Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-25 / 71. szám
f * f4/A MA: tfCTSSUY >.A Blaguss—Volána turisták kegyeiért új egyesülés, 60 százalékban osztrák, 40 százalékban magyar tulajdon. A kiállításon azzal a céllal képviseltetik magukat, . hogy tovább növeljék a Magyarországra utazó világjárók számát.” (3. OLDAL) Tüzes kőtár „Nemrégiben az Egye■# « , > mm *- sült Államokba is elju1*1X1 eS seilseseaes tott egy korong, amelyet az Ökrös együttessel közösen rögzítettek. Kedvező fogadtatásra talált a tengerentúlon, ami azért nem meglepő, mert ott ez a fajta muzsika kuriózumnak számít. Ezzel szemben itthon mindenkihez szól.” (5. OLDAL) HumiS ”A valóságban azonban az idős , - m _ asszony nem szorult gondozásra. vegrencseser Szellemileg friss volt, a halál gondolatával egyáltalán nem foglalkozott, sőt költözni készült a fővárosba. Minden ügyét ahhoz értő személyekkel (ügyvéd, szabadalmi ügyvivő, kertész stb.) intéztett-e. Madari Lászlóné szerepe mindössze annyi volt mellette, hogy esetenként elkísérte megbeszélésekre, tárgyalásokra.” (6. OLDAL) Blohtnék „Végül Is van-e remény arra, mm m . hogy a magyar közönség az ŰjBuaapesren pest soraiban láthatja? — Még három-négy évig mindenképpen szeretnék a pályán maradni, s jó lenne valamelyik külföldi csapatban is szerepelni. Az én helyzetemben az egyik legjobb megoldást az jelenítené, ha a Dinamo testvérklubjához, az Újpesti Dózsához kerülhetnék.”. (7. OLDAL) PEST MEGYEI VllRG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES I MEGYEI TANACS LAPJA XXXI. ÉVFOLYAM, 71. SZÁM Ára: 1,80 forint 1987. MÁRCIUS 25., SZERDA Új politikai gondolkodásmód Moszkvában tárgyalnak a VSZ-tagáBamek külügyminiszterei KGST-tanácskozás munkaügyben Teljes foglalkoztatás Kedden Budapesten, a nemzetközi kereskedelmi központban megkezdődött a KGST- országok állami munkaügyi szervei vezetőinek értekezlete. A négynapos tanácskozáson Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyar- ország, Mongólia, az NDK, Románia, a Szovjetunió és VietnE^n delegációja vesz részt. A munkaügyi vezetők tájékoztatják egymást országaik legfontosabb munkaügyi, bérügyi és szociális intézkedéseiről, megvitatják a vállalati önállóság kiterjesztésével kapcsolatos bérgazdálkodási tapasztalatokat, valamint a gazdasági mechanizmus továbbfejlesztésével összefüggő munkaügyi és szociális kérdéseket. A tanácskozást Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagló, a Minisztertanács elnökhelyettese nyitotta meg. Arról szólt, hogy a gazdasági fejlődés intenzív szakaszára való áttérés a KGST-országokban s közöttünk hazánkban is új, megnövekedett követelményeket támaszt a foglalkoztatáspolitikával, a munkaerő-gazdálkodással szemben. Ezeknek az új követelményeknek a figyelembevételével kell gondoskodni a teljes foglalkoztatás megőrzéséről, a munkakörülmények javításáról. Mindez most nehezebb — sok vonatkozásban újszerű — és olykor ellentmondásokkal is terhelt feladatokat jelent. A továbbiakban hangsúlyozta : a következő években gazdasági teljesítményeink növelése és a szerkezetváltás gyorsítása érdekében a hatékony foglalkoztatás a teljes foglalkoztatással egyenrangú követelménnyé kell hogy váljon. A megnyitót követően a tanácskozás plenáris ülésen folytatta munkáját. A moszkvai tanácskozás részvevői, a képen balról jobbra: Várkonyi Péter, Petar MIadenov, M. Orzechowski, O. Fischer, I. Totu, E. Sevard nadze, B. Chnoupek, a külügyminiszteri bizottság tagjai A Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottsága kedden Moszkvában megkezdte soron lévő ülését. A tanácskozáson részt vesz Petar MIadenov bolgár, Bo- huslav Chnoupek csehszlovák, Marian Orzechowski lengyel, Várkonyi Péter magyar, Oskar Fischer NDK-, loan Totu román és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter. A tanácskozáson az európai és a világhelyzettel összefüggj kérdéseket vitatják meg. Különleges figyelmet fordítanak a fegyverkezési — elsősorban a nukleáris fegyverkezési — verseny megszüntetésének, az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzet csökkentésének problémáira, valamint az európai és az egyetemes biztonság erősítésére. Tovább erősödnek a világban a szocialista közösség nemzetközi pozíciói. Ez a folyamat a szocialista országokban zajló belső változások közvetlen következménye — állapították meg kedden Moszkvában kezdődött tanácskozásukon a Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterei. A VSZ külügyminiszteri bizottságának üléséről Borisz Pjadisev, a szovjet külügyminisztérium tájékoztatási főosztályának helyettes vezetője számolt be. A bizottság kedd délelőtti ülésén Petar MIadenov, a Bolgár Népköztársaság, a délutánin Várkonyi Péter, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere elnökölt, Eduard Sevardnadze, a Szovjetunió külügyminisztere mondott bevezetőt. Sevardnadze és a többi felszólaló elsősorban az európai (Folytatás a 2. oldalon) Látogatás a Szovjet hallgatók körében Papp Lajos államtitkár a tanácsok munkájáról ^ Kevés olyan intézmény > van Magyarországon, mely 8 az elmúlt évek alatt többet § változott volna, mint a ta- ^ nács. Megszűntek a járások, ^ megnövekedett a helyi ön- ^ állóság, két cs fél száznál ^ több feladat, s ötvennél ^ több különféle szerv került ^ a községekhez, városokhoz, 5 így ma már az állampolgári rok ügyeinek 97—98 száza- léka helyben intézhető. A többi között erről szólt tegnap az újságíró-szövetség Rózsa Ferenc termében tartott sajtótájékoztatón Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke. Hangsúlyozta: a fő törekvés ma is az, hogy az államigazgatási munka, a lakosságot érintő ügyekben való döntés az ottélők által választott testület felügyelete alatt álljon. Részint a tanácsi gazdálkodás rendjének módosítása, részint, a külső anyagi feltételek rosz- szabbodásának következtében is megkívántatik az úi szemlélet: a tanács ne csupán a kiadásokra koncentrálja figyelmét, hanem valóban gazdálkodjon, növelje bevételeit, ha kell társuljon, szerezzen hitelt, nyerje meg a közösség érdekében a gazdálkodó egységek és a lakosság támogatását, hirdessen versenypályázatokat, törekedjen a takarékos megoldásokra. Mint az államtitkár elmondotta. az eddigi tapasztalatok alapján a tanácsok főbb célkitűzései megvalósultak, s nem okozott gondot az sem, hogy a népgazdasági érdekeket ösz- szeegyeztessék a helyi döntésekkel. Nyitottság, a korábbinál nagyobb demokratizmus, megélénkülő testületi élet, nagyobb felelősség jellemzi ma a tanácsi tevékenységet A folyamattal járt az is, hogy három évtized alatt 150 ezerről 42 ezerre csökkent a testületi tagok száma, ám a kevesebb itt több: célra törőbb lett a döntés- hozatal. Az pedig a hatósági munka javulását jelzi, hogy míg a hetvenes években a lakosságnak átlagosan 6,7 százaléka volt elégedetlen a döntésekkel, most a panaszok, fellebbezések aránya 2 százalék körüli, s csupán az esetek 3 százalékában fordul elő, hogy túllépik a 30 napos ügyintézési határidőt. A további feladatokat sorolva Papp Lajos államtitkár megállapította: tág a tere az ügyvitel egyszerűsítésének, ésszerűsítésének, s megkezdődött ehhéz a jogszabályok felülvizsgálata, tervezik számuk csökkentését. Ugyancsak elkezdődött már a számítógépes adatnyilvántartás és -feldolgozás kísérlete három megyében, s idén két újabb megye lép a sorba, közöttük Pest megye is. Az ügyfélfogadás rendjének megváltoztatása nem egészen váltotta be a reményeket; bár a heti kétszeri hosszított, s a hétvégi ügyfélfogadásokon is számottevő a forgalom, a termelésből, a szolgáltatásból azonban továbbra is gyakran elengedik 'dolgozóikat, hogy a munkaidőben intézzék a tanácson ügyes-bajos dolgaikat, s ezen változtatni kell. Akárcsak — mert mind több az olyan ügy, melyben állampolgárt kötelez a hivatal — a hatósági munka hangnemén, azon, hogy minden határozatot (az igent és a nemet mondót is!) alaposan megindokoljanak. Végezetül egy kérdésre válaszolva az államtitkár kifejtette: a helyi önállóság megteremtése néhányszor — mint a Pest megyei Zsámbok esetében — társközségek szétválásával járhat. Ám nem lenne jó, ha ez tendenciává válna. Viszont kívánatos tovább növelni az elöljáróságok becsét, súlyát a döntésekben, melyek az általuk képviselt közösséget érintik. Tegnap Borisz Ivanovics Sztukalin, a Szovjet Szocialista • Köztársaságok Szövetségé magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, vezető munkatársainak kíséretében a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre látogatott. A programban részt vett Nagy Sándorné, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának titkára. A vendégeket ár. Bíró Ferenc, az egyetem rektora tájékoztatta a tanárok oktató-, kutatómunkájáról, a hallgatók képzéséről, különös tekintettel az itt tanuló szovjet diákok előmenetelére. A tájékoztatót követően B. I. Sztukalin megitekintette az egyetemet. Dr. Magyari András professzor kalauzolásával a szarvasmarha- és a lúdtele- pet látogatta meg. Ezután a rendkívüli és meghatalmazott nagykövet találkozott a Gödöllőn tanuló szovjet diákokkal. Tavaszi telepítés Csemetevásár Megkésett a tavaszi gyfl- mölestelepítési szezon, de a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató-Fejlesztő Vállalat szaporítóanyag-telepei számítanak a növekvő érdeklődésre. A vállalat kilenc helyen kínálja a szaporítóanyagot. Közöttük a legnagyobb a budafoki központi telep, amely kielégíti az igényeket. Meggyből különösen sokan vásárolják az érdi bőtermőt, cseresznyéből a solymárit. Tegnap megkezdődött a facsemetevásár a dunavarsányi Petőfi Termelőszövetkezet soroksári faiskolájában. Mintegy 20 ezer különféle gyümölcsfa és örökzöld növény között válogattak a vásárlók. (Hancsovszíki János felvétele) NORMATURES I öretlen lendületűnek bizonyul a sajnálatos hegymenet. Amíg a megyében az elítéltek csoportjában a legutóbbi években hét-nyolc százalékos arányt képviselnek a fiatalkorúak — és ezzel nem azt állítjuk, hogy ez az arány alacsony, elfogadható —, addig bizonyos bűncselekmények típusainál részesedésük figyelmeztetően, ijesztően emelkedik meg. A rablásoknak több mint az egynegyedét ők követik el, amint a személyek javait károsító lopások tettesei között is húszszázalékos aránnyal vannak jelen. Látszatra nagyot lépve, az életnek ennek a végletes terepéről eltávozva, vegyünk szemügyre valami egészen mást. A megyében a válással végződött házasságoknak a 45—47 százalékát, tehát majdnem a felét úgy bontják fel, hogy az emberpár a legjobb esetben is hét esztendőt töltött együtt. Az egy év alatt elvált asszonyoknak a 16—17 százaléka úgy szabadul ki a házasság kötelékéből, hogy még nem köszöntötték a huszonötödik születésnapját. Ezeknek a még szinte bakfisko- rú nőknek a jelentős csoportja úgy marad magára, hogy gyermek, gyermekek neveléséről kell gondoskodnia. Itt kötődik össze azután a két, egymástól látszatra valóban elkülönülő tény, a fiatalkorúak elkövette bűn- cselekmények ügye és a zátonyra futott házasságoké. A tettesek jóval nagyobb hányada kerül ki ugyanis ún. csonka családiból, mint amilyen arányban az ilyen feltételek mellett élő fiatalok jelen vannak saját korosztályukban. S még egy, a megye városi bíróságainál egyre erőteljesebben kimutatható tapasztalat. A szándékos bűncselekmény miatt a törvénnyel összeütközésbe került szülők gyermeke, gyermekei szinte természetes (anti) erkölcsként hozzák magukkal mindenféle korlátozás elutasítását, a jogsértés gyakorlatát. Óvakodjunk persze az elsietett következtetésektől, hiszen tudnunk kell, aki a bírói emelvény előtt áll vádlottként, az már meg nem tűrhető módon hágta át a társadalom Írott szabályait, azokat a viselkedési normákat, amelyeket tisztelni, betartani mindenkinek egyszerre érdeke és kötelessége. Érdeke, mert ennek híján megbénulna a társadalom, a gazdaság normális működése, s mert köz érdekről van szó, a betartás, a betartatás egyben kötelességgé is előlép, azaz ha tetszik, ha nem tetszik, ezekhez a normákhoz igazodni kell/ene). Aki erre — és ráadásul sorozatosan — nem hajlandó, annak számolnia kell a büntetéssel, azaz a törvény sokat emlegetett szigorával. Akkor persze, ha a viselkedés — a cselekmény — tételes jogi szabályt sért. Ez utóbbit a bűnüldözésben, az igazságszolgáltatásban hosszú ideje dolgozók diktálják nyomatékosan a hírlapíró tolla alá. Tapasztalataik ugyanis azt mutatják, elgondolkozta- tóan szaporodik azoknak az ügyeknek a száma, amelyekben a törvény — a törvény megtartása felett őrködő szervek — tehetetlen, holtpontra jut. A nor- maszegés ugyan nyilvánvaló,- de nem ütközik — gyakran csak bizonyíthatóan nem ütközik, tudot- tan azonban igen — jogi szabályokkal. A négy fal ketrecében gyötört ■ gyermek, a lelkileg, testileg kínzott asszony csupán csúcsa a jéghegynek. A jéghegy maga azok csoportjának sokasodása, akik bármilyen korlátozást sérelemként fognak fel. Ok azok, akik azt hiszik, személyiségük csorbíthatat- lan joga a normáktól való függetlenedés. S ezért két ember legszorosabb kapcsolatába is úgy mennek bele, azaz úgy kötnek házasságot, hogy féltve őrzik jogaikat — jogukat mindarra, amit kedvük, szeszélyük diktál —, nem törődve azzal, azok mennyiben sértik a másik jogait, miként teszik lehetetlenné a család normális életvitelét. S ha családon belül nincsen kötelezettség- és felelősségvállalás, akkor — logikus lépés például a gyermek számára, aki a szülő adta mintát másolja ösztönösen — miért lenne ilyen kifelé, a szűkebb és tágasabb közösséggel szemben?! S okasodó tapasztalatok figyelmeztetnek rá, milyen rohamos mértékben csökken a társadalom bizonyos rétegeiben, csoportjaiban — és persze nem csak a magánélet területén, de gyakran onnét kiindulva — az egyén normatűrő készsége. Ennek a készségnek a zsugorodása ölt testet a vállalt, de be nem tartott kötelezettségekben, minden kötelék elutasításában, minden tiltás, korlátozás felháborítónak találásában, minden jogi keret bürokráciának bélyegzésében, sőt újabban a személyi szabadságjogok megsértéseként való minősítésben ... ! Nincsen olyan ember — leszámítva az ítélőképességükben korlátozottakat —, aki ne felelne önmagáért. S ennek következetes érvényesítése hiányzik gyakran, ezért vélik egyre többen • joguknak azt, ami valójában a jogsérelmek láncolatát hozza létre. Mészáros Ottó
