Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-24 / 70. szám

Forró olajban sül a piro A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Sámfa Mondja a rádió, hogy a vállalkozó szelleműek satu­ját gyurtananak. Ha itthon nem kell, akkor külföldre. De eltökéltek: kaptafa kell. Majd megveszem ezután a topánomat idény előtt, bédugom a fát, az szét­nyomja a ragasztást, a var­rást, a vákuummal össze­préselt anyagot alul. fölül, oldalt, bent és kívül. Ak­kor elviszem a cipészhez, hogy az egy idényre vásá­rolt holmit javítaná meg. A suszter mosolyog a baju­sza alatt és fölvilágosít, hogy egy idényt sem fog szolgálni az én lábbelim, mert a sarka nem bírja az aszfalttal való találkozást egy hónapnál tovább. Ak­kor menthetetlenül lekopik borig, bocsánat, műbőrig. Akkor jön újra ö, vagyis megyek én és könyörgőre fogom, hogy bűvölje meg az idény lejárta előtt. Csiz­madiám megteszi, s hálás a cipőiparnak, hogy meg­adja az ő kis kenyerét. Csavargatom a rádió gombját, mikor ad hírt újabb vállalkozó szellemit­ekről. akik az igazi kapta­fához föltalálják a hozzá­való igazi cipőt is. L. Ipacs Edit XXXI. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM 1987. MÁRCIUS 25., SZERDA Meg kell fékezni a fiatalkori alkoholizmust Nőfelelősök laktanya látogatása A Dél-Pest Megyei Sütőipari Vállalat Mizsei úti üzemének egyik új készítménye a l’irog. A különféle fűszerekkel ízesí­tett, hússal töltött kelt tésztát forró olajban sütik ki. Kolozs­vári Katalin — képünkön — a Kossuth Ferenc utcai minta­bolt számára készít szállítmányt. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Cegléd a hazai lapokban Az Ország Világ február 25- i számában jelent meg az El kell vetni a magot... cí­mű képes riport Pásztor Pál­lal, az abonyi József Attila Tsz elnökével a mezőgazdasá­gi nagyüzem 1986. évi gazdál­kodásáról. Több napilap, így például a Magyar Hírlap, a Népsza­badság, a Csongrád Megyei Hírlap és a Fejér Megyei Hírlap február 26-i számai beszámolnak arról, hogy Hor­váth István, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter kísére­tében előző nap látogatást tett a Magyar Néphadsereg ceg­lédi seregtest-parancsnoksá- gán. A Népszabadság február 26- i száma Könyvekről rova­tában jelent meg Németh Fe­renc: Parasztvármegye című könyvismertetője Novák Lászlónak, a ceglédi szárma­zású nagykőrösi múzeumigaz­gató A három város címmel megjelent könyvéről, mely Cegléd, Kecskemét és Nagy­kőrös történetével, gazdaság­os társadalomalakulásával foglalkozik. Az Egészségügyi Dolgozó februári számában dr. Hajdú Imre a ceglédi születésű író­régész-etnográfusra, Tömör­kény Istvánra emlékezik ab­ból az alkalomból, hogy het­ven évvel ezelőtt, i917-ben hunyt el Szegeden. A Könyvvilág februári szá­ma Kiadói térkép rovatában jelent meg Harmat Béla: Könyvek Pest megyéből című írása, amelyben Pest megyé­ben a közelmúltban megjelent helytörténeti kiadványokat mutat be. Elismeréssel szól az 1982-ben megjelent Cegléd története című várostörténeti monográfiáról, valamint a Kossuth Múzeum kiadványa­ként megjelent A magyar fa­lu régésze. Méri István 1911— 1976 című kötetéről, Hídvégi Lajos: Pusztabokrok és Kürti Béla Fejezetek a ceglédi sport múltjából 1884—1984 című munkájáról. A Népszabadság március 3-i számában közölte a Volán­busz új szolgáltatásai című írást, amely megemlíti, hogy az idén átadják Cegléden a jelentős tanácsi támogatással felépülő új buszpályaudvart. A Zalai Hírlap március 4-i számában olvastuk Meixner Zoltán Az egerszegj Erdőké­mia nyereséges, de ... című riportját. Az Erdőkémia zala­egerszegi gyára impregnált papir szállításáról tárgyal a ceglédi Fűrész-, Lemez- és Hordóipari Vállalattal, amely­ből farostlemezeket préselnek Cegléden. összeállította: Kósik Lajos Infralámpák a báránynsvelckben Megszülettek az első idei kisbárányok a Bács-Kiskun megyei juhászatokban; a fű sarjadásáig folyamatos lesz az elletés. A legnagyobb juh­tenyésztő gazdaságok közül a kunszentmiklósi Egyetértésben 3000, a szabadszállási Lenin Tsz-ben 2000 darab bárány lá­tott 1 napvilágot ezekben a he­tekben. A szaporulatnak ked­vez, hogy megenyhült az idő, mert így nem kell attól tar­tani, hogy az elletőkben meg­fáznak az újszülött bárányok. A biztonság kedvéért azon­ban több helyütt infralámpák- kal szerelték fel a bárány­nevelőket. A szaporulat egy része az állomány felfrissí­téséül szolgál, a többit pedig exportálják. A most születő bárányok 6—8 hetes korukban már értékesíthetők, ha elérik a 17—18 kilogrammos súlyt. A laktanya kapuját egy szel­lemes szerkezet működteti. Nyomógomb meg fotócella ve­zérli a sínen futó ajtószár­nyakat, ha járművek szeretné­nek áthaladni rajta. A ceglé­di Dózsa György laktanyában nemcsak ez a korszerű zsilip- rendszer jelzi a korunkra jel­lemző változásokat, hanem sok más — a civilek számára is egyre jobban érzékelhető — jel. A nyitottság jegyében fo­gadnak úttörőket, KISZ-ese- ket. tömegszervezeti és gazda­sági vezetőket. Kezes rendezvény Legutóbb például a városi pártbizottság és a honvédség közös rendezésében községi, üzemi, intézményi pártszervek nőfelelőseit, termelőszövetke­zeti nőbizottságok elnökeit, társadalmi szervek képviselőit látták vendégül. Az összejövetelen részt vett Nemes lstvánné, a megyei pártbizottság politikai munka­társa. Podmaniczki István, a városi pártbizottság titkára és Gyebrovszki Lászlóné, a TE- SZÖV nőfelelőse is A házigaz­dák az MSZMP honvédelmi politikájáról, ezen belül a ka­tonák nevelésének helyi ta­pasztalatairól beszéltek, majd laktanyalátogatásra invitálták a megjelent lányokat, asszo­nyokat. őszinte, nyílt légkörben folyt az eszmecsere, amely alapján valós kép bontakozott ki a ha­za fegyveres védelmét ellátó tisztek, tiszthelyettesek és sor­katonák helyzetéről, képzettsé­géről, felkészültségéről, min­dennapi munkájáról. Miután a hadsereg a társadalomra épül, nyitottnak kell lennie azzal szemben. Ennek az elvnek a szellemében hívták meg az asszonyokat, akiknek legtöbbje édesanya, s ha fiúgyermeke van, akkor az katona lesz vagy már volt. A szülőkkel való kapcsolatfelvételnek ez az át­tételes formája nem titkolt szándékot fogalmazott meg. A honvédség szeretné a jö­vőben még inkább partnernek tekinteni az édesanyákat, ál­talában a szülőket az ifjúság nevelése, további formálása érdekében. Jóllehet a bevonu­ló ifjak többsége rendes, fe­gyelmezett, a katonaéletet tu­datosan vállaló fiatalember, egy kisebb részük nehezen ba­rátkozik meg a mindenkire egyaránt vonatkozó ésszerű kötelmekkel. Általános tapasz­talat, hogy azoknak a beillesz­kedése nehezebb, akiknél hiányzik a kiegyensúlyozott családi háttér, akiknél a szü­lők adósak maradtak a gyer­meknevelésből adódó kötele­zettségeikkel. Ahogy a társadalomban kedvezőtlen, — már-már riasztó — jelenségként ütötte fel a fejét az alkoholizmus, ugyanúgy jelentkezik ez a ka­szárnyában is. Sajnos ma már a 18—20 év körüli korosztály egy része úgy vonul be, hogy az alkohol rabja. Otthonról és első munkahelyükről hozzák ezt a súlyos terhet magukkal. Van. ahol az egyébként tiszteletet, becsületet érdem­lően dolgozó brigád rend­szeres italozással tesz pontot egy-egv munkahét végére. Máshol a szülők rossz példája, káros cselekedete okozza a bajt. Nem veszik kcntaiyzn Egy miniszteri rendelet 1970 óta a honvédségi kanti- nokból. de minden laktanyá­ból kioltotta az alkoholt. An­nak ott tartását, árusítását, fo­gyasztását nem engedélyezi Sajnos sem a kiskatonák. sem a szülők nem veszik komolyan ezt a rendelkezést. Látogatási napokon bizony sokan próbál­koznak — általában sikertele­nül — alkoholt becsempészni a laktanyába. Nagy felelőtlen­ség ez, hiszen súlyos — köny- nyen tragikus végű — követ­kezményekkel járhat. Ugyanilyen veszély a sza- badságos kiskatonák nyakló nélküli itatása. Bizony ebben is legtöbbször a család a lu­Bsráti Kér alakult Jelentkezőket várnak Az alapszabály elfogadásával — mintegy negyven taggal — megalakult a Ceglédi Közgép H csontrázó kontrázó (1.) De Sivrac gróf lova Egy verőfényes vasárnap délelőtt, 1790 tavaszán, kiván­csi tömeg tolongott a párizsi Palais Royal előtt. A geszte­nyesor végén fölbukkanó de Sivrac gróf furcsa masinát tolt maga mellett, és elége­detten nézett körül. Kicsit bosszantotta, hogy a nép meg­mosolyogja a kétkerekű, fá­ból farasott csodamasináját, amelynek feje a lóéhoz hason­lított, hátán pedig kényelmet­len nyereg díszelgett. Oda pattant fel a gróf, miután' gyors futásba kezdett gurulós szerkentyűjével. A lószerű ma­sina nyolc-tíz méter megtéte­le után szépen megállt, de Sivrac leszállt, és fogadta a gratulációkat. Innen számíthatnánk a ke­rékpár hódító útját. 1861-ben Ernest Michaux jóvoltából már hajlókar is van az első keréken, nem kell a nyereg­ből le- s fölugrándozni. Húsz év múlva Dunlop gumitömlőt alkalmaz, a századfordulóra pedig kialakul a mai vázszer­kezet. Persze az utak kétszáz év­vel ezelőtt nem voltak olyan állapotban, mint napjaink­ban. (Ma sincsenek olyan ál­lapotban, mint majd kétszáz év múlva lesznek, de erről később.) A járművet el is ne­vezték a furfangos franciák csontrázónak. Elnevezésekben soha sem volt hiány. Vegyük mindjárt a biciklit. A fémvázon egymás mögött levő, két kerékből ál­ló, pedállal hajtott könnyű jármű neve német, illetve an­gol eredetű, mindkét nyelven kettős kerék jelentésben hasz­nálatos. Nevezzük aztán bi­cajnak, cangának. kerónak, cajglinak, bringának, de a ver­senykerékpárosok drótszamár­nak is titulálják. Minket azonban a hagyo­mányos kerékpárok sorsa tett kíváncsivá. Kis városunk — enyhe túlzással — ..kerékpár­na gyhatalorrr’. Ennyi kétkere­kű jószág aligha száguldozik más alföldi településeken. Minden második lakosra jut egy bicikli, beleszámítva a csecsemőket is. Ha a (becsült adatok szerint) húszezer jár­gányt egymás mögé és egy­más mellé állítanánk, az be­terítené a Rákóczi út, a Ber­csényi utca és a Pesti út ál­tal alkotott térformát. De miért van Cegléden ilyen sok kerékpár? Erről nem ké­szült még mélyreható elem­zés, ám gyanítható, hogy az okok között szerepel a köz­ponti piac, a mezővárosi szo­kások, a tömegközlekedés hiánya, az útviszonyok, a nagy távolságok és a terület fekvése is. Most induló sorozatunkban a kétkerekűek nyomába ere­dünk. Rab László (Folytatjuk) das. Jobban kellene osztozniuk abban a felelősségben, amely a katonaidő tizennyolc hónap­jára a honvédség kötelékébe utalja a fiúkat. Erről beszél­ni kell a munkahelyen és a családban egyaránt, mert mi­előbbi cselekvésre van szük­ség — a jó ügy érdekében — mindenhol. Születésnapok A vendégek elismeréssel te­kintették meg a Dózsa lakta­nya igényesen felszerelt könyvtárát, az ifjúsági klubot, a büfét, a csapatmúzeumot, a vetítőtermet, az újoncok pél­dásan rendben tartott körletét, a legénységi éttermet, ahol szépen terített asztal mellett, kívánság szerint választott me­nüvel ünnepük meg minden kiskatona születésnapját. Az­nap éppen négyféle meleg- és ugyanennyiféle hidegvacsora közül választhattak a honvé­dek. Búcsúzóul az asszonyok kö­zül többen elmondották, hogy szívesen bekapcsolódnak kör­nyezetükben az alkoholizmus elleni küzdelembe, mert újabb érvekkel győzte meg őket ennek szükségességéről a lak­tanyában folytatott eszmecse­re. T. T. Temetés Csaló István volt földmű­velésügyi miniszter temetése március 25-én, szerdán dél­után 2 órakor lesz Cegléden, a református öreg temetőben. A józanság jegyében Sportdélelett Március 28-án, szombaton 9 órai kezdettel a városi tor­nacsarnokban alkoholellenes sportdélelőttöt tartanak. IVSárkaakcié Március 25-én, ma délután 13-tól 16 óráig sorsjegy elle­nében átveszik a gyűjtőknél felhalmozott Márka-kupako­kat. Átvevőhely: a Kossuth Ferenc utcai pincészet. Sor­solás március 31-én. A KISZ kitüntetettjei A KISZ megalakulásának 30. évfordulója alkalmából a közelmúltban tartott városi megemlékezés keretében az alábbi ifjúsági kollektívák és személyek részesültek kitün­tetésben : Kiváló KISZ-szervezet zászlót kapott a CÁT KISZ- szervezete, a tűzoltóság Ság- vári alapszervezete, a Földvá­SE kézilabda-szakosztályának baráti köre, amelynek elnöke Veres Attila, a tornacsarnok vezetője, elnökségi tagjai Mol­nár Imre, a városgazdálkodási vállalat főkönyvelője és Ma­gyar István, a Közgép anyagosztályának munkatársa lett. A felügyeleti bizottságot hárman alkotják: Öcsai Sán­dor (Lenin Tsz), Kubinyi Fe­renc (Vikuv) és Bajáik Zol­tán (Közgép). A baráti kört folyamatosan szervezik, a je­lentkezőket személyesen is vár­ják a tornacsarnokban. — Milyen céljai és tervei vannak a baráti körnek? — kérdeztük Veres Attilát. — Szeretnénk, ha a csapat hazai mérkőzésein minél na­gyobb számú közönség lenne, akik szervezett körülmények között buzdítanák a csapatot. Tervezzük, hogy az idegenben sorra kerülő találkozók közül többet videokazettára veszünk, amit a tagoknak alkalmanként levetítünk, s a lehetőség sze­rint a vidéki összecsapásokra ingyenes szurkolóbuszt indí­tunk. Minden hazai mérkőzés szünetében tombolasorsolást tartunk, s ezenkívül szerve­zünk játékos—vezető—szurkoló találkozókat, szakemberek, vá­logatott játékosok részvételé­vel élménybeszámolókat ren­dezünk. A baráti kör tevé­kenységével erkölcsi és anyagi segítséget nyújt a szakosztály­nak. ry iskola Braun alapszerve­zete. az Április 4. Közgazdasá­gi Szakközépiskola és a Kos­suth Gimnázium KlSZ-szer- vezete. A KISZ KB dicsérő okle­velét vette át a Kereskedel­mi és Vendéglátóipari Szak­munkásképző Iskola KISZ- szervezete, a Bem József Ipa­ri Szakmunkásképző Intézet vöröskeresztes alapszervezete, az abonyi Űj Világ Tsz, a ceglédi cipőgyár, a köröstetét- leni Alföldi Tej, a Mészáros iskola Comenius, a CÁT kecskéscsárdai kerületének és a Penomah 2-es KlSZ-alap- szervezete, az egészségügyi szakiskola 3. osztályának KISZ-alapszervezete. Aranykoszorús KlSZ-jel- vényt érdemelt Pintér Gábor, a Török János Szakközépisko­la KISZ-bizottságának titká­ra és ugyanabból az intéz­ményből Bende Zoltán alap­szervezeti titkár, Ábrahám László, a törteli MHSZ-klub titkára, Józanná Kamuti And­rea, a Földváry úttörőcsapat vezetője, Rimóczi István, a munkásőrszázad parancsnok­helyettese, Kökény Andrea, a Kossuth Gimnázium IKB szervező titkára, Lengyel And­rea, a gimnázium IKB tanul­mányi felelőse, Bálint Ildikó, a Kereskedelmi és Vendéglá­tóipari Szakiskola IKB gaz­dasági felelőse. Jáger István, a Bem József Szakmunkás- képző Intézet IKB szervező titkára. A KISZ KB dicsérő okle­velét tizenketten vették át. Kiváló ifjúsági vezető lett Balasi Jenőné, a KISZ Abo­nyi Nagyközségi Bizottságá­nak titkára. Fehér Endre, az abonyi Üj Világ Tsz KISZ- titkára. A Munkásőrség megyei pa­rancsnokának elismerő okle­velét és emlékjelvényét adták át Czombos Istvánnak, a Közgép IG-patronálójának. a Munkásőrség rajparancsnoká­nak. ISSN 0133—2601 (Ceglédi Hlrls-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents