Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-28 / 74. szám

A Forrásnál itt járt Fortuna Jó lenne tetten érni a sze­rencsét. Megtudni, hogyan is állnak össze a dolgok egy bi­zonyos napon éppen úgy, hogy az embernek egyszerre csak hipp-hopp, az ölébe pottyan, mondjuk, tízezer forint... Ez persze lehetetlenség, hiszen ha lenne recept, valamennyien aszerint szerveznénk a napo­kat. Monoron mindenesetre két egymást követő napon is át­libbent Fortuna asszony a Forrás Áruház melletti boríté­kos „sors jegy áru da” felett. — ötezret nyert az a fiatal­ember! — mondja az árus —, kihúzta, egykedvűen kibonto­gatta a papírt, aztán látom ám, hogy majd kővé dermed. Ment is azonnal az OTP-be, kiváltani. Hallgatjuk a történetet. Nem rossz sztori, bárcsak ve­lünk is megesne, itt helyben el is lehetne költeni... Más­nap jön az újabb hír: egy kisnyugdíjas, idős férfi tízez­ret érő borítékosra bukkant ugyanott. A monori OTP-fiók vezető­jének irodájában adódik alka­lom egy röpke beszélgetésre, kíváncsi vagyok: mit érez va­laki, ha havi nyugdijának majd ötszörösét érő papírda­rabot lel? — Nem vagyok szerencsés ember. 1958-ban volt egy sú­lyos balesetem, és az életem is úgy alakult, hogy kár róla beszélni. Nem is kergettem so­ha a szerencsét, mivel engem szemlátomást mindig igyeke­zett kikerülni. Most is csak úgy. szinte véletlenül vettem meg ezt a sorsjegyet. Hát... Hát... Mit mondjak? Nagyon örültem. Nyolcezret itt ha­gyok takarékkönyvben, jó, ha van hová forduljon az ember szorultabb időben, kétezret vi­szek csak magammal. És me­gint megpróbálom. Veszek leg­alább ... legalább három újabb borítékos sorsjegyet! Tegnaptól KiáSiítás Tegnap délután a gyömrői művelődési házban megnyitot­ták Ballon József festőművész emlékkiállítását, amely ápri­lis 11-ig naponta li-től 18 óráig látható. : y mi A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 74. SZÁM 1987. MÁRCIUS 30., HÉTFŐ Beszámoló taggyűlések után A jó szándékhoz kell a jó irány Politikailag remikivül fontos szakasz fejeződött be a körzet pártéletében azzal, hogy lezajlottak az össze­vont, majd a beszámoló taggyűlések. Ezek hangula­tát, aktivitását természetesen erősen befolyásolták mindazok a gondok, jelenségek, amelyekkel mostaná­ban naponta szembe kell néznünk. S a kommunisták­nak az átlagos állampolgári felelősségén túl is vállal­niuk kell az elemzést, a kritikát, önkritikát, és az előbbre vezető út keresését. A beszámoló párttaggyűlése­ken, ahogy számítani is lehe­tett rá, érezhetők voltak, visz- szatükrözödtek azok a fe­szültségpontok, amik egy-egy adott gazdasági közegben és általában a közhangulatban ma fellelhetők. Mindennek pe­dig egyenes — és hasznos — következményeként mind a részvételi arány, mind az ak­tivitás nagyobb volt, mint akár csak egy évvel korábban. Gyakorlatilag minden harma­dik jelenvolt párttag véle­ményt nyilvánított. A program jó A taggyűléseken a meghatá­rozott napirendek szerint, de a helyi önállóság maximális fi­gyelembevételével értékelték munkájukat a kommunisták. Az elhangzottak, a tapasztala­tok alapján a monori városi jogú nagyközségi párt-végre­hajtóbizottság legutóbbi ülé­sén úgy foglalt állást, hogy „a párttagság döntő többsége jelenleg még potenciális erő­bázist jelent, kész a cselekvés­re, de türelmetlenül várja az ország nehéz helyzetből való kilábalásához a hathatós in­tézkedéseket”. Sürgették, hogy kapjanak nagyobb nyilvánosságot a fe­lelőtlenséget elkövetők felelős­ségre vonásai, a veszteséges gazdasági egységek sorsa, a társadalomban lévő feszültsé­gek felszámolására irányuló intézkedések. Általános az a vélemény is, hogy a pártnak van jó poli­tikai programja, de a határo­zott cselekvésre és az őszinte­ségre nagy szükség van. Pél­daként említették, hogy a Központi Bizottság 1974 de­cemberében már meghatároz­ta a munkafegyelem, a szer­vezés, az eredményesség javí­tása érdekében a feladatokat. Azóta újabb, hasonló állásfog­lalások születtek és születnek, de a végrehajtás akadozik. A körzetbeli párttagok véle- ' ménye szerint égetően szük­ség van arra, hogy a társa­dalmat felnőtt módon kezel­jék. Nyíltan fel kell tárni az országos és helyi gondokat, meg kell nevezni azok okait, okozóit. Nélkülözhetetlen a ba­jok. körülmények elmélyült elemzése, a gyors intézkedé­sek. A gazdaság megújításá­nak kérdése össztársadalmi, nemzeti és politikai kérdés. Úgy érzik — mondták a kommunisták — az informá­ciók hiánya miatt — a tiltá­sok és korlátozások sorozatát helyileg félmegoldások köve­tik, kezd eluralkodni a kapko­dás, a kiszámíthatatlanság, a szabályozókra való hivatkozás. Közös felelősség A mezőgazdasági pürtalap- szervezetekben szóvá tették, hogy az úgynevezett agrárolló mind jobban nyílik, s ez to­vábbi polarizálódáshoz vezet. Felvetődött a technikai felsze­reltség korszerűsítésének, a technológiafejlesztésnek. a színvonalasabb gépesítettség sürgető igénye. A lehetséges célok közé sorolták a jövedel­mező termelést, a versenyké­pességet, a minőség javítását, a fegyelem megszilárdítását, a jobb irányítást és munkaszer­vezést. Ide tartozik az infor­mációk, ismeretek gyors ára­moltatása is a központi és a helyi ágazatok kozott. Leszö­gezték a példamutatás fontos­ságát, különösen hangsúlyoz­va a vezetők felelősségét. Nél­külözhetetlen — állapították meg — az összefogás, az egy­séges cselekvés, a pártvezetó- ségek és -alapszervezetek el­lenőrző, számonkérő szerepé­nek erősítése. A községi alapszervezetek arról adtak számot, hogy fel­adatkörük az 1983. októberi KB-határozat óta minőségileg is erősödött. Segítették a ta­nácsok helyi önállóságának erősödését, a szolgáltatások, a lakosság jobb ellátását cél­zó kezdeményezéseket. Igye­keztek a lakóhelyi közéletben a maguk politikai eszközeivel hatékonyan dolgozni. Gyakran — például a teiio szervezése­kor — a tanácstagokkal kö­zösen vállaltak és végeztek el feladatokat. Ügy érzik, felelős­ségük a nehéz helyzetben nem csökken, hanem épp ellenke­zőleg: nő. Agitációs munkájuk,) kiállásuk nélkülözhetetlen. S nyilván az sem véletlen, hogy épp a községi alapszer­vezetekben fogalmazták meg: „Meg kellene őrizni a nyugdí­jasoknak a társadalmilag el­fogadható léthez való jogát”. Több helyen is szóvá tették, hogy a családok döntő több­sége csak többletmunkával tudja fenntartani korábbi élet­színvonalát, így háttérbe szo­rul a művelődés, a közéleti munka, a pártagsággal járó kötelezettség. Fokozódtak a pályakezdők, a fiatalok, a többgyerekes családok gond- j jai. Az alap adott Nyílt, kritikus, helyenként indulatos eszmecserék zajlot­tak le tehát az elmúlt hetek­ben a pártalapszervezetekben. A monori párt-végrehajtóbi­zottság ülésén ennek tudatá­ban fogalmazott úgy dr. Szá- szik Károly első titkár, hogy a párttagság döntő többségé­nek szíve, esze a helyén van, megnyilvánulásaikból a tenni- akarás tükröződik. Mindez szi­lárd alapot adhat jó központi intézkedések ráépítéséhez. A progresszív erők összefogásá­val perspektívát kell mutatni, mert a kapkodás, a bizonyta­lanság rontja a közhangulatot. Az előbbiekhez nyugodtan ! hozzátehetjük: ebben biztosan j egyetértenek a kommunisták- í kai a pártonkívüliek is. Vereszki János I A két tavasai ünnepet (1848. március 15. és 1919. március 21.) méltóképpen ünnepelték a vasadi általános iskola és diákotthonban 1987, március 13. és március 20-a között. Köztudott,' hogy a gyerekek ott töltik a hét öt napját, fgy adódott az ötlet: tartsunk mozgalmi hetet. Serény mun­ka kezdődött. Az eseményso­rozat fő szervezője Sipos Ist­ván, földrajz-népművelő sza­kos fiatal tanár, aki nagy hoz­záértéssel és lelkesedéssel irá­nyított, s javasolt jobbnál jobb ötleteket. w Korhű (1848-as) honvédsap­kák készültek piros karton­ból, a magyarságot jelképező piros-fehér-zölid jelvénnyel. A hadparancsnokok rangjelzését ezüstszínű díszítés jelezte. Iz­gatottan vágtunk, nyírtunk, ragasztottunk. Pénteken (már­cius 13.) a megválasztott tá­bornoki kar ismertette a rész­letes programot. Hétfőn (már­cius 16.) a nemzetőrök és a honvédek nagy harci kedvvel Levelesládánkból Tavaszi vasadi hadijátékok vonultak a hadijáték színhe­lyére, melyet „vérre menő” küzdelem után a nemzetőrök nyertek. Kedd (március 17.) reggelén dobpergéses riadóra ébredtek a csapatok. Szerda reggel (március 18.) ismét per­gett a dob a hálószobák előtt. Feladat: ki készül el előbb? A napi teendők, majd a vacsora után drukkolhattunk a „Sen­ki többet, harmadszor” vetél­kedő diákjainak. m, w Csütörtökön (március 19.) is­mét Gulyás Bandi verte ki az álmot a „hétalvók” szeméből. Kettős feladat megoldása oko­zott gondot. Egyik: az elrej­tett zászlók megkeresése. A másik: egy felnőtt dolgozó megtalálása és kiszabadítása. Mindkettőt sikeresen teljesí­Korong és papírtekercs A Papírfeldolgozó Ipari Szö­vetkezet sülysápi részlegében fürgén kell, hogy járjon az asszonyok keze, mert ezt a tempót a napi teljesítmény megköveteli. Berényi Józsefné, Dobos Jánosné és Veróczky Józsefné hét rétegben helye­zik egymásra az úgynevezett tahográfkorongokat. Ezekből százötvenért kell elkészíteniük egy műszakban (bal oldali kép) Juhász Sándorné, Srankó Jánosné és Kiss Istvánná a bobinázógépen serénykedik. Ezen készül a számítógépek­hez való papírtekercs (alsó kép). (Aszódi László Antal felvételei) Ecsercn hétfőn 10 órától videomatiné, 17-től német nyelvtanfolyam, 18-tól film­vetítés. Gombán 17-től: Ne vedd el tőlem a napot (fran­cia filmvígjáték). Gyomron 14-től Ballon József festőmű­vész emlékkiállítása, 15-től a kerámia szakkör foglalkozása, A monori József Attila Gim­názium fiú ifjúsági csapata Vácott, rangadónak is beillő mérkőzést játszott a Sztáron Sándor Gimnázium gárdájá­val. A kezdés első perceiben a monori fiúk puhatolódzó já­tékkal próbálkoztak, s ezalatt a hazai csapat háromszor ta­lált a kosárba. Ezt nem hagy­hatták büntetlenül a vendé­gek és a 3. perctől kezdve tá­madássorozatot indítottak, ami sikerrel végződött, s így az 5. percben már négy ponttal ve­zettek. Az első félidő folya­mán egyre jobban előjött a két csapat közti különbség, a monoriak jobb játéka, techni­kája és pontosabb passzai biz­tosították a 6—7 pontos előnyt. A hazaiak ezt a jó iramot so­rozatos időkérésekkel próbál­ták megzavarni, de a mono­riak ellenálltak, nem enged­tek a 42-ből, ugyanis a féliidőt 42-27 arányban nyerték. A második félidőt lendüle­tesen kezdték a fiúk. Az első két kosarat ők dobták. Ebben a játékrészben igazán igye­keztek a monoriak, sorozatban szedték el a labdákat és in­dultak támadásba. A 9. perc­ben már 20 ponttal vezettek. az úttörőházban a sakkszak­kör összejövetele. A művelő­dési házban filmvetítés 14.30- tól: Égigérő fű (színes, magyar mesefilmsorozat), 16.30-tól és 18.30-tól: Nővérkék (színes, szinkronizált csehszlovák film). Monoron a filmszínházban 18- tól és 20-tól: Fogadjunk. Ezt az előnyüket több mint 10 percen keresztül tartani tudták. A váciak emberfogás­sal. zónával próbáltak véde­kezni, ez úgy látszik sikerült is, mert a vendégek leenged­tek. Kezükben érezték már a győzelmet, ami jogos is volt — nem iparkodtak annyira. A mérkőzés 85-77 arányú mono­ri győzelemmel zárult. A csa­pat minden tagját megilleti a dicséret a derekas helytállá­sért és a sportszerű küzdé­sért. Monor: Veres Gábor (35 pont), Kollár Attila (21), Ram- holtz Rudolf (16), Bokros Ta­más (7), Nyáregyháza Soma (5). Rossz hír viszont, hogy ez a csapat nem jutott be az orszá­gos tizenkettes döntőbe. A visszavágó során 10 ponttal ki­kaptak az esztergomi gimná­zium gárdájától. A mérkőzést Monoron játszották, egy bíró közreműködésével. Mivel a monori csapat Esztergomban 9 ponttal nyert, a hazai mécs­esét pedig 10 ponttal elvesz­tette, így az összesítésben az esztergomi gárda jutott to­vább. Földvárszki Magdolna tették. Ebéd után különös iz­galom lett úrrá a részvevőkön. Nem csoda, hiszen a „Non­stop” vetélkedő díjai (három, négy és öt kiló narancs), va­lamint az a tény, hogy meg kell küzdeni a községi úttörő- csapat partizáncsapatával, nö­velték a versenylázat. A mu­latságos feladatok közül'né­hány: Ki tudja a legnagyobb cipőt szerezni? Szerezz egy ka­kast és mutasd be! Öltözzön egy fiú lánynak, egy leány fiúnak! Szerezzünk 1945 előtti fényképet! a* Vacsora után március 15-re és március 21-re vonatkozó történelmi kérdések következ­tek. A pontok összesítése után az alábbiak szerint alakultak a helyezések: I. Honvéd csa­pat, II. Partizán (községi út­törőcsapat), III. Nemzetőr csapat. Péntek reggel (március 20.) a dicsőséges Tanácsköztársa­ság 68. évfordulójára emlé­keztek önállóan készített mű­sorukkal. Mindkét csapat re­mek teljesítményt nyújtott, de árnyalattal jobb összeállításu­kat a „honvédek” mutatták be délutáni iskolai ünnepségü­kön. Végül a tábornoki kar értékelte a csapatok (Nemzet­őr, Honvéd) egész heti telje­sítményét. A fegyelmezett küz­delem után a boldog nemzet­őrök vehették át a két tortát első díjként. Ragula Róbert Vasad ISSN «133—2651 (Monori Hírlap) Kulturális programok Csupán egy pont döntött KeHemetSen sarok Bimbózó vandalizmus a péksüteményt, azután megkezdődött a leltár. Mindez komoly fennaka­dást okozott a hét végi el­látásban a 13 ezer lélek­számú nagyközségben. , A portálüveget betörni — különösen az utca felől — nem akármilyen bátorság. Mindez olyan csörömpölés­sel járhatott, amelyet meg kellett volna hallaniuk a közelben lakóknak. Amint megtudtuk, a postahivatal éjszakai telefonügyeletese hallotta a hatalmas csörre- nést, de azt gondolta, hogy a tejszállítók okozták a zajt... A betöréssorozaton kívül egyéb nyugtalanító jelensé­gek is tapasztalhatók Gyomron. A kerékpárlopási sorozat az utóbbi hetekben, napokban folytatódott. Azt beszélik, hogy szervezetten lopják a bicikliket, amelye­ket aztán a tettesek más községekben értékesítenek. Igazán jó lenne már, ha gátat lehetne vetni a betö­réssorozatoknak, lopások­nak, nemcsak Gyomron, hanem másutt is. A lakos­ság közérzetét döntően be­folyásoló tényről van szó. S még csak májusban kezdődik a vetítési sorozat a Strand kertmoziban ... Májustól szeptemberig na­ponta több százan ülnek a kertmozi nézőterén. Amikor vége a vetítésnek, néhá- nyan nem hazafelé igyekez­nek, hanem azon törik a fe­jüket, hogyan tudnának ga­rázdálkodni, ártani. K özös összefogással kel­lene elejét venni a fent leírt esetek ismétlődé­sének. Gér József A tavasz beköszöntött, a múlt hét közepén már olyan melengetőén sütött a nap, hogy igazán jókedvre deríthetett mindenkit. Ám úgy tűnik, a tavasznak nemcsak örülni kell... Ezeken a hasábokon saj­nos igen-igen sokat foglal­koztunk azokkal a rombo­lásokkal, rongálásokkal, amelyek tavaly történtek Gyomron. Jobbára a Strand kertmozi üzemeltetése csá­bította a sok idegent a köz­ségbe, s nyilván így lesz az idén is. A közelmúltban a ta­nácsháza szomszédságában lévő Petőfi-szobor környé­kén történt vandál pusztí­tás, amelyről már beszá­moltunk ezeken a hasábo­kon. A jó idő — úgy lát­szik — mozgósította azo­kat a lumpen elemeket, akik szabad vadászterület­nek tekintik a község, a közösség javait. Ezt jelzik azok a nyugtalanító esetek, amelyek a napokban tör­téntek Gyomron. A Ságvári Endre Üttörő- házban hívatlan éjszakai látogatók jártak a minap. A kazánház vasajtaját felfe­szítve jutottak a belső he­lyiségekbe. Magukkal vit­ték a színes televíziót, s még számos tárgyat. Nem kellett sokáig várni az újabb betörésekre. Már­cius 27-re virradóra nagy volt a megdöbbenésük a község központjában lévő ABC-áruház dolgozóinak amikor reggel 6 órakor nyitni akartak. Az utcai dupla falú portálüveget be­törve találták, betörők lá­togatták meg — nem elő­ször — az üzletet. Az ut­cán árusították egy darabig

Next

/
Thumbnails
Contents