Pest Megyei Hírlap, 1987. április (31. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-01 / 77. szám

NAGYKŐRÖSI ina A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM. 76. SZÁM 1987. ÁPRILIS 1.. SZERDA Az egészségesebb szív jobban dobog Mozogj, hogy tovább élhess! A szív működése abból áll, hogy ritmikusan összehúzódik és elernyed. Normális viszo­nyok között általában nyolc­vanszor húzódik össze percen­ként és minden összehúzódás alkalmával 60—80 ml 'vért nyom az erekbe. Óriási mun­kát végez, miközben önmagát vezérli, és az összehúzódáshoz szükséges elektromos ingere­ket is maga teremti meg. E mechanizmus során zajlik a vér körforgása is. A vér szál­lítja a sejtek életműködésé­hez szükséges tápelemeket. A szív a test oxigénfogyasztásá­nak 10 százalékát igényli. Szervezetünk egyik legtökéle­tesebb szervét betegségek, örökletes tényezők károsítják. Sajnos ma már a mértéktelen kávézással, dohányzással, helytelen étrenddel, kevés mozgással, túlhajszoltsággal, felborított életritmussal is el­lene dolgozunk... Ez utóbbi . rizikótényezőkön mód lenne változtatni, de mégsem tesz- szük, csak akkor, ha az egészségkárosodás valamilyen módon jelentkezik. Míg ko­rábban a 45—60 éves férfiak voltak veszélyeztetettek a szívinfarktusban, napjainkban ez a megbetegedés a 30—50 éves korosztályból szedi áldo­zatát. Rizikófaktorok — Az említett betegségben a nemek szerinti különböző­ségre vonatkozóan van-e tu­dományos magyarázat — kér­deztük dr. Lakatos László belgyógyász főorvost. — Korábban a férfiak, nők aránya érelmeszesedésben, koszorúér-betegségben 3:1 volt. Ma már nem ez a hely­zet. Bár a nők relatív vé­dettsége a változás kora előtt jobb, a szervezetükben lévő bizonyos sajátos hormonok jelenléte miatt. A külső ár­talmak halmozódása egy idő óta náluk is gyakrabban te­remt veszélyhelyzetet. A do­hányzás, a nem ritka italozás, a túlfeszítettség, a fogamzás- gátló pirulák szedése az em­lített természetes védőhatás erősségét jelentősen csökkenti. — Mi a vérkeringés zava­rának a leggyakoribb oka? — Az érelmeszesedés, mely csak az artériákat károsítja, a vénákat megkíméli. A nagy és kis artériákban sérülés, fellazulás jön létre, ezekben „mész” rakódik le. E folya­mat következtében egy idő után az erek beszűkülnek vagy teljesen elzáródnak, s ezzel párhuzamosan rugal­masságuk és áteresztőképessé­gük is megváltozik. — Milyen tényezők hajla­mosítanak érelmeszesedésre, koszorúér-megbetegedésre ? — Több rizikófaktort is­mernek a kutatók, jelentősé­gükről megoszlanak a véle­mények. A WHO feltáró ada­tai szerint a zsírfogyasztás és érelmeszesedés között szembetűnő a kapcsolat. A vér magas koleszterinszintjé­vel jelentősen emelkedik a kérdésben említett elváltozá­sok megjelenésének lehetősé­ge. A magas vérnyomás szö­vődményei önmagukban is sú­lyosak, társulva a vérzsírszint emelkedéséhez különösen kedvező feltételeket teremt az infarktusveszélyeztetettséghez. A dohányzás káros hatása bi­zonyított tény, lényegében az egész érrendszert is roncsolja Hazánkban ma minden má­sodik ember dohányzik, egy­re több nő, fiatal, sőt gyer­mek is. A mozgáshiány ked­vezőtlen hatása több mecha­nizmuson át. érvényesül, pedig a mozgásaktivitás jobb vérel­látást, a szív kisereinek kitá­gulását eredményezi. A „mo­zogj, hogy élj” mondat gon­dolata ma egyre aktuálisabb. Az örökletes betegségre haj­lamosító hátránnyal is szá­molni kell, ilyen esetben a felsorolt külső ártalmakat tu­datosan kerülni kell. Szelepek A cukorbetegség szintén ri­zikótényezőnek számít, 1983- ban a WHO nemzetközi konfe­renciáján a kutatók egy része behatóan elemezte a szemé­lyiségtípusok és szívmegbete­gedések kapcsolatát. Az intro- verált, úgynevezett befelé for­duló személyiségkarakter az­zal, hogy belsőleg lassan el­fojtva éli meg a stresszhely­zeteket, komolyan veszélyez­teti önmagát. A látszólagos nyugalom, a visszafogott, „vi­selkedő magatartás” tartósan komoly próbára teszi a szívet is. Az extroverált típus he­vesebb indulati reakciója jó­tékony szelepként működik, s ezzel jelentős tehermentesítést jelent. — Ismert tény, hogy az említett rizikófaktorok általá­ban halmozottan jelennek meg egy-egy embernél. Mi a teendőnk a védekezést ille­tően? — Tudatosan kell kerülni legalább azokat a külső té­nyezőket, melyek elkerülhe­tőek. Magyarországon úgy 28—30 ezer ember kap szív- infarktust évente, a betegek mintegy fele az első évben meghal. Ez a betegség sincs előzmény nélkül, a jelzésekre időben oda kell figyelni. Több rizikófaktor együttes, tartós jelenléte felgyorsítja a folya­matot, s előáll az életet ve­szélyeztető, tragikus állapot. — Mi jellemzi a ma életvi­telét? — Ismert tényezőkből adó­dóan egészségügyi szempont­ból is teljesen helytelenül élünk. Egyre többeknek kora reggeltől késő estig tart a munkaidő — fáradtság ellen ott a kávé, a cigaretta —, fe­szültség ellen az alkohol, ál­matlanság ellen az altató. A napi rohanás és igénybevétel után kiadós vacsorával zárul a nap. Tudatos mozgásos te­vékenységre keveseknek van ideje és lehetősége. Igen so­kan még a szabadság ideje alatt sem segítik a szerveze­tük regenerálódását. A tar­tósan kóros életvitel, a szer­vezet minimális védelmének hiánya ma már felismert fo­kozott veszélyhelyzetet te­remt. Az életritmus átszabá- lyozása, a megfelelő étrend kialakítása, a mozgáslehető­ség megtalálása, a káros té­nyezők kiküszöbölésére való törekvés nemcsak felismerést, megértést igényel, hanem megfelelő anyagi hátteret is. A gyökeres életmódváltozás­hoz jelenleg alig vannak meg a feltételek, s így a felvilá­gosító munka nyomán keve­sekben tudatosul igazán, hogy a szervezet elleni napi me­rénylet előbb-utóbb súlyos következményekkel jár. Az egyén ügye a statisztikák tükrében társadalmi üggyé kell hogy váljék, mert egy olyan munkaképes korosztály ritkulásának vagyunk tanúi, akiknek fiatalokat kellene felnevelni és öregeket kellene eltartani. Összefogással A visszafogottabb, átgon­doltabb életmód egy megélt veszélyhelyzet után természe­tes lesz legtöbbekben — en­nek kellene megvalósulnia a még egészségesekben, olyan feltételek között, melyben az egyén számíthat a társadalom segítségére, egy helyesebb életvitel kialakításának vo natkozásában is. Az alkotó kor teljében lévő emberek e civilizációs ártalmát az egyén, a társadalom és az orvostu­domány közös összefogása meg kell hogy szüntesse ag­gasztó méretei miatt, feltéte­lek hiányában a felvilágosító munka nem hozhat várt ered ményt. Szendrődi Judit !ó hangulatú emléktsíra Alkotói díj - behabzsolvo A főzőverseny sikere A hűvös idő és a vele egy időben rendezett Ceglédi há­zibuli sem tudta kedvét szeg­ni annak a mintegy 6—700 embernek, aki az immár ha­gyományosnak tekinthető em­léktúrára kibiciklizett a Nagyerdőbe. A városi szak­maközi bizottság, illetve Tar­jányi Aladár által védnökölt esemény ezúttal is sikeres volt, hiszen jókedvűen, nem i az időjárás viszontagságaival foglalkozva, hanem a barát­ság erősítését fontolgatva telt el a nap, amelyen megjelent Jant László, az MHSZ Pest megyei titkára is. Fodor László SZMT-titkár rövid, de frappáns beszédében a tavasz kiemelkedő gondolatiságára híyta fel a figyelmet, ezt kö­vetően jelt adott a különféle versengések kezdetének. A sportban mintegy 40 csapat versengett. Volt ott zsákban- futás, kézigránátdobás meg légpuskalövészet, hogy csak a legérdekesebbeket említsük. Az ifik közül az első helyen a Vági István Szakmunkás­képző Bánki Donát MHSZ csapata végzett, a Márciusi ifjak (Nyársapát), illetve a Politechnikusok (Toldi 2/e) előtt. Az úttörő- és kisdobos­csapatok versenyében elsöprő Arany János iskolai siker született. Előbbi kategóriában a Fürge Ürge, a Sportbarát, illetve az Urgevári, a kisdo­bosoknál az Oroszlán, a Tutti- Frutti, majd a Mikka Mákká sorrend alakult ki. Nem ke­vés szenzációval szolgált a főzőverseny. A pörköltek kö­zül a Lökös módra készítettet, szemben a Tibcsi pörkölttel, illetve az Uházi-Kőházi ve­gyes pörköltet találta a leg­szaftosabbnak a bírálóbizott­ság. A nemes paprikáskrump­li alkotói díját az Arany Já­nos iskolaiak habzsolhatták be a fekete tulipán, illetve a pusztapörkölt Végh módra kreációk előtt. A tésztafélék között a Rákóczi lebbencs Magdi módra végzett a má­sodik helyen, itt az élen a Makk-Marci lebbencs végzett. Harmadik díjat a bírálóbi­zottság nem adott ki. A sül­tek között a Kurgyis flekken volt a legízesebb. Volt még jubileumi gulyásleves Végh módra, valamint babgulyás Farkas módra. A kitűnő alko tások mind elfogytak. A jó hangulatú nap a késő délutánba nyúlóan ért véget. Válogatottak a Kinizsiben 1. „Egészséges ember — egész­séges család, egészséges csa­lád — egészséges nemzet” — a ma is helytálló Széchenyi- idézettel előre megkapták írásban a Nagykőrösi Kon­zervgyár Kinizsi Sportegyesü­let sportotthoni küldöttköz­gyűlésének résztvevői a ve­zetőség húszoldalas beszámoló­ját és a számvizsgáló bizott­ság jelentését. Ebből emelünk ki néhány gondolatot. Az elnökség a múlt évben 9 alkalommal ülésezett a munkaprogram tematikája szerint. A célkitűzéseket sike­rült teljesíteni és a megyében kiemelt egyesületi címet meg­őrizni. Kosárlabda, birkózás és atlétika sportágakban a dina­mikus fejlődés a jellemző. Je­lentősen növekedett az iga­zolt és a minősített verseny­zők száma is. A szakosztá­lyokat sportáguk iránti elkö­telezettséggel társadalmi aktí­vák vezetik, de több sportág­nál egyenetlen a teherviselé­sük. Az egyesület elnöksége igazgatási, szakmai és kisegítő tevékenységet folytat. A 11 szakosztály közül a torna és a kosárlabda B-, a természetjáró és a tenisz D-, a többi pedig C-kategóriába sorolt. A Kinizsi sportolói kö­zül 1986-ban hárman értek el felnőtt II. és 14-en III. osztá­lyú, valamint 10-en ifjúsági arany-, 27-en ezüst- és 56-an bronzjelvényes minősítést. A csapatsportágakban az asztali­teniszezők 90, a kézilabdások 25, a kosárlabdások 425, a labdarúgók 40 és a teniszezők 110 minősítési nontot gyűjtöt­tek. Városunk legnagyobb sportkörében 1 szakedző, 14 edző, 17 segéd- és 6 társadal­mi edző, valamint 9 túraveze­tő készítette fel a sportolókat a szereplésre. Az egyesületben foglalkoztatottak száma ezer­hat — ebből 260 a nő —, a pártoló tagok száma 1220 fő. Az atléta Palotai László és Lajter Sándor, a birkózó Ta­kács János, Nagy János és Páros György, a kosárlabdás Karqgits Miklós és Simon Sándor, s a teniszező Kalocsa Tamás korosztálya országos válogatottjába került! Az egyesület agitációs-pro- paganda bizottsága a sajtó, műsorfüzetek, plakátok és szórólapok formájában válto­zatos formában ad tájékozta­tást a Kinizsi életéről, sokat segít a konzervgyár dekorá­ciós csoportja és nyomdája! A számvizsgáló bizottságnak közvetlen a kapcsolata a sport­köri elnökséggel. A fegyelmi bizottságnak szerencsére alig volt dolga. Városunk test­nevelőinek háromnegyed ré­sze a Kinizsi részfoglalkozású alkalmazottja. A módszertani bizottság betegség miatt nem működött, e testületen újjá­szervezésre van szükség. A tömegsportbizottság sokakat bevont a városi tömegsport­vetélkedőkbe és házigazdája volt több helyi és megyei rendezvénynek is. A hétfő továbbra is a nyitott pályák— kapuk akció keretében a dol­gozóké a Kinizsi szabadtéri sportlétesítményeiben. A Kinizsi kapcsolatai a fel­ügyeleti, irányító és ellenőrző szervekkel, valamint a bázis- vállalattal és társszervekkel mindennapos és javuló. Az el­múlt évben a tanács- és párt- vb is tárgyalta városunk sporthelyzetét. Megállapítot­ták, hogy az elmúlt években javult a minőségi sport, ami a sportköri fúzió helyességét igazolja. A lehetőségeket túl­szárnyalták az eredmények. A nők és a leányok sportág- választási lehetőségeit viszont a jövőben fejleszteni kell. A nyaranta itt edzőtáborozó nagy egyesületek sportolóitól- vezetőitől és a bővülő kül­földi sportkapcsolatokból so­kat tanulnak a körösi sporto­sok. A nemrég megalakult diáksportköröket segíti az egyesület. Ezúton is kéri a Ki­nizsi, hogy minden szimpati­záló személy és munkahely erkölcsileg és anyagilag is segítse a munkáját, a megnö­Csütü'lökön: Tanácsülés előtt Április 2-án, csütörtökön délután 2 órai kezdettel az Arany János Művelődési Köz­pontban ülést tart a Nagykő­rösi Városi Tanács. A mara­toninak ígérkező ülés 10 té­mával foglalkozik. Elsőnek Tóth Dénes tanácselnök-he­lyettes ünnepi megemlékezést tart a felszabadulás 42. évfor­dulója alkalmából. Ezt köve­tően értékelik a tavalyi tele­pülésfejlesztést segítő társa­dalmi munkát, majd tájékoz­tató hangzik el a legutóbbi tanácsülés óta hozott fonto­sabb végrehajtó bizottsági ha­tározatokról. A tanácstagi in­terpellációt is szóba hozzák majd, amelyet az elmúlt ülés­szakon tettek. A napirend szerinti tárgya­lás első pontjában Kocsis Jánosné tanácselnök terjeszti elő a tanácsi gazdaság 1986. évi tervének végrehajtásáról szóló beszámolót. Ezt köve­tően Tóth Dénes Nagykőrös város gyermek- és ifjúságvé­delmével foglalkozik. Pintér­ré dr. Torma Mária vb-titkár terjeszti elő a középtávú szo­ciálpolitikai programot jóvá­hagyásra. Ezt követően a tes­tület a házadórendeletet vi­tatja meg, majd módosítja saját szervezeti és működési szabályzatát. Egyéb ügyként a Nagykőrös városért emlék­éremre tesznek javaslatot. A tanácsülés ezúttal is nyil­vános. PORTHÍREKBPM Ä vendégek győzelme Tápiószecső—Nagykőrösi Kgy, Kinizsi 4-2 (1-1). Kinizsi: Tiger — Farkas J., Szabó L., Nyári, Sallai — Sza­bó B., Kovács Z. (Dankó, 75. p.), Porhanda (Vigh, 60. p.), Benkó, Mari, Soós. Tápiószecsőn nagyon jó pá­lyán, heves hazai támadások­kal indult a mérkőzés, Tiger közeli lövéseket több ízben is remekül hárított. A körösi csapat túlságosan magára en­gedte ellenfelét és az élt a lehetőséggel, veszélyes táma­dásokat vezetett. A Kinizsi el­lentámadásai nem voltak meggyőzőek, nem volt ben­nük kellő tervszerűség, át­ütőerő, a lövések gyengére si­kerültek és pontatlanok vol­tak. A 20. percben ismét Ti­ger hárított bravúrosan. A 23. percben Benkó a félpályáról indulva, jó egyéni játék után, jó helyzetben mellé lőtt. A 27. percben Farkas J. fejéről egy beadás a kapu előterébe perdült, a pörgős labdát Ti­ger sem tudta megfogni és azt a hazai csatár a hálóba so­dorta. 1-0. Szerencsétlen gól volt. Ezután a körösi, csapat pontosabban adogatott, több jó támadást is vezetett. Ko­vács Z. átadása után Mari gyengén lőtt. A 32. percben a kapura törő Benkót buktatták, a kaputól mintegy 18 méterre, a szabadrúgást Soós remekül lőtte a hálóba. 1-1. Benkó in­dításával Mari ügyesen el­ment, de lövése kapu mellé szállt. A körösi kapunál Tiger kivetődve hárított, majd Por­handa szerelt jól, az ellentá­madásnál Kovács Z. jó lövé­se alig kerülte el a kaput. Fordulás után a körösi ka­pu előtt Szabó L. szerelt ru­tinosan, a másik kapunál, jó indítás után Soós már csak a kapussal állt szemben, de be­vekedett feladatok és nehe­zebb lehetőségek között. A „sportok királynőjének” nevezett atlétika sportág Rét­sági Oszkár vezető edző irá­nyításával és további három edzővel a szegényes tárgyi­létesítményi feltételek ellené­re — főleg a dobócsoport jó­voltából — negyven verse­nyen 160 országos minősítő pontot ért el. Az asztalitenisz­szakosztályban a stagnálás és helytelen pedagógiai módszer miatt a lemorzsolódás volt ta­pasztalható, itt előbbrelépés szükséges, főleg a női vona­lon. A körösi birkózósportban most először fordult elő, hogy három magyar válogatottal rendelkezik. A pincei edző­termet is bekapcsolták a fel­készülésbe és találkoztak a román, bolgár és lengyel sporttársaikkal is. A cselgán- csozök önköltséges jelleggel, fegyelmezetten és egyre ered­ményesebben a városgazdál­kodási vállalat, az építőipari kisszövetkezet és a Hattyú Textiltisztító Vállalat támoga­tásával működnek. Több ki­segítő sporteszközt készítettek társadalmi munkában. Kézi­labdában edzőváltozás volt: Fülep Endre irányítja a fel­készülést. Bár az ifik külön­böző okok miatt ősszel nem szerepeltek, a Petőfi iskolával való jó együttműködés és az ottani gyereksereg biztosítéka az utánpótlásnak. S. Z. (Folytatjuk) lelőtte a labdát. Meccslabda volt. Az 51. percben egy ha­zai támadásnál, az alapvonal közelében a körösi védők kö­zül többen is elrúghatták vol­na a labdát, kivártak és az ötös oldalvonalától, a nehéz szögből a hazai csatár a há­lóba nyeste a labdát. 2-1. Elkerülhető gól volt. Benkó lövését szögletre mentették. Kiegyenlített játék folyt. A 65. percben Farkas J. jó in­dítása után Mari jó lövése alig szállt kapu fölé. A 69. percben Soós jó szabadrúgása alig ke­rülte el a felső sarkot. A 70. percben egy kemény belépés után Soóst a játékvezető kiál­lította. A 75. percben egy jobb oldali hazai támadásnál — a védők azon az oldalon voltak — a magas átívelés ívét Tiger nem jól számította ki, aláfutott, nem érte el és a balösszekötő helyén fede­zetlenül levő szecsői csatár zavartalanul fejelhette az üres kapuba. 3-1. Nagy helyezke- desi hiba volt. A 80. percben a kapura törő Vighet a sze­csői kapus lerántotta, a bün­tetőt Mari biztosan lőtte a hálóba. 3-2. Ezután a kapus Marit megütötte, a játékveze­tő a kapust kiállította, Mari pedig sárga lapot kapott. Az utolsó percben — rossz visz- szaadás után — távoli sza­badrúgáshoz jutott a hazai csapat. Sorfal nem állt fel, Ti­ger sem figyelt megfelelően és a jól eltalált lövés a felső sa­rokban kötött ki. 4-2. Figyel­metlenség következménye volt a gól. Ismét az a sajnálatos, hogy nem jobb képességű csapattól szenvedett vereséget a körösi csapat. Ennek fő oka több já­tékos gyengébb egyéni tel­jesítménye, de főleg a meg­felelő összpontosítás hiánya volt. A közepes iramú és színvonalú mérkőzésen csak egy kicsit több odafigyeléssel, pontot vagy pontokat is lehe­tett volna szerezni. Rá kell ébredni a játékosoknak, hogy többre képesek és többet vár­nak tőlük nemcsak a vezetők, de a szurkolók is. Tápiószecső ifi—Nk. Kgy. Kinizsi ifi 1-1 (1-1). Kinizsi ifi: Hagymás — Báty la, Kecskés, Czinkus, Szűcs — Sipos, Bertalan (Eszes), Go*- da — Parázs (Somodi), Pörge (Bari), Szabó. Idegenből az egy pont is ér­tékes, de frissebb, gyorsabb, ötletesebb játékkal nyerhetett is volna a körösi csapat. A kö­zéppályás sor még mindig gyengélkedik. Góllövő: Szabó (11-esből). Jók: Kecskés. Czin­kus, Szabó. P. S. Szerdai sportműsor Sportlövészet. Kossuth isko­lai pincelőtér, 15 óra: város­körzeti úttörő légfegyveres Kossuth Kupa-viadal. Mozi, színház A nagyteremben Nő a volánnál. Színes, szinkronizált amerikai film. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben Veszélyes őrjárat. Színes, szinkronizált szovjet film, fél 6-kor. ★ A szolnoki Szigligeti Szín­házban, este 7 órakor: Ludas Matyi. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap

Next

/
Thumbnails
Contents