Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-11 / 86. szám

A város új kitüntetettjei Fáradhatatlan emberek Tizenötmilliós társadalmi munka ^ A városi tanács légii tób- $ bi ülésén, hazánk felsza- ^ badulásának 42. évforduló­éi ja alkalmából, Nagykörös ^ Városért kitüntetésben ré- szesítette a Nagykőrösi J; Konzervgyár kollektíváját, § valamint dr. Balanyi Bélát ^ és Pacsa Jánost. A város életében meghatá­rozó jelentőségű a Nagykőrö­si Konzervgyár létezése. Majdnem minden állampolgá­runk kötődik valamilyen for­mában a vállalathoz. Telepü­lésünk fejlődésében az el­múlt 30 évben pénzeszközök­kel és társadalmi munkavég­zéssel is a legtöbbet segítet­tek. A lakótelepek kialakítá­sához a közművek kiépítésé­nek lehetőségét a várossal együtt teremtették meg. Az elmúlt ötéves tervidőszakban a konzervgyár kollektívája több mint 15 millió forint ér­tékű társadalmi munkát vég­zett. Szocialista brigádjai hosszú évek óta patronálják a város egészségügyi, oktatásügyi és közművelődési intézményeit. A gyár dolgozóinak közéleti aktivitása kiemelkedő: a vá­rosi pártbizottságban, a váro­si tanácsban, a Hazafias Nép­front bizottságában, a lakóbi­zottságokban, munkásőrség­ben, önkéntes tűzoltóként és önkéntes rendőrként minde­nütt megállják helyüket. Ezt a közéleti munkát a gyár ve­zetősége fontosnak tartja, ösz­tönzi és figyelemmel kíséri. Két országgyűlési képvise­lőt is adott az üzem a város­nak. A város sportéletének a Nagykőrösi Konzervgyár az irányítója. Társadalmi mun­kában sportolásra alkalmas területeket alakítottak ki. Jó minőségű termékeikkel világ­szerte öregbítették Nagykőrös város hírnevét. DR. BALANYI BÉLA mun­kássága Nagykörös város kul­turális életében meghatározó jelentőségű. A felszabadulás után a pusztulástól mentette meg a város levéltárát, a há­nyatott sorsú múzeumi gyűj­teményt, a városi tanács könyvtárának még megment­hető részét. Gondos, fáradha­tatlan munkájának köszön­hető, hogy a városi közgyűj­temények kincsei — a körül­ményekhez képest — épség­ben maradtak. Az ő kezdeményezésére jött létre a Népkönyvtár, került jelenlegi helyére a múzeum, megakadályozva ezáltal a mű­éi z egész dolog úgy kezdő- dött, hogy az öreg Káldi Ambrus borsóját megették a fácánok. Nem a csöves zöld­borsót, nem is a kikelt fia­tal növényt, hanem a földbe vetett magot. Valahogy a szél lefújta a szemekről a laza ho­mokos földet, a fácánok meg az utolsó szemig felcsipeget­ték az egészet. Káldi Ambrus káromkodott, szerette volna egyenként meg- kopasztani a fácánokat, de a dolog már megtörtént. — Miért nem lövöd le őket? — kérdezte inkább bosszantásul a tanyaszom­szédja, Lakó István. Káldi Ambrus mérgében nem is válaszolt, de ahogy hazafelé ballagott a dűlőúton. arra gondolt, hogy igaza van a barátjának: le kéne puf­fantam azokat a fácánokat. Halványan emlékezett rá, hogy az apja egyszer csinált valami csőféléből puskát, amivel tán lőtt is fácánt, de hát honnan vegyen ő most ilyen csövet. Mire azonban nazaért, meg­volt a terv: nyilat fog csi­nálni, rugós nyílpuskát. Egé­szen lázba jött a gondolattól, s lelkendezve mondta a felesé­gének, hogy néhány nap múl­va fácánra fog vadászni! — Eredj már! — intette le Káldi néni. — Vén szamár létedre bolondulsz meg? emlék épület további pusztulá­sát. A szűkös anyagi viszo­nyok között, a múzeum részé­re anyzgi támogatást kihar­colva, fontos régészeti feltá­ró munkát végzett és végez Nagykőrösön és határában. Tudományos munkásságát több tanulmány reprezentál­ja. Újságcikkeinek fontos sze­repe volt a helytörténeti is­meretterjesztésben. Dr. Balanyi Bélának ki­emelkedő szerepe volt váro­sunk kulturális emlékeinek megmentésében, felszabadulá­sunk utáni időszak művelődé­sének szocialista átszervezésé­ben, fellendítésében. Nagy szerénységgel végzett munká­jával, eddigi sokirányú tevé­kenységével maradandó élet­művet alkotott. Akkor, amikor Nagykörös Város Tanácsa a 10/1987. szá­mú határozatával neki ítélte a „Nagykörös Városért” em­lékérmet, erre emlékezett. PACSA JÄNOS szegény munkáscsalád gyermeke. Éle­te a felszabadulás előtt úgy indult, mint a hozzá ha­sonló helyzetű fiataloké. Sor­sában alapvető változást a felszabadulás hozott. Rendőri szolgálatát 1945-ben kezdte Szegeden, különböző beosztá­sokban dolgozott, a Nagykő­rösi Rendőrkapitányság veze­tőjévé 1957 januárjában ne­vezték ki. Ezt a posztot az 1981. január 31-én történt nyugdíjazásáig töltötte be. Tizennyolc évig a városi párt-végrehajtóbizottság, öt évig a városi pártbizottság mellett működő várospolitikai bizottság tagja volt. 1981-től 1982-ig a fegyelmi bizottság­ban végzett pártmunkát. A városi tanács testületében több mint húsz évig közmeg­elégedésre tevékenykedett. Nagy érdeme van abban, hogy az ellenforradalom után a városban a közrend és köz- biztonság rövid idő alatt megszilárdult. Belügyi vezető­ként is köztiszteletben álló közéleti ember volt. Szilárd, elvhű politikai felkészültségét, szakmai tudását mindenkor jól hasznosította az állomány erkölcsi-politikai nevelésében. Szakmai munkáját nagy hoz­záértéssel, szorgalommal és emberséggel végezte. Vezetése alatt a közrend és közbizton­ság szilárd volt, a város la­kossága nyugodtan végezhette mindennapi munkáját. Számos kitüntetése közül kiemelkedik az 1977-ben ka­pott Vörös Csillag Érdemrend. Ö azonban nem törődött az asszony szavaival. Kiköltözött a fészerbe, reggeltől estig fúrt-faragott: készítette a fegyvert. Talált egy jó erős rugót, azt felszerelte egy pus­kaszerű favázra, melyen rög­zíteni lehetett a kifeszített rugót. Ha a kis éket lehúz­ta, a rugó visszacsapódott az eredeti állapotába. Ügy ter­vezte, a rugó belsejébe helye­zi a kerékpárküllőből készült nyílvesszőt, s a tehetetlenség majd kirepíti a hegyesre csi­szolt acélküllőt. Mikor kész lett. a célba lö­vést kezdte gyakorolni. Egy nagy deszkára felrajzolt egy fácánformát, s erre Iődözött napokon keresztül. — Vén agyai ágyúit! — morgott a felesége. A tanya mögötti kert egé­szen az erdőig húzódott. On­nan jártak be a fácánok. Most örült csak igazán Káldi Ambrus, hogy két sor kukori­cát is vetett a kertbe. Ott fogja majd a leshelyet kiala­kítani. Bezzeg nem bánta most már, hogy a fácánok bejár­tak a kertbe! Legszívesebben megüzente volna nekik, hogy délután öt és hat óra között várja őket. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 85. SZÁM 1987. ÁPRILIS 11., SZOMBAT Akik elsiratják a szüretet Fűrész is kell a metszéshez Építkezők figyelmébe Hatálytalanítás Még 1979-ből származott a tanács végrehajtó bizottságá­nak az a határozata, amely­nek értelmében csak ajánlott tervek alapján lehetett épít­kezni. Ez a rendelkezés a ma­ga idejében az épiítési kultúra erősítését szolgálta, de eljárt felette az idő, azóta egyre színvonalasabb építményeket emelnek. így a határozatot a vh egyik utóbbi ülésén hatályon kívül helyezte. Itt jegyezzük meg. hogy az építési terveket a konkrét en­gedélyezési eljárás előtt a me­gyeszékhelyen kell a szakértői bizottság elé a tervezőnek be­adni. Az onnan pecsétekkel megküldött paksamétát hagy­ja jóvá a hatósági osztály mű­szaki csoportja. Fagyhalált haltak a szőlő-1 rügyek. Sok furcsaságot meg­élt idősebb emberek állítják, a régmúltban nem érte ilyen súlyos természeti csapás a kö­rösi szőlőskerteket. Nem ám, mert hajdanán majdnem ki­zárólag az egyszerű földtaka- rásos fejművelés dívott, más­részt ennyi érzékeny fajta sem volt, mint manapság. Nem fáj most sem a feje annak, aki a hagyományos szisztéma sze­rint műveli szőlőjét, ha gon­dosan beföldelte ősszel növé­nyeit, nincs miért elsiratnia a szüretet. Életképesek ? A kordonon, lugason nevel­kedő venyigék förügyei azon­ban a direkt termők kivételé­vel mind elfagytak, és bár a termőkarok szövetei életké­peseknek mutatkoznak, nem kizárt, hogy egyes helyeken azok is károsodtak a kemény, mínusz 20—25 fokos hidegben. Harmadéve erre is volt példa. Nem csoda tehát, hogy a ma­gasművelésű szőlőskertek gaz­dái közül sokan azt sem tud­ják, mitévők legyenek, mikor és miképpen fogjanak hozzá a metszéshez, hogy tűrhetően „rendbe pofozzák” beteg ültet­vényeiket. A B. Tóth Ferenc kertbarát­kor legutóbbi összejövetelén éppen a metszésről esett szó, de az előadó most afféle kö­tetlen beszélgetést, tapaszta­latcserét provokált mondván, felelősséggel tanácsot adni a metszéshez az idén nem lehet. S ebben igaza van, hiszen a károk mértéke sem egyforma, kertje, fajtája válogatja hol, mekkora a pusztulás. Érdemes azonban a tapasztalt kertészek egy-két elejtett mondatára odafigyelni, azután pedig ki-ki döntse el, mit tart a legjobb megoldásnak. Diztosítcvessző Nos, bármennyire is keser­ves dolog metszőolló helyett fűrészt fogni, mégis vannak, akik azt mondják, ilyen ke­mény fagy után érdemes ki­nyesni a több éves növényi tes­teket — az esetleges szöveti károsodás miatt ez valóban indokolt lehet —, és 2—3 új vesszőt felereszteni, majd ezek közül kinevelni az új szőlő­kart. Sok munkával jár ez a művelet, mert a zöldváloga­tást is be kell iktatni a teen­dők közé, jóllehet idén szinte minden esetben. Jól járt ősszel, aki 1—2 biz­tosítóvesszőt hagyott és azt le­földelte, mert erről a kordon teljes pusztulása esetén is szüretelhet valamicskét. Az érzékeny és fagynak kitett kordonos szőlők biztosításának ez igen bevált módja, amit érdemes az úgynevezett váltó­karos műveléssé fejleszteni, mert így a tőkék minden má­sodik évben megtermelik az 5—8 kilogramm fürtöt — nyil­ván kevesebbet, mint a jól fejlett kordonok, de többet, mint a tőkefejes művelésnél az várható. Itt a lényeg az, hogy hosszú távon egyenletes a hozam. Tanácsos kétszer Nem valószínű persze, hogy mindenütt indokolt lenne a teljes felújítás, de ahol nincs szükség fűrészre, ott óvatos beavatkozásra van most szük­ség. Ne siessük el a metszést, várjuk meg a rügyfakadást, és eszerint igazítsuk ki a kultú­rák „fizimiskáját”. A nagyobb parcellákon tanácsos kétszer metszeni, mivel a fakadás után az egyszerre nagy töme­gű vessző eltávolítása nehéz­kes, és veszélyes a hajtásokra nézve. Az előmetszést majd a zöld­válogatás kövesse, természete­sen a körülmények, a fajta­adottság függvényében. Ehhez nincs általános recept, kinek- kinek hozzáértésén múlik, mennyit tud segíteni sokat szenvedett lugasain. Csodák­ra nem lesz képes egy kár­vallott gazda sem, viszont az idei télen sok tanulsággal let­tek gazdagabbak. Furcsán hangzik, de van benne igazság, nemcsak a fagy hibáztatható — igaz, a mostaninak a hatása kivédhe­tetlen volt —, az egész évi gondoskodás is befolyásolja valamelyest a vesszők tűrőké­n L. clou íuvcaic nem latent, de a másodikkal egy gyönyö­rű kakast terített le. Olyan diadallal vitte be a zsákmányt a konyhába, mint­ha jegesmedvét lőtt volna Alaszkában. — Bolond vagy te! Mit csi­náljak vele? — fakadt ki a felesége. De azért megfőzte leves­nek. Már vagy nyolc fácánt ej­tett zsákmányul Káldi Amb­rus, amikor eszébe jutott, hogy tavaly télen a nyulak megrágták a fiatal gyümölcs­fáit. Akkor be akarta porol­ni a vadásztársaságot. Most alig várta, hogy a hó leessen, és az első nyúl bedugja a fe­jét a kerítésen. Még lyukat is vágott, hogy könnyebben be­jöhessen. Ott ült naphosszat a kukori­caszárból épített leshelyen, és várta a vendéget. Ha nem tesz maga mellé egy üveg pá­linkát, tán meg is fagyott volna. — Teljesen elment az esze — panaszkodott Káldi néni a szomszédoknak. Káldi Ambrus azonban ki- böjtölte a nyulat. A fejét ta­lálta el az acél nyílvessző. Még aznap átment dicse­kedni Lakó Istvánhoz. Tövi­ről hegyire elmesélte, hogy történt a dolog. A szeme úgy csillogott, mintha igazi körvadászaton lett volna, s beszéd közben a kezét is fel­emelte. mintha a nyílpuskát fogta volna. A szomszéd csak ámult. — Nem hittem volna rólad, komám, hogy neked ennyit jelent egy nyúl. — Nem a nyúl, István, ha­nem a vadászat! — Hát az nem ugyanaz? — Már hogy lenne! A két öreg elhallgatott. Lakó István a fejét csóválta Káldi Ambrus tekintetében pedig va'ami rendkívüli tűz kezdett fényleni. — Te. István! Tudod, mit szeretnék én? — No, mit? — Hát... hogy egyszer, csak úgy, véletlenül, egy.... egy őz tévedjen be a kertem­be. Egy olyan egyszerű, ki­csiny. egyéves forma gidács- ka. Érted? Az lenne az igazi! Azzal.Lakó István feje fö- *"*■ lőtt elnézett a messze­ségbe, ahol egy kicsiny, egy­éves forma őzike haladt las­san lépegetve a kertjében, és megállt egy pillanatra, nem messze a kukoricakunyhótól. Tóth Tibor pességét. A sok tényező kö­zül egyet megemlítünk: az utolsó két permetezést lehető­leg rézgálicos oldattal végez­zük, mert ennek hatására ko­rán lelassul a nedvkeringés, s a vesszőkön vastagabb kéreg tud kialakulni, amely alatt egy normális telet baj nélkül átvészelnek az élő szövetek. My. J. Elmaradt a halssítás A Kinizsi Horgászegyesület értesíti tagjait, hogy a múlt napokban tervezett tavaszi ha- lasítás technikai okok miatt elmaradt. Ezért az április 8- tól 14-ig meghirdetett horgá­szati tilalmat a tilalmi táblák kihelyezéséig feloldják. A hét vége SZOMBATON A nagyteremben: Becéző szavak. Színes, szinkronizált amerikai film. Előadás 6 és 8 órakor. A stúdióteremben: El­veszett papagáj. Színes ma­gyar mesefilmsorozat, fél 4- kor. Aranyeső Yuccában. Szí­nes, szinkronizált olasz ka- landíilm, fél 6-kor. ★ A kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központban, dél­után 3 órakor: XIV. René. Honthy Hanna-bérlet. A Ka­maraszínházban, este 7 óra­kor: A Lilla-villa titka. Bér­letszünet. A szolnoki Sziglige­programja ti Színházban, este 7 órakor: Örökösök. VASÄRNAP A nagyteremben: Becéző szavak. Előadás 4, 6 és 8 óra­kor. A stúdióteremben: Elve­szett papagáj, fél 4-kor. Aranyeső Yuccában, fél 6-kor. ★ A kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központban, este 7 órakor: XIV. René. Gőzön Gyula-bérlet. A Kamaraszín­házban, este 7 órakor: A Lil­la-villa titka. A szolnoki Szig­ligeti Színházban délután 3- kor és este 7 órakor: Vőle­gény. A szobaszínházban léi 8-kor: A kínkastély. Nagy János birkózósikere A fővárosban most először rendezték Budapest nemzetkö­zi nyílt kötöttfogású ifjúsági bajnokságát, két nap, nagy si­kerrel. Hat ország válogat jtt- jai, három főváros legjobbjai is szerepeltek a magyar él­gárda mellett. Az egyöntetű vélemény szerint Európa-baj- noki színvonalú viadal volt, amelyen a körösi birkózók is sikeresen helytálltak. 54 kg-ban (15 induló kö­zül) : 2. Nagy János (4 győze­lem és 1 vereség), remek for­mában legyőzte román ellen­felét, végül a döntőben szoro­san vesztett. Körösi színekben az utóbbi évek legnagyobb birkózósikere ez! Takács Já­nos ezen az ágon Nagytól és a romántól vesztett csupán, szorosan. 74 kg (32 fő): 7—8. Paros György, remek győzel­mek után, a döntőbe jutás előtt, holtverseny után csú­szott lejjebb. Tóthpál és Tö- rőcsik is jól helytállt. Nagy János 7 éve birkózik Most 17 éves, a Vági Szak­munkásképző vasesztergályos tanulója. Tehetséges gyerek. Edzője: Sárosi Tibor és Sáro- si Béla. Reméljük, nem bíz­za el magát. ★ 230 indulója volt a dabasi országos meghívásos úttörő kö­töttfogású viadalnak, amelyen több neves fővárosi szakosz­tály is elindította utánpótlását. A zsúfoltság miatt az 5—6. helyért nem birkóztak. A fei- nizsisek eredményei a követ­kezők : A-korcsoport. 37 kg-ban (22 induló): 3. Faragó Tamás. 5— 6. Karikó Zsolt. 60 kg (7): 3. Sz. Nagy István. B-korcsoport. 37 kg (14): 5— 6. Sarosi Csaba. 41 kg (18): 5—6. Benyik József. 45 kg (18): 2. Balogh Antal, 4. Kecs­kés Sándor. 50 kg (14): 4. Tóthpál Viktor. 55 kg (16): 5— 6. Tóth Péter. A pásztói — nem kötelező jellegű — serdülő Mátra Ku­pa-viadalra időpontütközés miatt, nem mentek el a kon­zerv esek. Cegléden 9 intézmény diák­jai vettek részt a megyei kö­zépiskolás kötöttfogású birkó­zóba jnokságon. A körösiek he­lyezései. III—IV. évfolyam. 58 kg: 1. Takács János (Toldi). I—II. évfolyam (itt minden helyezettünk Vági Szakmun­kásképzős). 43 kg: 1. Petrák János. 60 kg: 1. Tóth Zoltán. 65 kg: 1. Töröcsik Zoltán és 3. Pavolek Ferenc. 76 kg: 2. Kis Csaba. A csapatversenyben a ceg­lédi szakmunkástanulók (54 pont) és a mezőgazdaságiak (36) után a Nk. Vági Szak­munkásképző 30 ponttal a har­madik helyen végzett. SZOMBATON Tekézés. Makó: M. Sparta­cus Vasas—Nk. Mészáros Tsz SK, NB III-as csapatbajnoki mérkőzés. Természetjárás. Csókás-er­dő, 9 órától: városi KISZ-es és úttörő tájékozódási verseny. Birkózás. Eger: 1970—72-es születésű kötöttfogásúak ORV- je és a Bornemissza-emlék­verseny. VASÁRNAP Asztalitenisz. Vecsés: Feri­hegy SE II.—Nk. Kgy. Kinizsi II. és Ferihegy SE ifi—Nk. Kgy. Kinizsi ifi, megyei férfi csapatbajnoki mérkőzés. Birkózás. Eger: 1970-72- esek kötöttfogású ORV-je és a Bornemissza-emlékverseny. Kézilabda. Tápiószele: T. Kohász—Nk. Kgy. Kinizsi, megyei III. osztályú férfi baj­noki mérkőzés. Kocsér. 9 óra: K. isk.—Nk. Kgy. Kinizsi ifi, barátságos fiúmérkőzés. Kosárlabda. (Csak a körösi­ek esetleges 10-i, pénteki, ka­posvári veresége esetén kell lejátszani, de akkor a benn­maradást és a kiesést, végleg eldöntő találkozó lesz 9: Pető- fi-tornacsarnok. 11 óra: Nk. Kgy. Kinizsi—Honvéd Tán­csics SE (Kaposvár). NB I-es férfi bajnoki rájátszó döntő mérkőzés, a 17—18. helyért. Dunakeszi: a 23. nyári úttörő- olimpia megyei döntője. Labdarúgás. Kinizsi-sportte­lep. 9 óra: Nk. Kgy. Kinizsi serdülők—Ceglédi Vasutas ser­dülők összevont körzeti; 13.30: Nk. Kgy. Kinizsi ifi—Bugyi KSK ifi rangadó, 15.30: Nk. Kgy. Kinizsi—Bugyi KSK me­gyei II. osztályú bajnoki mér­kőzés. S. Z. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap. A vadorzó rugós puskával m Z ít h J A nr» lrttrAnvrt r-» *-v\ tnl ni t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents