Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM 1987. MÁRCIUS 2., HÉTFŐ Hidat verni szép beszéddel Kacskaringős pályán a célig A beszéd az emberek közöt­ti kapcsolatok legfontosabb eszköze, vagyis az a híd, amelynek segítségével az egyik ember a másikhoz utat talál. A szép, érthető beszéd közlés­ben, leírásnál, kérdezéskor, na­pi társalgásban vagy érzelmi megnyilatkozáskor hathatósan segíti az egyént. A beszédhibás ember' ezzel ellentétben sze­gényebb egy olyan képesség­gel, amelynek hiánya erősen gátolja társadalmi érintkezé­sét. befolyásolja intellektuális fejlődését, sőt személyiségének egészséges alakulását. A különféle fajtájú és ere­detű beszédhibák hozzáértés­sel, vagyis logopédiai segít­séggel jól korrigálhatok. Az időben történő szakszerű be­avatkozás a legemberibb, leg­differenciáltabb tevékenységet teszi elfogadhatóvá vagy teljes értékűvé, s ezzel az egész sze­mélyiséget rehabilitálja. A be­szédhiba ép értelműeknél 10— 14, fogyatékosoknál 70—75 szá­zalékban fordul elő. Városunkban 1973 óta mű­ködik önálló logopédia. Az is­koláskor előtti beszédállapot rendezése talán az egyik leg­fontosabb feladat, bár ifjú és felnőttkorban is fontos a fen­tiekben említettek miatt a szakavatott beavatkozás. Ebben az évben a helyi ki­segítő iskolában megterem­tődtek a személyi és tárgyi feltételek a házon belüli lo­gopédiai munkához, így az ok­tató-nevelő munka kiegészül a szükségszerű beszédjavító te­vékenységgel. Szókéné Homo­ki Erzsébet fiatal szakember, némi kitérőkkel ugyan, de el­jutott korábbi elképzeléséhez, a gyógyító-nevelő feladathoz. — Pusztavacson teltek az általános iskolás éveim, majd a nagykőrösi Arany Jánds Gimnáziumban érettségiztem. Az Egészségügyi Főiskola gyógytornász szakára jelent­keztem, oda nem vettek fel. Átirányítottak védőnőképző szakra, itt egy évet végeztem el, aztán abbahagytam, mert nem éreztem erre a pályára kellő elhivatottságot. Közben férjhez mentem, a Trakis- ban dolgoztam. Vezetőim sze­rint elég jó műszaki érzékkel. Itt ösztönöztek a továbbtanu­lásra. A csecsemőotthonba gondozónőnek mentem, innen kértem a felvételi lehetőségei a Bárczi Gusztáv Gyógypeda­gógiai Tanárképző Főiskolára. Előfelvételisként kerültem be, s ott korábbi érdeklődé­semnek megfelelő tantárgyak- kel ismerkedhettem meg. Hos­pitálni és gyakorlati tanításra nagyrészt a nagykőrösi kise­gítő iskolában jártam, ott kap­tam az első ízelítőt e speciá­lis tevékenységhez. A 3—4. év­folyamot már náluk fejeztem be, akkor már itt álltam al­kalmazásban. Mint kezdő, sok és használható segítséget kap­tam az iskolavezetéstől, Ben- csik Ferencnétöl, Antal Sárá­tól, K. Kiss Gerzsonnétól. Legnehezebb talán az volt, hogy megtaláljam az utat ezek­hez a gyerekekhez, illetve fel­keltsem érdeklődésüket, meg­tartsam figyelmüket, s adott szinten és módon nyújtsak ismereteket oktatási anyagban és élethelyzetekben. A főisko­lán a szakosodáskor a logopé­dia felé vonzódtam. Ott is, itt helyben is láthattam, mit je­lent egy hibás beszédállapot eredményes javítása. Vonzott a lehetőség, hogy egykor én is e tevékenység birtokában sokak számára nyújthassam a korrekció le­hetőségét, azt az örömet, hogy a beszéde miatt gátolt szemé­lyiség adottsága szerint ki- bontakozhassék. ★ — A tanév elején jelezte az iskolavezetés, hogy házon be­lül nyílik lehetőség főállású logopédiai státusra, a körül­mények jelentős javulásával. Amikor ezzel a gondolattal megkerestek, az igen kimon­dása nem volt könnyű — öröm és nemi szorongás volt ben­nem. hiszen tudtam és lát­tam, hogy a tanult anyag gya­korlatba való átültetése nem könnyű feladat. Véleges dön­tésem után még tudatosabban forgattam a szükséges szak- irodalmat, és valóban teljes odaadással a feladatra kon­centráltam. Február elsejétől órarendi beosztásban jelenleg 20 alsós gyermek számára ter­vezem a feladataimat. Ahhoz, hogy a legszüksége­sebb dolgokat megvásároljam, 20 ezer forint állt rendelkezé­semre. Sok egyéni ötlettel szeretném barátságossá tenni a helyiséget, s valóban tarta­lommal megtölteni a munkát. Később úgy 15 felsős számára is nyílik lehetőség beszédhiba­javításra. Számomra jó háttér a városi logopédus segítőkész­sége, a vele való konzultálás lehetősége. A beszédjavító munka nem látványos, nem gyors, türelem, kitartás, szívósság kell ahhoz, hogy ez a tevékenység majd egy bizonyos idő idő után az oktató-nevelő munkát segítse hatékonyan. ★ Az iskola most közel 500 négyzetméternyi területtel bő­Oh, ezek a hétfők! H étfő. A továbbképzé­sek napja. Előtte üze­net az ellenőrzőben ország- szert e: T. Szülő! Kér-e a jelzett napra napközit? A t. szülő válaszol: majd csak megoldja valahogy. Hétfő. A továbbképzés napja. Vonathoz, buszhoz siető pedagógusléptek. A napi hatosztályos, száz- nyolcvan gyerekes taposó­malom helyett egy nap — látszólagos — kikapcsoló­dás. Ez is munka. Meg biz­tos szükség is van rá. Ha már egyszer kitalálták. Hétfő. A gyerekek nap­ja. Ekkor tovább alhatnak, nem zavarja őket az alat­tomos, mindig rosszkor zörgő vekker. Hétkor még szundíthatnak egyet, szép álmot láthatnak — akár az iskoláról is. Hétfő. Az utcákon kial- vatlan, karikás szemű gye­rekek. Kezüket nem isko­la-, hanem bevásárlótáska húzza. Reggel hétkor. Má­sik kezükben a fillérre ki­számolt pénz mellett a kívánságcetli. „Kedves lá­nyom, ha csörög az óra, azonnal öltözz fel, menj a boltba, vedd meg, amit ide felírtam. aztán azonnal gyere haza, főzzél teát, keltsd fel a kicsit, egye­tek. Anya.’’ Hétfő, kedd, szerda, csü­törtök, péntek bármelyikén is sok helyen ez a napi­rend.-lt vült. Tanári szoba, két tan­terem, logopédus, iskolatitká­ri szoba, igazgatói iroda teszi lehetővé a korábbi zsúfoltság csökkentését. Pedagógusok, gyerekek, szülők segítik szer­vezetten a takarítást, beren­dezkedést. A napokban vár­ható új bútorok szállításával a toldalékrész minden helyi­sége funkcionál majd. A korábban kialakított pin­cerész tornateremként, tágas helyen, kellő felszereltséggel, igényes és szükségszerű test­edzéshez nyújt lehetőséget. Már ebben a félévben a felső­sök számára megszűnik a vál­tott tanítás. Bűz Eszter tanár és az áfész összefogásával is­kolaszövetkezet alakul. Ezen iskolatípus vezetői, tá­mogatói és a pedagógus kol­lektíva kisebb-nagyobb lépé­sekkel,! de egyre jobb feltéte­leket teremt ahhoz a követel­ményhez, mely az oktatási és nevelési feladatokon kívül a rehabilitációs tevékenység megvalósítását is sokoldalúan célul tűzi ki. Szendrődi Judit A kertész mindig téri a fejét Kűtvízze! fűtött ;: Minden évben visszatérő, de soha meg nem unható téma, a korai hajtatásos zöldségter­mesztés került szóba a Ma­gyar Agrártudományi Egyesü­let nagykőrösi csoportja szer­vezésében az MTESZ-székház- ban minap összehívott fóru­mon. Ezúttal dr. Gyúrás Já­nos, a Kertészeti Egyetem Zöldségtermesztési Kutató In­tézetének munkatársa hozta magával a kertkultúra fej­lesztése érdekében végzett ku­tatások szélesebb körben még kevésbé ismert eredményeit. 30 fok hőküiönbség Azért nem mondanánk, hogy a legfrissebbeket, mert a vizfüggönyös fólia alatti hajtatás, amiről alant szó lesz, .voltaképpen nem mai keletű próbálkozás. Immár a tapasztalatok végső összegzé­sére is sor kerülhetett, de ér­dekes mód, gyakorlati alkal­mazásával — legalábbis sző­kébb pátriánkban — kevés helyen találkozunk. Annak ellenére, hogy a zöldségek korai hajtatásával foglalkozó kertészember min­dig azon töri a fejét, hogyan lehetne minél korábban a le­hető legkevesebb energiával termeszteni. Márpedig a viz­függönyös hajtatással, úgy tűnik, sikerült megtalálni az optimális megoldást. Több érv szól mellette. A jó kertész ed­dig szerzett tudása, ismerete birtokában is elboldogul vele, másfelől kevés befektetéssel, és minimálisra csökkentett energiával aránylag korán szedhető,! értékesíthető ter­ményekkel örvendezteti meg magát a gazda. Nézzük, mi­lyen tapasztalatokat szereztek a kutatók? A kettős fóliasátor felépíté­séről, műszaki jellemzőiről, úgy hisszük, nem szükséges Tanácstagi beszámolók Kedden az alábbi helyeken és időpontokban lesz tanács­tagi beszámoló. Március 3-án (kedden) Halápi József a 36- os és Kocsis Jánosné a 37- es választókerület tanács­tagja 17 órakor az Arany Já­nos Gimnáziumban. Erdei Ká­roly az 55-ös választókerület tanácstagja március 3-án 16 órakor a bánomi iskolában és március 4-én 16 órakor a De- zső-tanyában tart tanácstagi beszámolót. JELENTES Hl Sok áru, változatos árak Bár még mindig eléggé hűvösek a reggelek, de a he­tipiacokon már egyre inkább a tavasz érződik. Pénteken is nagyon sok árus hozta por­tékáját, sokfélét, és igen változatos minőségben. Szé­les árskálák alakultak ki. A zöldség- és gyümölcs- piacon a főbejárat melletti kereskedő már engedett az árakból, a petrezselyemgyö­keret 30, a krumplit 10, a fokhagymát 200 forintra szál­lította le. Volt salátája is, amit 16 forintért adott. A kistermelők a krumplit 8—12, a zellert 30, darabját 6—10, a fehér káposztát 15— 20, a vöröshagymát 16 forin­tért kínálták. A petrezse­lyemgyökér kilóját 30—40, csomóra 8, a sárgarépát 15— 30, a karalábét 20. darabra 3—5, a céklát 14, az almát 10—18, a kelkáposztát 22, a spenótot rakásonként 10, a dughagvma kilóját 40, a dió­belet 150—200 forintért ad­tak. A baromfipiacra is sokan kiálltak szárnyasaikkal. A ja­pán kacsa párját 200—250, a tyúk párját 240—300, kilóra 50, a kakasokat párban 280— 450, a rántani való csirkét kilóra 60, a liba párját 560— 600 forintért adták nagyság­tól — no és a vevő alkujá­tól függően. A tojás ára is változó volt, 2,50 és 3 forint között inga­dozott, de az előbbi bizonyult reálisabb összegnek, ugyanis a kereskedő is már csak 2 és 1,80-ért kérte. A vágottbaromfi-standon a barnevál csirke kilója 55, a csirkemell 66, az egész csir­kecomb 80, a libacomb csont nélkül 90, a csonkolt csirke­comb pedig 65 forintba ke­rült. Egy kocsi tuskó eladásával is megpróbálkozott egy élel­mes ember. Százhúsz forintra tartotta, de sokallták, ottjár- tunkkor még nem talált ve­vőre. —ay már beszélnünk. Működésének elve viszont annál izgalma­sabb. A két fólia között hú­zódó csőből, a belső fólia fe­lületére permetező 10—30 fo­kos víz annyi energiát képes leadni, illetve visszatartani, hogy az ágyásók felszínén a leghidegebb időszakban sem hűl fagypont alá a hőmérsék­let. Erre a célra igen megfe­lel a legolcsóbban nyerhető 12 fokos közönséges kútvíz Is. A kísérletek kimutatták, ez a fűtőközeg mínusz 25 fokos külső hőmérséklet esetén is plusz 2, plusz 5 fokon tudja tartani a fóliák alatti légte­ret. Honnan ez a látszólag semmiből nyert hőtöbblet? Tizedannyi energia Három hőforrást kell itt számításba vennünk. Egy­részt a kútvizet, a nap erejét és a talaj úgynevezett pince­hatását. Ezt a hőmennyiséget a kettős fólia alatt ötszörös szigetelés védi: a külső fólia, az arra belül lecsapódó pára, vagy jégfilm, az alsó fólia, s azon belül az újabb páraréteg. A vizfüggönyös rendszernek természetesen ez a legegysze­rűbb változata. Tovább lehet javítani a klímát, ha van mód meleg víz permetezésére, va­lamint az úgynevezett vege­tációs fűtéssel (a talaj felszí­nére fektetett csövekben áram­ló 40—50 fokos víz) kombi­nálva, és nagyon hasznos az energiaernyő (fekete fólia) használata is. Ott' ahol eset­leg a vízcsörgedeztetés, illetve az elfolyó víz elhelyezése nem megoldható, ez utóbbi megol­dás önmagában is jól alkal­mazható. A fekete fólia ugyan­is a sugárzó hőből semmit sem enged át, így a mínusz 10 fo­kos éjjeli fagyokban is meg­védi a veteményt. Nézzük, milyen áron ne­velhető ily módon a zöldség­féle? Sok függ természetesen a külső hőmérséklettől, ezért vegyünk figyelembe egy át­lagos telet. Egy négyzetméter területen 20 tő saláta felneve­léséhez decembertől 20 liter gázolaj szükséges. Vizfüggö­nyös háj tatás esetén pedig 10—15 forintba kerül az egy négyzetméterre szükséges ener­gia, ami nem más, mint a vízszivó-továbbító villanymo­tor munkája. A különbség tehát nagy, a fenti variációk együttes al­kalmazása esetén a szimpla fóliával szemben tizedére csökkenthető az energiaráfor­dítás, ugyanakkor egész té­len van lehetőség zöldség és dísznövények haj tatására. A hidegtűrőeket szinte a külső környezettől függetlenül haj­tathatjuk. a melegigényes pa­lánták pedig 3-4 héttel koráb­ban ültethetek, a paradicsom például április eleje helyett már február végén, március elején. Sokat könnyíthet a dolgán a gazda, ha némi ügyességgel, és ráfordítással perforált fólia­takarást tesz a termőtalajra. Ezáltal emelkedik annak hő­mérséklete, gyorsabban tá­rulnak fel a tápanyagok; sok öntözővíz és a kapálás meg­takarítható. Igaz, a talajlég­zés csökken, de jobbára a talajfelszín közelében elhe­lyezkedő gyökerekre ez a szellőzetlenség — a közhiede­lemmel ellentétben — nincs káros hatással. Rostált mag A kísérleteket több nö­vényfaj bevonásával végezték, ezzel kapcsolatban is' érdemes néhány tapasztalatot közread­ni. A fejes káposzta nevelésé­nél fontos tudni, hogy a feje- sedés után sok friss levegőre van szükségük a növények­nek. A retekmagot vetés előtt érdemes olyan lyukméretű ros­tába tenni, amely nagyjából a mag felét visszatartja. A fennmaradókat vessük el, egyenletes növekedésű, szép növényeink lesznek. A tápanyagok közül a Voll- dinger műtrágya bizonyult a gyakorlatban a legjobbnak. Vízbeh oldva 1-2 ezrelékes tö­ménységben juttatható ki, nö­vényfajtól, -fajtától függően. Ahogy a növényvédelem, úgy a tápanyag-utánpótlást ille­tően sincs minden esetben és mindenütt alkalmazhátó re­cept. Alapos laboratóriumi ta­lajvizsgálat után lehet pontos utasításokat megfogalmazni. A sikeres kerti munkának ma már ez is feltétele. My. J. MozT A nagyteremben Tüzes angyal. Színes lengyel történelmi film. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben Ki kém, ki nem kém. Színes, szinkronizált francia—olasz filmvígjáték. (Csak 16 éven felülieknek!) Fél 6-kor. ím Ügyelet Értesítjük a város állattar­tó lakosságát, hogy Nagykő­rös, Nyársapát, Kocsér állat­egészségügyi körzetében már­cius hónapban az alábbiak sze­rint tartanak állatorvosi ügye­letet. Március 7-én reggel 8 órától 9-én reggel 8 óráig; dr. Zsol­dos Zoltán, Kecskeméti u. 44 Tel.: 703. Március 14-én, reggel 8 órá­tól 16-án reggel 8 óráig: dr. Virsinger György, állatorvosi rendelő. Tel.: 466. Március 21-én, reggel 8 órá­tól 23-án reggel 8 óráig; dr. Horváth László, Búvár u. 1. Tel.: 698. . Március 28-án, reggel 8 órá­tól 30-án reggel 8 óráig; dr. Czira Szabolcs. Dohány u. 6 Gerelyhajító országos bajnokok A Népstadionban rendezték ö|t versenyszámmal a téli or­szágos szabadtéri felnőtt dobó­bajnokságot. Az Nk. Kgy. Ki­nizsit Rétsági Oszkár edző három ifjúsági korú atlétája képviselte. A rossz időjárás és a sáros talaj miatt sokan nem vállalták a versenyzést. A kö­rösiek dicséretet érdemelnek, hogy a kedvezőtlen időben is — összesen 4 egyesület 13 sportolója között — vállalták a szereplést. Roham nélkül dobtak a résztvevők. A kini- zsisek vállalkozó kedvét és akaraterejét nagy siker ko­ronázta. Férfi gerelyhajításban or­szágos bajnok: Lajter Sándor 50.90; 2. Kolozsi Béla 48,28 méter. Női gerelyhajításban bajnok: Zsuffá Dóra 38,40 mé­terrel. Nekik és edzőjüknek ezúton is gratulálunk, nem mindennapi sikerükhöz! TEREMKÉZILABDA Férfi kézilabdásaink újabb két találkozón szerepeltek a megyei férfi kézilabda MNK- mérkőzéssorozaton, a budaör­si teremben. Kossuth KFSE (Szentendre) —Nk. Kgy. Kinizsi 21-20 (8-8). A Kinizsi nyerhetett volna, de játékvezetői tévedések erőtel­jesen befolyásolták a végered­mény kialakulásált. Váci Izzó MTE—Nk. Kgy. Kinizsi 33-20 (17-11). Az esé­lyesebb NB II-es ellenfél jobb volt, igazolva a papír­formát. A Kinizsi kerete ez volt: Szondy, Eszes — Mocsai (5), M. Szűcs, Budai (13), Mátrai (5), Tóth F. (3), Kerny (10), Vilcsák (4) és Lázár. ★ Ezúttal 11. alkalommal ke­rült sor Abonyban az általá­nos iskolás Rákóczi Kupa te- remkézilabda-viadalra. Mind­két nemnél 6—6 csapat vetél­kedett és a kisebb hely miatt 5+1 fős csapatok játszottak egymással. A selejtezők 2X10, a helyosztók 2X15 percesek voltak. A fiúknál az Nk. Petőfi isk. csapata (Bakonyi, Dudás — Gorócz S. 12, Farkas G. 10, Nagyszombati 7, Ragó 5, Rus- vai 5, Zöldi 3. Godó 2. Far­kas J. 1) a küzdelmes találko­zón jól játszott, a kisebb pá­lyán a kocséri iskolával 14-14- es döntetlent játszott, a Ceg­lédi Mészárost 20-7-re legyőz­te, a döntőben viszont az abo- nyi Somogyi iskola bizonyult jobbnak. A küzdelmes sorozat­ban a körösi fiúk második, a kocsériak pedig a negyedik helyen végeztek. Másnap a leányok vetélke­dője igen kiegyensúlyozott volt. Az Nk. Petőfi iskola gar­dája (Bozsik — Deák 11, Hor­váth 8, Kovács K. 5, Kecske­méti 4, Kovács G. 3, Tóth, Gyurkó, Király, Gorócz I.) jól helytállt, s a házigazdák elle­ni 11-13, a tápiószeleiek elle­ni 8-7 és a szolnokiak elleni 12-11 után a harmadik helyen végzett, szerencsésebb sorsolás esetén még jobb helyezésük is lehetett volna. E sportág híreihez tartozik még, hogy az idei megyei fel­nőtt és ifjúsági egyesületi sza­badtéri bajnokság április 5-én kezdődik. Hétfői sportműsor Kosárlabda. Gimnáziumi lab­dajátékterem, 15.15: Nk. Gim­názium—Váci Közgazdasági DSK, serdülő leánv megyei bajnoki mérkőzés. Tiszakécs- ke: T. SC—Nk. Kgy. Kinizsi II., felnőtt férfi megyei baj­noki mérkőzés. Torna. Petőfi iskolai tornacsarnok, 15 óra: az úttörő-olimpia városkörzeti fiúdöntője. S. Z. !SSN 0133—2708 (Nagykörös! Hírlap. /

Next

/
Thumbnails
Contents