Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-05 / 54. szám
pkít 1987. MÁRCIUS 5.. CSÜTÖRTÖK Mm 5 Születésnapi tisztelgés Holló László előtt Népballadák a grafika nyelvén A Nagykőrösi Arany János Múzeum tevékenységében — az egyetemes magyar szellemi kultúrát gazdagítandó — immár hagyományossá válik az évről évre megrendezésre kerülő konferenciák, tudományos ülésszakok sorozata, s ezek összegezéseként — maradandóvá téve az elhangzott előadásokat — sorra jelennek meg a múzeumi kiadványok, igényes néprajzi, irodalomtörténeti, szociológiai, szociográfiai kötetek. Művészi élettér E körültekintő szervező tevékenységet, nagy figyelmet igénylő munka mellett a múzeum kiállításpolitikájában sem a könnyebb ellenállás irányába megy, hanem egymás után vállalkozik olyan tájegységek meghívására, bemutatására, kevésbé ismert művészek, művek invitálására, kiállítások megrendezésére, amelyeknek bonyolítása energiában, kilométerben, levelezésben időigényesebb. Pedig a siker, a látogatottság, az érdeklődés is bizonytalanabb így. A nagybányai, a szentendrei, a szolnoki, a hódmezővásárhelyi, a martélyi művésztelepek nagy értéseket teremtő, hagyományokat alakító kontinuitása, képzőművészeti magassági pontokat hagyományozó progresszivitása mellett nagyra becsülöm azokat a képzőművészeket, művészeket, akik egy-egy várost, szülőfalut választottak művészetük életteréül, nem félve a magányosságtól, a provincializmustól, a beszűküléstől. A művészetet szemlélőknek Ze- begény — Szőnyi Istvánt. Badacsonytomaj — Egry Józsefet, Csikzsögöd — Nagy Imrét, Pécs — Martyn Ferencet, Mik- se — Tóth Menyhértet, Salgótarján ■*— Szabó Istvánt, Balázs Jánost, Cegléd — Benedek Pétert, Galgamácsa — Dudás Julit, Debrecen — Medgyessy Ferencet és Holló Lászlót asszociálja akarva-akaratla- nul is. Azt a Kossuth-díjas, kiváló művész Holló Lászlót, aki száz esztendővel ezelőtt, március 6-án született Félegyházán, de életének, munkásságának egésze Debrecenhez kapcsolódik, s akinek emlékháza ott őrzi a Margit utca 20. szám alatt Holló László művészi munkálkodásának legszebb darabjait, hét évtizedes alkotói tevékenységének egységes, .egyenletes művészi teljesítményét, remekműveinek etikai — esztétikai tanulságait. Az alföldi festőkkel lehet leginkább rokonítani, mert magatartása, határozott művészi állásfoglalása, szociális indíttatása, ars poeticája, expresszivitása leginkább hozzájuk hasonlít, ha egyáltalán stílushoz, iskolához, irányzathoz kellene sorolni. Debrecen éppen arra büszke, hogy Holló László képei nem utánozzák Tornyait. Rudnayt, Koszta Józsefet, Nagy Istvánt. Egy-egy sajátosan debreceni vagy ti- szadadai mezei jelenetében, portréjában, enterierjében, a tevékenységét végző mezei munkás alakjában láttatja, érezteti a magyar paraszti sors feszültségét, drámáját, kiló tástalanságát. Illusztráció A balálra táncoltatott lány cím® balladához Ars poetica A népélettel való azonosulásáról így ír: Festői látásom egész zsenge koromtól megvolt, hetvenhárom éves fejjel még most is a nagyapám újfalusi tanyáját, a félegyházi piaci kofákat látom a maguk ragyogó színességében, ez üldöz, kerget egész életemen át. A tanyasi gyermekkori élmény, a francia, olasz, spanyol tanulmányutak emléke. Flaubert. Balzac, Thomas Mann, Victor Hugo, Gárdonyi. Móricz. Móra. Petőfi. Goethe iránti rajongása, műveik rendszeres olvasása, a mitológiában való jártassága, történelmi ismeretei. a néprajz utáni érdeklődése tudta biztosítani számára a senki mással össze nem téveszthető festői nyelvet, konzekvens művészi programját, európaiságát, azt az intellektuális atmoszférát, amellyel messze sikerült elkerülnie az epigonizmust, provincializmust, irányzatba, iskolába so- rolhatóságot Parasztsors Megszállottsága, plebejus heve, nagy erejű látomásai önálló helyet biztosítanak számára a magyar művészet összetett, sokszínű palettáján. S hogy sokszínű művész volt, arra példa Nagykőrösön március végéig látható kiállításanyaga, a népéleti illusztrációk, a nép- balladai történések képbe való fogalmazása úgy, hogy a grafika nyelvén egy teljes, hiánytalan balladai világ tud előttünk feltárulni. Ujváry Zoltán professzor pontosan fogalmaz, amikor Holló László népballadai illusztrációi elé azt írta, hogy a magyar paraszti élet balladai tömörítéssel jelenik meg Holló László nagyszámú alkotásában. Magányos tanyák, földbe süppedt viskók, szomorúan álldogáló gémeskutak, tehenet, kecskét vigyázó parasztlányok, szikárrá aszott földművesek, a magyar ugaron gebévé soványo- dott lovak, tenyérnyi földön szántó parasztok, a betevőért izzadó aratók, a kaszások mind-mind képben megelevenedő ballada. Bihari József Pest megyei múzeumigazgató Tavaszi siond a tanévkezdés C7 Gyermekek beiratkozása Azok a gyermekek, akik május 31- ig betöltik hatodik életévüket, tankötelesek. Az óvoda vagy a szülő kezdeményezésére azonban fiatalabb gyermekek is megkezdhetik szeptemberben az általános iskolai tanulmányaikat. Pest megye településein a leendő első osztályosokat április 22-én (szerdán) 15—18 óráig, 24-én (pénteken) 8—18 és 25-én (szombaton) 8—12 óráig lehet beíratni a lakóhely szerint illetékes általános iskolába. Nemzetiséghez tartozó szülök a beiratkozáskor kérhetik a gyermek számára az anyanyelvoktatást. A beiratkozáskor a szülőnek vagy a gondviselőnek be kell mutatnia a személyi igazolványát vagy a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, és amennyiben szükséges, a gyermek fejlettségéről szóló szakvéleményt. Ezen utóbbi igazolást a területileg illetékes nevelési tanácsadótól lehet beszerezni abban , az esetben, ha a gyermek nem járt óvodába. A jövő makettje Világ a házban Visegrádon ilyenkof még csöndesek az esték. Éppen ezért föltűnő a korai sötétségben a művelődési ház — messzire világító ablakaival, lámpáival. Bent ugyanis pezseg az élet. Nem csupán azért, mert a tizenegyezer kötetes könyvtár is a házban kapott helyet, hanem, mert ezenkívül is több hasznos és érdekes elfoglaltságot lehet itt találni. Amikor ott jártunk, éppen japán játszóházzal ismerkedhettek a tizenévesek. Rusz Ágnes segítségével bepillanthattak — s egy kicsit maguk is részesei lettek — a Távol- Kelet kultúrájának, vallásának, szokásainak, s leginkább mesevilágának. A történelmi játszóházat egyébként két esztendővel ezelőtt kezdték el. Ez azonban csak egy a régebbiek közül Szókéné Király Katalin, a művelődési ház vezetője új programokról tájékoztatott. Legnagyobb érdeklődésre talán a videoklub számíthat, Egyik oka ennek az, hogy részletes technikai ismereteket ad. A másik pedig, hogy rendszeresen vetítenek majd filmeket a község életéről s a különböző eseményekről. A modellezők helyhez kötődő feladatot kaptak: az épü lő s több célra hasznosítható tornaterem kicsinyített mását fogják elkészíteni. Beindult a dzsesszbaletttanfolyam, amelyen nemcsak első és második osztályosok vehetnek részt, hanem — külön csoportban — az óvodások is. Nemcsak itteni tapasztalat, hogy lanyhul az érdeklődés az aerobik és a diszkó iránt. Ezért azt tervezik, hogy az ifjúsági korosztálynak modern táncokat fognak oktatni, ahol nemcsak elsajátíthatják a szabályos lépéseket, hanem gya korolhatják is. Ahhoz képest, hogy eléggé szűkös a művelődési ház, csupán kiscsoportos foglalko zásokra alkalmas, igen sok programot szervez. Az idei esztendő legnagyobb vívmánya — az úszótanfolyam. Ezt azonban a Magyar Nemzeti Bank üdülőjében tartják, pon tosabban annak fedett uszodájában. öt csoport kezdett nyolcas-tízes létszámmal, s rajtuk kívül a gerincbántalmak- kal küszködök speciális oktatásban részesülnek. V. A. Heti filmtbgyzet Sárga Haj és az Arany Erőd V-FIGYELŐ Eredetileg színházi találmány a matiné: a még több bevételre éhes direktorok találták ki, hogy a délelőtti órákban se tátongjon üresen a játszási helyül bérelt, működtetett nagyterem. Aztán — s ez már jellegzetesen e századi kezdeményezés az élő irodalom népszerűsítésének céljából is sorrá- rendre szerveztek felolvasó délelőttöket, ahol egy-egy folyóirat vonultatta fel költőit, prózistáit, mégpedig sanzonénekesek, szavalóművészek díszes társaságában, hogy kelendőbb legyen az a szellemi áru. Mostanában pedig ugyan mi más, mint a televízió is elkezdett matinézni: ebben az új esztendőben útjára bocsátotta, és tapasztalataink szerint működteti is ezt a vasárnap délelőtti műsorformát. Jegyezzük meg gyorsan: az ügyes szerkesztők és a végre tapintatos, jó modorú, vendégeiket partnernek s nem valami szükségesen rossz eleven kelléknek tekintő lebonyolítók jóvoltából igazán kedvünkre valóan működteti. » Az első adás leginkább azért tetszett, mert szociografikus igyekezettel eredt nyomába a híres-hírhedt nógrádi cifra nyomorúságnak; annak a módizásnak, amely szokás tanulmányok írására, szociofotók készítésére késztette a két világháború közötti falukutatókat Ezt a ma már történelmi különlegességnek számító öltözködési, viselkedési gyakorlatot példaszerűen elevenítette fel és méltatta a Matiné beharangozó adása. (Akadt abban persze egyéb nézni- és hallgatnivaló is, de hát ez a most emlegetett cifrálkodás minden más betétet elhalványított.) Most, vasárnap délelőtt kapott helyet e magazin második hetven perce, s noha ez bizonyos technikai okok miatt nem élő közvetítésként pergett tova a képernyőn, így, rögzítményként sem okozott csalódást. Már csak azért sem, mert igen tág öleléssel gyűjtöttek össze benne különös embereket és még rendkívülibb eseteket. Megismerkedhettünk például az 1932. évi Miss Magyar- országgal, aki időközben egy rendkívül rokonszenves hölgy- gyé alakulva úgy tekintett vissza az ő hajdani megkoronázására, hogy abból a tárgyilagosságból, józan mérlegelésből okulni, tanulni rengeteget lehetett. Míg a szürkére kopott híradófelvételek peregtek meg a divatfotók követték egymást, az a felismerés rögzülhetett a. nézők tudatában, hogy az efféle köz- szereplés legyen csak pillanatnyi elfoglaltság, kedves kaland. Karriert építeni arra, ami úgyis elhervad, botorság, felelőtlen játék az ismeretlen jövendővel. Tetszhetett tehát ez az asz- szonyi bölcsesség; ugyanígy meglepetve élvezhettük a válogatott kajakos lápy nótázá- sát; végezetül pedig az első számú magyar idegenlégiós labdarúgó Nyilasi Tibor megfontolt és meggondolt önsors- elemzésének lehettünk a — valljuk be: megrendült — tanúi. Nyíl ugyanis olyan nyíltsággal szólt a testi-lelki bajairól, általános gyógyulásának reményeiről, amihez fogható őszinteséget még egyetlen korábbi tévés szereplésekor sem nyugtázhattunk. Mindezek tetejébe pedig sorra elmondta véleményét a magyar labdarúgósport volt és jelenlegi vezetőiről, akikkel sorsa összehozta. Sebeket nem tépett, a vádaskodástól dicséretesen tartózkodott, de azt azért kerek perec kimondta, hogy egy kicsit több figyelmet, legalább az érdeklődésben megnyilvánuló törődést elvárna a hivatalban lévő focifőnökségtől. Igazi koronája volt ez a vendégeskedés ennek a különben is nagyszerűen sikerült Matinénak! Metró. Mostanában fut a világ metróit bemutató sorozat. Nem csupán azért érdemes ezt nézni, mert magyar tévések munkája, hanem mert tényleg alaposan előkészített, egyszerre szakszerű és hangulatos vállalkozás. Soha nem az ördöngös kapcsolórendszerek, az irányítás boszorkány- konyhái uralkodnak el a felvételeken, hanem mindig az utazó ember kap rajtuk főszerepet. Az, akiért végső soron minden sínt lefektetnek, és minden mozdonyt elindít a mélyvasúti masiniszta. Akácz László Laurene Lanűon és Ken Roberson, a Sárga Haj és az Arany Erőd főszereplői Mj más is húzódhatna meg egy ilyen filmcím mögött, mint egy western — esetleg egy indiántörténet? A műfaj mára olyannyira saját sémáiból él (tisztelet a nagyon kevés kivételnek), hogy már egy cím is árulkodó lehet. Sárga Haj (kezdi a tippelést a gyakorlott westernnéző) bizonyára egy szép, szőke fehér nő. Legjobb esetben indián-fehér keverék. Az Arany Erőd meg valami különleges indián kincslelőhely, hiszen egyébként az erődök vastag gerendákból, cölöpökből épülnek minden jólnevelt western ben vagy indiánfilm- ben. Tehát itt — folytatja tovább a morfondírozást a jártas néző — valami nagy kincs megkaparintása körül folyik a küzdelem. És ha erről van szó, akkor kell lennie egy fő- indiánnak is. meg egy indián törzsnek, akik védelmezik a kincset, s szükséges egy indián ifjú, vagy egy fehér fiatalember (esetleg mindkettő), aki a szép Sárga Haj kegyeiért verseng, s ádáz tusá- kat viív fondorlatos eszközökkel. Miközben a szép Sárga Haj vagy áléi tan piheg a gaz zsarolók fogságában, esetleg a gonosz kapitány vagy ezredes kéj lakában, ahol veszély fenyegeti szűz erényét — vagy pedig csak úgy félkézzel hülyére ver, lenyilaz, lekésdo- bál, lelasszóz egy tucat fene banditát, miközben oly csábosán mosolyog, s oly szexisen homorít, hogy minden sá- padtareú és minden hős indián nekifutás nélkül megvész érte. S mivel minden jó, ha jó a vége, a szép Sárga Haj meg a jóképű sápadtarcú (esetleg a délceg és szófukar ifjú indián) egymás karjába omol, ém, biztos, ami biztos, előbb megszerzik a kincset. De az is lehet, hogy a kincs elvész. csak a puszta életüket sikerül megmenteni, ámde sebaj, mert a szerelem minden kincsnél többet ér. így morfondírozna a westemben művelt mozinéző, s szépen beülne megnézni a Sárga Haj és az Arany Erőd című amerikai—spanyol filmet, melyet a nálunk ismeretien Matt Cim- ber rendezett. És akkor nem hinne a szemének, mert amit csak úgy kapásból, a műfaj sok-sok alkotásának ismeretében. meg a címből következtetve megsaccolt, betűről, betűre bekövetkezne a vetítő- vásznon. Amiből persze sem azt a következtetést nem kellene levonnia, hogy mondjuk a Mackenna aranya, Az Ezüst tó kincse vagy az Osceola túlságosan erős hatással volt ennek a filmnek a készítőire (mert hát végül is mindenki onnan szerez, ahol van, vagy ahonnan tud), sem pedig azt, hogy ő maga is tudna ilyen történeteket kitalálni. A dolog ugyanis azért nem ilyen egyszerű. Az említett filmek is már sablonokból építkeztek, tehát ha „kölcsönzés” esete forog fenn, a vád rájuk is éppúgy áll. Aztán: ha egy ilyen tucattörténeí összerakása oly egyszerűnek tűnik is,.iránt a: Lego-elemek- ből egy házikó építése, azért ne feledjük, hogy bár a Lego-eiemek mindenkinek azonosak, kinek-kinek mégis más a kézügyessége és a fantáziája. Apropó, kézügyesség és fantázia. E kettőből bizony elég kevés szorult a forgatókönyv- írókba és a rendezőbe. Talán csak az szól a javukra, hogy a filmben itt-ott feltűnik egy kis csúfolódás a műfajt illetően, s hogy a film végén megelőlegezik a későbbi folytatások lehetőségét. Ez a nagyjából félperces képsor a film legjobb része. No és a nagy barlangomlós, amit viszont Indiana Jones kalandjaiban már szuperebb kivitelben láthattunk. Ja, és Sárga Haj, azaz Laurene Landon valóban csábos jelenség a kis farmer forrónadrágjában, ami mint köztudott, annak idején, a félvér indián lányok közkedvelt viselete volt... Szikét kérek! Bizonyára csak véletlen egy. beesés, hogy a Jiri Svoboda által írt és rendezett csehszlovák film, a Szikét kérek! egy időben kerül a mozikba a könyvesboltokban megjelent, majdnem klasszikus betseller- nek számító Cronin-regény, a Réztábla a kapu alatt új kiadásával. Én viszont nem véletlenül emlegetem együtt a két művet. Croninra, vagy éppen a közismert dr. Kildare-sorozatra a regény új megjelenése nélkül is hivatkoznék Svoboda filmjéről szólva. Itt ugyanis egy filmtématípusról van szó, s ez a két angol munkával jellemezhető klasszikusan. Az úgynevezett orvosfilmek (orvosregények) népszerűsége (mert ez az a bizonyos téma- tipus) abból ered, hogy a fehérköpenyesek világa még manapság is tartalmaz bizonyos titokzatos, sejtelmes elemeket. A gyógyítás, az emberi életért és egészségért folytatott harc nem nélkülöz némi heroizmust sem. Az orvos még ma is egy kicsit mágus, varázsló, sámán (mint ahogy e hajdani foglalkozásokból alakult ki maga az orvosi tevékenység is). Munkája és magánélete egyaránt érdekes a kívülálló számára. Érdekes, hogy a gyógyításban a teremtéssel vetélkedő mágus milyen mint magánember. Tisztes családapa-e, vagy szok- nyapecér, nagyvonalú életművész, vagy garasoskodó nyárspolgár, stb. stb. Cronin, vagy a Kildare-sorozat, s utódaik, a Kórház a város széléntől a Mentőkig, ezt az érdeklődést aknázzák ki. Legfeljebb a környezet változik bennük, s lesz a londoni Harley Street arisztokratikusan előkelő, finom és divatos orvosi rendelőiből egy csehszlovák városka szürke közkórháza. A Szikét kérek!, a téma újabb variánsa, agysebész főorvos főhőssel, gyógyíthatatlan betegnek tartott kisfiúval, súlyos csapást elszenvedő, ám orvosként mégis helytálló sebész adjunktussal, némi fordulatossággal és soksok lassú, kényelmes, elnyújtott jelenettel. A téma egy ötven- perces tévéfilmhez volna elegendő — a film ezzel szemben majdnem kétórás vetítési idejű. Azaz körülbelül egyórányi benne az üresjárat, ami moziban irtózatosan hosz- szú idő. Takács István
