Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-24 / 70. szám
A A papír remegett a markában „De a vizsgálat alatt mégiscsak megindult a suttogás: hallottad ?... hátha!... nem zörög... S mire napvilágra került az igazság, észre kellett vennie az elnöknek, voltak, akik elkapták a tekintetüket, ha szólt hozzájuk, vagy szétrebbentek és abbahagyták a sugdosást, ha belépett az ajtón.” (2—3. OLDAL) Együtt kelt tenni az a fiatal, akinek /_ saját Hi-Fi-tornya van, a KOZj/OerW nem fog egy viharvert lemezjátszót hallgatni a hideg, piszkos klubszobában. Ugyanígy nem megy el a magára adó felnőtt egy bűnrossz hakniműsort megnézni a művelődési ház nagytermébe, ahol egyetlen légypiszkos villanykörtével világítják meg a'nyikorgó színpadot. Akkor már jobb az otthoni színes tv.” (5. OLDAL) „Cegléden Lóié Lajos betanított kőműves nem a látási és útviszonyoknak megfelelő sebességgel vezette gépkocsiját. Fékezésnél megcsúszott, és nekiment egy személyautónak; melyet Tóth János 31 éves kőműves vezetett. A személyautót nekilökte egy álló teherautónak. öt perccel később Feke Imre 35 éves eladó tehergépkocsival nekiütközött a baleset miatt álló gépjárműveknek.” (8. OLDAL) Scroxafos ütközések PEST MEGYEI AZ MSZMP PEST MEGTEL BIZOTTSÁGI ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXI. ÉVFOLYAM, 70. SZÁM Ára: 1,80 forint 1987. MÁRCIUS 24., KEDD Magyar-szovjet barátsági hét Találkozók, fórumok Vácott A kollektív szerződések vitája Nagyobb önállósággal Orsjágszerte zajlik a vállalati kollektív szerződések vitája. A munkahelyi vezetőknek a szakszervezeti szervekkel történt egyeztetést követően március végéig kell beszámolniuk a dolgozóknak a kollektív szerződések múlt évi végrehajtásáról. A tapasztalatok megvitatása alapján döntenek azután az esetleges módosításokról. A héjat mólók elkészítéséhez és a vállalati kollektív szerződések Wei módosításához az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal és a Szakszervezetek Országos Tanácsa közösen irányelveket adott ki. A beszámolóknak tartalmazniuk kell, hogy a kollektív szerződések lényeges, a dolgozók munkaviszonyát, munkáját érintő legfontosabb előírásai hogyan teljesültek. Helyes, ha a vállalati vezetők egyúttal arról is számot adnak, hogy a kollektív szerződések miként segítették a gazdálkodást, milyen eredményeket ért el a vállalat, illetve hol tapasztalhatók gondok. A kollektív szerződések módosításának tervezetét április végéig kell elkészíteniük a gazdasági vezetőknek és a helyi szákszervezétl szerveknek közösen, amit majd ugyancsak megvitatnak a dolgozókkal. A módosító javaslatok kidolgozása előtt célszerű a kollektív szerződések valamennyi előírását felülvizsgálni, mert a tapasztalatok szerint még mindig előfordul, hogy azok bizonyos kérdéseket jogellenesen szabályoznak. A jogszabályoknak ellentmondó előírásokat törölni kell. A módosítások során arra is tekintettel kell lenni, hogy a vállalati önállóság növekedésével bővültek a helyi szabályozás lehetőségei. Igen sok jogszabály ma már csak általánosságban rendelkezik, s annak konkrét alkalmazásáról a munkáltatók és a munka- vállalók a helyi sajátosságoknak megfelelően dönthetnek. Nyikotáj Kosztyucsenko mondott megnyitóbeszédet. (Elől baloldalt.) Ebben az évben ünnepeljük a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulóját, s ugyancsak idén emlékezünk a KISZ zászlóbontásának 30. évfordulójára. Ebből az alka- * 10 Kétheles késés, tetemes készletek Kezdődik a téglaszezon A tégla- és cserépipar gyárainak felénél, az 5# hagyományos üzemben még mindig időjáráshoz kiitödő szezonális áru a légin. mert csak a hideg elmúltával lehet a szabadtéri színekben szárítani, égetésre előkészíteni a nyers, nedves terméket. A téli hónapokat ezért karbantartásra, nagyjavításra hasznosítják, s a kitavaszodással indítják a présgépeket, a nyerstégla-gyártási idényt. A szokásos március eleji idénykezdést az idén megakadályozták az erős éjszakai fagyok, s kéthetes késéssel csak most kerülhet sor arra, hogy fokozatosan munkához lássanak a hagyományos téglagyárak. A két héttel későbbi szezonnyitás nem okoz gondot a téglaellátásban, mert az iparág 50 korszerű gyára — amely szárítókemencével is rendelkezik — a télen is folyamatosan dolgozott. A gyárakban tetemes készlet, mintegy 150 millió kisméretű téglaegységnek megfelelő falazóanyag várja az építkező vásárlókat. Az építési idény kezdetére két régi üzem rekonstrukciója is befejeződik, ezzel mindkét gyárban évi 12 millió darabra emelkedik a kisméretű tégla termelése. Megkezdte a próba- termelést a Békéscsaba II. gyár új gépsora, amely újfajta termékéből, az úgynevezett holland tetőcserépből évente 10 millió darabot gyárt, ezenkívül hófogó-, szellőző-, gerinc- és szegélyelemeket is készít. lomból szerveztek Vácott magyar—szovjet ifjúsági barátsági hetet, amelynek ünnepélyes megnyitójára tegnap délután került sor a Madách Imre Munkás és Ifjúsági Művelődési Központban. Az esemény előtt sajtótájékoztatón ismertették a rendezvénysorozat programját. Nem véletlen, hogy a kezdeményezés éppen Vácott indult útjára, hiszen a munkás- ós iskolavárosnak nevezett településen sok fiatal él, s ösz- szesen kilenc MSZBT-tagcso- port működik a városban és a körzetben. A tájékoztatón Nyikolaj Kosztyucsenko, a Szovjet Tudomány és Kultúra Háza igazgatójától megtudtuk, hogy az intézmény milyen programokkal, kiállításokkal, találkozókkal várja az érdeklődőket, illetve szervez ilyeneket az ország különböző pontjain. A sajtótájékoztató végére szép számmal gyűltek össze az érdeklődők, akik arra a fórumra voltak kíváncsiak, amit a szovjet vendégek az SZKP KB januári plénumáról tartottak. Ezt követően került sor az egyhetes rendezvény- sorozat ünnepélyes megnyitójára, amelyen részt vett Bárd András, a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Olajos Mihály, a városi pártbizottság első titkára, dr. Bóth János, a városi tanács elnöke, dr. Tóth Gábor, az MSZBT országos elnökségének munkatársa, valamint az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport egyik alakulatának képviselői. Á programsorozatot Nyiko- laj Kosztyucsenko nyitotta meg, s arról szólt, hogy a szovjet fiatalok szervezete, a Lenini Komszomol idén áprilisban tartja XX. kongresz- szusát, amelyen ezt a programot dolgozzák ki, aminek alapján az ifjúság bekapcsolódhat a Szovjetunióban elindult átalakítási folyamatba. Kiemelte, hogy mind a magyar, mind a szovjet fiatalok számára fontos a két ifjúsági szervezet együttműködése. Kiss Jenő, a KISZ Pest Megyei Bizottságának • első titkára ugyancsak a két nép fiataljainak tapasztalatcseréit, találkozóit említette megnyitó- szavaiban, mint a két népet összefűző barátság erősítésének legfontosabb eszközeit. A megnyitó után a budapesti Radnóti Színpad művészei adtak műsort mai, szovjet költők és írók műveiből, s fellépett a városi KlSZ-kó- rus is. A magyar—szovjet barátsági hét programjában szerepel sportdélután, találkozó szovjet sportolókkal. Megismerhetik az érdeklődők a szovjet orvostudomány mai eredményeit. Az Orosz Nyelvi Intézet munkatársai bemutató órát tartanak a város orosz szakos pedagógusainak. Természetesen találkoznak egymással a szovjet és magyar fiatalok és úttörők is. A rendezvénysorozat március 27-én, pénteken békefórummal fejeződik be a Bartók Béla Állami Zeneiskolában. Külügyi bizottság VSZ-tanácskozás A Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterei hétfőn megérkeztek Moszkvába, ahol részt vesznek a VSZ külügyminiszteri bizottságának soron következő ülésén. A seremetyevói repülőtéren Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter, az SZKP KB PB tagja fogadta a vendégeket: Petur Mladenov bolgár külügyminisztert, a BKP KB PB tagját, Bohuslav Chnou- pek csehszlovák külügyminisztert, a CSKP KB tagját, Marian Orzechoivski lengyej külügyminisztert, a LEMP KB PB tagját, Várkonyi Péter magvar külügyminisztert, az MSZMP KB tagját, Oskar Fisokért, az NDK külügyminiszterét, az NSZEP KB tagját, és loan Totu román külügyminisztert, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagját. ■ A lakosságnak Minőségi szén Az idén a korábbinál jobb minőségű, válogatott szén kerül ki a3 ajkai, a bálinkai és a dudari bányákból. Mindez egy 50 milliós beruházás eredménye, amellyel a föld alatti munkahelyeken és a külszínen megteremtették a hatékonyabb meddőleválasztás feltételeit. A minőség javítására programot dolgoztak ki a vállalatnál: ennek megvalósításában az újításoknak-és a külföldi gépvásárlásoknak egyaránt szerepük van. A balin- kai bányában például újítás eredményeként oldották meg a föld alatti meddőleválasztást. Az ajkai bányában úgynevezett meddőbunkert létesítettek a föld alatt, hogy a haszontalan anyagokat ne kelljen feiszállítani a külszínre. A program eredményeként 5 százalékkal magasabb a Veszprémi Szénbányák Vállalattól kikerülő szenek átlagos fűtőértéke, mint tavaly volt, s ez jövőre újabb 5 százalékkal nő. Számítógépes lakásőr Üj riasztórendszert fejlesztettek ki a Mikrotheka műszeripari gmk-ban. A rádióhullámokkal működő számítógépes berendezés egyszerre 64 ezer lakás őrzésére alkalmas. A készülék nemcsak betörés, hanem pl. tűz esetén is riasztja a központban elhelyezett vevőkészüléket SIMOGATVA L enne okuk több is rá, hogy veregessék a vállukat, nem teszik, itt nem volt divatban semmikor az öndicséret. Holott ugye, ők tudták... Nem tudták. Lelkiismeretűk szerint jártak el. S a lelkiismeret — nem először bizonyosodik be —jó tanácsadó. Amit ők természetes módon gyakoroltak, abból’általános szabály, útmutatásként szolgáló rendelkezés lett. igazolása annak, hogy jól tették, teszik azt, amit a Nagykőrösi Konzervgyárban tettek, tesznek a megváltozott munkaképességűekkel. Ez a fogalom fedi hivatalosan ' ugyanis azokat, akiket — tévesen és .igazságtalanul —. a munkahelyeken „leszázalékoltak” elnevezéssel emlegetnek. Okot a büszkélkedésre több tény is adna. Elsőként az, hogy a megyében a foglalkoztatottak teljes létszámához mérten itt a legmagasabb az arányuk — tíz százalékot meghaladó —, és számszerűen is itt a legtöbb a megváltozott munkaképességű dolgozó. A következő tény: hosszú évek óta minden hivatalos ösztökélés nélkül igyekszik a gyár segíteni azokon, akiknek éppen elég nagy baja az, ami történt velük, nemhogy még kénének, kilincseljenek. S azért lényeges a nagykőrösi példa, mert hiszen az első, átfogó rendelet — a 8/1983. EüM—PM. számú — csak 1983. július elsején lépett hatályba, azaz ők akkor már régen tették azt, ami módjukban állt. Amint megelőzték a Minisztertanács tavaly júniusban hozott határozatát is, amelyben a kormány kimondotta a megváltozott munkaképességűek kötelező foglalkoztatását, megjelölte annak mértékét, a hozzá fűzött támogatások és elvonások rendszerét. Fájdalmas, hogy erre kötelezni kell a munkaadókat. Ha azonban nem megy másként — és a gyakorlat azt mutatta, hogy nem ment —,.. akkor fejeződjék ki, jogszabályban az, amit a körösiek a saját lelkiismeretűk szavára cselekedtek; segítettek. S azért ítélték lelkiismeretük diktálta teendőnek a segítséget, mert hiszen ezeknek az embereknek a java a gyárban, munka közben, vagy éppen a munkától, annak környezetétől kapta azokat a hatásokat, amelyek megváltoztatták képességeiket. Ugyanakkor attól sem zárkóztak el a konzervgyáriak, hogy munka- 1 ehetőséget adjanak olyanoknak is, akiknek gondja máshol jött létre, s éppen e gond miatt például nem tudják vállalni a további ingázást. Ami a megyében, sajnos, meglehetősen tipikus eset, a bejárók nagy száma következtében tetemes azoknak a csoportja is, akik — elsősorban fővárosi — eredeti munkahelyüket odahagyva, lakóhelyükön szeretnének feladathoz jutni. Akik ismerik, tudják a konzervgyári környezet összetevőit, azok azzal is tisztában vannak, a jó lelkiismeret mellett sok más közrejátszott és játszik a tisztességes gyakorlat kialakulásában, a többi között az üzemorvosi és üzempszichológiai munka színvonala. Ezek azonban nem a véletlen teremtette tényezők! Sőt, éppen a tudatosság és a következetesség hozta létre az ilyen és hasonló rendszerelemeket az egészségügyi, munkalélektani gondozói hálózatban a gyárkapun belül. Ez a tudatosság, következetesség pedig azért érvényesülhetett, mert a gazdasági vezetés éppúgy, mint a társadalmi szervezetek, innét, ettől soha nem sajnálták a pénzt, nem vélték „megtakaríthatónak”. Egy magatartásról töprengünk valójában a körösiek példája segítségével, s ennek a magatartásnak az ad igazán nagy súlyt, hogy a megyében — a sajátosságokból következően — az országos átlagnál magasabb a megváltozott munkaképességűek aránya a foglalkoztatottak teljes táborán belül. És sajnálatosan nagy azoknak az eseteknek a száma is, amikor az eredeti munkaadó — mert nem is keres, vagy keres, de nem talál? — nem hajtja végre a rehabilitációs főorvosi bizottság javaslatát, nem kínál fel a dolgozónak más munkakört. K eserves tapasztalata az említett főorvosi bizottságoknak, hogy az érintett munkavállalók egy le nem becsülhető csoportja, kímélendő magát az olykor már-már megalázó kudarcoktól, nem a munkakör-változtatást, hanem — amint konyhanyelven mondják — a leszázaléko- lást, azaz a járadék megállapítását kívánja, szorgalmazza. A járadék mellé azután majd maga keres munkát... csak éppen nem biztos, hogy az a munka az ő és a társadalom számára ugyanolyan hasznos lesz, mint lett volna eredeti munkahelyén. A társadalom — természetes kötelessége — ad. Nem mindegy azonban, hogyan. Ugyanazt lehet bántóan odalökni, kegyképt odatolni, s lehet simogatva, észrevétlen tapintattal odanyújtani. S hogy lehet simogatva segíteni, az egyént és a közt egyszerre szolgálva, erre a sokat vitatott lehetre élő példa a körösi gyakorlat. M. O. nyeivenei auuu m. így például maguk alakíthatják ki a munkaidő és a pihenőidő beosztásának, a munka díjazásának, ösztönzésének s általában a munkavégzés feltételeinek legcélszerűbb módját.
