Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-10 / 85. szám

Új elemekkel, öl Díjnyertes pályaművek A művelődési központ dísz­termében megnyitották a körzeti pedagógiai napok programsorozatát. Az esemé­nyen részt vett Farkas Lajos­áé, a Pest Megyei Pedagógiai Intézet igazgatóhelyettese is. Szenczi Árpád, a városi ta­nács MEIS-osztályának mun­katársa bevezetője után dr. Makai Katalin osztályvezető ismertette a már hagyomá­nyosan kétévenként meghir­detett körzeti pedagógiai pá­lyázatok — melyek közül többet megyei szinten is elis­mertek — versenyének ered­ményét. Most is elmondható, hogy színvonalas alkotások szület­tek, komoly elméleti ismere­tek birtokában a gyakorlati tapasztalatok felha ;ználásával, bemutatásával készültek. A leírt pedagógiai eljárások új elemeket, ötleteket tartalmaz­nak, hasznosíthatók a napi nevelői munkában. A szakvéleményezések alap­ján, a város ifjúsági és peda­gógusszervezetei, valamint a tanács MEIS-oSztálya egyetér­tésében jutalomban részesítet­ték Wágner Vandát, a Rákóczi iskola nevelőjét, a szabadidő hasznosításának lehetőségeiről az úttörőszervezetben; Marton Gézánét, a Toldi iskola ta­nárát, a történelemtanítás ha­tékonyságának javításáért folytatott küzdelem szépségé­ről és nehézségeiről, vala­mint Palásti Csabánét az ér­zelmi nevelés lehetőségei módszerei az óvodai közös­ségben témakörben íródott munkájáért. Ugyancsak az érzelmi ne­veléssel foglalkozott — mint a pályázók többsége — a Hasznost Lászlóné és Kovács Gyuláné szerzőpáros a Rákó­czi iskolából, akik a harma­dik díjat érdemelték ki mű­vükért. A második díj Az is­kolai közösségek vizsgálata, mint az alkotó légkör kiala­kulásának feltétele címmel íródott munkáért Gyöngyösi­né Török Katalin, Kulacs Ti- borné, Nyerges Józsefné és Várszeginé Székely Zsuzsanna nevelőknek jutott. Az érzelmi nevelés lehető­ségeit kutatta mikro- és makroközösségben Tóthné Zoller Klára a Kossuth isko­lából, ugyanezt vizsgálta egy kollégiumi csoportban Far- kasné Seres Erzsébet, a Toldi iskola nevelője, ők szintén a második díjat kapták. A leg­sikeresebbnek Németh And­rásáénak, a II. számú napkö­zi otthonos óvoda nevelőjé­nek Az iskolai tanulás előké­szítése a szándékos figyelem tartósságának növelésével cí­mű munkája bizonyult. Az eredményhirdetést kö­vetően a helyezést elért pe­dagógusok rövid ízelítőt ad­tak műveikből a szép szám­mal megjelent hallgatóság­nak. My. J. n a A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 84. SZÁM 1987. ÁPRILIS 10., PÉNTEK Középtávú szociair.s.iliki picgrcm Csökkenteni kell a feszültséget 'Tavaly kettévált a biz- tosító — újjáalakult az Állami Biztosító és a konkurens Hungária Bizto­sító. Sok vita előzte meg a szétválást, a kedélyek máig sem csitultak el. Ügy tűnik, hogy az utóbbi egy kicsit még mindig mostohagyerek. Ezt igazol­ják az alábbiak is. Egyik ismerősöm autójá­nak szélvédője betört. Hiá­ba hívta telefonon több­ször is a Hungária Bizto­sító monori irodáját — a Petőfi utcai szolgáltatóház­ban —, ott nem tudtak so­káig felvilágosítással szol­gálni. Három hétig kellett várni, amíg a casco alap­ján felvehettek a kárért a pénzt. Mint mondták, az ügyintéző hölgy még nem ismeri pontosan a felada­tát, ezért késett a kárren­dezés ... A Hungáriának két ügy­intézője van a körzetben, nekik Nagykőrösre kell menniük eligazításra, el­számolásra, mert a válás után csak ott kapott he­lyet a ceglédi kirendeltség. Igyekeznek széles körű reklámot kifejteni, táblák sokaságát helyezték ki. Gyömrőn például a tanács- háza előtti évtizedes akác­fára szögezték ki a helyi megbízott nevét, címét is­mertető táblát, jó nagy szögekkel, hadd szenved­je- szegény akácfa. 'Tényleg mostoha a Hungária Biztosító? G. J. ^ A Nagykőrösi Városi ^Tanács legutóbbi ülésén elfogadta a középtávú szo- S ciálpolitikai programot, Namely 1999-ig érvényes. Mit is nevezünk szociálpoli­tikának? A kérdésről annyi­féle vélemény kering, hogy érdemes tisztázni, mit ért ezen a tanács. Eszerint a szo­ciálpolitika olyan államilag irányított támogató és ellátó rendszerek, intézmények és tevékenységek együttese, amelyek pénzjövedelmeket és ingyenes vagy kedvezményes szolgáltatásokat nyújtanak a lakosságnak, a piaci viszo­nyok teljes vagy részleges ki­kapcsolásával. Több a nő Az elmúlt években a szo­ciális gondok a társadalom egyes rétegeinél — elsősorban a többgyermekes családoknál, a családalapító, nem megfele­lő szülői háttérrel rendelkező fiataloknál, az alacsony jöve­delmű, családi támasz nélküli időskorúaknál. csökkent munkaképességűeknél — fel­erősödtek. A feszültségek mérséklése a jelenlegi és a következő idő­szak szükségleteinek jobb. társadalmilag igazságosabb kielégítése érdekében szüksé­ges a középtávú program ki­dolgozása. Külön követel­mény, hogy ennek összhang­ban kell lennie a már, elfo­gadott VII. ötéves tervvel. A program összeállítása előtt természetesen részletes fel­Létrá-n jártak át egymáshoz Ezen a címen jelent meg írásom a Pest Megyei Hírlap nagykőrösi oldalán, amellyel érdeklődést kívántam ébresz­teni városunk és Arany János iránt. Azóta többen arra kértek, végül is feleljek a kér­désre; Hol lakott itt Arany János? Ugyanis ismerik egyik vagy ' másik lakóhelyét, de mind a hármat nem tudnák felsorolni. Szíves örömest fe­lelek. Arany Jánosnak és család­jának Nagykőrösre érkezésük idején legelőször ideiglenes szállásuk volt Mentovich Fe­renc — tanártársa — lakásá­ban, a mostani Hősök terén. Mentovich Ferencék Fitos Pál professzor testvérétől bérelték ezt a házat, amely két szoba-, ból és egy konyhából állott. Mentovich apósáék is ott lak­tak. Úgyhogy amint Arany János harmadmagával megér­kezett Nagykőrösre, ő maga akkor a még nőtlen Szász Károlynál aludt, akinek laká­sa abban az időben a mai Mentovich utcán volt még, a későbbi Szurmó-portán. Szász Károly csak később költözött át a mai Szász Károly utca 2. számú házába, annak bel­ső részébe, az Ács-féle házba. A következő feliratú emlék­padot találjuk Arany János ideiglenes szálláshelyén: „Itt állott az a ház, amely­ben Arany János Nagykőrösre költözésekor, 1851. október vé­gén november 10-ig Mento­vich Ferencéknél megszállt,” A pad túlsó oldalán: „Arany János emlékére emelte a Nagykőrösi Városszépítö Egye­sület.” (Hősök tere) Arany János első nagykőrö­si lakása a Dalmady Győző és Rákóczi út sarkán volt. Ott ugyanis 1852 novemberének egyik reggelén, alighogy a gyermekek felkeltek és eltá­voztak hazulról, szobájuk mennyezete leszakadt, sőt az egész tető beomlással fenye­getett. Ezért kellett másik tá­lcást keresniök. Ezen a házon emléktáblát avattak 1931. má­jus 17-én. Felirata a követke­ző: „E helyen állott az a ház, amelyben nagykőrösi tanársá­ga első éveiben lakott Arany János, 1851—1852.” Beretvás Gusztáv felaján­lotta a mai Arany János ut­cában lévő házát Arany Já­nosnak. Ez a lakás háromszo­bás volt. A belső, zöld szobá­ban fogadták vendégeiket. A középső szoba háló és ebédlő volt. Sárga színűre festették. Belőle ajtók nyíltak a másik két szobába és a konyhába. A harmadik, a lila színű szo­ba Arany János dolgozószobá­ja volt. Ott volt íróasztala s a könyvespolcon ott voltak könyvei. A Gubody- család háza en­nek hátsó végében állott, a mai Rákóczi utcán. A két család gyermekei létrán jártak át a kerítésen egymáshoz. E Gubody-házban jelenleg a Ceg­lédi Vasipari Szövetkezet mű­ködik. Az Arany János utcá­ban lévő Beretvás-ház később Jalsoviczky Lászlóé lett. 1931 májusában ezt a házat is em­léktáblával jelölték meg. Sajnos, a második világhá­borút követően a legújabb tu­lajdonos ezt a házat lebontot­ta s az emléktábla is eltűnt akkor. 1967-ben új emléktáb­lát kapott ez a hely, Molnár Elek bronz domborművével. Felirata a következő: „Itt ál­lott Arany János második la­kóháza. Itt írta halhatatlan balladái nagy részét, 1852— 1856. Születése 150. évforduló­ján. 1967." Harmadik lakóháza a pro­fesszori lakás. Ez az Arany­szobortól északra terült el, a mai 1902-ben épült új gim­názium felé. Akkor ugyanis a régi gimnázium, amely később tanítóképző lett, most pedig az Arany János Általános Iskola központi épülete, nyugat fele rövidebb volt. Tolnai Lajos, Arany János nagykőrösi ta­nítványa, mint szemtanú így írja le Sötét világ című köny­vében ezt a lakást: „A hosszú, ódon épület há­romszobás lehetett. Elöl egy­másból folyó csinos szobák. Egyik háló-, a másik nappali szoba, úgynevezett keskeny szobácska. A kis szoba bú­torzata a következőkből állt: egy keskeny, festett ágy, zöl­des takaróval; jókora könyv- állvány szép, csinosan rakott aranybetős könyvekkel. Négy­ötszáz könyv volt benne leg- follebb. Az ablaknál széles, de igen egyszerű íróasztal, igen rendesen elhelyezett papír­csomagokkal, könyvekkel, márvány nyomtatóval és egy nagy tintatartóval, melyet mint apró csillagok, ollók, spanyolviasz, linea, tol­lak, plajbászok, és apró cse­csebecsék vettek körül. Hátul, a sarokban termetes, fehér ba­nya-kemence terpeszkedett.” ‘ Ezt az épületet nem sokkal Arany Jánosnak 1880-ban Bu­dapestre történt távozását kö­vetően lebontották, majd a ré­gi gimnázium épületét ebben az irányban meghosszabbítot­ták. AZ itt elhelyezett emlék­tábla felirata a következő: „E helyen állott az a ház, amely­ben Ev. Ref. Gymn. tanársága utolsó idejében lakott Arany János, magyar hazánk nagy költője, 1856—1860.” Ezt az emléktáblát 1901-ben állították. 1960-ban a régi ház bronz öntött képe is odake­rült az emléktábla alá. Ez Molnár Elek alkotása. Rácz Lajos mérésre, illetve az egyes ré­tegek helyzetének elemzésére is szükség volt. Az ezekből nyert adatok sokatmondóak. A város 1986. január 1-jén 27 ezer 233 főt számlált. Eb­ből férfi 13 ezet 181, nő 14 ezer 107. 1991. január 1-jére ez a szám kissé növekedni fog, de az összlakosság 27 ezer 500-nál nem lesz több. Valamelyest csökkennek ugyanis a születések, de a munkaképes korúak és a nyugdíjasok száma emelke­dik. Érdekes képet mutat a munkavállalási korúak szá­mának értékelése. A 15—59 éves korú férfiak száma 7948, míg a 15—54 , éves nők 7516- an vannak. E fölötti évek ka­tegóriájában a nők 1538-cal vannak többen. A munkaké­pes korúak foglalkoztatása a városban gyakorlatilag teljes. Érdemes azonban tudni, hogy a foglalkoztatottsági színvo­nal 77,7 százalék, s a lakóné­pesség 44 százaléka az aktív kereső. Az iparban a foglalkozta­tottak 36, a mezőgazdaságban 17 százaléka dolgozik. A la­kosság több mint 20 százalé­ka nyugdíjas korú. Nagycsaládosok A városra a kiegyensúlyo­zott munkaerő-kereslet, -kíná­lat a jellemző, emellett idő­közönként előfordul, hogy a munkáltatók minőségi mun­kaerőigényét nem lehet a vá­rosból kielégíteni. Ez a jelen­ség a jól ismert ingázás for­rása, hiszen egyes speciális szakterületek nem biztos, hogy pont Nagykőrösön talál­hatók meg. Valódi elhelyez­kedési problémáik csak a munkakerülő életmódot foly­tatóknak vannak. A szociálpolitikai program elkészítésekor a tanács réteg­vizsgálatokat tartott. Különö­sen érdekes ez a három- és többgyermekes családok köré­ben. Háromgyermekes család esetén az egy főre jutó havi átlagjövedelem 1629, négy gyermeknél 1146, öt- és több gyermekes családoknál már csak 723 forint. Mivel a vá­ros 4360 gyermekéből 1500 él nagycsaládban, megállapítha­tó, hogy a gyermekek számá­nak növekedésével lényeges jövedelemcsökkenés követke­zik be. A nagycsaládosok kö­zül 106 gyerek igénybe veszi a napközit, 65 család tanyán, 112 lakótelepen, 227 családi házban él. Az időskorúakkal való fog­lalkozás az elmúlt években is kiemelt feladata volt a város­nak. Több felmérést is végez­tek, ezekről annak idején hírt adtunk. A munkavállalási kor felettiek 61 százalékát vizs­gálták meg, egyedül él 843 ember, és még havi 2200 fo­rinttal sem rendelkezik több mint 2 ezer ember, vagyis e korosztály több mint egy- harmada. A felmérés azt is megállapította, hogy az idős emberek 10 százaléka beteg­ség esetén senkire sem szá­míthat. Viszonylag sokan laknak közülük komfort nélküli la­kásban. A lakáscsere nem jel­lemző. Az idősebb korosztály ragaszkodik megszokott kör­nyezetéhez, mindenféle vál­tozástól idegenkedik. A városi tanács évente átlagosan 200— 250 embert részesít rendszeres szociális segélyben. Sajnos a nyugdíjasok többségének sem­miféle kapcsolata sincs volt munkahelyével, onnan sem­miféle törődést nem tapasztal. Elfogadták A csökkent, illetve megvál­tozott munkaképességűek szá­ma a városban 258, akik kö­zül 101 van rossz helyzetben. A többszörösen hátrányos helyzetű rétegről külön cikket fogunk írni. A tanács megvitatta és el­fogadta a középtávú szociál­politikai programot, s egyben utasította a szakigazgatási szerveket, hogy munkájuk során az abban foglaltakat vegyék figyelembe. B. O. Iliidig a következő a nehéz Nagykőrösi Kgy. Kinizsi- Bugyi KSK Régi mondás a labdarúgás­ban, hogy mindig a soron kö­vetkező mérkőzés a legnehe­zebb. Ez most a Kinizsi szempontjából több okból is fokozottan érvényes. Legjob­ban bizonyítja a tabella állá­sa és a forduló sorsolása is: 1. Tápiószecsö 17 10 2 5 27-21 22 2. Sülysáp 17 9 3 5 35-19 21 3. Bugyi 17 8 5 4 27-18 21 4. Nagykörös 17 8 4 5 31-28 20 5. Manor 17 8 3 6 21-21 19 A 18. forduló sorsolása: Tá- piószecső—Sülysáp, Nagykő­rös—Bugyi, Monor—Örkény. Tippelni nem lehet, sok .min­den történhet, de a körösi csapatnak nyerni kellene, mert Bugyival szemben tör­leszteni valója is van: az előző bajnoki évben Bugyin 1-0-ra, Kőrösön 3-1-re kapott ki, az ősszel pedig Bugyin 3-0-ra. Bugyi hazai mérlege: 9 mér­kőzésből 22-7-es gólkülönbség, 14 pont, idegenben 8 mérkő­zés', 5-11-es gólkülönbség, 7 pont. A tavasszal hazai pá­lyán Üllővel és Tápiószecső- vel 2-2, idegenben Monoron 0-0 volt az eredmény, Herná- don győztek 1-0-ra. A múlt vasárnap Tániószelén a II. félidőben már javuló játékot mutatott a körösi csapat, ezt kell folytatni. Szelén szép számmal voltak körösi szur­kolók, ez jó hatással volt a játékosokra, és vasárnap is várják a segítő, sportszerű biztatást! A szünetben tom­bolasorsolás is lesz. Az ifikre is döntő mérkőzés vár, a tabellán az állás: 1. Nagykőrös 17 13 1 3 40-16 27 2. Bugyi 17 12 3 2 31-10 27 Amelyik csapat győz, az talán már a végleges bajnok is lehet. Az ősszel Bugyi nyert 1-0-ra. A serdülők a 3. helyen áll­nak és presztízsmérkőzést ját­szanak a 2. helyezett Ceglédi Vasutas csapatával. A biztos bajnok Abonyt legyőzték, ille­ne nyerni a ceglédiekkel szemben is, helyrehoznák a tápiószőlősi kisiklást. P. S. CSELGÁNCSOSOK SIKERE Ceglédre utaztak, körzeti serdülő rangsorversenyre az Nk. Kgy. Kinizsi cselgáncso- zói, ahol 12 egyesület 180 fia­talja vetélkedett. A körösi szakosztályt hatan képviselték és a népes mezőnyökben kö­zülük öten értek el helyezést. A 35 kilogrammosok súly­csoportjában (22 induló volt): 2. Pap Roland, 3. Baranyi Sza­bolcs. 52 kg-ban (13 fő): 1. Fehér Antal. 56 kg (10): 5. Benke Kálmán. 60 kg (15): 5. Sz. Tóth Gábor. DOBOK FELMÉRÉSÉN Palotai László (Nk. Kgy. Kinizsi) eredményesen vett részt az országos felnőtt atlé­tikai válogatott dobókeret £ő­Szaliálytafanul A tanács tavaly 98 esetben ellenőrizte a kereskedelmi hálózatot, ezen belül is a ma­gánkereskedők, magánkisipa­rosok, és magán gmk-k mun­káját. Jellemző szám, hogy szinte minden harmadik ellenőrzés valamilyen szabálytalanságot tárt fel, összesen 30 esetben. A lefolytatott szabálysértési eljárások során 87 ezer fo­rint bírságot szabtak ki. Ennél is többet mond a következő adatsor: magán­kisiparosokat 42-szer ellen­őriztek, 25 szabálytalanságot vettek észre, nyolcszor kezde­ményeztek szabálysértési eljá­rást. Magánkereskedőket 15- ször ellenőriztek, s mindan­nyiszor találtak valami hi­bát! Vendéglátóknál tízből három, boltoknál 12-ből 7, vendéglátóknál 13-ból 10 az arány. Az ellenőrzések — saj­nos — nem cáfolják azt a szé­les körben elterjedt véleke­dést, hogy a boltokban, a szolgáltatóknál szinte min­dig a vevő kárára tévednek... B. O. Egy napig Az Arany János Művelő­dési Központ előcsarnoká­ban április 12-én, vasárnap, rendkívüli kiállítást ren­deznek, ami mindössze egyetlen napig tart nyitva Az Aktual Art galéria rendezésében többek kö­zött Kéri Imre, Decsi Ilona grafikái láthatók, s termé­szetesen meg is vásárolha­tók. Az alkalmi tárlat 10—18 óra között látogatható. Autók, számok Nagykőrösön az 1980-as 1958 darabbal szemben 1985- ben már 2767 autót tartottak nyilván. így az ezer lakosra jutó autók száma hetvenről 102-re nőtt, ami egyszerűbben fogalmazva azt jelenti, hogy minden tizedik nagykőrösi ál­lampolgár — minden harma­dik család — autótulajdonos. Budapesten ez a szám 168. a szomszédos Cegléden ,122, Kecskeméten 173, az országos átlag 151. Az ezer lakosra számított autók arányát figyelve, a több mint száz város között Nagykőrös a sor végén áll, hi­szen mindössze 13 települést előz meg, s ezeket csak nem­régiben nyilvánították város­sá. (Az Autósélet adatai alap­ján.) A nagyteremben: Becéző szavak. Színes, szinkronizált amerikai film. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben: A fran­cia hadnagy szeretője. Színes angol film. (Csak 16 éven fe­lülieknek!) Fél 6-kor. városi felmérésén. A több­órás programban dobó, külön­böző erősítő, ruganyossági és gyorsasági feladatok megoldá­sával kellett bizonyítaniuk edzettségi-felkészültségbeli fo­kukat. PÉNTEKEN Kosárlabda. Kaposvár, 17 óra: Honvéd Táncsics SE— Nk. Kgy. Kinizsi, NB I-es férfi bajnoki rájátszó vissza­vágó mérkőzés, a 17—18. he­lyért. SZOMBATON Természetjárás. Csókás-er­dő, 9 órától: városi KISZ-es és úttörő tájékozódási ver­seny. S. Z. Szilvafacsemeték eladók. Nagy­kőrös, Munkácsy 17., vasárnap 10 —12-ig. Köszönetét mondunk minden rokonnak, szomszédinak, ismerős­nek és. intézményi képviselőinek, aki Varga Károly ny. pénzügyőr temetésén megjelent és gyászun­kat enyhítette. Külön köszönjük a TŰRI munkáját. Gyászoló család. A Mészáros János Mgtsz, se­lejtezett gépeit árverésen értéke­síti 1037. április hó 17-én (pén­tek) napján 8 órai kezdettel a tsz központjában. Nagykőrös, Temetőhegy dűlő 3. sz. alatt. Részletes információt a műszaki szolgál tat ó főág aza t - v e zet ő 161. SSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents