Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-04 / 53. szám
6 yffurfitS jßj? W 198Tf. MÄRCIÜS 4., SZERDA Jogi tanácsok Az igazolatlan mulasztás következményei Szociálpolitikai kedvezmény tanácsi lakásnál • Ä telekmegosztás $ Bevonulási segély # Továbbtanuló árvaellátása • G. j.-né monori lakos négy napig igazolatlanul mulasztott a munkahelyéről. Most meglepetéssel értesült róla, hogy vállalata ezért elbocsátotta. l)gy tudom, ezt csak t nap után tehetik meg velem, panaszolta olvasónk ingyenes jogi tanácsadásunkon. A vállalat jogszerűen járt el, mert a munkaidőalap védelmében hozott jogszabályok előírásai megszigorodtak. Míg korábban 6 nap igazolatlan hiányzás esetén tekinthette a munkáltató megszűntnek a munkaviszonyt, ez ma három napra csökkent. Ha tehát a dolgozó a munkahelyén 3 egymást követő munkanapon át igazolatlanul nem jelenik meg, munkáltatója a munka- viszonyt az utolsó munkában töltött nappal megszűntnek tekintheti. A vállalatnak ilyenkor jogában áll a dolgozó munkakönyvét kilépett beírással kiadni. Ennek a bejegyzésnek a fegyelmi elbocsátással azonosak a következményei. Például: hosszabb felmondási időre, rpunkaviszony alapján járó pótszabadságra stb. nem jogosult. Természetesen előfordulhat, hogy a dolgozó utólag igazolni tudja távolmaradását. Ilyen esetben kérelmére helyre kell állítani a munkaviszonyt. • M. P. váci szakmunkás 5 gyermekével együtt új lakásba költözik. Jogosult vagyok-e szociálpolitikai tanácsi kedvezményre? — kérdezi. Ha a lakásügyi hatóság tanácsi bérlakást utal ki, a bérlőt szociálpolitikai kedvezmény a gyermekei és más eltartott családtagjai után megilleti. Ezt azonban nem meghatározott összegben állapítják meg — mint például a Családiház-építőknél, vagy az OTP-lakásvásárlásnál -t- hanem a lakáshasználatba-vételi díj meghatározott százalékában. Egy gyermek után 20 százalék a kedvezmény. Ugyanennyi más családtagoknál is. A második és a további gyermekeknél 25 százalék a szociálpolitikai kedvezmény mértéke. A kedvezmény azonban a lakáshasználatbavételi díj S0 százalékát nem haladhatja meg. Fiatal házaspár kérelmére a szociálpolitikai kedvezményt két gyermek után meg kell előlegezni. Előfordulhatnak olyan esetek, amikor tanácsi lakást olyanoknak utalnak ki, akiknek többszörös lakáshasználat.ba- vételi díjat kell fizetni. Számukra azonban a kedvezményt csak az egyszeri használatbavételi díj alapján lehet megállapítani. • P. K. maglódi nyugdíjas 20 éve \Tásárolt egy olyan balatoni telket, amelyet csak a régi tulajdonos ingatlanán keresztül lehet megközelíteni. A használat ilyen körülmények között nem okozott gondot, de olvasónk szerette volna a télkét megosztani. Kérését azonban a tanács elutasította. A hatóság jogszerűen döntött. Telekalakítás csak akkor engedélyezhető, ha az építési telek közterületről — külterületen legalább saját használatú útról — gépjárművel közvetlenül megközelíthető. A külterületi zártkerti földrészek saját használati útról is megközelíthetők. Ha tehát a telek közterületről nem elérhető, a kérelmet nem lehet teljesíteni, mert a más földjén való átjárás véget nem érő viták forrása lehetne. A jogszabály azonban ilyen esetre is tartalmaz megoldást. Ha az építési telek másként nem alakítható ki, a közúti megközelítés legalább 3 méter széles te'.eknyúlvánnyal is biztosítható. A teleknek ilyen esetben nyúlvány nélkül kell az építésügyi szabályzatban meghatározott mértékűnek lennie. Olvasónk tehát e területrész tulajdonjogának megszerzése után kérelmét ismételten előterjesztheti. g A sorkatonai szolgálat le töltésére behívót kaptam. Mi iyen juttatások illetnek meg i bevonulás előtt? — kérdezi P F. köröstetétleni olvasónk. A munkaviszonyban vágj szövetkezeti tagsági viszony ban álló hadköteles részére ( bevonulás előtt két nap fize- • tés nélküli szabadság, és egyszeri bevonulási segély jár. A fizetés nélküli szabadságot a dolgozónak kell kérnie, és a szabadság kiadását a munkáltató nem tagadhatja meg. A dolgozót bevonulása esetén egyszeri segély is megilleti, melyet előre kell kifizetni. A segélyt a behívóparancs bemutatásával lehet kérni. Egyidejűleg büntetőjogi felelőssége tudatában írásban nyilatkoznia kell arról is, hogy ezt megelőzően bevonulási segélyben még nem részesült, s hogy van-e vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeke. akinek eltartásáról saját háztartásában vagy azon kívül köteles gondoskodni. Amennyiben a sorköteles korábban már kapott bevonulási segélyt (ez előfordulhat, ha egyszer már behívták, de sorkatonai szolgálatára bármilyen okból nem került sor), arra ismételten nem tarthat igényt. A segély összege a havi átlagkereset 50 százaléka, de 100 százalék jár annak a hadkötelesnek, aki gyermeke eltartásáról a bevonulást megelőzően maga gondoskodott. • Férjem halála óla egyedül nevelem a lányomat Érettségi után szakmát szeretne tanulni. Jár-e neki az árvaellátás? — kérdezi P. J.-né Aszódról. Árvaellátásra annak a gyermeke és a mostohagyermeke jogosult, aki haláláig az öregségi (rokkanatsági) nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy öregségi (rokkantsági) nyugdíjasként hait meg. A jogszabály-nem fesz különbséget aszerint, hogy az árvaellátásra jogosult alsó-, közép-, vagv felsőfokú oktatási intézményben tanul-e. Feltételként csak azt szabja meg, hogy tanulmányait nappali tagozaton folytatja. Tehát nem szünteti meg a jogosultságát azt sem. ha az illető az egyik középfokú iskolában tett záróvizsgát (érettségit) követően egy más jellegű, de ugyancsak középfokú oktatási intézményben tanul tovább. Olvasónkat megnyugtathatjuk, hogy érettségi után szakmát tanuló gyermeke tanulmányainak idejére (de természetesen csak 25 éves koráig) még részesül árvaellátásban. • Egyetlen támaszom, a kis- unokam, akit 3 éves Koravoi én neveltem, meghalt. Mióta dolgozott, ö tartott el engem, mivel nincs semmi jövedelmem. Mi lesz most velem, honnan kaphatok segélyt? — kérdezi özvegy M. Gy.-né Ceglédről. Olvasónknak nem biztos, hogy a tanácshoz kell fordulnia a segélyért, hiszen ha megfelelt a most ismertetésre kerülő feltételeknek, akkor unokája után szülői nyugdíjat kaphat. Erre a juttatásra az a szülő, nagyszülő jogosult, akinek gyermeke, unokája az öregségi (rokkantsági) nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzése után halt meg, ha a gyermek, illetve unoka halálakor már rokkant volt, vagy nőknél a 60, férfiaknál a 65 évet már betöltötte, és leszármazottja a halálát megelőző egy éven át túlnyomórészben eltartotta. Az eltartáson ebben az esetben nemcsak a pénzbeni, vagy természetbeni támogatást kell érteni, hanem olyan gondoskodást is, amely az anyagiakon túlmenően magában foglalja az arra szoruló szülő gondjainak megosztását, betegség esetén ápolását stb. Nem kaphat viszont ilyen támogatást az a szülő, aki nyugdíjban részesül, és ennek összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb öszegét eléri, vagy meghaladja. A szülői nyugdíj összege azonos az özvegyi nyugdíj összegével. Igényt tarthat e társadalom- biztosítási ellátásra az a szülő is, aki a gyermeke halálakor nem rokkant, illetve nem töltötte be nő esetében a 60., férfiaknál a 65. életévét, de az elhalálozástól számított 10 éven belül megrokkant és nincs tartásra köteles vagy képes hozzátartozója. Javasoljuk olvasónknak, hogy unokája utolsó munkahelyének SZTK-ügyintézőjét keresse fel és — amennyiben a feltételek megvannak — kérje a szülői nyugdíj folyósítását. Olvasóink részére minden csütörtökön 17—19 óra között ingyenes jogi tanácsadást tartunk a Budapest VIII. kerület, Blaha Lujza tér 3. szám alatt. A beérkezett levelekre folyamatosan válaszolunk. tíz nap RENDELETÉI A magyar—szovjet közös gazdálkodó szervezetek alapításának rendjéről és tevékenységük alapelveiről szóló egyezményt a 6,1987. (II. 24.) MT-rendelet hirdette ki. Az elzárás végrehajtása során a szabálysértési hatóságokra háruló feladatokról szóló jogszabályt a 2/1937. (II. 24.) IM—BM—PM együt- ;es rendelet módosította. A gépjárművek és munkagépek honvédelmi ideiglenes igénybevételéért fizetendő kártalanításról szóló 2/1977. (V. 4.) HM számú rendelet a Honvédelmi Minisztérium módosította. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1987. évi 7. számából ismerhetők meg. Döntött a Legfelsőbb Bíróság Előzetes vizsgálat Egy vállalat 30 éves alkalmazottja — különdíjazás ellenében — rendes munkáján túl, napi négy órában mint fűtő is dolgozott. Alig két hónappal később olyan betegségek léptek fel nála, hogy az Országos Orvosszakértői Bizottság százszázalékos rokkantnak nyilvánította. Ezek- után a fiatalember a vállalat ellen kártérítési pert indított, amelyben korábbi átlag- keresete és á rokkantsági nyugdíja közötti különbözet megfizetését kérte. Arra hivatkozott, hogy volt munkáltatója vétkes magatartása miatt súlyos foglalkozási betegségek léptek fel nála. A vállalat azzal védekezett, hogy volt alkalmazottja a rendes munkaidőben nem folytatott egészségét veszélyeztető munkát, a fűtésre pedig önként jelentkezett. A munkaügyi bíróság, majd fellebbezésre a megyei biKsard és szentkép Butikokat fosztogattak öttagú galeri ügyében folytat nyomozást a Budai Rendőrkapitányság. A fiatalok valamennyien budaörsiek. Vezetőjük a húszéves Kovács Imre, akit a többiek csak gúnynéven emlegetnek, a „Dög'’. A bandavezér büntetett előéletű, foglalkozása segédmunkás. Társai: a fiatalkorú K. E. és három testvér, akik közül ketten ugyancsak fiatalkorúak: H. G., H. I. és H. A. A galeri múlt év augusztusa óta rendszeresen látogatja a budaörsi butikokat. No nem azért, hogy vásároljanak, egyszerűen csak eltüntetnek néhány kezük ügyében lévő holmit. Az aprócska helyiségekben már egy-két érdeklődő vagy vásárló telt házat jelent, és ezt használták ki. Egyikük nézegette, próbálgatta a kiváTasztott holmit, a másik pedig közben a kabátja alá rejtett egy pulóvert, inget vagy egyebet. A zsákmányt a piacon vagy Budapesten valamelyik aluljáróban árulták. Bár főleg butikokra specializálták magukat, más kínálkozó lehetőségeket is megragadtak. Egy alkalommal például összebarátkoztak a budaörsi lakótelepen egy kislánynyal és eltették a zsebéből véletlenül kiesett lakáskulcsot. Így kényelmesen bejutottak a lakásba, ahonnan egy régi kardot emeltek el. Nem képtelenség! Törvényt a rendel etekről A fegyvert egy régiségkereskedőnél akarták értékesíteni, akinek az üzlete éppen zárva volt, amikor odamentek, az ajtón pedig feliratot találtak: Rögtön jövök! Ezt nem várták meg, hanem a bejárathoz támasztott két szentképet elemelve távoztak. A kardot és a szentképet Kovács Imre Budapesten, az István körúti bizományi üzletben eladta. A társaság utolsó közös akcióját november 12-én bonyolította le Budaörsön, egy cipőket árusító butikban. Míg egyikük a lábbeliket próbálgatta, Kovács Imre kabátja alá dugott egy pár cipőt és eltűnt vele. A butikos észrevette a lopást és azt is megfigyelte, hogy a fiúk összetartoznak. Bezái'ta a boltot és rendőrt hívott. A kard és a kát szentkép előkerült a bizományi üzletből, a többi lopott holmit a fiúk eladták. Kovács Imre előzetes letartóztatásban van. Valamennyiük ellen folyik a büntetőeljárás. Ga. J. róság lényegében azzal az indoklással, hogy nem foglalkozási betegségek okozták a rokkantságot, a keresetet elutasította. A legfőbb ügyész törvényességi óvására a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és új eljárás lefolytatására kötelezte. A határozat indoklása rámutat arra, hogy baleseti és a foglalkozási betegségen kívül egyéb megbetegedésért a munkáltató csak vétkessége esetén tartozik felelősséggel. A fiatalember betegsége ilyennek nem tekinthető. Ezért a perben azt a vitás kérdést kellett eldönteni, hogy egészségi állapotában és rokkantsága kialakulásában a kazánfűtői tevékenységnek milyen szerepe volt, közrehatott-e vagy meggyorsította állapota végleges romlását. Ennek eldöntésénél nágy jelentősége van annak, hogy a kazánfűtői megbízatás előtt nem küldték orvosi vizsgálatra. A vonatkozó rendelet értelmében ugyanis minden fizikai dolgozó — a munkássági alkalmasság elbírálására — előzetesen orvosi vizsgálaton köteles részt venni. A vizsgálat határozza meg, hogy valaki egészségének vagy testi épségének előrelátható károsodása nélkül alkalmas-e a betöltendő munkakör elvégzésére. További vállalati mulasztásnak tekinthető, hogy a fűtési munkával kapcsolatban munkavédelmi oktatásban nem részesítették. Mindezek nyomatékkai esnek latba, mert az orvosszakértői vélemény szerint a fizikai munkával járó megterhelés bizonyos: mef'- tékben meggyorsíthatta a fiatalember betegségeinek kialakulását. — Mindezek figyelembevételével elengedhetetlenül szükséges annak a kérdésnek a tisztázása, hogy a vállalat vétkes magatartása, mulasztási és a rokkant megbetegedése között megállapítható-e az okozati összefüggés, továbbá a nehéz fizikai munka — a természetes megbetegedések mellett — előidézhettek-e egészségkárosodást. Ennek eldöntésére a megyei bíróságnak orvosszakértői íelülvélé- ményt kell beszereznie. K. S. be Fekete sarok Ittas vezetésért... A közelmúltban a következők jogosítványát vonták Utas vezetés miatt: Dávid Ferenc raktárvezető, Cegléd, Kossuth F. u. 32. 1 év 2 hó, Sallai Sándor elektroműszerész, Cegléd, Beloiannisz u. 15. 1 év, Mészáros Mihály asztalos, Mikebuda, Dánosi u. 1. 1 év, Bába József lakatos, Cegléd, Bacsó B. 36. 1 év, Szegedi József kántor, Jászkarajenő, Tetővári 10. 1 év, Czirák Zoltán kábelszerelő, Dánszentmiklós, Viola u. 19. 2 év, Farkas Gyula kőműves kisiparos, Cegléd, XL, Bede kasza u. 10. 1 év, Popéiba László betanított munkás, Pócsmegyer, Táncsics u. 6. 1 év 10 hó, Fuhl István Márk hegesztő, Pilisszentkereszt, Po- mázi u. 90. 1 év. Monori János, csoportvezető, Vasad, Szabadság u. 23. 1 év 4 hó, Iványi István asztalos, Üllő, Bimbó u. 1. 1 év 5 hó, Tóth János betanított munkás, Péteri, Szabadság tér 15. 1 év 7 hó, Teleki József gépkocsivezető, Gomba, Rákóczi u. 5. 1 év 6 hó, Halkó Péier fényező, Pilis, Móricz u. 10. 1 év 6 hó, Varga Károly részlegvezető, Monor, Ady u. 34. 1 év 6 hó, Varga József vágó, Gyömrő, Rózsa u. 18. 1 év. Mester László kőműves, Üllő. Május 1. u. 21. 1 év, Péntek Sándor tsz-tag, Vasad, Külterület 25. 1 év 6 hó, Skribek István gépkocsivezető, Vecsés, Szív u. 5. 1 év, Jónás Zoltán segédmunkás, Tápiószele, Valéria u. 6. 4 hó, Nagy István nyugdíjas, Kóka. Kossuth u. 7. 5 hó, Bíró József anyagbeszerző, Tápiószecső, Rákóczi u. 51. 1 év, ,.B” kategória, Balázs András portás, Tápiószecső, Kinizsi u. 16. 1 év, „C” kategória, Nagy Sándor esztergályos, Farmos, Ady E. u. 18. 1 év, Mózes Sándor rokkantnyugdíjas, Tápió- szenlmárton, Iskola u. 29. 1 év, Szebenszki István szobafestő, Tápióbicske, Rákóczi u. 1 év, „B” kategória, Hegedűs József fényező, Budaörs, Szabadság u. 140. 2 év, Karkus László gépkocsivezető, Nagykovácsi, Kolozsvári u. 21. 1 év 6 hó, Dávid Zsolt segédmunkás, Zsámbék, Ady-lakótelep, 1 év, Bújtor János raktáros, Budakeszi, Erdő ü. 10. 1 év 10 hó, Schuchanek László üzletvezető, Pilisvörösvár, Harcsa u. 16. 1 év 2 hó, Csordás István gépkocsivezető, „B” kategória, Páty, Somogyi B. u. 71. 1 év 6 hó, Müller Mátyás gépkocsivezető, Pilisvörösvár, Akácfa u. 34. „B” kategória, 1 év, Horváth Antal szerelő, Zsámbék, Terv u. 31. 1 év 6 hó. Nett Zoltán mezőgazdasági vontatóvezető, Törökbálint, Kazinczy u. 105. 1 év 6 hó, Kukorda Rudolf kisiparos, Budaörs, Ifjúság u. 12. 1 év, Veres Gyula vasesztergályos, Pilisszent- iván, Templomhegy u. 10. 1 év 10 hó, Csizmadia János árukiadó, Budaörs, Mező I. u. 16/2. 1 év 6 hó, Bottyán István fejlesztőmérnök, Budaörs, Budapesti u. 96. 2 év, Bakos József géplakatos, Budakeszi, Arany J. u. 7. 1 év 8 hó, Dudás László programozó, Budaörs, Ifjúság u. 28. 1 év 3 hó. Lovász Gyula villanyszerelő, Pály, Somogyi B. u. 60. 1 év 2 hó. ratizmusának kiteljesedését is jelenti az, ha a mindenkire egyaránt érvényes jogi előírásokat a legfelsőbb népképviseleti szerv szentesíti. Ebből logikusan következik, hogy a kizárólagos törvényhozási tárgyak körében törvényt csak törvény módosíthat. Még túlszabályozott Indokolt a különböző jog- erejű, tehát a kikényszeríthető rendeletek és határozatok, hozatalára jogosult társadalmi, állami és szövetkezeti szervek még markánsabb elhatárolása a jog hierarchikus rendszerében. Sőt, egyesek szerint a jogszabályok megnevezésével (törvény, határozat, rendelet) még egyértelműbbé tehető, hogy a jogszabály a társadalom egészére vagy csak egy csoportjára vonatkozik. Az elmúlt évtizedek során kialakult és megszilárdult jogrendszerünk alkalmas arra, hogy seglítse és szolgálja a szocialista társadalom építésének céljait. A jogrendszer karbantartása, a túlszabályozottság megszüntetése időről időre felvetődő feladat. Jelenleg úgy tűnik, jogpolitikai céljaink maradéktalan érvényesítésére most új jogszabály kellene a jogszabályok indokolatlan elszaparodása ellen ... iLintner Sándor- követendő előírásokat kidol- e gozni. A gyakran változó kö- i rülmények közepette előfor• duí, hogy a jogszabályt utó- lag alkotják és alkalmazzák a í már kialakult viszonyokra. Ez- a módosításokat szaporító ké- i sedelem némi jogbizonytalan- , ságot is okoz. Az sem ritka, hogy egy-egy életviszonyt egyszerre két állami , szerv is szabályoz. s ilyenkor a jogértelmezést ne- hezítő, eltérő szankciókat tar- talmazó, a jogszabályok hatá- sát gyengítő felesleges pár- huzamosság alakul ki. Pe- dig jogrendszerünk egységét j és áttekinthetőségét jól bevált- elvek rendezik. De hát más az z elv, és más a gyakorlat... :, Érvényt kellene szerezni- annak az alapelvnek, hogy az- állampolgárok alapvető élet- i viszonyait, jogaikat és köte- ;i lességüket megszabó rendel• kezések csak törvényben legyenek megfogalmazhatók.- Vannak országok, ahol az- úgynevezett törvényhozási tár- gyak köre az alkotmányban.- vagy más magasabb szintű- jogszabályban rögzítve van. kj Ki mire jogosult ? Ennek nagy előnye, hogy ” csak az Országgyűlés dönthet- az alapvető jogokat és köte- lezettségeket megszabó magan tartási normák kötelezővé téli teléről. A jogalkotás demokAki maga próbál valamilyen ügyes-bajos dolgának utánanézni, az nincs könnyű helyzetben. Ha meg is találja az ügyre vonatkozó alaprendelkezést, még korántsem biztos, hogy az hatályos érvényű, s nemegyszer további rendelkezések egészítik ki, illetve módosítják. Sok a paragrafus A készülő, új földjogi kó■ dex elveiről beszélve mond- : ta Bányász Rezső kormány- i szóvivő, hogy a jelenleg ér■ vénves, mindössze húsz esz• tendős földtörvény több mint másfél száz egyéb sza[ bállyal együtt teljes. S nem ei . az egyetlen törvényünk t amelynek ilyen bőséges iro- i dalma van. Még a hozzáértők- nek, a specialistáknak is soi< 5 fejtörést okoz egy-egy jog i helyzet megnyugtató tisztázó- 1 sa. értelmezése. í A jelenlegi túlszabályozott- c ság kialakulásában döntő sze- repet játszott, hogy a társa- dalomban és a gazdasági élet- ben végbement változások hatásait az alaprendelkezései • sorozatos • módosítgatásaivá ■ követte a jogalkotás. A jog ® szabályerdő „sűrűsödésének’ oka az is. hogy az arra logoi' suit szervek, hatóságok a gaz- dasági tevékenység mindéi a apró mozzanatára igyekezne!
