Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-13 / 87. szám

A tűzoltók napSéjábói Az állatokat kimentették Ha valaki hallgatja a rá­diót, olvassa az újságokat, nem titok előtte, hogy ismét tűz­gyújtási tilalmat rendelt el a MÉM. Az erdőkben és más ki­rándulóhelyeken a kijelölt ré­szeken sem szabad tüzelni. Mégis sokszor riasztották az elmúlt időben avar- és erdő- tűzhöz a gödöllői tűzoltókat. A pár napos jó idő a természet- járókat, sétálókat szalonnasü­tésre csábította, a dohányzók is elfelejtkeztek az óvatosság­ról. Volt olyan napjuk is a gö- döllőieknek, amikor a napló­ban csak avartüzekről lehet jelentést olvasni. Gödöllő máriabesnyői terü­letére kétszer vonultak ki gon­datlanság miatt. A szabadban tüzelés következtében két hek­tár nyárfaerdő égett, a követ­kező esetben már csak a szá­raz fű. Ismeretien személy ál­tal eldobott égő dohánynemű­től gyulladt meg Mogyoródon a Forma—1-es pálya fölött há­rom hektáron a fenyves. Vác- egresen szintén a lángoló avar veszélyeztette a fenyőfákat, itt a honvédség segítségével gyor­san sikerült megakadályozni a tűz továbbterjedését, a fenyők épen maradtak. A körzet községeiben a ma­gánházakat sem kerülte el a vörös kakas. Kerepestarcsán egy melléképületben gyulladt meg a benne tárolt tüzelő és egyéb anyag. Itt szerencsére nem lett nagyobb baj, a be­csült kár kétezer forint. Az Isaszegen égő pajtából az álla­tokat kimentették, de a takar­mány és az épület egy része megsemmisült. A kár 50 ezer forint. Eddig kiderítetlen ok­ból keletkezett tűz Veresegy­házon az Anonymus utcai fa­zekasműhelyben. A hajnalban egy órán át tartó oltás után megállapított kár százhúszezer forint. Személyi sérülés nem történt. Ketten vesztették éle­tüket Gödöllőn füstmérgezés következtében. Az ok: ágyban dohányzás. A nyálkás, csúszós utakon gyakran karamboloztak a gép­kocsik. Műszaki mentéshez vo­nultak ki a tűzoltók az Isa- szeg és Pécel közötti személy­gépkocsi-ütközéshez, valamint az M3-as autópályáról ugyan­azon időben lecsúszott több járműhöz. Feltehetőleg elekt­romos hiba miatt gyulladt ki egy villanymozdony a gödöllői vasútállomáson, forgalmi aka dály nem volt, a körülmények vizsgálatát és a kár becslését a MÁV szakemberei végzik. Aszódon sem volt szükség fecskendőre, csupán erőre a bölcsődében kivágott fának a szomszéd kerítéséről való le­emelésére. B. E. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM. sVs7ÁM 1987. ÁPRILIS 13.. HÉTFŐ Kerékasztal Az aszályról Rendhagyó előadás lesz áp­rilis 13-án, hétfőn az Agrártu­dományi Egyetemen. Évfo­lyamelőadás keretében kerek- asztal-beszélgetést tartanak az elmúlt évek mezőgazdaságának egyik fő gondjáról, az aszály­ról. Az első előadóban dél­előtt 10 órakor kezdődő esz­mecserét a vízgazdálkodási és meliorációs tanszék szervezi. A további résztvevők a nö­vénytani és növényélettani, a talajtani, valamint a földmű­velési és növénytermesztési tanszékről érkeznek. Szívesen várják a téma iránt érdeklő­dőket. A körzet a hazai lapokban Magyar Hírlap — március 17.: A városi helytörténeti gyűjteményben nyílt kiállítás — G. Simon Magdolna művé­szettörténész rendezésében — a művésztelep iparművészeti alkotásaiból. Textil-, bőrmun­kák, üvegablakok, bútorok és egyéb tervek szerepelnek a látnivalók között. A hajdani művésztelepről és a város ha­gyományőrző, múltját megbe­csülő és feltáró igyekezetéről ír a cikk szerzője. Március 31.: Az utóbbi időben zenei életünkben zajos sikert kivál­tó Z’Zi Labor és a veresegy­házi asszonykórus sikerei kap­csán olvashattunk a veresegy­házi tanácselnök munkájáról, példamutató közéleti tevékeny­ségéről, Magyar Nemzet — március 12.: A Műszaki Egyetem R Klubjában vendégeskedik a művelődési központ kiállítása, A rovásírás története. A be­mutató valójában a rovásírás megfejtésének történetét rej­ti. Á tablókon nemcsak ábrá­kat és ábécéket találunk, ma­gyarázatokat is, amelyek idé­zetek már meglevő nyomta­tott forrásokból, könyvekből — ezek szembesítése történik itt a látogatók ítéletére bíz­va. Március 26.: A Galga men­te településeinek történelmé­ről, az itt élő nemzetiségek­ről, a népművészetről és a lát­nivalókról tudósít a cikk. Március 26.: Településeink ha­tárát — a tiltó táblák ellené­re — lassan elborítja a sze­mét. Mit tudnak kezdeni fal- valnk, nagyközségeink a kom­munális hulladékkal? Ezekről a gondokról olvashatunk a Dányból és Isaszegről írott cikkben. Népszava — március 25.: Pest megyében tavaly is meg­hirdette a megyei tanács — a népfronttal, a szakszerve­zettel, a KISZ-szel és a Vö­röskereszttel közösen — a vá­rosok és falvak településfej­lesztő társadalmi munkaver­senyét. A városok között Gö­döllő végzett az élen, a nagy­községek közül Veresegyház, a községekben pedig Nagytarcsa lett az első. Köznevelés — március 20.: Milyen pedagógiai képtelen­ségek történnek a domonyi ál­talános iskolában? Az iskola vezetőjének, a tantestület irá­nyításának hibáiról olvasha­tunk. A cikk írója a szülők panaszai nyomán indult ok­nyomozásra. Magyar Mezőgazdaság — 10.: A kartali Petőfi Tsz fő- ágazat-vezetője számol be a Cilikben az . elmúlt esztendő zöldborsótermesztési tapaszta­latairól és gondjairól. A Gö­döllői Búza-, Borsótermesztési Rendszer taggazdaságainak termésátlagáról tudósít egy másik cikk, amely elmarad a korábbi évektől. Ez a vissza­esés a szárazsággal, a techno­lógiai hibákkal, a feldolgozó­ipar üzemkésésével magyaráz­ható. A cikk írója a gondos előkészítés mikéntjeire hívja fel a borsótermesztő gazdasá­gok figyelmét. 11-es szám: Gödöllőn tartotta közgyűlését a Gödöllői Agrárfejlesztő Kö­zös Vállalat. Az elmúlt évi eredményesség ellenére a ta­nácsülést a tartalékok feltá­rása, a továbblépés lehetősé­geinek keresése jegyében tar­tották. Összeállította: B. E. Rügyeznek a nyárfák Erdészek, méhészek hasznára Tavasszal az elsők között rügyeznek a nyárak. Balzsa­mos illatukat évről évre a ki­kelet színeihez társítjuk. Amit virágjával az aranyvessző je­lent, azt képviseli rügyeivel a nyárfa. Ezek a hajtástárak igen fontos alapanyagot is tar­talmaznak, ezek a propolisz lelőhelyei. Gödöllőn, az Állat­tenyésztési és Takarmányozá­si Kutatóközpont Isaszegi úti telepén ezzel a kérdéskörrel már évek óta foglalkoznak. A kutatók eljutottak abba a szakaszba, amelyben az er­dészek és a méhészek érdekeit egyaránt figyelembe véve ajánlatot tehetnek olyan nyár- fafajták, kiónok telepítésére, amelyek kellő fatömeget nyúj­tanak a faiparnak és megfele­lő mennyiségű balzsamot ad­nak a kaptárosoknak. Dr. Sza­lag László kandidátus elmond­ta, hogy 18—19 fajtát, kiónt tartanak perspektivikusnak a közös hasznosításra. A propo­liszgyűjtés számára a legked­vezőbbek a balzsamnyárfélék, a feketenyárak, a fényes leve­lű, sima rügyű formák. Új irányzat figyelhető meg a nyártelepítéseknél. Koráb­ban néhány fajtával gazdál­kodtak csak, utóbb bővült a választék és sok fajtajelölt vár az elismertetésre is. A helyzet kedvező a beavatko­zásra. Irányított szenvedély A méhek nyárfarügy-látoga- tására két okból is szükség van. Hordásszegény időszak­ban, amikor még nem virágzik a határ, a méhek körében fel­léphet a veszélyes, egymást pusztító rablás a kaptárakban. Az őröket kijátszva komoly károkat okozhatnak egymás­nak ezek a szorgalmas híré­ben álló rovarok. A méhek önállóak, de gyűjtésszenvedé­lyük irányítható. Ha cukorle­pény adásával ellátjuk őket szénhidráttal, akkor a virág­port jobban keresik. (A kire­pülő dolgozók munkamegosz­tási aránya általában olyan, hogy a 90 százalékuk nektárt, a többi virágport gyűjt.) Amikor sem a virágpor, sem a nektárgyűjtés nem lehet bő­séges, gyűjtőrácsok alkalma­zásával, a családok nyárfaer­dőbe helyezésével késztetik a hasznos rovarokat a propolisz­gyűjtésre. Ez az elfoglaltság a hordásszegény időszakban azért is ajánlatos, mert ezt az egyre népszerűbb anyagot sokféleképpen lehet felhasz­nálni. Megmarad a burgonya De vajon hogyan válik szük­ségessé ez a felhasználás? A propolisz — már többször megállapítottuk — nem csoda­szer, de alkalmazása sokkal változatosabb lehet, mint vél­jük. Ezt bizonyította a közel­múltban megrendezett buda­pesti kiskertművelő kiállítás, a Tavasz a télben. Részt vett ezen az ATK kultúrnövény- megporzási csoportja és az Apikémia kutató és termelő gmk is. A gödöllőiek kiállítása A propoliszoldat és a nyárfa- rügykivonat hatása a növé­nyekre címet viselte. A tab­lókról megtudtuk, hogy más kutatások eltérő hatást álla­pítottak meg ezeknek az anya­goknak a csírázást, a növeke­dést befolyásoló hatásáról. Dr. Szalay Lászlónak és munkatár­sainak az a tapasztalata, hogy ezek a más és más eredmé­nyek egyebek mellett a hígí­tás mértékével is magyarázha- tóak. Négy sorban elhelyezett burgonyagumókon mutatták be, hogy a kezeletlenhez ké­pest mennyivel lassabban, vagy egyáltalán nem csíráztak a beoltott gumók. A csírák le­törésével szemben ennek az el­járásnak az az előnye, hogy a gumó nem veszít értékes anyagaiból. (Az egyik látogató bele is írta a vendégkönyvbe, hogy a háztartás számára vá­sárolt burgonyáját többször is kénytelen csírátlanítani, ami pedig annak súlycsökkenésé­hez vezet.) A kutatók megál­lapították, hogy az elültetett gumókon egy alapos eső, vagy öntözés hatására a gátlást oko­zó anyag felhígul és hatása serkentésbe csap át. Hűtik az ágakat Az apikémikusok bemutat­kozásán — melyhez a GATE növényvédelmi tanszéke mun­katársai is segítséget nyújtot­tak — az érdeklődők a felso­rolt anyagok gombaölő hatásá­ról is megbizonyosodhattak. A serkentő hatást lucernával bi­zonyították. A növekedésgát­lást bemutatták még napra­forgó csíranövényeken is. A látogatók azt is tapasztalhat­ták, hogy a kontrollnövények- kel szemben a propolisszal, nyárfafügykivonattal kezelt növénykék jobban bírták a lámpák termelte meleget. Ezekben a napokban az Isa­szegi úti telepen a csoport munkatársai időszerű elfog­laltsága a nyárfarügyek tava­szi vizsgálata. Balázs Gusztáv Karikás iskola Játékosan, A kislány morcosán vet­te hátára a táskát. Nem akart iskolába menni, hát hisztizett. A könyörgés sem hatott, a vigasztalás sem. ezért anyukája hara­gosan otthagyta és bünte­tésképpen nem szólt töb­bet hozzá. A durcás gye­rek ezt nem vette zokon. A saját mérgével volt el­foglalva. Gyűlölte az isko­lát. Otthon persze soha nem mondta, miért. Szomorúan indult el. Anyukája utána nézett és amikor látta, hogy befor­dul a sarkon, megnyugo­dott. A kislány lassan ban­dukolt, bele-belerúgva az útjába kerülő kövekbe. Út­közben találkozott néhány osztálytársával, akik a gúnynevét kiabálták: Puly­katojás, majd elszaladtak. Ehhez már hozzászokott. Beérve a suliba, leült az első padba és várta a ta­nító nénit, akit nagyon szeretett, mert mindig megvédte őt. Már sokszor meg akarták verni, de a tanító néni sohasem en­gedte. Az óra — mint min­dig — gyorsan eltelt. A szünetben oda akart men­ni osztálytársaihoz játsza­ni, de azok a szokott mó­don elzavarták. Tudta elő­re, hogy ezt teszik, mégis minden szünetben újra Próbálkozások próbálkozott, bízva abban, hogy egyszer végre odaen­gedik. Mivel újra elküld­ték, fogta a labdáját és el­ment hátra, a gondnok né­ni lakásának falához ját­szani. Passzolgatta a labdát a falhoz és számolta, hány­szor bírja elkapni úgy, hogy nem ejti el. Egyszer csak mint derült égből a villámcsapás egy foci csa­pódott be a közvetlen fa­lon levő egyetlen ablak közepébe. Az üveg össze­tört. Egy srác odarohant, felkapta a focit és elro­hant onnan. A kislány csak állt. labdája a kezé­ben, fel sem fogta, mi tör­tént. A gondnok néni eb­ben a pózban találta, ami­kor a ház másik oldala fe­lől a csörrenésre előcsoszo­gott. Alaposan letolta sze­génykét, összesepertette ve­le az üvegcserepeket és hiába bizonygatta a lány, hogy ártatlan, már vitte is a tanító nénihez, aki el­hűlve hallgatta a történte­ket. A néni támadásaira a kislány kétségbeesve el­mondta az igazat, ám a többi gyerek állította, hogy hazudik. Addigra a focit is eltüntették, mintha soha ott sem lett volna. A tanító néni sokszor kérte, vallja be, majd el­vesztve türelmét, dühösen elkérte a kislány ellenőr­zőjét, hogy beírja a méltó büntetést. Azt is mondta, hogy nem szereti többé, amiért hazudott neki és nem érdekli az sem, ha bántani akarják. A kislány sírva fakadt, szeplős arcán csorogtak a könnyék. Látván, hogy a szigorú tanító néni ennek ellenére sem hisz neki, sőt még kiabál vele, fogta a táskáját és elkezdett, ro­hanni hazafelé. Érezte, hogy valakinek el kell mondania mindent. Olyan valakinek, aki hisz is ne­ki biztosan, aki minden bajban meg tudja vigasz­talni. Szaladt az utcán, ahogy csak a lába bírta. Otthon beesett az ajtón, édesanyja ölébe temette arcát és mivel eszébe ju­tott, hogy reggel is harag­gal váltak el, csak ezt tudta kérdezni: — Te azért ugye sze­retsz? Még ha hisztis va­gyok is? Anyukája nem értette, mi történt, csak magához ölelte a kislány fejét: — Hát persze! Én min­dig szeretlek. Hargitai Bernadett Az utóbbi időben többször írtunk diáksportkörökről. Ez­úttal olyan iskolában jártunk, ahol kiemelt helyen szerepel a sport, hiszen" a tanulóknak több mint a fele tagozatos osztályokba jár. Ezekben az átlagosnál jóval több órában foglalkoznak testneveléssel, délután pedig szabályszerű edzésekkel folytatják. Az is-, kolaorvos adatai szerint a testnevelés tagozatú osztá­lyokba járó gyerekek erőseb­bek, edzettebbek társaiknál. Diáksportkör ebben az isko­lában is működik. A gödöllői Karikás iskoláról van szó, itt érdeklődtünk a sportkör mű­ködéséről Adám Pál helyettes igazgatótól, testnevelő tanár­tól. Az iskola tanulólétszáma 1054, 550 gyerek jár tagoza­tos osztályba. A többieknek a nyolcvan százaléka tagja a diáksportkörnek. Most már ők is, ha nem is olyan fokon és intenzitással, a szokásosnál többet foglalkoznak testük fejlesztésével, erősítésével. Mint általában, itt is jelentős részt vállalnak a sportköri te­vékenységből a szülők. Mint támogatók s mint közvetlen résztvevők, elnökségi tagok, csoportok vezetői. Segítenek az intézmények is. Közülük az igazgatóhelyettes a tangazda­ságot emelte ki. A diáksportkörnek más a funkciója, mint a tagozatos osztálynak. Az utóbbi ered­ménycentrikus, a későbbi versenyző képességeit igyek­szik megalapozni. A diák- sportkörben az állandó moz­gás iránti igényt szeretnék föltámasztani, hiszen enélkül nemigen lehetséges egészséges életmód. A hangsúly a játékosságon, a gyakorlatok szórakoztató jellegén van. Ara törekszenek, hogy a gyerekek megszeressék az időtöltésnek ezt a válfa­ját, s tudatosuljon, ezen csak nyerhetnek. Ellenállóbb szer­vezetet, jobb közérzetet. S nincsenek elzárva a győzelem örömétől sem, hiszen akár egyénileg, akár csapatban, mérkőzéseket játszhatnak, ké­zilabdában, kosárlabdában, asztaliteniszben. S még akár a kiránduláson is versenghet­nek, ki ér föl előbb a domb­tetőre ... Noha a Karikásban van csarnok, a diáksportkörösök minél több időt igyekeznek szabadtéren tölteni. Részben, mert ez egészségesebb, rész­Veresegyház Kitüntetések Hírül adtuk már lapunkban, hogy a település fejlesztéséért végzett társadalmi munkaver­senyben a nagyközségek kö­zött Veresegyház ismét első lett. Ebből az alkalomból meg­jutalmazták a legtöbb társa­dalmi munkát végző lakosokat is. A Minisztertanács által alapított Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetést Kucsa Tamás, a sportkör elnöke vet­te át. öten a nagyközségi ta­nács díszoklevelét kapták: Hajdi Lajos Új iskola utcai, Papp Zoltán Vasút utcai, Ki- sák Tibor Móricz Zsigmond utcai, Hibó Imre Pázmány ut­cai, valamint Gerencsér Mik­lós kisiparos, budapesti lakos. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Irodalmi művek filmen: Pál utcai fiúk, 15 órakor. Magyar filmek múzeuma: Földindulás, 17 órakor. Kortárs filmklub, Jerzy Skolimowski rendezői sorozat: Walkover, 19 órakor. 1848/49 közemberei, kiállí­tás, megtekinthető 10—18 óráig. A hónap műtárgya: Moiret Ödön: Tavasz, meg­tekinthető az előtérben. Hóhányók és hóvirágok. Szí­nes, magyarul beszélő cseh­szlovák filmvígjáték. Csak 4 órakor. Montreali bankrablás. Szí­nes, magyarul beszélő francia bűnügyi film. 6 és 8 órakor. szórakozva ben a csarnok zsúfoltsága miatt. A terem késő estig fog­lalt. Hogy ez csökkenjen, és — különösen télen — a sport­körösöknek is jusson hely, a következő tanévben nem ad­ják ki bérbe felnőtteknek. Addigra talán a tanuszoda is elkészül, ami újabb lehetőség mind a tagozatosoknak, mind a többieknek. Arról persze nincs szó, hogy a felnőtteket kitiltanák a tornateremből, hétköznap este nyolc után jö­hetnek. A szabadtéren újabb pályák épülnek, amihez úgyszintén hozzájárulnak a szülők és az intézmények. Ádám Pál megemlítette, hogy a sportköri csoportok — tíz van belőlük — közösség szerveződésére is jó alkalmat kínálnak. Nem volna rossz. Ma, amikor inkább az elszi­getelődés jeleit tapasztaljuk, a közösségek gyakran kocsmai vagy kártyacimborasággá silá­nyulnak, minden apró lehető­séget örömmel kell üdvözöl­nünk. Mint minden sportkörben, ebben is fizetnek tagdíjat. A gyerekek öt, a pártoló tag felnőttek 10 forintot havonta. Ez a pénz persze kevés volna az üdvösséghez. A központi támogatással együttsem volna elég. A kör tagjai használ­hatják az iskola pályáit, fel­szereléseit, kellékeit. Ilyen ér­telemben is szerves része a sportkör az intézménynek. Az újjáélesztett és megre­formált diáksportkörök még fiatal szervezetek. Hogy mi­vé fejlődnek, az az előttünk álló hónapokban, években dől el. Érdekes lehet, hogy miként alakulnak sporttagozatos isko­lákban, mind a gyerekek, mind a tanárok, szülők szem­pontjából. Öregfiúk Jön a Kistex A GSC öregfiúk labdarúgó- csapata a tavaszi második fordulóban az MTK-VM sporttelepére utazott. A ven­déglátó kék-fehérek csapatá­ban szerepelt többek között Dunai és Kiss is, ezért a gö­döllőiek számára szép sikert jelentett a gól nélküli dön­tetlen. Ma 17 órakor a Kistex csapatát fogadja a GSC. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents