A legvilágosabban ez ta­lán az űrfegyverkezés prob­lematikájában mutatkozott meg Shultz moszkvai tárgya­lásain. Logikus az a szovjet álláspont, hogy a fegyverke­zési verseny Washington által tervezett kiterjesztése a koz­moszba megkérdőjelezné minden olyan megállapodás­nak a hatékonyságát, ame­lyet a szárazföldre telepített, a tengeralattjárókról és re­pülőgépekről indítható raké­ta-nukleáris fegyverek csök­kentése ügyében létrejönne. Ezt szovjet részről nemegy­szer nyomatékosan leszögez­ték. Tekintve azonban, hogy a jelek szerint Reagan im­már elkötelezte magát az űr­fegyverkezési program kí­sérleteinek végrehajtására, szovjet részről hajlandóak ezt bizonyos mértékig figyelembe venni. Eszerint laboratóriu­mokban vagy földi gyakorló­terepeken beleegyeznének e kísérletek amerikai folytatá­sába, s közös amerikai—szov­jet szakértői bizottság dönte­né el, hogy milyen eszközök helyezhetők ki a világűrbe. Tanújele ez a nagyfokú szov­jet rugalmasság az újszerű gondolkodásmódnak, s egyen­getheti a megegyezés útját. Shultz sajnálatos módon ebben a kérdésben annak ta­núbizonyságát adta, hogy Wa­shington még a tavalyi reyk- javíki csúcshoz képest is me­revebb álláspontot foglal el, s arra sem hajlandó, hogy a SALT—I egyezmény ott, Wa­shington által javasolt tízéves megtartását továbbra is érvé­nyesnek ismerje el. MÉG ÜJAEB NYUGATI AKADÁLYOK VÁRHATOK Shultz moszkvai látogatása után a „labda egyértelműen a nyugati térfélre került" — fogalmazott több kommentá­tor találóan. A helyzet való­ban az, hogy a szovjet kezde­ményezésekre, amelyek meg­teremthetik a megállapodást a közepes hatótávolságú ra­kéták Európából való kivoná­sa ügyében, s elvezethetnek egy idei csúcstalálkozóig, a Nyugatnak meg kell adnia a megfelelő választ. A közvéle­mény előtt nehéz volna el­utasítani a moszkvai javasla­tokat, hiszen azok félresöpör­tek minden korábbi NATO- akadékoskodást, ürügyet a ha­logatásra. Reagan elnök ennek megfelelően sietett olyan ki­jelentést tenni, hogy közelebb került a szovjet—amerikai ál­láspont a közepes hatótávol­ságú rakéták ügyében, mint bármikor, s hogy remélhető erről egy történelmi jelentő­ségű szerződés megkötése, és van esély idei csúcstalálko­zó megtartására is. Hozzáfűz­te azonban, hogy a Genfben újra megnyíló tárgyalásokon az amerikai delegáció előter­jeszti majd az Egyesült Álla­mok ellenjavaslatait. Az elnöki megnyilatkozás­ban szó volt arról is, hogy még mielőtt egy ilyen szer­ződés tető alá kerülne, Rea­gan szükségesnek tart egy NATO-csúcstalálkozót, hogy így egyeztetett véleményt képviselhessen a Gorbacsov- val való esetleges jövőbeni megbeszélésén. Vagyis a nyu­gati szövetségesekkel való konzultációs folyamat „időt igényel”. Anglia és Francia- ország, amely önálló atom­ütőerővel rendelkezik, más szemszögből ítéli meg azt az utat. amely szárazföldünk atomfegyver-mentesítése felé nyílik meg a szovjet kezde­ményezések nyomán, mint azok a NATO-államok, ame­lyek csak területüket bocsá­tották az amerikai nukleáris fegyverrendszerek telepítésé­re. Várható, hogy új feltéte­leket is megfogalmaznak. Túl ezen, megmozdultak azok a katonai-ipari körök, ame­lyek érdekeltek a rakéta-nuk­leáris fegyverkezés fokozásá­ban, s ezek igyekeznek bi­zalmatlanságot, gyanakvást kelteni a szovjet kompro­misszumos javaslatok őszin­tesége és, szerződések létre­jötte esetén, megtartásuk iránt. S belép itt egy olyan té­nyező is, amely újabb ne­hézséget jelenthet. Igaz ugyanis, hogy Reagan a tör­ténelem által „nagy elnök­ként” kíván lelépni 1988-ban a politikai színtérről, s ezt kiválóan szolgálná egy olyan szerződés, amelyet a közepes hatótávolságú rakéták lesze­reléséről írna alá a Szovjet­unióval, s a republikánus párt választási esélyeit is ked­vezően befolyásolná egy eredményes szovjet—amerikai csúcstalálkozó. Csakhogy a választási előcsatár ozások már meg is kezdődtek az Egyesült Államokban, s több politikus jelentette be szán­dékát, hogy jelöltként kam­pányt folytat majd a Fehér Ház meghódítására. Vagyis Reagant sürgeti az idő, s im­már nem sok teret enged ne­ki újabb feltételek megfogal­mazására és olyan kísérlete­zésre, hogy további engedmé­nyeket vívjon ki a „másik ol­daltól”. Ha ugyanis most nyugati részről elmulasztják az egyértelműen pozitív vá­laszt a minden eddiginél na­gyobb kompromisszumos le­hetőségeket tartalmazó szov­jet javaslatokra, ez rendkí­vül káros visszahatást je­lenthet számukra a közvéle­mény előtt is. Mint a helyze­tet reálisan szemlélő nyugati hírmagyarázók fogalmazták: egy ilyen nyugati magatartás nyomán a NATO-országoR közvéleménye joggal állapít­hatná meg: miközben Moszk­va valóban őszinte szándékot mutat a leszerelési szerződé­sek megkötésére, a Nyugat megakadályozza, hogy ezek a világ számára oly életbevágó megállapodások létrejöjjenek. Árkus István Mengisztu Moszkvában Baráti látogatás Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára pénteken a moszkvai Kremlben fogadta Mengisztu Hailé Mariamot, az Etióp Munkapárt KB főtitká­rát, az etióp ideiglenes kato­nai kormányzó tanács elnökét. Mengisztu a KNDK-ból érke­zett pénteken rövid baráti lá­togatásra a szovjet fővárosba. HÚSVÉTI BÉKEMENETEK Az NSZK-beli Düsseldorfban nagypéntek reggelén megkez­dődött a húsvéti békcmenetek országos sorozata. A nyugat­német békemozgalmi egyesü­letek, különböző vallásfeleke­zeti tömörülések, a szakszer­vezetek és a baloldali pártok idén rendezik meg immáron harmincadik alkalommal ezt az NSZK egész területére ki­terjedő akciót. A tervek szerint összesen 300 városban, községben és fa­luban tartanak megmozdulá­sokat, amelyek húsvéthétfőn érnek véget egyidejűleg tar­tandó húsz nagygyűléssel. A tüntetéseken, istentiszteleteken, továbbá katonai támaszpontok és más hadilétesítmények jel­képes értelmű körülzárása al­kalmával a résztvevők hitet tesznek a nemzetközi béke megszilárdítása, a leszerelés, a különböző társadalmi beren­dezkedésű államok közötti jobb megértés, a népek szoli­daritáson nyugvó együttműkö­dése mellett. A felvonulók követelik az atomfegyvereket is magában foglaló elrettentési stratégia, az egyoldalú katonai erőfö­lényre irányuló törekvések, nemkülönben az amerikai űr­fegyverkezési tervek, az SDI- program feladását, s arra óhajtják ösztönözni a bonni kormányt, hogy tevőlegeseb­ben vegye ki részét a lesze­relési erőfeszítésekből. Újcbb vizsgálatok Chalknger-ügyben Felelős-e a Morten Az amerikai szövetségi nyomozó hivatal, az FBI vizs­gálatot folytat a Morton Thiokol rakétagyártó vállalat­nál annak megállapítására, vajon valóban bűnös hanyag­ság történt-e a Challenger űrrepülőgép szilárd hajtóanya­gú indítórakétáinak gyártása során. A múlt év januári ka­tasztrófát a hivatalos vizs­gálat megállapítása szerint az okozta, hogy az egyik rakéta köpenye átégett az elemeket összekötő tömítőgyűrű men­tén. A vállalat egy mérnöke, Roger Boisjoly, akit azóta fel­függesztettek állásából, még a rajt előtt közölte főnökei­vel, hogy veszélyesnek tartja a tömítőgyűrűk hibája miatt a rajtot, de véleményét fi­gyelmen kívül hagyták. Bois­Inteijú a svéd minisz te re hőkké I Hasznos, szükséges a dialógus Javulnak az európai béke és biztonság feltételei. Magyar- ország és Svédország kezdeményezően járulhat hozzá a helsin­ki folyamat továbbviteléhez. Stockholm nagy várakozással te­kint Kádár János látogatása elé — jelentette ki Ingvar Carls- son svéd miniszterelnök abban az interjúban, amelyet Pálos Tamásnak, a Magyar Távirati Iroda főszerkesztőjének adott a svéd fővárosban. hogy Európának ezen a ré­szen atomfegyvermentes öve­zetet alakítsanak ki. Ez az ál- lamclk érdekeltségének növe­kedése nyomán fokozatosan kiterjedhetne a földrész más területeire is. hogy ezen az úton az egész világ megsza­baduljon az atomfegyverektől. Az európai államok össze­fogása abból a szempontból is jelentős — hangsúlyozta Ing­var Carlsson —, hogy az Egye­sült Államok és Japán ne ke­rülhessen monopolhelyzetbe a fejlett technológia és a tudo­mány területén. Ez is az egyik célja az EUREKA-program- nak, amelyben Svédország fontos szerepet vállalt. A svéd külpolitikához erős hátteret biztosít, hogy a szo­ciáldemokrata kormány, amelynek gazdaságpolitikáját a polgári pártok hevesen bí­rálják, 1985. évi választási győzelme óta jelentős ered­ményeket tud felmutatni. Ingvar Carlsson egyben a svéd Szociáldemokrata Mun­káspárt elnöke is. Ilyen mi­nőségében — kérdésekre vá­laszolva — rámutatott, hogy pártja érdekelt az európai pártok közötti kapcsolatok fejlesztésében, a dialógus szélesítésében a béke és biz­tonság erősítése céljából. Ez vezérli a svéd szociáldemok­ratákat az MSZMP-vel való együttműködésben is. Svédország és Magyarország között minden területen és szinten jók a kapcsolatok. Vi­szonyunkat semmilyen politi­kai probléma sem terheli. Magyarország azon államok közé tartozik, amelyekkel svéd részről a legtöbb kül­döttségcserét bonyolítják le. Most kedvezőek a tovább­lépés feltételei. Ezért is vá­rom nagy érdeklődéssel a személyes találkozást Kádár Jánossal, akit Európa egyik nagy államférfi ának tartok. Meggyőződésem, hogy látoga­tása kapcsolataink fejlesztésé­nek jelentős állomása lesz — fejezte be az MTI-nek adott nyilatkozatát a svéd minisz­terelnök. A kormányfő derűlátóan ítélte meg a szovjet—amerikai kapcsolatok, az európai béke és biztonság távlatait. Bár a reykjavtíki csúcstalálkozó után borúlátó nyilatkozatok hang­zottak el, a két nagyhatalom az ott megjelölt irányokban nagy lépéseiket tett előre — mondotta. — Ez javította földrészünkön a béke és a biztonság megteremtésének feltételeit, a jelentős megál­lapodások aláírásának lehető­ségeit. Ehhez a nagyhatalmak mellett minden más ország hozzájárulása is szükséges. Különösen fontos, hogy az érdekelt kormányok a közép­hatótávolságú rakéták ügyé­ben megegyezésre jussanak, amihez Svédországnak is ér­dekei fűződnek. Diplomáciája igyekszik pozitív szerepet ját­szani ezen a téren. Támogat­ja a közép-európai atomfegy­vermentes folyosó létrehozá­sát. s erre vonatkozóan min­den új kezdeményezés — így például a legutóbbi csehszlo­vák—NDK javaslat — hasz­nos lehet. Minél szélesebb dialógus bontakozik ki ebben a témában, annál jobbak a megegyezés esélyei. Svédország kiváltképpen kezdeményező és aktív az északi térség biztonságának erősítésében. Szorgalmazza, joly azóta feljelentést tett a vállalat ellen bűnös hanyag­ság miatt. Az FBI vizsgálata egy má­sik bejelentés nyomán indult meg. Értesülések szerint a vállalat több alkalmazottja fordult ez év januárjában a hatóságokhoz, megerősítve, hogy a rakéták gyártásánál a vállalat nem hajtotta végre ellenőrzési kötelezettségeit és más szabálytalanságokat is megengedett. A vizsgálatot eredetileg titokban akarták tartani, de az véletlenül, egy bírósági eljárás során, kiszi­várgott. Amennyiben bebizo­nyosodnék, hogy valóban bű­nös hanyagság történt a ra­kéták előállításánál, a válla­lat lesz a felelős a katasztró­fáért, és köteles lesz hatalmas összegű kártérítést fizetni. Energiahordozókból kisebb volt a kereslet Árutsereforgakm rubelben Moszkvában most közzétett adatok szerint a Szovjetunió tavaly csaknem 29 milliárd ru­bel értékben bonyolított le árucsereforgalmat az iparilag fejlett nyugati országokkal. Ez az érték az 1985. évihez képest csaknem 9 milliárd rubellel csökkent, főként az energia- hordozók, s köztük a szovjet energiahordozók iránti keres­let lanyhulása miatt. A teljes forgalmon belül a szovjet ex­port összege meghaladta a 13 milliárd rubelt. A Szovjetunió legnagyobb SZEMIPALA TYINSZKI KÍSÉRLET Kísérleti nukleáris robbantást hajtottak végre péntek haj­nalban a Szovjetunióban a haditechnika fejlesztése céljából — jelentette a TASZSZ hírügynökség. A Szemipalatyinszk kör­zetében végrehajtott föld alatti robbantás hatóereje 20 és 150 kilotonna között volt. Mint ismeretes, a Szovjetunió másfél esztendeig, ez év feb­ruár 26-ig szüneteltette a nukleáris kísérleteket, hogy egyol­dalú moratóriumával hasonló lépésre ösztönözze az Egyesült Államokat. A nevadai kísérleti telepen azonban folytatódtak a robbantások. czér'r Moszkvában még tavaly decemberben be jelenítették, hogy biztonsági érdekek az amerikai elutasítás miatt megkövetelik az egyoldalú moratórium feloldását. Február 2G. óta ez volt a negyedik szovjet Tőid alatti rob­bantás: az első kettő hatóereje nem haladta meg a 20 kilo- tonnát, s a legelső az elméleti fizikai kutatások céljait szol­gálta. Legutóbb április 3-án hajtottak végre kísérleti atom­robbantást a szemipalatyinszki telepen, ennek hatóereje meg­felelt a mostani robbanásnak, s ugyancsak katonai célokat szolgált. külkereskedelmi partnere eb­ben az országcsoportban to­vábbra is az NSZK maradt, 5,6 milliárd rubeles évi teljes forgalommal, követi Finnor­szág, Japán és Olaszország, Ausztria és Belgium. Afganisztán, Pakisztán Légtéri incidensek Pakisztáni vadászgépek le­vegő-levegő rakétával Afga­nisztán légterében lelőtték az afgán légierő egyik gépét áp­rilis 15-én. A repülőgép őrjá­raton volt Hoszt határkörzet­ben. A gép afgán területre zu­hant, a pilóta időben katapul­tált. Ugyanezen a napon az iráni határőrség tüzet nyitott egy afgán utasszállító gépre. A BAHTAR afgán légitársaság­hoz tartozó AN—26 típusú re­pülőgép Zarandzs város repü­lőteréről szállt fel. A gépet nem érte találat. A török kormány döntése Segélyt a táme Ha az Egyesült Államok nem növeli a Törökországnak szóló katonai segélyt, akkora török katonai támaszpontok amerikai használatáról a kö­zelmúltban aláírt szerződést még ez év vége előtt hatályon kívül helyezhetik. Ankara washingtoni nagykövete a tö­rök kormány megbízásából tájékoztatta erről Michael Ar- macost amerikai külügymi­niszter-helyettest. A két fél márciusban Wa­shingtonban írt alá megálla­podást a Törökország területén levő 27 amerikai támaszpont és megfigyelöállás 1990-ig ter­jedő korlátlan amerikai hasz­nálatáról. A hivatalos török tájékoztatás szerint a török kormány most úgy döntött, hogy ezentúl a szóban forgó megállapodás érvényességére évente fog határozni, sőt azt decemberben akár fel is mondja, ha Washington nem növeli a Törökországnak nyúj­tott katonai segélyt. mCsAK ROVIDÉN...M NÉGYNAPOS LÁTOGA­TÁST tett a Bolgár Népköz- társaságban Jorge Schaf ik Handal, a Salvador} Kommu­nista Párt KB főtitkára, a Fa- rabundo Marti Nemzeti Fel­szabadításé Front főparancs­nokságának tagja. IIOSSZÜ TÁVÜ földrengés- jelző módszert, dolgoztak ki közösen szovjet és amerikai geofizikusok.

Next

/
Thumbnails
Contents