Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-14 / 88. szám

VÁC I xJHitian A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 87. SZÁM 1987. ÁPRILIS 14., KEDD Bizonyítani akarnak a termelőszövetkezetek A repcéből ki kellett szántani A jobbra forduló időjárás hatására Vác környékén kodásra. A talajvizsgálatokra is felélénkültek a tavaszi mezőgazdasági munkák. A vonzáskörzet hat termelőszövetkezetében az az alap­vet" cél, hogy a 3—4 hetes lemaradást a lehető legrö­videbb idő alatt és a legjobb minőségben megszün­tessék. A lemaradás nem jelenthet indokolatlan kap­kodást, hiszen az éppen olyan károkat okozhat, mint a hátunk mögött hagyott tél. Nagyon fontos, hogy gondos munkával megfelelő magágy készüljön a tech­nológiai előírások szigorú betartása mellett. A talaj előkészítésre odafi­gyelve, a jó minőségben el­végzett munka ellensúlyozhat­ja az időjárás miatti kiesést. Az őszi vetések állapota kö­zepesnek ítélhető, kiszántani csak a sződi termelőszövetke­zet káposztarepcéjének egy részét kellett, foltokban meg­hagyva a jó minőségűeket. A kiszántott repce helyére ku­koricát vetnek. Termelőszövetkezeteinkben már a korábbi években ki­alakultak az adottságoknak és lehetőségeknek megfelelő ve­tésszerkezetek. A csaknem 14 ezer hektár szántóterület 60 százalékán búzát vetettek. A kukorica vetésterülete az adottságok miatt (erős vad­kár) az évek folyamán jelen­tősen lecsökkent. Erőteljesen nőtt viszont a napraforgó és az olajos magvú növények (olajlen, mustár) területe. A napraforgó vetésterülete idén megközelíti a 2 ezer hektárt. Az Ipoly* menti termelőszö­vetkezetek növelték jelentősen e növény vetésterületét a legjobban. Ehhez a tíermény fogadását is megoldják, hi­szen Letkésen épül egy 2 ezer tonna befogadóképességű ter­ménytároló, kiegészítve egy Sirokkó 2 ezres szárítóval. Területünkön eddig nem je­lentkezett a napraforgó leg­nagyobb ellensége, a tányér­rothadás, mert az üzemek szi­gorúan betartják a területek cseréjét, az előírt idő szerint. Új növényfajtaként jelent­kezett a lencse és az olajlen. Az előbbit 58 hektáron, az utóbbit 363 hektáron vetettek üzemeink. Az tapasztalható, hogy újra „értékké” vált a szerves trá­gya, melyet mindegyik nagy­üzemünk megfelelő gondos­sággal ki is juttatott a föl­dekre. A trágya szakszerű ke­zelése körül viszont még sok tennivaló akad. A gazdálkodás körülményei­nek nehezedése miatt üze­meink rákényszerültek a szi­gorú, költségtakarékos gazdái­Egy falat kenyér En abban a korban szület­tem, amikor még sok minden hiányzott az ember életéből, de az asztalra azért már min­dennap jutott kenyér. Aztán kalácsból is egyre több, míg­nem lassacskán a ropogós hé­jú, foszlós bélű ünnepi eledel is hétköznapi falattá egysze­rűsödött. Emlékszem még az otthoni kenyérsütés csodálatos szertartására, a szakajtóból kibuggyanó kövér tésztára, a kemencében rőtszínűre pirult kenyerek illatára, a ma már soha vissza nem térő pillanat­ra, amikor anyánk boldog mo­sollyal felszelte a frissen sült cipót. Akkor még nem tudtuk fel­fogni ésszel, hogy a ropogós pillével tulajdonképpen apánk erejét is megesszük, apánkét, aki ősszel az öreg lóval fel­szántotta a földet, kötényéből elhintette az apró barna mag­vakat, s végül learatta a Pali bácsi névnapjára napsugár­színűvé érett hullámzó búza­tengert. Kiszáradt, sötétre égett apám minden nyáron, akárcsak a kenyerek, és min­dig fáradtabb lett. Elnyűtte kaszáját, a fenőkőből fél arasznyi maradt csupán. Üjat már nem vett, mert jöttek a dohogó masinák, az ősi szer­számokra nem volt szüksége tovább. Bizonyára a régi emlékek okozzák, de ha aratásról hal­lok, előbb mindig a görnyedt kaszások, a villogó pengék, az izzó tarlókon is dalolni képes marokszedő asszonyok jutnak eszembe. Aztán, mint aki álomból ébred, rádöbbenek, fél emberöltő alatt mekkorát változott a világ. Ha apám most lenne fiatal, a kaszanyél helyett biztosan a búzafaló kombájnok kormányát fogná, s gépének csak falatot érne az a földdarab, amit hajdanán napokig a verejtékével öntö­zött. Arany élete volna. Amikor idehaza megkóstol­juk a frissen sült cipót, az ő erejükből csípünk el egy da­rabot. Ám restelkedve gondo­lok arra, hogy nálunk sem illeti már akkora tisztelet az új kenyeret, mint gyerekko­runk asztalánál. Ha leesik, nem fújjuk meg, és nem esz- szük meg az utolsó morzsáig, mint hajdanán tettük. Jobb létünk elfeledtette velünk ezt a szokást. De felvesszük s fél­retesszük az elejtett falatot, a száraz serclit, majd haszna válik. Jólesik a tudat, hogy gyere­keim felnőttkorukban elme­sélik majd, őket még arra ne­velték, becsülni kell minden darab kenyeret, verejtékkel szerzett javaink ősi szimbólu­mát. My. J. Karbantartás A Duna Menti Regionális Vízművek értesíti fogyasztóit, hogy Vác városában a tavaszi hálózat-karbantartási munká­latokat megkezdte, melynek következtében az ivóvíz zava­rossá válhat. Kérjük fogyasz­tóink szíves megértését. alapozott talajerőgazdálkodás általánosé vált. Szövetkeze­teink figyelembe veszik a ta­laj adottságait és termőké­pességének megfelelően hasz­nálnak fel műtrágyát, hiszen a többletfelhasználás csak a környezetet károsítja. Ezzel együtt termelőszövetkeze­teinkben nem csökkent a mű­trágya-felhasználás az előző évekhez képest. Az időjárás jobbra fordulása és a talaj legalább 10 C fok­ra való felmelegedése után megkezdődhet a kukorica és a napraforgó vetése. Elvetet­tek 660 hektár tavaszi árpát, de az újabb eső hátráltatja a többi munkát. Termelőszövetkezeteink a hosszú téli kényszerszünetet az erő- és a munkagépek ki­javítására használták fel. In­formációink alapján el lehet mondani, hogy a technikai fel- készültség megfelelő alapot ad a mezőgazdasági munkák jó minőségű elvégzésére. Az elmúlt év rendkívül rossz időjárása területünkön mezőgazdasági üzemeinkben is nagy kiesést okozott. Üze­meink 1987. évi terveikbe nemcsak a kieséseket tervez­ték be, hanem a korábbiak­ban megfogalmazott előrelé­pést is. Az alaptevékenység termelési értékét 14,2 száza­lékkal tervezték magasabbra, mint az előző évi volt. Az üzemeket járva, a dol­gozókkal beszélgetve érezni le­het, hogy a közösség és a szakemberek egyaránt bizo­nyítani akarnak. Szeretnék, ha ebben az évben a több éve tartó mostoha időjárás után a befektetett munka és a sok erőfeszítés végre sikerekben térülne meg. Juhász János Az illetékes válaszolt Kényelem és védelem SJ A Váci Hírlap április 7-i száma közölte Süveges La- f jós levelét, melyben alap- 'j vető személyiségi jogainak } megsértését vetette intéz- % ményünk szemére. Tekint- í; ve, hogy a kifogás tárgyá- ^ vá tett intézkedésünket £ levelében oly módon sérel- ^ mezte, hogy az a városi f könyvtárra, illetve annak % munkatársaira rossz fényt $ vet, kénytelenek vagyunk eljárásunkat indokolni és % egyben kérni, hogy állás- % pontunk szintén kapjon 5; nyilvánosságot. A világon mindenütt elő­írás, hogy ázon közkönyv­tárakban, ahol az állomány a használók számára közvetle­nül hozzáférhető módon szabadpolcon van elhelyez­ve, pz olvasók felsőruházatu kát, táskájukat a ruhatárban helyezik el. A leadott ruha darabok és más értékek meg őrzéséről, valamint a megfele­lő hőmérsékletről a könyvtár köteles gondoskodni. Az említett szabálynak több indoka van. Mindenekelőtt az, hogy a felsőkabátok, táskák, esernyők, szatyrok stb. zavar­ják magukat az olvasókat a jól fűtött termekben a kényei mes mozgásban, a folyóiratok lapozgatásban, a helyben olvasásban. Nem hallgathat­juk el azt sem, hogy indo kaink között szerepel állo­mányunknak, mint köztulaj­donnak védelme is. Minden elővigyázatosságunk ellenére — sajnos — igen gyakori, hogy a könyvtári, könyveket folyóiratszámokat látogatóink eltulajdonítják, megcsonkít­ják, vagy megpróbálkoznak ezzel. A kölcsönzőtérbe fel­hozott felsőkabát, táska az ilyen cselekményt megköny- nyíti. A gyűjteményeinket érő jó­vátehetetlen károk megelőzé­sét is szolgálja a ruhatár kö­telező használata. Az természetes, senkit nem kötelezhetünk arra, hogy ing­ujjban. legyen kénytelen könyvtárunka tr használni. Azonban szeretnénk, ha belát­nák, manapság nemcsak a té­li- vagy tavaszikgbátok, ballo­nok tartoznak a felsőruházat fogalmába,- hanem a külön­böző modern lemberdzsekek, anorákok és a hozzájuk ha­sonló, többnyire pulóver felett hordott ruhadarabok is. A fia­talabb korosztályok csaknem kizárólag ilyeneket hordanak. Munkátársaink ezek ruhatár­ba helyezésére is. — teljesen Cselgáncssiker a lányoknál Ismét szép eredményeket értek el a Váci Egészségügyi Sportegyesület cselgáncsosai a Budapesti Honvédnél ren­dezett területi rangsprverse- nyen. A három kislány ke­mény küzdelem után újabb dicsőséget szerzett az egye­sületnek, ami az edzők jó munkáját is dicséri. Kis Emőke 52 kg-os súly­csoportban és Balogh Orsolya 61 kg-ban első helyezést. Ba­logh Erzsébet 56 kg-os súlycsoportban második he­lyezést ért el. Edzőjük, Bon- dor Csaba elégedetten mo­solygott — azért csiszolgatunk még a technikán. Ebben a sportban sincs megállás. K. I. jogosan — megkérik a hoz­zánk látogató olvasókat. Akció közben (A szerző felvétele) Mindezek figyelembevétele után talán az olvasó is be­látja, hogy nem személyiségi jogaiban kívántuk korlátozni. Annál is inkább, mert — ellentétben oly sok hatóságot játszó szolgáltatószervezette! — a városi könyvtár, utolsó mohikánként a közművelődés­ben, teljesen díjtalanul min­dent megtesz, ami lehetőségei­ből telik az olvasók igényei­nek teljesítése érdekében. Weisz Gábor a Katona Lajos Városi Könyvtár igazgatója Tanácstagi beszámolók Szerdán este 6 órakor hat tanácstag számol be elmúlt évi munkájáról: Boros Zoltán (23. vk.) a Gábor József Álta­lános Iskolában, Veres Tibor (34. vk.) az 1/12-es Volánnál, Zemplényi Zsuzsanna (39. vk.) a mezőgazdasági szakközép- iskolában, Gábriel Gáborné (46. vk.) a Népek barátsága úti óvodában, István László (50. vk.) a Radnóti M. Álta­lános Iskolában, Lenkei Gyu­la (53. vk.) a 204-es sz, MŰM Szakmunkásképzőben. Koncert Holnap este 7 órakor a Ho­bo Blues Band ad koncertet a Madách Imre Művelődési Központban. A Rudnay-kastély vendégei Lovas nemzet vagyunk! Ha nem is messzi földről, de sokan járnak visszatérő vendégként is Váchartyánba, a Rudnay-kastélyba. Min* dent megkaphatnak itt, ami a régi magyaroknak termé­szetes igénye volt, vagyis az étken, boron és szálláson kívül nyergeit lovat is. Őseink lenézték a gyalog né­peket, a köszöntésükben pedig udvariasan érdeklőd­tek, a csatád mellett, a ló hogyléte felől is. Sokan nosz­talgia miatt ülnek lóhátra, mások sportnak tekintik, de van, akit az állatok iránti szeretet vonz. Itt mindeneset­re jó hátasokat talál. Jó igáslóra van szükségük. Erre tartják itt azt a feszülő izmú csődört, amelyik az egyik legszélső állásban van. Állami ló, térítést kapnak ér­te. Úgy látszik, nem Lieber Mihály az egyetlen, aki ért a lovakhoz. Az étterem gazdája segit neki kivinni, fogni az erősen húzó állatot. A kastély maga nem óriási, inkább kúriának mondhat­nánk. aminek kocsibehajtó- udvarán mindenféle kutyák kergetőznek. Gazdáik nem győzik feddni őket. Föltűnő a Bernát névre hallgató, majd­nem borjúnyi bernáthegyi. Az amúgy szelíd állatot egy né­met juhásztól óvják, ha vere' kedésre kerülne a sor, félő, hogy vesztesen kerülne ki. Télen-nyáron nyitva tarta­nak, az étterem, melynek fa­lán óriási lóbőr feszül, éppen üres. Talán a hétvégen kel­lene a vendégeket keresni? A 2-3-4 ágyas szobák is in­kább ilyenkor telnek meg, leg­alábbis a szezon előtt. A lo­vak télen-nyáron készen áll­nak. Ha esik, ha fúj. minden­képpen meg kell mozgatni őket. Ha nincs elég vendég, akkor ez a feladat a lovász­legényre, Lieber Mihályra ma­rad. A zsoké termetű fiatal­ember egész évben az istálló közelében van. Több mint tíz éve foglalkozik lovakkal, még­is úgy érzi, sokat kell még tanulnia. Ezeket már jól is­meri, nyolc hátas van beköt­ve, kettőnek még izzadt a háta, nemrég értek vissza ve­lük. A környék tökéletesen al­kalmas tereplovaglásra, nem túl nehéz, de változatos a vi­dék. Aki még nem mer vál­lalkozni ilyen útra, maradhat a kastély mögötti udvaron, ott ülhet nyeregbe, ismerkedhet a helyes testtartással, a ló mozgásával, természetével. ■ — Határozottnak kell lenni vele. Érezze, hogy biztos ke­zekben van, akkor engedel­meskedik. Különben szertelen, nem lehet bírni vele, megy a saját feje után. Már hozzá­érni is csak határozott moz­dulattal szabad. Szereti, ha si­mogatják, még így evés köz­ben is tűri. — Mennyire béketűrőek a kezdő lovasokkal? — Hozzá vannak szokva, hogy mindig más ül a hátu­kon. Nem nehéz megtanulni az alapokat, öt nap egy-egy órai foglalkozás elég ahhoz, hogy kísérővel kiléphessenek az udvarról. Napi egy óra elég az elején, mert aki nem szo­kott hozzá, annak fárasztó. Nyárra több lovunk is lesz ezeken kívül. Kölcsönkapjuk, de télire nem volna érdemes tartani. — Gyere, Misi, meghozták a kancát! — szólnak be kintről. Fedeztetni akarnak a faluból. ««? — Sokat csináltam már — magyarázza, miután visszakö­tötte helyére a lehiggadt cső­dört —. most valóban egy­szerű volt. De nem mond­hatom el, hogy mindent tudok róluk. Egyvalami van, ami sokat segített a megismeré­sükben. Egy szép vers, ami­ben jó .tanácsok vannak a bánásmódról. Minden le van írva- benne. Á kézzel írott, plakátriyi nagyságú kartonon valóban ott a lovász tízparancsolata, ami tulajdonképpen nem is vers, bár az elfogult fülek­nek annak csenghet. D. Z. Szabadi Edit érdemes művész Érdemes számba venni és fi­gyelemmel kísérni azoknak az életútját, akik Vácott szület­tek, itt jártak iskolába, majd elkerülve városukból, szép eredményeket értek el a mű­vészet, az irodalom, a tudo­mányos élet vagy a technika területén. Kissné Kékesi Ilona azokat említi, akik iskolájában tették az első tánclépéseket, s ma már országosan ismert a ne­vük, találkozunk velük opera­házunk műsorában. Balogh Jolán, Kiss Stefánia és Sza­badi Edit: rájuk méltán büsz­ke. A váci ötéves alapképzés után felvételi vizsgát tettek, s az Állami Balettintézet nö­vendékei lettek. Figyelemmel kíséri sikeres szerepléseiket. Nagyon örült a közelmúltban, hogy Szabadi Edit, aki itthon is, a határon túl is szép si­kereket aratott — a Parla­mentben átvehette az Érde­mes Művész kitüntetést. So­kan gratuláltak Vácott élő szüleinek is. Az utánpótlás biztosított: jelenleg a váci Kovács Filo- ména és az ugyancsak váro- sunkbeli Sztraha Andrea ké­szül a balettintézetben a jövő szép feladataira. P. R. ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) Húsvéti vásár a méteráruboltban április 7*éfől IB'áig AZ AJÁNLATOKBÓL: szintetikus, színes, 300 cm széles függöny, szintetikus fehér, 300 cm széles függöny, 300 cm széles, fehér Jacquard-függöny, 2x3 méteres, gépi perzsaszőnyegek 3200 Ft helyett 2560 Ft, 4100 Ft helyett 3280 Ft, 123 Ft helyett 74 Ft, 181 Ft helyett 109 Ft, 253 Ft helyett 177 Ft és 157 Ft helyett 110 Ft. %\v.vhí/^ 3950 Ft helyett 3080 Ft. Egyéb lakástextíliák gazdag,választékban!

Next

/
Thumbnails
Contents