Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-17 / 91. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! MA AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS 1 MEGYEI TXNXCS LAPJA XXXI. ÉVFOLYAM, 91. SZÁM Ára: l,UO forint 1987. Április 17., péntek Nagy a kár a szélekben és a gyümölcsösökben Megindul az élet a határban A szakemberek legna­gyobb sajnálatára a kita­vaszodás a szokásoshoz ké­pest mintegy két héttel ké­sőbb köszöntött be, s a me­zőgazdaság lemaradását még növelték a folytonos esőzések. Am elkeseredésre még most sincs ok, hiszen jó idő esetén a helyzet megváltozhat, sőt a tava­lyihoz képest csaknem 10 százalékos növekedést is el­érhet a növénytermesztés. Többek közt erről Is szó volt azon a sajtótájékoztatón, amelyet dr. Magyar Gábor miniszterhelyettes vezetésével tartottak tegnap a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériumban. A mezőgazdasági üzemek március 30-ra végezték el az őszi kalászosok állapotminősí­tését. Eszerint a vetések gyen­gébbek, mint a korábbi esz­tendőkben. Különösen az őszi árpa mutat kedvezőtlen képet, s területén számolni lehet to­vábbi kiszántásokkal. Az áp­rilis közepéig lehullott óriási mennyiségű csapadék követ­Tápiószecső határában kukorica vetéséhez készítik elő a ter­mőtalajt a szentmártonkátai Kossuth Termelőszövetkezet erő­gépei. Nemcsak tárcsáznak, hanem már vegyszereinek is (Hancsovszki János felvétele) keztében mintegy 50—60 ezer hektárt öntött el a belvíz, s ebből 20—25 ezer hektár volt a bevetett terület, illetve a Több mint féiszáz kérdés Munkaügyi fórum Cegléden Mint ismeretes, tavaly ismét veszteséggel zárta az évet a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet, ám a városi párt­bizottság mégsem a sokféle bonyodalommal Járó felszámolás mellett foglalt állást, a veszteséges szövetkezet beolvadt az ugyancsak ceg­lédi Lenin Tsz-be. nak Igazat a rendteremtő szándékú vezetővel szemben? Mint a fórumon elhang­zott, a városban és környékén 50 ezer a foglalkoztatható. de csupán 45 ezer a most is munkaviszonyban álló ember. Az utóbbi időben javult a vállalatoknál a belső fegye­lem, s már jelzi a nagyobb hatékonyságra törekvést, hogy nőtt a munkát keresők szá­ma. A fórumon Uortolányi Ele­mér, a Szakszervezetek Pest Megyei Tanácsa titkárának rövid bevezetője után a kér­désekre rajta kívül Bállá János, az MSZMP Cegléd Városi Bizottságának első tit­kára, Fekete Antal, a városi tanács elnöke, Rehák József, a SZOT közgazdasági és élet­színvonal-politikai osztályá­nak munkatársa, dr. Benkő Ottó, a Pest Megyei Munka-* ügyi Bíróság bírája és Horá- nyiné dr. Szarka Ildikó, a ceg­lédi ügyészség ügyésze vála­szolt. szántó. Szűkebb pátriánkat ez a probléma szerencsére ke­véssé érintette. Ennek elle­nére Pest megyében is szük­ség lesz bizonyos szerkezet­módosításra; itt főleg a ku­korica és a fehérjedús takar­mányok — elsősorban a szója — vetésterületének növekedé­sével lehet számolni. A miniszterhelyettes tájé­koztatójában szólt a gyümöl­csösöket és szőlőültetvényeket ért fagykárokról, kiemelve, hogy Bács-Kiskun, Borsod és Pest megyében a rügyek nagy része elpusztult. Igaz ugyan, hogy a mellékhajtások is hoz­hatnak termést, ennek ellené­re azonban nagy kiesésre le­het számítani. A mezőgazdaság helyzeté­nek ismertetése után szó volt a termelési körülmények ja­vulásáról is; megoldottá vált a vetőmagellátás, a műtrá­gyaigényeket maximálisan si­került kielégíteni. A növény­védő szereknél jelentkező hiá ­nyok az árak csökkentését kö­vető többletrendelések miatt fordultak elő. Az alkatrész- ellátással nem volt különö­sebb gond. Veit kormányfők Iníerakcíóülés Fock Jenő nyugalmazott miniszterelnök csütörtökön el­utazott a malaysial Kuala Lumpurba, ahol részt vesz a volt kormányfők Interakció tanácsa 5. plenáris ülésén. A tanács cselekvési javaslatokat kíván elfogadni a béke, a fejlődés és az emberiséget érintő globális problémák kérdéseit illetően, hogy ezeket a javaslatokat a jelenlegi döntéshozók, nemzetközi szer­vezetek figyelmébe ajánlja. Jó célokért, „A megyei elnökség, az elé- ■ „ mm «• _ je került beszámoló alapján nU tCBFSSShtCOnf eredményes munkáról ka­pott képet. Igaz, előnyös helyzetben készült a számadás. A város a településfejlesztést segítő társadalmimunka- versenyben első lett a városok között, 1986-ban az ilyen közösségi összefogás értéke 74 millió forintot tett ki.” (3. OLDAL) A hüetmegelöxés ..Mindezek a jelenségek . ismetelten azt bizonyit­StOZUfjy ják, hogy a bűncselekmé­nyek visszaszorítása, a törvények megtartására nevelés olyan közügy, amelyben a rendőri szervek mellett a társadalom más szervezeteinek, illetve az egyéneknek is cselekvőén részt keli vállalniuk.” Í3. OLDAL) H&rSsSBsOnfÓk „A Béke térre érve felborí­m tották, összetörték az úttest­fii WO VaFOShCBGI re helyezett forgalomterelő • korlátokat, jelzőtábláikat. A Lehel úton tíz parkoló személygépkocsit megrongáltak, kővel dobálták lakóhá­zak ablakait, üzletek kirakatait. Az egyik lakásban a bezúzott ablaküveg szilámkjáitól egy fiatal nő megsé­rült.” (7. OLDAL) FelÚléfOtt „Szentendrén és Ráckevén a múlt _ 7 mm szezonban bevált az URH-beren­CBUsÓSBfiOSBSí dezés, amely lehetővé tette, hogy a film hangját az autórádiók közvetítsék, most a da- basi mozit is felszerelik ezzel a berendezéssel. Az öt meglévő mellett hozzáláttak egy újabb autós kertmozi kialakításához is, Nagytarcsán.” (8, OLDAL) Tanácskozik a Kcmszomo! XX. kongresszusa Az ifjúság az átalakítás tudatos részese legyen! Mihail Gorbacsov és Hámori Csaba felszólalása A Komszomo! XX. kongresszusának második napján, csü­törtökön felszólalt Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. A délutáni ülésen szót kért Hámori Csaba, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára is. Mihail Gorbacsov beszédé­ben az ifjúsági mozgalom fon­tos szerepét hangsúlyozta a megújulás folyamatában. Mihail Gorbacsov az SZKP Központi Bizottsága nevében üdvözölte Viktor Mironyenkót, a Komszomol KB első titkárát azért, hogy az egész Komszo­mol egyöntetűen síkraszáll az átalakítási folyamat mellett, majd rátnutátott; A Komszo­mol kongresszusa rendkívül felelősségteljes időben folyik — a bátor kezdeményezések és a megfeszített munka korsza­kában, amely a társadalmi át­alakulások lendületét tekintve túlmegy a mindennapok meg­szokott menetén. Azt szeret­nénk, hogy az átalakítás aktív, tudatos résztvevői legyenek. Ne bízzanak mindent a hit­re. Értsenek meg mindent, s e megértés alapján vonják le az életükhöz, tevékenységük­höz szükséges következtetése­ket. Az átalakítás feladatainak megoldásához éppen ilyen ha­tározott, átgondolt álláspontra van szükség. A párt átalakítási irányvo­nalának lényege, röviden meg­fogalmazva: több szocializ­must. Ez a válasz a legfonto­sabb kérdésre: társadalmunk életképességének kérdésére — hangsúlyozta a főtitkár. Több szocializmust — azaz több dinamizmust és alkotó­erőt, szervezettséget és rendet, tudományosságot és kezdemé­nyezést n gazdálkodásban, több hatékonyságot az irányí­tásban. Több szocializmust — azaz több társadalmi igazságossá­got, a munka, a szocialista tár­sadalom elsőrendű értéke te­kintélyének emelését. Több szocializmust — azaz több demokratizmust, nyíltsá­got, kollektivizmust, több kul­túrát, emberséget az emberek közötti kapcsolatokban, több méltóságot és önbecsülést az egyénnek. Magától értetődően külön ki kell emelnünk még egy prob- (Folytatás a 2. oldalon) Tojások Pécsiről Naponta mintegy 100 ezer friss tojás kerül ki a Rákos­völgye Termelőszövetkezet baromfiágazatának tojóházai­ból. A 135 ezer Tetra SL to­jóhibrid, átérezvén a közeli ünnepek keresletét, szorgal­masan termeli a szép barna héjú példányokat rr w A kamionok új bázisán Az első magyarországi nemzetközi kamionparkolóban, Buda­pesten az M5-ÖS autópálya bevezető szakasza mellett, a Nagy­kőrösi úton, már megindult az élet. Az új létesítmény több aiint 120 pótkocsis szerelvény parkolására ad lehetőséget kulturált, biztonságos feltételek között SŰRŰBEN S okfelé kalandozik el a szó, amikor csak úgy, véletlenül kerülnek össze a beszélgetők. Mint történik most is, amikor pedagógus,. tanácsi tisztvi­selő, tudományos- kutató, mérnök, jogász a szék­szomszéd, az eszmecsere­társ. Az így-úgy felcsip­pentett,. majd elejtett té­mák közepette azután , azt mondja valaki, nem lenne haszontalan egyszer meg­nézni, mennyire sűrű a mi városunk szellemi kenyér­keresőinek összetétele. Egyszerre hangzik el a hökkent mi a fene érdekes lenne abban, s a helyeslő az tényleg hasznos lehetne. Már éled a vita parazsa, lángocskák libbennek ... ez a mi városunk ugyanis Gödöllő, ahol — több évti­zedes érzékenységek tápta­lajában gyökerezve — sok mindennek más a színeze- . te, mint egyebütt, ha szel­lemi foglalkozásúakró], ér­telmiségiekről esik szó. S vélhetően éppen ilyen okok következtében a vita sajnálatosan elejti a kezdő gondolatot, a sűrűség eset­leges megállapításának le- . hetőségét, fontosságát. A téma átcsúszik egy-egy szakma, - szakterület vélt . vagy valós sérelmeire, rangjára. anyagi megbe­csültségére, magam azon­ban hozom jegyzetfüze­temben a sűrűt, aláhúzva, figyelmet felkeltően. Többszörösen indokolt az aláhúzás. Például azért, mert a szó adta lehetőség­gel élve, a sűrűben köny- nyen eltévedhet az ember, ha nem tudja pontosan, hová indult, s ahová, oda merre kell mennie. Indo­kolt azután az aláhúzás azért is, mert a töprengés fogalmaztatta kérdés való­ban nagyon érdekes! S fő­ként akkor válik érdekes­sé, izgalmassá, amikor ki­derül, Gödöllő egy, eddig alighanem észrevétlenül maradt országos rekord birtokosa. A városban ugyanis — Budapestet, ért­hető okokból, az összeha­sonlításba be nem vonva — országosan a legmaga­sabb a szellemi foglalkozá- súakon belül az értelmisé­giek, a diplomások aránya. Nincsen persze semmi ti­tokzatosság ebben. Az ag­ráregyetem, a kutatóhe­lyek, a kísérleti intézetek érthetően mágnesként mű­ködnek, vonzerejük nagy. A város — ha nem is el­lentmondásoktól mentesen — fokozatosan kialakítja a maga városi arculatát, lehetőséget teremt egy más­fajta életmódra, életvitel­re. Ez úgyszintén része a vonzerőnek. Rábukkanha­tunk tehát arra a csomó­pontra, ahol az ún. ger­jesztőhatások összetalálkoz­nak. A fejlődő intézmények — oktató, kutató, kísérleti stb. intézmények — egyre több diplomást alkalmaz­nak, a város egyre többet kínálhat azoknak, akik eze­ken a helyeken vállalnak munkát... a hatások azon­ban nem automatikusak! Tervszerűen, tudatosan kell élniük az érintetteknek azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a szellemi fog­lalkozásúak sűrűje, azaz a diplomások csoportja rejt magában a tudás tőkéje­ként. Nem vállalkozhatván át­fogó felmérésre, az elérhe­tő tények, tapasztalatok alapján az derül ki, hogy a városban a szellemi fog­lalkozású aktív keresők minden százas csoportjában 35—37 fő a diplomás...! Ez az országosan is figyel­met érdemlő magas arány — feltételezhetően, ismer­ve a fejlesztési terveket — a következő években to­vább növekszik. Igaz, alig­ha mellékes szempont, az itt dolgozóknak egy tete­mes része nem a városban lakik, elsősorban a fővá­rosból jár ki naponta. Ami­nek előnyeit, hátrányait szintén érdemes lenne egy­szer alaposan szemügyre venni, hiszen hatásaik sok­szorosan és sokféle áttétel­lel vannak jelen a telepü­lés köz- és köznapi életé­ben. Folytatható azutás a kérdések megfogalmazása olyan irányban is, vajon mennyiben igazodik — egyáltalán, adott lehetősé­gei ' közepette lehetséges-e az igazodása a városfej­lesztés sokféle részterülete, a lakásépítéstől a kulturá­lis kínálatig, a. szellemi foglalkozásúak sűrűjéhez, azaz a diplomások rendkí­vül magas arányához? S ha ez az igazodás nem egy­értelmű,' nem egyenletes — amire sokféle jel mutat —, akkor annak okai miben, városon belüli, vagy éppen azon kívüli tényezőkben keresendőek-e? L ehetőségek sokasága rejlik egy-egy tele­pülés lakossága, ak­tív . keresőinek megismert összetételében, s az immár ismert összetételhez igazí­tott elképzelésekben, ter­vekben. A gond ott van — és ez korántsem gödöllői különlegesség! —, hogy'te­lepüléseink fejlesztése és fejlődése sokkal inkább igazodik egy átlagos és hierarchikus elosztási, for­rásképzési rendszerhez, mintsem ahhoz, hogy 4 a munkaerő újratermelésének költségeire a fedezet ott legyen, ahol ez az újrater­melés végbemegy. Ez azon­ban még ma is olyan eret­nek gondolatnak számít, amelyet szinte illetlenség megfogalmazni. A válasz keresése ugyanis társadal­mi. gazdasági ellentmondá­sok ^sűrűjébe vezet, s ettől a sűrűtől sokan félnek. Mészáros Ottó Cj lYUZiCIlJ.iUl.bUC.il cacuicilj­magyarázza, hogy a foglal­koztatáspolitika és munkaügy időszerű gondjait taglaló vá­rosi fórumra előzetesen- 67 kérdés érkezett be, s az azo­nosak kihúzása után is még 37 maradt. Ezekhez pedig még újabbak sorjáztak a tegnap délután 2 órakor, a városi pártbizottság tanács­termében mintegy száz ér­deklődő — munkaügyi szak­ember, üzemi vezető és szak- szervezeti bizottsági titkár, munkaügyi döntőbizottsági tag — részvételével tartott ta­nácskozáson. Érthető, ha a helyszűke miatt csupán ízelítőt adunk a kérdésekből: ha emelkedik a nyugdíjkorhatár, s ha kikerül a középiskolákból a nagy lét­számú korosztály, miközben munkahelyek szűnnek meg, meg lehet-e tartani a teljes foglalkoztatottságot? Mi a perspektíva? Igaz-e, hogy a munkaügyi döntőbizottságok többnyire a dolgozónak ad-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents