Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-24 / 70. szám

A A papír remegett a markában „De a vizsgálat alatt mégiscsak megindult a suttogás: hallottad ?... hátha!... nem zörög... S mire napvilágra került az igazság, észre kellett vennie az elnöknek, voltak, akik elkapták a tekintetüket, ha szólt hozzájuk, vagy szét­rebbentek és abbahagyták a sugdosást, ha belépett az ajtón.” (2—3. OLDAL) Együtt kelt tenni az a fiatal, akinek /_ saját Hi-Fi-tornya van, a KOZj/OerW nem fog egy viharvert le­mezjátszót hallgatni a hideg, piszkos klubszobában. Ugyanígy nem megy el a magára adó felnőtt egy bűn­rossz hakniműsort megnézni a művelődési ház nagyter­mébe, ahol egyetlen légypiszkos villanykörtével vilá­gítják meg a'nyikorgó színpadot. Akkor már jobb az otthoni színes tv.” (5. OLDAL) „Cegléden Lóié Lajos betanított kő­műves nem a látási és útviszonyok­nak megfelelő sebességgel vezette gépkocsiját. Fékezésnél megcsúszott, és nekiment egy személyautónak; melyet Tóth János 31 éves kőműves vezetett. A személyautót nekilökte egy álló teher­autónak. öt perccel később Feke Imre 35 éves eladó tehergépkocsival nekiütközött a baleset miatt álló gép­járműveknek.” (8. OLDAL) Scroxafos ütközések PEST MEGYEI AZ MSZMP PEST MEGTEL BIZOTTSÁGI ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXI. ÉVFOLYAM, 70. SZÁM Ára: 1,80 forint 1987. MÁRCIUS 24., KEDD Magyar-szovjet barátsági hét Találkozók, fórumok Vácott A kollektív szerződések vitája Nagyobb önállósággal Orsjágszerte zajlik a vállalati kollektív szerződések vitá­ja. A munkahelyi vezetőknek a szakszervezeti szervekkel történt egyeztetést követően március végéig kell beszámol­niuk a dolgozóknak a kollektív szerződések múlt évi végre­hajtásáról. A tapasztalatok megvitatása alapján döntenek azután az esetleges módosításokról. A héjat mólók elkészíté­séhez és a vállalati kollektív szerződések Wei módosításához az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal és a Szakszervezetek Országos Tanácsa közösen irányelveket adott ki. A beszámolóknak tartal­mazniuk kell, hogy a kollek­tív szerződések lényeges, a dolgozók munkaviszonyát, munkáját érintő legfontosabb előírásai hogyan teljesültek. Helyes, ha a vállalati vezetők egyúttal arról is számot ad­nak, hogy a kollektív szerző­dések miként segítették a gazdálkodást, milyen eredmé­nyeket ért el a vállalat, illet­ve hol tapasztalhatók gondok. A kollektív szerződések mó­dosításának tervezetét április végéig kell elkészíteniük a gazdasági vezetőknek és a helyi szákszervezétl szervek­nek közösen, amit majd ugyancsak megvitatnak a dol­gozókkal. A módosító javaslatok ki­dolgozása előtt célszerű a kollektív szerződések vala­mennyi előírását felülvizsgál­ni, mert a tapasztalatok sze­rint még mindig előfordul, hogy azok bizonyos kérdése­ket jogellenesen szabályoznak. A jogszabályoknak ellent­mondó előírásokat törölni kell. A módosítások során arra is tekintettel kell lenni, hogy a vállalati önállóság növekedé­sével bővültek a helyi szabá­lyozás lehetőségei. Igen sok jogszabály ma már csak álta­lánosságban rendelkezik, s annak konkrét alkalmazásáról a munkáltatók és a munka- vállalók a helyi sajátosságok­nak megfelelően dönthetnek. Nyikotáj Kosztyucsenko mondott megnyitóbeszédet. (Elől baloldalt.) Ebben az évben ünnepeljük a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulóját, s ugyancsak idén emlékezünk a KISZ zászlóbontásának 30. év­fordulójára. Ebből az alka- * 10 Kétheles késés, tetemes készletek Kezdődik a téglaszezon A tégla- és cserépipar gyárainak felénél, az 5# hagyományos üzemben még mindig időjáráshoz kiitödő szezonális áru a lég­in. mert csak a hideg elmúltával lehet a szabadtéri színekben szárítani, égetésre előkészíteni a nyers, nedves terméket. A téli hónapokat ezért karbantartásra, nagyjavításra hasznosítják, s a kitavaszodással indítják a présgépeket, a nyerstégla-gyártá­si idényt. A szokásos március eleji idénykezdést az idén megaka­dályozták az erős éjszakai fa­gyok, s kéthetes késéssel csak most kerülhet sor arra, hogy fokozatosan munkához lás­sanak a hagyományos tégla­gyárak. A két héttel későbbi szezon­nyitás nem okoz gondot a téglaellátásban, mert az ipar­ág 50 korszerű gyára — amely szárítókemencével is rendel­kezik — a télen is folyamato­san dolgozott. A gyárakban tetemes készlet, mintegy 150 millió kisméretű téglaegység­nek megfelelő falazóanyag várja az építkező vásárlókat. Az építési idény kezdetére két régi üzem rekonstrukciója is befejeződik, ezzel mindkét gyárban évi 12 millió darabra emelkedik a kisméretű tégla termelése. Megkezdte a próba- termelést a Békéscsaba II. gyár új gépsora, amely újfajta termékéből, az úgynevezett holland tetőcserépből évente 10 millió darabot gyárt, ezen­kívül hófogó-, szellőző-, ge­rinc- és szegélyelemeket is készít. lomból szerveztek Vácott ma­gyar—szovjet ifjúsági barát­sági hetet, amelynek ünnepé­lyes megnyitójára tegnap dél­után került sor a Madách Im­re Munkás és Ifjúsági Műve­lődési Központban. Az esemény előtt sajtótájé­koztatón ismertették a ren­dezvénysorozat programját. Nem véletlen, hogy a kezde­ményezés éppen Vácott in­dult útjára, hiszen a munkás- ós iskolavárosnak nevezett te­lepülésen sok fiatal él, s ösz- szesen kilenc MSZBT-tagcso- port működik a városban és a körzetben. A tájékoztatón Nyikolaj Kosztyucsenko, a Szovjet Tu­domány és Kultúra Háza igaz­gatójától megtudtuk, hogy az intézmény milyen programok­kal, kiállításokkal, találkozók­kal várja az érdeklődőket, il­letve szervez ilyeneket az or­szág különböző pontjain. A sajtótájékoztató végére szép számmal gyűltek össze az érdeklődők, akik arra a fó­rumra voltak kíváncsiak, amit a szovjet vendégek az SZKP KB januári plénumáról tar­tottak. Ezt követően került sor az egyhetes rendezvény- sorozat ünnepélyes megnyitó­jára, amelyen részt vett Bárd András, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője, dr. Ola­jos Mihály, a városi pártbi­zottság első titkára, dr. Bóth János, a városi tanács elnöke, dr. Tóth Gábor, az MSZBT országos elnökségének mun­katársa, valamint az ideigle­nesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport egyik alakulatának képviselői. Á programsorozatot Nyiko- laj Kosztyucsenko nyitotta meg, s arról szólt, hogy a szovjet fiatalok szervezete, a Lenini Komszomol idén áp­rilisban tartja XX. kongresz- szusát, amelyen ezt a progra­mot dolgozzák ki, aminek alapján az ifjúság bekapcso­lódhat a Szovjetunióban elin­dult átalakítási folyamatba. Kiemelte, hogy mind a ma­gyar, mind a szovjet fiata­lok számára fontos a két ifjú­sági szervezet együttműködé­se. Kiss Jenő, a KISZ Pest Me­gyei Bizottságának • első titká­ra ugyancsak a két nép fia­taljainak tapasztalatcseréit, ta­lálkozóit említette megnyitó- szavaiban, mint a két népet összefűző barátság erősítésé­nek legfontosabb eszközeit. A megnyitó után a buda­pesti Radnóti Színpad művé­szei adtak műsort mai, szov­jet költők és írók műveiből, s fellépett a városi KlSZ-kó- rus is. A magyar—szovjet barátsá­gi hét programjában szerepel sportdélután, találkozó szov­jet sportolókkal. Megismerhe­tik az érdeklődők a szovjet orvostudomány mai eredmé­nyeit. Az Orosz Nyelvi Intézet munkatársai bemutató órát tartanak a város orosz szakos pedagógusainak. Természete­sen találkoznak egymással a szovjet és magyar fiatalok és úttörők is. A rendezvénysoro­zat március 27-én, pénteken békefórummal fejeződik be a Bartók Béla Állami Zeneisko­lában. Külügyi bizottság VSZ-tanácskozás A Varsói Szerződés tagálla­mainak külügyminiszterei hét­főn megérkeztek Moszkvába, ahol részt vesznek a VSZ kül­ügyminiszteri bizottságának soron következő ülésén. A seremetyevói repülőtéren Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter, az SZKP KB PB tagja fogadta a vendége­ket: Petur Mladenov bolgár külügyminisztert, a BKP KB PB tagját, Bohuslav Chnou- pek csehszlovák külügymi­nisztert, a CSKP KB tagját, Marian Orzechoivski lengyej külügyminisztert, a LEMP KB PB tagját, Várkonyi Péter magvar külügyminisztert, az MSZMP KB tagját, Oskar Fi­sokért, az NDK külügyminisz­terét, az NSZEP KB tagját, és loan Totu román külügymi­nisztert, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának pót­tagját. ■ A lakosságnak Minőségi szén Az idén a korábbinál jobb minőségű, válogatott szén ke­rül ki a3 ajkai, a bálinkai és a dudari bányákból. Mindez egy 50 milliós beruházás ered­ménye, amellyel a föld alatti munkahelyeken és a külszínen megteremtették a hatékonyabb meddőleválasztás feltételeit. A minőség javítására prog­ramot dolgoztak ki a válla­latnál: ennek megvalósításá­ban az újításoknak-és a kül­földi gépvásárlásoknak egy­aránt szerepük van. A balin- kai bányában például újítás eredményeként oldották meg a föld alatti meddőleválasz­tást. Az ajkai bányában úgy­nevezett meddőbunkert létesí­tettek a föld alatt, hogy a ha­szontalan anyagokat ne kell­jen feiszállítani a külszínre. A program eredményeként 5 százalékkal magasabb a Veszprémi Szénbányák Válla­lattól kikerülő szenek átlagos fűtőértéke, mint tavaly volt, s ez jövőre újabb 5 százalékkal nő. Számítógépes lakásőr Üj riasztórendszert fejlesztettek ki a Mikrotheka műszeripari gmk-ban. A rádióhullámokkal működő számítógépes berende­zés egyszerre 64 ezer lakás őrzésére alkalmas. A készülék nem­csak betörés, hanem pl. tűz esetén is riasztja a központban elhelyezett vevőkészüléket SIMOGATVA L enne okuk több is rá, hogy veregessék a vállukat, nem teszik, itt nem volt divatban sem­mikor az öndicséret. Ho­lott ugye, ők tudták... Nem tudták. Lelkiismere­tűk szerint jártak el. S a lelkiismeret — nem elő­ször bizonyosodik be —jó tanácsadó. Amit ők termé­szetes módon gyakoroltak, abból’általános szabály, út­mutatásként szolgáló ren­delkezés lett. igazolása an­nak, hogy jól tették, teszik azt, amit a Nagykőrösi Konzervgyárban tettek, tesznek a megváltozott munkaképességűekkel. Ez a fogalom fedi hivatalosan ' ugyanis azokat, akiket — tévesen és .igazságtalanul —. a munkahelyeken „le­százalékoltak” elnevezéssel emlegetnek. Okot a büszkélkedésre több tény is adna. Első­ként az, hogy a megyében a foglalkoztatottak teljes létszámához mérten itt a legmagasabb az arányuk — tíz százalékot meghaladó —, és számszerűen is itt a legtöbb a megváltozott munkaképességű dolgozó. A következő tény: hosszú évek óta minden hivatalos ösztökélés nélkül igyekszik a gyár segíteni azokon, akiknek éppen elég nagy baja az, ami történt ve­lük, nemhogy még kéné­nek, kilincseljenek. S azért lényeges a nagykőrösi pél­da, mert hiszen az első, át­fogó rendelet — a 8/1983. EüM—PM. számú — csak 1983. július elsején lépett hatályba, azaz ők akkor már régen tették azt, ami módjukban állt. Amint megelőzték a Miniszterta­nács tavaly júniusban ho­zott határozatát is, amely­ben a kormány kimondot­ta a megváltozott munka­képességűek kötelező fog­lalkoztatását, megjelölte annak mértékét, a hozzá fűzött támogatások és el­vonások rendszerét. Fájdalmas, hogy erre kö­telezni kell a munkaadó­kat. Ha azonban nem megy másként — és a gyakorlat azt mutatta, hogy nem ment —,.. akkor fejeződjék ki, jogszabályban az, amit a körösiek a saját lelkiis­meretűk szavára cseleked­tek; segítettek. S azért ítél­ték lelkiismeretük diktálta teendőnek a segítséget, mert hiszen ezeknek az em­bereknek a java a gyár­ban, munka közben, vagy éppen a munkától, annak környezetétől kapta azo­kat a hatásokat, amelyek megváltoztatták képessé­geiket. Ugyanakkor attól sem zárkóztak el a kon­zervgyáriak, hogy munka- 1 ehetőséget adjanak olya­noknak is, akiknek gond­ja máshol jött létre, s ép­pen e gond miatt például nem tudják vállalni a to­vábbi ingázást. Ami a me­gyében, sajnos, meglehető­sen tipikus eset, a bejárók nagy száma következtében tetemes azoknak a csoport­ja is, akik — elsősorban fővárosi — eredeti munka­helyüket odahagyva, lakó­helyükön szeretnének fel­adathoz jutni. Akik ismerik, tudják a konzervgyári környezet összetevőit, azok azzal is tisztában vannak, a jó lel­kiismeret mellett sok más közrejátszott és játszik a tisztességes gyakorlat ki­alakulásában, a többi kö­zött az üzemorvosi és üzempszichológiai munka színvonala. Ezek azonban nem a véletlen teremtette tényezők! Sőt, éppen a tu­datosság és a következe­tesség hozta létre az ilyen és hasonló rendszereleme­ket az egészségügyi, mun­kalélektani gondozói háló­zatban a gyárkapun belül. Ez a tudatosság, következe­tesség pedig azért érvénye­sülhetett, mert a gazdasá­gi vezetés éppúgy, mint a társadalmi szervezetek, in­nét, ettől soha nem sajnál­ták a pénzt, nem vélték „megtakaríthatónak”. Egy magatartásról töp­rengünk valójában a körö­siek példája segítségével, s ennek a magatartásnak az ad igazán nagy súlyt, hogy a megyében — a sajátos­ságokból következően — az országos átlagnál magasabb a megváltozott munkaké­pességűek aránya a foglal­koztatottak teljes táborán belül. És sajnálatosan nagy azoknak az eseteknek a száma is, amikor az erede­ti munkaadó — mert nem is keres, vagy keres, de nem talál? — nem hajtja végre a rehabilitációs főor­vosi bizottság javaslatát, nem kínál fel a dolgozónak más munkakört. K eserves tapasztalata az említett főorvosi bi­zottságoknak, hogy az érintett munkavállalók egy le nem becsülhető cso­portja, kímélendő magát az olykor már-már megalá­zó kudarcoktól, nem a mun­kakör-változtatást, hanem — amint konyhanyelven mondják — a leszázaléko- lást, azaz a járadék meg­állapítását kívánja, szor­galmazza. A járadék mel­lé azután majd maga ke­res munkát... csak éppen nem biztos, hogy az a munka az ő és a társada­lom számára ugyanolyan hasznos lesz, mint lett vol­na eredeti munkahelyén. A társadalom — természetes kötelessége — ad. Nem mindegy azonban, hogyan. Ugyanazt lehet bántóan odalökni, kegyképt odatol­ni, s lehet simogatva, ész­revétlen tapintattal oda­nyújtani. S hogy lehet si­mogatva segíteni, az egyént és a közt egyszerre szol­gálva, erre a sokat vitatott lehetre élő példa a körösi gyakorlat. M. O. nyeivenei auuu m. így például maguk alakíthat­ják ki a munkaidő és a pi­henőidő beosztásának, a mun­ka díjazásának, ösztönzésének s általában a munkavégzés feltételeinek legcélszerűbb módját.

Next

/
Thumbnails
Contents