Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-11 / 86. szám
1 Szombati jegyzet« Friss, ropogós, kerek Túrától Hatvanig minden áfész-üzletbe eljuttatja termékeit a Galga Menti Tsz sütőüzeme. A péksütemények mellett naponta harmincöt mázsa kenyeret sütnek itt négy kemencében. A tizenkét pék közül a képen Gábor Lászlót látjuk, amint a meggyúrt tésztát készíti elő a sütéshez. (Vimola Károly felvétele) Heti kérdésünk Ön hogyan érzi magát? Három napig jó, négyig nem :— Én azt mondom, jól érzem magam, bár a feladataink nagyok. Ez természetes is, mert az ember mindig többet akar. — A jól sikerült falugyűlés és a településfejlesztési versenyben elért első helyezés után nem lehet csodálkozni Pásztor Béla veres- egyházi tanácselnök szavain. — Nagyon fontos, hogy ebben az érzésben segítő- és tulajdonképpen alkotótársam a falu lakossága. Beleértve ebbe a felnőtteket, az ifjúságot és a nyugdíjasokat is. És jó az emberekkel együtt élni, apróbb vagy nagyobb gondjaikkal egyetemben. Belső vívódásaink nekünk is vannak, de ez a küzdelem jólesik, hozzátartozik az életünkhöz. — Jól. Szeretem a munkámat, a kereskedelmet — vallja Szóládi Imre, a gödöllői áfész-áruház cipőosztályának vezetője. — Most ez érthető is, mert amióta jövedelemérdekeltségben dolgozunk, kezdünk egy kicsikét kereskedők lenni. Előtte a kereskedelem elosztás volt csak. Jött a szállító, hozott valamit, átvettem, feláraztam, a vevő megvette. Most választhatok. Meg tudtuk valósítani, hogv van 10— 12 szállítónk, kiválaszthatom az árban, színben, fazonban legjobban megfelelő árut. Az áruházban sok régi kollégám van. egy kis család alakult ki itt, segítünk egymásnak, jó itt dolgozni. Nagyon jól érzem magam. — Hogy érezheti magát egy olyan ember, aki reggel vonul be katonának? — kérdez vissza Ritecz Károly, a Volánbusz gödöllői üzemigazgatóságának munkavédelmi, forgalombiztonsági és rendészeti vezetője. — Különben jól vagyok. A munka sok, itt van a tavaszi szemle, amivel kicsit lemaradtunk, mivel az időjárás közbeszólt. Vasárnap szakadó esőben Gödöllőn tizenhárom, az Ipari Műszergyárban pedig tizenöt kocsit adtunk át. Mindegyik megfelelt, egynél merült fel csak esztétikai kifogás. A mosással van gondunk. Nyolcvan buszhoz kevés a kapacitásunk. Van egy ezeréves gőzborotvánk, ami három napig jó, négy napig nem. Galgahévíz- re járunk mosatni, a túrái téesszel kötöttünk szerződést. A közlekedés, a pluszkilométer, a rezsi mind emeli költségeinket. — Jól érzem magam. A munkahelyemen úgy érzem, megbecsülnek. Feletteseimmel, a szövetkezet dolgozóival, munkatársaival jó a kapcsolatom. — Körömi Sándor, a dányi Magvető Termelőszövetkezet elnökhelyettese rátér a problémákra. — Az éves terv- teljesítés szempontjából kicsit aggódom. Korábban az aszály, most a hosszú tél tette kétségessé a termést. Komoly fagykáraink vannak. Ráadásul jött ez a hideg tavaszi idő, lesz mit tennünk, ha az időjárás engedi. B. E. GÉPSONKA, PAPRIKA, Zöldpaprika télidőben? Noha . évek óta hallom, gazdag országokban mindig minden kapható, nekem az asztalon lévő zöldpaprika szokatlan látvány. Két hatalmas példány nejlonba csomagolva. — Olyan guszta, nem? — kérdezi a gazdája. — Nem tudtam ellenállni neki. — Akinek van rá pénze, könnyen elcsábul- hat. A paprikát vásárló fiatalasszonynak nem ezt mondtam. Hanem: ilyenkor már nagyon kell a vitamin. Van pénze paprikára másnak is. Bandukolok a gödöllői Szilhát utcában, s be-be- nézek az udvarokba. Mit látnak szemeim? Az egyik udvarban, közel a kerítéshez, a homokban két jókora karéj kenyér, vastagon megkenve vajjal. Az egyiken egy fél zöldpaprika. Olyan, amilyet előző nap a fiatalasszony asztalán láttam. Arrébb összeragadt gépsonkaszeletek. Március idusán, 1987-ben. Megyek tovább. Visszafelé a Szőlő utcai lakónegyeden jövök keresztül. A szélső ház tövében idősebb asszonyra figyelek föl. Hosszú, hegyes botot dugdos a .kukába. Hát ez mit csinál? Kihúzza a botot, hegyes végén ép zsömle. A második, a harmadik, az ötödik. Este a rádióban a kormány szóvivője aggasztó tényeket mond. Az ország gazdaságában még mindig nem sikerült megállítani a kedvezőtlen folyamatokat, ezért újabb intézkedéseket határoztak el. A vállalatok vezetőit kérték, április után is mértéktartóan, a teljesítményekkel arányosan emeljék a bért. A FIÜK. Aszódon vagyunk. Süt a nap, a hosszú tél után jólesik üldögélni a múzeum előterének padján. A kiállítás megnyitójára várunk. Röviddel a kitűzött idő előtt kis csapat fiú érkezik. Az épület előtt megállnak, nézelődnek, halkan beszélgetnek. Fi’adi. Dózsa, Vasas, ennyi jut el hozzám tereferéjükből. Szemlél- getem a csoportot. Csupa erőteljes, jól táplált ifjú. Felnőttségük elején. Tele életerővel, energiával. Dús hajuk sötétbarna vagy fekete. Egy-egy világosabb hajú akad csak köztük. Divatos cipők, nadrágok, dzsekik. Csillogó szemek. Melyik iskolából jöhettek? A képzőművészet szeretete hozta ide őket, vagy tanáraik parancsolták a múzeumba? Itt áll a csapat fiú, a ház előtt, ahol hajdanán, épnen ilyen életkorban Petrovics Sándor naponta megfordult, gyűjtötte az ismereteket, készült küldetésére. Belőletek mi lesz, fiúk, mi lakozik bennetek, mekkora szellemi és fizikai erő? S mire használjátok majd? Megérkezik a nagyközségi Elerepestarcsa Támogatás a lakásépítéshez A házirendet visszaadták átdolgozásra Minden kezdet nehéz! — így szól a régi mondás. Nos, ez igaz volt a Kerepestarcsán megtartott tanácsülésre is. A 41 tagú testületből öten polgári védelmi elfoglaltság miatt igazoltan hiányoztak. Ez érthető. Arra azonban egyelőre nincs magyarázat, hogy rajtuk kívül még tizenheten, kikre a választáson a lakosság bizalommal szavazott, miért nem jöttek el? Ahhoz, hogy határozatot hozhassanak, még két személyre volt szükség, akiket a község üzemeiből, kórházából próbáltak a megjelentek előkeríteni. Elgondolkozni ezen sem felesleges, úgy érezzük. Ha egy órával később is, de végül elkezdődött a négy napirendi pontot tárgyaló ülés. A nyugalomért Kerepestarcsa költségvetési üzeme 1986. évi munkájának műszaki és pénzügyi értékelése megnyugtatta a testületet. Kilencvenketten voltak, főleg tanácsi munkákat végeztek, több lakást kezelnek, és csaknem 100 egyéb állami tulajdonú bérleményt. Az üzem nem ráfizetéses, Az értékelés után az 1987. évi feladattervüket terjesztették elő, melyet építőipari, köztisztasági, távhőszolgáltatási, ingatlankezelési és egyéb tevékenységekben határoztak meg. Következett. a lakóépületek házirendjéről szóló tanácsrendelet-tervezet, amely 55 pontban fogalmazta meg, mit kell tenni a nyugalom, a pihenés érdekében. Hozzászólás hozzászólást követett.' Az igen élénk eszmecsere végén úgy döntöttek, hogy a tervezetet visszaadják az előterjesztőknek módosításra. Egyhangúlag elfogadták viszont a lakáshoz jutás helyi támogatására vonatkozó tanácsrendelet-tervezetet, amely négy fejezetben határozza meg a helyi támogatásra vonatkozó szabályokat. Adható vissza párttitkár. Tőle érdeklődöm: kik ezek a fiúk? — A fiúnevelőből jöttek. Most már más szemmel mustrálgatom őket. Ti vagytok azok, ti halkan beszélgetők, jól öltözött szelíd arcúak? Teljesen váratlanul lányokra gondolok. Az általános iskola felső tagozatának osztályaiba járó lányokra, nagy szemű álmodozókra, akik annyit és oly romantikusát álmodoznak tavaszi napokon, estéken. Ilyesféle, erőtől duzzadó fickókról ábrándoztok. S majd találkoztok. Mert biztosan lesz találkozása lányokkal ezeknek a fiúknak. Láttam a szemükön, ahogyan a megnyitó egy-egy nőszemély vendégén végigjár- tatták, bizony az ő eszükben is helye van a leányoknak. És akkor mi lesz? Miijének lesznek ezek a találkozások? Beteljesülök. Kiábréndítóak? Veszekedősek? Boldogítóak? A MEGHÍVÓ. A kormány szóvivőjének azon a napon az újságírók panaszkodtak is. Azt panaszolták, hogy a sajtótörvényben megfogalmazottak ellenére némely intézmény vezetője titokvédelemre meg vállalati érdekekre hivatkozva megtagadja az információt, olyasmiről, ami nyilvánvalóan nem tartozik ezekbe a kategóriákba. Erről Josef Schwarzer mérnem térítendő szociális támogatás és kamatmentes kölcsön. Építéshez, vásárláshoz, cseréhez, toldaléképítések különböző formáihoz, komfort nélküliek komfortosításához. Csak egy ízben lehet kapni. Legyen nyilvános A támogatás összegét és fajtáját rászorultságtól függően differenciáltan kell megállapítani. E ponton nagy egyetértéssel fogadták a tanácstagok Török Mihály javaslatát, hogy ne a vb döntse el, kik kaphatnak támogatást, hanem' a tanácsülés, továbbá kérte, minden esetben kapjon nyilvánosságot, kik kapták a támogatást. A kölcsön, illetve a támogatás összege 40 ezer forinttól 130 ezerig terjedhet. Kamatmentes kölcsön legfeljebb 10 évre adható. Indokolt esetben a törlesztés megkezdésére, méltányosságból, legfeljebb 5 évre halasztás adható. Tartalmazza továbbá az immár jogerős rendelet, hogy vissza nem térítendő támogatást kapott személy elidegenítés esetén egy összegben köteles visszafizetni, s akkor is, ha a vállalt gyermek 3—6 éven belül nem születik meg, vagy ha az eljárás során valótlan adatokat közölt. Kivételt képez, ha a támogatott tanácsi bérlakásra cserél, és a lemondás esetén járó térítés összege nem nagyobb a támogatás összegénél. Elbírálás A tanácsrendelet utolsó fejezete a támogatások elbírálásának rendjét foglalja össze. Árvái Magdolna Kulturális programok Április 11-én és 12-én: Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő és környéke növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás történetéről. Iparművészet a gödöllői művésztelepen, kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó kiállítás, Csontváry, a napút festője, időszaki kiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Kerepestarcsa, kiállítóterem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Ma és holnap a művelődési ház csak részlegesen üzemel. Szombaton a taxisok irodája és a zenebutik lesz nyitva, valamint 17 órától a pénztár, 18 órakor filmvetítés. Vasárnap a taxiiroda és a zenebutik kivételével 14 óráig zárva tartanak. Utána nyit a büfé és a gödöllői galéria, este 6-kor pedig ismét filmvetítés. Mindkét napon a Hegedűs a háztetőn című filmet vetítik. Asztalitenisz, sakk és... Vegyes a kép a Galgamá- csai Tsz SE szakosztályainak helyzetéről. Az asztaliteniszezők például jól szerepelnek az összevont körzeti csapatbajnokságban, s a dobogós helyenök úr jutott eszembe. Josef Schwarzer úr tavaly Gödöllőn járt egyik intézményünk vendégeként. Munkatársunk is ott volt, bemutatták neki, szóltak valamit a Gödöllői Hírlapról. Pár hete levelet kaptunk tőle. Meghívót. Közli, hogy részt vesz a brnói vásáron, az ilyen és ilyen számú pavilonban, s nagyon örülne, ha arra járva betérnénk hozzá. Nem szeretem a bezzeg itt, bezzeg ott kezdetű példálózá- sokat. Schwarzer urat nem példaként idéztem. Csupán a mentalitására hívnám föl a figyelmet. Aminek a lényege alighanem az, hogy sohasem lehet tudni, miből lesz a cserebogár. Milyen úton-módon szivárognak el az információk oda, ahol azokat éppen Schwarzer úr üzletmenetére kedvezően értékelik. A gödöllői és körzetbeli üzemekből, vállalatoktól, szövetkezetektől ritkán kapunk meghívót. Nem Brnóba. még a városi bemutatóikra sem invitálnak. Föltehetően arra gondolnak, egy Gödöllői Hírlap mit használhat nekik. Bizonyára meg vannak győződve róla, ők tudják, mi használ nekik. Schwarzer úr korántsem oly magabiztos. Tapasztalt emberként tudja, néha egészen váratlanul jut az ember jó üzlethez. Ezért tanácsos minden adandó lehetőséget fölhasználni a hírünk terjesztéséhez. Kör Pál zést már nem vehetik el tőlük. A sakkozók sajnos az ez évi csapatbajnokságban nem vehetnek részt, mivel kevés csapat jelentkezett a másodosztályú küzdelmekre. Emiatt nem is indult ilyen bajnokság. Hogy versenyben maradjanak a sakkozók, hétfőnként edzenek az általános iskolában, s alkalmi tornákon indulnak. Egy játékost egy évre kölcsönadtak Aszódra, ott ugyanis kevesen voltak. A labdarúgók háza táján ugyancsak problémák vannak. A mérkőzésekre való kiállást létszámgondok akadályozták, magyarán kevés a futballista Galgamácsán. A csapat ezért most csak kispályán szerepel. Őszre rendezik a sorokat, addig is igyekeznek megőrizni létezésük folyamatosságát Ha igénylik a fiatalok. A többi sportbarát reméli, hogy igen. oiimm Április 11-én és 12-én: Aranyfej. Magyar—egyiptomi kalandfilm. Csak 4 órakor! Montreali bankrablás. Színes, magyarul beszélő francia bűnügyi film. 6 és 8 órakor. A Pest Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás a t.alaiv1zsgá1ö laboratóriumába FELVESZ vegyésztechnikust és vegyészmérnököt Jelentkezés személyesen* dr. Rózhegvl Péter agrokémiai főmérnöknél, cím: GödöJlft. Kotlán Sándor u. 3. i Szombati jegyzete Hangok Munkaadóm, kenyérkere- sö szakmánk jeles ünnepén sosem feledkezik meg dolgozói szellemi épüléséről, a hivatalos részhez kapcsolódó kulturális programról. A legutóbb a Duna másik oldalán. de még szűkebb pátriánk, Pest megye határain belül alkotó, ám már külföldön is ismert együttest hívták meg az ünnepségre énekelni, muzsikálni. Bevallom, az ilyen, alkalomhoz kapcsolódó művelődést nem kedvelem igazán. A csoportot is immár másodszor láttam, hallottam egy helyen ténykedésem ót esztendeje alatt. Mégis, ez a délszláv zenében verhetetlen együttes ismét magával ragadott. A zenész legények örömtől sugárzó, az együttmuzsikálás élményét tükröző arcának még ellenálltam, még ellenálltunk volna, de az énekkar egyik leánykája olyan incselke- dőn, pajkosan mosolygott a padsorokban kissé feszé- lyezetten üldögélőkre, hogy kimért arcvonásaink mindegyikünkben átváltoztak az egyéniségünkre jellemzőkre, azaz megmelegedett a szívünk. Lehet, hogy hölgykollégáim másképp vélekedtek, Számukra is tudok példát ajánlani! A Galga jobb partján két népi együttesben is játszik egy fiatal férfiú. Szereplésekor én sohasem a lába mozgását, hanem a tekintetét figyelem. Az övéhez hasonlóan mélyrehatóié szempárt ritkán látni. Csak csodálkozni tudnék, ha akadna gyengébb nembéli társam, akinek a szíve ne dobbanna nagyot, ha arcuk találkozik. Visszatérve mondandóm elejéhez, az ünnepséget követően az egyik első teendőm az volt, hogy felmásztam lakásom padlására, megkerestem a poros furulyát és belefújtam. Övatosan, mint aki a tűzzel játszik, úgymond a kellő alázattal. Talán nincs ennél egyszerűbb zeneszerszám. Nyolc lyuk felül, egy picinyke alul, a kabátzsebben elférő fémcsőn és mennyi varázslatot lehet rajta bemutatni! Szomorúan bevallom, hogy én még ehhez sem értek. A minap például a gyimesiek muzsikáját adták elő segítségével és az úgy szólt, mintha a Kárpátok zegzugos völgyeiből, a bércek között megtörve visszhangzana. De megint messzire rugaszkodtam a zene szárnyán! Nos, amit műveltem a furulyával, az nem nevezhető zenélésnek. Ám, ami hang kijött belőle, áramütésként ért. Az agyafúrt csodamasináktól jobban tisztelem ezt a piciny zeneeszközt. Sajnos, az ének, a zene. ezek a csodatevő emberi lehetőségek, adottságok kevésbé vannak jelen életünkben, mint kellenének Elgondolkoztató, hogy amikor körülöttünk minden színesedik, házak, kertek öltözékek, sminkek, mién vész el az együttes éneklés szerepe? Az emberek közé csend telepedik a helyébe; vagy a kombinémuzsika ami tavaly nyáron sokkolta a kulturális örökségét egyre gazdagabban feltáró gödöllői lakosokat a főtéren. a trafikból. Olvasom egy tanulmányban. hogy a viszonylagos jólét környékünkön nem vált kultúrateremtő erővé Az ember először ösztönösen is tiltakozik a kijelentés ellen, arra gondolva hogy milyen sokat változott. javult az iskolázottság. mennyivel gazdagao- bak az itt élők ismeretei a világról. Ám később belátom magam is. a kultúra fogalma, összefügg a közösséggel. Azt pedig beláthatjuk. hogy a jobb lét valóban nem vált közösségteremtő tényezővé. Ezen kellene változtatni, miközben egyre nehezebb, hiszen a gazdasági helyzet kihívására az emberek többsége túlmunkával válaszol falun, városban egyaránt. Balázs Gusztáv ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Mindennapi apróságok
