Pest Megyei Hírlap, 1987. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-23 / 69. szám

országszerte megünnepelte« szombaton a Ma­gyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 68. évfordu­lóját. S midőn a proletárállamot létrehozó forra­dalmár elődökre emlékeztek, felidéztek égy má­sik eseményt is: harminc esztendeje é tavasznyi­tó napon bontott zászlót a Kommunist^. Ifjúsági Szövetség. Ä központi ünnepséget Szekszárdin ren­dezték, ahol jelen volt Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első tit­kára és Berecz János, az MSZMP KB titkára. Koszorűzási ünnepséget rendeztek Budapesten, a Dózsa György úti tanácsköztársasági emlékműnél. A Himnusz hangjait követően a tisztelet és a megemlékezés koszorúját helyezte el az MSZMP Központi és Budapesti Bizottsága nevében Duschek Lajosné, zu Magyar Nők Országos Tanácsának el­nöke, az MSZMP KB és az Elnöki Tanács tagja PEST MEGYE! Vtinr PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MA: AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXI. ÉVFOLYAM, 69. SZÁM Ára: 1,80 forint 1987. MÁRCIUS 23., HÉTFŐ A Tanácsköztársaság és a KISZ évfordulóján Hit és akarat a tettekben ünnepség Budaörsön A Tanácsköztársaság kikiál­tására, a KISZ megalakulá­sára emlékeztek szombaton Pest megyében is Ezeken az ünnepségeken vehettek át ki­tüntetéseket a legjobban dol­gozó KISZ-szervezetek. A KISZ KB vörös elismerést kapta si Konzervgyár sága,- a Démász alapszervezete, a zőgazdasági és Szakközépiskola és Markovics Ferenc, a budapesti pártbizottság titkára. A Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csa nevében Ballai László, a Minisztertanács tag­ja, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke és Medgyessy Péter pénzügyminiszter koszorúzott. Az emlékmű talapzatán elhelyezték koszorúikat a Ma­gyar Népköztársaság fegyveres erői és testületéi, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szak- szervezetek Országos Tanácsa, a Fővárosi Tanács és a KISZ Központi Bizottsága képviselői. A fő­városban az ifjúsági mozgalom évtizedeire emlé­kező ünnepségek részeként a KISZ Központi és Budapesti Bizottsága emléktáblával tisztelgett az ifjúsági szövetség megalakításának színhelyén. Az Erkel Színház falán elhelyezett emléktáblát a KISZ alapitő tagjai, egykori és mai vezetői avatták fel. sága, az acsai és a dunavar- sányi nagyközségi KISZ-bi- zottság. A megyei megemlékezés helyszíne Budaörs volt, ahol gazdag program várig a fia­talokat s a vendégeket. A gimnázium tornacsarnokában reggel tíz órakor kezdődő ün­nepségen részt vettek: Krasz- nai Lajos, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának első titkára, Balogh László, a megyei tanács elnöke, Varga- Sabján László, az Állami If­júsági és Sport Hivatal el­nökhelyettese, valamint a me­gye és a körzetközpontok párt-, állami és társadalmi szervezeteinek vezetői, képvi­selői. (Folytatás a 3. oldalon) vándorzászló a Nagykőrö- KlSZ-bizotb- nagykőrösi Ceglédi Me- Egészségügyi KlSZ-bizott­Vasúti áruszállítás Hét végi forgalom Ezen a hétvégen élénk for­galom volt a vasútnál; a vál­lalatok igyekeztek kihasznál­ni, hogy kedvezőbbre fordult az időjárás, az áruk ki- és berakodását végre nem hát­ráltatta a fagy, a hideg. Ele­gendő vasúti vagon állt a szállítók rendelkezésére. Fel­lendült a tranzitforgalom is; Az ipari üzemeket is az »ddigieknél jóval nagyobb mennyiségű áru hagyta el vasúton. A MÁV hiánytala­nul biztosította a kocsikat. A hét végén is termelő szénbá­nyákból és a berentei szén­osztályozóból szombaton több mint 20 ezer tonna szénnel megrakott vagon gördült ki. Erisz almása ......bizony közeledünk a lé­_ _ , ■ m nyeghez. A szakmai ügyek sora, IrffCrO t/UTUlw ami közszáj ah kering — úgy tű­nik —, emberi hibák sorozatának köszönhetően vájt Vác hangulatot' befolyásoló tényezőjévé. Engedtessék meg ezen a ponton megjegyezni: a szülészet-nőgyógyászat a legjobban jövedelmező orvosi szakmák egyike... Nem mindegy tehát, hogy melyik orvos, melyik beteget kap­ja...” (2—3. OLDAL) Színes SZÖtfeS »Csak néhány középtájon bal- m - . íagó sétáló vette észre, hogy mm mUZSBKOVat nem ugyanazt fújják lent, mint fönt. Mihelyst ezt az utóbbiak meghallották, inkább le­mondtak a sikerről — az előbbiek javára. A hatás nem maradt el: szép számú közönség gyűlt össze a PMKK színháztermében. A gyermek- és ifjúsági fúvószeneka­rok találkozóját a szentendrei úttörők nyitották meg..." (3. OLDAL) A tavaSZ >V— a Megyénk körül me­- . _ m - gyünk körül programja nem nSZtOS nsrnOKe tudja körbeölelni a megye va­lamennyi határvonalát, ezért arra törekszünk az útvonal összeállításánál, hogy évről évre mindig más és más kör­zeteket igyekszünk mozgósítani, útba ejteni — mond­ta kérdésünkre Király Tibor, a Pest Megyei Tanács if­júsági és sportosztályának főelőadója. — Az idén pél­dául Ceglédről indulunk útnak ...” (6. OLDAL) Eav hét múlva ..4Z órák mutatóit március , » , utolsó vasárnapján, éjjel 2 OZaiC/aZIfaS órakor kell előreigazítani 3 órára. Nálunk és Eurőpa-szerte ilyenkor a legkisebb a tömegközlekedési eszközök forgalma, tehát az időváltás nagyon kevés utast érint. Kedvező, hogy a kontinensen minden ország egyszerre kezdi a nyári időszámítást, s ezért átmenetileg sem lesz eltérés a nemzetközi járatok menetrendi időpontjában.” (8. OLDAL) A hét végi napsütés szárította a földeket Elindultak a gépek a határban Az elmúlt héten ismét bekö­szöntött hideg és eső, a helyen­kénti hóesés a talajmun­kák mérséklésére késztet­te a növénytermelőket. Je­lenleg elsősorban a műtrá­gyázáson és a fejtrágyá­záson van a hangsúly. A gaz- dásznaptár tavaszi vetési idő­pontjai ebben az évben be­tarthatatlanok, hiszen még egy vetőmagfajta sem jutott a földbe. Az ellátást illetően nincs ok aggodalomra, ugyanis a vizsgálati eredmények ki­mutatták, hogy a megyében termelték tavaly a legjobb mi­nőségű vetőmagokat, s előre­láthatóan mennyiségi problé­mák sem akadályozzák a gaz- ...... A földeken, ahol lehet, mű trágyáznak. A képen az ócsai tsz szó­rógépeit láthatjuk munka közben. (Erdősi Ágnes felvétele) daságokat a folyamatos mun­kában. Az őszi vetésű kalászosoknál ugyancsak bonyolítja a helyze­tet, hogy egy fejlődési ciklus kimaradhat az időjárás követ­keztében. s ha nagyon hirte­len jön a felmelegedés, akkor a bokrosodás gyengébb lesz, hirtelen szárba szöknek a nö­vények. A rossz idő váltotta ki azt az intézkedést is, mely szerint a gazdaságoknak egy héttel később — március 30-ig — kell leadniuk a fagykárokról készített jelentéseket. A szak­emberek bíznak abban, hogy azokbari a gazdaságokban, ahol nagyobb területen kerül sor kiszántásra, ott elsősorban kukoricát vetnek majd. A szőlőkben és gyümölcsö­sökben is az előbbiekhez ha­sonló a helyzet, vagyis vissza­fogottabb tempóban folytatják a metszést. Szerencsére a né­hány napos enyhe időjárás csak pezsdülést okozott a nö­vényeknél, komolyabb változás nem tapasztalható. A mező­gazdák startra, illetve a jó időre készen állnak. Kiss Jenő ünnepi beszédét mondja Az Omszk parkban szombaton koszorúzás! ünnepséget ren­deztek Ligeti Károly szobránál. A Tanácsköztársaság jelen­tőségét Turcsányi Imréné, a szentendrei pártbizottság titkára méltatta. A megyei pártbizottság koszorúját. Tavaszi József, I megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a Pestvidéki Gép­gyár csoportvezetője helyezte el az emlékmű talapzatán, a megyei tanács képviseletében Weisz György osztályvezető rót­ta le kegyeletét. Koszorókat helyeztek ci Szentendre és Bu­dakalász párt-, állami és társadalmi vezetői is SZOKÁSJOG K abaréba illő lehetett a jelenet. Amikor el­mesélik, mégsincsen kedvünk nevetni rajta. Sírni inkább lehetne. De akkor egész nap hullana a könnyünk, annyi az ilyen eset. A nagy textilgyár rendészetének új vezetője gondolt egyet, s éjjel egy óra után ellenőrzésbe kez­dett. öreg motoros lévén a szakmában, persze nem a főkapunál lépett be, hanem ott, ahol napközben a te­herforgalom bonyolódik le, s ahol ilyenkor egy lélek sincsen. Teljesen váratlanul bukkant fel tehát a szövő­csarnokban, s mit látott szinte az első pillanatban? A takart zugok egyikében vaságyat, párnával, takaró­val’, a takaró alatt egy bé­késen szuszogó harminc körüli férfival. Akiről a nem könnyű keltegetés után kiderült, ő az ügyeletes beállító, karbantartó laka­tosa, műszerésze a szövődé­nek. Állítása szerint mióta a világ világ, azóta itt ez az ágy, itt pihenget az ügyeletes. A „lányok” ugyanis ügyesek, a kisebb hibákat maguk elhárítják, ha meg nagyobb a baj, ak­kor felkeltik az éppen so­ros ügyeletest... A „lá­nyok” — akik között nem egy, hősünknek akár az édesanyja is lehetne — a vállukat húzták a rendé­szet vezetőjének kérdéseire. Tényleg régóta így van ez... Hát persze, felkeltik, ha nagyon muszáj... Na még csak az kellene, szólni az ilyesmi miatt, akkor megnézhetnék magukat nemcsak éjszaka, hanem a két nappali műszakban is, mikor érkezik hívásukra a beállító ... A hírlapíró morzsolgatja a szavakat. Mióta a világ világ... régóta így van ez... Magyarán, ha ez volt a szokás, akkor mit akar ez az új ember?! S mielőtt azt gondolnánk, nem kell egy ilyen esetből nagy horderejű következte­téseket levonni, gyorsan nézzünk szét magunk kö­rül. Néhány pillanatnyi vizsgálódás után kiderül, népes seregnyire nő azok­nak a tényeknek a száma, amelyeknek forrása, indo­ka, magyarázata egyetlen valami, az, hogy nálunk ez így szokás. Példánk a szövődé tenti- kélő beállítójáról talán sántít is, hiszen a megye textilipari üzemeiben — üdítő kivétel az ipar leg­több területével össze­vetve — az átlagos mű­szakszám 1,6 és 1,7 között van, azaz nem rossz. Ami persze nem menti az alvó beállítót, de legalább tud­juk a műszakszám ismere­tében, hogy „a lányok” dolgoznak. Mégpedig ke­ményen, mert a hat, nyolc, tizenkét, tizenhat fonó­vagy szövőgép nem ad kí­méletet, ott nincsen megál­lás. Ami egyben annyit is értésünkre ad, hogy maga a technika és technológia fegyelmező erő, ha azt úgy hasznosítják, ahogyan kell. A szokásjogod azonban — ne szépítgessük a helyze­tet — át- meg átszövik a termelés’ valamennyi rész­területét, olyasmikre adva indokot, amikre nem le­helne). Szokásjog, nem több, a hivatalos munka­rend ugyanis nem teremt erre lehetőséget, hogy a megye jelentősebb építke­zésein pénteken délben — a legjobb esetben délben! — percek alatt-elcsendese­dik minden. Hétfőn tíz, ti­zenegy óráig tart ez a csend. Az indok: utaznak haza az emberek, valami­kor ez így alakult ki, ezen változtatni nem lehet. S közben e szokásjognak is köszönhetően, a gépek és berendezések a munkarend szerinti időalapnak a felét sem töltik ki tényleges működésükkel, de bizonyos eszközöknél a kihasználtság a húsz százalékot sem éri el...! Talán nem is az a leg­nagyobb baj a szokásjogok szövevényével, hogy léte­zik. Végül is vannak hasz­nos, szép elemei a szokás­jognak a termelésben is, az élet sok más területén is. A termelésbeni szokás­jogok szövevényével azért van bajunk, mert tapasz­, táljuk messzire gyűrűző hatásait, azt, hogy jogala­pot teremt sokkal súlyo­sabb fegyelmezetlenségek­hez, jogszabályok sorozatos és nyilvánvaló megsértésé­hez,' A szokásjog negativ tartománya fertőző góc, mert ha egyvalami meg­tűrhető — a szokásjog alapján —, akkor a más- valami(k) esetében miért lenne, lehetne eltérő az el­bírálás?! Holott ezek a más­valamik már jóval túles­nek a szokásjog határán, veszedelmes hatásokat visz­nek be a közösség tevé­kenységébe. T artós tényezőként kell számolni a termelés, az értékesítés feltéte­leinek keményedésével, mert sem a bel-, sem a külföldi piacokon nincsen jele az élénkülésnek, a ke­reslet növekedésének. Ilyen helyzetben a fegyelemnek — a tágan értelmezett s mindenre, mindenkire ki­terjedő fegyelemnek döntő lesz a jelentősége, s döntő lenne már ma is. Csak ép­pen nem vagyunk hajlan­dók ezt föl- és elismerni, korántsem csupán a fizikai foglalkozásúak körére értve ezt a hiányt. A sokrétű — technológiai, munkaidő-ki­használási, szállítási stb. — fegyelem mai állapota olyan veszteségek terem­tője, amelyek igazi súlyát ma még nem is érezzük. Mészáros Ottó A megye párt-, állami és társadalmi vezetői a hallgatóság első sorában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents