Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-25 / 71. szám

f * f4/A MA: tfCTSSUY >.A Blaguss—Volán­a turisták kegyeiért új egyesülés, 60 szá­zalékban osztrák, 40 százalékban magyar tulajdon. A kiállításon azzal a céllal képviseltetik magukat, . hogy tovább növeljék a Magyarországra utazó világjárók szá­mát.” (3. OLDAL) Tüzes kőtár „Nemrégiben az Egye­■# « , > mm *- sült Államokba is elju­1*1X1 eS seilseseaes tott egy korong, amelyet az Ökrös együttessel közösen rögzítettek. Kedvező fogad­tatásra talált a tengerentúlon, ami azért nem meglepő, mert ott ez a fajta muzsika kuriózumnak számít. Ezzel szemben itthon mindenkihez szól.” (5. OLDAL) HumiS ”A valóságban azonban az idős , - m _ asszony nem szorult gondozásra. vegrencseser Szellemileg friss volt, a halál gon­dolatával egyáltalán nem foglalkozott, sőt költözni ké­szült a fővárosba. Minden ügyét ahhoz értő személyek­kel (ügyvéd, szabadalmi ügyvivő, kertész stb.) intéztett-e. Madari Lászlóné szerepe mindössze annyi volt mellette, hogy esetenként elkísérte megbeszélésekre, tárgyalások­ra.” (6. OLDAL) Blohtnék „Végül Is van-e remény arra, mm m . hogy a magyar közönség az Űj­Buaapesren pest soraiban láthatja? — Még három-négy évig mindenképpen szeretnék a pályán ma­radni, s jó lenne valamelyik külföldi csapatban is sze­repelni. Az én helyzetemben az egyik legjobb megoldást az jelenítené, ha a Dinamo testvérklubjához, az Újpesti Dózsához kerülhetnék.”. (7. OLDAL) PEST MEGYEI VllRG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES I MEGYEI TANACS LAPJA XXXI. ÉVFOLYAM, 71. SZÁM Ára: 1,80 forint 1987. MÁRCIUS 25., SZERDA Új politikai gondolkodásmód Moszkvában tárgyalnak a VSZ-tagáBamek külügyminiszterei KGST-tanácskozás munkaügyben Teljes foglalkoztatás Kedden Budapesten, a nem­zetközi kereskedelmi központ­ban megkezdődött a KGST- országok állami munkaügyi szervei vezetőinek értekezle­te. A négynapos tanácskozá­son Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyar- ország, Mongólia, az NDK, Románia, a Szovjetunió és VietnE^n delegációja vesz részt. A munkaügyi vezetők tájékoztatják egymást orszá­gaik legfontosabb munkaügyi, bérügyi és szociális intézkedé­seiről, megvitatják a vállalati önállóság kiterjesztésével kap­csolatos bérgazdálkodási ta­pasztalatokat, valamint a gaz­dasági mechanizmus tovább­fejlesztésével összefüggő mun­kaügyi és szociális kérdése­ket. A tanácskozást Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagló, a Minisz­tertanács elnökhelyettese nyi­totta meg. Arról szólt, hogy a gazdasági fejlődés intenzív szakaszára való áttérés a KGST-országokban s közöt­tünk hazánkban is új, meg­növekedett követelményeket támaszt a foglalkoztatáspoli­tikával, a munkaerő-gazdál­kodással szemben. Ezeknek az új követelményeknek a figyelembevételével kell gon­doskodni a teljes foglalkozta­tás megőrzéséről, a munkakö­rülmények javításáról. Mind­ez most nehezebb — sok vo­natkozásban újszerű — és olykor ellentmondásokkal is terhelt feladatokat jelent. A továbbiakban hangsú­lyozta : a következő években gazdasági teljesítményeink nö­velése és a szerkezetváltás gyorsítása érdekében a haté­kony foglalkoztatás a teljes foglalkoztatással egyenrangú követelménnyé kell hogy vál­jon. A megnyitót követően a ta­nácskozás plenáris ülésen folytatta munkáját. A moszkvai tanácskozás részvevői, a képen balról jobbra: Várkonyi Péter, Petar MIadenov, M. Orzechowski, O. Fischer, I. Totu, E. Sevard nadze, B. Chnoupek, a külügyminiszteri bizott­ság tagjai A Varsói Szerződés tagálla­mainak külügyminiszteri bi­zottsága kedden Moszkvában megkezdte soron lévő ülését. A tanácskozáson részt vesz Petar MIadenov bolgár, Bo- huslav Chnoupek csehszlovák, Marian Orzechowski lengyel, Várkonyi Péter magyar, Oskar Fischer NDK-, loan Totu ro­mán és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter. A tanácskozáson az európai és a világhelyzettel összefüggj kérdéseket vitatják meg. Kü­lönleges figyelmet fordítanak a fegyverkezési — elsősorban a nukleáris fegyverkezési — verseny megszüntetésének, az európai fegyveres erők és ha­gyományos fegyverzet csök­kentésének problémáira, va­lamint az európai és az egye­temes biztonság erősítésére. Tovább erősödnek a világ­ban a szocialista közösség nemzetközi pozíciói. Ez a fo­lyamat a szocialista országok­ban zajló belső változások közvetlen következménye — állapították meg kedden Moszkvában kezdődött tanács­kozásukon a Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszte­rei. A VSZ külügyminiszteri bizottságának üléséről Borisz Pjadisev, a szovjet külügymi­nisztérium tájékoztatási fő­osztályának helyettes vezetője számolt be. A bizottság kedd délelőtti ülésén Petar MIadenov, a Bolgár Népköztársaság, a dél­utánin Várkonyi Péter, a Ma­gyar Népköztársaság külügy­minisztere elnökölt, Eduard Sevardnadze, a Szovjetunió külügyminisztere mondott be­vezetőt. Sevardnadze és a többi fel­szólaló elsősorban az európai (Folytatás a 2. oldalon) Látogatás a Szovjet hallgatók körében Papp Lajos államtitkár a tanácsok munkájáról ^ Kevés olyan intézmény > van Magyarországon, mely 8 az elmúlt évek alatt többet § változott volna, mint a ta- ^ nács. Megszűntek a járások, ^ megnövekedett a helyi ön- ^ állóság, két cs fél száznál ^ több feladat, s ötvennél ^ több különféle szerv került ^ a községekhez, városokhoz, 5 így ma már az állampolgá­ri rok ügyeinek 97—98 száza- léka helyben intézhető. A többi között erről szólt tegnap az újságíró-szövetség Rózsa Ferenc termében tartott sajtótájékoztatón Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke. Hangsúlyozta: a fő törekvés ma is az, hogy az államigaz­gatási munka, a lakosságot érintő ügyekben való döntés az ottélők által választott tes­tület felügyelete alatt álljon. Részint a tanácsi gazdálkodás rendjének módosítása, részint, a külső anyagi feltételek rosz- szabbodásának következtében is megkívántatik az úi szem­lélet: a tanács ne csupán a ki­adásokra koncentrálja figyel­mét, hanem valóban gazdál­kodjon, növelje bevételeit, ha kell társuljon, szerezzen hitelt, nyerje meg a közösség érdeké­ben a gazdálkodó egységek és a lakosság támogatását, hir­dessen versenypályázatokat, törekedjen a takarékos megol­dásokra. Mint az államtitkár elmon­dotta. az eddigi tapasztalatok alapján a tanácsok főbb cél­kitűzései megvalósultak, s nem okozott gondot az sem, hogy a népgazdasági érdekeket ösz- szeegyeztessék a helyi dönté­sekkel. Nyitottság, a korábbinál na­gyobb demokratizmus, meg­élénkülő testületi élet, nagyobb felelősség jellemzi ma a taná­csi tevékenységet A folya­mattal járt az is, hogy három évtized alatt 150 ezerről 42 ezerre csökkent a testületi ta­gok száma, ám a kevesebb itt több: célra törőbb lett a döntés- hozatal. Az pedig a hatósági munka javulását jelzi, hogy míg a hetvenes években a la­kosságnak átlagosan 6,7 szá­zaléka volt elégedetlen a dön­tésekkel, most a panaszok, fel­lebbezések aránya 2 százalék körüli, s csupán az esetek 3 százalékában fordul elő, hogy túllépik a 30 napos ügyintézé­si határidőt. A további feladatokat sorol­va Papp Lajos államtitkár megállapította: tág a tere az ügyvitel egyszerűsítésének, ésszerűsítésének, s megkezdő­dött ehhéz a jogszabályok fe­lülvizsgálata, tervezik számuk csökkentését. Ugyancsak elkez­dődött már a számítógépes adatnyilvántartás és -feldolgo­zás kísérlete három megyében, s idén két újabb megye lép a sorba, közöttük Pest megye is. Az ügyfélfogadás rendjének megváltoztatása nem egészen váltotta be a reményeket; bár a heti kétszeri hosszított, s a hétvégi ügyfélfogadásokon is számottevő a forgalom, a ter­melésből, a szolgáltatásból azonban továbbra is gyakran elengedik 'dolgozóikat, hogy a munkaidőben intézzék a taná­cson ügyes-bajos dolgaikat, s ezen változtatni kell. Akár­csak — mert mind több az olyan ügy, melyben állampol­gárt kötelez a hivatal — a ha­tósági munka hangnemén, azon, hogy minden határozatot (az igent és a nemet mondót is!) alaposan megindokolja­nak. Végezetül egy kérdésre vála­szolva az államtitkár kifejtet­te: a helyi önállóság megte­remtése néhányszor — mint a Pest megyei Zsámbok esetében — társközségek szétválásával járhat. Ám nem lenne jó, ha ez tendenciává válna. Viszont kívánatos tovább növelni az elöljáróságok becsét, súlyát a döntésekben, melyek az álta­luk képviselt közösséget érin­tik. Tegnap Borisz Ivanovics Sztukalin, a Szovjet Szocialis­ta • Köztársaságok Szövetségé magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, vezető munkatársainak kísé­retében a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetemre látogatott. A programban részt vett Nagy Sándorné, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának titkára. A vendégeket ár. Bí­ró Ferenc, az egyetem rekto­ra tájékoztatta a tanárok ok­tató-, kutatómunkájáról, a hallgatók képzéséről, különös tekintettel az itt tanuló szov­jet diákok előmenetelére. A tájékoztatót követően B. I. Sztukalin megitekintette az egyetemet. Dr. Magyari And­rás professzor kalauzolásával a szarvasmarha- és a lúdtele- pet látogatta meg. Ezután a rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövet talál­kozott a Gödöllőn tanuló szov­jet diákokkal. Tavaszi telepítés Csemetevásár Megkésett a tavaszi gyfl- mölestelepítési szezon, de a Gyümölcs- és Dísznövényter­mesztési Kutató-Fejlesztő Vállalat szaporítóanyag-tele­pei számítanak a növekvő ér­deklődésre. A vállalat kilenc helyen kí­nálja a szaporítóanyagot. Kö­zöttük a legnagyobb a buda­foki központi telep, amely ki­elégíti az igényeket. Meggyből különösen sokan vásárolják az érdi bőtermőt, cseresznyéből a solymárit. Tegnap megkezdődött a facse­metevásár a dunavarsányi Petőfi Termelőszövetkezet so­roksári faiskolájában. Mint­egy 20 ezer különféle gyü­mölcsfa és örökzöld növény között válogattak a vásárlók. (Hancsovszíki János felvétele) NORMATURES I öretlen lendületűnek bizonyul a sajnálatos hegymenet. Amíg a megyében az elítéltek cso­portjában a legutóbbi években hét-nyolc százalé­kos arányt képviselnek a fiatalkorúak — és ezzel nem azt állítjuk, hogy ez az arány alacsony, elfo­gadható —, addig bizonyos bűncselekmények típusai­nál részesedésük figyel­meztetően, ijesztően emel­kedik meg. A rablásoknak több mint az egynegyedét ők követik el, amint a személyek javait károsító lopások tettesei között is húszszázalékos aránnyal vannak jelen. Látszatra nagyot lépve, az életnek ennek a végletes terepéről eltávozva, vegyünk szem­ügyre valami egészen mást. A megyében a vá­lással végződött házassá­goknak a 45—47 százalé­kát, tehát majdnem a felét úgy bontják fel, hogy az emberpár a legjobb eset­ben is hét esztendőt töl­tött együtt. Az egy év alatt elvált asszonyoknak a 16—17 százaléka úgy szabadul ki a házasság kö­telékéből, hogy még nem köszöntötték a huszonötö­dik születésnapját. Ezek­nek a még szinte bakfisko- rú nőknek a jelentős cso­portja úgy marad magára, hogy gyermek, gyermekek neveléséről kell gondos­kodnia. Itt kötődik össze azután a két, egymástól látszatra valóban elkülönülő tény, a fiatalkorúak elkövette bűn- cselekmények ügye és a zátonyra futott házasságo­ké. A tettesek jóval na­gyobb hányada kerül ki ugyanis ún. csonka családi­ból, mint amilyen arány­ban az ilyen feltételek mellett élő fiatalok jelen vannak saját korosztályuk­ban. S még egy, a megye városi bíróságainál egyre erőteljesebben kimutatható tapasztalat. A szándékos bűncselekmény miatt a törvénnyel összeütközésbe került szülők gyermeke, gyermekei szinte természe­tes (anti) erkölcsként hoz­zák magukkal mindenféle korlátozás elutasítását, a jogsértés gyakorlatát. Óvakodjunk persze az elsietett következtetések­től, hiszen tudnunk kell, aki a bírói emelvény előtt áll vádlottként, az már meg nem tűrhető módon hágta át a társadalom Írott szabályait, azokat a visel­kedési normákat, amelye­ket tisztelni, betartani mindenkinek egyszerre ér­deke és kötelessége. Érde­ke, mert ennek híján meg­bénulna a társadalom, a gazdaság normális műkö­dése, s mert köz érdek­ről van szó, a betartás, a betartatás egyben köteles­séggé is előlép, azaz ha tetszik, ha nem tetszik, ezekhez a normákhoz iga­zodni kell/ene). Aki erre — és ráadásul sorozatosan — nem hajlandó, annak számolnia kell a büntetés­sel, azaz a törvény sokat emlegetett szigorával. Ak­kor persze, ha a viselke­dés — a cselekmény — tételes jogi szabályt sért. Ez utóbbit a bűnüldözés­ben, az igazságszolgálta­tásban hosszú ideje dolgo­zók diktálják nyomatéko­san a hírlapíró tolla alá. Tapasztalataik ugyanis azt mutatják, elgondolkozta- tóan szaporodik azoknak az ügyeknek a száma, amelyekben a törvény — a törvény megtartása felett őrködő szervek — tehetet­len, holtpontra jut. A nor- maszegés ugyan nyilvánva­ló,- de nem ütközik — gyakran csak bizonyítha­tóan nem ütközik, tudot- tan azonban igen — jogi szabályokkal. A négy fal ketrecében gyötört ■ gyer­mek, a lelkileg, testileg kínzott asszony csupán csúcsa a jéghegynek. A jéghegy maga azok cso­portjának sokasodása, akik bármilyen korlátozást sé­relemként fognak fel. Ok azok, akik azt hiszik, sze­mélyiségük csorbíthatat- lan joga a normáktól való függetlenedés. S ezért két ember legszorosabb kap­csolatába is úgy mennek bele, azaz úgy kötnek há­zasságot, hogy féltve őrzik jogaikat — jogukat mind­arra, amit kedvük, szeszé­lyük diktál —, nem törőd­ve azzal, azok mennyiben sértik a másik jogait, mi­ként teszik lehetetlenné a család normális életvitelét. S ha családon belül nin­csen kötelezettség- és felelősségvállalás, akkor — logikus lépés például a gyermek számára, aki a szülő adta mintát másolja ösztönösen — miért lenne ilyen kifelé, a szűkebb és tágasabb közösséggel szem­ben?! S okasodó tapasztalatok figyelmeztetnek rá, milyen rohamos mér­tékben csökken a társada­lom bizonyos rétegeiben, csoportjaiban — és persze nem csak a magánélet te­rületén, de gyakran onnét kiindulva — az egyén nor­matűrő készsége. Ennek a készségnek a zsugorodása ölt testet a vállalt, de be nem tartott kötelezettsé­gekben, minden kötelék el­utasításában, minden tiltás, korlátozás felháborítónak találásában, minden jogi keret bürokráciának bé­lyegzésében, sőt újabban a személyi szabadságjogok megsértéseként való minő­sítésben ... ! Nincsen olyan ember — leszámítva az ítélőképességükben kor­látozottakat —, aki ne fe­lelne önmagáért. S ennek következetes érvényesítése hiányzik gyakran, ezért vélik egyre többen • joguk­nak azt, ami valójában a jogsérelmek láncolatát hozza létre. Mészáros Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents