Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-23 / 69. szám
1987. MÁRCIUS 23., HÉTFŐ **r vr « .»«ftií:/ 3 ELHUNYT CSALA ISTVÁN Életének 88. évében szombaton Cegléden elhunyt Csala István. Feles bérlők gyermekeként született és csak hat elemit végezhetett, de önerejéből képezte magát: könyvtárnyi könyvet gyűjtött és nagy olvasottságra tett szert. A két világháború között tevékeny szerepet játszott a haladó szellemű mozgalmakban. Nyílt eszű, népben, nemzetben gondolkodó, mindig a becsületes utat választó politikussá fejlődött, akinek cikkeit az országos és a helyi lapok rendszeresen közölték. Megszervezte a kisgazdák tejszövetkezetét, 1931-ben belépett a kisgazdapártba és kapcsolatba került Bajcsy-Zsi- linszky Endrével. Pályafutása a felszabadulás után bontakozott ki. 1944 decemberében ott volt Debrecenben az Ideiglenes Nemzetgyűlésen. 1948-tól földművelésügyi miniszter volt, majd a szövetkezeti mozgalom szervezője- és irányítójaként tevékenykedett. Az ötvenes évek elején fokozatosan visszavonult a politikai élettől, és a ceglédi Petőfi Tsz elnökeként ment nyugdíjba. Számos kitüntetéssel ismerték el munkáját. Elismeréseinek sorában megkapta a Magyar Népköz- társaság Zászlórendje II. fokozatát. Mindvégig megmaradt puritán embernek, s ahogy a Ceglédi Hírlapban megjelent írásait jegyezte: egy tanyai öreg paraszt-nak. Utazás '87 kiállítás Nagy érdeklődés Vasárnap már a nyitás előtt hosszú sorok kígyóztak a kőbányai vásárváros kapui előtt, ezrek és ezrek voltak kíváncsiak az Utazás ’87 kiállítás programjaira. A délelőtti események közül a legtöbben a veteránautók ügyességi versenyére voltak kíváncsiak. A számitógépes pavilonok egész nap népesek voltak. Rendkívül sok érdeklődőt vonzott az a több mint háromórás szimultán sakkparti, amelyet Bilek István, nemzetközi nagymester vívott 19 számítógéppel. A színpadokon szinte megállás nélkül zenés-mesés műsorokkal, vidám vetélkedőkkel szórakoztatták a felnőtt és a gyermek látogatókat. A kézművesek utcjában is sokan megfordultak; itt fazekasok, szövők, fafaragók, rézművesek, hímzők és más népi iparművészek mutatták be a régi mesterségek fogásait. Kassák Lajos sírjánál Megemlékezés Kassák Lajos születésének 100. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget rendeztek a Farkasréti temetőben. A sírnál Major Ottó, a Kassák Lajos Emlékbizottság elnöke méltatta a magyar kulturális élet kiemelkedő személyiségének tevékenységét. Ezt követően megkoszorúzták a sírt a Szakszervézetek Országos Tanácsának, a Művelődési Minisztériumnak, a Magyar írók Szövetségének, a Petőfi Irodalmi Múzeumnak, a Kassák Lajos Emlékbizottságnak, a Magyar Irodalomtörténeti Társaságnak, az ELTE XX. századi irodalomtörténeti tanszékének, ’'yaí^imint a nevét viselő általános iskolának a képviselői. A megemlékezés virágait helyezték el Kassák családjának tagjai, barátai, tisztelői. A béke és barátság szolgálatában Eszperantisták közgyűlése Szombaton és vasárnap a Magyar Eszperantó Szövetség küldöttgyűlésének Budapesten az angyalföldi Láng Művelődési Központ adott otthont. A közgyűlés küldöttei megvitatták és elfogadták a szövetség középtávú, 1991-ig szóló munkatervét, amelyben — egyebek között — feladatul jelölik meg, hogy a hazai eszperantisták rendszeres önműveléssel is törekedjenek a nemzetközi nyelv elsajátítására, tökéletesítésére, s az eszperantót is használják jel a baráti kapcsolatoknak, illetve a hasonló érdeklődésű és foglalkozású emberek szakmai együttműködésének erősítésére. A magyar eszperantómozgalom továbbra is a béke, a népek közötti barátság és a társadalmi haladás ügyét kívánja szolgálni. A több ezer főnyi tagsággal működő Magyar Eszperantó Szövetség az eddigieknél fokozottabb mértékben ellátja a mozgalom társadalmi képviseletét. Hagyományainak megfelelően, lehetőségeihez képest kezdeményező szerepet is vállalva, törekszik a nemzetközi eszperantómozgalom erősítésére, A tanácskozás záró ülésén az is elhangzott, hogy a Gye- nes Tamás szobrászművész által az eszperantó nyelv alapjait kidolgozó Ludwig Za- menhofról 1959-ben készített — s a Magyar Eszperantó Szövetségnek ajándékozott — bronzportré talapzatának és felállításának körülbelül 30 ezer forintos költségét dr. Sar- kady Mária régi eszperantista magára vállalta. A mellszobor felállításával kapcsolatos teendők előkészítésére Csiszár Ada, az Eszperantista Írók Nemzetközi Szövetségének titkára kapott megbízást; s most közölte: az illetékes szervekkel megállapodva a mellszobor helyét a budai Rác fürdő melletti eszperantó parkban, az 1966-os, budapesti eszperantó világkongresszus alkalmával felállított eszperantó emlékkő közvetlen szomszédságában jelölték ki. A Zamen- hof-szobor felavatására — a küldöttközgyűlés állásfoglalása szerint — az eszperantó idei centenáriumi éve eseménysorozatában kerülhetne sor. A 28. magyar eszperantó kongresszus napjaiban nemzetközi eszperantó színházi találkozót is rendeztek, a Radnóti Színpadon bemutatott előadásokkal. vezető főorvos és beosztottai mit rg. Azt hiszem, a fegye- figyelmét arra, hogy működje- lem és a jó légkör nem zárja nek együtt. Még ott megkér- ki, sőt inkább erősíti egymást, deztem Sóbei főorvost, tud-e Kondér doktor felmondásáról együtt dolgozni dr. Kondér szinte azonnal tudomást sze- Gyulával. A válasza az volt: reztem. Sajnálom, hogy így igen, várja az osztályra, szá- alakultak a dolgok... Összecsengő vélemények ban a „váci helyzet” hátterének. Tudják azt is, hogy ki miben hibázott, azt is, hogy ki- nek-kinek cselekedeteit milyen érdekek és érzelmek motiválták. Ám van egy mindezek felett álló igazság. Nevezetesen, hogy a betegei — ha hálás, ha nem — jó szakmai színvonalon, emberségesen, megnyugtatóan kell ellátni. S ennek az immár kész ténynek tekinthető „helyzet” a lehető legkevésbé kedvez ... Csupán néhány véleményt arra bizonyságul, hogy az illetékesek eddig is megpróbáltak zöld ágra vergődni ebben a témában. Dr. Kollár Lajos, a kórház igazgató főorvosa: — Csupán tavaly 3—4 alkalommal beszéltem az érintettekkel, s mindkettőjükkel közöltem: az intézet vezetése és jómagam is azt várjuk, hogy hagyják abba a személyeskedést. A beteg érdeke a legfontosabb. Egységes gondolkodású, összehangolt munkacsoport tevékenykedjen az osztályon. — S ez megtörtént? — Csak részben. Nagyobb ma a nyugalom az osztályon, a hangnemben is pozitív változást vélek észrevenni, de ez kevés. Nézze, a kórház — mindegyik, nem csak ez! — különös hely. Elég egyetlen dolgozótól egy bántó szó, egy el nem talált hangsúly, s a városban már nem az terjed el, hogy X. Y. doktor hangvétele nem megfelelő, hanem az: a kórházban durván beszélnek. Dr. Szőnyi Mihály, a kórház pártvezetőségének titkára: — A beteg érdeke több, mint egyszerűen meggyógyulni: az, hogy mindenkit emberségesen, megnyugtatóan lássanak el. Tavaly ősszel számoltattuk be az osztályt, s a pártvezetőség ülésen szóvá tettem: egy orvosi közösség életében a személyi ellentéteknek nincs helye, hiszen a gyógyítók közérzete kihat a hetedekére is. A pártvezetőség felhívta az osztályLábai László, a Vác városi pártbizottság titkára: Beszéltem az érintettekkel magam is. Hiába. A városi pártbizottság az egészségügyi ellátásra vonatkozóan határozatot is hozott. Ebből idézek: „Az egészségügy politikai és szakmai vezetése a korszerű szemlélet megkövetelésével, folyamatos ellenőrzéssel, és tervszerű kádermunkával biztosítsa, hogy az intézményekben magas szintű szakmai munka folyjék. Javítsák az emberi viszonyokat, az egészségügyi dolgozók egymás közötti és a betegekkel való kapcsolatában is. Ez mutatkozzon meg a mindennapi munkában és változtassa kedvező irányba a hangulatot.” Történt erre kísérlet a határozat után. amikor Kondér doktor visszakerült a kórházba. A kísérlet azonban kudarcot vallott... Nagy kár. Hogy mekkora, azt dr. Tóth Olgától, a kórház etikai tanácsának elnökétől halljuk. (Azért tőle, mert az etikai tanács a kórházigazgató utasítására vizsgálatot tartott. Javaslatok sorát tette, s ugyancsak javasolta a beszélgetést a két orvos közötti munkakapcsolat harmonikussá tétele érdekében.) Dr. Tóth Olga is ezt mondja: — Sajnos az együttműködés nem jött létre. Pedig ezt az osztályt, s a váci betegek ellátását is Kondér doktor gyakorlata, helyi ismeretsége és Sóbei doktor tudása együtt vinné előre. Végül megkérdeztük dr. Kricsfalvi Pétert, a Pest Megyei Tanács egészségügyi osztályának vezetőjét is: mi a véleménye, hogyan tovább? Ezt válaszolta: — Ismert a „váci ügy" a tanácson. A hozzánk eljuttatott bejelentéseket, panaszokat kivizsgáltuk, kivizsgáltattuk. Eddig úgy tapasztaltuk, hogy olyan jellegű szakmai tévedés vagy mulasztás, mely megkérdőjelezné a kórház szülészeti osztályának és az osztályvezetőnek hozzáértését — nem történt. Ám nem nélkülözhetik a valóságalapot a bejelentések. Ilyen volt a méhrepedés vagy a gyermekágyas anya fertőzé- ses szövődménye. Ügy gondolom, a kórházi osztály iránti bizalmatlanság miatt ezek az esetek a város közvéleményében sokkal nagyobb port vertek fel, mint amennyire szakmailag indokolt. Az, hogy így történhetett, betudható az együttműködni nem képes orvosok emberi hibáinak is, sőt elsősorban azoknak. Az egészségügyi osztály a megyei szülész-nőgyógyász szakfőorvos és az Országos Szülészeti és Nő- gyógyászati Intézet bevonásával minden részletre kiterjedő szakmai értékelést készít, s ezt még tavasszal leteszi a kórház asztalára. Hiszen az ügy elsősorban a váci kórházat, az ellátásába tartozó betegeket érinti. ★ Készül tehát szakmai minősítés. Ám — legyen az bármilyen — nem nélkülözheti az emberi tényezők értékelését sem. A betegek, a kórház és a Hit és akarat a tettekben Krasznai Lajos szólt a fiatalok előtt álló feladatokról. Mellette Szemethy Lászlóné (Folytatás az 1. oldalról) A Tanácsköztársaság eseményeit, a KISZ megalakulását a Pilisvörösvári Gimnázium és Szakközépiskola tanulói elevenítették föl műsorukban. Ezt követően Kiss Jenő, a KISZ Pest Megyei Bizottságának első titkára mondott ünnepi beszédet. Méltatta az 1919-es forradalom, a Tanácsköztársaság történelmi jelentőségét. Szólt arról a másik tavaszról, az 1957-esről is, amikor zászlót bontott a magyar ifjúság szervezete, a Kommunista Ifjúsági Szövetség. Olyan mozgalom indult útjára — mondotta Kiss Jenő -, amely az elmúlt harminc év alatt részt vett a Hanság lecsapolásában, bányászbrigádokat szervezett a széntermelés megindításáért, védnökségeket vállalt olyan beruházások fölött, mint a Dunai Cementmű, a DHV vagy a DKV. Mindezekből természetesen következik a kérdés: mit jelent ma a forradalmiság? Először, másodszor és harmadszor is a következetes, felelősségteljes cselekvést az irányításban’ a munkapad mellett, a katedrán vagy a tervezőasztalnál. Ebben a helyzetben konkrét feladatunk körülményeink, erőnk felmérése, közösségi véleményünk kialakítása, cselekvési lehetőségeink meghatározása. Forradalmiak igazán akkor leszünk, ha a múlt tapasztalataira építve határozzuk meg feladatainkat.. Ezt követően Kiss Jenő. kitüntetéseket adott át. Ifjúságért Érdemrendet vehetett át Hóka Zoltán, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tangazdaságának pártbizottsági titkára, Peterdy Vince, a Forte gazdasági igazgatóhelyettese, dr. Várnai Tibor, a Csepel Autógyár műszaki igazgatója. Gyermekekért Érdemérmet kapott dr. Krenkó József, a dabasi gimnázium igazgatója. KISZ Érdemérem kitüntetésben részesült dr. Farkas István, a GATE adjunktusa, dr. Fenyvesi László, a MÉM Műszaki Intézet tudományos munkatársa. Gosztonyi Péter, az Igazságügyi Minisztérium oktatási központjának vezetőhelyettese, Kulcsár István, a dabasi pártbizottság munkatársa. Kiváló Ifjúsági Vezető kitüntetést érdemelt ki Rudas László, az Ipari Műszérgyár vállalkozásszervezője, Kiváló Sportszervező kitüntetést vehetett át Tóth József, a gödöllői szakmunkásképző incé- zet tanára. Sándor Judit, a pilisvörösvári gimnázium tanulója aranykoszorús KISZ- jelvényt kapott. Központi ünnepségen vehette át a Munka Érdemrend bronz fokozatát Józsa Sándor, a váci Köny- nyűipari Gépgyártó Vállalat szerszámkészítője, a KISZ Érdemérmet Valentyik Ferenc, a dabasi Fehérakác Tsz üzemmérnöke, a KISZ-bizottság titkára. Délután került sor a KISZ megalakulásának évfordulójára szervezett találkozóra, amire a megye egykori KISZ-ve- zetőit hívták meg. A baráti tapasztalatcserén részt vett Krasznai Lajos és Balogh László. Ott volt Pest megye több, egykori KISZ első titkára, Kovács Lajos, Bállá Balázs. Somodi Gyula, dr. Arató András, Árpási Zoltán, dr. Husti István és Halasi Márton. A vendégeket a házigazdák nevében Szemethy Lászlóné. a budaörsi városi pártbizottság első titkára köszöntötte. s szólt arról, hogy az új városban és a körzetben örvendetesen sok fiatal él. Kiss Jenő arról szólt, miként dolgozik, tanul, él Pest megye több mint negyvenezer KISZ-tagja. A felszólalások sorát az első Pest megyei KISZ első titkár, Kovács Lajos nyitotta meg. Visszaemlékezett azokra az időkre, amikor a KISZ szerveződött. formálódott. Soha nem volt könnyű az ifjúságot vezetni — mondta —, de nekik talán mégsem volt ilyen nehéz a dolguk, mint a mai ifjúsági vezetőknek. Akkor kevés tudással, de nagy hittel fogtak a dolognak és a fiatalok tátott szájjal hallgatták, akkor még új lévén mindaz, amiről beszéltek. Utat találni a fiatalokhoz város nyugalma érdekében meg kell állapítaniuk az illetékeseknek: adódhat olyan eset, amikor két — egyébként szakmailag értékes és elkötelezett — ember képtelen megtalálni a közös hangot. Amíg ez a viszálymag házon belül marad, talán nem okoz kárt. Talán. Ám, amikor nem fojtják el csírájában és feleslegesen az utca témájává terebélyesedik, már közügyet sért. Egy egész várost. Nem először fordul elő, hogy egy kiváló beosztott képtelen sértődés nélkül elfogadni szakmai fölöttese fölöttesi utasításait. (Ez alatt nem értendő a mások előtti megalázás! Szerk.) Ilyenkor időben kell levonni a következtetést. Műtő, kórházterem, orvosi szoba nem lehet még a finom, szinte észrevehetetlen oldalvágásoktól sem csatatér. A szakmai viták pedig a szakmai fórumokra tartoznak. Jó, hogy a kórház igazgatója és pártvezetősége a városi pártbizottság határozata után képviseli ezt az álláspontot, így várhatóan sikerül majd megnyugtatóan bizonyítani szakmai tudásukat, s visszaállítani a mostaninál jobb hírnevet. Még akkor is, ha mindenki joggal, okkal sajnálja a régi, neves és ismerős doktor távozását, hiszen vele jobb lett volna, mint nélküle. És a másik: az osztályvezető főorvosnak is kellett volna annyi erővel rendelkeznie, hogy a huzavona kezdetén levonja már a konzekvenciát, hiszen a hosszúra nyúlt folyamat bőséggel kínálta mind a szakmai, mind az emberi tanulságot. Ártalmas ügy volt. Ezt ma már nem elég megállapítani, el is kell kezdeni az ehhez mért viselkedést. Ez ugyan már visszamenőleg nem hat, de a jövőre — mi úgy reméljük — hasznos lehet. Vasvári G. Pál (Vége) Szót kért a találkozón Krasznai Lajos is. A zászlóbontásra visszaemlékezve hangsúlyozta, hogy a KISZ megalakulása, névválasztása akkor politikai hitvallás volt, s azt mutatta, hogy a magyar ifjúságnak vannak olyan képviselői, akik vállalták az akkori politikát, s készek voltak azt az ifjúsági mozgalom sajátos eszközeivel támogatni. A KISZ részesévé vált társadalmunk építésének — mondotta Krasznai Lajos számba véve a három évtized legsikeresebb KISZ-es akcióit. Minden korszak rpást kíván módszerben és munkastílusban a mozgalomtól — folytatta a megyei pártbizottság első titkára —, az eltelt három évtized történelmileg rövid idő, de azért érdemes számba venni a tapasztalatokat, amelyek fel- használhatók következő időszak feladatainak kialakításához. Ehhez figyelembe kell venni azt a demokratizálódási folyamatot is, ami közéletünkben megkezdődött. Nekünk pártvezetőknek is meg kell találnunk az utat a fiatalokhoz, hiszen mi ott voltunk a zászlóbontáskor és mi akartuk, hogy elérkezzen az az idő, amikor az ifjúsági mozgalomban felnőtt generáció áll majd a vezető posztokon. Kérdés: érzi-e a KISZ, hogy már eljött ez az idő? A következő időszak feladatait körvonalazza a Jövőnk a tét akció, ezt mindannyiunknak komolyan kell vennünk, hogy értelmes dolog váljék belőle. A fiatalok legyenek nyíltak, igényeljék a segítségünket, s nyissunk mi is ajtót az ő kezdeményezéseiknek — fejezte be Krasznai Lajos. M. N. P. Szombaton késő délután érkeztek Érdre azok a szekszárdi fiatalok, akik kerékpáron hozták azt a fáklyát, amelyet a Lenini Koinszomol ajándékozott a KISZ-nek. Az érdi fiatalok a városi pártbizottság épülete előtt várták a menetet, Bogó László, a városi KISZ-bizottság titkára emlékszalagot kötött a fáklyavivők zászlójára (képünkön). A menet még aznap este a budai várba érkezett a lánggal (Erdősi Ágnes, Hancsovszki János és Vimola Károly felvételei)
