Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-14 / 88. szám
1987. ÁPRILIS 14., KEDD 3 Magnók a BRG-bői A BRG magncto- fongyárában állítják elő többek között az MK 29- rs magnót, a számítógépekhez csatlakoztatható adatrögzítő magnetofont és a diktafonokat is. Emellett magnófőegységeket, kombinált-, le- és felve- vevőfejeket, motorokat is gyártanak. Legjelentősebb termékük a magnófutómű, amelyből az idén 909 ezer darabot Szerelnek össze. A gondoskodás erkölcsi kötelesség Alkalom helyett tervszerűen Ahogyan a fótiak megoldották Évente meghívnak egyszer egy baráti találkozóra, összejövetelre. Na! Köszönöm szépen — mondom magamnak. Azt hiszik, hogy ezzel kipipálhatják a nyugdíjasok megbecsülését. Tájukra sem megyek — fogad- kozom, aztán mégis odavisz a lábam. Mert ha csupán egyszer egy évben is, de jó látni a többieket, a volt kollégákat, meg a gyár öreg falait. Mert bizony-bizony nagyon hiányzik nekünk egymás társasága. Egy állandó hely kellene, ahol bármikor találkozhatnánk. Hiszen ha közhely, akkor is igaz, hogy az ember társaslény. Foglalkoztatás, érdek, mozgalom Kérdéseinkre válaszol: Hcrtolányi Elemér SZMT-titkár Része az egésznek Nyugdíjas ismerősöm mondja a magáét Kifejti azt is, hogy az egyszeri vacsora, az alkalmi segítség a ház körül, nem oldja meg a magukra maradt öregék legfőbb gondjait. — így igaz — bólintok én is helyeslőén, de a semminél jobb, addig is, ámfg intézményesen többét-i lehet majd tenni. Ebberi egyetértünk. A fóti Vörösmarty Termelőszövetkezetben Templom József elnökhelyettessel és Cselőtei Józsefné munkaügyi osztályvezetővel a gazdaság szociálpolitikai gyakorlatáról beszélgetünk. Véleményük szerint- csak ennek egészében, keretében lehet és kell elhelyezni a nyugdíjas korú tagság sorskérdéseit, figyelemmel kísérve életkörülményeiket. A szociálpolitikai alapból tervezhető úgynevezett fejkvóta 900—1000 forint évente. Ebből éppúgy kell gondoskodni a szakemberek továbbképzéséről, a kulturális és sportélet feltételeiről, az üdülésről és a közétkeztetésről, mint az ipari vállalatoknál. Ä termelőszövetkezetből événte 5-600-an mehetnék családosán üdülni. A ,$20T- beutalók aránya ennek az 5 százalékát sem haladja meg A tsz pedig ugyanazokat a díjakat alkalmazza, mint a szakszervezet. A 7—10 napos üdülések többletkiadásán a közös kasszából fizeti ki: akár a balatonszéplaki saját, a harkányi TOT—SZOT-, vagy a bérelt hajdúszoboszlöi, esetleg a - mískolc-tapolcai üdülőben pihennek a családok, , A szociálpolitika nagyobb gondját jelenti a közétkeztetés, mivel a mezőgazdaság sajátosságai szerint a munkahelyek naponta változnak. Szociális térkép Ahhoz, hogy valamin vagy valakin segíteni lehessen, először Is a helyzetet kell megismerni. A fótiak törekvései abban tekinthetők követendő példának, hogy nyugdíjasaik felkarolását nem alkalomszerűen teszik, hanem a földjüket egykor a közösbe adók iránti erkölcsi kötelesség tudatát erősíti mindenkiben a vezetőség. Helyzetismeretük alapos felmérésén nyugszik Adataik, mint a terepen haladók tájékozódását segítő térkép, úgy adnak útbaigazítást az éves tervek készítéséhez. — Nézzük, mi az alaphelyzet! — javasolja Templom József, s aztán fel js vázolja azt — A szövetkezet 2200 tagja közül (csak tagokról beszélünk) ma már 1100-an kerülték nyugállományba. Sok idős ember járt úgy, hogy 65 éves korára nem tudta letölteni a nyugdíjához szükséges szolgálati időt. Az úgynevezett járadékok összege 232 forinttal, a legkisebb nyugdíjé 300-zal, a gyes 100 forinttal kevesebb a szövetkezetekben, mint amit az iparban állapítottak meg. Különösen nehéz a család nélkül maradt, egyedül élőknek. Ezért alakult ki 1968 óta az a hagyomány, hogy a legalacsonyabb járadékok és nyugdíjak összegét az ipariak szintjére egészítik ki. Ezen túl kerül sor azokra az eseti segélyezésekre, melyeket egyéni kérelmek és a szociális bizottság tervei szerint állítanak össze. Nagyon idős embereknek évente egymillió forint támogatást fizet ki a közös gazdaság. Nagyon nagy segítséget jelent ez, mert á nyugdíjasok átlagéletkora ma már,eléri a 70 évet, s legalább háromszázuknak a 2700 forintot sem haladja meg a jövedelme. Itt még külön segítség is kell, s mivel a tsz területe több község határában fekszik, több helyen kellett megalakítani a nyugdíjasok falubizottságát. Ez gondos táNincs rossz szerszám, csak rossz munkás van — hallottam sokszor hajdanában —, hozzátéve, hogy jó kapával is lehet rosszul dolgozni és rossz kapával is jól. Ez a bölcselkedés már akkor sem állotta ki a gyakorlat próbáját, köny- nyen lehet, hogy olyanoktól származott, akik nem kapáltak. A jó szerszám, a korszerű termelőberendezés nagy előnyt jelent használóinak azokhoz képest, akik csak elavult eszközökkel rendelkeznek. Sok meggyőző példával bizonyíthatnák ezt a budaörsi. az érdi és a zsámbéki ipari szövetkezetek, amelyeknek a beruházási tevékenységét az elmúlt hetekben vette szemügyre a Budaörsi Népi Ellenőrzési Bizottság. E szövetkezet vezetői elmondták a népi ellenőröknek, hogy a szabályozórendszer az elmúlt időszakban a műszaki fejlődést segítő gépek és berendezések vásárlására nemigen adott lehetőséget. így jékozódás után osztja el a költségvetésben tervezett évi 1 millió 600 ezer forint keretet. Különösen nagy figyelmet kell fordítani azokra, akik számára erejük fogyta miatt is drága már az élet. Az udvar rendben tartásától a tüzelő felvágásáig mindenért kénytelenek fizetni. ió példa másnak is Az idő kereke senkivel sem forog visszafelé, az ifjúság aranykorába. Az öregség ennél sokkal bizonyosabb mindenki számára. Az élet második és harmadik évtizedében mégis keveset gondolunk erre a szigorú természeti törvényre. Ezért is furdal a kíváncsiság: mit szólnak a fiatalok? Egyetértenek-e a vezetőség gyakorlatával? — A többség támogat bennünket — mondják a szövetkezeti vezetők. — Egy kis feszültség azért mindig keletkezik. A háromgyerekes, alacsony fizetésű pályakezdőknek is igazuk van abban, hogy náluk az egy főre jutó jövedelem kevesebb egy alacsony nyugdíjnál. Ezt az ellentmondást még nem tudjuk feloldani. Ám sokat kompenzálunk azzal, hogy a tanácstól vásárolt telkeket az építkezni akaró fizikai munkásoknak 50, a többieknek 25 százalékos árkedvezménnyel adjuk át. Aki fiatal, az még könnyebben tud magán segíteni. Kampány helyett tervszerűség. Ez a fóti. szociálpolitika, a nyugdíjasok támogatásának fő és nagyon humánus jellemvonása. Az ipari üzemek számára is jó példának kínálkozik. 1 konzerválódik náluk a műszaki elmaradottság, s legfeljebb a szinten tartásra futja erejükből. Az Érdi Vegyesipari Szövetkezetben például létrejötte óta nem történt technológia- fejlesztés, állóeszközeinek bruttó értéke 2,7 millióról másfél millióra csökkent, technológiai berendezései szinte elértéktelenedtek. A technológiai fejlesztéshez az ipari szövetkezeteknek pénzre lenne szükségük, de azt — a nagy elvonások miatt — nem tudják előteremteni. Tőkés piacról való állóeszközbeszerzésre kísérletet sem tettek, rubelelszámolású behozatalra is csak egyszer vállalkoztak. Mint elmondták, importból még alapanyagot sem mindig kapnak. A Budaörsi Vegyesipari Szövetkezet lízing — kölcsönbérleti szerződés — formájában jutott termelőberendezéshez, s ezt tette a zsámbéki szövetkezet is, amely egy NSZK-beli vállalattól bérel fém síkszö/ Benne van a levegőben: a fog- j lalkoztatáspoliiika kellemetlen ^ meglepetéseket tartogat' idén. í Hírlik, hogy egyes uagyüze- '/. mekhen létszámleépítés várba- £ tó, s lassacskán azt a gondo- í latot is megszokjuk; esetleg '/ néhány vállalatnak le kell < majd húznia a redőnyt — íraint a VAÉV-nek, amelyet í már kormánybiztos vezet, s Z ahol feloszlott a vállalati ta- Z nács is. Hortolányi Elemért, a Szak- szervezetek Pest Megyei Tanácsának titkárát kérdeztük: az elmúlt évi gazdálkodási eredmények ismeretében számíthatunk-e hasonlóra a mi portánkon. Pest megyében? — Jóslásra nem vállalkozhatok. de annyi a tények alapján sejthető, hogy a közeli jövőben szélsőséges változásokra itt nemigen számíthatunk. Nézzük inkább a tényeket. Köztudott, hogy tavaly a nagy veszteséggel tevékenykedő Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalatot feloszlatták. Az esztendőt három mezőgazda- sági nagyüzem — a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet, a sülysá- pi Tápióvölgye és a nyársapáti Haladás — zárta veszteségesen, s adódtak gazdasági problémák néhány kisszervezetnél is. Ugyanakkor éppen e kisszervezetek száma nőtt meg tavaly látványosan a megye iparában, építőiparában. Ugyancsak tavalyi tendencia, hogy a vállalaton belüli gazdasági munkaközösségek száma stabilizálódott. — Mi jellemzi a megye munkaerőhelyzetét? A felesleg? A hiány? Vagy a kereslet-kínálat egyensúlya ? — Elsősorban az, hogy tavaly az iparban kevésbé, az építőiparban és a mezőgazdaságban jobban csökkent a foglalkoztatottak száma. Vannak ellenpéldák is, az élelmiszer- és vegyiparban a növekedés volt jellemző. Igaz, az építőiparban meg az átlagosnál nagyobb elvándorlás. De tisztázzuk: a munkahely-változtatások hátterében zömmel dolgozói kezdeményezés, szándék állt, nem pedig munkáltatói. Mindent összevetve a munkaerő-közvetítőknél megjelenő kereslet 4 ezer körüli volt, a nyilvántartásba vett munkát keresőké pédig alig több, mint 400. Tény, hogy az egy új fizikai munkakört keresőre több mint tíz, a szellemi állásba pályázóra pedig hat üres munkahely jutott. Ez persze átlag, akadnak nagy eltérések. • Szólna ezekről? Nagyok a különbségek a megye egyes körzetei között. Érden és vidékén a munkaerő-kereslet alig haladja meg a kínálatot, miközben a lakosság zöme onnan Budapestre jár dolgozni. Százhalomvetgyártó gépet úgy. hogy a külföldi cég a gép két műszakos termelésének produktumát megvásárolja. Az ily módon használatba vett külföldi berendezéseket a szövetkezetek másfél-két műszakban üzemeltetik, pótalkatrész-ellátásuk kielégítő, garanciális problémáik nincsenek, csak az alapanyag-ellátás akadozik időnként, de az nem a gép hibája. Az ipari szövetkezetekben szerzett tapasztalatok alapján a népi ellenőrök arra a következtetésre jutottak, hogy a helyi átgondoltabb és hatékonyabb beruházása politikához a szövetkezetekben hosz- szabb távra előre ismerni kellene az elvonások körét és mértékét, a központi fejlesztési elképzeléseket és az import lehetőségeket is. Más szavakkal: az ipari szövetkezetek technológiai fejlődéséhez is szükséges a szabályozórendszer és gyakorlati alkalmazásának a változtatása. Cs. S. baltán vagy Cegléd körzeté-' ben pedig gondot okoz a női munkaerő alulíoglalkoztatott- sága. Mint az iméntiekből is érződik, a munkaerőpiaci feszültségek nem annyira meny- nyiségi, mint inkább minőségi okokra vezethetők vissza, elsősorban abból adódnak, hogy a kereslet és a kínálat szerkezete eltérő. • S ez miből adódik? — Ügy hiszem, a kereslet túlfűtöttségének elsősorban az az oka, hogy még mindig lassan oldódik a gazdasági struktúra merevsége, még mindig nagyobb vállalati érdek fűződik a munkaerő-megtartáshoz, -megszerzéshez, mint az észszerű munkaerő-gazdálkodáshoz. Ezt jelzi, hogy nagyon kevés munkáltató szervezett átképzést dolgozóinak, s közülük is a zömét csupán betanították az új szakmára. Pedig az érvényes jogszabály szerint a támogatás kérhető és adható közép- vagy felsőfokú szakmai képzettséget nyújtó oktatáshoz is. A legfeltűnőbb jelenség a kínálat oldalán: a gimnáziumot végzett lányok nem találnak végzettségüknek és elképzeléseiknek megfelelő munkát. A részmunkaidős foglalkoztatás pedig ma még fehér hollónak számít, a bedolgozói is lehetne sokkal gyakoribb. • S az év eleje óta változott-e a tendencia? — Igen. Valamivel kedvezőbbre. A vállalati szakszervezeti testületek által véleményezett tervek és az eddigi, munkaerő-helyzetről szerzett információink azt mutatják, hogy a vállalatok többsége nem létszámnövelésre, hanem inkább stabilizálásra, sőt enyhe (2—3 százalékos) létszámcsökkentésre törekszik. Ennek hátterében gyanítható a január óta érvényes új kereset- szabályozás hatása. Ám ennek egyik figyelemkeltő következménye lett, hogy megnehezült a nyugdíjasok és a többszörösen hátrányos helyzetűek — tehát a saját érdekeiket olykor védeni sem tudók — munkába állása. Az ilyen ügyekkel pedig nekünk, szak- szervezetieknek nemcsak általában, hanem konkrétan is foglalkoznunk kell. • Nincs tehát a megyében munkaerő-felesleg, s nem várhatók a közeli jövőben tömeges elhelyezkedési gondok. Nem tudjuk ma még. hogy az országos — benne az ingázókat is érintő fővárosi — munkaerőhelyzet miként alakul. Hogyan készülhet fel a még nem ismert feladataira a szak- szervezeti mozgalom? — Azzal kezdem: felkészülhetünk, el is kezdtük. Ügy vélem, ma már szinte nincs is olyan ember az országban, aki ne ismerte ' volna fel, hogy elhúzódó gazdasági-társadalmi bajainkból csak' a termelési szerkezet átalakításával, a tőke és a- munkaerő céltudatos, következetes, s a mainál gyorsabb átcsoportosításával lábalhatunk ki. Ezt az átalakulást a szakszervezetek minden szinten támogatják. Ám óhatatlanul következik e folyamatból: a rosszul dolgozó vállalatokat fel kell számolni, lesz ahol létszámot kell csökkenteni, s lesz ahol nagyobb belső munkaatcso- portosításokra kerül sor, Mindez emberi sorsokat érint, súlyos konfliktusokkal jár, kihat a dolgozóra, családtagjaira is. Megtörténhet, hogy meglett embernek kell új szakmát tanulnia, nemcsak munkahelyet, hanem életritmust, életmódot változtatnia. S erre a legtöbbször nem azért kerül majd sor, mert az illető „rosszul” dolgozott, mert nem érzi jól magát a munkahelyén, hanem azért, mert az élet kényszeríti ki. • Országos érdek, vállalati érdek, egyéni érdek — úgy tűnik, nem fogja mindenben fedni egymást... — A szakszervezeti álláspont ezzel kapcsolatban az: a felszámolásokat, a munkaerőátcsoportosításokat úgy kell megoldani, hogy azok a dolgozó embernek a lehető legkisebb feszültséget, megrázkódtatást okozzák, hogy minél kevesebb konfliktusuk legyen, s ami nagyon fontos: hogy minden, ami velük történik, jogszerű legyen! Ebben pedig nagy a szakszervezet felelőssége, szerepe. Természetesen az elsőrendű teendő az, hogy a szakszervezet ne várja meg a szanálást, felszámolást megelőző bajokat, hanem segítse a gazdasági vezetést abban, hogy eleve ne alakulhasson ki ilyen helyzet. Ez a dolgozók igazi érdeke, ez az igazi érdekvédelem! De tovább- menve: ma már széles körben ismertek az ilyen változásokkal kapcsolatos, a dolgozót érintő jogszabályok. Ezek megfogalmazásakor érvényesítettük a szakszervezet álláspontját, észrevételeinket elfogadták a törvényhozók. Alig egy hónapja határozott a SZOT elnöksége árról, mik a szakszervezet feladatai e „zűrös” esetekben, s milyen legyen a mozgalom magatartása. E napokban kapták, kapják meg az alapszervezetek az erre vonatkozó útmutatót. A dokumentumokkal kapcsolatban azonban jó tudni, hogy a lehetséges feladatoknak csak egy részét fogják át, nem tartalmaznak minden esetben alkalmazható recepteket. Vagyis a szakszervezeteknek az új, az élét áltál ténylegesen diktált helyzetekhez kell igazodniuk, keresniük kell az új munkamódszereket, ki kell alakítaniuk az új munkastílust. ÜS> Miben látja ezek lényegét? — Talán érthetőbbé válik, ha két fontos elemet kiemelek a dokumentumokból. Az egyik: legyen az alapszervezeteknek mindenkor megfelelő tájékozottsága a vállalat pénzügyi-gazdasági. . . helyzetéről. Hiszen csak, így tudják tájékoztatni; a Jagságöt.'áz esetleges gondokról, s így segíthetnek megoldásukban;. Túl azon, hogy a dplgozónak joga van ismernie á vállalat helyzetét, súlyos veszélyeket okozhat az információk, az ismeretek hiánya.,. Idei. a példa: a kiskunlacházai Égszöv- nél 150-en minden átmenet, előkészítés nélkül megkapták a munkakönyvijket. Zömük budapesti, lakos volt. A többség könnyedén elhelyezkedett, de két dolgozó sorsa még most, két hónappal az események után is rendezetlen. Feltűnő az ügyben, hogy sem a dolgozók, sem a tanács tájékoztatása nem történt meg, pedig mindkettőt előírja a rendelet. A jövőben — ez a meggyőződésem- — a bejelentési kötelezettség elmulasztását szankcionálni, büntetni kell. A tájékozottságon kívül a másik ilyen fontos tényező: az idő. Az a kívánatos, legyén szó szanálásról, ’feloszlatásról vagy belső átcsoportosításról, hogy ■ minél rövidebb idő teljen el a, döntéshozataltól a végrehajtásig. 9 Melyek most a szakszervezet soron következő tenniva* lói a megyében, a foglalkoztatáspolitika várható fejleményeivel kapcsolatban? — A legelső, hogy tisztség- viselőink ismerjék meg a rendeleteket, határozatokat, tegyék magukévá az új feladatok kívánta - új szemléletet, alakítsák ki az ezeknek megfelelő személyes új magatartásformát. Azt hiszem, mindenekelőtt azt kell tudniuk, hogy az újszerű helyzetekben milyen jogokkal miként élhetnek, s mik a kötelességeik. A másik — ez már a Szak- szervezetek Megyei Tanácsának kifejezett feladata — megismerni, komplex módon feltárni a megye foglalkoztatási helyzetét, a változások fő irányát, a mai és a várható feszültségpontokat, s ezek alapján kialakítani a cselekvési programokat.' A vizsgálatot — az MSZMP Pest Megyei Bizottsága kezdeményezésére— a Pest Megyei Tanács munkaügyi osztályával, az állami és társadalmi szervek bevonásával már megkezdtük. V. G. P. Kovács T. István Még csak kísérletet sem tettek A fejlesztés elhárítható akadályai
