Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-31 / 76. szám

.twtin] 1987. MÁRCIUS 31., KEDD 5 Befejeződött a budapesti tavaszi fesztivál Kutatások az Akadémián Új lakások Népi muzsikától - ősi zenéig Befejeződtek a budapesti tavaszi fesztivál eseményekben gazdag nap­jai. Ebben az esztendőben a fővároson kívül nemcsak Szentendrén és Vteegrádon, hanem Kecskeméten és Sopronban is számos színes program várta az érdeklődőket. Szentendrén kiállítások, népi, nem­zetiségi zenészek, táncosok, amatőr fúvószenekarok hangversenyei kö­zött válogathatott a közönség — és szórakozhatott színvonalasan. Még az eső sem mosta el a visegrádi Toldi Miklós-választást. Az utolsó nap, a vasárnap is bőséggel kínálta a programokat. Ezek közül ket­tőről, a Budapest Sportcsarnokban megrendezett országos táncház­találkozóról és a Szentendrei tavaszi napok záróhangversenyéről szá­molunk be. Anjou-korabeli kosztümökbe öltözött udvarhölgyek és ap- ródok várták az érkezőket a szentendrei tanácsháza dísz­terme előtt üstökösként tűnt föl, s hul­lócsillagként száll alá — ezt a sorsot jósolták másfél év­tizeddel ezelőtt a táncházmoz­galomnak. S hogy miért nem lett igazuk azoknak, akik ele­ve bukásra ítélték? Mert nem gondolták át, hogy a huszadik század vége felé egyre job­ban áhítozunk az igazi érté­kekre. Mert elfeledték, iiogy a népművészetet .nem lehet a divat skatulyájába gyömöszöl­ni. Egyre többen merítenek a tiszta forrásbók Wiközben a szakemberek között dúl a po­lémia: vajon a modern em­ber számára miként nyújthat mind többet a népművészet? Az-e a feladat, hogy az egy­kori eredeti formákat — mind a tárgyi, mind a szellemi kul­túra termékeit — egy az egy­ben lemásoljuk? Ügy érzem, hogy a táncházmozgalom tér­hódítása feleslegessé teszi a vitát. Mindenkinek szívügye az eredetiség őrzése, ám a kö­zösségi összejövetelek óhatat­lanul maivá formálják. Mint ahogyan oly szép pél­dáját láthatjuk ennek évről évre a Budapest Sportcsar­nokban. A táncháztalálkozó és kirakodóvásár egy eszten­dővel fiatalabb a tavaszi fesz­tiválnál. Hatodik alkalommal zárja az eseményeket. Bár­csak a fesztivál terebélyesed­ne úgy, mint a táncháztalál­kozó! A mostani vasárnapon bármikor érkezhettünk — reg­gel tíztől este tizenegyig — telt házra leltünk. Mintha ki­nőtte volna az esemény a há­zat. Bizony megküzdhetett, aki a mesterségek szemléjét végig akarta nézni! Hömpöly­gőit a nézősereg az előtérben. Mint ahogyan hömpölyögtek a küzdőtéren is. Csakhogy itt már mindenki bekapcsolódha­tott a táncba. Az emelt szín­padon szólt a zene, ropták az ismert vagy ismeretlen tánco­sok. A sportcsarnok hatalmas terében szereplő és vendég egymásba kapaszkodott, hogy ne csupán nézője, de részese is legyen a vasárnapi vigas­ságnak. Hat esztendővel ez­előtt gondolta-e valaki, hogy a dunántúli ugrost, a szatmá­ri csárdást, a mezőségi tánco­kat ezrek ropják majd itt? A rendezők hűek maradtak az eredeti elképzeléshez: itt mindenki kedvére tehetett mindent. Ha éppen egy zene­kar vagy tánccsoport tagja, megmutathatta tudását a szín­padon, a kamarateremben, egvéni produkcióra volt lehe­tőség, lehetett táncot tanulni, hangszert vásárolni, ámulní- bámészkodni, s táncra perdül­ni. A Pest megyei résztvevők, úgy tűnik, mindent kipróbál­tak: a budakalászi gyerekek iváb táncokat adtak elő, Szerencsésen döntött L. Kecskés András és együttese, amikor a reneszánsz korát választotta műsoruk témá­jául. Annál is inkább, mert ez az időszak az, amely ke­vésbé ismert; s éppen akkori­ban volt születőben Szent­endre. Ami azért lényeges, mert a budapesti tavaszi fesz­tivál keretében megrendezett szentendrei tavaszi napok záró eseményének színhelye volt ez a város. Igaz, a programfüzet — amelynek szerkesztőit az egy­szerű és mégis hangulatkeltő kivitelezésért dicséret illeti — hangversenyt hirdetett, de a zene és a próza aránya in­kább fele-fele volt. Kálty Márk Képes Krónikája szolgált ala­pul, amelyből dr. Szabó András előadóművész a hősi ének­mondók zengzetes hangján idézett részleteket. Pastinsz- ky Krisztina művészettörté­nész a Kálty-krónikából kina­gyított iniciálék színes diaké­peit vetítette hozzá. A magyarok, történetét»az 1530-as évekig megörökítő monumentális műhöz nem le­hetett könnyű összeállítani a zenét. Gyermekmondókákkal kezdődött s folytatódott a Csodaszarvas legendájával. Helyet kapott benne tehát leg­ősibb zenevilágunk is, vala­L. Kecskés András harminc­három húros kis hárfán ját­szik mint a XII. századból szár mazó Szent lstvan-himnusz és Szent László-himnuszok egyik változata, j»ajd pedig XV. századbeli népi énekek. Igazán igényes ez a rész, mert olyan énekekről van szó, amiket általában hang versenytermekben nem hall hatunk. S mindehhez még időnként hozzájárulnak han­gulatfokozó momentumok, mint például egy szent ének után halkan, magában meg­szólaló harangocska. Vagy például, amikor a keresztes hadjáratokról beszél a narrá tor, felhangzik egy ősi arab hangszer, a l’ud —, amit az V—VI. században használtak A korabeli kosztümökbe öl­tözött együttes tagjai termé­szetesen énekeltek is. Közülük talán Mártha Juditot említe­ném külön is, aki a Színház- és Filmművészeti Főiskola énektanára. Sötét árnyalatú szopránja kiváló a középkori dallamok előadására. A Fel jött immár az a csillag kéz de tű* ének — különösen a for­te részeknél —. mutatta weg igakán hangjának ,, .szépség,ék teltségét — ugyanakkor into nációi tökéletesek maradtak. Az Ómagyar Mária siralom halk, pianoindítása meghatá­rozta ennek a csodálatos mű nek remek interpretálását. Kuriózumként szolgált, hogy megszólaltatták azt . az ezeréves sámánsípot, amely a Kuny Domokos Múzeum tu­lajdona, s láthattunk igazi sámántáncot Halper János, t Ferenczy Múzeum fotósa imp rovizálásában. A középkori táncok motí­vumai közül csak néhány ma­radt fönt, ennek ellenére a hat. táncosnak jól sikerült re­konstruálni ezek alapján is a koreográfiát. Mindent összevetve a szent­endrei tanácsház dísztermének közönsége — akiknek fele is­kolás gyerek volt — kelleme­sen és tartalmasán tölthette el a vasárnap esét. Jó lenne, ha az ilyen jel­legű előadások a következő ta vaszokon is elhangzanának, hiszen a díszterem puritán egyszerűsége és eleganciája szinte kínálja erre a lehető­séget. Ám ez az összeállítás igencsak hasznos lenne isko­lák számára is — egy-egy rendhagyó történelemóra anyagaként. Erdős! Katalin, Vennes Aranka Egykristály a detektorban A mikroelektronika, a lézereszközök és a nukleáris műszerek egyik legfontosabb alapanyagának, az egy­kristályoknak a kutatásában és előállításában nemzet­közileg is számottevő eredményeket értek el a Magyar Tudományos Akadémia kristályfizikai kutatólaborató­riumában. A kutatók olyan automata berendezést fej­lesztettek ki és szabadalmaztattak, amelyben emberi be­avatkozás nélkül gyárthatók a csúcstechnológia körébe tartozó műszerekhez nélkülözhetetlen anyagok. Ezzel bármilyen szilárd anyagból elő lehet állítani egykristályokat, amelyeknek az a különleges tulajdonsá­guk, hogy teljes térfogatukban azonos geometriai rend ural­kodik. A laboratóriumban ed­dig 10, saját fejlesztésű beren­dezést készítettek, s ezeket ugyanott üzembe helyezték. A laboratóriumban az idén csak­nem 400 különböző anyagú egykristályt állítanak elő. Ezek egy részét a hazai kutatóinté­zetekben az alapkutatásban é* a saját fejlesztésű, különleges, bonyolult műszerek gyártásá­hoz használják fel. Az MTA kristályfizikai ku­tatólaboratóriuma több külföl­di intézettel működik együtt kétoldalú szerződések alapján, így a laboratóriumban előál­lított egykristályok jelentős hányadát csehszlovákiai, egye­sült államokbeli, lengyel, fran­cia, NDK-beli, NSZK-beli, olasz, spanyol és szovjet ku­tatóintézetekbe küldik, ame­lyért cserébe kutatási eredmé­nyeket kap az Akadémia. Hazánkban az alapkutatá­sokon kívül az ipari gyakorlat­ban is hasznosítják az egy­kristályokat. A Paksi Atom­erőmű egyik turbinájában most próbálták ki az MTA marés- és műszertechnikai la­boratóriumában kifejlesztett rezgésdetektort, amelybe egy­kristályt építettek be. Ez a rendkívül erzakeny berendezés figyeli, hogy a turbinák rez­géséről készülő színkép meg­felel-e az előírásoknak. A mű­szer jól vizsgázott. A Medicorban kifejlesztett orvosi műszerbe, a számítógé­pes tomográfba ugyancsak a kristályfizikai laboratórium­ban előállított anyagot szerel­ték be. A lézereszközök gyár­tásában szintén nélkülözhetet­lenek az egykristályok, mert ezek szabályozzák a lézerfény erősségét. Ugyanezt a képes­ségét hasznosították a gyakor­latban a számítástechnikai szakemberek. A laboratóriumban az egy­kristályok gyártása mellett folytatják az alapkutatásokat, amelyeknek célja minél tisz­tább és tökéletesebb rácsszer- kezetfl egykristályok előállítá­sa, valamint a gyártási tech­nológia további korszerűsítése. Több mint 200 új, összkom­fortos, OTF-értékesítésű örök­lakás készül Budaörs nádas- dűlői lakótelepén. A lakások területe 53 és 79 négyzetmé­ter között van. Az épületek földszintjén 82 garázs, és to­vábbi 120 parkolóhely javítja a személygépkocsik biztonsá­gos tárolását. Nem fogadták el a pályázatukat - mégis versenyeznek Füstmentes egyetem Gödöllőn Sokakat meglepett, másokat lázba hozott az év elején a Hungária Biztosító bejelentett akciója, amelyben füst­mentes falvakat keresnek. Olyan települések jelentke­zését várva, ahol az ott élöK1 Vallatják, hogy közterüle­teken, nyilvános helyeken, vendéglőkben, éttermekben egy éven keresztül nem gyújtanak rá. Ennek fejében tetemes, milliós díjakat ajánlott fel a cég. Nyilvánvaló, hogy a rizikófaktorok között igen előkelő helyet foglal el a dohányzás, minden biztosítótársaságnak érdeke, hogy ügyfelei erőben, egészségben éljenek meg matu­zsálemi kort. s ne rokkanjanak meg fiatalon a dohány­zás miatt fellépő érszűkület, infarktus következtében. Kiíró a Hungária A Hungária Biztosító meg­lepetést okozott, ám nekik is meglepetés volt, hogy olyan közösség is jelentkezett a pá­lyázatra, amely létszámában ugyan megfelel a követelmé­nyeknek, de nem közigazgatá­si egység; a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem és kollégiu­ma. — Elfogadták-e a GATE fia­taljainak jelentkezését? — tettük fel a kérdést a napok­ban Pálos Miklósnak, a Hun­gária Biztosító osztályvezetőjé­nek. — Amikor meghirdettük az akciót, ők is jelezték, hogy be- szállnának ebbe a versenybe — válaszolt Pálos Miklós. — Csakhogy a kiírási feltételek­ből mindenképpen kilógott a gödöllőiek nevezése. Ezért fáj­dalommal bár, de el kellett utasítanunk. — A hírek szerint azonban, ha nem is milliós, de százöt­Halper János a csürdöngölőt ropja a Kecskés-együttes muzsikájára (Vimola Károly fal vételei) venezer forintos nyeremény megcsillant előttük. — Valóban, ezt a díjat azon­ban nem a Hungária ajánlot­ta fel. Lóska Szilárdot keressük, aki az alkoholizmus elleni állami bizottság titkára, s egyben a Minisztertanács egészségmegőrzési programjá­nak egyik kidolgozója, ő ajánlotta fel a program ne­vében a gödöllői fiataloknak a százötvenezer forintos díjat. — Sajnáltuk volna, ha azért, mert jogilag nem felelnek meg a pályázati feltételeknek, kí­vül rekednek. Annál is inkább, mert a most Gödöllőn tanuló fiatalok néhány év múlva a jövő agrárszakemberei lesz­nek, vezetők. S nem mindegy, hogy milyen szemléletet hono­sítanak meg a dohányzással kapcsolatban munkahelyükön — válaszolja Lóska Szilárd. — Amennyiben a kollégisták be­tartják a Hungária Biztositó pályázati feltételeit, egy év múltával megkaphatják a dí­jat Következő az alkohol ? — Újdonság volt a biztosító pályázata. Elképzelhetőnek tartja, hogy a későbbiekben a másik káros szenvedéllyel, az alkoholfogyasztással kapcso­latban is születik ilyen akció? — Nagyon könnyen elkép­zelhető, hogy erre is sor ke­rülhet. Annál is inkább, mert á két biztosítótársaság szoros versenvben van. S mit szálnak mindehhez a gödöllőiek? Szabó Istvánnak a GATE KISZ-bizottsága tit­kárának őszinte meglepetést okozott a hír, Wert nem tud­tak a felajánlásról. — Amikor megjelent a Hungária Biztosító felhívása, azonnal jeleztük, hogy szeret­nénk indulni — mondja a tit­kár. — Úgv gondoltuk, bér nem vagyunk külön közigaz­gatási körzet, de az egyetem kerítéssel határolva jól elkülö­nül a várostól. Csajcnem 1200 hallgatója van az egyetem­nek, és a diákok 95 százaléka itt, a kollégiumban lakik. Áz egyetem dolgozóival együtt, csaknem Ötezer1 embert,, egy nagyobb falu lakosságát érin­tik a dohányzási korlátozások., — Melyek ezek? — Szinte a biztosító pályá­zatával egy, időben,, illetve a kollégium területén radikális korlátozásokat vezettünk be. Ennek szellemében nem gyúj­tunk rá a különféle értekezle­teken, az előadókban,- a sze­mináriumi foglalkozásokon, az étteremben, hogy csak. néhá­nyat említsek. Mi úgy tudtuk, hogy nem fogadták el sem­milyen formában sem a neve­zésünket, de ennek ellenére tartjuk ezeket a korlátozáso­kat. Jobban fog az agy — Mit szólnak hozzá a hall­gatók? — Volt, aki morogva de azért tudomásul vette. Egy idő után ők is megszokták, s az sem megvetendő, hogy , tisz­tább a levegő, jobban fog az agy. Pest megyéből csupán a gö­döllői egyetemisták neveztek a Hungária pályázatára. Szerte az országból harmincegy te­lepülés jelentkezését fogadták el,. Mivel lehetetlen összevet­ni négy-ötszáz lelkes telepü­lést egy nagyközséggel, két kategóriában díjazzák majd a versenyben részt vevőket. Az egészen kis települések számá­ra az Országos Egészségneve­lési Intézet ajánlott fel diját. Nem meglepő, hogy a ver­senybe beszálló községeket el­sősorban a díjak inspirálták. Az egvik tornatermet, a má­sik például bekötő utat akar éoíteni. jobbára önerőből. Kü’- lön érdekes a dohánytermesz­tő Kunadacs község nevezése, Ök azt írták a községtábla.alá: termeljük,, de nem szívjuk, j Reklámfogásnak sem utolsó a Hungária Biztosító kezde­ményezése, de azért lényege­sen több annál. Faluközössé­gek, fiatalok, munkások — ha nem is szoknak le a dohány­zásról, de ritkítják azoknak aSz alkalmaknak a számát, ami­kor pof ékelésükkel zavarják á nem dohányzókat. Talán még az értekezletek is lényegre lö- rőbbek,. rövidebbek lesznek ezután. S ha néhány százan rájönnek arra, hogy füst nél­kül jobb, hogy jobban fog az agy, már megérte. Móza Katalin Táncházta!á!kozé és kirakodó vásár Ezeresztendos sámánsíp rétién, ráadásul Galga menti ialokra tanította a legkiseb­beket. Nagy sikerrel lépett színpadra • Vujicsics együt­tes. A táborfalvai Birinyi csa­lád népi hangszereit hozta el ;s szólalhatta meg. A gödöllői művelődési központ standjáról nem hiányozhattak a szép ki­adványok. Újdonságként be­vonult a videotechnika, en­nek segítségével idézhettük fel Vankóné Dudás Juli alak­ját az utókornak. Ügy tűnik, napjainkra kezd beérni a hatás, amely Bar­tóktól, Kodálytól áradt felis­merésként felénk. A bartóki jelző ma már nemcsak Bar­tók műveire, sőt nem is csak a zenére vonatkozhat... ugyancsak ebben a műfajban szerepeltek a solymáriak, a ceglédberceliek, valamint a vecsésiek. A kamarateremben ismerősként köszöntötte a kö­zönség a táborfalvai Csutorás együttest és Káka Rozáliát, az érdi bukovinai székely kör élén. A túrái Maczkó Mária csengő éneke sem volt isme-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents