Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-17 / 91. szám

TETTEKKEL A SZOCIALISTA MAGYARORSZÁGÉRT! Az országgyűlési bizottság tárgyalta A bűnmegelőzés közügy Az Országgyűlés honvédelmi bizottsága Gyuricza László el­nökletével kihelyezett ülést tartott csütörtökön a Belügy­minisztériumban. A tanácsko­záson részt vett Cservenka Ferencné, az Országgyűlés al- elnöke is. A képviselőket Ladvánszky Károly rendőr altábornagy, belügyminiszter-helyettes kö­szöntötte, majd Siklói György rendőr vezérőrnagy, az orszá­gos rendőrfőkapitány bűnügyi első helyettese adott tájékoz­tatót a bűnüldözés helyzetéről és az ezzel összefüggő idősze­rű feladatokról. Mint elmond­ta: az 1980-as években jelen­tősén növekedett a rendőrség tudomására jutott bűncselek­mények száma; tavaly 182 ezer esetet rögzítettek. Ezek több­sége — csaknem kétharmada — úgynevezett vagyon ellen elkövetett bűncselekmény volt. Tavaly is sok feladatot adott a rendőri szerveknek az erő­szakos, garázda bűncselekmé­nyek felderítése. Hazánkban — az évről évre ismétlődő számadatok bizonysága szerint — mintegy 200 emberölést kö­vetnek el, s 250 alkalommal kísérlik meg ezt a súlyos bűn- cselekményt. Siklói György arra Is fel­hívta a képviselők figyelmét, hogy hazánk idegenforgalmá­nak örvendetes bővülésével szervezettebbé váltak a csem­pészések, s a különféle dro­gok, sőt egyes keményebb kábítószerek használata is ter­jedőben van. Mindezek a jelenségek ismé­telten azt bizonyítják, hogy a bűncselekmények visszaszorí­tása, a törvények megtartására nevelés olyan közügy, amely­ben a rendőri szervek mellett a társadalom más szervezetei­nek, illetve az egyéneknek is cselekvőén részt kell vállal­niuk. Ezzel összefüggésben hang­súlyozta, hogy a rendőrség feladatai sorában a megelőzést helyezi előtérbe. Ennek meg­felelően például a közterülete­ken megerősítik a rendőrjár- őröket, fejlesztik a körzeti megbízotti szolgálatot, megala­kították a metrórendőrséget, motorosszolgálatot hoznak létre, s fejlesztik a gazdasági rendészeti egységeket is. Az élénk érdeklődéssel kí­sért beszámolót követő vitában felszólalt Viola Károly (Pest m., 14 vk., Ocsa), Cservenka Ferencné (Pest m., 4. vk., Gö­döllő) és Gyuricza László is. A képviselők kérdéseire Lad­vánszky Károly és Siklói György válaszolt. Bérmunka és gépbérlet Gyomron követik a divatot Az áruházak és butikok ki­rakatát nézegetve felcsillan a tekintetünk, ha egy-egy meg­lepő, vagy éppen a legújabb francia divatirányzat vonalait követő ruhakölteménnyel ta­lálkozunk. A sok bizarr és gyakran giccses portéka között bizony nehéz szakértő szem­mel kiválasztani az értékeset; azt, amely megéri az érát. Timmer Sándornéval, a Hé- Itos Gyömrői Ruhaipari Szö­vetkezet áruforgalmi vezetőjé­vel arról beszélgettünk, meny­nyire lehetséges ma követni az öltözködés legújabb irányait. — Feltétlenül fontos, hogy lépést tudjunk tartani az igé­nyek változásával; hiszen az emberek egyre kevesebbet köl­tenek öltözködésre, s ha vá­sárlásra kerül sor, akkor csak az elegáns és tartós ruhada­rabok jöhetnek szóba. Ennek megfelelően igyekszünk olyan hazai alapanyagból is előállít­ható termékekkel megjelenni, amelyek megfelelnek az előbb említett követelményeknek. — Milyen ruházati cikkek­kel foglalkozik a Hélios? — Kifejezetten felsőruhá­zati termékeket gyártunk. Ezekből egyaránt részesülnek a gyerekek, és mindkét nem felnőtt képviselői is. — Ügy tudom, már több éve gyümölcsöző az együttműkö­désük egy nyugatnémet cég­gel... — Az Erle céggel 13 éve tartjuk a kapcsolatot. Nekik azonban csak bérmunkát vég­zünk, lényegesen több jut a hazai piacra. Hogy ezt szá­mokkal is igazoljam; a 150 ezer darabos termékmennyi­ségből mindössze 10 ezret szál­lítunk az NSZK-ba. — Ha lehetne, akkor mégis térjünk vissza az említett bér­munkára! — Elsősorban női kabátokat varrunk a külföldi partner- nek. Itt nem tucatcikkekre kell gondolni, hiszen egy felöltő ára 490 és 550 márka közt van. Ehhez természetesen magas minőségi színvonalon kell dolgoznunk, de büszkén mond­hatom, hogy a sokéves kap­csolat alatt egyetlen minősé­gi reklamációt sem kaptunk. Ez azonban annak is köszön­hető, hogy az Erle korszerű gépein dolgozunk. — Mennyiben jelent előnyt ez az együttműködés a hazai technológia színvonalának ja­vításában? — Több ok miatt is előnyös­nek mondható a mi kapcsola­tunk. A valutabevételen túl­menően meg kell említeni, hogy a szakmunkások tudása a modern gépek kezelésével megnő, és bizonyos részfel­adatok megoldására technikai segítséget is kapunk a meg­bízóinktól. Ezzel is könnyeb­bé válik a divatirányzatok gyors követése. — Nem esett szó még az ér­tékesítésről. Ezt hogyan old­ják meg? ■—* Itt csak a hazai eladás­ról beszélhetünk, a külföldi kereskedelmi ügyleteinket a Hungarocoopon keresztül bo­nyolítjuk. Itthon sok nagyvál­lalattal van kapcsolatunk, s ők végzik a piackutatást és az értékesítést is. Kiskereske­delmi partnereink nincsenek. — Végül hadd kérdezzek a szövetkezet terveiről! — A nyugatnémet partner­ral 1990-ig meghosszabbítot­tuk a szerződést, s ez biztosít­ja a jövőt. Emellett próbálko­zunk a gépbérlettel is, és mind a hazai, mind az exportter­melést néhány százalékkal nö­velni. Közben pedig új, a vá­sárlók igényeit még inkább ki­elégítő modelleket a piacra dobni. Enélkül ugyanis ma már nehéz vásárlókra talál­ni. Bánsági György Három éjjeliőr és öt betaní­tott munkás, illetve műsze­rész első féléves terve tizenöt- millió forint; ilyen termelé­kenységi szintet is el lehet érni. Mindössze egy asszony­nyal és egy férfival beszélget­tem a Tungsram-Schréder Rt. pilisszentiváni kirendeltségén, őket is csak nagyon rövid ideig zavartam, mert mind­untalan az volt az érzésem, hogy feltartom őket, hiszen jó! látszott, hogy nem beszélgetni járnak a munkahelyükre. Szaporán kopog az eső az ernyőmön, míg keresem a cégjelző feliratot a hangársze­rű épületen, mindhiába. Csen­getésemre fiatal férfi nyit aj­tót és szúrós szemekkel végig­mér. Bemutatkozom. Mondom, hogy milyen céllal érkeztem, mire megenyhül. — Nincs felvétel, ennek el­lenére szünet nélkül jönnek a jelentkezők, mi pedig addig sem tudunk dolgozni, amíg elküldjük őket! — magyaráz­za. miiközben egy folyosó vé­gén nyíló nagyobb helyiségbe kísér. Kétszer is körbejáratom a tekintetem, benézek minden sarokba, de akárhogy számo­lom. mindössze négy serény- kedőt — egy nőt és három férfit látok. — Még egy asszony dolgo­zik a másik teremben — jegy­zi meg a kísérőm, Székely Jó­zsef. — Akkor sem értem — né­A megyei népfrontelnökség ülése Jé célokért, hű társakként Kedvező tapasztalatok a családvédelmi szolgálatról Szájtátva Szigerté Nem értelmetlen, nem hibás a cím. Egy új cégét emleget­nek így, ezekben a napokban, szakkörükben. Becsületes ne­ve Szigetelő Rt. Alapította — tessék figyelni! — az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium és az Építőipari innovációs Bank lit., 29 mil­lió forint alaptőkével. Amiből a minisztérium nyolc-, a bank négymilliót jegyzett le, a fennmaradó tizenhétmilliót pe­dig bármely jogi személy — 17 darab, egyenként egymillió forint névértékű részvényben — lejegyezhette. Mennyi vita, veszekedés, fel­jelentés, népi ellenőri vizsgá­lat, mennyi per, kötbér, ja­vításra, pótjavltásra, pót-pót- javításra kötelezettség! Beázott óvodák, iskolák, irodaházak, intézmények, épületek, lakások mindenütt a megyében. Pe­rek, melyek évek óta tarta­nak, s közben a csapadék leve szép csendben áztatja a falakat, a vezetékeket, a pad­lót, a pincét, mindent. Ma­gyarországon elfelejtettek szi­getelni, így az egyik tábor. A másik: meg sem tanultak. A harmadik: ilyen anyagokkal?! A negyedik: a technji-ígia a hibás! Az ötödik: ilyen fe­gyelmezetlen munkás'kkal? Mennyi tábor. Mennyi víz! Értekezletek, egyeztetések, utasítások, rendelkezések. s mégsem megy. Fogjuk fel te­hát a Szigertét, megalapítását önkritikának? Az új cég ugyanis a szigetelések műsza­ki fejlesztésétől az eljárások komplex alkalmazásán át a szigetelési rendszerek kialakí­tásáig — hazai anyagokból! — a feladatkör teljességét kí­vánja átfogni. Tehát kritika az érintett vállalatoknak címzetten és önkritika a tárca részéről, hogy másként nem ment, ta­lán így ... megy? Számunkra vonzó lépés, magatartás, kez­deményezés. S szájtátva azért állunk, mert olyan ritka az ilyen önkritika, főként már olyan régiókban, mint a tár­cák, az országos hatáskörű szervek. Drukkolunk. A jó szigeteléseknek. Meg az ön­kritikáknak. Hogy legyenek. MOTTO Útkeresés, új módszerek és formák ötvözése a jól bevál­takkal, sommásan ez jelle­mezte azt a két beszámolót, amelyet csütörtök délutáni ülésén tárgyalt meg a Haza­fias Népfront Pest Megyei Bizottsága elnöksége. A moz­galom megyei székházában lezajlott testületi ülés először áttekintette a gödöllői városi bizottság kapcsolatrendszerét, majd összegezte azokat a ta­pasztalatokat, amelyeket a családvédelmi szolgálat kiépí­tésének eddigi szakasza kínál fel. Próba az aprómunka Jelentékeny ipar, kiemelke­dő szerepet játszó mezőgazda- sági oktatási és kutatási in­tézmények, folyamatosan nö­vekvő lakossági igények, ki­terjedt vohzáskör. Az említett néhány jellemző egyben an­nak is meghatározója, milyen irányokban és milyen célok elérése érdekében kell keres­nie kapcsolatai továbbépítésé­nek lehetőségeit a népfront­mozgalom helyi testületéinek Gödöllőn. A megyei elnökség, az eléje került beszámoló alapján eredményes munkáról kapott képet. Igaz, előnyös helyzet­ben készült a számadás. A vá­ros a településfejlesztést se­gítő társadalmimunka-ver- senyben első lett a városok között, 1986-ban az ilyen kö­zösségi összefogás értéke 74 millió forintot tett ki. Ami egyben válasz is a kérdésre, vajon milyenek a népfront­mozgalom kapcsolatai a lakos­sággal, a gazdálkodó szerveze­tekkel és intézményekkel, a tanáccsal. a város politikai, társadalmi irányító testületéi­vel. Ezek a kapcsolatok — hang­zott el a felszólalások során — valójában a napi aprómunka folyamán állják ki a próbát. Ebbe az aprómunkába olyan tényezők olvadnak bele, mint például a tanácstagok sikere­sen, tevékenykedő klubja, a tavaly kezdeményezett és ked­vező visszhangot keltett nyílt napok megrendezése, a ta­nácstagi választókerületekben a népfront aktivistáinak alko­tó jelenléte, a kiskereskedők baráti körének hasznos hatá­sa az ellátás javítására. Kiterjedt és sokrétű Csupán ízelítő az előbbi ab­ból, ami a téma tárgyalásakor példaként szerepelt a kapcso­latok kiterjedtségének, sokré­tűségének érzékeltetésére. Ez a kiterjedtség és sokrétűség — fogalmazta meg a véleményt nyilvánítók egyike — egyszer­re lehetősége a jó munkának és gondja a figyelem, a törő­dés egészséges arányai kiala­kításának. A városban ugyan­is jelentős az ifjúság jelenlé­te, a népfrontmozgalom sajá­tos eszközeivel segíteni kell az idősek helyzetének javítá­sát, amint lényeges részterüle­te a kapcsolatoknak az egyhá­zakkal való együttműködés. Az összefoglaló feladatokban olyan részteendők húzódnak meg, mint például a fiatalok lakó- területi közösségeinek támo­gatása, az egyházakkal a bé­kemunkában való együttmű­ködés gazdagítása, azaz a lé­tezők mellé további kapcso­latrendszerek alakulnak ki. Jó célokért, hű társakként mozgósítható az a félezer ak­tivista, akik a népfrontmozga­lom magját adják a város­ban, ami akkor is igaz, ha — amint elhangzott a napirend tárgyalásakor — az akciók, a kezdeményezések nem min­denkor találnak rövid idő alatt megértő támogatásra a lakosság egyes rétegeiben. Az elnökség — eredményesnek ismerve el a Gödöllőn kifej­tett munkát — ilyen irányban, a minden új iránti fogékony­ság növelésében, a lakossági kapcsolatok tartalma gazdagí­tásában. látta a további hala­dás útját. Kísérleti szakasz Sokféle és nem mindig ha­mis felhangoktól mentes vi­ták után végre egy jónak ígér­kező gyakorlati lépés — ezt a véleményt alkotta meg a me­gyei népfrontelnökség a má­sodik napirendi pont tárgya­lása végeztével. Három esz­tendeig tartó kísérleti szakasz után tavaly, az esztendő vé­gén alakultak meg a megyé­ben — Dunakeszin, Dabason, Örkényben, Gödöllőn, Budaör­sön, Pomázon — az első csa­ládvédelmi szolgálatok. A cél az eddig gyakran párhu­zamosan kifejtett munka, vagy éppen az egymásra vá­rás helyett az egyeztetett, ún. komplex családvédelem meg­valósítása. A kezdeti tapasztalatok azt mutatják — összegzője a Vö­röskereszt megyei vezetősége családvédelmi munkabizottsá­ga volt —, hogy a tartalom és a forma ígéretes, főként ott, ahol a szolgálat vezetésére nagy tekintélyű embert — orvost, pedagógust — sikerült megnyerni. A társadalmi mun­kásoknak ez a tiszteletet ér­demlő új csapata a gyermek- és ifjúságvédelemben, az egészségügyi feladatokban, a szociálpolitikában egyaránt je­len lesz, mégpedig nem ta­nácskozások, értekezletek for­májában, hanem mindennapi gyakorlati cselekvéssel, azaz operatív módon'. Magasabb fokon A cél — egyértelműen fo­galmazódott meg az elnökség ülésén — az egy-egy családot érintő gondok, bajok minél előbbi felismerése, az okok felderítése, s a mindezekhez igazított segítés. Gyálon ennek jegyében vizsgálták felül két­ezer általános iskolás körében a káros szenvedélyek elter­jedtségét, Érden a 60 éven fe­lüli és kétezer forint jövede­lem alatti időseket keresték fel a szolgálat tagjai, s a ki­ragadott példák egyben érzé- keltetői is azoknak a remé­nyeknek, amelyek a családvé­delem magasabb foka eléré­séhez fűződnek. Elismerését és köszönetét fejezte ki a megyei népfront­elnökség mindazoknak, akik a családvédelmi szolgálatok he­lyi megteremtésében feladatot vállaltak. Egyetértett azzal, hogy továbbiak kialakítására van szükség és lehetőség — elsősorban az agglomerációs övezet nagy településein —, s ehhez a helyi népfronttestüle­tek adjanak meg minden le­hetséges segítséget. M. O. I .1,Lentiben a Fém- és Faipari Szövet LAKÓKOCSIK kezetben az idén háromszáz négy bMiivaivvwim személyes lakókocsit készítenél NSZK-gyártmányú futóművel és vonószerkezettel. A komfor tos járműveket az Autókor forgalmazza. Az annyi mint negyvenmillió Mindössze öten termelnek zek rá megrökönyödve. — Ne­kem azt mondták, hogy egy jól menő vállalkozás kirendelt­sége üzemel itt. — Szerintem is gazdaságo­sak vagyunk... Mit nem ért? — Hogy hol a többi dolgo­zó? — Nincs több! — kapom a választ. Érdekazonosság A helyiségek nem nagyok. A tágasság érzetét a célszerű elrendezés adja. Világítótestek, vezetékek, csomagolásra váró szerelvények, kartondobozok tornyosulnak mindenütt. — Ilyen az új magyar gaz­daság — nevet rám Bub- rovszky Károlyné a munka­asztala mellől. A keze egy pil­lanatra sem áll meg. — Hol dolgozott azelőtt? — Huszonhat évet húztam le a kereskedelemben. — Ilyen hosszú idő után változtatott az idén. január­ban ... — Nehogy azt higgye, hogy csak a pénz játszott szerepet pályamódosításomban. Törtem is a fejemet éjszakákon át. hogy mitévő legyek. Végül is nem bántam meg, mert sok­kal könnyebb itt a munka és elvállaltam a raktárosi teen­dőket is, hiszen üzletvezetői képesítésem lehetőséget adott erre. Székely József lép mellénk. — Magunk között osztunk szét másféle feladatokat is. Például a gyártás közbeni meót is mi végezzük, ame­lyet egy központi végellenőr­zés követ, tehát saját magun­kat ellenőrizzük. Ezt diktál­ják az érdekeink. Tudja, ná­lunk megvalósult a vezetők és a dolgozók érdekazonossá­ga a termelésben. A legtöbb­ször az a mondat hangzik el a kirendeltségen, hogy „fő­nök, szerezzen még több munkát!”. — Milyen bérezésben része­sülnek? — Van alapórabérünk, de csoportbérezés formájában fi­zetnek. Annyival nő a pén­zünk, amennyivel többet dol­gozunk. Nem korlátozzák a a kereseti lehetőségeket. Én például a dupláját viszem ha­za annak az összegnek, ámde az előző munkahelyemen szá­míthattam ... — Tehát . minden önökön múlik... — Akadnak gondjaink a nyersanyagellátással, hiszen meglehetősen új kirendeltség vagyunk, nem beszélve arról, hogy a legtöbb alkatrészt Nyugatról — Belgiumból, NSZK-ból és máshonnan kap­juk. A már betervezett ne­gyedéves ellátási gyakorlat sokat segít majd a helyzetün­kön. Kuvaittcl Portugáliáig A részvénytársaság köz­pontja Budapesten van. Lét­száma huszonnégy fő (a ve­zérigazgatóval és a pilisszent­iváni éjjeliőrökkel együtt!). Ennyien termelik meg a 150 millió forintot évente, amaiy összegből mintegy negyven- millió esik a pilisszetiváni ki- rendeltségre. A vállalat nye­reségéből a Tungsram 40, a Schréder szintén 40, a Ma­gyar Alumíniumipari Tröszt 20 százalékban részesül. A Tungsram gyártja a sorozat­ban készülő lámpatesteket és a fényforrásokat, a tröszt az öntvényeket, a Schréder pe­dig a licencet. néhány im­port-alkatrészt és az öntő- Herszámokat adja. — Hová szállítanak? — kérdem Székely Józsefet az egyik polcon tornyosuló lám­pákat szemlélve. — Most éppen egy kuvaiti stadion világítását szerel­jük, de azok a lámpák ott — mutat a sarokba — portugál megrendelésre készülnek. — Idehaza nincs szükség a termékeikre? Kis széria, nagy haszon — Dehogynincs. Mi nyer­tük a Lánchíd dlíszkivilágítási tervpályázatát! — mondja büszkén és már veszi is le a mintadarabot a polcról. Almási Sándorral, a rész­vénytársaság főmérnökével Budapesten találkoztunk. — Nagyon meg vagyunk elégedve pilisszentiváni kiren­deltségünkkel, ahol elsősorban félkész termékek készülnek. Olyan gyártmányok, amelyek­ből csak kis szériára van szükségünk, tehát nem érde­mes ráállni a sorozatgyártá­sukra. — Érdekelheti a környéken lakókat, hogy milyen fejlesz­tési terveik vannak? — Sem a létszámot, sem az épületet, a helyiségek számát nem növelhetjük a közeljövő­ben. Távolabbi elképzelé­seinkben szerepel a raktárak bővítése, illetve a dolgozók létszámának mérsékelt, na­gyon mérsékelt növelése. Szilas Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents